Sok varázslatos hely létezik a kastélyban, hisz már magában is egy hatalmas varázs, amiben az emberek gyarapíthatják tudásukat. A bejárati csarnok a maga robosztus falaival hűvösen üdvözli az épületbe térőket, végigkalauzolja őket a pince lépcsőéig, és a széles márványlépcsőig, mely felvezet a megannyi emeletre, ahol kényünk-kedvünk szerint vehetünk részt a képzésben. Van azonban egy másik helység is, ami balról tárul a kíváncsi szemek elé, és amelyet Nagyteremnek hívnak. A magas, intarziás ajtó mögött egy széles, és szó szerint az égbe vesző terem nyílik, melynek eső színű padlóköve elkalauzol minket a fellegekbe. Ugyanis a mennyezet különleges. Az idő, a felhők, a napsütés, pontosan ugyan olyan, mint ami abban a pillanatban, a szabadban érhet minket. Megbűvölt tér és idő, mely körülvesz minket, és étekkel kínál. Hosszú asztalok, sorakoznak fel egymás mellett, egy kis folyosót hagyva a terem hátsó résznek felfedezéséhez. Sorban a négy nemes ház asztala, melyen, az ünnepségeken száznál is több diák foglal helyet, és hallgatja az igazgató beszédét. A Rellon asztala a bal szélen kapott helyet, nyomban követi őt a Levita ház, majd egy kis szünet, és megtekinthetjük az Eridon, végül a Navine asztalát. Az utolsó, az ötödik, az, amelyik merőlegesen a többivel áll egymagában, helyet adva a tanároknak, az iskola dolgozóinak, az igazgatónak. Hatalmas a hely, a falakat minden ünnepen más, és más díszíti. Karácsonykor magyal koszorúk, mű hó, aranyos díszek tucatjai, melyeket deres fenyőfák tucatjai tartanak. Máskor töklámpások, gyertyák százai, vagy, éppen amikor egy átlagos nap elé nézünk, akkor csak kőszobrok, melyek láncot tartanak szájukban. A lánc végén ég a tűz, mely fényt ad, az étkezni, vagy csupán beszélgeti vágyó diákoknak.
|
|
|
Évzáró/ÉvnyitóCsudijó móka lehet az évnyitó, és most végre ő is megtapasztalhatja. Hivatalosan is elsős lesz a holnapi naptól, már nagyon várja a tanórákat, holnap fel is veheti már őket. Van néhány fix, amiket fel kell vennie, de nem szeretne ötnél megállni, azonban a saját határait is fel kell mérnie. Tény, hogy tervei között szerepel, hogy a világ legerősebb és legokosabb boszorkája legyen, de azért nem kéne rögtön az első iskolai évében meghalnia a sok tanulástól. Egész nap azzal volt elfoglalva, hogy miként is öltözzön fel, aztán egy pillanat alatt lerombolták, amikor közölték, hogy tök mindegy, mert a talárja mindent eltakar majd. Mindenesetre azt megengedték, hogy egy kis szempillaspirált és egy leheletnyi szájfényt felkenjen magára. Így indult el, vadonatúj, talárjában, amihez megkapta az anyja régi nyakkendőjét. Ez fontos dolog, kicsit már bele is törődött a dolgokba, sőt ma meghatódott, amikor a nyakkendő megkötése közben látott egy kósza könnycseppet a szeme sarjában. Megölelte a nőt, mielőtt elindult volna ide, hiszen nagyon jól esett neki, hogy ilyen fontos emléket, mint a nyakkendője, neki ajándékozott. Belépve a terembe olyan másnak érzi magát, most már ide tartozik, nem csak úgy belép és eszik ott, ahol szeretne, most már van asztala, vannak háztársai, sőt már büntetőmunkája is, amire annyira nem kéne büszkének lenni, de ebben a percben most ez megengedett neki. Néhány előre kószált tincsét megigazítja, miközben a háza asztalához sétál és kiszemel egy szimpatikus helyet, egy lány mellett. - Szia, leülhetek? Érdeklődik kedves mosollyal Lyrától. Szeretné megfigyelni a tanári kar új tagjait, hogy már most elgondolkozni azon, milyen tantárgyakat venne fel még pluszban. Nem szeretne semmiről sem lemaradni, nagyon izgatottá teszi ez az első év.
|
|
|
Bianca Charlotte Shanes INAKTÍV
(: offline RPG hsz: 106 Összes hsz: 796
|
Írta: 2013. március 22. 17:43
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=85537#post85537][b]Bianca Charlotte Shanes - 2013.03.22. 17:43[/b][/url] Évzáró/ÉvnyitóCsudijó móka lehet az évnyitó, és most végre ő is megtapasztalhatja. Hivatalosan is elsős lesz a holnapi naptól, már nagyon várja a tanórákat, holnap fel is veheti már őket. Van néhány fix, amiket fel kell vennie, de nem szeretne ötnél megállni, azonban a saját határait is fel kell mérnie. Tény, hogy tervei között szerepel, hogy a világ legerősebb és legokosabb boszorkája legyen, de azért nem kéne rögtön az első iskolai évében meghalnia a sok tanulástól. Egész nap azzal volt elfoglalva, hogy miként is öltözzön fel, aztán egy pillanat alatt lerombolták, amikor közölték, hogy tök mindegy, mert a talárja mindent eltakar majd. Mindenesetre azt megengedték, hogy egy kis szempillaspirált és egy leheletnyi szájfényt felkenjen magára. Így indult el, vadonatúj, talárjában, amihez megkapta az anyja régi nyakkendőjét. Ez fontos dolog, kicsit már bele is törődött a dolgokba, sőt ma meghatódott, amikor a nyakkendő megkötése közben látott egy kósza könnycseppet a szeme sarjában. Megölelte a nőt, mielőtt elindult volna ide, hiszen nagyon jól esett neki, hogy ilyen fontos emléket, mint a nyakkendője, neki ajándékozott. Belépve a terembe olyan másnak érzi magát, most már ide tartozik, nem csak úgy belép és eszik ott, ahol szeretne, most már van asztala, vannak háztársai, sőt már büntetőmunkája is, amire annyira nem kéne büszkének lenni, de ebben a percben most ez megengedett neki. Néhány előre kószált tincsét megigazítja, miközben a háza asztalához sétál és kiszemel egy szimpatikus helyet, egy lány mellett. - Szia, leülhetek? Érdeklődik kedves mosollyal Lyrától. Szeretné megfigyelni a tanári kar új tagjait, hogy már most elgondolkozni azon, milyen tantárgyakat venne fel még pluszban. Nem szeretne semmiről sem lemaradni, nagyon izgatottá teszi ez az első év.
|
|
|
|
Lyra Castle Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2013. március 22. 18:41
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=435&post=85589#post85589][b]Lyra Castle - 2013.03.22. 18:41[/b][/url] BiancaNa most ha azt vesszük alapul, hogy évente egy olyan ünnepség van a kastélyban, amire eljövök, Edictumot nem olvasok, és egyébként se figyelem az embereket, akkor szerintem talán nem is olyan meglepő, hogy csodálkozva néztem azt, hogy ki kivel üldögél, vagy hogy micsoda változások történtek a mi kis társadalmunkban. Igaz, mindez csak unaloműzésnek szolgált, mert ha őszinte akartam lenni, akkor nem érdekelt. Még nem birkóztam meg egészen a gondolattal, hogy ezek után már mestertanonc leszek. Hiába voltam így is ugyanolyan diák, mint a többiek, mégis más volt, mert más szabályok vonatkoztak rám, másféle óráim lesznek, és cseppet sem voltam benne biztos, hogy jól választottam pályát. Gyorsan kellett leadnom a papírokat, hogy egyáltalán tovább mehessek, és hirtelen döntés volt az egész, csak egy megérzés alapján firkantottam be az ereklyekutatást a rubrikába. Innen már csak remélni mertem, hogy nem döntöttem rosszul. Meglepődtem, mikor hozzám szóltak, és felemelve a fejem egy ismeretlen lánnyal találtam magam szemközt. Na ő biztos elsős lesz. - Ülj csak le nyugodtan - biccentettem egyet felé, aztán folytattam a bámulást. Nem voltam én ahhoz hozzászokva, hogy idegenekkel csak úgy nekiálljak beszélgetni, meg hát mit is kérdezhetnék tőle? Legalább kezdene már el az ünnepség, annyira azért nem vagyok oda az ilyenekért, hogy ennyit várjak rá.
|
|
|
|