31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet
Nagyterem - Péterfy Dorisz hozzászólásai (9 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Péterfy Dorisz
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 44
Írta: 2013. március 11. 16:37 | Link

Zsolt

*Ma baromi sokáig aludtam. Nem is értem, hogy hogyan aludhattam ilyen sokáig. Bár lehet, hogy az a jó kis krimi könyv az oka, amit az egyik Rellonos csaj hagyott kint a kh-ban. Kis naiv, azt sem biztos, hogy vissza fogja kapni. Habár annyira azért nem vagyok gonosz és szemét, hogy esetleg egy könyvtári könyvet nyúljak le, úgyhogy azért azt mindenképpen meg fogom nézni, hogy itteni-e a könyv. Ha igen, akkor azután - csakis!! - , hogy kiolvastam, vissza fogom rakni a kh-ba. Vagy egyszerűen visszaviszem a Könyvtárba. Majd még kigondolom. Jó lenne előbb megtudni, hogy kié a könyv.
A lényeg, hogy mivel későn keltem, még csak most jutottam el oda, hogy elinduljak és tömjek valamit a hasamba. Szerencsére vizsgaidőszak lévén nincsenek órák, aminek baromira örülök. Nem kell hajnali 8-kor kelnem, meg ilyesmi... Mindegy is. A lényeg, hogy a Nagyterem felé veszem az irányt, ahol is kiválasztok egy asztalt, ahol nem sokan ülnek. Intek néhány ismerősnek és elfintorodom, amikor meglátom, hogy van, aki még mindig tanul. Mekkora pech. Nekem is lenne még egy vizsgám, de mivel tudom ,hogy másból már meghúztak, nem erőlködöm a tanulással. Bár lehet, hogy egy kicsit ráhajtanék, akkor végre végzős lehetnék, de annyira nem vonzz a dolog. Totál jól elvagyok itt. Magam elé húzom a péksütis tálat, teszek ki néhány darab lekváros fánkot egy tálcára, majd töltök magamnak egy bögre kakaót és falatozni kezdek.*
Péterfy Dorisz
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 44
Írta: 2013. március 11. 17:05 | Link

Zsolt

*Nagyban eszegetem a lekváros fánkomat, amit kipakolgattam gondosan a tányéromra, amikor valami nagy zaj üti meg a fülemet. Leesett egy tányér, egy szerencsétlen flótás pedig a földön köt ki, valamelyik másik idióta lába miatt. De ez még nem minden, ugyanis érzem, hogy valami folyik le a nyakamra. Visítva ugrok fel és rázom meg a hajamat, mire néhány kajadarab esik ki belőle. Haragos szemekkel, dühtől vörös fejjel fordulok körbe és keresem a tettest. Egy elsős forma srác jön oda hozzám és kér bocsánatot. Legszívesebben visítanék, de hamar meglátom a röhögő  harmadikos Navine-s csávót, aki vélhetőleg a láb kitevője volt.*
- Egy pillanat. *szólalok meg hűvös nyugalommal és nézek Zsolt szemébe, majd előkapom a pálcámat és a sráchoz sétálok. Megfogom a haját, hátrahúzom a fejét és erőteljesen ágyékon térdelem, majd a pálcáját a torkához szegezem.*
- Nem vicces ám a kisebbekkel szórakozni, Te idióta barom. És amúgy is szétment a hajam a te hülyeséged miatt. Óvatosan te szerencsétlen! *hagyom ott a vörös fejű, vinnyogó srácot, majd visszatérek Zsolthoz. A pálcámat egyelőre nem teszem el, és felvont szemöldökkel, csípőre tett kézzel állok meg a fiú előtt és úgy pislogok rá.*
- Szóval... Mit is kezdjek veled. *vigyorodom el gonoszul és a srác ágyéka felé kalandozik a tekintetem, de az túl durva lenne.*
- Elsős vagy, ugye? *nézek le rá, hiszen kicsit alacsonyabb mint én. Naná, nem nehéz, hiszen alapból magas vagyok és még magas sarkú is van rajtam.*
- Melyik házba tartozol? *nézek kissé fenyegetően a fiúra. Habár nem az ő hibája, az ő kajája landolt a hajamon, amitől még most is kiráz a hideg. Muszáj, hogy ő is kapjon valamit...*
Utoljára módosította:Péterfy Dorisz, 2013. március 11. 17:10 Szál megtekintése
Péterfy Dorisz
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 44
Írta: 2013. március 11. 17:20 | Link

Zsolt

*A srác úgy tűnik, hogy érzékeli a helyzet súlyát és azt, hogy bizony nem volt valami kellemes a belépője. Kinyögi, hogy elsős és Levitás, mire elvigyorodom.*
- Levitás vagy? Nocsak! *csillan fel a szemem, és láthatóan elgondolkozom.*
- Amúgy édes vagy, hogy megengeded, hogy azt csináljak veled, amit akarok. *lépek közelebb és hajolok a srác füléhez, ahova lágyan belesúgom a mondatot, miközben végighúzom egyik ujjam a fiú arcán.*
- De ha nem engednéd, is megtenném. *kacsintok rá pajkosan vigyorogva. Dögös vagyok, ezt tudom magamról, és biztos vagyok benne, hogy azért asrácban is megindul valami, hogyha nem is zúg belém azonnal. Bár az elsősöknél ez könnyen megesik.*
- Nos, figyelj csak. Hogy is hívnak? *pislogok rá, miközben lazán letelepedek az asztal szélére.*
- Áhh, mindegy is. *legyintek. Oldalra döntött fejjel nézek rá, közben a pálcámmal szórakozom a kezemben.*
- Az a helyzet, hogy imádom a hajamat. És egyszerűen gyűlölöm, hogyha valaki hozzá ér, vagy bármit tesz, ami neki nem jó. Most a kajád - egyértelműen nem volt jó. Szóval... *hagyok egy kis hatás szünetet, és a földön lévő kajára mutatok.*
- Azt hiszem, hogy azt meg kell enned. *nézek angyali mosollyal a fiúra, majd intek a pálcámmal, mire a kaja, habár kicsit koszosan ugyan ,de ismét szépen elrendeződik a srác tálcáján.*
- Jó étvágyat!*vigyorgok rá gonoszul,mégis angyali arcot mímelve. A színészkedés mindig is jól ment. *
- Megvárom. *bólogatok mosolyogva és lelkesen leülök a fiú tálcájával szemben az asztalhoz.*
Utoljára módosította:Péterfy Dorisz, 2013. március 11. 17:20 Szál megtekintése
Péterfy Dorisz
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 44
Írta: 2013. március 11. 17:51 | Link

Zsolt

*A srác csak áll és várja, hogy mit is fogok vele tenni. Nagyon jól teszi, hiszen mást nem nagyon tehet. Még csak elsős, én pedig negyedikes vagyok (már egy ideje).  Perszenem vagyok én olyan nagyon gonosz, mit amilyennek látszik és igazából semmit nem akarok egy elsős sráctól. Elmesélem neki, hogy mit is várok tőle és igazából sejtem, hogy nem fogja ő olyan könnyen hagyni magát. Csalódnék is benne, hogyha simán megenné a cuccost. Mikor megszólal, hogy nem cserélhetne-e a sráccal (aki már időközben kitámolygott), elnevetem magam.*
- Nahát, vállalkozó szellemű vagy! *vigyorodom el, és még mindig a pálcámat forgatom a kezemben. Kíváncsian pislogok rá, hogy vajon mit is fog tenni, amikor az evőeszközért nyúl. Majdnem... Nem túl feltűnően, de épp eléggé ahhoz, hogy lássam pálcát ránt. Hát igen, hogyha az embernek figyelik minden mozdulatát, akkor elég nehézkes védekezni. Nem számítottam rá, hogy egy ilyen varázslattal fog meglepni az elsős srác, de persze valahol számítottam rá.*
- Protego! *szólalok meg határozottan kiejtve a pajzsbűbájt, így az ő bűbája még idejében lepattan a pajzsomról.*
- Ez igen! Gratulálok a talpraesettségedhez. *kacsintok a srácra, majd a kajáját egyszerűen a földre lököm.*
- Ne hidd, hogy végeztünk. Még találkozunk! Puszika! *intek utána gonoszul vigyorogva, majd én is ott hagyom a kajáldát, hogy felmenjek a szobámba. Hajat mosni...*

//Köszi a játékot, élveztem!//
Szál megtekintése
Péterfy Dorisz
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 44
Írta: 2013. június 5. 12:01 | Link

Mágustusa

Természetesen én sem hagynék ki egy ilyen fantasztikusan nagy szabású, hihetetlen csodálatos ünnepséget. Most kivételesen nem rendet bontani jövök, hiszen ez azért tényleg igen csak nagy ünnepség. A feléről lekéstem, kicsit sokáig cicomáztam magam. Egyszerűen imádom a bálakat, hiszen ott megmutathatom, hogy milyen dögös és gyönyörű is tudok lenni. Most is kitettem magamért, lágyan begöndörítettem a hajamat, így a csinos loknik lágyan omlanak a vállamra és a hátamra, füstös szemet csináltam magamnak, sötétté varázsolva a pillantásomat és egy gyönyörű, a tömegből kitűnő piros ruhát választottam. Nem hiába a piros a kedvenc színem, a feketével kombinálva, ezt mutatja a csinos boleró is, amit felvettem. Igazából sejtem, hogy nem lesz olyan hideg, leszünk elegen a bálon, de hogyha esetleg valaki kiinvitálna egy sétára, akkor nem árt. Bár ki tudja, a bálakba általában párosával szoktak menni az emberek. Engem is elhívtak, de egyik srác sem tetszett, így inkább egyedül jöttem, hogy itt szemezgessek a szingli - avagy nem, kit érdekel? - srácok tömkelegéből. Lábamon csinos, rózsás magassarkú, ami illik a szoknyámhoz, bár úgysem látszik. Nem is értem, minek húztam cipőt, simán ellennék anélkül is. Ezen a gondolatom szélesen elmosolyodom, majd végül lassan lesétálok a lépcsőn és bemegyek a Nagyterembe. Ahogy gondoltam, már tömve van és vélhetőleg a bajnokok bemutatása, és a beszéd is elhangzott már. Hál'isten, az unalmas részéről lemaradtam. A bajnokokra azért kíváncsi vagyok, így biztos, hogy meg fogom valakitől kérdezni. Egészen pontosan a saját évfolyamom bajnokai érdekelnek, hiszen a kisebbek nem érdekelnek, még talán a nagyobbak... Kíváncsian sétálok hát a tömegben, megfigyelem az embereket, és magányosan álldogáló pasikat nézegetek. Az egyik asztalhoz sétálok, felveszek egy pohár italt, és azt iszogatva ácsorgok a falnál és nézelődöm. Rengeteg vannak, és a diákság felét nem is ismerem. Lehet, hogy kinézek magamnak egy külföldi diákot is. Nincs is jobb, mint a cuki akcentusok...


Ruha
Szál megtekintése
Péterfy Dorisz
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 44
Írta: 2013. június 5. 12:22 | Link

Mágustusa - Richard

Az ajtót szugerálom, miközben néhányszor el-elnézegetek a táncparkett felé. Tudok táncolni, azzal soha nem volt gondom, hiszen otthon is voltak néha bálak, mert hát szeretek is táncolni, bár inkább a modern hip-hopot részesítem előnyben, de azért társas tánchoz is volt már szerencsém. Anyánk nagyon háklis volt ezekre a nemesi, tisztes dolgokra, ezért tudok hegedülni is. Habár már nagyon régen fogtam utoljára a kezemben hegedűt. Bár ahogy belegondolok, még talán kicsit hiányzik is. Elgondolkodtató...
Minden esetre az biztos, hogyha valaki felkér, akkor nem hazudtolom meg nemesi, aranyvérű származásomat. Lassan kortyolgatom az italomat, és igyekszem elérni, hogy a fejembe szálljon a szénsav. A süteményekkel is szemeztem már egy sort, de végül még nem vetem rá magamat, hagyok egy kis időt a többieknek is. Majd talán kicsit később. Ismét az ajtó felé nézek, és igazából nem is reménykedem, hogy még jön valaki, lévén eléggé elkéstem, lemaradtam a bál "jó" részéről, a vacsoráról és a beszédről. Köszönöm, ettem a szobámban, annyira nem vagyok éhes, bár biztos vagyok benne, hogy nagyon finom ünnepi vacsora volt. Ahogy az ajtó felé nézek, egy fess úriember lép be. Hogy mi?! Egy állati dögös csávó öltönyben, fehér nyakkendőben, felzselézett hajjal. Ahhw. Valami megmozdul bennem, és várok egy picit, hogy vajon hova tart. Talán valaki már kiszúrta, és lehet, hogy kísérője is van. De mikor nem rohamozza meg senki, hanem céltalanul kezd el sétálgatni, felkapok egy pohár italt, és legbájosabb, titokzatos mosolyommal felöltve indulok el felé. Bizonyára elég hamar kiszúr a tömegben, lévén szinte világítok a piros ruhámban,bár ki tudja, hogy hányan vannak még ilyen feltűnő színű cuccban. Határozottan, büszkén kihúzva magamat indulok el a srác felé, majd mikor odaérek mellé, felnézek rá és elmosolyodom.
- Üdv! Csak így, egyedül? Italt? - nyújtom fel a poharamat és remélem, hogy nem fog megalázni, hogy "Bocs, épp a partneremet várom.", mert az elég kínos lenne és biztos, hogy égő pofával suhannék ki a bálról...


Ruha

Utoljára módosította:Péterfy Dorisz, 2013. június 5. 12:28 Szál megtekintése
Péterfy Dorisz
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 44
Írta: 2013. június 5. 12:45 | Link

Mágustusa - Richard

Ez a bál is jól kezdődik... Főleg, hogy nem ácsorgok egyedül a falnál,mert az elég kínos lenne. Bár úgy vélem, vagyok annyira jó nő, hogy egy pártalan srác úgyis felkért volna. Na ja, meg elég beképzelt is... Megesik az ilyesmi. De mivel egyelőre nem akar senki odajönni hozzám, meglátom a dögös pasit az ajtóban, majd a falnak dőlve, és elhatározom magam. Ellököm magam a faltól és nem gyors, de sietős léptekkel indulok felé. Félúton vesz észre, és a tekintetünk összefonódik néhány másodpercre, majd már ott is álok mellette és egy poharat nyomok a kezébe, amiben egyszerű narancslé van. Nem mondom, egy kis vodkával megspékelve egészen kellemes lenne... Még jó, hogy a vodkának nincs szaga. Felhúzott szemöldökkel pislog rám és habár a hangja kissé bunkó és nyers, a kacsintásából merem remélni, hogy nem gúnyosan és ironikusan említette meg, hogy most már nincs egyedül és igazából a pokolba kíván. Amikor átadom a poharat, a kezünk kicsit összeér, majd egy kézcsókot is kapok. A srác érintésére megbizsereg a bőröm, és sötét pillantása perzseli a vérem.
- Hoppá... - vigyorodom el, és megdöbbenve, majd titokzatosan elmosolyodva figyelem a férfit. Lágyan pukedlizek egyet - ja, ilyet is tudok... - és meghajtom a fejemet, mire loknijaim lágy táncot járnak a vállamon.
- Péterfy Dorisz, örvendek a szerencsének. - villantok rá egy bájos mosolyt, majd belekortyolok az italomba.
- Egy kis vodkával jobb lenne... - jelentem ki csak úgy magamnak, de elég hangosan ahhoz, hogy Richard is hallja.
- Hogy-hogy egyedül? Azt hittem, hogy egy ilyen dögös pasi, mint te minimum három kísérővel jön egy ilyen bálra. - vigyorodom el pofátlanul és kíváncsian nézek a srác szemébe, hogy vajon mit lép erre a cseppet sem burkolt bókra.


Ruha



Utoljára módosította:Péterfy Dorisz, 2013. június 5. 12:46 Szál megtekintése
Péterfy Dorisz
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 44
Írta: 2013. június 5. 13:22 | Link

Mágustusa - Richard

Valóban jól kezdődik ez a bál, és mikor meglepődök a srác igazán elegáns, és tisztelettudó fellépésén, én is megmutatom, hogy igen, én is tudok úri hölgy módjára viselkedni. Úgy tűnik, hogy ez őt is meglepi, amire halkan elnevetem magam. Na igen, ha ő úgy, akkor én így. Mikor ismét végignéz rajtam, észrevétlenül kihúzom magam és hátrarázom a hajamat, hogy a nyakamat, és a vállaimat ne fedjék a csinos loknijaim. A megjegyzésre elnevetem magam és megcsóválom a fejemet.
- Hát igen, az biztos, de ez mégis csak egy bál. Egy bulira koktél miniruhát vettem volna fel, az biztos. - jegyzem meghatározottan a srác szemébe nézve és lágyan megvonom a vállam. És hogy pofátlan lenne? Oh, dehogyis! Szerintem inkább csak nyílt, és amíg nem bunkó a nyíltságával, addig nekem tökéletesen bejön. Már pedig ez a megjegyzés minden, csak nem bunkó és pofátlan. Szeretem a bókokat, főleg, hogyha ilyen konkrétak. A magyarázatára elmosolyodom és mikor közelebb hajol hozzám és megérintve a vállamat fejezi be a mondatát, ma este először pirulok el egy kicsit. Azonban nemesek kétségbe, lágyan a füléhez hajolok és belesúgom a szavakat:
- Az felettébb sajnálatos lett volna. - mosolyodom el titokzatosan, majd lágyan visszahúzom a fejemet és ismét kiegyenesedek, úgy nézek a srác szemébe. Hirtelen azonban Richard kiveszi a kezemből a poharamat, én pedig értetlenül nézek rá. Ezzel szinte egy időben kap el és forgat meg, majd kér fel - elég rendhagyó módon - táncolni. Halkan kuncogni kezdek, majd határozottan kihúzom magamat és biccentek egyet.
- Örömömre szolgálna, Kedves Richard! - ejtem ki úgy a nevét, ahogy ő néhány perccel ezelőtt ejtette ki az én nevemet. Érzem, ahogy finoman végigsimít a lapockámon és kicsit beleremegek, majd lágyan megszorítva a kezét állok elé, amikor a táncparkettre érünk. Körbenézek, és remélem, hogy igen sokan figyelnek minket, merthogy büszke vagyok magamra és persze a dögös partneremre is. Érdekes, hogy csak úgy összesodort minket a sors, de baromira örülök neki. Vetek egy fél pillantást a táncparkettre, majd Richard szemébe nézek és titokzatosan elmosolyodom. Hagyom, hogy vezessen, nem akarom egyelőre lenyűgözni a tánctudásommal, de nyilván ő is tud táncolni, így csak hamar rájövök, hogy nem is kell. Egyszerűen csak suhanunk a táncparketten, élvezve a zene lágy ritmusát, én pedig átadom magam a srác vezetésének és tánctudásának.
- Jól táncolsz. Tanultad valahol? - teszek fel egy kérdést a tánc közben.


Ruha


Szál megtekintése
Péterfy Dorisz
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 19
Összes hsz: 44
Írta: 2013. június 5. 16:28 | Link

Mágustusa - Richard

A zene csodálatos, lágy, mégis ütemes és igazán élvezem Richarddal a táncot. Hiszen a fiú jl táncol, én sem vagyok híján a tánctudásnak, így biztos vagyok benne, hogy ő is élvezi ezt a kis "szenvedélyt és tüzet", ami elszabadul közöttünk. Élvezem ezt az egészet, főleg azért, mert egy igen dögös pasival táncolok a parkett közepén és biztos vagyok benne, hogy jó páran pislognak ránk, talán irigy, talán megdöbbent tekintettel. Mikor közlöm, hogy a srác jól táncol, csak egy köszönömöt kapok, amitől azért kicsit csalódott leszek. Azt hittem, hogy neki is feltűnik majd, hogy én sem vagyok egy falábú kezdő, de talán úgy veszi, és úgy érzi, hogy ő ilyen nagyon profi irányító, hogy hozzá nem is kell tánctudás. A szám a végéhez közeledik, én pedig már előre szomorú vagyok, hogy vélhetőleg idáig tartott az esti "kapcsolatunk", bizonyára a tánc végeztével elköszön és keres egy másik leányzót, akiben érzéki vágyat lobbanthat. A gondolataim lekötnek, így bizony igen csak meglep, amikor Richard egyszerűen hátradönt. Riadtan kapaszkodok a nyakába, majd elnevetem magam, de a torkomra forr a szó ujjának érintésétől. Lágyan végighúzza mutatóujját a nyakamtól a mellemig, én pedig érzem, hogy perzselődik fel a vérem, hogyan lángol ujjának útvonala a testemet és hogyan önt el a vágy ez iránt a pasi iránt. Kicsit szaporábban veszem a levegőt, és megremeg a testem. Döbbent tekintettel nézek rá, majd egyszerűen elmosolyodom, titokzatosan, kihívóan.
- Sok minden dolognak? Például? - teszem fel a kérdést, hiszen nem igazán értem, hogy konkrétan mire is gondol a srác. A zene elhallgat, majd egy újabb, lágyabb és lassabb dallam csendül fel. Richard ahelyett, hogy elengedne, szorosan magához húz, kezét a derekamra teszi és lágyan ringatózunk a zene lágy ütemére. Lágyan végigsimít az ajkamon, én pedig megremegek. Szorosan simulok hozzá, mellemet a fiú mellkasának nyomom, és érzem, hogy ő is élvezi ezt az egészet. Mikor a szám véget ér, lágy kézcsókot lehel a kezemre, én pedig ismét pukedlizek, majd átölelem, miközben a nyakába lihegek és lágy hanggal a fülébe súgom:
- Köszönöm a táncot, Richard! - hangom lágy, csábító és titokzatos vágyakat, kalandokat ígér a srácnak, aki ott hagyva a falhoz sétál. Csalódottságot érzek, majd én is elsétálok az egyik asztalhoz. Ismét egy italt veszek a kezembe, felhajtom, és csípő riszálva indulok ki a bálterembe, de mielőtt kilépek,még egy hosszú, hívogató pillantást vetek a srácra- már ha figyel...


Ruha


Szál megtekintése
Nagyterem - Péterfy Dorisz hozzászólásai (9 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet