 Lopva közelíted meg a földszint ezen környékét, hiszen a Tanárok nem szeretik, ha zargatják a manókat munka közben. Mikor eléred az ajtót, megkönnyebbülsz, hogy senkivel sem futottál össze, és hogy a portrék sem szóltak rád. Belököd az ajtót, majd belépve a szemed elé tárul egy hatalmas helyiség. Olyan, mintha valami karácsonyi műhely lenne, már csak a télapó hiányzik, és a játékok. Bizony, az ételek fantasztikus gyárába kerültél, ahol vagy ezer manó sürög-forog, mindegyik valami tálcát visz, vagy tányért pakol, esetleg a tűzhelynél áll, talán mosogat. Körülnézel a bámulatos helyiségben, melyben szembe veled a mágikus hűtőszekrényt találod. Igen ám, csakhogy mielőtt elérnéd vágyaid tárgyát, még át kell verekedned magad egy hatalmas asztalon, csakhogy az apróságok rengetegéről már ne is beszéljünk, akik jöttödre azonnal felfigyelnek, s kezüket-lábukat törve rohannak teljesíteni a kívánságodat. Kicsit hátrahőkölsz a nagy buzgóságban, ennél talán még egy tanárral, is jobban jártál volna. Az előtted álló asztalhoz vezetnek, leültetnek, és minden szavadat lesik. A helyiség jól világított, s egy lengőajtó van jobb oldaladon, ahonnan finom illatok, s újabb manók tömegei törnek elő. Mire kimondanád, mire fáj a fogad, már eléd hordtak mindenféle finomságot, így csak választanod kell. Balra találsz egy hatalmas szekrényt, melyben mindenféle evőeszköz található, továbbá poharak és tányérok. A kredenc fából készült, s színét az eredeti mahagóninak meghagyták. A falak fehérre vannak festve, hiszen a lecsapódott pára miatt, mely a főzés következtében belengi a termet, sűrűn kell a pálcáért, vagy a hengerekért nyúlni s újrameszelni. Balra a sarokban található egy ajtó, amely titokzatosságával, és egyedüliségével hívogatóan kacsint rád. Leugrassz a székről, s elindulsz felé. Az ajtógombot elfordítva egy még az előzőnél is nagyobb helyiséget látsz, amelyben ezerféle kis kamrácska tűnik fel. Egy manó áll középen, mint valami felügyelőtiszt, s apró karjaival körös-körül integet, jelezve, hogy melyikbe mit tegyenek. A kis mágikus fém dobozkák szállítják az ételt a Nagyterembe a diákoknak. Visszakanyarodsz, s észreveszel egy eddig nem látott ajtót. Remekül elrejtették a kíváncsi tekintetek elől, annyi szent. A folyosóról belépve nem láthattad, hiszen a kredencnek ezen oldalán található. Odalopakodsz, most nem igen figyelnek rád, s benyitva egy kamrát találsz, ahol bizony elég sokféle dolog található, csak kívánnod kell! Azonban a manók ezen helyet féltve őrzik, rájuk lett parancsolva, így gyorsan ki is tessékelnek onnan, mielőtt megragadhatnál valamit is.
|
|
|
|
Tüszőfűi Lilith
Megdermedve nézem a levelet amit a kezemben tartok. Hisz ez... Hogyan lehetséges? Rengeteg megválaszolatlan kérdéssel a fejemben azonnal felállok a padlóról és íróeszköz után kutatva rohanok végig az egész klubhelyiségen. A levelet a kezemből csak úgy sodorja ki a szél, de én szorosan fogom. Egy ilyen kincset elhagyni nem túl jó dolog. Mosollyal az arcomon rámolok ki minden fiókot, minden kis zugot megnézek, mire végre találok egy pennát, ami épp annyira jó, hogy írni tudjak vele pár sort. Izgatottan kezdem el firkálgatni a betűket egy papírra, majd összehajtom és zsebre rakom. Indulnék is rögtön a drágalátos baglyomhoz a bagolyházba, de mivel ebédidő van, nem ártana előtte enni legalább egy szendvicset vagy valamit.
(...)
A kezemben a levéllel és a farzsebemben a sajátommal sietek a konyhába. Szinte berontok a faajtón, gyorsan köszönök a manóknak és illedelmesen kérek egy szendvicset majd leülök. Mosolyogva dobolok az asztalon a kezemmel és a padlón a lábammal. Nem tudok egy helyben ülni, most nem. Ahogy várakozok egyre csak nézegetem a kezemben lévő levelet, és azon gondolkozok: -Ez hogy lehetséges?
|
|
|
Lucy Blake
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 141
|
|
Írta: 2015. augusztus 23. 16:12
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=508210#post508210][b]Lucy Blake - 2015.08.23. 16:12[/b][/url] Tüszőfűi LilithMegdermedve nézem a levelet amit a kezemben tartok. Hisz ez... Hogyan lehetséges? Rengeteg megválaszolatlan kérdéssel a fejemben azonnal felállok a padlóról és íróeszköz után kutatva rohanok végig az egész klubhelyiségen. A levelet a kezemből csak úgy sodorja ki a szél, de én szorosan fogom. Egy ilyen kincset elhagyni nem túl jó dolog. Mosollyal az arcomon rámolok ki minden fiókot, minden kis zugot megnézek, mire végre találok egy pennát, ami épp annyira jó, hogy írni tudjak vele pár sort. Izgatottan kezdem el firkálgatni a betűket egy papírra, majd összehajtom és zsebre rakom. Indulnék is rögtön a drágalátos baglyomhoz a bagolyházba, de mivel ebédidő van, nem ártana előtte enni legalább egy szendvicset vagy valamit. (...) A kezemben a levéllel és a farzsebemben a sajátommal sietek a konyhába. Szinte berontok a faajtón, gyorsan köszönök a manóknak és illedelmesen kérek egy szendvicset majd leülök. Mosolyogva dobolok az asztalon a kezemmel és a padlón a lábammal. Nem tudok egy helyben ülni, most nem. Ahogy várakozok egyre csak nézegetem a kezemben lévő levelet, és azon gondolkozok: -Ez hogy lehetséges?
|
|
|
|
Tüszőfűi Lilith
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 4696
|
|
Írta: 2015. augusztus 23. 16:35
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=508218#post508218][b]Tüszőfűi Lilith - 2015.08.23. 16:35[/b][/url] Lucy Blake Össze-vissza ugrabugrálok, miközben keresem a konyhát. Egy kicsit éhes vagyok, tegnap elfelejtettem vacsorázni, ma meg reggelizni. De nem tehetek róla. Olyan cuki állatképeket küldött Saya, hogy eddig csak azokat néztem. Cuki kutyuli-mutyulik, cuki cicuskák, cuki nyuszi-muszik vannak a a képeken. Még ma küldök neki választ. De, előtte meg kell találnom a konyhát. Vájunk csak! Meg van, hol van. Az előbb mentem el mellette. Belépek. A manócskák rögtön körém sereglenek. - Olyan aranyosak és jó szívűek vagytok! Kérhetek egy forrócsokit, és egy sajtos melegszendvicset? - Illedelmesen teszem fel a kérdést. Olyan szorgalmasak! Mintha ennek élnének. Nekünk otthon nincs házimanónk. De itt viszont rengeteg van! Olyan kis aranyosak. Majd, meglátom a lányt. Szőke a haja, épp egy szendvicset eszik. Láthatóan izgatott. Odaszökkenek hozzá. - Szia, Lilith vagyok! És téged hogy hívnak? Szeretsz ide járni? Miért vagy izgatott? - Miközben kérdezgetek, megkapom a forrócsokimat és a melegszendvicsemet. Lehunyom a szememet miközben beleharapok a szendvicsbe. Egyszerűen csodálatosan van elkészítve. Bal agy féltek közepébe feljegyezve: elkérni a receptjét. Lenyelem, majd belekortyolok a forrócsokiba, ami úgy szint nagyon jó. Érdeklődve ránézek a lányra.
|
|
|
|
|
Lucy Blake
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 62
Összes hsz: 141
|
|
Írta: 2015. augusztus 23. 17:02
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=508239#post508239][b]Lucy Blake - 2015.08.23. 17:02[/b][/url] Tüszőfűi LilithAhogy nézegetem a levelet, közben a manók már a másik kezembe is nyomják a szendvicsemet. Mire megköszönhettem volna már el is szaladt, de azért utánaszóltam egy köszönömöt. Beleharapok a szendvicsbe és elmélyülten olvasgatom újra és újra a levelet, amikor egyszer csak egy lány megáll felettem bemutatkozik és kérdezgetni kezd. Annyira a levélre koncentráltam, hogy megijedtem a lánytól és majdnem kiköptem a szendvicsemet, sőt, még a levél is kiesett a kezemből a földre, amit észre sem vettem. - Úristen! Te mióta vagy itt? - mondom, miközben próbálom összeszedni magam. - Vagyis... Szia. Én Lucy vagyok. - majd odébb csúszok hogy a lány is le tudjon ülni. Most jöttem rá, hogy a manó azért szaladt el olyan hirtelen, mert ő jött be. Erre gondolhattam volna hamarabb is, akkor nem ijedtem volna meg ennyire és a lányt sem ijesztem meg. - Ö, tényleg, mi is a neved? Bocsi, csak nem gondoltam hogy lesz társaságom, szóval kicsit szétszórt vagyok. - majd közben a farzsebemre teszem a kezem, és megnyugszom hogy még megvan a levelem. De ezután megint kétségbe esek, mert hol van a másik? Eddig a kezemben volt. Nem tudom hogy a lány látta-e egyáltalán hogy van-e bármi is a kezemben, de az biztos, hogy az a levél kell nekem. Hogy ne legyen túl feltűnő hogy valamit keresek, csak óvatosan a fejemet se forgatva nézek körül magam körött. Sehol nem látok semmit. Biztosan az asztal alatt van. Vagy a lány mögött vagy alatt. Megkérni nem szeretném, hogy segítsen nekem, mert félek hogy talán el is olvassa. Bár úgyse értene belőle sokat... Mindegy, a lényeg az, hogy hamarabb meg kell találnom és biztonságos helyre tennem, mint ahogy ő vagy akár a manók találnák meg.
|
|
|
|
Tüszőfűi Lilith
INAKTÍV
offline
RPG hsz: 244
Összes hsz: 4696
|
|
Írta: 2015. augusztus 23. 18:26
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=508268#post508268][b]Tüszőfűi Lilith - 2015.08.23. 18:26[/b][/url] Lucy Blake Én ijedek meg, hogy ő felkiált. Majdnem ellövök egy poént az istenről, de meggondolom magamat. Bemutatkozik, Lucynak hívják. Arréb húzódik, én meg leülök. Leteszem a tányért és a bögrét, majd ránézek újból. - Lilith. Egy kicsit túl gyorsan mondtam? Vagy csak szimplán elmerengtél, Lucy? - Beletúrok a hajamba, majd elkezdek láthatatlan szöszöket leszedni a Minnie egeres pólómról. Majd elkezdem enni a szendvicsemet. Tíz harapással be is pusztítom. A nadrágom eleinte egyszínű, drapp rövidnadrág volt, aztán meg. Abban festek. Egy szóval mindenféle szín van rajta. Piros, fekete, fehér, sárga, barna, kék, zöld. A hajamat a pillangós csatommal csatoltam el, a karomon a karkötőmet tettem fel. Egy szóval, semmi meglepő sincs bennem és az öltözékemben. A manók érdeklődve néznek ránk, majd az egyik idehoz egy sütis tálat és elviszi az üres tányéromat. - Köszönjük - mondom, majd leveszek róla egy minimuffint. Csokidarbokkal van tele, ez tudatosul bennem, mikor beleharapok. Finom, nagyon finom. - Amúgy van neked valami hobbid? Mert nekem a gitározás, a zenehallgatás, az olvasás és a történelem kutatása. Úgy imádok gitározni! Kár, hogy a szüleim szerint nem kellene folytatnom, mert abból nem lehet megélni. Legyek bankár, vagy minisztériumi alkalmazott, folyton azt hajtogatják. Vagy, hagyjam ott a varázsvilágot. Tudod mikor! - Leteszem a muffint az időközben hozott új tányérra majd ránézek Lucyra. Eddig a muffint néztem. Düh, zavar, dac, bánat, szomorúság, magány, harag, eltökéltség, szilárdság. Ezek azok, amik a szememből kiolvashatók.
|
|
|
|
|
