36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyFöldszint

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Szentmihályi Norbert Dávid
INAKTÍV


#FiftyShadesOfNorbi
offline
RPG hsz: 140
Összes hsz: 547
Írta: 2015. szeptember 27. 17:40 | Link

Nadine *.* <3
és az első mocskos randi

Olyan széééééép! Na oké, ezt most megpróbálom elölről kezdeni. Tudjátok, vannak az eridonos mestertanoncok mint Norbi. Na ilyen a szépséges és utánozhatatlan Nadine Rohr is. Nem meglepő módon Norbert, mikor agya pici szeglete kiadta az utasítást, szemrebbenés nélkül randira is hívta a szemrevaló hölgyeményt, aki kifejezetten aranyosnak is kedvesnek is bizonyult. Na mondjuk a fiam se úgy kezdte, hogy "jó a s*gged, kő kóla?", de hát ugye elhajthatták volna más égtájakra, mégsem tették. Ez volt az első siker, a második pedig az, hogy főzni mennek! Norbi imádja a hasát, mindene az a fene bele, így első randijukat a rendkívül romantikus konyhában beszélték meg. Tudom, más normális párok moziba, vidámparkba, sima parkba, sétálni, de még akár horgászni is mennek, ők viszont... Kajaszagba és konyhába.
Így esett meg, hogy az eridonon belül találkozva összeszedte Nadine-t és együtt érkeztek meg úgy megközelítőleg tíz perccel a katasztrófa időpontja előtt. Merthogy bejöttek, mondták a manóknak, hogy főzni akarnak, ők meg azt mondták, hát legyen. Így került Norbert kezébe kés (!), mikor nagyon jól tudjuk, hogy verbálisan is ön- és közveszélyes, valamint egyéb alapanyagok. Bors. Tudjátok, annak az apró fekete szórható szörnyedelemnek van az a rettentően vicces tulajdonsága, hogy ha belélegzed, tüsszentesz. Így két rohamon túlesve, egy vágással az egyik ujján úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben lesz.
Ekkor jött az a rész, ami magában foglalja azt a szürrealista stílusban megalkotott képet, ami most a konyhát és őket jellemzi. Mivel nem egy dolgot csináltak egyszerre, így volt valamilyen krémes akármi is. Norbi megcsúszott a padlón, vélhetően a saját lábában, ezt a szósz szerűséget konkrétan felhajította a plafonig, ami jó tulajdonságához híven fordult egyet és mindent beterített a tál tartalmával. Eközben Norbi magára rántotta a készülődés folyamán felaprított cuccokat, így igazándiból mindketten úgy néztek ki, mint a disznók. Nincs ezen mit szépíteni. A legfurcsább az egészben, hogy a fiú ezt nem katasztrófának éli meg, hanem mókának és Nadine-ra pillantva kitör belőle a röhögés. Mondjuk mit tehetnének most, sírjanak? Kezdhetnek mindent elölről.
- Ne haragudj, mondtam, hogy nem tudok főzni és kicsit... Ügyetlen vagyok a konyhában - bezzeg ha kvaffot kap, még egy seprűn is simán végrehajt akrobatikus mozdulatokat, na de ez a helyiség kihozza belőle a legrosszabbat. Lehet, hogy édesanyja ezért nem engedte soha a készülő ételek közelébe...
Hozzászólásai ebben a témában
Nadine Rohr
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 186
Írta: 2015. szeptember 27. 20:11 | Link

Norbi
az első^^


 Eridon. Azt hitte, hogy már itt nem érheti meglepetés. De még mindig. Nem értem, hogy Nadinka miért hökken meg még mindig azon, ha valaki randira hívja. Igazán felfoghatná már, hogy bizony szemrevaló, és az ellenkező nem tagjai igenis felfigyelnek rá. Azt hiszem be kéne irtani egy önbizalom-tréningre. Mindenesetre nagy meglepetésében igent mondott Norbinak. Nem tudja ugyan, hogy lehet, hogy a főzős ötlete nem fog a legjobban elsülni, de ő szeret a konyhában tüsténkedni és egy csomó receptet kívülről fúj, szóval ha nem is találnak szakácskönyvet, akkor is van a tarsolyában egy-két ötlet. Később döbben rá, hogy ha már randira megy, akkor illene kiöltöznie, viszont a főzéshez jobb a kényelmesebb ruha. Végül nem hezitál sokat, és keres valami egyszerűbbet. Együtt mennek a konyhába a toronyból, és Nadine maga is meglepődik, hogy egy kicsit izgatott. Biztosan azért, mert már régen főzött.
Nem telik el sok idő, és rájön, hogy a fiú bizony nem áll a helyzet magaslatán. Egy pillanatra kétségbeesik, hogy mégis hogyan fognak így bármit is enni, aztán figyelmezteti magát, hogy egy kicsit ennél vehetné lazábban is a dolgokat, és tőle szokatlanul csak megvonja a vállát. Van egy olyan érzése, hogy a manók nem feltétlen fognak örülni a főzőtehetségüknek.
Mikor Norbinak sikerül pont a tervezett süti krémjét a levegőbe repítenie Nadine éppen felé fordul, így egy szép nagy adagot kap a kötényére (mert ezt azért elcipelte magával), meg az arcára is. Egy pillanatig nem tudja eldönteni, hogy most sírjon vagy nevessen, de amint a másik eridonos felröhög az megtöri a jeget, és Nadine is vele nevet.
- Semmi baj, majd belejössz – Bátorítja, bár jelenleg nem tudja maga elé képzelni, amint akár egy rántottát is össze tudna dobni. Na, de csak semmi rosszindulat, majd megtanulja. Közben a hölgyemény letörli a krémet az arcáról. - Úgysem lett elég édes – jegyzi meg belekóstólva.
- Nos, szeretnéd újrakezdeni? Mert én még éhes vagyok, szóval csináljuk, de akkor egyszerre egy dolgot – Nadine-nak több kellene, hogy elmenjen a kedve a főzőcskétől. Előveszi a pálcáját, hogy elsőként megtisztítsa magát a ragadós masszától, majd húz egyet a lófarokba kötött haján.
- Hm... mit szólnál valami egyszerű tésztához? - kérdezi felcsillanó szemekkel, bizony odavan az olasz konyháért.
Hozzászólásai ebben a témában

Szentmihályi Norbert Dávid
INAKTÍV


#FiftyShadesOfNorbi
offline
RPG hsz: 140
Összes hsz: 547
Írta: 2015. szeptember 30. 20:18 | Link

Nadine <3 *-*
... és az első randi

Bárhol, ahol katasztrófa van, ott fellelhető Norbi. Tulajdonképpen a katasztrófa szónál a szótárban csak egy mellékelt fénykép van az eridonosról, hiszen bőven leírja a fogalmat. Most sincs ez másképp, a létező majdnem összes bakit elköveti, amit a konyhában el lehet, majd a főzőcskézés megkoronázásaképp nemcsak magát, de a randevúra hívott lányt is nyakon önti a sütemény masszájával. Az egész konyha romokban hever, pár manó pedig abban a pillanatban veszti eszméletét és esik össze, amikor Norbi még a felaprított hozzávalókat is a fejére borítja. A szituációt elnézve nem csodálkozom azon, hogy Nadine-ra pillantva egyszerűen kitör belőle a nevetés, ezzel pedig oldja a benne lévő feszültséget. Alapjáraton sem alkalmas kuktának, hát még akkor, ha egy ilyen szép lány társaságában kell maradandót alkotnia? Az izgalom elvette az eszét, most meg már minden mindegy, az viszont megnyugtatja, hogy vele együtt nevet partnere. Hála Imhotepnek, még humorérzéke is van és mikor megjegyzi, hogy nem, amúgy sem volt elég édes, Norbi végre valahára abbahagyja a görcsölést. Ha ilyen hülyén nem kell senkinek, hiába feszül meg, úgysem fog. Úgyhogy innentől kezdve hagyja, hogy csak megtörténjen minden.
- Látod, épp ezért borítottam ki, kinek kell? – előkapja közben pálcáját és eltünteti ezt a borzalmas mennyiségű szennyest, no meg magát is kicsit letakarítja, mégse nézhet ki úgy, mint egy disznó. A lány kérdésére felcsillan a szeme. Naná, hogy szeretné, nem is kérdés.
- Én is farkas éhes vagyok, ígérem, most jobban vigyázok – kivételesen tényleg abbahagyja a hülyülést és látszik rajta, hogy komolyan is gondolja minden egyes szavát. Nem akarja megint a lányra borítani a félig kész kaját. Hasa tüntetőleg megkordul, bár teljesen feleslegesen, még egy ideig nem fog kapni semmilyen fogyaszthatót, főleg, ha ebben a tempóban haladnak tovább.
- Úúú, nagyon régen ettem tésztát, imádom, milyenre gondoltál? Mondjuk milánói? – azonnal felcsillan a szeme. Felőle lehet olasz paradicsomos, töltött, bolognais, milánói, halas, sajtos, tejfölös, túrós, és ezeknek mindenféle variációs kombinációja. Jelenleg egy egész kecskét is meg tudna enni – már bocsi Radúznál senyvedő rózsaszín mekegő -, úgyhogy tényleg fontos neki a dolog megsürgetése. Nagyon fontos.
- Hmm, megfőzöm a tésztát, abból gond nem lehet. Milyen fajtájút?
Hozzászólásai ebben a témában
Nadine Rohr
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 186
Írta: 2015. szeptember 30. 22:49 | Link

Norbi
az első^^


 Ha meg kéne határoznom, akkor Nadine-t mindenképpen a konyhatündér kategóriába sorolnám. Na, nem mintha annyira kérkedne ezzel, de tudja magáról, hogy miként a bájitalok összetevőit, a konyhában is jól jegyzi meg a recepteket. Meg az eridonos lány szereti is a hasát és a finom ételeket, igazából borsódzik a háta a gyorskajától. Na meg a megfelelő étkek és a bor harmóniája is le tudja nyűgözni a kifinomult érzékeit. Persze most jelen helyzetben nem éppen a finomkodó, elegáns gasztrokultúráról van szó, hanem inkább a hogyan csinálunk disznóólat című előadás egy jelenetének lehetünk szemtanúi. Nadinkát ezek általában zavarják, habár nem tisztaságmániás, szereti, ha körülötte rend van, most mégis kényelembe helyezte magát, mert valahol tudja, hogy Norbi mellett lehetetlen vállalkozás lenne, hogy minden terv szerint haladjon.
Azért ha valami nem elég édes, azon még lehet édesíteni, de ezt most Nadine nem említi, nem okoskodni jött, hanem főzni.
- Igazán nagylelkű borítás volt tőled – dicséri meg egy bujkáló mosollyal a szája sarkában a fiút nem éppen hétköznapi teljesítményét. Szerencséjére az ajánlata éhes gyomorra talál, így Norbi is lelkesedik az ötletért, hogy végre valami tényleg ehetőt is készítsenek. Csak bólint egyet a fiú ígéretére, miszerint jobban vigyáz. Most már reméli is, hogy így lesz, mert kezd ő is rendesen megéhezni.
- Hát, én éppenséggel erre gondoltam – mondja, és válaszként kinyit egy szakácskönyvet, ahol az oldal tetején a következő címet lehet olvasni: Penne Carbonara. - Sajtos, tejszínes, sonkás. Nekem az egyik kedvencem – mutatja be a kis könnyű vacsorának szánt ételt. Szereti ő a milánóit is, de az kicsit már lejárt lemez, és annyit ette, hogy egy cseppet unja már.
- Mint a neve is mutatja, pennetésztát kell főzni – mosolyodik el, amint a fiú kezébe nyom egy jókora zacskó tésztát. Reméli, hogy a lábost segítség nélkül is megtalálja, addig ő előszedi a többi hozzávalót. Nem lesz túl bonyolult, neki is lát, hogy felvagdossa a sonkákat pirítható méretűre. Közben azért igyekszik figyelni a fiúra is, egyrészt mert érdekli, másrészt meg azért, mert reméli, hogy egy tésztafőzés nem okoz neki gondot, de azért jobb résen lenni. Mikor végez a vágással bekap egy falat sonkát. Az egyik kedvenc része a főzésben a kóstolás, de ebből Norbit sem akarja kihagyni, így felé is nyújt egy darab husit, miközben az eridonos a tésztával foglalatoskodik.
Hozzászólásai ebben a témában

Szentmihályi Norbert Dávid
INAKTÍV


#FiftyShadesOfNorbi
offline
RPG hsz: 140
Összes hsz: 547
Írta: 2015. december 19. 12:05 | Link

Nadine <3 *-*
... és az első randi

Véletlenek márpedig léteznek és ez a szörnyű baleset is egy ilyen dolog. Norbert, mint egy konyhatündér int pálcájával, hogy legyen rend, de tüstént, ettől függetlenül ő maga nem hiányolja különösebben a tisztaságot. Nem valami rosszul szocializált varacskos röffencs, de fiúból van, így az a póló, ami ugyan a földön volt, de még nem szagos, az tisztának nyilvánítható. Szóval tényleg nem gyesznó, csak úgy csinál, megjegyzem tökéletes precizitással.
- Nem merem azt mondani, hogy bármikor, még a végén kihúzom a gyufát - noha nem épp ideillő gondolatai olyan irányba vándorolnak, miszerint mugli környezetben nem sajnálná, ha Nadine-nak át kéne öltöznie. Úgy értem, kacsintok a szememmel, értitek. Azt mondjuk le kell szögeznem, hogy nem kéjenc típus, most pedig a hasa bőven felülírna minden más egyéb szervéből érkező utasítást, de hát az eridonos végtelenül attraktív! Ezt csak a vakok nem látják, de szerintem még ők is érzik.
Érdeklődve fordítja fejét a szakácskönyv felé. Gyorsan végigfutja a hozzávalók listáját, hátha talál valamit, ami nem bejövős, ki meg inkább ne menjen, de ismerjük: mindent megeszik, ami nem olyan gyors, hogy elmeneküljön előle - kis túlzással persze.
- Ez nagyon jól hangzik - megnyalja szája szegletét és nyel is egyet, hiszen Pavlov-i reflexei azonnal működésbe lépnek. Na ezért utálja a képes szakácskönyveket. Az ember farkas éhes, de még mutogatják is neki itt a kajákat, felháborító! - Azonnal csinálom, kérésed számomra parancs - még meg is hajol kissé, hogy utána a tésztát elvéve profi módon intézze a víz felforralását, meg egy kis olaj, meg aztán a tészta bele. De ugye nem ragadhat le, szóval kevergetni kell, igen, ezt még ő is tudja. Nagyon koncentrál, mikor perifériájában látja, hogy Nadine kóstol. Ohó. Még szerencse, hogy a mellette álló végzet asszonya gondol néha Norbertre is - vagy mindig? -, így ahogy érkezik a sonka, Norbi egyenesen a lány szemébe néz és óvatosan elveszi, ajkai puhán érintik a lány ujjait. Egy nagyon halvány és apró mosoly jelenik meg arcán, ami aztán kiszélesedik, hogy egész fejét beborítsa.
- Hát ez isteni, alig várom, hogy mindennel végezzünk - egyetlen pillanatra elengedi a fakanalat és odahajol a másikhoz, hogy puszit nyomjon az arcára, amolyan "köszönöm a kóstolót" gyanánt. Valaki itt nagyon tolja a kis piros biciklit! Muhahaha.
Hozzászólásai ebben a témában
Nadine Rohr
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 186
Írta: 2015. december 25. 00:50 | Link

Norbi
az első^^


Nadine felnevet Norbi mondatára. Nem mondaná, hogy felettébb repesne az örömtől, ha az eridonos legközelebb is leborítaná valamivel, de azt meg kell hagyni, hogy a társasága eddig roppant szórakoztatónak bizonyult.
- Nem csak hangzik, finom is lesz, csak várd ki a végét – kontrázik rá a hölgyemény. Nem véletlenül választott egy olyan darabot a receptek közül, amit jópárszor elkészített már. Így biztos benne, hogy nem fog felsülni Norbi előtt, hacsak nem jön közbe valami oltári katasztrófa, ami valljuk be a fiú társaságában nem lenne nagy meglepetés. Bólint egyet, mikor látja, hogy Norbi elkezdi főzni a tésztát, és pár pillanatig a szája szegletében bujkáló mosollyal figyeli a ténykedését. Aztán persze ő is nekilát, sorra szedi elő a többi hozzávalót, tojások, parmezánsajt, sonka, fűszerek. Úgy gondolja, hogy elsőként a husikkal kezdi, így lassan szépen fel is vagdossa azokat. Ekkor jön a kis kóstolás, amiből persze Norbi sem marad ki. Tekintete nem engedi el a fiúét, míg az elveszi ujjai közül a falatot, ám ezután kissé zavartan lesüti szemeit, hogy visszaforduljon a kajához. Na igen, hol is tartott? De nem tud rögtön visszatérni saját gondolataihoz, mert kis kuktája egy másfajta kóstolóval viszonozza az előbbit, így egy puszival lesz gazdagabb a hölgyemény. Mire enyhe pír futja el az arcát, egy szélesedő mosoly kíséretében.
- Ugye raktál sót a vízbe? A végén még azt hiszik nem vagy szerelmes – jegyzi meg csipkelődve, így utal a mondásra, miszerint ha nem sós az étel, akkor nem szerelmes a szakácsnő, illetve jelen esetben szakács. Közben nekilát a tejszínes szósz elkészítésének is, de mellette még a sonkadarabokat is felteszi pirulni. Elég multifunkcionális ő, nem olyan bonyolult feladatok ezek. Különben is akkor jó, ha egyszerre vannak készen, és még melegen lehet tálalni. A konyhát kezdi betölteni a sülő hús sercegő hangja, és a mennyei illata. Alapvetően Nadine utálja, ha a haja és ruhái is mind kajaszagúak lesznek, de most ettől az apróságtól is eltekint. Közben kerít magának egy sajtreszelőt, hogy lereszeljen egy jó adag parmezánt.
- Szólj azért ha készen vagy, én is belehúzok, és akkor mindjárt ehetünk – pillant fel Norbira, egy kicsit megkorduló gyomorral. Na igen, most talán már ideje lenne rendesen enni is valamit. Ha ez most nem fullad katasztrófába, akkor megígéri, hogy még valami édességet is összedobhatnak.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Nyugati szárnyFöldszint