36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet

Oldalak: « 1 2 ... 48 ... 56 57 [58] 59 60 ... 68 ... 94 95 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
offline
RPG hsz: 767
Összes hsz: 2526
Írta: 2015. december 23. 16:25 | Link

Egy kicsit talán elvesztette az időérzékét tánc közben, mert csak akkor eszmél, amikor a zene elhalkulása a nyitókeringő végét jelzi. Megköszöni a táncot és anélkül, hogy megvárná a bejelentést, levezeti a parkettről Averyt - mégsem hagyhatja magára az egész közepén csak úgy, viszont iparkodnia kell.*
- Jön a meglepetés, de nehogy meglógj közben!-*Nem mintha igazán tartana tőle, hogy uccu görény, a másik megszökik valamelyik ablakon át, de ebben a tömegben megkeresni kész szenvedés lenne, úgyhogy örülne neki, ha a fiú a helyén maradna és megvárná az előadás végét. Nincs azonban sok ideje győzködni, sietnie kell, hogy elfoglalja helyét a színpad közepén, hátul - bár ezt a sebtében kiszórt kiábrándítóbűbájnak köszönhetően senki sem fogja látni. Egyszerűbb így, mint külön illúziót szánni jelenléte leplezésére, mert szeretne maradéktalanul a látvány megformálására összpontosítani, mert egyáltalán nem könnyű feladatra vállalkozott.
Nagy levegő. Ismeri a lány koreográfiáját oda-vissza, álmából felverve is, de főként a zenére támaszkodik majd, hogy összehangolja illúzióikat.


Előadás, Sára
zene / szemléltetés

A színes köd lassan örvénylett és különös derengést árasztott, míg a sötétség furcsán mélyebbnek tűnt mögötte - kevésbé egy terem díszítésének és inkább valódi ég-szeletnek. Ahogy felcsendült a zene, a köd közepén fellüktetett valami, egyszer, kétszer, háromszor és fény gyulladt - a forrása a lány volt, aki eddig mozdulatlanul várt és a csillag születésével egyazon pillanatban kezdett a táncba. A hangokat a lány magának igézte, nem használtak jóformán semmilyen díszletet vagy mágiát. A fiatal csillag hűvös, kékes ragyogással táncolt, s ahogy öregedett, körvonalai egyre határozottabbá váltak, fénye erősödött, színe sárgásba, majd narancsba fordult. Ahogy a mozdulatok lassultak, vörös óriássá nőtt, ami előtt kirajzolódott Sára sötét sziluettje. A háttérben a csillagos égboltnak álcázott falon a négy ház állatainak csillagképei rajzolódtak ki, mind erősebben és fényesebben. Néhány taktusig összehúzódott, apró, öklömnyi vörös fénygömbként lüktetve, mielőtt felrobbant, szupernóvává válva. A robbanás volt az előadás egyik kulcspontja - pontosan kellett időzíteni, hogy a zene megfelelő pontján söpörjön át a termen fényes gyűrűként, s nyomában, némi késéssel suhanjanak a belőle származó hullócsillagok, hogy aztán aláhulljanak a diákokhoz. A sziporkázó csillageső nem puszta illúzió - aki tenyerével elkap egy csillagot, annak pár másodpercig ott parázslik kezében, mielőtt hópehelyként olvadna el a bőrén és nyomot is hagy. Apró csillagok és hullócsillagok tetoválásszerű képei ezek, melyektől egy pálcaintéssel meg lehet szabadulni, egyébként pedig néhány nap múlva maguktól lekopnak. A színpadon eközben kihunyt a fény és néhány taktusig csupán a köd kavargott ismét, a szupernóva épp csak kivehető maradékaival együtt, mielőtt egy új, más színű csillag izzott fel. A zene elhalt, vele együtt pedig minden fény eltűnt egy pillanatra, mielőtt visszatért volna az ünnepi kivilágítás.

Kellett pár másodperc, hogy összeszedje magát, mielőtt oda tudott volna lépni Sárához, finite-t intve lehántva magáról a bűbájt, szinte varázsütésre bukkanva fel a lány balján. Meghajlás, távozás és később majd kiértékelés Magnustól, aki valahol ott van most is a sokaságban.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ombozi Sára
INAKTÍV


Soha el nem némuló Sára
offline
RPG hsz: 229
Összes hsz: 678
Írta: 2015. december 23. 16:39 | Link

Seth, előadás


A sötétben várakozva idegesség lesz úrrá rajta. Amíg senki nem figyel rá, kezét tördeli, ajkát harapja. Fejében újrajátszik mindent, a gyakorlásokat, mindent, ahol esetleg elcsúszhatnak. Próbál nagy levegőket venni és Sethre hangolódni, hogy abszolút összhangban legyenek. Ki kell kicsit ürítenie a fejét, mert túlságosan rágörcsöl arra, hogy tökéletes legyen.
Ahogy azonban Seth elkezdi, ő pedig mozdul, a zene elindul. Finom, halkabb hangok, lágy, ritmusos dallamok. A mozgása pedig kissé esetlen, hiszen most született, rácsodálkozik a világra, az őt körülvevő, végtelen sötétségre. Az egész világegyetemre, ami körülveszi őt, mégis ebben a hatalmas rengetegben is egyedül van. A finom, elveszettséget tükröző mozdulatokat a hűvös ragyogás, a gyors, heves mozdulatok váltják fel. Azt próbálja sugallni, hogy ereje teljében van, élete csúcsán, de ez nem tart örökké. A kékes ragyogása múlik, ő pedig egyre lassabb, egyre öregesebb. Arca elgyötört, mintha minden mozdulat fájna, mintha lassan, de biztosan kifogyna belőle az életerő. Kihasználja a rendelkezésre álló teret, körbetáncolja. A lassúságát kompenzálja eleganciával, ahogy egyre nő és terebélyesedik, s végül középre érve, fejét hátrahajtva vörös óriásként teljesedik ki.
Hirtelen, gyors mozdulatokkal hullámzik a teste, ahogy egyre, egyre közelebb húzódik a vörös ragyogás. Végül leguggol ő is, összehúzódik, apró, tenyérnyi fénygömb lesz belőle, körülötte pedig éteri ragyogás jelzi, hogy különleges. Egy csendes, mozdulatlan szupernóva éppen, lassan felemelkedik. Ezután pedig karjait széttárva robban szét, millió apró darabra. A csillageső beragyogja az egész nagytermet, szétszórva a diákok között varázsát - apró, aranyló tetoválásokat hagyva a bőrfelületen, amivel érintkezik.
Nagy levegőket vesz, igyekszik nem úgy kinézni, mint aki liheg és mire mindenki rájuk figyel Seth-tel, addigra összeszedetten, visszafogottan mosolyog. Finoman pukedlizik az eridonos oldalán, aztán megy, hogy kicsit lehűtse magát és átadja a terepet a következő fellépőnek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


WE'RE THE OMBOZIS
Aranyvérű Boszorkány Egylet tagja
Avery Lyall
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 119
Összes hsz: 384
Írta: 2015. december 23. 20:34 | Link



Mikor vége lett a táncnak elég gyorsan elhagyták a színpadot, viszont a miértjét csak később tudta meg. A kérésre bólintott és lecövekelt ott, ahova Seth vezette, majd pedig a távolodó fiú után nézett. Vajon mire készül?
Amit ezután látott, arra nem voltak szavai. Nem tudta, hogy a fiú illúziómágus, először nem is tudta hirtelen, hogy tényleg ő csinálja-e, mert nem látta sehol, de nem tudott más magyarázatot találni, mert különben nem rohant volna úgy el. A fényjáték, amit ámulva nézett végig, gyönyörű volt, annyira, hogy a körülötte a nézők között kavargó sötétségben nem is érdekelte, hogy arcára kiül minden gondolata. Ez művészet. Ez színtiszta, csodálatos képzelet, és a megvalósítása a mágia miatt lehetséges. Néha ilyen pillanatokban, mikor valami elképesztően szépet látott, vagy mikor éppen görénybőrben rakosgatta egymás után a pracliját, kénytelen volt arra gondolni, hogy talán még sem csak egy eszköz a varázslat, hanem a körülötte lévő emberek lényének a legmélye. Az életük. Talán az övé is.
Kinyúlt egy gyönyörű csillagdarabért, ami nyomot hagyott a bőrén - megmosolyogta, mert úgysem látta senki, aztán újra felnézett, szemével Seth-et keresve. A fiú az előadás végén előlépett, Avery pedig teljes erejéből tapsolt neki és a lánynak, aki még részt vett vele a produkcióban.
Amint Seth visszatért hozzá és Averynek módja volt rá, öleléssel bújt hozzá, kicsit sem foglalkozva az érdeklődő szempárokkal.
- Gyönyörű volt! Nem tudtam, hogy te képes vagy ilyesmire! - mondta, de arcát még rejtette egy kicsit. Teljesen belelkesedett, hihetetlennek találta az egészet, és mikor felnézett a fiúra éppen az a csillogás köszönt vissza a szeméből, mint akkor, amikor meglátta Seth ruháját az előcsarnokban. Valahol itt kezdett el gyökeret verni benne a gondolat, hogy nem lehet ennyire lemaradva mellette, legalább egy részét be kell pótolnia, ha tényleg részese akar lenni a fiú világának.
A kitörése után kicsit zavartan állt meg újra Seth-tel szemben, jobb híján a zakóját igazgatva.
- Ühm... most mi a következő programpont? - sandított fel rá egy félmosollyal.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3363
Írta: 2015. december 23. 21:05 | Link

Ricsi

A fiú válaszára bólintott egyet.
- Majd kimegyünk, de még várj - kérte, le sem véve a szemét a testvéréről, míg vége nem lett a táncnak. Ez most Seth-ről szólt, nem pedig róluk és nem akart lemaradni semmiről.
Aztán vége lett a keringőnek, de ő még mindig a helyén maradt, mert tudta, hogy most még mindig Seth-é lesz a terep és persze Sáráé. Látta is, ahogy a bátyja elindult a színpad felé, de aztán eltűnt a szeme elől.
- Várj még - figyelmeztette újra Ricsit, aztán csak állt tovább és figyelt.
Nem sok idő telt el, mire elsötétedett a terem, a színpadon pedig lassan fény gyúlt. Az előadás lenyűgözte a fiút, a zene, a látvány, minden. A ragyogás visszatükröződött az arcán, ahogy mosolyogva figyelte az egészet, végül pedig tetovált kezét nyújtotta fel, hogy a kézfejére hulljon az egyik illúzió. Megnézte, majd újra fel, míg ki nem gyulladtak a fények a teremben.
Egy kicsit várt még, mielőtt mozdult volna, mert el akarta kapni a bátyja tekintetét, és ha sikerült, akkor intett neki. Jelezni akarta, hogy látta, hogy csodás volt és hogy itt volt megnézni, amint eljárja a végzős táncát. Csak ez után fordult vissza Ricsi felé.
- Előtérbe szeretnél menni, vagy kintre? Valami ötlet? - kutatta az arcát. Maga sem tudta, hogy mit fog neki mondani, ha kettesben maradnak, mert nem igazán volt mondanivalója, de valahogy fel kellett oldani ezt, ami most volt, mert kellemetlen lenne így tölteni a karácsonyt. Nem akarta, hogy bármi is megzavarja az otthon nyugalmát, amennyire tőle telt biztonságos és kellemes érzést akart biztosítani a bátyja számára, még ha nem is kontrollálhatott minden tényezőt. Az ellen viszont tehetett, hogy ők keltsenek feszültséget.
Aztán meglátta Ricsi arcát. Pontosabban a homlokát és elkezdett röhögni.
- Kiült az érdeklődési köröd az arcodra - közölte, miközben a csillagtetoválást bámulta továbbra is.
Utoljára módosította:Sebastian Jared Selwyn, 2015. december 23. 21:21 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Szépvölgyi Richárd
INAKTÍV


aeromágus mentőorvos
offline
RPG hsz: 415
Összes hsz: 1038
Írta: 2015. december 23. 22:04 | Link




- Várok én - biztosítottam Sebastiant a dologról, hiszen tudtam róla, hogy lesz valamiféle műsor, bár a mibenlétéről egyelőre fogalmam sem volt.
A színpad elsötétült, köd vonta körbe a légteret, s ahogy felcsendült a zene, fények kezdtek pislákolni. Seth, igen, tudtam, hogy ez ő lesz, illetve az ő mágiája. Kékség villant fel a mély fekete előtt - csillag, tudatosult bennem, s gyakorlatilag tátott szájjal figyeltem... És aztán erőre kapott! A lány, akit nem nagyon tudtam volna megnevezni, úgy mozgott, hogy... nem vagyok nyitott a művészetekre, de valahogy úgy éreztem, hogy ha egy csillag ember lenne, akkor így viselkedne. S én végignézhettem a csillag életét, az öregedését, pislákolását, aztán... szupernóva. A házak állatai csillagokként jelentek meg, s bár nyilván nem hiteles kép volt ez, amit tényleg láthatunk az égen, mégis... a maga nemében gyönyörű, a mondanivalója pedig, nos...
Robbanás. És körülöttünk megannyi csillag hullott alá, fénylő pont, ami beterítette a termet. Ekkor fontam karba a kezem (szörnyű, hogy az embernek kamaszként milyen sablonosan nyálas ötletek jutnak eszébe). A homlokomon éreztem pár pillanatnyi forróságot, ahogy hozzáért az egyik pont, és a kezemen is, sőt, az utolsók között még a nyakamra is esett egy, bár nem igazán érzékeltem, hogy eztán is világítanak, vagy azt, hogy nem kéne nekik.
Elült a szám, s csatlakoztam a tapsviharhoz, ami kitört; meg is láttam a bátyámat, ahogy elég fáradtan áll az Ombozi-lány, Mrs. Wallace mellett. Arcomon mosoly áradt szét, noha ez mostanában igencsak ritka látvány volt. Talán ez volt az egyik leggyönyörűbb dolog, amit eddig láttam.
A mellettem lévőről természetesen mindvégig tudomást vettem, azonban mégis meglepett valahogy a hangja így ez után. Furcsa volt visszazökkenni az előző szituációba.
– Szerintem inkább sétáljunk egyet kint. – mondtam, némi gyomorgörccsel megtoldva, majd ránéztem.
És kitört belőle a röhögés. Nem igazán értettem, mi történik, mivel a szituációt eddig nem éreztem kifejezetten könnyednek; aztán megláttam a karomon a csillagot, megtapintottam. Majd a nyakamat. Majd a homlokomat. És én is röhögni kezdtem.
– Sziporkázó ez az este – fűztem hozzá nevetve – Akkor most kövesd a szerencsecsillagod!
Olyan jó érzés volt vele nevetni. Tényleg. Ennyi idő után... nem is beszéltünk, nem láttuk egymást, és most mégis együtt tudtunk röhögni azon, hogy úgy nézek ki, mintha rám ragadt volna egy matricás album. Nem akartam, hogy ez másképp legyen. Úgy értem; nem akartam megint véresen komoly témáról beszélgetni vele. Nem akartam mindent eldöntő estéket, nem akartam, hogy minden mozdulatomra kényszeresen kelljen figyelnem, nem akartam, hogy ez legyen köztünk. Ez a véres feszültség, ami a nevetés előtt húzódott köztünk.
– Vagy – fordultam meg, és néztem a szemébe, pont a bejárati ajtó előtt – hagyjuk a francba a komoly beszélgetést, és végre viselkedjünk úgy, mintha kamaszok lennénk, és csak szórakozzunk, vagy ilyenek.
Vagy persze, ha ignorálni akarsz, és semmi kedved hozzám, akkor nyugodtan menj a dolgodra, fűztem hozzá gondolatban, de nem mertem hangosan kimondani. Úgy sejtettem, simán lelépne.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 888
Összes hsz: 3363
Írta: 2015. december 23. 23:23 | Link

Ricsi

Ricsi hamar döntött és a kinti sétát választotta, Jared pedig bólintott egyet és indult is volna, csak éppen feltűnt neki közben valami, amit nem bírt ki nevetés nélkül. Kicsivel később Ricsi is rájött, hogy mi történt, szinte öröm volt látni a meglepett arcát, aztán a felismerést, mert annyira poén volt minden rezzenése.
A fiú válaszára csak nevetve megcsóválta a fejét és elindult utána, hogy kiverekedjék magukat a tömegből. Rég nevetett már ilyen jóízűt, de nem tartott túl sokáig, mire az ajtóhoz értek, már újra komoly arccal lépegetett a fiú mögött. Vajon most miről is fognak végül beszélgetni?
Nagyon úgy tűnt, hogy Ricsi sem tudja, hogy mit kezdjen a helyzettel, mert hirtelen olyan ajánlattal állt elő, amelyre Jared először csak pislogni tudott. Miután felfogta, hogy a másik mit szeretne, egyszerűen megfogta a könyökét és egyetlen szó nélkül kivezette a bejárati ajtón a csípős levegőbe, de el a kíváncsi szemek elől. A következő pillanatban már a zsebében turkált, aztán előhúzott egy lekicsinyített kis zacskócskát, amit egy varázslattal visszaváltoztatott az eredeti méretére, aztán kinyitotta és Ricsi orra elé tartotta.
- Meg mered enni? Nothart Konstantintól van - villant a szemében a kihívás fénye, miközben figyelte a fiú (most éppen csillagozott) arcát.
Néha elment Arvidékhoz és az egyik ilyen alkalommal kapott Kontól egy zacskó cukrot abból a híres-neves fajtából, amit a fiatal férfi fejlesztett ki. Mikor megkóstolta, akkor volt ám meglepetés, most a bálra viszont már határozott céllal hozta, mert nem tudta, hogy meddig marad és mennyire fogják stresszelni az emberek, úgyhogy gondolta, jobb, ha van nála valami, amivel oldja a hangulatot.
Nos, hamarosan kiderül, hogy Ricsiben is van-e elég kurázsi belekóstolni.
Utoljára módosította:Sebastian Jared Selwyn, 2015. december 23. 23:27 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Matthew Bloomer
INAKTÍV


pótNAVIgátor ~
offline
RPG hsz: 47
Összes hsz: 535
Írta: 2015. december 24. 14:04 | Link

-- Huskylány Love Pirul --


Lopva pislog ide-oda a Nagyteremben, nézegeti a többieket, hogy ők mennyire vannak már csettintéssel lángra lobbantható állapotban. Vegyes a felhozatal, vannak, akik teljesen lazán tűrik az egészet, és vannak a hozzá hasonló ideggombócok, akik lesápadva ácsorognak vagy üldögélnek valamerre. Matthew most már eljutott arra a pontra, hogy csak táncolják el azt a fene keringőt, utána hátha egy kicsit jobb, oldottabb hangulatban tudja majd végigélni a bál hátralevő részét. Azt nem mondhatnánk, hogy "élvezni", mert ebben a szerelésben csak azt lehet élvezni, mikor végre leveheted magadról. Lepillant a mellette álló Corneliára és hümmög párat. Jelenleg még a konyhában is milliószor szívesebben tartózkodna, mint itt az idegességével és a pingvin hacukájával. A vödör cukor meg már csak ilyen kis plusz perverzió, azzal nem igazán tudna mit kezdeni. Maximum utána leöntené még magát egy kis citrommal meg vízzel, és ő lenne a két lábon járó limonádé.
Kicsit visszatartja a lélegzetét, ahogy Cory pipiskedve felnyúl a nyakához, hogy megigazgassa a szerinte félrecsúszott nyakkendőjét. Sokszor előfordul vele az utóbbi időben az ilyesmi, hogy mikor a lány feléje nyúl, egyszerűen bennakad a levegője. Furcsa egy dolog, annyi szent. Felvonja kissé az egyik szemöldökét erre a "cuki vagy, mint egy panda" dologra, de végül csak sikerül vele kicsalni belőle egy mosolyt. Tudja jól, hogy Cornelia mennyire szereti a nagy fekete-fehér medvéket, ez egy nagy elismerés a számára a lány részéről.
Felcsendül a DÖK elnök hangja, ahogy felkonferálja őket a nyitótánchoz. Matthew egész testében megfeszül, ahogy a keringő eltáncolásának gondolata újra a fejébe tolakszik, de nagyon igyekszik nem betontömb módjára viselkedni. Nagy levegőt vesz, jobbját nyújtja Cory felé majd felvezeti őt a parkettre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ha álmod nincs, csak remény kell.
Hollósi M. Karolina
INAKTÍV


Csinszka
offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 324
A bálon
Írta: 2015. december 25. 01:40
| Link

Antoinette Myra Blackburn
| single ladies | kinézet |


Karácsony és még bál is. Őszintén szólva nem gondolta volna, hogy itt lesz. Eleinte. Aztán persze rá kellett döbbennie, hogy végzős, és illik megjelennie. Meg táncolni is. Így kénytelen-kelletlen nekiállt ruhát keresgélni az estére. Mégiscsak ez az utolsó bálja. Tervei szerint mestertanoncként még jövő évben is itt koptatja majd az iskola padjait, de az már más lesz. Hogy miben, azt ő sem tudja. Csak más. Már most valami különbözik. Már érzi a szelét a szabadságnak. Milyen lesz, ha már megnyugodva maga mögött tudhatja ezt az egyelőre jónak nem éppen mondható évet? Csak akkor derül majd ki, ha ez az idő elérkezik. Mert egyszer mindenen túl kell lenni. Ezzel a felkiáltással öltözik fel ma estére. Ha már bál, akkor megadja a módját. Klasszikus, hosszú és fekete. Szereti ezt a ruhát. Első pillantásra megkedvelte, és most is elégedetten állapítja meg, hogy jó vétel volt, mert remekül áll rajta. Nem szeret túlzásokba esni a smink terén. Sokkal többre tartja, ha valaki a gesztusaival, megjelenésével elegáns, nem a festékek teszik azzá. Az maximum nevetséges bohócjelmezként funkcionál, ha túl sok. Meg kell találni az arany középutat.
A bálra pontosan érkezik. Már ott van, mikor mások még éppen befutnak. A terem egyik sarkában megáll és a csillagokat figyeli. Néha-néha a műsornak is szentel egy pillantást. Vár, míg rájuk kerül a sor. Aztán szépen eltáncolja a végzősök keringőjét. Ennyi, ez volt az, nem nagy durranás, már el is felejtette a partnere nevét. Vagy talán meg sem kérdezte a próbák alatt? Nem tudja. Nem számít. Megköszöni a táncot, majd arrébb lépdel. Egy magányosan álldogáló lányt pillant meg. Kezében egy bögrével, aminek a mintája megmosolyogtatja a szőkét. Egy pillanatnyi hezitálás után sétál oda hozzá.
- Csinos partner – bök rá a bögrére és még egy halvány mosolyra is futja a készletéből. - Nem bánod, ha csatlakozom a némán figyelő klubhoz? Ígérem nem foglak zavarni – kérdezi a lányra pillantva, majd tekintetét körbehordozza a csillagos mennyezeten. Majd a színpadot figyeli ismét. Nem fog elkezdeni beszélgetni. Ha a másiknak ehhez lesz kedve, akkor valószínűleg készséges lesz, de nem akarja zavarni. Így ismét csak vár.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
offline
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. december 25. 22:12 | Link


Alapvetően nem sok kedve volt eljönni a bálba, hiszen neki is most végzősnek kéne lennie. Csak mint tudjuk, a semmirekellő apja miatt nem fejezte be másutt a negyediket, ide pedig esélytelenek nyugalmával csöppent vizsgaidőszak előtt pár nappal. Szóval bukott és most a bálon fog táncolni Harolddal. Persze, hogy igent mondott, hogyan tehetett volna mást? A fiúval való kapcsolata szilárd talajon nyugszik, s nincs is oka cserben hagyni, noha az idő múlásával rá kell jönnie, hogy nem szerelmes. Tetszik neki Harold, de nem szerelmes, erről viszont senkivel sem hajlandó beszélni, hiszen mindent összevetve eleve úgy ugrottak neki ennek az egésznek, hogy meglátják mi lesz. Jól érzi vele magát, szereti, de a pillangók nem csapkodnak, nem száguld ereiben a vér, helyette melegséget és biztonságot érez. Persze fogalma sincs arról, mi lenne a helyes most, mit kellene voltaképpen éreznie, így rendre elveti ezeket a gondolatokat.
Bár időben elindul, mégis majdnem elkésik. Átfurakszik a tömegen, hiszen ezer közül is felismerné a rellonost. Varázslatosan szép és őszinte mosoly jelenik meg arcán, ahogy odalép hozzá és finoman érinti ajkával a másik ajkát. Sosem fitotagtatják tömegben a kapcsolatukat, de ezzel mintha megnyugtatni szeretné a másikat.
- Muszáj volt kitennem magamért, ha egyszer ilyen jól nézel ki - rákacsint, de nem húzza sokáig a diskurzust, mert kezdődik a keringő. Sokat gyakoroltak, most mégis érzi a Haroldban megbúvó bizonytalanságot, ettől pedig huncut görbe kúszik arcára. Megszorítja a másik kezét és számára megszűnik minden körülöttük. - Új életbe azért nem. Van, ami marad a régi és van, ami változik.
A tánc végeztével arrébb húzza Haroldot és könnyeden dobja egyik kezét a derekára, amiről nem lehet igazán megmondani, hogy intim vagy baráti gesztusnak szánja-e, pedig valójában csak büszke. Körbepillant a tömegen, hátha lát ismerős arcot, de nem erőlteti meg magàt. Át szeretne öltözni...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


We're the Ombozis!
Gwen L. Blake
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2015. december 25. 22:53 | Link

Cameron
ruha, fejdísz nélkül

Cameron volt az első, aki elhívta a bálba, ezért egyértelmű, hogy vele megy. De nem csak emiatt választotta a lányt (!), kivételesen nem szeretett volna olyan személlyel menni, akit nem ismer.  Bár egy-két személynek örült volna, ha elhívja, de nem történt meg és a rellonos elég jó partinak tűnik. Remélem azt is tudja, hogy Gwennek most a végzős táncát is táncolnia kell, valamint egy produkcióba is szerepel. Ő sem tudja miért lépett be, de jó szórakozásnak tűnt és a társaság is jó. Illetve a végzős táncot sem értem, mert most nem akar vizsgázni, inkább megbukik és jár egy évet újra. Nem tanul olyan sikeresen, hogy jó vizsgákat tegyen, emiatt lehet, meg sem próbálja.
Az alkalomra egy fehér ruhát választott, melyet két oldalról fekete tollak vesznek körül. Szereti az efféle ruhákat és a mostani az tökéletes az alkalomhoz. A faluba nem jött érte le a lány, amiért akár meg is sértődhetett volna az eridonos, de nem az a fajta és talán fordított eseteben Ő sem ment volna le. Fehér magassarkúban nehéz a macskaköveken lépkedni, de a lány mostanra gyakorlott lett az effajta cipők viselésében. A kabátját még jobban összehúzza magán, majd mikor a kastély falai közé ér, leveszi azt. A nagyteremhez sétál, ahol már ott várja Cameron, de kivételesen nem késett el. Flegmán köszönti a lányt, legalábbis a kiejtéséből ez érződik Gwennek, szóval ő is hasonlóképpen válaszol.
- Fájn, thanksz! End yú? - kérdezi mosolyogva, majd követi a fiút. Feltűnik neki, hogy nem engedi előre és csak hátrafordul, hogy megnézze, mi van Gwennel, de ezt majd később lereagálja. Miután beérnek, a másik ismét pár mondatot intéz a szőkének, amiből csak a Boldog Karácsonyt ismeri. Míg a poharakat intézi, addig Gwen "véletlenül" rálép a lábára, mintha épp most lépett volna oda. Mosolyogva veszi el az említett tárgyat, majd Ő is ugyanazt kívánja a másiknak.
- Merry X-Mas - majd elindulhatnak, hogy beálljanak a keringőre.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Seth Gareth Selwyn
Házvezető Navine, Tanár, Illúziómágus, Gondnok


Whiskey in a teacup
offline
RPG hsz: 767
Összes hsz: 2526
Írta: 2015. december 26. 02:59 | Link


Nem volt ideje a közönség arcait figyelni, így a műsor sikerességét kizárólag a taps alapján tudta volna megítélni, de különösebben nem aggasztotta, mert sokkal inkább Magnus véleménye érdekelte. A tanár hónapokig egy tapodtat sem tudott mozdulni vele és még nem sikerült behoznia minden lemaradását - ez valószínűleg a jövő évre marad, amikor már nem nyomják majd tanulmányok és egyéb nehézségek. Ezen morfondírozott, ahogy lesétált a színpadról és a tömegen átvágva Avery felé tartott, udvariasan kérve sorra az útjába akadó diákoktól helyet, míg végre megállhatott a fiú mellett - aki meglepetésszerűen a nyakába ugrott. Vagyis majdnem, de legalább olyan váratlan lett volna tőle, mint ez az ölelés. Egy pillanatig hitetlenkedve pislogott, de a másik szavai és a köré fonódó karok meggyőzték róla, hogy nem a benti melegtől lett rosszul és hallucinál épp. Mielőtt még elillanhatott volna, átölelte Avery vállát és kicsit félrevonta, inkább amiatt, hogy ne legyenek útban, semmint a közönség miatt.*
- Köszönöm.-*Csendesen felelt, de tagadhatatlanul jólesett a másik lelkesedése, elvégre olyan ritkán látta bármi miatt is izgatottnak, még ha el is rejtette előle az arcát. A tekintete meglepte, nem gondolta, hogy ekkora örömet szerez majd neki az előadással, amit inkább csak szórakoztató látványosságnak tartott, de számára ez vizsgamunka is volt. Nem értette a lelkesedés okát, de úgy okoskodott, hogy ha szeretné, Avery majd megosztja vele. Jelenleg azonban láthatóan jobban lefoglalta a zavara, amit magában megmosolygott.*
- Amihez kedvet érzel. Vacsora, tánc, ami csak tetszik.-*Az este kötelező részét már letudta, innen pedig szabad előttük a szórakozás, igazán azt tesznek, ami jólesik. Még elkapta Sebby intését, majd úgy vélte, látja a szőke üstököt eltűnni az ajtóban, egy másik, roppant ismerős, ám szokatlanul jólfésült kobakkal egyetemben. Reménykedjünk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szervezői Mesélő
DÖK tag


DÖK mesélő
offline
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
Írta: 2015. december 26. 11:12 | Link

A végzősök nyitó tánca után egy újabb előadás következik, így a kis zene lejátszó csendben marad még. Ugyanakkor már alig bír magával, hogy újra felpörgesse a hangulatot. Ennek köszönhetően, amint levonulnak az előadók a színről beizzítja magát. Hogy milyen mechanika szerint működik azt csak az tudhatja, aki megbűvölte... A kis gramofon viszont nem válogat, egyszerűen játszani kezdi a következő dallamot, amit belé "programoztak". Remélve, hogy elnyeri a közönség tetszését.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Cornelia R. Knight
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 78
Összes hsz: 577
Írta: 2015. december 27. 01:40 | Link

NagyMatty ♡
ruhaaa


Persze a cukrosat nem rossz szándékból mondta, bárhogy is hangzott. Örült, nagyon, hogy az egyik legeslegjobb barátja kíséretében érkezhetett és egyáltalán nem érezte furának vagy kellemetlennek. Pedig pontosan tudta, Matt fejében mi járhat, mikor néha beszédesebb a fiú, számtalanszor felmerült már, mennyire nem érzi magát beilleszkedésre képesnek, és hogy úgy véli, ezt mások is nehezen viselik. Cory viszont… Hát most na, kicsit nagyobb tenyér, több simogatással is jár! Kicsit magasabb testalkat, naaa jobb a kilátás meg frissebb a levegő! Meg bárhol észreveszi őt. Szóval csak pozitívan, mint mindig.
- Jók leszünk együtt, hidd el.
A tánc már más kérdés volt egyébként nála is, Cory tudott, bár nem volt a kedvence a keringő. Most mégis magabiztosnak kellett tűnni, Matt is hihessen. A hagyományok híve azonban, ezért is vannak most itt, állnak fel és kezdenek bele sok társukkal együtt ebbe a táncba. Minden látszólagos akadály ellenére olyan könnyedén alkalmazkodik, amennyire csak tud, és vigyorogva szorítja meg Matt kezét az utolsófordulás előtt, hogy igen: mindjárt vége. A taps és a levonulás alatt pedig belékarolva húzódik félre. A jövő produkciókra annyira nem is sikerül koncentrálni, de ezt egy percig se bánja. Aztán inkább felé fordul, egész közel hajol, mert hangosan szól itt minden. Majd a kérdésnél bambi szemeit mereszti rá. Ha már ráerőltette, legalább megérdeklődi mizu.
- Keressünk valami innivalót. Nagyon kényelmetlen a ruha?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Ace ><
Jeges Kventin Dioméd
INAKTÍV


Apuka
offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 1599
Írta: 2015. december 27. 16:43 | Link

Az asszonnyal a bálon

Végtelen türelmes tudok lenni ha az asszonyról van szó, de az, hogy nagy rajongással a nyakamba csimpaszkodik a nagyterem kinézete miatt...annyira nem jön be. A díszítés tök jó, a fantáziám azonnal beindul, mer hát ebben a sötétségben lehet egyet s mást csinálni, na de még meg kell várni az előadásokat...

Egyáltalán nem voltam képben, hogy mi lesz az este folyamán, csak hallottam, hogy lesznek előadások. Tehát tánc helyett ezeket végignéztük, a végzős keringőt pedig már a táncparketthez közelebb sétálva néztük meg. Szerettem volna legalább egyszer táncba vinni Karinát, ezért az első adandó alkalommal megragadtam és magamhoz húzva a nem nagy tánctudásomat megcsillogtattam előtte.
Nem tartott sokáig, mindössze néhány perc után elhúztam a táncolók közül, hogy a kacsóját fogva elhúzzam a falhoz, ahol az egyik fényesebb csillag alatt nekinyomtam a hideg kőnek.
- Táncoljunk - jelentettem ki széles vigyorral a képemen. Lassan közelítettem arca felé, hogy a csók előtti pillanat minden egyes másodpercét kellőképp kiélvezzük. Lágyan fogtam két tenyerem közé az arcát és erőszakosabban csókoltam meg. Jobbom lassan az arcáról a vállán, majd a kaján át a derekára siklott és fogkrémreklámba illő mosollyal hajoltam hátrébb.
- Szerintem bálkirálynő leszel. Ilyen csókkal...nem lehetsz udvarhölgy.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mezősi Nyeste Veronika
INAKTÍV


dadogós angyal
offline
RPG hsz: 221
Összes hsz: 1595
Írta: 2015. december 28. 11:10 | Link

Benedek

Csak bólint a fiú szavaira. Nyeste mondjuk sosem lenne színjátszós, a beszédhibája miatt esélytelen, hogy felvegyék, na meg nem is tudna nagyon szerepelni ennyi ember előtt. De nézni nagyon szereti őket, szóval tulajdonképpen jó, hogy van ilyen társulat és egyetért Benedekkel.
A vicceken Nyeste is nagyon jól szórakozik, épp ezért a fejét rázza, amikor a fiú azt mondja, esetleg baj van a humorával. Szerinte nincs. Neki is nagyon tetszik ez a fajta humor, csak éppen hangosan nevetni nem akart. Persze lehet a színpadon levő fiúnak az jobban tetszett volna.
A kérdésre csak bólogat, neki nagyon tetszik a műsor. Amikor pedig A fenyőfa meséjébe kezdenek bele, a szája elé teszi mutatóujját és lepisszegi a mellette levő fiút. Legyen csöndben, mert Nyeste bizony figyel. El sem jut a tudatáig teljesen, hogy már megint bókolnak neki, teljesen leköti az előadás. Aztán pedig a végzősök tánca következik. Fel is áll, hogy jobban lássa őket, fejét a zene ritmusára jobbra-balra billegeti. Viszont most már nem kerüli el a figyelmét, amit a mellette ülő (álló?) fiú mond. A vállába vág, s bízik benne, hogy a sötétségben nem látszik, hogy már megint elpirult. Aztán pedig, csakhogy megerősítse az ütést (ami annyira azért nem volt erős, és egész biztos nem fájt a fiúnak), hozzáfűzi.
- Fejezd abba! - aztán nevetni kezd, mert ez valahogy nagyon furán hangzott. Nem így akarta, de a fejében a fejezd be és a hagyd abba kifejezések összekeveredtek és ez sikerült belőle.
Mikor megnyugszik végignéz Benedeken ismét és kissé félénken hozzáteszi:
- T..t....tttetszik a...a... a... r...r...ruhád - motyogja alig hallhatóan, aztán a táncolók után fellépő párost kezdi figyelni. Remélve, hogy lesz más témájuk, mint egymás.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Partay Alfréd Benedek
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 243
Összes hsz: 401
Írta: 2015. december 28. 13:55 | Link

Nyeste
Öltözék

 Elbűvölő, ahogy a lány érdeklődését mutatja az előadás felé. Egyre jobban tetszik nekem Nyeste, de még nincs itt az ideje annak, hogy elmondjam neki. Nem azért, mert gyáva lennék, hanem mert még korai lenne. Még nagyon az elején vagyunk az ismeretségünknek, és ezért is üthetne vissza a vallomás. Nem akarom elijeszteni magamtól. Mindent szépen lassan. Úgy gondolom, már a végére jár a kötelező program. Végzősök levonultak, de még van egy - két előadás hátra, utána jön a tánc. Remélem az este folyamán azért lesz lehetőségem táncolni Nyestével.
- Elnézést, figyelek rá majd jobban. Nekem az számít, minél jobban érezd magad ezen az estén. Köszönöm, ezt a ruhát nem olyan régen kaptam. Fel volt adva a lecke. Azért nem vehetek fel akármit. Örülök, hogy együtt jöttünk ide. majd eljön az idő, amikor mi fogjuk ketten táncolni a nyitótáncot. -
 Valahogy tetszik, amikor zavarba jön, de ez nem jelenti azt, hogy direkt ilyen helyzetbe hozzam. Egyrészt nem vagyok ilyen önző, hogy csak magamra gondoljak. Másrészt meg, nem vagyok rosszindulatú, hogy olyat tegyek vele, ami neki kényelmetlen. Még azt sem tudom, milyen reakciója lesz neki, erre a táncos mondatomra. Nem számít bóknak, de félve hagyta el a számat.
- Amikor kedved lesz, akkor táncolhatunk majd. Szeretnélek elhívni a faluba egy teára. Nem most, szabadidődben. Még nem nagyon ismerem ki ott magam, sétálhatnánk ott, innánk egy kis teát is, ha van kedved hozzá. Szeretnélek megismerni jobban téged. -
 Fülébe súgom a lánynak ezeket a szavakat. Elég bátor vagyok hozzá, hogy elmondjam. Ismerem annyira őt már, hogy ne legyen kockázatos most. remélem nem lesz elutasító. Nem akarok nyomulós lenni, vagy tapintatlan. Azt sem akarom, hogy ezt érezze, mert nem áll egyik sem szándékomban. Nagyon kíváncsi vagyok arra,, mit szól a falubeli sétára.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" A lelkiismeret 135 sebből vérzik
Megnyerő a címlap mosoly, de a te fajtád messziről bűzlik
Ó az a tekintet egyből elárultad magad
A szemedből látom, nem kell, hogy szólj hazugság minden szavad"
Martin Romberg
Minisztériumi dolgozó, Végzett Hallgató, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 217
Összes hsz: 618
Írta: 2015. december 28. 19:09 | Link

Végzős bál


Ezúttal is kitettünk magunkért, de vajon kell ezt mondani? A látvány magáért beszél. Lezajlott a színjátszósok előadása, amit a többség aktív figyelemmel kísért végig. A magam részéről örültem, hogy egy kicsit besegítettek a diákönkormányzatnak, néha nagyon nincs könnyű dolgunk leszervezni egy ilyen komoly eseményt. Nem sokat hallok a színészpalántákról. Jó tudni, hogy vannak, a bál pedig egy kiváló alkalmat biztosított a szereplési lehetőségre. Ők pedig éltek vele, és ezzel tulajdonképpen az egész iskola jól járt. Nem csak az ő produkciójuk volt még hátra az este folyamán. További fellépőkre is számíthattunk, ezúttal pedig a második attrakción volt a sor. Az első egyébként szerintem baromi látványos lett. Engem ért az a megtiszteltetés, hogy felkonferáljam őket, elnököm "egyéb elfoglaltságai" miatt, amiről hamarosan kiderül, hogy pontosan mit is takar valójában.
A bál nem izgatott különösebben, mivel úgy éreztem, nem elsősorban rólam szólt. A szervezési dolgok foglalkoztattak, ahogy egy ilyen iskolai eseményen szinte mindig, ha már az érintettekhez tartoztam. Elegáns öltönyömben egy jól látható helyre sétáltam, majd a már tradicionálisan rövidre fogott beszédemmel néhány pillanatig feltartóztattam a bálozó közönséget.


A második produkció - All I Want for Christmas


- Jó hírrel szolgálhatok. A szavazás az idei év bálkirályáról és bálkirálynőjéről hamarosan befejeződik. Mi már elkezdtük összesíteni a szavazatszámokat, így hamarosan az eredmény is kihirdetésre kerül. Addig is fogadjátok szeretettel a következő produkciót, amely az All I Want for Christmas címet viseli, s több diáktársunk is szerepel benne.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Eördögh Lars Tobias
INAKTÍV


Eat the rude | bloodhound
offline
RPG hsz: 287
Összes hsz: 3462
Írta: 2015. december 29. 16:47 | Link



Őt semmivel se lehetne rávenni, hogy szerepeljen, de elméletben érti a lényegét, a mugli filmeket még kifejezetten élvezi is. De most nincs különösebben oda a produkciókért. Empátiáját néha kénytelen apátiával letakarni, hogy ne legyen túl sok az élet egyszerre. Mint egy túl erős fényforrás, amit nem lehet kikapcsolni vagy lejjebb tekerni, nem lehet szabadulni előle - ilyenkor jól fog egy mentális napszemüveg.
- Egy szerep mindkettő, egy önkifejezési mód. Bizonyára jól kigondolt érzelmeket és gondolatokat hivatott átadni, a siker viszont kétes. - kényelmesen hátradől a székében, egyik lábát átveti a térdén és körbepillant a teremben. A sok ismeretlen között ismert arcok is felbukkannak, de mindenki elvan foglalva párjával, az előadással s főként önmagával. Gyakorlatilag ez egy parádé. Mint minden bál és úgy általában minden szociális esemény. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Tobias sem mackófelsőben toppant be, előkotorta a legnormálisabb, legelegánsabb szerelését, ám másokhoz képest még mindig alulöltözöttnek érzi magát. Még a partnere is egy fokkal jobban megerőltette magát, bár valószínűleg ő neveltetéséből adódóan ez alá nem is tudna menni. Míg rellonosunk az isten háta mögött egy dán kisvárosban nőtt fel nyomozó szülőkkel. Nem épp az elegáncia és nagyvilági előkelőség melegágya.
- Nem tudom, hogyan fogom ezt kiheverni. - drámaian mélyet sóhajt, majd sunyi mosollyal rásandít a fiúra. Az elképzelhető legjobb forgatókönyv az, ha egész este petrezselymet árulnak a sarokban és isznak, mint a kefekötő. Ennek már a fele megvan, épp csak italt kellene szerezniük maguknak. Míg ő a pult fele tekergeti a nyakát, hogy mik a lehetőségek - a sok színes lötty nem sokat árul el ekkora távolságból -, Ethan az egyik párt nézi nem épp meleg tekintettel. Tobias követi a tekintetét s végigméri a két srácot. Nála kevésbé csak akkor lehetne képben valaki a varázsló-családok és kapcsolatok terén, ha az illető egy gyanútlan mugli, akinek ibolyántúlija sincs az egész mágus-világról. De a szándék megvan a fiúban, párjának megjegyzése jobban érdekli, mint eddig bármelyik produkció.
- Bűnöző? Mi a bűne? - nem teljesen járatlan a témában, szülei foglalkozásának hála az első könyv, amit lassan kibetűzött éjszakánként a takaró alatt, az Átkok és rontások a bűnüldözés útján igen bájos címet viselte.
Közben egy pillanatig elvonja a figyelmét az előadás végét jelző taps és egy ismerős alak, akinek láthatóan bejelentenivalója van. Megfeszülnek az arcizmai, kényelmetlenül fészkelődni kezd és megpróbál úgy tenni, mintha észre se vette volna, hogy valaki a fényár közepébe lépett és bejelentette a soron következő programpontot. A felcsendülő zenére már reagálni sem tud érdemben. Mire számított? Karácsonyi bálra jött. Nem fognak mélabús bluest játszani.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
offline
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2015. december 29. 20:45 | Link

All I want for Christmas
Amit látsz

Elképesztő, hogy belementem ebbe, de végül egészen jó móka volt mind a felkészülés, mind maga az izgalom, ami ezzel járt. Régóta nem lépek fel közönség előtt, már ami a konkrét előadást illeti, így különösen furcsa érzés arra várni, hogy minket szólítsanak.
És igen, jön a jel, én pedig mosolyogva sétálok végig az emberek között , át az egész parketten, hogy aztán teret adjak a táncosoknak. Az első három páros az én és Helena által kidolgozott koreográfia szerint - itt-ott pár hibával - táncol, középen Norbi és Odett, kétoldalt pedig Rebeka és Harold, valamint Bence és Kamilla. Őszintén szólva még így is feelinges, ahogy a zenére egyszerre mozognak. Ahogy kimennek a képből, bejön a másik három páros. Először csak a lányok (Helena, Szira és Norina), aztán pedig a fiúk is végre (Ward, Adrian és Arnold), hogy egy kicsit közösen szórakoztassák a népet. Aztán érzem, hogy hirtelen a torkomba ugrik a szívem, ugyanis én jövök. Pont a bokám miatt vállaltam pusztán ennyit, de most ez is lehetetlennek tűnik.
Újra bejövök a képbe mosolyogva, a fiúk pedig várnak rám. Bence kezébe adom az amúgy kellékként nálam lévő dobozt, hogy a többiek a megbeszéltek szerint emelhessenek a levegőbe. Igazából az egészet borzasztóan élvezem, de nem árulnám el a világért sem. Mindenesetre az elején csodás műmosolyom igaziba fordul és amint visszakapom a csomagom, már el is tűnök a képből, hogy visszatérjen a korábbi hat páros teljes egészükben. A parkett széléről figyelem őket és csillognak a szemeim, mert amennyi munkát ebbe feccöltünk... Mégis összeállt.
A vége a legédesebb, ugyanis piros mikulásos ruhákban bejönnek a lányok (Nadine, Anne, Becca, Clariette és Gwen), hogy a saját külön részüket letudják. Velük volt a legegyszerűbb dolgunk egyébként, gyorsan tanultak és látszik mozgásukon az összhang. Büszke mosoly nyugszik arcomon, ahogy a végén mindannyian, még én is visszamegyek és folytatjuk a táncolást, ami remélhetőleg a közönség részéről is orbitális partyba csap majd át. Szerencsére páran már egy helyben is elkezdtek táncikálni, most lehetőségük van beszállni hozzánk, egészen a szám végéig, akkor ugyanis mindannyian meghajlunk és integetve, "Boldog Karácsonyt!"-t kiáltva levonulunk. És folyhat tovább a bál zökkenőmentesen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Gátfalvi Odett Kinga
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 17
Összes hsz: 27
Írta: 2015. december 29. 20:49 | Link


Izgalmában toporogva várja, hogy elérkezzen az idő és előadhassák a betanult koreográfiát. Sokat készült rá, és biztos is magában, nem fog rontani. De a teljes fellépés nem csak rajta múlik, meg amúgy is, a suli nagyja itt lesz és látni fogja, egészséges a lámpaláza. Félrehúzódik a bálozóktól, hiszen nem öltözött ki, nehéz lenne Norbi mellett végigropnia a táncot elegáns, nagy üggyel-bajjal magára varázsolt felszerelésben. Már épp lenyugodna kissé, ahogy nézi a többi előadást, a színjátszósokat, a végzősöket, aztán kettőt pislog és máris felkonferálták őket.
Ninát követi végig tekintetével, szíve a torkában dobog, ahogy a többiekkel karöltve belépdelnek a táncparkett közepére, és zavartan összevigyorog Norbival, mielőtt elkezdődne a móka. A fiú jelenléte és a belőle áradó jókedv megnyugtatja kissé, és ahogy az általában szokott lenni, az első mozdulatok után már el is felejt görcsölni. Az ő párosuk van középen, kinéz magának egy pontot, és a magára erőltetett vigyor lassan semmilyen plusz energiájába nem kerül. Bár hangja nem hallatszik, bekapcsolódik a zenébe, énekelni kezdi a dalszöveget néhol, máskor pedig csak szimplán fülig érő mosollyal az arcán lép, forog, tekeri a csípőjét, ahogy azt a betanult sor kívánja épp. Teljes összhangban mozog párjával, aki nem mellesleg ennek az egésznek kitalálója és szervezője, az egyik, legalábbis. Sokan vannak, és a legtöbben hozzá is tettek valamit a produkcióhoz, ha mást nem, hát jelenlétükkel segítik és teszik házak, egyéniségek és úgy egészében is színessé a műsort.
Norbival kézen fogva és a másik két párossal (Rebi-Harold, Kami-Bence) együtt arrébb szökdel, hogy teret adjon a következő három duónak, de ott is egyik lábáról a másikra lépegetve táncikál, hogy ki ne essen a ritmusból. Nina vezeti végig az egészet, és a következő körben az eddigi összes páros együtt nyomja, végezetül pedig a közös résznél a megbeszélt beállás szerint, ugyancsak középen, de egy kicsit hátrébb folytatja az összes résztvevővel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szentmihályi Norbert Dávid
INAKTÍV


#FiftyShadesOfNorbi
offline
RPG hsz: 140
Összes hsz: 547
Írta: 2015. december 29. 20:49 | Link

All I Want For Christmas
mert ennél trágyább és kreatívtalanabb név nem volt...
A dansz

Mint a Bogolyfalva Csillagán, úgy most is ő a főmufti, ki más? Meghirdették, hogy kell a népnek a cirkusz, ő meg mi, ha nem egy bengáli medvére nőtt eukaliptuszi őspávián? Szóval jah, az udvar bolondja ismét akcióba lendült és azonnal Arnoldot kereste meg, a jó öreg szervezőtársát. Így eshetett meg az eset, hogy a fél iskolát összeszedték egy menő tánc erejéig, ami így utólag visszagondolva sokkal komplexebb, mint hitték az elején. A próbákon persze kifejezetten jót röhögött magán, meg a többieken is, főleg a falábú Bencén, aki széjjel taposta az asszonyt, de mire való egy hűséges barát, ha nem erre? Nem is kérdés.
Most azonban itt a nagy nap és kezdődik a performansz. Nina sétál végig a sorok között - az a mosoly pedig akár mű, akár igazi, megér egy misét férfiszívének -, majd rögtön ők kezdenek. Azonnal levakarhatatlan vigyor jelenik meg arcán, ahogy már szinte fellibben a parkettre partnerével, Odettel. Picit sajnálja, hogy nem Arnolddal van egy hármas párban, de ami késik... Szóval hát Odett nagyon attraktív és ők így nagyon jól néznek ki, természetesen mindennek a kellős közepén. Pörgeti és forgatja, ugrál és csinálja a bulit, bár egy-két helyen saját extra mozdulatot is bevisz, mert ugye egy gelemb tojik mindenre és mindenkire, de ezt megszokhattuk. Vélhetően a másik két pár is igen jól fog szórakozni, nemcsak a közönség, akik galambhoz méltó fejmozgást látnak random a produkcióban.
Semmi sem tart örökké, így teret engednek a következő hat embernek, hogy utána jöhessenek emelgetni Ninát. Ez az egyik kedvence, hiszen magasságából adódva úgy kapna fel még egy tevét is, hogy a púpja van alul, a lábai meg kiállnak belőle, mint egy büdös bogárnak. Akkor most képzeljétek el, hogy az Edista (Edictumos szorgoskodó) lányt hogyan dobálgatta ide meg oda. Na ugye. Aztán visszatér hozzá Attraktív Odett és ismét párban ropják. A szöveget üvölti - ahogy megszokhattuk -, bár kissé hamisan - ahogy megszokhattuk -, ettől eltekintve azonban teljes értékűen. Lecincálja magát a színpadról, hogy az Attraktív Ötösnek teret engedjen, főleg Nadine-on vigyorog nagyot. Ja, mert hogy nem kevés melója van abban, hogy rávette a lányt erre a kis táncikálásra. De már mindegy is, kézen ragadja táncpartnerét és úgy özönlik vissza mindenki, hogy a dal utolsó részeit együtt partizzák végig.
A végén meghajol, integet, mutogatja, hogy hívják -, ami ugye a muglis tehetségkutatókra jellemző -, aztán eltűnik szem elől, hogy akit ér, azt jól megölelgessen. Hiába, ez így volt tökéletes.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2015. december 29. 20:52 | Link

All I want for Christmas

Szóval az utóbbi időben volt egy csomó próba, készültek, meg minden, most meg ott toporog a nagyteremben Bence mellett, aki jelenleg a két lábon járó nyugalom élő definíciója. De úgy komolyan. Mintha nem is lennének testvérek – úgy őszintén megmondva nem is azok, de ez most mellékes. Néha mutatóujjával meg – meglöki a fiú vállát, tulajdonképp csak mert odáig ér el, nyomja a drámai sóhajait, meg ilyenek. Aztán megszólal a zene, automatikusan fordítja a fejét Norbert felé, összenéznek, kissé idegesen elmosolyodik, és utána bele a közepébe.
A mozdulatok automatikusan jönnek a zenével, hát nem hiába gyakoroltak annyit, és igen, ahhoz is egész jól hozzá van már szokva, hogy Bence úgy folyamatosan nekimegy – rálép, és egyéb ilyen nyalánkságok. Még jó, hogy nem középen vannak, akkor nagyon szem előtt lenne.
A kezdeti idegességéhez képes tökre felszabadult tánc közben, szépen mosolyog – vigyorog -, meg minden. Egész elégedett magával, hát megy ez neki, nem olyan nagy vért kakálás. Aztán ahogy vége van az ő részüknek – mert mindennek vége szakad egyszer, és amúgy is, mindenki szerepet kell kapjon, így felosztották több részre az egész előadást – oldalt lép le az emelvényről, figyeli a többieket, és várja a végét, ahol meg majd mind együtt fogják ropni a danszot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Havasi Bence Milán
INAKTÍV


#padlófűtés | ELMEszökevény
offline
RPG hsz: 137
Összes hsz: 2827
Írta: 2015. december 29. 20:58 | Link



Egymást érik a történések az életében, mégis valamiért hagyta magát belerángatni ebbe is. Bár tény, hogy nem sokat kellett könyörögnie Kaminak, de persze már a legelején felkészítette, hogy borzalmas a tánctudása, szóval minimum egy acélbetétest vegyen a lány, ha vele lesz párban.
Csoportosan és egyéniben is rengeteget gyakorolt, hogy azért nem kéne leégetni senkit, főleg mert… hát a leendő anyja a szervező. Még mindig nem igazán tudta még hova tenni ezzel kapcsolatos gondolatait, de nem is ezzel töltötte a szabadidejét.
A színjátszós fellépés után szerencsére nem kell lóhalálában átvedlenie, még egyszer magányosan sikerült is elpróbálnia a dolgokat. Izgalom sem látszik rajta, végül is nem olyan rég volt már ezen a színpadon. Kamilla zsongását is nyugodtan kezeli, meglapogatja a vállát biztatásképp, több nem igazán telik most tőle.
Ahogy felcsendül a szám, első körben lép a közönség elé még két párossal. Nagyon koncentrál, hogy minden mozdulat a helyén legyen rendesen, de mozdulatai darabosak, olykor kis fáziskéséssel reagál csak, na meg szegény lányt sem kíméli, hol rátapos, hol rosszul mozdul, ezzel kissé akadályoztatva őt. De hát… tudta mire vállalkozik és a próbákon is látta mindenki, hogy nem ő lesz a produkció sztárja. Ezért is kerültek ők hátra.
Ahogy vége az ő részüknek, szaporán szuszogva megy le és egyből az inhalátoráért nyúl, hogy szabályozni tudja a légzését. Figyeli a többieket, bár leginkább akkor koncentrál oda, mikor Nina van soron, talán érthető okokból.
A fináléban a közös résznél is leghátra került, természetesen, így jótékony takarásba kerültek a bénázásai. A végén a többiekkel együtt hajol meg, majd levonul a színpadról és tervei szerint ennyi is volt számára a bál. Így is túlságosan szociálisnak bizonyult alatta.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ombozi Rebeka Liliána
INAKTÍV


Tetovált benzintyúk
offline
RPG hsz: 107
Összes hsz: 181
Írta: 2015. december 29. 21:02 | Link


Szerette a keringőt Harolddal, de egyszer mindennek vége szakad, így azonnal rohant a parkett közelébe, ahol már ott voltak Odették. Nem teketóriázott sokat, nadrágba és csónaknyakú felsőbe bújt, egy sapkát húzott a fejébe, magassarkúját pedig egyszerű bakancsra cserélte. Ahogy annak lennie kell.
Nem kell sokáig várnia, míg mehet felfelé, viszont meglepő módon egyáltalán nem izgul. Amióta szó szerint a tűzzel játszott, azóta elfelejtett bármiféle izgalomhoz hasonló dolgot érezni. Mosolyogva táncol Harolddal és még a vak is láthatja, hogy jól szórakozik. Akaratlanul ugyan, de néha vág egy-két fejet, amik a legrosszabb indulattal is legfeljebb aranyosak, de semmiképp se rondák. Olyan boldogan mosolyog mindenkire, hogy öröm nézni, de aztán levonul gyorsan, hogy a többiek jöjjenek és ne maradjon le.
Itt van egy kis ideje kifújni magát, de nem túl sok, így mire leengedhetne, addigra ismét bezúdulnak Harolddal. Kár is részletezni, mennyire yolo style-ban nyomja az egész dansz dolgot. Sosem tanulta a művészet ezen ágát, viszont mozgáskultúrája mindig is jó volt, ez pedig látszik rajta: a tapasztalatlanság és a jó érzék. Aztán megint lekotródnak, hogy az öt lány rophassa, majd vissza. Itt már elszabadul a pokol: ugrál, pörög, forog, kiabálja a zenét és önfeledten szórakozik. Nos, ilyen egy igazán lelkes és felszabadult Rebeka. Ha másért nem, ezért mindenképpen érdemes volt beadnia a derekát. Mosollyal és boldogsággal jön le a parkettről, ahogy boldog karácsonyt kíván a jelenlévőknek és integet. Ezt letudva pedig irány aludni. Elfáradt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


We're the Ombozis!
Harold Love Blomqvist
INAKTÍV


Mr Broken Heart
offline
RPG hsz: 17
Összes hsz: 65
Írta: 2015. december 29. 21:05 | Link

All I want for Christmas
Pingvin(g)ben

Miután vége lett a keringőnek, Rebivel elindultunk a színfalak mögé átöltözni és kifújni magunkat a fellépés előtt. Nekem nem kellett nagyon átöltöznöm, úgy gondoltam maradok az öltönyben, mert miért ne?
Mielőtt színpadra léptünk volna, ismét eluralkodott rajtam a lámpaláz. Hülyeség, de így van. A cirkuszban rengetegszer léptem fel táncos előadásban, de ott légtáncoltam, az jóval könnyebb mint a földön. Nekem. Ott nem kell félni, hogy rálépsz a párod lábára. Ha valamit elrontasz, magadon kívül senki nem veszi észre, maximum ha lepottyansz. De ilyen sosem történt még velem.
Az utóbbi napokban, hetekben egyfolytában próbáltunk, gyakoroltunk. Komolyan többet gyakoroltuk erre a három perces előadásra, mint a cirkuszban az egész estés fellépésekre. Viszont így bizton állíthattam, hogy tudom mit kell csinálnom.
Felcsendült a jól ismert zene. A színpad mögött már fészkelődni kezdtünk hatan, és mire az All I want for Christmas is you mondat elhangzott, fel is röpültünk a színpadra.
A jól betanult mozdulatsor után a három fiú, Norbi, Bence és én letérdeltünk, amíg a lányok egyedül táncoltak.
Tánc közben rájöttem milyen hülyeség volt öltönyben maradni. Ahogy kimelegedtem, egyre jobban tapadt az anyag a hátamra.
Amint letáncoltuk a páros részünket, lementünk a színpadról és jött a másik három páros, először a három lánnyal, majd a fiúk is megérkeztek.
Egy rövid ideig tartó átvezetés után siettem megint a színpadra. Most a korábban táncoló hat páros, köztük én és Rebi is táncoltunk.
A nagy kapkodás közben majdnem el is taknyoltam, miközben újra lerohantunk a színpadról, hogy az öt piros ruhás lánynak adjunk helyet, köztük a húgomnak is.
Az utolsó pár sort pedig már mind együtt táncoltuk, kifulladva, kipirosodva, leizzadva. De közben mindenki vigyorgott.
Az elején nem akartam részt venni a táncban, de már örültem neki, hogy belerángattak. Nagyon jó buli volt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Álmosvölgyi Asztrid Szira
INAKTÍV


Rentainé
offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 1369
Írta: 2015. december 29. 21:09 | Link

All I want for Christmas
Adriannel, a második körben
Bálintot egy piiicit magára hagyva Love

Amikor elvállaltam a dolgokat már tudtam, hogy ez az este nem lesz egy egyszerű menet. A színházban elég jól belejöttem már a gyors átöltözésbe, amit a bálon kamatoztathattam, hisz a Bencével való fellépés után gyorsan kellett átöltözni, végzősként a keringőben volt a helyem. Szerencsésnek mondhatom magát, mert Bálint egyetlen mosolyával bárkit levesz a lábáról, és most mégis engem választott partneréül. De hát a harmadik fellépésre már sajnos nem jöhetett velem, még az átöltözést is magamban kellett megoldnom.
A többiekkel rengeteget készültünk a táncra, amire Norbi hívta fel a figyelmem. Nem mondhattam nemet, és amúgy is, erre nemet mondani? Kizárt. Minden percét élveztem a gyakorlásnak, még azt is, amikor egymásra borultunk mindannyian.
Aztán komolyodva egy kicsit, a második hármas csapatba kerültem, Adriannel az oldalamon. Magamban dúdolva, már izzítva a csípőmet figyeltem az első párokat és Ninát, aztán széles mosollyal az arcomon szaladtam, hogy a helyemre állva teljes összhangban a lányokkal elkezdjük a táncunkat. Ehhez csatlakoztak a fiúk, és sikerült. Sikerült nem elrontani semmit, minden a gyakorlat szerint ment. A dobozka átadása, a lépések és még a hajam dobálása is.
Nem tartott sokáig, sőt, hamar azon kaptam magam, hogy a mikulásruhás lányok után visszafelé tartunk és a nagy közös táncba kezdtük. Nagyon élveztem az egészet, vigyorogva hajoltam meg a végén a többiekkel együtt, majd ugyanazzal a vigyorral sasszéztam vissza Bálinthoz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kálnoki Norina
INAKTÍV


Mrs Payne
offline
RPG hsz: 152
Összes hsz: 367
Írta: 2015. december 29. 21:11 | Link

All I want for Christmas
Ruha

Kapkodva érkeztem a bál helyszínére, már fellépőruhában. Akár úgy is tűnhetett volna, mintha bulizni érkeztem volna, de a hasamra kötött kenguruban ficánkoló Miló és a kezemben tartott cumisüveg árulkodott róla, hogy más elfoglaltságom is bőven akad.
A tömegben Diót kerestem. Tudtam, hogy Karinával érkezett a bálba. Ezzel nem is volt semmi probléma, nem éreztem utálatot a lány iránt, vagy bármi mást.
Meg is találtam őket, szerencsére nem a forgatag közepében, így oda tudtam menni anélkül, hogy fellöktek volna a gyerekkel a karomban.
- Sziasztok! Bocsi a zavarásért…- kezdtem, miközben lecsatoltam magamról Milót – Szükségem lenne rátok kábé tíz perc erejéig.
A cumisüveget Dió kezébe nyomtam, miközben rácsatoltam Karinára Milót a kenguruban.
- Ne haragudj, de egyedül az apjára nem bízom – intéztem a szavaimat Karinának.
A rövid ruhában siettem a színpad mögé, de még visszakiabáltam.
- Csak tíz perc! Köszi!
Azzal a lendülettel berontottam a színpad mögötti helyiségbe, meg se várva, hogy Dió és a felesége reagálni tudjon. Épp idejében érkeztem, mert az első három páros már a színpadon volt.
Arnoldot kerestem a helyiség félhomályában, majd mikor megtaláltam, odafutottam hozzá és még időben léptünk fel a színpadra.
A lépéseket olyan természetesen csináltam, hogy magamat is megleptem. Régen szerettem táncolni, de azóta nem nagyon csináltam, kivéve azt a pár hetet, mióta gyakoroltunk a fellépésre.
Miután a fiúk is megjelentek az ajándékdobozokkal, Helena, Szira és én visszafutottunk a párunkhoz, és befejeztük a részünket a páros tánccal.
Még nem pihenhettünk, hiszen kétszer még színpadra kellett állnunk, de ezek már közös részek voltak.
A dal végére kellőképpen elfáradtam, de az érzés jóleső volt. Úgy gondoltam, egészen jók voltunk, és alig hibáztunk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

férjecske
Várkonyi Arnold
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 114
Összes hsz: 245
Írta: 2015. december 29. 21:12 | Link

All I Want For Christmas

A sikeres BK Boys performanszok után nagy lett a csend, így amikor meghallottuk, hogy a karácsonyi bálon van lehetőség a fellépésre, Norbival azonnal elkezdtünk ötletelni. Így alakult hát, hogy bár nem az eredeti csapatfelállásban, de majd’ háromszor annyian összeálltunk, immáron profi táncossal gazdagodva Helena személyében, aki volt olyan nagyon kedves, és megvalósította kívánságainkat egy mutatós koreográfia képében. Nem volt egyszerű begyakorolni, összeegyeztetni a teendőket, ugyanis szinte minden házból, minden korosztályból sikerült magunkhoz csábítani a diákokat.
Talpig feketében és egy – igazából üres – ajándékdobozzal várom, hogy sorra kerüljünk, közben Norberttel cseverészek, meg Norinával is váltok egy pár szót, természetesen, hiszen ő lesz a partnerem ez alkalommal. Az első hatos után a mi lányaink kerülnek rivaldafénybe, aztán Ward és Adrian – rellonosok, rellonosok mindenütt! – mellett jómagam is színpadra lépek. A sok gyakorlásnak hála egyszerre mozgunk, és nem is rontunk. Legalábbis nem feltűnően. A kezünkben lévő dobozzal szórakozunk, aztán a lányok is visszatérnek, még egy pár mozzanat közösen, és váltás. A megjelenő Ninát emelgetjük, mi, fiúk, és hát lássuk be, nincs is nehéz dolgunk, amilyen pihekönnyű a kisasszony. Ezután jöhet az összes páros, szépen felvesszük a térformát, és a megfelelő zenerészre dansz! Vigyorgok és éneklek felváltva, ugyanolyan jól érzem magam most is a parketten, mint a tehetségkutatón. Félrehúzódva a lányok egyéni produkciójának is teret adunk, hogy aztán egy hatalmas egésszé összeállva együtt is ropjuk még egy kicsit. A végén még pár teljesen random mozdulat, jókedvű ide-odaugrálás, aztán elhalkul a zene.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Clariette Aye Dante
INAKTÍV


Bébisárkány*-*
offline
RPG hsz: 13
Összes hsz: 434
Írta: 2015. december 29. 21:16 | Link

All I Want For Christmas

Miután felkonferáltak minket izgulni kezdtem, és az előttem lévők táncolni kezdtek. Az ő helyükbe képzeltem magam és még idegesebb lettem. Magamat nyugtatgattam éppen, mikor már mi következtünk. Lassan az emelvény felé indultam majd a megbeszélt formációba álltunk. Amint elindult a zene még sóhajtottam egyet és táncba kezdtem. A mozdulataim folyékonyan követték egymást, hisz annyit gyakoroltunk, hogy a könyökömön jött már ki a mozdulatsor. A próbán sokszor mondták, hogy akármi legyen, mosolyogjunk. Így is tettem egészen addig, amíg valaki szemét majdnem kivertem. Ekkor bocsánatot kérve az illetőtől egy halk bocsit eresztettem el, de annyira próbáltam mosolyogni, hogy alig látszódott a közönség felé, úgyhogy ennek örültem. Már a vége felé jártunk a koreográfiának és kezdtem lenyugodni, hogy ezen is túl vagyunk és az általam megvizsgált arcokról azt lehetett leolvasni, hogy tetszett nekik.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Annelie Freya Merkovszky
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2015. december 29. 21:20 | Link

All I want for Christmas, Mikuláslány

A második felkonferálást már átadta Martinnak, ugyanis a több diák között ő maga is táncra adta a fejét. Hogy miért, az jó kérdés, és hogy hogy sikerült ráadni azt a zavarba ejtően rövid ruhát, az egy még jobb kérdés.
Tehát a piros mini télapóruhában, pomponnal a kezében ácsorgott, Adriannel együtt mentek átöltözni, tehát nem volt kit hátrahagynia ami miatt sietnie kellett volna. Ahogy a cirkuszban, úgy itt is volt benne egy kis izgalom, mert az minden fellépés előtt kell az emberbe, hogy jól sikerüljön az előadás.
A zenére a háttérben mozgott már, ahogy a legtöbben körülötte és figyelte a páros fellépők táncát, meg az apróbb bakikat, ami a közönségnek talán nem is tűnt fel.
A lányok táncára a másik öt pirosba öltözöttel szaladt be középre, és ahogy azt minden próbán, most is könnyedén, mosollyal az arcán csinálta. Pedig annyira nem erőssége a tánc, de ez a fél perc amiben dobálniuk kellett ide-oda azt a pompont, nem volt nagy ördöngösség.
Még nevetett is ahogy hátrafutottak és a többi párral együtt a közös vegyesbe kezdtek a dal végéig. Jól érezte végül is magát, szóval nem bánta meg, hogy beszállt.
Persze az sem utolsó szempont, hogy látta, ahogy ezzel sok más diákot is megmozgattak és nem csak ők, de még jó páran beszálltak melléjük a táncba.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 48 ... 56 57 [58] 59 60 ... 68 ... 94 95 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyElső emelet