37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Első emelet
Oldalak: « 1 2 ... 52 ... 60 61 [62] 63 64 ... 72 ... 95 96 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Naizer Ruben Barnabás
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 34
Összes hsz: 573
Írta: 2016. április 10. 19:50 | Link
Kollégák

Az érdekes szóválasztást kissé megmosolyogja, nem hallotta még ezt a furcsa hasonlatot. Azt mindenesetre a hülye is látja, hogy a szőke tanárnőt nagyon is nyugtalanítja a helyzet, pedig valószínűleg nincs oka ennyire szorongani. A minisztérium biztos értesült arról, kik az új tanárok - valószínűsíthetően nem tegnap találták ki, hogy benéznének -, szóval ha nem kifogásolták a fiatal kollegina jelenlétét akkor, valószínűleg nem is fogják, hacsak nem csinál valami nagyobbfajta ökörséget.
A házkupa átadása és a távozó tanárok neveinek sorolása nem annyira köti le, gondolatban kicsit el is kalandozik - őszintén szólva azon töpreng, hogy az irodája berendezésekor milyen fából készüljenek a bútorok, bár ha valaki megkérdezné, valószínűleg nem vallaná be, hogy ilyen unalmasan hétköznapi, s nem állandóan azon forog az agya, hogy a teremben jelenlévők minden apró titkát kifürkéssze mindössze a pohártartási szokásaikból kiindulva, mint ahogyan azt a többség általában hiszi. Az új tanárok nevének és tárgyainak sorolásakor viszont már odafigyel, s igyekszik minél többet emlékezetébe vésni; azt például megtanulja, hogy a mellette ülő tanárnőt hogy hívják, és hogy sárkánytant fog tanítani. Amikor ő jön, a többi újonchoz hasonlóan felemelkedik kicsit székéről, hogy egy bólintással köszöntse a diákokat, bár nem hinné, hogy bárki megjegyezi, már csak az alapzajból is ítélve. De így van ez rendjén, az volna a furcsa, ha a tanulók feszült figyelemmel csüngenének az igazgatóhelyettes szavain.
Rubya gyors visszavonulót fúj, kihasználva a beszédben beálló rövid szünetet, s nem egy diák irigykedve pillant rá, ahogy feláll és elindul az ajtó felé.
- Jobbulást - teszi hozzá ő is Radúz féltő szavait követően, akire valahogy annak ellenére is a keresztnevén gondol, hogy egyrészt ez Rubennek nem szokása, másrészt nem kifejezetten udvarias, de a fiatal házvezető kisugárzása egyszerűen csak nem üzeni felé, hogy "Kafka professzor úr".
- Reményeim szerint, legalábbis - biccent a szűkszavú kérdésre, mondandóját apró mosollyal kísérve. Kicsit tart tőle, hogy tantárgyát vagy érdektelenség fogja övezni, vagy ő nem fog tudni felérni az elvárásokig - még soha nem tanított ezelőtt, úgyhogy nem tudja, hogyan fog teljesíteni ebben az egészen új pozícióban. Mindenesetre valamennyire biztató, hogy mivel tantárgya nem kötelező, valószínűleg csak olyanok fogják felvenni, akiket foglalkoztat a téma.
- ...aztán lehet átmegy a dolog beutalók írogatásába és találgatásba, hogy vajon a harmadunokatestvér nárcisztikus-e, vagy csak egoista - vonja meg a vállát, elvégre mindig vannak hipochonderek és fűben-fűban diagnózist látó diákok, a kérdés csak az, az egyes osztályokban milyen lesz az összfelhozatal.
Persze megteheti, hogy ezeknek nem ad teret az órán és inkább ragaszkodik az előadási formulához, de szíve szerint nem tenné, s nemcsak azért, mert kevésbé lesz kézzelfogható, amit tanít, hanem mert ennyire azért nem szereti hallgatni önmagát.
Okkal választott olyan szakmát, aminek majd' minden lehetséges formája hallgatást igényel.
- Eddig azt hittem, melodimágiát nem tanítanak iskolai formában - reflektál ő is Radúz tárgyára, elvégre Ruben bőven kijárta már az alapiskolát, amikor először hallott egyáltalán erről a szokatlan mágiaágról, azt pedig biztosra vette, hogy a legtöbb varázsló, vagy boszorka nem is tudja, mi az. Igaz, az osztrák oktatás sok tekintetben eltért a magyartól, elképzelhetőnek tartja tehát, hogy ez is csak egy ilyen sajátosság.
- Igaz, amennyire én tudtam eddig, sárkánytan sem nagyon létezik külön tárgyként máshol, legfeljebb rezervátumokban - teszi még hozzá, Vivienre is pillantva, bár amikor tájékozódott az iskola tantervéről úgy egy fél éve, ezzel legalább találkozott.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2016. április 11. 09:44 | Link
Kolos és csaksimánCole

  Lent vacsoráztak Kolossal a nagyterem ódon falai között. A lány tányérján ott virított egy szép, aranybarnára sült rántotthús. A fiú úgy méregette azt, mintha valami űrből érkezett dolog lenne, és még hozzáérni sem akar, hátha megfertőzi valamivel.
  - Hidd már el nekem, hogy ez nem mérgező. Sőt nagyon is finom - jelentette ki a lány jelentőségteljes pillantást vetve a barnára. Aztán levágott egy darabot a húsból, és a villájára tűzve mutatta fel Kolosnak.
  - Ennyit. Csak ennyit egyél meg! Ígérem nem fogsz belehalni! - próbálta győzködni a zöldet. Egyszerűen hihetelennek találta a tényt, hogy a fiú egy olyan családban élt eddig, ahol nem ettek húst, sőt még a gondolatát csírájában pusztították el. Ezek szerint még hamburgert sem kóstóltak, ami Scarnak - mint egy igazi amerikainak - hihetetlennek tűnt.
  Ezért vetemedett arra a tettre, amire most készült. A húscafatot még mindig a villáját tartva kezdett el a barna szája felé nyúlni. Meg fogja etetni, még akkor is, ha az életébe kerül. Meg kell kóstolnia. A szöszi nem is emlékezett rá, hogy mikor evett először húst, olyannyira hétköznapinak tartotta a dolgot.
  Már csak pár centi választotta el a srác száját és a villán lévő ételt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Itt járt Lala Rolleyes
Renée Faraday
INAKTÍV


késdobáló istennyila.
offline
RPG hsz: 50
Összes hsz: 816
Írta: 2016. április 11. 23:15 | Link
#Annelie. *o*

Kicsit beteg szintre fejlesztette már fel a stalker skilljét, de valahogy annyira megszokta már, hogy így kezd el közelíteni emberekhez, akiktől szeretne kérni valamit, hogy teljesen nem érdekli a dolog. Eddig nem történt súlyos testi sértés se az ő részéről (8 napon belül gyógyultak azok a sebek, na), se az áldozatai felől. De egyszer úgyis rá fog pacsálni, túl jól alakult ez eddig.
Ahogy Annie helyet foglal az asztalnál, nem teketóriázik valami sokat, azonnal támadást intéz a Rellonos lány bokái ellen, majd a cipő egyszerűen puff! Mintha valami meleg csorogna le ott a szája környékén és tompán sajog az orra (ingyen plasztikárólnem volt szó), de rettenthetetlen tekintettel mered fel a másikra. Szépen felemeli a kezeit, jelezve a békés szándékot (lehet ezzel már elkésett), majd kikászálódik az asztal alól és felül a legközelebbi székre.
- De. Sokszor - fejben elkezdte összeszámolni az alkalmakat amikor megfeddték az inappropriate viselkedése miatt, de 10 után inkább abbahagyta. Túl hosszú lenne a bűnlajstroma.
- Segíts nekem kérlek - vált kissé könyörgőre, szemében ott ül valami megmagyarázhatatlan kétségbeesés, ami reméli elég lesz arra, hogy elérje, amit szeretne.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Merkovszky Ádám
INAKTÍV


Mindenki apukája :3 | Berci férje <3
offline
RPG hsz: 353
Összes hsz: 1474
Írta: 2016. április 12. 10:54 | Link
Az igazgatói beszéd lezárása - A tanévnyitó/záró vége
Kviddicses eredmény, JV, legek, év díjazottjai

- A Rellon egész éves munkáját látva, gondolom senki nem lepődik meg azon, hogy az év házvezetője Vasváry Richárd Nándor lett - mondom a végére kicsit megemelve a hangerőt. A taps és ujjongás ideje alatt átadom az oklevelet a férfinak, majd rá is térek a következő díjazottra. - Bár a Navine idén pontokban kissé lemaradt, közösségi és kviddics teljesítményük nem elhanyagolható, és mindezt köszönhetik természetesen a ház vezetésének is. Idén Czettner L. Zoé az év házvezető-helyettese.
A nőnek is átadom az oklevelet, aztán az asztalomra sandítok, ahol meg is jelenik a következő lap.
- Ebben az évben is kiválasztottuk azokat a diákokat, akik leginkább megtestesítik a házukra jellemző erényeket. A legeridonosabb eridonos Szentmihályi Norbert Dávid, a leglevitásabb levitás Rentai Bálint, a legnavinésebb navinés Csermey Natália Babett és Matthew Bloomer, a legrellonosabb rellonos pedig Várffy-Zoller Róbert lett. Kérlek, fáradjatok ide az okleveleitekért!
Persze nem mindenki tud kijönni, vannak, akik már elballagtak, és csak egy-egy papírért nem jönnek el az évnyitóra, de ők is megkapják majd az elismerést, csak ők bagoly útján.
- A legek után következzenek azok, akik a legtöbb pontot szerezték a házuknak az előző évben. Az év diákja... - Kell néha egy kis hatásszünet. - Ombozi Noel lett, 1150 ponttal. Gratulálok a teljesítményedhez! Meg kell említenem, hogy nem sokkal volt tőle lemaradva Ethan R. Saint-Venant, aki 1127 pontot szerzett tavaly. Ez a két fiatalember szerezte meg a rellonos pontok harmadát. Tőlük kissé lemaradva, de még dobogósan Czettner R. Luca 959 ponttal gazdagította a navinéseket. Remélem idén is hasonló szorgalommal vetik bele magukat a tanulásba.
Átadva az okleveleket lepillantok az asztalomra, de nem, sajnos még nincs vége az évnyitónak. Na, nem mintha nem szívesen jutalmaznám a diákokat, de mindannyiunknak hosszú volt ez a nap, talán el kellene gondolkodni az évnyitó lerövidítésén.
- Az év prefektusa Ethan R. Saint-Venant lett, akinek mi, tanárok is köszönjük egész éves munkáját - sorolom tovább, majd átadva neki a lapot, kezembe veszem a következőt. Gyorsan végigfutok a szövegen, érzem, ahogy arcomon kiszélesedik a mosoly.
- A következő díjat nem bejelenteni szeretném, hanem megköszönni. Igazán köszönöm nektek, mert ezzel elismeritek a munkámat, igyekvésemet, a tantárgyamat. Köszönöm, hogy immár négy tanéve én lehetek az év tanára.
Elhallgatok, és egyszerűen meghajolok. Nem tudom máshogy kifejezni azt a megtiszteltetést és örömet, amit érzek. Mikor belevágtam a tanárkodásba, nem gondoltam, hogy idáig el fogok jutni. Felegyenesedve szeretettel végignézek a diákokon, aztán folytatom az oklevelek átadását, elvégre ezzel még koránt sincs vége.
- Szólnék pár szót a kviddicsről is. Először is, szeretném bemutatni nektek Gerhardt S. Rafaelt, iskolánk új játékvezetőjét - mondom, majd karommal a férfi felé intek, aki remélhetőleg valamilyen formában üdvözli a diákokat. - És akkor következzenek a helyezések! A negyedik helyet, akárcsak a házversenyben, a Levita szerezte meg 400 ponttal. Harmadik a Rellon lett 470 ponttal. Második a Navine 580 ponttal, és újra győztes az Eridon ház 600 ponttal. Remélem idén is hasonlóan izgalmas meccseink lesznek, mint tavaly. Mindenki, aki jelentkezni szeretne háza kviddicscsapatába, keresse fel a ház csapatkapitányát!
A kviddicskupa az Eridonnak jár, így át is adom az elém érkező csapatkapitánynak, akit természetesen hatalmas eridonos éljenzés fogad.
- Már csak egy feladatom van hátra, mielőtt ágyba parancsollak titeket, ez pedig nem más, mint hogy kihirdessem a tavalyi év évfolyam- és iskolaelsőit.
Megköszörülöm a torkom, mert már eléggé kiszáradt, viszont nem akarom ivással húzni az időt, úgyhogy inkább folytatom:
- Először az évfolyamelsők: Első évfolyamon Partay Alfréd Benedek 6 kiválóval. A második évfolyamon Mezősi Nyeste Veronika 11 kiválóval. A harmadik évfolyamon négyen is kiérdemelték, mindannyian 3 kiválóval. Ők a következő tanulók: Bakonyi Annamária, Bánkúti Izabella, Gátfalvi Odett Kinga, Karlofszky Lea. Negyedik évfolyamon Simfel Karina lett a legkiválóbb 7 kiváló eredménnyel. Ötödik évfolyamon két évfolyamelsőt is ünnepelhetünk, ők Ombozi Noel és Seth Gareth Selwyn. Mindketten 12 kiválót tudhatnak magukénak. Hatodik évfolyamon Czettner R. Luca lett a legjobb, szintén 12 kiválóval. A hetedik évfolyam legkiválóbbja Dorian Reeve Green lett 3 kiválóval. És végül a nyolcadik évfolyamon Rentai Bálint szerezte meg a legtöbb,  6 kiválót, így övé az elismerés. Ha valaki figyelt, most már tudhatja, ki, jobban mondva kik azok, akik kiérdemelték az iskolaelső címet. Tapsoljuk meg az ötödik évfolyamos Ombozi Noelt, a szintén ötödik évfolyamos Seth Gareth Selwynt és a hatodik évfolyamos Czettner R. Lucát!
Megvárom míg kiérnek, átadom nekik az oklevelet, aztán megkönnyebbülve veszem tudomásul, hogy nincs más, amit el kellene mondanom. Nem is tudom, Rabbot hogy bírja ezt minden évben olyan látszólag könnyen levezényelni. Minden elismerésem az övé.
- Most, hogy a végére értünk a díjaknak, az ételnek és a napnak, ideje, hogy aludni induljunk. Ne feledjétek, holnap már kezdődik a tanítás! Pihenjétek ki magatokat! De egyébként... üdvözöllek benneteket újra itthon!
Lemosolygok a diákokra, enyhén széttárt karokkal, aztán visszaülök a helyemre. Talán kissé színpadias volt az előző gesztus, de szívből jött. A kastély nekem is otthonom, és minden benne élőt valamennyire családtagnak tekintek. Kellemes érzés újra együtt látni mindenkit.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kérdezz.. // Év tanára 4 tanéve (Köszönöm nektek. Love Pirul Q_Q *teljesen meghatódott*)
Ardai Kolos
KARANTÉN


#colos #mester #aranyvérű gypsy #king of dragons
offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 2643
Írta: 2016. április 14. 10:25 | Link


Ami a legfurcsább volt a kastélyban és amin érkezése óta sem tudta túltenni magát, az az óriási lakomák voltak. Persze náluk otthon is igazán kitettek magukért a szülők, de itt olyan fogásokat látott, amiket eddig még sehol máshol.
Itt van például mindjárt ez a fura, barna izé Scarlett tányérján. Nem volt éppen bizalomgerjesztő színe, főleg, hogy Kolost arra a bizonyos székletre emlékeztette. Az állaga sem volt éppen a legvonzóbb, de nem is nagyon akart hozzáérni, hogy ténylegesen megbizonyosodjon erről.
- Na persze, aztán a gyengélkedőn kötök ki miattad, mi? - rándult fintorba az arca, mikor egy pillanatra Scarra nézett, jelezve, hogy esze ágában sincs megkóstolni, pláne ha a szőke kínálgatja.
Az unszolásra Kolos csak a fejét rázta, majd mikor megindult a lány villájára tűzött szelet felé, hátrahajolt.
- Te hallottad egyáltalán, mikor azt mondtam, vegetáriánus? - kérdezte teljesen felháborodva, folyamatosan dőlve hátra, egészen addig, ameddig csak bírt. A lánynak egészen át kellett nyúlnia a túloldalra, majdhogynem végig kellett feküdnie az asztalon, hogy megetesse vele ezt az izét. - Tüntesd már el innen ezt a mocskot! - söpörte félre hirtelen vett lendülettel azt a cafat húst, mire az lecsúszott a villáról, és repült, repült, a nehéz mócsing, míg nem meg nem állt a mellettük ülő háztársuk tányérján, felverve némi köretet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
               E  S   D

Scar (alias Jetta) öribarija | exrellonos | 2016 karácsonyi bál rejtélye | Narnia uralkodója #azigazságos[/size
Allan Colton Fisher
INAKTÍV


pultosfiú | ColeciCa
offline
RPG hsz: 307
Összes hsz: 621
Írta: 2016. április 16. 17:18 | Link
Ardai Kolos és Scarlett Conroy


Semmi nyoma annak, hogy kicsattanó hangulatban lennék - valójában az a helyzet, hogy nem is vagyok. Tulajdonképpen ez a hely egy darab érzést nem vált ki belőlem; az sem, hogy mennyire más a Rellon, mint a Hugrabug volt odahaza Angliában, az órák sem, és az emberek sem nagyon. És én sem érdeklem őket kifejezetten. De még ez sem vált ki belőlem semmit, pedig normál esetben örülnék neki. Már persze, ha nálam van normál eset.
Igazság szerint nincsenek nagy igényeim, annyi lenne a kérésem, hogy hadd szívjak el egy szál cigit, de mivel ez nem lehetséges, kénytelen vagyok lejönni vacsorázni.
Szóval egy egyszerű fehér atlétában elslattyogok a nagyteremig, és mindenféle figyelő szempártól mentesen ülök le a zöldek asztalához, miközben előveszem a telefonom - ez már többek figyelmét felkelti, de az az igazság, hogy ezt is lesz**om. Megnyitom a messengert, írok a húgomnak, aztán a tányérom mellé rakom a telefont, mikor megjelennek az ételek előttünk.
Egészen kevés kaját szedek magamnak, gyakorlatilag kerülöm a húst, meg mindenféle ilyesmit, szóval valami saláta, meg ilyen nyúltáp-dolgok vannak a tányéromon, mikor végre eljutok odáig, hogy felemeljem az evőeszközeimet, és ráérősen lapátolni kezdjem magamba szegényes vacsorámat.
Figyelmemet azonban felkelti valami (ezért valami díj jár amúgy, srácok) - két háztársam vitája egy darab rántott húsról. Ámulattal adózom ennek a két embernek, ugyanis én egy ilyen hülyeségbe nem tudnék ennyi energiát belefektetni, mint ők. Amúgy ennyi figyelmet fordítok összesen erre a beszélgetésre, egészen addig, amíg a vita tárgya egyenesen a salátában landol, egy jó adag fehér szószt az arcomba küldve. Nem, nem értitek - gyakorlatilag a fél arcom úszik a fehér cuccban, de még a hajamba is jutott.
Miután kinyitom a szemem, egy pár pillanatig még a tányéromat nézem, aztán arra a kettőre tekintek, teljesen semleges arccal, majd egy sóhajtás kíséretében fordulok vissza a robbanás helyszíne felé, hogy a villámra szúrjam a darab rántott húst, és megegyem.
- Kösz. - mondom nekik címezve, aztán fogok egy szalvétát, és nagyjából letörlöm a mocskot az arcomról.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 16. 17:30 | Link
Kedves Ellenségem – avagy a varangy esete  Cheesy

Teljes mértékig hitt abban, hogy ez az akció meghozza a várt sikert és hatást mind háztársai, mind a főnixek, mind az egész nagyteremben ücsörgő és vígan falatozó diáksereg körében. Berta, a varangy nagy népszerűségre tett szert valamilyen oknál fogva a hozzá legközelebb álló társai körében, pedig nem ilyen reakciókra számított.
A lányok rajongása végül meggyőzte, és elismerte, hogy a kis kétéltű valóban aranyos egy jószág, és nem csoda, ha Kedves Ellensége odáig, meg vissza volt értük legutóbbi civódásukkor.
Ha béka kell neked, és nem én, tessék, megkapod. De nem ajánlom, hogy kárt tegyél a kis édes Bertuskában…
A lány örült, hogy a célpont még nem tért magához egészen reggelek reggelén, így simán nekiütközhetett vállal. Egyébként se volt olyan túl jól, talán mégsem volt olyan jó ötlet beugrani a tóba talárostól, mindenestől este, hogy utána Bertát meg víztől tocsogó egyenruhában vigye be a kastélyba. Annak örült, hogy senki nem látta meg így.
- Bocs – motyogta félálmosan. Annyira még ő sem volt magánál, de gondolta, hogy jobb egy kellemes tréfával felébreszteni az asztaltársaságot, s vele együtt magát is helyrehozni. Berta így szépen át tudott surranni a fiú vállára, onnan meg ki tudja, hová…
A lány teljes faarccal sétált tovább a sárgák asztalához a maga kis reggeli-adagjáért, s szedett is magának kellő mennyiségű rántottát a tányérjára, meg paradicsomot, emg sajtot, meg pirítóst, és neki akart kezdeni az étel módszeres eltüntetésének, azonban nem volt étvágya. Egy-két falat után inkább a fejéhez nyúlt.
Ha most lebetegszem, én… nem tudom, mit fogok tenni, de… ezt akkor is ki kell bírnom, és látnom kell, hogy hogy reagál Bertára…
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Christopher Blake
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 78
Írta: 2016. április 16. 21:30 | Link
Csermey Natália Babett

Reggelihez érkezek meg a Nagyterembe. Már elég sokan vannak ott, és ahogy nézem mindenki fáradt, nem csak én. Ezek szerint nem vagyok egyedül azzal az érzéssel, hogy menyire utálom a koránkelést. Most szívesebben aludnék még egy-két órát, de nem itt kell lennem, mert a reggeli a nap legfontosabb étkezése és utána kezdődnek a tanórák. Na, az lesz még egy kemény menet! Ülhetek majd az unalmas előadásokon és csak figyelnem kell. Nem rég kezdődött el a tanév, de már rosszul vagyok, amikor fel kell kelnem azért, hogy tanórákra járhassak.
Belépek a Nagyterem ajtaján, köszönök az ismerősöknek, háztársaknak és keresek egy szabad helyet az asztalunknál. Ám, ekkor Nati nekem ütközik, szinte vállal levesz a lábamról, és utána tovább megy, de legalább ezért a tettéért bocsánatot kér tőlem. Ritka pillanat, hogy ilyet mond nekem a lány. Észre se veszem, hogy a kis állatkája a balesetünk közben átmászott a vállamra, csak sétálok tovább az egyik üres helyhez. Találok is egyet és leülök az asztalhoz. Ekkor fog el valami különös érzés, mintha leöntöttek volna egy nyálkás trutyival, ami most kezd el szétfolyni a hátamon, egészen a derekamig. Apró lábakat érzek egyre lejjebb haladni a hátamon, az ingem alatt. Ez csiklandoz, de a legnagyobb problémám az, hogy el se érem azt a valamit, ami rajtam mászkál. Felpattanok a helyemről és minden irányba dőlök, de nem változik a helyzet, az a valami továbbra is zavar. Elkezdem kigombolni az ingem és le is veszem magamról, ekkor esik le a földre a béka, amit ellenségemtől kaptam ajándékba. Mindenki röhög, én pedig megint égek. Ingerülten odalépek a sárgák asztalához, pontosabban Natihoz.
- Ez a te műved?- teszem fel mérgesen a kérdést, de nem várom meg a választ. – Azt hittem, hogy ezt lezártuk és megbeszéltük! Neked nem jelentett semmit az a csók?- ingerülten kiabálok a lánnyal, annyira csalódott vagyok, hogy nem is foglalkozom azzal, hogy ki néz, és mit reagálnak erre a diáktársaink.  
- Még én vagyok a tapló? Te játszol az érzéseimmel, csak felhasználtál az ostoba tervedhez! Minek is adtam neked esélyt?- teszem fel a kérdést, még mindig úgy, hogy tőlem zeng az egész terem, de nem zavar, csak az, hogy a lány kihasznált. Nem is tudom, hogy mihez kezdjek, csak állok ott felette.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 16. 21:47 | Link
Kedves Ellenségem – avagy a varangy esete Cheesy

Nem volt teljesen magánál, ezért egy kicsit le is maradt a műsorról. Fájt a feje, és mintha a kép sem lenne egészen tiszta. A viháncolásokból ítélve jó műsort sikerült csapnia, és Chrisnek megint csak sikerült meglepnie. Azért ez egy kicsit meredekre sikerült, ezt ő is érezte, főleg az után, hogy a fiú egy pillanatra az ingétől is megszabadult, hogy magát megszabadítsa a varangytól.
- Berta! – az ingerült hangra már kissé megriadt, hisz a srác jelek szerint ott hagyta valahol a tömegben, még a végén rálépnek. – Hol a varangyom, Berta?
Oké, tényleg elég dilis voltam, hogy beugrottam éjjel a hűvös tóba békát vadászni. Ez már nem olyan vicces még nekem se.
- Nagyon is jelentett – elárulta magát, de csak nagyon halkan. Ehhez a többieknek semmi közük sem volt. – Azt hittem, a békákat jobban szereted… pedig olyan jó lenne, ha engem szeretnél, de annyira nehéz hinni…
Elindult a főnixek asztala környékére, megkeresni szegény békáját, mielőtt valaki meg találná taposni. Mozgásán látszott, hogy annyira nem volt jól, még veszekedni is elfelejtett ellenségével, ami azért már tényleg gyanús.
- És én vajon minek? Nem értem magam. Azt hittem, örülni fogsz neki, annyira mondtad, hogy bírod őket – suttogta halkan, amint meghallotta az állatkája hangját, és össze is szedte.
A társaság röhög, ő mégsem tudott együtt örülni. Visszafelé sült el a dolog, mert magát vágta taccsra, és most úgy nézett ki, hogy kérhet magának egy ágyat a gyengélkedőn.
Miután Berta biztonságos helyre, a vállára került, megcirógatta óvatosan az állat hátát, majd megtámaszkodott az asztalban, de visszaülni már nem volt ereje. – Ne kiabálj, kérlek…
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Christopher Blake
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 78
Írta: 2016. április 16. 23:20 | Link

Csermey Natália Babett

- Téged tényleg az a béka érdekel? Ugye most csak viccelsz?- értetlenkedek a lánnyal. Nem igaz, hogy ilyenkor is csak magára gondol, és annyit nem bír kinyögni, hogy „bocs”. Akkor keresse azt a békát, de engem örökre elveszített. Nem gondolja komolyan, hogy ezek után is majd itt fogok állni és csak rá várni. Akkor éljen egy békával, és ne velem játsszon.
- Ezek szerint mégsem!- mondom a lánynak ingerülten, majd figyelem, hogy mit mond. A békás beszólására még jobban felkapom a vizet. – Utálom a békákat! Nekem csak te kellesz, nem ezek az állatok!- mondom teljes őszinteséggel a lánynak, de mindegy is, számára ez semmit se jelent. Ő csak egy játékszernek tekint, akit jó megalázni mindenki előtt, még szerencse, hogy nem jöttünk össze, most elég nagyot koppannék. És amilyen érzékeny vagyok, elég nehezen állnék lábra.
- Felejts el! Soha többé ne keress!- mást már nem tudok reagálni erre a helyzetre. Talán így lesz a legjobb mind a kettőnknek, így legalább megmentem saját magam egy újabb csalódástól. Jól tudom, hogy nehéz lesz túllépnem rajta, hisz sokat jelent számomra a lány, de nem tehetek semmit se, ő nem akar engem. Csak játszik velem. Semmibe veszi érzéseimet.
- Nem kiabálok!- ahogy ezt kimondom, tényleg csendbe maradok. Majd hátat fordítok a lánynak, szememben könnycsepp jelenik meg. Odamegyek a helyemhez, felveszem az ingemet, majd leülök. Hátra se nézek, gyorsan iszok egy kortyot a narancslevemből, eszek egy-két falatot, s közben nem törődök a többiekkel, akik még mindig rajtam gúnyolódnak, és nevetnek. Sikerült ismét megszégyenítenie a lánynak, gratulálok neki!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 16. 23:38 | Link
Chris – avagy a varangy esete, és egy nehézkes vallomás:D

- Ezt ismételd meg, kérlek – alig hitt a fülének, hogy kimondta. Ki, és egy rakat ember előtt. Nem hitte volna, hogy a próba, amit kieszelt, ilyen sikeresen működni fog, és azt sem, hogy ennyire ki fog készülni Bertától a fiú.
- Ne haragudj. Félreismertelek – közölte erőtlen hangon. Most már tényleg ideje lett volna valami stabilabb helyzetbe kerülnie, mert nem volt valami egységes előtte a kép, és már a hideg is rázta. Mondjuk ezt már akkor sejtette, hogy valószínűleg mindez a kis tavas baleset eredménye, hogy már eleve az egyenruhája alá vagy három réteg pulcsit még magára vett, de a vacogást még így sem tudta teljesen megszüntetni.
Fogalma sem volt, hogyan mondhatná meg a fiúnak, amit érzett, és hogyan kerülhetne úgy közelebb hozzá, hogy ne vágódjon hasra se.
- Hatalmas marha vagy, de pont ezért szeretlek – Chrisnek szerencséje volt, hogy ezzel a jelenettel viszonylag észhez tudta téríteni a lányt, aki még azért mindig eléggé félt attól, hogy úgymond törlesszen egy bizonyos adósságot, pláne ekkora embercsődület előtt. – Úgysem tudnál örökké elkerülni.
És végül itt adta fel a lába, az asztalban kapaszkodott meg, hogy ne koronázza meg a helyzetet.
Igaz, egy kicsit a lány láza is közrejátszott ahhoz, hogy könnyebben megnyílt, és vallott, mint egy madárka. az már nem érdekelte különösebben, hogy milyen reakciót vált ki ezzel a környezetéből.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Christopher Blake
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 78
Írta: 2016. április 17. 00:09 | Link
Nati

- Azt mondtam, hogy nekem csak te kellesz, nem Bertád vagy Belgád, vagy hogy hívják a békát!- mondom a lánynak. Vajon tényleg érdekli az, hogy mit mondtam vagy ez egy újabb szívatás lesz? Csak reménykedem, hogy kölcsönös a szimpátia és nem esek pofára.
- Ezt mondom neked már mióta! De te nem hiszel nekem!- mondom a lánynak és látom rajta, hogy valami nem oké. Mintha szédülne, biztos beteg vagy elrontotta a gyomrát.
- Jól vagy?- teszem fel a kérdést. Ám, szemmel láthatóan nem, kicsit arrébb is állok, hogy helyet tudjon foglalni. Majd tovább hallgatom.
- Miért lennék én marha?- teszem fel a kérdést, és először még el se jut a tudatomig, hogy mit mondott a mondat végén. – Mit mondtál? Szeretsz?- kérdezek vissza meglepődötten, ennél több nekem nem is kell. Viszont szeret! Most millió pillangó kapott szárnyra a pocimba, és örömömben ugrálnék, de azért ne égessem már magam ennél jobban. Csak megölelem Natit.
- Nem szeretnél a gyengélkedőre menni?- teszem fel a kérdést, mert látom, hogy az állapota egyre rosszabb. Már nem tud állni sem. Szívesen elkísérem őt a gyengélkedőre, csak egy szavába kerül.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 17. 00:24 | Link
Chris – avagy a varangy esete, és egy nehézkes vallomás:D

Kimondta… és már nem először, éljen… jó lenne, ha állni is tudnék. Fenébe, fenébe… utálok betegnek lenni.
A lábán is alig álló másodéves környezetének igencsak meglepő, már-már mesébe illő fordulat következett. Mondjuk jó, neki is elég meglepő volt, hogy a srác, akivel ennyi ideig marták egymást, kiderült, hogy szereti.
- Igen azt, meg hogy szeretlek. – jelenleg a fiúnak nem lett volna ajánlatos, ha megpróbálná törleszteni az adósságot neki, egyedül is elég volt megszenvednie ezzel a megfázásos valamivel, amit a tó és a hihetetlenül szeles időjárás ajándékozott neki.
Chris ölelése jól esett neki, ám nehezen fogalmazta meg ezt az érzést, főleg, hogy annyira új volt még ez az egész. eleinte nem is gondolta volna, hogy mindez meg fog történni vele, kíváncsi lett volna, hogy vajon mit fognak majd szólni a testvérei, mondjuk Petra még oké, de Dominik és Dávid? Jó, Dávid se szólhat annyira bele ebbe, Dominik már annál inkább. Talán Petra és a szüleik együttes meggyőzőereje visszaszorítja majd attól, hogy nekimenjen a háztársának most, hogy rendeződtek a dolgok.
- Ébresztő, hogy mennék? – célzott arra, óvatos szemforgatás kíséretében, hogy jelenleg ha felállna, az nem lenne épp nyerő helyzet. – Nem hinném, hogy rajonganál érte, ha anyaföldet csókolnék és nem téged.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Christopher Blake
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 78
Írta: 2016. április 17. 00:45 | Link
Nati

Fantasztikus ez az érzés, szinte leírhatatlan, szeret engem és ezt hangosan kimerte mondani. Mondjuk elég korai ez a vallomás, de nem gond, én örülök neki! Sőt, én már attól is boldog lennék, ha csak annyit mondott volna, hogy „bírlak!” Ez így sokkal jobb! Már kétszer is kimerte mondani, itt az iskolatársak előtt, hogy szeret4 Kell ennél több? Nekem nem!
Az egész varázslatos pillanatot csak az rontja el, hogy a lány beteg. Bár, ez a negatívum megoldható, emiatt nem fogyatkozik kedvem.
- Majd én, elviszlek!- és ha a lány engedi, akkor felkapom az ölembe, mint az ifjú jegyeseknél a férj szokta, feleségét és elviszem a gyengélkedőre. Természetesen nem csak azért, mert szóba került a csók, hanem, mert féltem. Nem akarom elveszíteni, már most, itt a kezdet kezdetén! Mondjuk, nem hiszem, hogy olyan komoly lenen a baj, csak a jelek szerint az ő szervezete máshogy reagál az influenzára, mint más embereké.
- Ha jól sejtem, akkor a békád miatt vagy beteg!- mondom a lánynak, először kérdésnek indult, de végül is felesleges lenen megkérdeznem, hisz mind a ketten jól tudjuk a választ.
- Megkérdezhetem, hogy a büntetőmunkán, mit kérdeztél a tanárnőtől?- teszem fel a kérdésemet. Naná, hogy a kíváncsiságom még ilyen helyzetekben sem hagy alább! Amúgy elég izmos pali vagyok, hogy miközben viszem Natit a gyengélkedőre, közben úgy eldumálgatunk, mintha csak  egymással szemben ülnénk és teáznánk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 17. 00:56 | Link
Chris – avagy a varangy esete, és egy nehézkes vallomás:D

Ha tehetné, most hisztizne, mint egy kisgyerek, elvégre mégiscsak egy tizenöt éves kamaszlányról volt szó. Nagyon utált beteg lenni, és a gyengélkedőt meg mégúgy ki nem állhatta, de jelen pillanatban nem volt ereje ellenkezni, ha lett volna, ficánkolt volna, mint vergődő hal a parton.
- Beleestem a tóba, mikor meg akartam fogni. – bólintott, elismervén, hogy Chrisnek bizony igaza volt, valóban a kis akció a felelős azért, hogy így kiütötte magát. – De nem hagyhattam, hogy az a gólya bántsa.
- Hát… ezt inkább egy másik alkalommal, másik helyen… - dünnyögte, a fiú nyakába kapaszkodva. Ki gondolta volna, ennyi hűhó semmiért ilyen szerencsésen végződhet? Már csak az lesz az érdekes, hogy a kettős baráti köre mindehhez, hogy fog állni, főleg, hogy mindkettő terelőként játszott a saját csapatában.
Nem lennék képes megküldeni rá egy gureszt… mindenesetre érdekes lesz a többiek leesett állát látni.
A gyengélkedő gondolatát viszont szerette volna elkerülni, ha egy mód van rá, így mindenféle terelői képességét igyekezett bevetni, hogy meggyőzze a legényt, inkább a sárgák birodalma felé vigye. - Muszáj feltétlenül a gyenguszra menni?
Utoljára módosította:Csermey Natália Babett, 2016. április 17. 00:57 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2016. április 17. 18:33 | Link
Kolos és csaksimánCole

  Hirtelen a fiú legyezett egyet a kezével, a hús pedig egy másik ember tányérjában landolt. A lány tátott szájjal bámulta a csupa szósz fiút. Aztán Kolossal összenéztek, aztán vissza a srácra.
  - Holy s*it! - görbült vigyorra a szája, ugyanis az egész olyan komikusan nézett ki, hogy nem bírta ki. Nevetve nyújtotta át az ismeretlennek is a saját szalvétáját. - Nagyon sajnálom - mondta , és másik kezét szája elé tette, hogy könnyebb legyen visszatartania a röhögését, de még így is látszott, hogy majd megfullad a bent tartott érzelemtől. Egy pillanatra felmerült benne, hogy talán a másik nem értékelte annyira a dolgot, és inkább azok közé a zöldek közé tartozik, akik sokkal jobban magukra veszik az ilyen dolgokat, de amikor Cole bekapta az ugrálóhúst, rájött, hogy nincs mitől tartania.
  - Te is szereted a húst? - érdeklődött ártalmatlan arccal. Igazából azért kérdezte, mert reménykedett benne, hogy ha más is megerősíti abban, hogy a csirke finom, akkor Kolos legalább egy harapást eszik belőle.
  - Amúgy eléggé szegényes volt a salátád, azért csináltuk - bólogatott a szöszi, mintha ezzel még jobban meg tudná győzni a fiút az igazáról, pedig nagyon nem így volt. És ezt valószínű, hogy az összes körülöttük ülő penészes tudja, aki figyelt rájuk egy kicsit is.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Itt járt Lala Rolleyes
Christopher Blake
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 78
Írta: 2016. április 17. 21:15 | Link
Nati

Némán tűri, ahogy cipelem az ölembe. Ez vagy azt jelenti, hogy tetszik neki az ötletem, vagy tényleg beteg és nincs ereje ellenkezni. Mindegy is, a lényeg, hogy engedi, és nem kapálózik. Ezt most úgy írom, mintha elrabolnám vagy valami, pedig csak megkönnyítem az útját, hogy minél hamarabb a gyengélkedőre juthasson.
- Gondoltam!- mondom Natinak, szemforgatás közepette. A saját hibájából beteg, annyira kiakart velem szúrni, hogy az egészségére nem is gondolt és lám, meg is van az eredménye.
- A saját csapdádba estél bele!- nem akarok kekeckedni vele, sőt okoskodó se vagyok. Csak hangosan kimondtam, ami épp a fejembe járt. Emiatt nem nézem le, nem vagyok gúnyos, se ironikus. Csak azért jó, ha ő is rájön, hogy ha most nem azon pörgött volna az agya, hogy hogyan tudna megszívatni, akkor nem lenen ilyen helyzetbe. Bár, ha jobban belegondolok, ha nem lett volna a béka, akkor mi se jöttünk volna össze!
- Miért hova menjünk? A gyengélkedőn a helyed, mert elég gyengusz vagy! Már bocsi!- egy kis szóvicc. Ha már ezt a szót használta, akkor akár saját magára is érthette volna. Nem tudom, hogy mi a célja Natinak. Hova szeretne menni, a rétre piknikezni vagy mi? Felbosszant a konoksága! Nem szeretne meggyógyulni?
- A gyengélkedőn meggyógyítanának és visszatudnád adni azt a kenyeret, amivel tartozol!- mondom a lánynak, és kacsintok rá. Mondjuk, nem ellenkeznék akkor se, ha ilyen állapotban csókolna meg engem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csermey Natália Babett
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. április 17. 21:32 | Link
Chris

Figyelmen kívül hagyta a megjegyzést, amúgy is annak határán volt, hogy ott helyben elalszik, de a gyengélkedő gondolata, hogy épp arra a rettenetes helyre tartottak, ébren tartotta.
- Annyira nem, csak nem számoltam vele, hogy azaz ág, ami tartott, eltörik alattam – még hogy ő, meg a saját csapdájába esni… nem ő lenne az, ha ilyesmit valaha is elismerne. Ahhoz túl büszke és konok volt, különösen akkor, ha arról volt szó, hogy orvos… nem, ezt a témát muszáj lesz valahogy elkerülni, elnapolni, bármit, csak oda ne vigyék!
- Ha-ha-ha, kacag a májam. Ennél gyengébb szóviccet még nem sütöttél el – ironizált, bár nem szánta sértésnek. – Ennyire nem vészes a helyzet, a gyógyító kitér a hitéből, ha elrontjuk a hétvégéjét, főleg, hogy úgyis megkérdezi, mi történt.
Tessék, már megint ezzel jön… és tuti arra gondol! Úgy tudtam, hogy nem fog erről leakadni, de egyelőre kénytelen lesz várni.
- Ha én kenyeret sütök, nem biztos, hogy te eszel abból – még sosem próbálta, de most, hogy Chris ezt felemlegette, bogarat ültetett a leányzó fülébe. Ki kell ezt próbálnom mindenképp, tudok főzni, akkor sütni miért lenne olyan nehéz?
- Ugye tudsz róla, hogy… - nem igazán akaródzott bevallani, de az volt az első, hogy bárki is ilyesmit mert volna tenni vele, szóval nem is nagyon tudta, hogy adja vissza azt a kölcsön kenyeret, ahogy azt a főnix gondolta. – Szóval… izé… a fene már…
Kissé megemelte a hangját, amennyire tudta, mikor sehogy se sikerült még inkább vörösödés nélkül kiböknie – Még nem csókoltak meg előtted.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 811
Összes hsz: 1286
Írta: 2016. április 18. 22:22 | Link
Christopher és Natália

A nagyterem zsúfolt, mint általában mindig az étkezések alkalmával. Az utóbbi időben azonban a tanárokon és a diákokon, valamint az iskolai dolgozókon kívül mások is hozzájárulnak az itt tolongó sokaság létszámához. Egy fal mellett viszonylag feltűnésmentesen ácsorgó, középkorú férfi bőszen jegyzetel a varangy-incidens alatt. A penna sercegése elveszik a környező diákok nevetgélésében és sikkantgatásában. Elvégre vannak jó páran, akik nincsenek oda ezekért az állatokért. Magas homlok, precízen hátranyalt, sötét haj, arcának leghangsúlyosabb pontja mégis a vastag keretes, régimódi okuláré. E mögül néz hol a jegyzeteire, hol pedig a vitatkozó, majd szóba elegyedő párosra egy ideig, ezt leszámítva viszont nem tesz többet.
Halk huppanással csapja be a jegyzetfüzetet, eligazgatja talárjának sötétkék szegélyét, majd kivonul a nagyteremből.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Kilt Zoltán
INAKTÍV


Kili<-By Benedikta,Mr. Kém<-By Alina,Zé <-By Viki
offline
RPG hsz: 250
Összes hsz: 8036
Írta: 2016. április 20. 23:10 | Link
Csellőke

Régen járt már itt, kíváncsiságból belesett hát a Nagyterembe. Nem tartózkodtak a teremben annyian, mint amikor esetleg valami rendezvény volt. Amint elfoglalta volna a helyét, odafele menet közben kis híján levert egy halom könyvet, egy éppen tanuló diák mellől. Bocsánatot kérve, megigazította a meglökött információ hordozókat. Mikor ment volna tovább, éppen összekoccant egy eddig ismeretlen lánnyal.
- Bocsi, nem vettelek észre, mert majdnem könyveket vertem le. Ezek megigazítása után fordultam erre és véletlen összekoccantunk. Remélem nem esett nagyobb bajod - mondta, miközben végigmérte, mekkora kárt okozhatott a lányban. - Kilt Zoli vagyok, Levita házbéli. Szabad tudni a neved? Melyik házban vagy? - kérdezte kíváncsiágból.
Teljesen mindegy volt már hova ül, így a lánynak mutatott egy szabad helyet. Remélte, hogy elfogadja az ismeretlen az ajánlatot. Ha mégsem, hát ráhagyta magát a lány kívánságára. Most már úgy is elfoglalták azt a helyet, amit kinézett magának. Végülis nem bánta, mert kedvesnek ítélte meg az ismeretlen partnerét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
"Ha kizárod a lehetetlent, akkor ami marad, az bármilyen valószínűtlen is, de az igazság."
Legbátortalanabb Levitás 2014;legnavinésebb levitás 2015;Legbátortalanabb Levitás 2016. tavasz/nyár
Kérdezz
Kádor Csellőke
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 5
Összes hsz: 6
Írta: 2016. április 20. 23:33 | Link
Zoli

Már majdnem megőrült az éhségtől, mire megtalálta a nagytermet. Bebarangolta a fél kastélyt, mire idáig jutott. Már csak néhány szottyadt szendvics maradt az ezüsttálakon, de az éhség nagy úr: elvett hát egyet és helyet keresett, hogy leülhessen és megehesse. Ekkor azonban valaki váratlanul nekiütközött. Egy felsőbbéves srác volt, nála jóval magasabb és erősebb testalkatú, úgyhogy kicsit meg is tántorodott. A szendvics pedig kirepült a kezéből.
- Jól vagyok, hála istennek csak a szendvicsem esett le, de nem is nagyon volt gusztusom megenni. Amúgy az én hibám volt. Elfelejtettem körülnézni - szabadkozott. Ahogy jobban szemügyre vette a fiút, egész barátságosnak tűnt.
Erről meg is bizonyosodhatott, mikor a srác hellyel kínálta.
- Kádor Csellőke. De jobban szeretem, ha Csellőnek hívnak. Az Eridon ház friss tagja vagyok. - mosolyodik el bizonytalanul. Fogalma sincs, miért pont vele akar beszélgetni ez a srác. Vele, aki még csak most került ide és háromszor eltévedt...
- Hogyhogy ilyenkor még itt vagy? - szegezi neki a kérdést. Nem tudja, mi fog kisülni ebből a beszélgetésből, de nem is nagyon érdekli.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10623
Írta: 2016. április 21. 22:35 | Link



Semmi ilyesmire nem számított amikor gyanútlanul belépett a nagyterembe annak reményében, hogy túljut a kötelező evészeten és a teendők összeírásán. Ideje lenne valamitől megszabadulni, hogy valamivel könnyebb legyen az élete, de nehéz megválnia akár egy olyan dologtól is amit szeret csinálni.
Azt például egyáltalán nem szereti csinálni, hogy az asztal alatt megbúvó iskolatársait orrba rúgja mikor letámadják. Talán ha nem ezt a módszert választotta volna, akkor Anne is megadta volna az esélyt arra, hogy elmondja, mit szeretne tőle.
Füzeteit összecsukva pillantott a lányra, aki közben helyet foglalt mellette. Valamivel jobb volt így a megvilágítás, az tény.
- Nem - vágta rá egyből, minden gondolkodást mellőzve. Lábait az eredeti, egymásra pakolt helyzetbe rakta, és tekintetét a felsorakoztatott ételeken vezette végig. Aztán megakadt a szeme a füzetein, és eszébe jutott, hogy DÖK elnök létére lehet, hogy meg kéne adnia az esélyt... - Na jó, kapsz egy percet. Mi vett rá arra, hogy benézz a szoknyám alá ahelyett, hogy baglyot írsz? - néhány pillantást küldött a lány felé, és közben kivett a tányérjára néhány gyümölcsöt és egy szelet pirítóst.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sammy | Laney | Noak
Ardai Kolos
KARANTÉN


#colos #mester #aranyvérű gypsy #king of dragons
offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 2643
Írta: 2016. április 22. 21:34 | Link


Olyan szép ívet írt le az a nagydarab húscafat a levegőben, hogy Kolos egyszerűen csak hagyta magát, és a látványban gyönyörködött. Elég volt az neki, hogy végre nem akarja Conroy az orra alá dugni azt a fura izét, így részint nyugalmába sóhajtott fel. Egészen addig, míg nem tudatosult benne, hogy az egyik háztársuk tányérját fertőzte meg.
Egy fintorral az arcán szemlélte a szétröppenő szószt, majd a fehér mázban úszó barna húsdarabot. Ettől biztosan nem lett nagyobb kedve megkóstolni. Pláne, mikor a srác fogta, és beleharapott. Most még a belsejét is látta...
- Legalább valaki eltünteti azt a szemem elől. Én kösz. - A meglepő pedig az volt, hogy komolyan is gondolta, és egy percig sem sajnálta a dolgot. talán némileg a szószt is.
- Ne törd magad, Conroy, egy pillanatig sem fordul meg a fejemben, hogy megkóstoljam - hunyta l a szemét, és amilyen látványosan csak tudta, beleharapott a főtt kukoricájába, majd minél nagyobb élvezettel az arcán ízlelgette.
- Mellesleg, nem akar tolakodó lenni, de nem tűnsz éppen tipikus húsevőnek - bökött az ismeretlen srác tányérja felé. még az akció után sem kerülte el kolos figyelmét, hogy bizony a szokásos finom és ízletes növényeken kívül nem sok mindent tartalmazott a másik zöld tányérja, ami abszolút jó pontot jelentett.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
               E  S   D

Scar (alias Jetta) öribarija | exrellonos | 2016 karácsonyi bál rejtélye | Narnia uralkodója #azigazságos[/size
Kilt Zoltán
INAKTÍV


Kili<-By Benedikta,Mr. Kém<-By Alina,Zé <-By Viki
offline
RPG hsz: 250
Összes hsz: 8036
Írta: 2016. április 24. 16:43 | Link
Csellőke

 Mikor megtudta, hogy a lány szendvicse esett le, magában elszomorodott. Látszott az ismeretlen partnerén, hogy farkas éhes, úgyhogy az asztalon áthajolva egy gazdátlan tányéron talált némi elfogadhatóan jobb állapotban lévő szendvicset, amit Csellő elé tett.
- Kárpótlásul az előbbiért - mosolygott a lányra. - Jó étvágyat hozzá Csellő.
 Furának hatott neki a lány neve, de hát az övé se sokkal különb azzal, hogy Kilt. Azután a lány kérdésére válaszolt.
- Nos azért vagyok még itt, mert nemrég jöttem ide. Igazándiból régen jártam már erre és kíváncsi voltam mi minden változott. Szinte semmi - mondta, miközben körbepillantott, majd visszafordult az éheshez. - És hogy tetszik az iskola?
 Megvakarta viszkető csuklóját, majd a zsebébe nyúlt. Megtapogatta a belső zsebeket is és rájött, hogy még mindig megmaradt a szokása. A pálcát megint a hálókörletében hagyta. Mikor fogja megtanulni, hogy azt magánál kéne állandóan tartani? Még a mai napig nem tudott erre a kérdésre válaszolni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
"Ha kizárod a lehetetlent, akkor ami marad, az bármilyen valószínűtlen is, de az igazság."
Legbátortalanabb Levitás 2014;legnavinésebb levitás 2015;Legbátortalanabb Levitás 2016. tavasz/nyár
Kérdezz
Szervezői Mesélő
DÖK tag


DÖK mesélő
offline
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
Írta: 2016. április 25. 20:40 | Link
Matthew Bloomert várjuk a színpadra

Vacsoraidőben járunk, amikor majdnem az összes diák együttes zsivaja tölti be a termet. Hétfő vna, nem csoda, hogy a szervezetnek szüksége van az energiák visszatöltésére. Különösen nagy a jókedv még a zöldek asztalánál is, nem beszélve az Eridon főnixeiről.
A Navine asztalánál Matthew előtt egy üveg kóla várja, hogy elfogyasztásra kerüljön, és valahonnan felcsendül egy dal. Felesleges keresnetek az okát, majd ha a negyedóriás előadja a produkciót, minden értelmet nyer. Vagy nem, és csak aláfestést kaptok a finom falatokhoz.
Vajon az úr úgy dönt, az elfogyasztott kóla hatására képes lesz előadni a számot a kíváncsi népnek, főként annak, akinek ez a kívánsága volt?
Hozzászólásai ebben a témában
Allan Colton Fisher
INAKTÍV


pultosfiú | ColeciCa
offline
RPG hsz: 307
Összes hsz: 621
Írta: 2016. május 1. 19:41 | Link
Ardai Kolos és Scarlett Conroy


Az egyik lány angolul káromkodik, ráemelem a tekintetem, majd elveszem tőle a szalvétát, miközben bólintok egyet. Az arcomról letörlöm a mocskot, aztán a hajamba nyúlok, és azt is nagyjából megpróbálom megtisztítani, több-kevesebb sikerrel. Körülöttem páran röhögnek, aztán én is elmosolyodok. A lány bocsánatot kér, a srác meg megköszöni, szóval visszanézek rájuk, és megvonom a vállam.
- Ja, nincs mit - válaszolom érezhetően brit akcentussal - és nem baj. - mondom, miközben az ujjammal szedek le még egy kis fehér szószt a szám széléről. - Amúgy is fürödni készültem.
Egyébként annyira nem rázott meg az eset, hogy a továbbiakban ezzel foglalkozzak, szóval rászúrok a villámra egy darab salátát, miközben a lány ismét hozzám szól, én pedig ráemelem a tekintetem, és félig teli szájjal válaszolok.
- Aha.
Nem, amúgy nem azért válaszolok ennyire röviden, mert barátságtalan akarnék lenni, egyszerűen csak kevésbé bízom a magyartudásomban. Igaz, rég tanulom, de mégis...
Lenyelem a falatot, közben pedig a telefonomra pillantok, ami felvillant. "Nem hiszem, hogy annyira...", írta Emy, én viszont nem oldom fel a képernyőt, hanem ismét a villámra szúrok egy kis nyúltápot, hogy aztán nézzem a másik kettőt, akik évődnek egymással. És még mindig erre a hús-nem hús témára vannak ráakadva, hihetetlen.
- Diétázom. - válaszolom a húsakrobatás srácnak. - Meghatározott étrendem van, és vacsorára általában nem ehetek húst.
Amit egyébként kifejezetten sajnálok, mert imádom a húst. Alapvetően. Imádok enni. De hát... ha nem lehet, nem lehet, most mit tudok csinálni.
- De amúgy... te még sosem ettél húst, hogy így molesztálnak vele? - kérdem a srácot, ugyanis kizártnak tűnik nekem, hogy valaki úgy legyen ilyen tapadós ezzel a témával, hogy tudja, hogy a másik a hús ízének teljes tudatában utasítja el azt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Scarlett Conroy
INAKTÍV


Troublemaker, Svájc. 2017 réme
offline
RPG hsz: 454
Összes hsz: 2298
Írta: 2016. május 4. 10:23 | Link
Kolos és csaksimánCole

  A új ismerős elég jól fogadja a dolgokat, sőt még el is vicceli a helyzetet. Scar pedig biztos benne, hogy akkor ez a srác csak is jófej lehet, ezért folytatja tovább a beszédet. És persze azért is, hogy legyen segítsége abban, hogy rábeszéljék Kolost, hogy kóstolja már meg a húst.
  A szöszi szinte látta, ahogy felgyúlt a fiú szemében a remény, hogy van még valaki, aki salátán él, de amikor meghallotta Cole válaszát, legszívesebben körberöhögte volna. Egy pont Scarnak.
  - Kolos eddig otthon élt, és ott nem ettek húst. Sőt, Kolos konkrétan először amikor lejöttünk enni, akkor hülyének nézett, hogy egyszerűen felmerül bennem, hogy megeszem a húst. - válaszolt a fiú helyett. Annyira ledöbbentette az eset akkor, hogy egyszerűen nem tudta magában tartani. Kolos egyszerre volt fura, és remek srác. De inkább fura. Főleg ilyen értelemben. - Mellesleg nem molesztálom csak... - próbálta megtalálni a legszebb szót - --megpróbálom rávenni, hogy kóstolja meg. - maga is tudta, hogy ezt elég erőszakosan teszi, és ez már az előző szónak a definíciója lehetne, de nem nagyon érdekelte. Akkor is megvédi a nevét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Itt járt Lala Rolleyes
Szervezői Mesélő
DÖK tag


DÖK mesélő
offline
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
Írta: 2016. május 7. 21:35 | Link
Csókstand kívánságra

Nagy a nevetés és pusmogás a bejárattól nem messze. Mindenkinek megakadhat a szeme a lilára festett bódén pár lépésnyire az ajtótól. Hatalmas betűkkel felfestve áll rajta az INGYEN CSÓK felirat. Aki pedig az ingyen csókokat szolgáltatja, a kívánságot feladó úr, Járási S. Jeromos.
Álljatok sorba, és talán még ingyen vattacukrot is kaphattok... Csak győzzétek kivárni a cukorsort. Ezért már csak megéri, nem igaz? Azért a fontos étkezéseket semmiképp ne hagyjátok ki.
Felügyelők, fiúk és lányok, na meg manók, tanárok, ma mindenkinek szabad a csók. (Csak az edictumosokkal vigyázzatok.)
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Járási S. Jeromos
INAKTÍV


A Dementor-sztájlos
offline
RPG hsz: 13
Összes hsz: 132
Írta: 2016. május 8. 11:13 | Link


Kezdhetném a történetünket úgy, ahogy a régi mesék is kezdődnek; hol volt, hol nem volt... De az a helyzet, hogy Jeromosunk nagyon is van, nagyon is eleven és nagyon is boldog. Szinte már sírni tudna örömében, hogy ilyen édespofa mindenki. Komolyan, mégis hol fogadnák úgy az embert, hogy mi a kívánsága? Mintha csak a kacsalábon forgó palotába lépett volna be. Nem is érti, hogy eddig miért kellett nélkülöznie az ilyen elbánást.
Hősünk szökdécselve érkezett meg a saját LILA standjához. Hatalmas vigyor terült el az arcán és ujjongásának hangot is adva járta körbe párszor, azzal mit sem törődve, hogy mások mit szólnak az ő kis előadásához. Ujjait végigfuttatta a betűkön. Ingyen is, meg csók is, hát komolyan lesmárolná saját magát is, ha ez lehetséges lenne. De ezt az örömöt természetesen meghagyja a kuncsaftoknak.
Jeromos nem hagyott semmit a véletlenre. Örök hű társát, Rudolfot bizony a szobájában hagyta, hogy kiélvezze ő is a fenemód önzetlen kívánságát. De igazából csak nem akart konkurenciát. Tisztában van ám a saját sármjával, de még az ő szíve is gyakran ellágyul, ha meglátja medvéjét.
Izgatottan lépett be a pultszerűsége mögé és ahogy még a vattacukrot meglátta... hirtelen tűnt el a stand mögött, hogy megölelgesse a lila csodát. Ez nem is lehetne ennél jobb! Vattacukrot tömve a szájában várja az embereket, akik csak az ő szájáért fognak élni és halni, ami még tömör gyönyör lesz a cukor miatt.
Nem bírt magával. Felegyenesedett, majd a pultra könyökölt és ábrándos sóhajokkal várta a bogárkáit. Most komolyan. Hát ki tudna ellenállni egy lila hajú fiúnak?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Maróti Zselyke Vivien
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 3
Összes hsz: 29
Írta: 2016. május 8. 16:09 | Link
Jeromos

Kezeiben könyvkupaccal érkezik meg a nagyterembe, ahol körül se nézve, egyből leül a Rellon asztalához. Lyukasórája van éppen, amiért hálát ad az égnek, legalább addig sem kell órán ülnie. Egyedül is van, mint mindig, hiszen direkt kerül mindenkit. Cseppet sincs elragadtatva attól, hogy ezen a helyen, és ráadásul emberek között kell lennie. Mármint nem a nagyteremre gondol, hanem úgy konkrétan az egész iskolára. Mivel el akarja kerülni, hogy itt is kiközösítsék a furcsasága miatt, inkább eleve nem szól senkihez, hacsak nem muszáj. Inkább a tanulásba temetkezik.
Random felcsapja az egyik könyvet, de néhány sor átfutása után gondolatai elkalandoznak. Tekintete felemelkedik, szemei elkerekednek. Elképzelni sem tudja, hogy nem vette eddig észre ezt a... valamit. Ingyen csók? Ennyire senki nem lehet elkeseredett. Ezt ő biztosan tudja, elvégre itt áll - ül - tizenhét évesen, és nemhogy nem csókolózott még senkivel, de a kinézete alapján a törvény már azt is bünteti, hacsak valaki gondolna erre vele kapcsolatban. Mégsem áll ki a folyosóra csókot osztogatni, hátha valaki megszánja.
Elhúzza a száját, és próbál úgy helyezkedni, hogy a karjával és előrehulló hajával eltakarja maga elől a képződményt. De nem tud teljesen megfeledkezni róla, ezért a takarásból néha-néha odales.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Oldalak: « 1 2 ... 52 ... 60 61 [62] 63 64 ... 72 ... 95 96 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Nyugati szárny→Első emelet