36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet

Oldalak: « 1 [2] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2015. április 10. 21:43 | Link

Alina


 
Amikor beszáguldottak a terembe, a lány alig tudott helyet foglalni, mivel majdhogynem a sarokra ült. Elég szerencsétlenül jött ki, és máris a legszörnyűbb megoldások jutottak eszébe. Aztán ezeket elhessegette, és a mellette csücsülő barna szólt hozzá.
  - Tehetek róla, hogy nem hagysz helyet? - kérdezte felháborodottan, mégis fojtott hangon, miközben azért nem lankadt le az arcáról a mosoly. Aztán a kis affér után az igazgatóra figyelt, de már csak az utolsó szavakat és a pálcasuhintást látta, amivel az asztalra bűvölte a finomabbnál-finomabb ételeket. Megkordult a gyomra, majd a társáé is.
  - Azt hiszem kijár nekünk. - kacsintott rá két falat között.
  - Nagyon jó? Isteni! - mondta a lány, és egy újabbat harapott. - Amúgy azon gondolkodtam, hogy mi mindig csak akkor találkozunk ha kajálni kell... - osztotta meg a lánnyal. - Van ennek valami jelentősége? - mosolygott, de még mindig nem hagyta abba az evést, csak most már kulturáltabban folytatta. Egy diák átnyúlt a válla felett, amire nem tudta, hogy megsértődjön, mert elválasztották a társától, vagy kiverje a kezéből a kaját, hogy nehogy már onnan lopjon, ahonnan ő eszik. Lehet pont azt akarja megenni. Mindenesetre nem szimpatizált az ismeretlennel.
  - Szóval? - kérdezte meg, mivel nem hallotta a választ a zavaró kék talláros miatt. Aztán beleharapott egy krémes sütibe. Olyan volt mint az álom, és élvezte, ahogy a különböző ízek elkeverednek a szájában, és egy mennyei ízzé forrnak össze.
Utoljára módosította:Scarlett Conroy, 2015. április 10. 21:43
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Alina Gonzalez
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 40
Írta: 2015. április 10. 22:05 | Link

Scarlett

- Én nem hagyok helyet? - kérdeztem felvont szemöldökkel a nevetését visszatartó lánytól, mire én is félmosolyra húzódó szájjal folytattam. - Szerintem csak túl nagy a hátsó feled.
Miután hozzáláttunk az evéshez, már csak teli szájjal folytatott beszélgetésben volt részem Scarlettel, mindkettőnk keze állandóan tele volt valami kajával, esetleg evőeszközzel vagy pohárral. Kisebb-nagyobb időközönként szóltunk csak egymáshoz, egyszerűen egyikünk sem tudott kellőképp betelni a finom ételekkel.
- Lehet, hogy rellonos jellemvonás az állandó éhség - tűnődtem, miközben beleharaptam egy muffinba.
Hirtelen egy kéz nyúlt át kettőnk között, élelmet keresve az előttünk lévő tálcáról, mire Scarlett dühödt pillantással ajándékozta meg az intenzíven kutakodó kéz gazdáját, szinte meg tudta volna ölni a tekintetével.
- Mondom, szerintem rellon-jellemvonás az állandó zabálhatnék - ismételtem meg a mondandómat a zavaró diák távozása után a szöszi felé fordulva, aztán nevetve néztem ahogy az arcán végigfutó élvezettel beleharap egy süteménybe.
- Tessék - nyomtam a kezébe röhögve egy szalvétát, finoman utalva rá, hogy tulajdonképpen az egész arca tiszta habos lett a sütitől.
Hozzászólásai ebben a témában
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2015. április 10. 22:18 | Link

Alina


  - Miért pont az én hátsóm a gond? Olyan egoista vagy, hogy a sajátodra nem is gondolsz mi? - kérdezett vissza a lány. Nem szerette, ha szórakoznak vele, most mégsem zavarta. Egyszerűen jól érezte magát a lány társaságában, és szinte már annyira el tudta engedni magát, mint odahaza L.A.-ben.
  A bezavaró kéz-affér miatt nem hallotta rendesen a lány szavait, ezért visszakérdezett.
  - Meglehet. - nézett közben a rellonosok tömegein. Szinte mindenki evett, bár nem olyan intenzíven, mint ők ketten. - Vagy inkább csak másodéves lányok szokása. - nevette el magát, mivel most, hogy lenyelte a falatot még ezt is meg tudta tenni. Aztán egy újabb sütiért nyúlt, ami valami isteni volt.
  - Kösz! - mondta, miközben megpróbálta a legtöbb maradékot eltüntetni az arcáról. - Te túl kulturáltan eszel hozzám képest. Nem kérsz egy kis habot? - kérdezte, és sütijéből egy kis darabot leszedett az ujjával, utána azt végighúzta a lány arcán, amíg az még nem volt elég éber, hogy kivédje az ellene irányuló támadást.
  Scar a látványra, ami elé tárult elnevette magát, de olyan szinten, hogy most komolyan sikerült leesnie az ülőhelyéről, és seggre tottyant a pad mellett. De még ez sem rendítette el, tovább szakadt a nevetéstől.
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Alina Gonzalez
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 35
Összes hsz: 40
Írta: 2015. április 11. 12:02 | Link

Scarlett

- Az is meglehet - néztem körbe a falatozó diákok seregein, a rellonosokat kicsit több ideig fürkészve. Bár a többi zöld színű jegyekkel díszített talárt viselő diák is jóízűen rágott, azért egyikük sem habzsolt olyan mohón, mint mi ketten.
Miután Scarlett kezébe nyomtam egy szalvétát, rögtön vette a célzást és egyből bőszen törölgetni kezdte vele a száját, amit szórakozottan néztem, de mire észbe kaptam, már tiszta habos volt az én arcom is a szöszinek köszönhetően.
- Scarlett! - kiáltottam rá dühösen, de amikor a lány röhögőgörccsel küszködve leborult a padról egyenesen a földre és ott folytatta tovább a falat rengetően hangos nevetést, én is elröhögtem magam. Néhány szem ránk szegeződött a többi asztal - sőt, meg merem kockáztatni, hogy a tanári emelvény - felől is, de Scarlett csak azért sem akarta abbahagyni a földön való fetrengést és a hozzá tartozó nevetésnek csúfolt fulladozást.
A fejemet ingatva, mosolyogva nyugtáztam magamban, hogy ez a csaj totálisan nem normális, miközben letöröltem egy szalvétával az arcomat.
- Nesze, sütis pofival jobban néztél ki - nyomtam bele egy habos pitét az arcába, amikor nevetéstől kipirult arccal próbált feltápászkodni a földről.
Hozzászólásai ebben a témában
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2015. április 11. 19:52 | Link

Alina


  Amikor a kezében tartotta a sütit, hirtelen eszébe jutott egy ötlet, hogy mi lenne, ha a lány arcára kenné a hab egy részét. És amikor ez a gondolat megszületett a fejében, szinte abban a percben végre is hajtotta. A látványtól, és barátnője dühös kiáltásától viszont el kellett röhögnie magát. Sőt...ez még csak gyenge kifejezés volt rá. Konkrétan leesett a székről közben, de még amikor a fenekére pottyant, akkor sem hagyta abba. Egy jó pár diák megnézte, sőt még talán egy-egy tanár is felfigyelt erre a jelenségre. De ebben nem lehetett biztos.
  Viszont abban, hogy amikor fel akart ülni, és Lina egy sütit tolt a képébe, akkor már szinte mindenki őket nézte. A pitének következtében újra a földön landolt. Kezével próbálta leszedni az arcára ragadt maradékot.
  Most már nem felülni próbált, hanem felállt. A lány elé lépett. Kezében egy süti volt. Gonosz vigyor csillogott az ajkán, és a lány arcába küldte az ételt. Már konkrétan mindenki a két civakodóra szegezte a tekintetét. Scar arra számított, hogy valamelyik tanár odajön, és elküldi őket melegebb tájakra, és még előre pontot is levonnak tőlük, pedig még csak most kezdődött az év. De nem látta, hogy közelednének, ezért újra helyet foglalt a lány mellett. Bár meglehet, hogy ez rossz döntés volt.
  Egész mindene ragadt a cukormáztól, és a haja a karjára tapadt.
  - Azt hiszem jól elintéztük egymást. - mondta megadóan.
  ~ De azért én győztem... ~ ismerte el magában.
Hozzászólásai ebben a témában

Itt járt Lala Rolleyes
Faragó Benedikta
INAKTÍV


BeneDiktátor :3
offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 1411
Írta: 2015. április 13. 19:22 | Link

Bálint


Örülök, hogy pont Bálintot bízták meg azzal, hogy figyeljen rám. Na nem mintha a többi Levitás prefektussal bajom lenne, ők is tuti aranyosak, de valahogy érzem, hogy ő talán jobban meg fog érteni, mint ahogy a többiek tudnának. Nem is tudom megmagyarázni, hogy miért, csak érzem. Különösek ezek a megérzések, nem? Végig Bálint mellett megyek, és figyelek rá, hogy még véletlenül se keveredjek el. Ha meg mégis megtörténne, csak követnem kéne a tömeget, úgyis mindenki a Nagyterembe megy, előbb vagy utóbb csak eljutnék oda. Hát... Ahogy magamat ismerem inkább utóbb.
- Hát... A Szfinxet kezdem megszokni, mert szerintem ő mégiscsak más, mint a többi festmény, nem? A többiekről meg megpróbálok nem tudomást venni. - és akkor talán a ők sem fognak velem különösebben foglalkozni.
Következő kérdésére elnevetem magam, biztos ő is csak viccből mondta, nem hinném, hogy így utólag megbüntetné, még akkor is, ha módjában áll. És amúgy sem lenne fair a másik féllel szemben.
- Asszem Re...Rellonosak voltak. És... azt hallottam róluk, hogy ők általában ilyenek. - Persze akadhatnak kivételek, például én sem vagyok teljesen 100%-osan Levitás, nem vagyok annyira okos. De azért próbálkozom, és lehet, hogy csak ezért kerültem a kékek közé.
Idő közben megérkezünk a Nagyterembe, és le is ülünk az asztalhoz, én pedig egy olyan témára térek át, ami egy kis aggodalommal tölt el.
- Szóval... Te is mugli születésű vagy....? De fura ezt így kimondani... - Nagyon fura, hisz nem rég még én is "mugli" voltam, legalábbis azt gondoltam... Most meg már varázsló.
Aztán mindenki elhalkul, és egy férfi elkezd beszélni, aki mint kiderült az igazgató... És régen Levitás volt. Hát ez mekkora jó már...! Szerencsére még mielőtt belekezdene a hosszadalmas beszédbe, ehetünk.
- Jó étvágyat! - vigyorgok Bálintra, majd a szedek a tányéromra, az első dologból, amit meglátok. Valami ragu lehet...
-Te miért kaptál külön ételt? Nem mintha irigykednék, vagy valami... Csak kicsit furcsállom... - na ezt jól megmondtam... De tényleg érdekel, szóval remélem nem veszi zokon, hogy megkérdeztem.
Hozzászólásai ebben a témában

Rentai Bálint
INAKTÍV


Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
Írta: 2015. április 14. 10:37 | Link

Benedikta

Minél több idő telik el, annál szimpatikusabb Benedikta. Egyébként meg teljesen megértem a problémáit, valamilyen szinten én is megküzdöttem ezzel. Őt mondjuk szerencsésebbnek tartom, mert itt nem annyira számít a vér - max a rellonban - mint Koreában. De nem is akarok ilyesmikre gondolni. Egyébként is az évnyitó, az sokkal nagyobb esemény.
- De, nekünk fontos is, de pszt! - kacsintok rá, mert a tömegben azért meg-meghallhat egy-két más házból való emberke, akiknek nem kéne tudni, hogy merre keressék a levita bejáratát. Bár a többségnek nyilván nem menne a fejtörő, vagy nem értené a dolgot, és ráhagyná a varázslényre, azért mégis jobb az elővigyázatosság.
Ami a büntetést illeti, azt természetesen nem gondolom komolyan. Arra, hogy rellonosak voltak, csak a fejemet csóválom.
- Nem mindegyik ilyen... De tényleg akad egy-kettő, aki azt gondolja bármit megtehet... - megvonom a vállam - Velük se kell foglalkozni - fűzöm még hozzá, mint jó tanács. Persze én lehet könnyen beszélek, elég idős és szerintem ügyes is vagyok, hogy megálljam a helyem bármelyikkel szemben, ha esetleg rosszul alakulnának a dolgok. De amúgy a legtöbb hülyeségük lepereg.
A nagyteremben helyet foglalunk én pedig tovább magyarázok Benediktának, így nem igazán veszem észre a velem szemben lehuppanó Alexéket, bár így is intek nekik - már csak reflexből is.
- Ühüm. Ami azt illeti, elég sokan vagyunk... - szét is nézek, aztán Benediktához közelebb hajolva, megmutatok neki pár másik embert, akikről biztosan tudom, hogy mugli családból származnak. Utána pedig az igazgatóra figyelek, s miután az ő kilétét is tisztázzuk, jöhet a lakoma.
A lakoma, ami az én esetemben még mindig nem királyi, de ez van, ha az embernek meghatározott diétája van. Anyám idén már nem aprózta el, megcsinálta előre az egészet és a lelkemre kötötte, hogy eljuttatom az iskolai konyhásoknak. Azt neki nem kell tudnia, hogy ők valójában manók. De ahogy nézem az apró kis lények, nagyon lelkiismeretesen követik anyám utasításait.
- Mert válogatós vagyok - viccelem el először a kérdést, aztán az első falatok után elmondom a valódi okot is - Cukorbeteg vagyok, a dietetikusom pedig nyilván ezt írta elő mára. Gondolom te bármit ehetsz - mosolygok rá, miközben figyelem, mi minden van a tányérján. Nem, nem hiszem, hogy meg akarnám kóstolni, ami eszik, de egészségére.
Hozzászólásai ebben a témában

Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny

Oldalak: « 1 [2] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet