36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyFöldszint

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Lukács Éda
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 5
Összes hsz: 11
Írta: 2017. november 27. 21:46 | Link

Benedeknek


Felhúzom a térdem a mellkasomhoz, majd átkarolom azt. A takaró kényelmetlenül húzódik, mintha túl kicsi lenne. A szobát apró neszelések járják át, talán nem én vagyok az egyetlen, aki nem tud aludni. Hiába a késő óra, nem jön álom a szememre. Néha úgy érzem, túl meleg van ahhoz, hogy elaludjak, ha kitakarózom majd' megfagyok. Az ablakot nem merem kinyitni, nem csak a zajártalom miatt, amit ezzel okoznék, hanem, nem szeretném megbolygatni ezt a többnyire nyugodt környezetet. Tudom, talán butaság. Ha tehetném, és nem zavarnám a fénnyel a többieket, akkor olvasnék. Azt hiszem a mugli könyveim hiányoznak a legjobban az otthonomból. Annyira hozzám nőttek, ráadásul sikerül néhány nap alatt kiolvasnom őket, anyáék nem fogják sokáig bírni ezt a sebességet. Bár mostanában rászoktam arra, hogy egy-egy ismerős, kellemesen kiszámítható történetet újra előveszek. Az otthon érzését nyújtják egy idegesen helyen.
Még mindig képtelen voltam megszokni az új helyet, hiányoztak az anyukáim, hiába, kettő anyukát otthon hagyni, még is nehezebb, mint egyet, szerény véleményem szerint. Nem kellene az otthonomon töprengeni, mert megint honvágyam lesz.
Hátra dőlök az ágyamon, elengedve a térdemet. A takarót egy hirtelen mozdulattal rúgom le, talán már csak a gondolat fogalmazódik meg bennem gyorsabban, hogy nem tudok tovább nyugton maradni. Halk mocorgás üti meg a fülemet, mikor oda kapom a fejem, egy mérges tekintettel találom szembe magam. Jobbnak látom, ha sietősen veszem a lépteimet.
Mikor rápillantok a kisszekrényemen hagyott karórámon rájövök, hogy még csak kilenc óra van. Bennem az élt eddig a pillanatig, hogy legalább éjfél van. Mintha teljesen elvesztettem volna az időérzékem. Talán még is csak elbóbiskoltam egy kis időre, azért hittem azt, hogy már órák teltek el, mióta az ágyamban fetrengtem.
Felveszem a hanyagul a földön hagyott melegítő nadrágomat, majd elindulok az ajtó felé.  A klubhelyiségben kellemes kép tárult elém. A kandallóban ropog a tűz, a halk beszélgetések kellemes dallammá állnak össze a fülemben. A többség valószínűleg észre sem veszi, hogy valaki éppen kilépett a Gólyalakból. Mezítláb átsuhanok egészen a folyosóig. Nem találkozom senkivel az utamon. De hová is? Természetesen a konyhába. Azt hiszem, a manók lassan csak némán leültetnek, és hoznak egy kis rizstejes kakaót.
Otthon imádtam főzni. Képes voltam akkor is főzni, ha fáradtan értem haza az iskolából, mert megnyugtatott. Teljesen kikapcsolt, csak arra figyeltem, hogy egyenletesen vágjak fel mindent, csak roppanósra főzzem a zöldségeket. Anyu megcsinálta volna helyettem, sőt gyakran meg is csinálta. Így azt hiszem a konyha a második otthonom, legalábbis egyelőre. Remélem, hogy lassan jobban be tudok illeszkedni, de néha olyan nehezen találom a helyemet. Emlékeztetnem kell magamat, hogy ez mindig így volt. Egy picikét nehezen nyílok meg mások előtt, de nem hiszem, hogy ez akkora hiba lenne.
Ezen elmélkedve nyitok be a konyha ajtaján. Meg mertem volna esküdni, hogy rajtam, és manókon kívül nincs itt senki, azonban megláttam egy fiút az asztalán.
Ó, mi járatban? — kérdezem, miközben leülök a fiúval szemben. — Azt hittem az éjszakai falatozás nem olyan népszerű — vonom fel a szemöldököm, és elmosolyodom.  

Hozzászólásai ebben a témában

Lugosy Benedek
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. november 28. 10:33 | Link

Éda

A konyhában ülök. Csak kilenc múlt, pedig azt hittem, más sokkal később van. Megcsal most időérzékem, nem gond. Nem nagyon volt mit tennem, hát ide jöttem. Mindig a hasamon jár az eszem. Nem tudok elaludni, ha áhes vagyok. Nem kell sokat ennem, hogy el tudjak aludni, nálam az sem jelent gondot, ha teli hassal fekszek le. Kortyolok a teámból, ami nagyon ízletes. Egy lány toppan be, nem gondoltam volna, hogy vannak rajtam kívül olyan emberek, mint én. Örülök a késői érkezőnek.
- Szia. Örülök, hogy jöttél. Van társaságom a késői falatozásban. Lugosy Benedek vagyok, elsőéves Navinés. -
 Mutatkozok be neki, néha ez lemarad az első mondatokban. Fordult már elő, hogy nem jutott eszembe bemutatkozni, és már a beszélgetés folyamán tettem meg ezt. Kicsit ciki, de ami késik az nem múlik, figyelek erre. Már ül a lány, mikor látom, nincs rajta semmi cipő, vagy ilyesmi.
- Nem tudsz elaludni, vagy csak megéheztél? Vagy azért nem tudsz aludni, mert éhes vagy. Nálam az utóbbi áll fen. Soha életemben nem tudtam elaludni éhesen, így mindig úgy fekszek le, hogy eszek előtte. Nem fázik a lábad, így mászkálva meg is fázhatsz. Kastély padlója azért hideg tud lenni. -
 Mondom neki féltően, nem tolakodóan, vagy kioktatóan, ami távol áll tőlem. Okos sincs rá, ezért sem teszem.
Hozzászólásai ebben a témában
Lukács Éda
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 5
Összes hsz: 11
Írta: 2017. november 30. 22:44 | Link

Bendeknek


Tiszta zizi vagyok, nem is mutatkozom be! Valahogy eszembe sem jutott, ebben az iskolában mindig arra számítok, hogy valahonnan esetleg már ismerjük egymást. Vagy legalább egyszer összetalálkozott a tekintetünk a nagyteremben, vacsora közben. Vagy talán van egy közös óránk. De ezek szerint, ebből egyik sem igaz, tényleg nem tűnik ismerősnek a fiú.
Helló! Lukács Éda vagyok, levitás, szintén elsős —nyújtok kezet, ha már így hivatalosan bemutatkozunk. Azt hiszem észrevette, hogy mezítláb vagyok, ami nálam teljesen normális, azonban tudom, hogy sokakat kiakasztok vele.
Az első lesz az, nem tudok aludni. Még nem érzem eléggé otthon magam, hiányoznak az anyukáim — vonom meg a vállam. — Jaj, igen, éhesen én sem tudok elaludni, de általában jól lakom a nap folyamán. — Megpróbálok kényelmesebben elhelyezkedni a széken, így felhúzom a lábaim törökülésbe a széken.
Utálom a cipőket és a zoknit, szóval, ahogy tehetem, ledobom őket. De nem kell aggódnod, nem fázom.
Közben egy manó egy tálca friss, gőzölgő sütit hoz felénk, két bögre kakaóval. Megköszönöm őket, majd végig hallgatom, ahogy a manó elmeséli, hogy bevált a tippem és sikerült tojás nélkül elkészítenie a csokis kekszet, és természetesen a kakaóban is rizstej van. Hatalmas mosolyra húzódik a szám, azt gondoltam föl kell majd adnom a vegán létet, ha az ide kerülök, de eddig egész jól megy a dolog.
Elveszek egy ínycsiklandó süteményt a tálcáról, majd belemártogatom a kakaómba, majd a tálcát Benedek felé nyújtom.
Kérsz belőle? Nem hiszem, hogy egyedül el tudom pusztítani. — Majd hozzá teszem. — Téged mi hozott ide?
Utoljára módosította:Lukács Éda, 2017. november 30. 22:44
Hozzászólásai ebben a témában

Lugosy Benedek
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. december 1. 10:21 | Link

Éda

Veszek a sütiből, biztos finom lehet. Abból ítélve, ahogy Éda eszi, csak finom lehet. Érdekes név, még nem hallottam róla. Szép és egyben nagyon misztikus. Illik rá, a szépségéhez.
- Szép neved van. Görög eredetű? Még nem halottam egyszer sem életemben. Illik hozzád. Megéheztem, ezért is jöttem ide, nem tudok korgó gyomorral álomba szenderülni. Köszönöm a sütit. -
 Mondom neki azt, ami eszembe jut a nevéről, és megválaszolom a kérdését, miért is jöttem ide.
- Vigyázz azért, meddig járkálsz így, ha hidegebb idők jönnek, biztos megfázhatsz a kastélyban. Nem lenne jó, ha az orvoshoz kellene menned. -
 Most jut el a kis agyamig, hogy Léda is elsős. Nem szeretem már annyira, ha a suliról kérdeznek, mert elsőéves vagyok. Valahogy megfertőztek vele az idősebbek, akikkel eddig beszélgettem.
- Milyennek találod a sulit és a kastélyt, ezt a varázslatos világot elsőévesként? Bocsánat, hogy ezt témát hozom fel. Én sem nagyon szeretem felhozni, de minden idősebb diák ezt kérdezgeti, kicsit unalmas, de úgy látszik megfertőztek vele. -
 Mosolygok rá. Úgy látszik, kezdek beilleszkedni a diáktársadalomba, hogy már a megszokott kérdéseket teszem fel. Nem szeretnék olyan ember lenni itt sem, aki beáll a sorba, de szerintem nem ezzel kezdődik. Minden elsősnek ezt felteszik, és szerintem mindenki megkérdezi ezt majd, ha fentebb jut pár évfolyamot.

Hozzászólásai ebben a témában
Lukács Éda
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 5
Összes hsz: 11
Írta: 2017. december 2. 23:51 | Link

Benedeknek


Sokan furcsállják a nevemet, anyukám mániája a különleges nevek felkutatása. Vagy legalábbis azoké, amik csak egy egészen kicsit mások.
Huh... azt hiszem nem — válaszolom, miközben bekapok egy falat sütit. Miután egy nagyot nyelek, folytatom. — Talán germán, de soha nem néztem így utána — vonom meg a vállam. — Jaj, ezt gondolhattam volna, hiszen mondtad is — nevetek egy picit magamon. Tényleg későre jár már, vagy már én felejtek. Mindegy, az agyam nem működik normálisan. Először nem mutatkozom be, majd itt égetem magam. Csak megrázom a fejem.
Ez igaz, akkor majd megpróbálom rávenni magam, hogy fölvegyek valamit. — Próbálom megnyugtatni Benedeket, bár azt kell mondjam, valószínűleg nem fogadom meg a tanácsát. Ha három szülőnek, tizennégy év alatt nem sikerült kiölnie ezt a rossz szokást belőlem, nem hiszem, hogy most egy szinte idegennek menni fog.
Az iskoláról kérdezget, amíg én egy következő süteményt veszek el a tálcáról. Nagyot kortyolok a kakaóból, ami egy kissé túl forrónak bizonyul és végig égeti a torkom. Erre gyorsan bekapom a kekszet, hátha az segít. Természetesen nem így lesz, így miközben mesélek fölállok és töltök magamnak egy pohár vizet.
Tudod, mugli születésű vagyok, így nekem ez az egész új — egy húzásra kiürítem a pohár tartalmát. —, így kicsit idegen. De egyben izgalmas is. Sosem hittem volna, hogy létezik valami ilyesmi. Néha még mindig nem találok rá szavakat. Csak azt kívánom bár otthon lehetnék. Nagyon anyás vagyok, látszik, nem? — engedek meg magamnak egy kis nevetést. — Úgy szeretném, ha mondjuk hazamehetnék legalább minden hétvégén. — Felsóhajtok, miközben újra letelepedem Benedek elé. Az asztalra könyökölök, hogy kényelmesen elhelyezkedhessek, fejemet a tenyerembe teszem.
Na, és veled mi a helyzet?
Utoljára módosította:Lukács Éda, 2017. december 2. 23:52
Hozzászólásai ebben a témában

Lugosy Benedek
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. december 25. 19:27 | Link

Éda

Végre, van egy olyan ember, aki hasonló hátterű, mint én. Igaz, én is úgy nőttem fel, mintha mugli gyerek lennék, de van benne varázsló vér. Nagyon megtudom érteni Édát. Ez jól esik számomra, hogy nem vagyok egyedül, lehet ugyanilyen érzést kelt majd benne is, ha elmondom neki.
- Képzeld, nagyon is megértem, hogy mit is érzel. Mondhatni én is mugli születésű vagyok, ami nem teljesen igaz. Édesanyám családja varázsló família, de anyu kvibli, aki nem tud varázsolni. Apu normális mugli családból jött. Szóval ezzel a háttérrel én is tiszta emberi világban társadalomban nőttem fel. Semmit sem tudva milyen képességnek vagyok a tulajdonában, de semmiben sem szenvedtem hiányt. Nagyon is boldog voltam, megtudlak érteni, átérezni azt, ami benned van. Nekem is nehéz volt megszoknom a varázslást. A szellemeket és a beszélő, mozgó portrékat pedig kiváltképpen idegen volt számomra. Mostanra változott a helyzet, még mindig furcsa, nem természetes, mint az aranyvérű társainknak. Nem vagy egyedül, ha kell valaki társaságnak, ki hasonló cipőben jár veled ebben a témában, én itt vagyok. -
 Fejtem ki Édának bőben, hogy nincs szomorkodásra való oka. Megtalálta azt a diáktársát, aki hasonló hozzá. Még mindig aggódom, hogy nincs semmi a lábán, de látom, makacs ahhoz, hogy felvegyen valamit rá. Egyszer csak megjön az esze.
- Nem látszik rajtad. Én nem vettem észre, pedig van szemem az ilyenhez. Jól viseled nagyon. -
 Próbálom megnyugtatni Édát, szerintem nem nagy sikerrel. Azt vallom, ha nem próbálkozik az ember, akkor meg sem tudni, sikerrel fog e járni.

Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyFöldszint