Nyitóbál
Violetta

Mágustusa. Pont ez kell ahhoz, hogy a legeldugottabb szegletéből is előcsalogathassák az érdeklődőket a leleményes szervezők. Minden elismerés, jó munkát végeztek, ugyanis még Kőszegi professzor úr is vette a fáradtságot, hogy kivasaltassa manóival legújabb öltönyét. Nagy gondossággal óvta és őrizte meg legtisztább állapotában a megnyitó pillanatáig, amikor is magára ölthette még odafenn a szobájában. Fekete szmoking, csokornyakkendő, frizuraigazítás és egy jó erős, de mégsem zavaró elegáns férfi parfüm. Ujján a családi gyűrűje díszelgett, más kiegészítőt nem viselt magán. Ha izgul, mindig komolyan és méltóságteljesen lépdel, így tesz most is. Egyenesen jár, délcegen, mintha önmagát ünnepelni igyekezne le a Nagyterem sűrű forgatagába.
Szerencsére bevette a gyógyszereit, megengedheti magának az esti szórakozást, de diétájához tartania kell magát. Sajnos... Pedig milyen jól tudja, hogy ilyenkor a szorgos manók a legfinomabb ételeket kínálják! Kollégáitól hallotta, hogy a különleges alkalomra a többi ország nemzeti ételeit is felszolgálják. Csak őszintén remélte, hogy nem esik kísértésbe. Rossz végeredményt szülne ugyanis.
A rendezvénysorozat nem csak az elsődleges szervezőbridágot és a résztvevősereget mozgatta meg mérhetetlen mértékben, a tanárokra is hárult egy csomó rendhagyó kötelesség. Kétszer jobban kellett ügyelni, mindent szemmel kellett tartani, hogy minden rendben menjen. Az események alatt is éberen és segédkezve kell részt vállalni a tusa lebonyolításában. Állapotára való tekintettel nem osztották be járőrözni, szabadnapot kapott, hogy pihenjen. Egy kicsit azonban szórakozni akart.
Éppen a nagyterem felé igyekezett szorgosan, amikor ismerős hang ütötte meg a fülét. Érdeklődve a hangforrás felé pillantott, majd megállapítva a köszönőt elmosolyodott és a hölgyemény mellé szegődött.
- Áh, jó estét, Violetta! Igen, eltalálta, éppen oda igyekszem. Volna kedve velem tartani? Mesélhetne is... Anya jól van? - kérdezte udvariasan újdonsült beszélgetőpartnerét.
A terembe érve a körülnézés után elfoglalták a helyüket. Egy, a tanári asztalhoz közel eső, mégis a diákok hatáskörébe tartozó helyen álltak meg, körülötte minden jól látható volt, hiszen egyik diák sem mert a kilátása elé állni zavaró tényezőként. Izgatottan és nagy lelkesedéssel hallgatta a beszédeket és az eseményeket, hangos tapssal kísérve azokat. Diétájához tartotta magát, igyekezett a diákokkal és Violettával foglalkozni. Néha-néha egy pillanatra odabiccentett egy-egy tanárkollégájának. Úgy döntött, az esemény végén mindenképpen odamegy a nemzetközi iskolák kísérődelegációihoz is, de úgy is tudta, hogy erre neki később is lehetősége lesz.
- Na és kinek szurkolsz a legjobban? - súgta a fülébe -

Violetta

- Remek, ez nagyszerű hír! - erősítette meg belső gondolatát úgy, hogy azt a lány is tisztán megérthesse.
Hosszú idő utáni rövid intervallumon belül a második alkalom volt, mikor halványan el is mosolyodott. Örült, hogy valaki törődik vele és leszólította, nem számított rá, hogy bármely tanítványa is szóba fog vele állni vagy ilyen nyíltan fog közeledni hozzá. De ez Violettától nem csoda, ő egy rendes és értelmes lány. A családja is az, egyáltalán nem csoda, hogy Gábor nagy becsben tartotta a lelke mélyén, és az átlagtól - helytelen módon - kicsit többre is tartotta, mint a legtöbb diákját. Ez pedig nagyon ritka eset nála!
- Hát, nem tudom, hogy nyilatkozhatok-e valamit erre a kérdésedre. Én mindenkinek örülök, aki bejutott. Nagy büszkeség, hogy a Levitát képviselik azt hiszem a legtöbben. Nem irigylem őket, de egy nagy kalappal szorítok a diákoknak és nem csak a kékeknek. Bárhogy is alakuljon, tudniuk kell, hogy már azzal is bizonyítottak, hogy indulhattak. - jegyezte meg elégedett arccal, majd szemeivel élénken kutatni kezdett a sütemények és egyéb finomságok asztala felé. Néhány lépést megtéve elragadott a tálcáról egy muffint és odaadta a lánynak.
- Hidd el, hogy ez a legfinomabb fajta. Én sajnos diétán vagyok, de nekem ez a kedvencem... Ha marad még, biztosan félreteszek a tálcáról.
- És hogy megy a tanulás? Ha jól tudom, nem is olyan rég tértél "haza". Hogy vannak a testvéreid? Hogy megy aaaa nővérednek? Vagy te vagy a legidősebb? Ezt nem fogom megjegyezni, ne haragudj.