36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyFöldszint
Konyha - Michelle Angelique Saint-Venant hozzászólásai (10 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2013. december 10. 21:56 | Link

Hailey

    Farkas éhesen ébredt már reggel is, de sajnos bokros teendőit intézve a nap folyamán egy perc nyugta sem volt, hogy ehessen. Már miért is lett volna, végtére is ő fontos ember, egy Saint-Venant. Erről persze eszébe jutott Mihael és rögtön mosolyra késztette. Istenem, bár csak pár perccel fiatalabb Michelle-nél, még annyira gyerek tud lenni, ha egymás közelébe kerülnek. Ragaszkodó, vágyó, védelmező, egyszerűen csak szeretetéhes és önző. Mindig egyre többet akar a nővéréből, sosem lehet elég, de eme érzelmek viszonzásra is találnak a lány szívében. Porig égető vágy, hogy a két fél egyesüljön, mert ők valójában egyek két darabban. Sosem növik már ki ezt sem, de talán nincs is rá szükségük.
    Épp az egyik törpét dolgozták meg öccsével a folyosón – mert hát egy új pengét ki kell próbálni -, mikor Mich bejelentette, hogy dolga van, így ő angolosan távozott. Itt felmerülhet a kérdés, hogy a napi munka ugyanebben a tevékenységben merült-e ki. Nos, nem egészen, de ki kíváncsi az ő napirendjére, nem? Különben is maradna még egy kicsit, ha már idáig vánszorgott nem viselné jól, ha szó szerint hazaröpítenék. Mondjuk akkor nem kéne szabályokat szegni, de ezek ilyen vad apróságok, sosem fontos tényezők. Az ilyen előírások csak afféle útmutatók voltak a kastélyon belül, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ők még mindig szabadon garázdálkodtak és nem egy kényelmes gumiszobában csücsültek. Vagy az Azkabanban.
    A konyha felé kanyarodott és villámsebesen be is surrant, gyomra pedig abban a minutumban megkordult, ahogy orrát megcsapták a mennyei illatok. Mélyet szippantott a levegőbe, majd a lábánál sürgő manókat, akik nagyon szolgálatra készek voltak utasította, hogy ugyan menjenek már és dobjanak össze neki egy ragulevest, fő fogásként rántott halat salátával és párolt zöldséggel, végül pedig nyolc egész palacsintát, fele baracklekvárosan, fele csokisan. Meg kell hagyni, van ízlése, de ezt senki sem vitatta el tőle. Szépen lekuporodott az asztalhoz és a szorgoskodó manókat nézte. Jobb elfoglaltsága addig úgysem akad, míg ételt nem lát maga előtt.

Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2015. január 2. 11:41 | Link

Vasil Dimitrov
[zárt!!]

A sok tanulás megfekszi az ember gyomrát, éppen ezért Michelle nem ment haza a faluba végül. Beásta magát a Rellonba, régi szobájába és ott kezdett neki a tanulásnak. Szobatársai nem nagyon zargatták, jobbára mind leléptek a szünet miatt, ez pedig épp kapóra jött neki. Nem volt semmi, ami elterelje a figyelmét. Mígnem egy gyönyörű napom gyomra korgása már olyannyira idegesítette, hogy nem tudta tovább a helyén ülve várni a következő fejezet végét, félbe kellett hagynia. Ebből következik, hogy Venant leányunk amúgy is puffogós hangulatban volt, de ez csak rátett egy lapáttal, így puffogósról ágyútüzelősre váltott. Mi valahol itt kapcsolódunk be az eseményekbe.
Szőkeségünk nagy elánnal indul meg a konyha irányába úgy este 8 körül, a Nagyterembe ugyanis lusta volt elcaplatni. Ki fog ennyi ember között kajálni? Tömegverekedés a jó falatokért, hangzavar, csak a feje fájdulna meg. Kell az neki ilyen tanulmányi hajtós időszakban? Szóval ezért halad most a manók birodalma felé, lehetőleg minden ismerős elől elbújva. Öltözetét tekintve nem vette hivatalosra a figurát, farmerben, tornacipőben és egy V kivágású pólóban halad előre, haja vállára omolva lengedezik a menetszél következtében.
A helyiséghez érve partihomokot megszégyenítő lazasággal nyit be és szinte rögtön el is lepik a manók, akik mindent akarnak tőle. Kis túlzással a csillagokért is elmennének, ha Michelle azt kívánná, enne egy kis Mars földet. De ki kíván ilyet? Na mindegy. Michelle hosszú listát ad le kajákból, olyasmivel rajta, mint csokoládétorta - nagy és egész! -, krumplifőzelék, krumplipüré, rántott sajt, milánói, gyümölcsleves, szóval minden, mi szem-szájnak ingere. Ami a legborzasztóbb, hogy a torta kivételével mindezt el is fogja fogyasztani, ismerve cseppet sem kis stílű táplálkozási szokásait. Lehuppan az asztalhoz és várja, hogy a manók sürögjenek, majd az utolsó reménykedő apróságra nézve kér egy kávét - tisztán, feketén -, valamint egy zöld teát ízesítés nélkül úgy, hogy megkapja a cukrot, mézet, citromot. Elégedetten dől hátra, és szinte rekordsebességgel kapja meg a koffeinadagját. Azt kortyolgatva figyeli a manókat. Jó lesz ez.
Szál megtekintése

Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2015. január 2. 14:14 | Link

Vasil Dimitrov
[zárt]

A manók sürögnek-forognak, készülnek az ételek, miközben Michelle szép lassan kortyolgatja kávéját. Mennyei egy ital ez, arról nem beszélve, hogy ezzel kitart majd hajnalig. Amint az utolsó korty is legurul, megérkeznek a kért kaják, méghozzá derék mennyiségben. Ha valaki kíváncsi rá, hogy egy nő hogyan képes ennyit enni, csak annyit tudok válaszolni, hogy nézzék meg a Venantot. Néha úgy érzem, mintha a lány egy sertés lenni, aki még a makkot is kikaparja a földből, de aztán arra jutok, szörnyű lenne, ha csak csipegetne. Inkább egyen jóízűen, mint legyen pálca vékony. Ő is ezt gondolja.
Az ajtó csukódik mögötte, de fel sem néz, a gyümölcslevesének felét már be is lapátolta, ami már önmagában is szép adag itt a konyhán. Imádja a minőségi ételt, amit pedig a manók csinálnak, az mondhatni überelhetetlen. Egy ismerős hang üti meg fülét, majd mikor az meg is szólítja, végre felpillant. Leves kivégezve. Szúrós tekintettel mered Vasilra, mikor megszólal.
- Hogyne. Egy kis nyugalmat - szarkasztikusan cseng hangja, de szemét ekkor már a milánóira szegezi és cseréli is ki maga előtt a tányérokat. Éhes emberrel nem lehet beszélni, meg a tanuláshoz is energia kell. Ne feledjük, még három kilót híznia kell, ebből nem enged. Az első falatot felcsavarja villájára, miközben hallgatja a fiút és érzi, hogy a benne lévő pumpa emelkedik. Lassanként szökik a magasba, szinte érzi az egész folyamatot. Megint felpillant, de most már egyenesen gyilkos pillantásokat küld Vasilnak.
- Nem ártana, ha te is megszednéd magad - ez a megjegyzés többféleképpen is érthető, de valamiért egyik sem túl vonzó alternatíva. Mintha közölte volna a navinéssel, hogy vézna, csenevész, szinte már lányos. Rosszal kezdett a mai nap folyamán, annyi biztos. Nem vennék rá mérget, hogy mondjuk még két megjegyzés után sem lesz valami lila Vasil szeme alatt. Itt látszik, hogy Michelle fáradt, ebből kifolyólag ingerült. Bajok lesznek itt még...
- Kösz nem. Tudod, ennyi elég a bélpoklosnak - mutat körbe az asztalon elhelyezett kajákon. Nem mellesleg iszonyúan gúnyos, már fontolgatja, hogy inkább magyarul beszél vagy franciául. Bünti indul.
Szál megtekintése

Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2015. január 3. 19:35 | Link

Vasil Dimitrov

Michelle mindössze egy szemforgatással jelzi, hogy neki aztán mindegy, üljön le a fiú, ha annyira hajtja a vére. Részéről abszolút mindegy, mit csinál, míg őt hagyja kulturáltan étkezni. Vagyis, így érzi, míg Vasil meg nem szólal. Első megjegyzése sem volt épp főnyeremény, mert akinél ezt jelenti a humor, az kifejezetten… Áh, hagyjuk. A második megjegyzése sem kis ellenszenvet váltott ki a szőkeségből, úgyhogy a múltkor megszerzett plusz pontok egyenes arányban nullázódnak, illetve tartanak a végtelenbe. A mínuszabbik fajtába persze.
A hablatyolásra Michelle nem reagál, ismét az előtte lévő kajára fordítja tekintetét és hatalmas falatot halmoz villájára. Nem szégyelli, hogy jó étvágya van, sőt, igazán dicséretesnek tartja, hogy mer enni fiú előtt így. A legtöbben álszent módon csak mondják, hogy ők ugyan nem éhesek, persze közben kiesik a szemük. Na ha a Venant éhes, nem köntörfalazik. Kér magának két pizzát, meg egy krémest levezetésképp és mindet beburkolja. Most is inkább csak azért zavarja a megjegyzés, mert nincs jó kedve. Mikor Vasil ismét megszólal, a lány villája megáll a levegőben, pontosan a szája előtt. Annyira ösztönösen vonja fel szemöldökeit, hogy az már vérlázító.
- Nem mintha sok közöd lenne ahhoz, hogy rajtam mi fogható és mi nem, arról nem beszélve, hogy ezt nem most és nem veled fogom kitárgyalni. Inkább ennék – azzal szájába teszi az utolsó falatot és a tányért arrébb tolja, hogy maga elé vegye a krumplipürét. Magába. – Ha lehet – toldja még meg gyorsan mondandóját, azzal rákoncentrál az előtte lévő csodára. Egyszerűen imádja a krumplipürét, te jó isten, napokig el tudna élni rajta.
A következő kérdésnél megáll kezében a villa, ismét, ugyanis a testvéreiről kérdezi őt Vasil. Ez még önmagában nem lenne gond, de feltépett sebeken tapicskol éppen a navinés. Láthatóan Michelle nem repdes az örömtől, hogy fel lett hozva a téma, de üsse kavics, úgy dönt, ha már diskurzus van, válaszol. Bár azt hadd tegyük hozzá, hogy a srác mai teljesítménye után ez kifejezett jóindulatra enged következtetni. Igen, az előbbi pofátlan megjegyzésekre gondolunk. Bizony.
- Van - na, amikor azt mondtam válaszolni fog, azt nem említettem, mekkora terjedelemben. Újabb falat krumplipüré. Hirtelen azt sem tudja hány testvére van. Vér szerinti három, féltestvér egy - bár ezt ugye apjukból kiindulva sosem lehet tudni -, az összesen négy. De ezek már belső információk, majd ha kérdezik, megmondja. Harapófogós játékot játszik éppen a rellonosunk, kíváncsi, Vasil meddig bírja cérnával.
Szál megtekintése

Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2015. január 3. 20:14 | Link

Vasil Dimitrov

Kis híján meg is köszöni, hogy hagyják enni, de úgy dönt, csak lenyeli a következő falatot. Nem, kannibalizmussal igazán nem vádolhatják. Sok van a számláján, van egy olyan érzésem, hogy több is, mint ami kiférhetett volna, de embert nem eszik. Esetleg halálra átkoz, de mint kaja? Pfuj!
Tovább tömi a fejét jóízűen, még a testvér téma is csak egyetlen pillanatra akasztja meg. Válaszol egy lazát, aztán teszi is a szájába a falatot, mikor kérdésáradat következik, amitől majdnem félrenyel. Hirtelen már nem is olyan vonzó ez a sok kaja, hogy szóba hozta nála Vasil a testvér dolgot. Leteszi az evőeszközét és hallgatja a fiút, miközben szemei szikrákat szórnak. Tapintat? Mint fogalom? Áh! Idegen szavak szótára, én mondom. Michelle lepillant a kajájára, csücsörít egyet, úgy néz fel megint a navinésre. Ha eddig kételkedtünk abban, hogy a mai nap folyamán elszakad a cérnája, akkor tévedtünk. Nagyon nagyot. A szalvétájával megtörli a száját, majd felkönyököl az asztalra és közelebb hajol Vasilhoz. Nem cukin közel. Fenyegetően.
- Van két nővérem, akiket évek óta nem láttam, egy féltestvérem, aki apám hancúrjából van és egy ikertestvérem, aki puszta kedvtelésből fogta magát és lelépett. Mondd, ez válasz a remek kérdéseidre? - az arcán ülő mosoly sok minden, csak nem kedves. Hangsúlya egyenesen fenyegető, amolyan "még egy szó és nemcsak az az egy szálka akad majd a torkodon, hanem mondjuk az a szimpatikus fakanál ott a manó kezében". Az enyhe elmebajt betudjuk a feltépett sebeknek, de ez a hidegvér rosszabb, mintha üvöltene. Inkább zengne tőle a konyha, törné rommá a berendezést, vagy tudja a halál, de ez rosszabb mindennél.
- Nem meglepő - mormogja Vasil megszólalására és ismét kezébe veszi a villát, hogy folytassa az evést. Nem lakott jól, csak egyszerűen muszáj volt az előbb abbahagynia, mielőtt megfullad. Innentől kezdve, reményei szerint ez a veszély nem fogja fenyegetni. Bár, ha ezt is a navinésre bízzuk, végezheti Michelle az Azkabanban vagy bármelyik másik szigorúan őrzött börtönben. Nem vicc. Tényleg.
Szál megtekintése

Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2015. január 3. 21:21 | Link

Vasil Dimitrov

Hála a magasságosnak úgy tűnik, hogy Vasil veszi az adást. Lehet, ha még tennénk a fejére egy csomag alufóliát befogná az HBO-t is, de egyelőre megelégszünk, ha a Michelle által sugárzott jeleket értelmezi. Szőkeségünk fenyegető pózba vágása után visszasüpped kényelmesen székébe és ismét lapátolni kezd. De valami hihetetlenül jóízűen. Óóó igen, a krumplipüré adta örömök. Komolyan, még egy egér is megenne egy elefántot ettől a látványtól. És ez teljesítmény.
Aztán, csakhogy ezúttal végleg elboruljon az agya, kap pár becsmérlő szót az ikre is. Oké, Misire sok minden igaz, lehet őt ütni-vágni ezernyi, sőt, milliónyi dologért, de csak és kizárólag egyetlen embernek: Michelle-nek. Ő maga nyúzhatja és idegesítheti, szidhatja az öccsét, de hogy más tegye, azt nem tűri el. Szőkeségünk jobb keze ösztönösen markolja meg a kést a tányérja mellett. A fejében lévő hangocska - vagyis ez volnék én - egyenesen tiltja neki, hogy bármi butaságot tegyen, így igen nagy önuralom végeredményeképp elengedi a pengét.
- Szerintem meg foglalkozz azzal, ami téged érint. Ne ítélj, hogy ne ítéltess. A helyedben is inkább a kajámmal foglalkoznék, az legalább meglátszik rajtad - goromba stílusban teremti le Vasilt. Azt is hozzátenné még a mondandójához, hogy "anyádék is inkább mentek volna moziba", de ezt túl durvának érzi. Immáron az utolsó hajszálon táncol a fiú, egyetlen apró lépés választja el attól, hogy a rellonos nekiessen. Idegesen eszik tovább,mikor újabb dicséret érkezik a táplálkozási szokásaira. Nem mondod ember, már azt hittük csipeget! Csipeget, mint egy madár nevű ló. A torta éppen időben érkezik meg. Michelle mosolyogva veszi el a manótól, megköszöni, majd elhessegeti és ahogy az apróság hátat fordít, szőkeségünk feláll, leteszi Vasil elé az édességet.
- Segítek, hogy megtanuld, hogyan kell ugyanilyen jóízűen enni - annyira kedvesen cseng a hangja, hogy mire Vasilnak leesik, már késő. A Venant-lány iszonyat lendülettel nyomja bele a fiú fejét a tortába, igazából fültől-fülig terjedően csokoládés lesz a srác. Csak egy dolgot bán a rellonos: ezt a finomságot. Szívesen evett volna belőle rendesen. Kárpótlásképp végighúzza ujját a torta épen maradt részén és ujjáról végtelenül... Khm... Nőiesen nyalja le a sütemény apró kóstolóját. Az ideg szinte ki is szállt a szervezetéből. Felemelő érzés volt ez a kis "tréfa".
Szál megtekintése

Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2015. január 3. 22:59 | Link

Vasil Dimitrov

A bocsánatkérés elsuhan füle mellett, nem különösebben érdekli. Különben is, Vasil olyan, mint egy tolvaj: azt nem bánja, hogy lopott, de azt igen, hogy börtönbe került. Vagy valami hasonló hasonlat, a lényeg annyi, hogy előbb kellett volna gondolkodnia és nem most megbánnia a hablatyolását. Vergődik itt, mint cetbálna a Szaharában.
Aztán végre valahára elérkezik az elégtétel perce. Michelle, előre tudván cselekedetének következményeit, kaján vigyorral fogadja el a tortát a mit sem sejtő manótól, majd kedvesen helyezi a gyanútlan navinés elé. A terve tökéletes. Egy nőies, ám igen határozott mozdulattal tossza fejbe zabálnivaló társát, akinek arca olyan ívesen landol a tortában, mint amilyen ívelt a Nap aranyozott széle. Szinte költői magasságokba emelkedve tudná kifejezni örömét, melyet most a hedonizmus kifejezetten elítélendő irányzatának tud be. Kárörvendőn kóstol bele a süteménybe, mint aki jól végezte dolgát nyalja le ujját. Csak azért is, hogy a fiút idegesítse. Ezért megérte a szenvedés.
Már épp valami lesújtó megjegyzéssel zárta volna a diskurzust, s ezzel együtt lépett volna sült krumplis olajra, mikor váratlanul az ölébe pottyan némi bolgár kaja. A levessel önmagában nem volna baja, de az végig eláztatja a rajta lévő ruháját. Ez a farmer esetében nem is lenne gond, de a póló... Fehér volt. Nos, Vasil kifejezetten jól teszi, hogy menekül, mert rellonosunk agya érzékeli a versenyhelyzetet, s olyan reflexszel hajítja Vasilnak a megmaradt tortát, hogy a manók csak pisloghatnak. Isten áldja a vívóleckéket! Bár mátrixos nem lett tőle a szőke, azért annyi haszna volt, hogy sikeresen eltalálja a fiút ismét.
- Odavagyok a bolgár konyháért, de Magyarországon nem csípjük az idegeneket. Lásd vendégszeretetünket, a ház specialitása - azzal marokba fogja a megmaradt pürét és egyenesen Vasilt célozza meg, miközben elvágtázik az asztal végébe és azt felborítva menedéket csinál magának. Hogy a rosseb enné meg azt a fürge kabócaszellemet. Mire várnak még a manók? Holt lelkek eljövetelére? Ha ezen múlik hív egy szellemet ide, de tüstént, a lényeg, hogy kapjon még kaját. Éppenséggel mázlija van, észreveszi, hogy egy hatalmas adag puding, nagy valószínűséggel a nagyterembe szánva elkészült. Nos akkor, itt az ideje egy kis fürdésnek. Kitörik a rejtekhelyről és megragadja a hatalmas tálat, majd védekezőn rögtön becélozza vele a navist. Na az nem lehet, hogy nem ő győz. Arról nem beszélve, hogy gyorsan a végére érne ennek a menetnek, mert át akar öltözni. Egyszerűen gusztustalan levesszaga van és átlátszik a felsője. Brr.
Szál megtekintése

Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2015. január 4. 18:46 | Link

Vasil Dimitrov

Csak azt a csodálatos tortát sajnálja annyira, meg a fehér pólóját, a többi mind elviselhető fájdalom. Büszkeségén csorbát valami sajtdarab ugyan nem ejthet, de egy vereség az ételek csatájában bizony megviselhetné. Ha nem szórakozna amúgy iszonyatosan jól.
Miközben megindul a puding felé, látja az érkező fánkot, de könnyedén tér ki előle, miközben a pudingot mondhatni a szó szoros értelmében ráborítja a bolgár srácra. Ha azt mondjuk, hogy a konyhát ezennel katasztrófa sújtotta területnek nyilváníthatjuk, akkor azzal azt mondjuk, véletlenül leesett egy szöszmösz a kitakarított lakásban. Na, ez itt több, mint káosz. Már épp menekülne, mikor azon kapja magát, hogy találat érte, lekváros trutymó nevezetű lövedékkel. Csak azért trutymó, mert mire Michelle ruháján landol, addigra nem hasonlít fánkra, de még csak ehető ételre sem. Valljuk be, elég gusztustalanul néz ki így a páros. Ha a rellonos valami műkörmös maca lenne, Vasilnak már kikaparta volna a szemét azért, amit a külsejével tett, de be kell látnunk, a Mihaellel eltöltött évek sokat fiúsítottak rajta. Ezen is csak röhögni tud.
- Szeretnéd mi, te bolgár barom? - alliteráció. Alliteráció mindenütt! Michelle arcán is ott ül a görbe, ahogyan újabb támadás indul ellene valami rizses-kukoricás cuccal. Pár szem azonnal bele is ragad a hajába, de a nagy részét sikeresen elkerüli. Bár azt mondhatnánk, hogy ez esetében optimális! Aztán éppen új muníciót keresne, amikor felfigyel a közeledő Vasilra. A véresen közeledő Vasilra. Kétségbeesést színlelve hátrál és egyszer csak háta falat ér. Ha azt vesszük, hogy a fiú nagyobb is és erősebb is nála, akkor nincs esélye, de ha rábízzuk a csúszás erejére - meg a szélre -, akkor talán könnyen kikecmereghet a sarokba szorított szituációból. Pálcája ott lapul a zsebében, de úgy dönt, ha eddig fair módon intézték, maradjon ez így most is, nem fog trükkökkel nyerni. Még egy utolsó fánkdarab - amit sikeresen letépett magáról - lapul a kezében, mint SOS muníció, de egyébként védtelen. Jaj mi lesz itt.
Szál megtekintése

Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2015. január 4. 20:29 | Link

Vasil Dimitrov

A kajacsatába ékelődve megkezdődik az első igazi alliterációs szájkarate is, amelyet eddig 1-1-gyel kihoztak x-re. Michelle vére forr, egyszerűen imádja, hogy végre valami lázba tudja hozni. Mi azért megkérdeznénk tőle, hogy nem úgy értette-e, hogy valaki, de inkább hagyjuk a fenébe. Mióta Mihael elment és egyedül tengeti a napjait, azóta nem szórakozott ilyen jól, végre őszintén, a szívét is beleteszi valamibe - oké, ez bugyután hangzik, de valóban akarja és csinálja és élvezi. Ez haladás.
- Ha te azt tudnád, te kis naiv navinés! - a falhoz szorítva várakozik. Tudja, hogy nincs menekvés. Az utolsó fánkdarabkát és odaveti Vasilhoz és kíváncsian várja, hogy mit fog tenni a fiú. Tényleg, mindenre fel van készülve: titkos muníció, halálra csiklandozás, még a péppé verést is számításba vette, de az ölelés túl hirtelen érkezik. Szőkeségünk egy pillanat alatt megmerevedik, majd mikor végre reagálni tud fel is kiált és elkezd nevetni. Nevetni emberek, az mi? Próbálja eltolni magától a fiút ahogy csak bírja, de nincs az az isten, aki leszedné róla a srácot, úgyhogy végül is tűri a támadást. Mikor végre vége, abbahagyja a nevetést és végignéz magukon. Többet mond minden szónál a látvány.
- No és neked a magyar vendéglátás? - felhúzza fél szemöldökét és továbbra is a falnak támaszkodik. A pofátlan navinésit nekije. Megcsóválja a fejét, hihetetlen, mit műveltek. Az viszont tény és való, hogy megvívták a csatájukat. Megpillantja a Vasil lába alatt éktelenkedő lekvár és pudingkeveréket, majd ördögi terve kiteljesedni látszik. Nem látszik rajta, hogy tudja, most jön az utolsó csapás. Közelebb lép és egyszerűen kibillenti az egyensúlyából a bolgárt, hogy az remélhetőleg mikor támaszt keres, megcsússzon a padlón. Óóó igen, ez a tökéletes támadás.
- Az lehet, viszont te vagy az újonc, rád fér az ideszokás - keresztbe fonja karjait és ha feltételezzük, hogy Vasil taknyolt, akkor lazán átlép rajta, hogy felállítsa az asztalt, meg egy széket és ráüljön. Remélhetőleg nincsen akadálya a tervének, ha mégis akadna, mondjuk egy menet közbeni borulás, oda se neki. Még dagonyázhatnak egy utolsót, már teljesen mindegy.
Szál megtekintése

Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2015. augusztus 31. 15:23 | Link

Mimi 2.1
A Vasil által adományozott nevéhez hűen, bélpoklos módjára indul meg a konyha irányába. Ehetne otthon is, de sokkal könnyebb elkészíttetni a manókkal mindent, mint bevásárolni, megfőzni és utána még mosogathat is. Ráadásul úgyis vizsgája volt az előbb, úgyhogy abszolút belefér egy kis csellengőzés. Fütyörészve közlekedik, semmi fenyegető nincs benne, sőt, kifejezetten jó kedélyű, ami tőle roppant szokatlan. Mármint, hogy ilyen nyíltan tegye. Szórakozottan nyit be a konyhába, a látvány azonban - ha csak egy pillanatra is, de - megtorpanásra készteti. Behajtja az ajtót és lazán lehuppan az asztalhoz.
- Rémi, Ubul - biccent nekik egyet, mintha teljesen normális lenne egy repülő állkapocs látványa, illetve a kuzinja egy ilyen helyen. Az utóbbi még fogjuk rá, hogy működőképes, de Ubul, bármilyen jópofa is, sokszor kiborítja a bilit. Ettől függetlenül Michelle őt is megszokta, akárcsak minden mást a családjukban - melynek a fele se normális. Megjelennek a manók, hogy körülöttük sürögjenek, szinte tolonganak, hogy teljesítsék a kívánságokat.
- Fúú, milánóit kérek. Sokat. És egy kis limonádét - barátságosan elmosolyodik, mire a manók egy része eltűnik, pár darab azonban Rémi lábainál sorakozik, hogy várják a kérést. Szőkénk kérdőn pillant unokatestvérére, vajon mi lesz ennek a vége. Ő sosem bírta jól a felhajtást, és talán még manókkal se találkozott. Van egy olyan rendkívüli balsejtelme, hogy bajok lesznek, de nem mer megszólalni, hagyni akarja kibontakozni a kedves kuzint. Végtére is nagyfiú már, ha pedig segítség kell, hát tuti számíthat a prefektára - Ubulról nem is szólva. Érdekes módon hiányérzete támad a rellonosnak, hogy nem hall rímeket. Pedig már ezt is megszokta...
Szál megtekintése

Konyha - Michelle Angelique Saint-Venant hozzászólásai (10 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyFöldszint