Lopva közelíted meg a földszint ezen környékét, hiszen a Tanárok nem szeretik, ha zargatják a manókat munka közben. Mikor eléred az ajtót, megkönnyebbülsz, hogy senkivel sem futottál össze, és hogy a portrék sem szóltak rád. Belököd az ajtót, majd belépve a szemed elé tárul egy hatalmas helyiség. Olyan, mintha valami karácsonyi műhely lenne, már csak a télapó hiányzik, és a játékok. Bizony, az ételek fantasztikus gyárába kerültél, ahol vagy ezer manó sürög-forog, mindegyik valami tálcát visz, vagy tányért pakol, esetleg a tűzhelynél áll, talán mosogat. Körülnézel a bámulatos helyiségben, melyben szembe veled a mágikus hűtőszekrényt találod. Igen ám, csakhogy mielőtt elérnéd vágyaid tárgyát, még át kell verekedned magad egy hatalmas asztalon, csakhogy az apróságok rengetegéről már ne is beszéljünk, akik jöttödre azonnal felfigyelnek, s kezüket-lábukat törve rohannak teljesíteni a kívánságodat. Kicsit hátrahőkölsz a nagy buzgóságban, ennél talán még egy tanárral, is jobban jártál volna. Az előtted álló asztalhoz vezetnek, leültetnek, és minden szavadat lesik. A helyiség jól világított, s egy lengőajtó van jobb oldaladon, ahonnan finom illatok, s újabb manók tömegei törnek elő. Mire kimondanád, mire fáj a fogad, már eléd hordtak mindenféle finomságot, így csak választanod kell. Balra találsz egy hatalmas szekrényt, melyben mindenféle evőeszköz található, továbbá poharak és tányérok. A kredenc fából készült, s színét az eredeti mahagóninak meghagyták. A falak fehérre vannak festve, hiszen a lecsapódott pára miatt, mely a főzés következtében belengi a termet, sűrűn kell a pálcáért, vagy a hengerekért nyúlni s újrameszelni. Balra a sarokban található egy ajtó, amely titokzatosságával, és egyedüliségével hívogatóan kacsint rád. Leugrassz a székről, s elindulsz felé. Az ajtógombot elfordítva egy még az előzőnél is nagyobb helyiséget látsz, amelyben ezerféle kis kamrácska tűnik fel. Egy manó áll középen, mint valami felügyelőtiszt, s apró karjaival körös-körül integet, jelezve, hogy melyikbe mit tegyenek. A kis mágikus fém dobozkák szállítják az ételt a Nagyterembe a diákoknak. Visszakanyarodsz, s észreveszel egy eddig nem látott ajtót. Remekül elrejtették a kíváncsi tekintetek elől, annyi szent. A folyosóról belépve nem láthattad, hiszen a kredencnek ezen oldalán található. Odalopakodsz, most nem igen figyelnek rád, s benyitva egy kamrát találsz, ahol bizony elég sokféle dolog található, csak kívánnod kell! Azonban a manók ezen helyet féltve őrzik, rájuk lett parancsolva, így gyorsan ki is tessékelnek onnan, mielőtt megragadhatnál valamit is.
|
|
|
kékek. (vagy ez már rózsaszín?)
Kell egy forrócsoki. Vagy inkább egy kávéra volna szüksége ebben a korai időpontban? Mindjárt dél van, az igaz, de attól még neki ebben a pillanatban relatíve korai az időpont figyelembe véve, hogy hajnalig írta azt a rúnatan szorgalmit, miután végre sikerült levelet váltani az egyik otthoni rúnamágussal és úgymond meginterjúvolni, és még mindig nincs kész az egész, legalábbis nem úgy néz ki, ahogy szeretné. Erre most mindenképpen inni kell valamit, és talán a tökéletes választás a forrócsoki és a kávé ötvözése lenne. Elkészítené ő is, ha nem akarna leragadni a szeme, így végül inkább egy manót kér meg szépen rá, hogy készítsen neki egy erős kávét nyakon öntve forrócsokival, addig meg szerez egy szelet kenyeret és rá némi vajat meg meggylekvárt, megelőzendő a gyomortáji fájdalmat, ami újabban folyton előveszi, ha éhgyomorra issza a kávét. Éppen sikerül elpusztítani a nagylelkűen reggelinek kinevezett lekváros kenyeret, mire kész lesz az innivaló is. Épp az orra elé teszi le a manó, és még mályvacukrot is kap hozzá. Remek, remek. Megköszöni és mielőtt nekilátna, első dolga a bögrét megnézni. Mindig nagyon szép bögrében kapja a teát is, a csokit is, de még a kávét is, amiket szeret közelebbről megszemlélni. Ez sem kevésbé szép, mint minden eddigi - fehér, az oldalán bagollyal, amit valaki ügyesen talán tollheggyel rajzolt oda. Nagyon emlékezteti néhány tusrajzra, amit otthon látott még Nate bácsikájánál, bár erről Annie még mindig többet tudna mondani, mint ő, hiszen a húga az, aki a vizuális művészetekben jeleskedik. No lám, ennek a bagolynak még árnyéka is van valami halvány szürkével rajzolva, festve. Határozottan imádja ezeket a bögréket most már, el is határozta, hogy a legközelebbi születésnapjára, névnapra, karácsonyra, húsvétra, mindegy melyik ünnepre kell neki egy ilyen ajándékba. Most pedig jöhet a csokis-kávé, amibe belekortyol, aztán egyik pillanatról a másikra azt is eldönti, hogy ezt bizony a klubhelyiségben fogja elpusztítani a Salemi boszorkányüldözésről szóló könyv mellett. Jó kis délutáni program lesz, az biztos.
|
|
|
Axel Sebastian Sjölander Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2014. április 6. 12:26
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=267620#post267620][b]Axel Sebastian Sjölander - 2014.04.06. 12:26[/b][/url] kékek. (vagy ez már rózsaszín?)
Kell egy forrócsoki. Vagy inkább egy kávéra volna szüksége ebben a korai időpontban? Mindjárt dél van, az igaz, de attól még neki ebben a pillanatban relatíve korai az időpont figyelembe véve, hogy hajnalig írta azt a rúnatan szorgalmit, miután végre sikerült levelet váltani az egyik otthoni rúnamágussal és úgymond meginterjúvolni, és még mindig nincs kész az egész, legalábbis nem úgy néz ki, ahogy szeretné. Erre most mindenképpen inni kell valamit, és talán a tökéletes választás a forrócsoki és a kávé ötvözése lenne. Elkészítené ő is, ha nem akarna leragadni a szeme, így végül inkább egy manót kér meg szépen rá, hogy készítsen neki egy erős kávét nyakon öntve forrócsokival, addig meg szerez egy szelet kenyeret és rá némi vajat meg meggylekvárt, megelőzendő a gyomortáji fájdalmat, ami újabban folyton előveszi, ha éhgyomorra issza a kávét. Éppen sikerül elpusztítani a nagylelkűen reggelinek kinevezett lekváros kenyeret, mire kész lesz az innivaló is. Épp az orra elé teszi le a manó, és még mályvacukrot is kap hozzá. Remek, remek. Megköszöni és mielőtt nekilátna, első dolga a bögrét megnézni. Mindig nagyon szép bögrében kapja a teát is, a csokit is, de még a kávét is, amiket szeret közelebbről megszemlélni. Ez sem kevésbé szép, mint minden eddigi - fehér, az oldalán bagollyal, amit valaki ügyesen talán tollheggyel rajzolt oda. Nagyon emlékezteti néhány tusrajzra, amit otthon látott még Nate bácsikájánál, bár erről Annie még mindig többet tudna mondani, mint ő, hiszen a húga az, aki a vizuális művészetekben jeleskedik. No lám, ennek a bagolynak még árnyéka is van valami halvány szürkével rajzolva, festve. Határozottan imádja ezeket a bögréket most már, el is határozta, hogy a legközelebbi születésnapjára, névnapra, karácsonyra, húsvétra, mindegy melyik ünnepre kell neki egy ilyen ajándékba. Most pedig jöhet a csokis-kávé, amibe belekortyol, aztán egyik pillanatról a másikra azt is eldönti, hogy ezt bizony a klubhelyiségben fogja elpusztítani a Salemi boszorkányüldözésről szóló könyv mellett. Jó kis délutáni program lesz, az biztos.
|
|
|
|
Aileen Csillámhercegnő Aurora INAKTÍV
Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki offline RPG hsz: 390 Összes hsz: 5022
|
Írta: 2014. április 6. 12:40
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=267627#post267627][b]Aileen Csillámhercegnő Aurora - 2014.04.06. 12:40[/b][/url] Axel és a CukikommandóAlig kezdődött el a nap, de máris mennyi minden történt! Most, hogy sokkal szebbnek és rózsaszínűbbnek tűnik a világ, olyan dolgok is feltűnnek, amik korábban nem. Például az, hogy túl régen játszottam már a plüssteknősömmel, és cuki állatkákat is régen rajzoltam már le. Persze a tanulás mellett ilyesmikre nem volt időm, de mostantól majd ez megváltozik! Előbb kijátszom magam, és majd csak utána fogok leülni a könyveim mellé! De előbb szükségem van egy kis kakaóra, mégpedig tejszínhabos, forró kakaóra. Nincs is annál jobb. Ezt pedig nem szerezhetek máshol, mint a konyhában. Tudom, hogy a levitában is van egy konyha, de az itteni manók sokkal finomabb reggeli italt készítenek, mint amit én tudnék összehozni, és, ha ez így van, akkor miért ne használhatnám ki? A Klubhelyiségben egyébként találkoztam néhány lánnyal, őket is elhívtam kakaózni, teázni, csokizni, kinek mihez van kedve, így hát még csak egyedül sem kell lennem. Belépve a konyhába azonnal leadom a rendelésem egy nagyon kedves manónak, majd helyet keresek, ahol megvárhatom az ital elkészültét, és még a reggelimen is elgondolkozhatok. Azt hiszem, palacsintát szeretnék, de a gofri sem hangzik rosszul. Talán ki kéne kérnem valaki véleményét? Ekkor pillantok meg egy fiút, aki magában ücsörög. Nyomban oda is sietek hozzá, hogy választ kapjak tőle az engem érdeklő iszonyatosan fontos kérdésre. - Szia! Szerinted a palacsinta vagy a gofri jobb reggelire? - Arcomon láthatja, hogy a kérdést komolyan gondolom, és számomra égető, hogy választ kapjak rá.
|
|
|
|
Keiko Sama INAKTÍV
Micike by: Noel; Pikaszisza offline RPG hsz: 520 Összes hsz: 24908
|
Írta: 2014. április 6. 13:29
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=267662#post267662][b]Keiko Sama - 2014.04.06. 13:29[/b][/url] Cukikommandó, és az áldozat
A világ rózsaszínben, és egyéb szép, cuki színekben pompázik, mióta találkoztam Tündérmókussal, és elárulta cukiságának titkát. És ezt szó szerint értem, ugyanis olyan egyhangú, és komor volt a szobám, vagyis a szobánk, hogy ég kis színt vittem bele. Főként rózsaszínt, és lilát, mert szerintem azok a legszebbek. Mióta én is ilyen cukinak látom a világot, nem csinálok mást, csak rajzolok, és gyöngyöt fűzök, hogy mindenkinek, egy-egy puszi kíséretében adjak házikészítésű ajándékot. Épp most fejeztem be néhány szép színes gyöngykarperecet, így fogtam azokat, és néhány vidám rajzzal együtt, a megújult szobámból kisettenkedem, azzal az eltökélt szándékkal, hogy boldogságot osztok szét mindenkinek, akit meglátok. A klubhelyiségben találkozom is Csillámhercegnővel, és Szivárványpónival, akiknek adok egy-egy karperecet, majd Lint követve megyünk a konyhába. De jó, forró kakaó! A kedves kis manóknak is adok majd egy szép színes rajzot, mert ők mindig olyan kedvesek velünk, azonban az emberek ezt nem hálálják meg. Na ezen most változtatunk, hisz ők is megérdemlik. Belépve a konyhába azonnal a kezébe nyomok az egyik kis manónak egy rajzot, ami pont illik hozzájuk, ugyanis a konyhát rajzoltam le a vidám, és mosolygós manókkal együtt. Követem a lányokat, s mikor észreveszem Axelt, egyből letelepedem mellé, és mosolyogva nézek rá. - Szia! Kérsz egy ilyen szép karkötőt? Nézd, ez pont illik hozzád! - Nyújtom felé a legrózsaszínebb darabot, ellenállhatatlanul mosolyogva mellé, remélve, hogy elfogadja. Végül is miért ne fogadná el? Hisz olyan cuki...
|
|
|
|
Axel Sebastian Sjölander Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2014. április 6. 17:24
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=267842#post267842][b]Axel Sebastian Sjölander - 2014.04.06. 17:24[/b][/url] Cukikommandó
Manó készíti el végül az innivalóját, hiába tervezte el, hogy na majd nekigyürkőzik és elintézi ő, de nem is baj, legalább addig reggelizik, no meg ismét olyen csodaszép baglyos bögrében kapja a csokis-kávét, mint általában. Muszáj megmutatnia Annie-nek ezt a baglyot, ha visszaér a rellon körletébe. Már menne is, amikor elözönli a konyhát néhány lány, és az egyik szőkeség azonnal le is támadja egy eldöntendő kérdéssel. Mit is egyen reggelire? Mi köze van neki ehhez? Szerinte az égvilágon semmi, de mégiscsak hárman vannak, és ki tudja, lehet, hogy ha nem válaszol, menten ronda, görög mondákból ismert hárpiákká változnak és nem fogják békén hagyni. Jobbnak látja, ha mond valamit. - És ha mindkettőt ennél? - teszi fel a kérdést, hiszen honnan tudja ő, hogy melyik inkább a kedvence a szőkeségnek, meg miért is döntene helyette? Ami még jobb azonban, Keiko is becsöppen, bár észre se vette, hogy ő is itt van, amíg le nem ült mellé egy borzasztóan rózsaszín karkötőt ajánlgatva. - Szép, de talán a húgomhoz inkább illene. Kétlem, hogy az anyai jó tanács, miszerint jó melegen öltözni, erre vonatkozna. - húzza el a száját. Ha van szín, amit nem bír, akkor az a rózsaszín, minden egyes árnyalatával, talán azért is, mert Annie-nek szokása mindenfélét rózsaszínre mázolni vagy varázsolni a szobájában. Egy egyszerű trullus-szal vagy egy ecsettel és némi festékkel olyan elképesztő átalakításokat képes véghezvinni a húga, hogy néha még az álla is leesik. Kreatív lány, az egyszer biztos, főleg, ha arról van szó, hogyan nyúzza a bátyja idegeit. Hirtelen meg mintha hárman is a nyomdokaiban igyekeznének sertepertélni ebben a percben, legalábbis az az érzése támad. Már várja, hogy mikor lesz megint rózsaszín a haja hirtelen, vagy történik valami hasonló csoda, főleg, hogy feltápászkodik, mert szándékában állna menni, már ugye, ha hagynák.
|
|
|
|
Aileen Csillámhercegnő Aurora INAKTÍV
Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki offline RPG hsz: 390 Összes hsz: 5022
|
Írta: 2014. április 6. 17:40
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=267865#post267865][b]Aileen Csillámhercegnő Aurora - 2014.04.06. 17:40[/b][/url] Axelke *__*- Mindkettőt? - csodálkozom azon, hogy a fiú szintén döntésképtelennek bizonyul. Valamiért több határozottságot várnék egy férfiembertől, de az is lehet, hogy hátsószándékai vannak. - Te fel akarsz hizlalni? Aztán megsütsz és megeszel? - nézek körbe ijedten a konyhában, mintha már látnám is, ahogy a srác a manók segítségével sütőlapátra ültet, és betol a kemencébe. - De nekem nincs is jó ízem. - görbül le a szám, majd hirtelen újra elmosolyodok. - Van egy sokkal jobb ötletem - pattanok fel a helyemről, és állok a fiú útjába, bár nem szándékosan akarom megakadályozni, hogy elmenjen, egyszerűen túl szeleburdi vagyok, hogy észrevegyem távozási szándékát. - Mi lenne, ha közösen sütnénk valamit? Lelki szemeim előtt már meg is jelenik minden, ami cukros, édes, ragadós és természetesen rózsaszín, bár akár még lila is lehet, sőt, ha a fiú annyira ragaszkodik hozzá, még talán kékre vagy zöldre is rávehető vagyok, már, ami a cukormáz színét illeti. Annyira belemerülök gondolataimba, hogy nem is figyelek tovább a velem egy légtérben lévő élőlényekre, helyette magamban motyogok mindenféle hozzávalókról, amelyek közül a manók néhányat meghallanak, és oda is hoznak hozzám. Én továbbra sem figyelek a környezetemre, viszont folyamatosan mozgok, ami külső szemlélőnek talán úgy tűnhet, hogy a fiú esetleges menekülési útvonalát próbálom elzárni, pedig erről szó sincs, valójában fogalmam sincs, hogy merre megyek. A manók pedig természetesen követnek, tálcákon és tálakon nyújtogatva felém a magam elé suttogott hozzávalókat, így aztán akaratlanul is élő akadályt építenek a fiú és az ajtó közé.
|
|
|
|
Tenshi Szivárványpóni Dasha INAKTÍV
offline RPG hsz: 356 Összes hsz: 5924
|
Írta: 2014. április 6. 18:25
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=267922#post267922][b]Tenshi Szivárványpóni Dasha - 2014.04.06. 18:25[/b][/url] Axel és a CukikommandóMég a klubhelyiségben elvettem a nekem szánt karperecet Cukorborsócskától és a csuklómra helyeztem. "Köszi, cuki vagy." köszöntem meg és így mentünk a konyhába. A fiú nem volt túl barátságos. Hátradőltem az előtte lévő székben, a karomat összefontam és cuki, duzzogó arcot vágtam. Farkasszemmel néztem őt és bizony azt vettem észre, hogy le akar minket rázni. Odafordultam a lányokhoz. -Szerintem nem szeret minket. Le akar lépni. -Mondtam el nekik az eddigi észrevételeimet. Biztos mérges lett rám, hogy kimondtam a tervét. -Nem elég cuki. Szerintetek? -Mondtam duzzogó hangon a csajoknak. Közben láttam, hogy a manók hozzák a csokimat. Felugrottam, a szám a fülemig ért és ugrálva elvettem a manó kezéből a poharat. -Köszönöm szépen. - Mondtam a kicsi lénynek kedvesen, aki már hátat is fordított nekem. -Ő sem kedvel engem. - Jelentettem ki és a manó felé biccentettem a fejem. Ám a manó már nem vehette el a kedvem. Lecsüccsentem a helyemre és mohón elkezdtem inni a csokimat. Szorosan markoltam, nehogy valaki még kikapja a kezemből. Az utolsó kortyoknál a pohár alja már az eget, akarom mondani a mennyezetet nézte, nem akartam, hogy egy csepp is maradjon benne. Az üres poharat letettem az asztalra, megtöröltem a csokis számat és egy ötlettel álltam elő. -Mi lenne ha átváltoztatnánk, hogy ő is cuki legyen? -Tettem fel a kérdést és vártam a válaszukat.
|
|
|
|
Keiko Cukorborsócska Sama INAKTÍV
Micike by: Noel; Pikaszisza offline RPG hsz: 520 Összes hsz: 24908
|
Írta: 2014. április 6. 19:42
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=268080#post268080][b]Keiko Cukorborsócska Sama - 2014.04.06. 19:42[/b][/url] Aximaxi, és a cukorkák
Axel válasza egyáltalán nem olyan, mint amilyenre számítottam. Miért ilyen gonosz? Jó, tudom, hogy spenótka ő is, de kicsit kedvesebb is lehetne. Na de nem. Nem fogja ezzel letörni a kedvem, azt nem hagyom. Inkább egy bájos mosolyt varázsolok az arcomra, és továbbra is felé tartom a karperecet. - Akkor vidd el neki. Biztos nagyon aranyos lány lehet, és tetszeni fog neki - Vigyorgok továbbra is, majd megkapom a forrócsokim, amit azonnal, szinte egyszerre lehajtok, utána pedig jólesően sóhajtok egyet, és még a pici pocim is megpaskolom. Jaj, ez milyen jól esett. - Nem. Tényleg nem cuki. Pedig csak egy pici mosoly kéne a pofijára, és máris cukibb lenne - a könyökömön támaszkodom az asztalon, így nézek a rellonos prefire. - De jó ötlet, Csillámhercegnő! Ugye te is segítessz nekünk Axel? - kérdem mosolyogva, picit félrebillentve a fejem, egy cuki kiskutyát imitálva. Jaj a kutyik is milyen édesek szoktak lenni. Kell nekem egy. Jó, az igaz, hogy van egy mókusom, és egy puffskeinem is, még szülinapomra egy baglyot is kaptam, de azért egy kutya az más. Főleg a jó nagy cukorfalatok, mint például a berni pásztor. Jaj hogy enném meg azokat is. Már tudom, mit fogok következőnek rajzolni. Cuki kutyikat. Látom, hogy Lin most nem nagyon figyel, csak mondogatja magában a hozzávalókat, amiket a manók szép sorban hoznak neki, ezzel elállva a fiú elől a kiutat. Nem mintha nagyon választhatna, mert én meg karon ragadom, és ha nem ellenkezik, visszaültetem a helyére. Fejemben végig különböző sütik járnak, gondolkozom, hogy milyet csinálhatnánk. Valami színeset, és cukrosat, az biztos, de azon belül milyet?
|
|
|
|
Axel Sebastian Sjölander Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2014. április 6. 22:10
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=268422#post268422][b]Axel Sebastian Sjölander - 2014.04.06. 22:10[/b][/url] Cukikommandó
Már menne is a konyhából vissza a klubhelyiségünkbe tovább tanulmányozni a Salemi boszorkányper történetét, de egy egész lánycsapat szorítja gyakorlatilag sarokba. Abból kiindulva, hogy Keiko is itt van, tuti levitások, és vagy évről évre rosszabbak cukiság szempontjából, vagy az ő tűrőképessége kezd fogyatkozni ezzel a nyavalyával szemben. Ha rózsaszínnel traktálják, nem szokta nagyra értékelni, főleg, ha közben még az útját is megpróbálják elállni, pedig határozottan dolga lenne, és ennél mindenképpen jobb. - Aha, úgy tervezem. Gondolj bele, micsoda szép hálaadási vacsora lenne belőled. Tábortűz fölött roston sütve még a vasárnapi szórakoztató műsor is meglenne a diákságnak, nem gondolod? - kérdezi, mert most aztán nincs kedve azon töprengeni, hogy a lánynak vajon palacsintát volna-e jobb enni, vagy gofrit reggelire, főleg, ha közben meg az a problémája, mint a lányok legalább 70 százalékának, nevezetesen, hogy elhízik. Akkor meg ne egyen édeset, probléma megoldva. Ráadásnak még Keiko is jön az elképesztően rózsaszín karkötővel, amitől kiveri a frász. Naná, hogy pont az nem hiányzik a csuklójáról. Persze. Szép is lenne. Az sem érdekli, ha megsértődnek, tényleg nincs türelme itt lenni éppenséggel, de valahogy a szőkeség meg közben folyamatosan elé billeg be, aztán meg a manók is megjelennek, és egyszerre képtelenségnek tűnik átjutnia az élő akadályon. - Én cuki? - néz fel a harmadik lányra elkerekedő szemekkel, majd megrázza a fejét. Tiszta libabőr lesz még a gondolatától is a dolognak. Kedves, meglehetősen alkalmazkodó és simulékony, ha arról van szó, na de cuki? Ez röhejes lenne. - Szó se lehet róla. Nem tudom, mi ütött belétek, de jobb dolgom is van, mint palacsintát sütögetni veletek és rózsaszín ékszereket magamra aggatni. Kösz, Keiko, Annie megkapja a karkötőt, ő tényleg szereti ezt a színt, csak nekem most már tényleg mennem kellene. Még egy rakat dolgom van ma. - jelenti ki, de Keiko van oly merész, hogy belé karoljon, és már húzza is, aminek az eredménye az lesz, hogy a meglepetés hatására a bögréje a földön landol, csörömpölés közepette, és a teljes tartalma elönti a padlót, szilánkokkal megszórva. - Na ez aztán tényleg kellett. - morog cseppet sem kedvesen, mint valami barlangjából tél közepén kiráncigált medve, és a pálcáját igyekszik előszedni, mert szeretné még azt a bögrét egyben látni, és a kávét is jó lesz eltakarítani, és bár addig is el kell viselni a cukikommandót, nem szeretné így hagyni maga után a konyhát, hát nekilát egy jól irányzott bűbájjal helyrehozni a csészét, majd feltörölni néha innivalóját.
|
|
|
|
Aileen Csillámhercegnő Aurora INAKTÍV
Csillámhercegnő | Legcukibb | Móki offline RPG hsz: 390 Összes hsz: 5022
|
Írta: 2014. április 7. 20:22
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=269168#post269168][b]Aileen Csillámhercegnő Aurora - 2014.04.07. 20:22[/b][/url] Axelbogyó *__*Egészen ellenségesnek tűnik nekem a srác, pedig nem emlékszem, hogy bármit is ártottam volna neki. Na, de hát a semmiért biztos, nem akarna megenni, sőt feltálalni az iskola többi diákjának. Ezt csakis mélyről jövő és erős harag mondathatja vele. Akkor pedig biztosan tettem valamit, ami neki nem tetszett. De nekem az sem rémlik, hogy találkoztunk volna korábban. Sütis ötleteimet félretéve előveszem ezt a problémát, hiszen ez láthatóan sokkalta fontosabb, mint az, hogy milyen összetevőkből lehet megalkotni a tökéletes vacogó mignont. Hiába járatom azonban az agyam, semmi nem jut eszembe, ami miatt megbántódhatott. Pedig láthatóan egyre idegesebb, és ezt bizonyára én, vagy, ha nem akarok ennyire egoista lenni, akkor mi váltottuk ki belőle. Most már észlelem távozási szándékát, és bár a probléma továbbra sincs megoldva, úgy gondolom, hogy nem szabad akadályoznom őt a szabad helyváltoztatásban, ezért én félreállnék az útjából, a manók azonban maradnak, Kei pedig még úgy látszik, nem szeretné elengedni őt, és láthatóan Dashának sem áll szándékában egérutat adni a fiúnak. Szó mi szó, mindannyian alaposan kivesszük a részünk egy jó kis káosz megalkotásában, aminek tetőpontja a srác bögréjének eltörése. Szerencsére az ivóeszköz gyorsan megjavul, hála a helyes pálcahasználatnak, és a lé is gyorsan tűnik el a manók és a fiú munkája nyomán. Válla felett kérdőn nézek a lányokra, mert egyedül nem tudom eldönteni, hogy érdemes-e még marasztalnunk, a láthatóan besokallt egyedet, és, ha igen, akkor hogyan. Nekem már nincs ötletem rá, hiszen láthatóan semmi nem használ, szeretne tőlünk mielőbb megszabadulni. Én azonban még tudni akarom, hogy mi is a baja velem, illetve, ha nem csak én húztam ki nála a gyufát, akkor velünk. - Te nem szeretsz minket? - fordulok felé, és nézek a szemébe - képzeletem szerint - csillámlóan ragyogó tekintettel.
|
|
|
|
Tenshi Szivárványpóni Dasha INAKTÍV
offline RPG hsz: 356 Összes hsz: 5924
|
Írta: 2014. április 10. 18:47
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=271199#post271199][b]Tenshi Szivárványpóni Dasha - 2014.04.10. 18:47[/b][/url] ♦ Cukikommandó ♦
O-ó. Már nagyon mérges lehet. Én csak ülök a helyemen ölbe tett kézzel és figyelem, hogy mennyire szenved. Láthatóan ideges. Nem tudom, hogy miért, de én viccesnek találtam a szituációt. Csak nevettem és nevettem, egy szót sem szóltam. A nevetésemet Keiko reakciója szakította meg. Láttam, hogy felugrik és elkapja a távozni készülő fiút. Azt már nem! Nem menekülhet. Senki sem hagyhat csak így itt minket. Mi cukik vagyunk! Láttam, hogy egy lökés hatására a bögre megbillen és a földön landol. Nem mertem odanézni, amint észrevettem, hogy esni készül én behunytam a szemem, a fülemet igyekeztem befogni a kezemmel és behúztam a fejem. Amikor kinyitottam a szemem a bögre széttörve hevert a földön és az ital folydogált mindenfelé. Amikor már sikerült felfognom, hogy mi is történt folytattam a röhögést. -Hupszi. Ez eltört. - Mondtam aranyosan és ártatlanul. Tudtam, hogy ezután már tényleg el fogja hagyni a konyhát, jobban mondva elmenekül tőlünk. Furcsán és érdeklődve nézek rá Csillámhercegnőre, aki látszólag hagyni akarta hagy menjen. Felálltam a székből és elálltam a menekülési útvonalat. Lehet, hogy ő hagyja, de én nem! Olyan rossz érzés valakit boldogtalannak látni. Úgy döntöttem gondoskodni fogok róla, hogy ő is boldog és aranyos legyen mint mi. Egyenesen a fiú szemébe néztem és gonosz mosolyt festettem az arcomra. - Te nagyon ideges vagy. Ne légy hát ideges. Légy cuki, mint mi. - Egy gyors mozdulattal odalépek hozzá és a mérges, dühtől teli arcára nyomok egy lágy kis puszit. Azt sejtettem, hogy nem számít erre a lépésemre. Bár miért is számított volna. A puszi után mosolygok rá és ismét hozzászólok. - Cukinak lenni jó. Rózsaszínben látni a világot jó. Szerinted is?
|
|
|
|
Keiko Cukorborsócska Sama INAKTÍV
Micike by: Noel; Pikaszisza offline RPG hsz: 520 Összes hsz: 24908
|
Írta: 2014. április 10. 19:49
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=271255#post271255][b]Keiko Cukorborsócska Sama - 2014.04.10. 19:49[/b][/url] Aximaxi, Csillámhercegnő, és Szivárványpóni
Ooolyan kis mogorva Axel. Miért ilyen? Nem szabadna ilyennek lennie, főleg ezen a csodaszép rózsaszín napon, mint amilyen ma is van. De hát nem szereti ezt a színt. Mégis miért? Pedig az az egyik legszebb. Olyan vidám, és cuki szín. Hogy lehet nem szeretni. Emelett még igen goromba is, lehet, hogy goromba gombát reggelizett, és azért ilyen. Ejnye, nem tudja, hogy azok gonoszak? Ezek szerint nem. És el akar menni. De még ne menjen, hisz olyan jó a társaságunk, vagy nem? Szerintem nagyon. Hatalmas a káosz itt, amit azonban nem tudok felfogni, viszont akkor már én is rájövök erre, mikor a cuki bögre közelebbi barátságot köt a földdel. Persze ennek a barátságnak nagyon szomorú a vége. Na nem azért, mert szerelembe esnek, de el kell válniuk. Nem, dehogy. A bögre darabokra törik, és a benne lévő finom ital szétfolyik a konyhában. Hát ezt nem akartam. Behúzom a nyakam, s két kezem a szemem elé teszem, hogy ne lássam a becsapódást, ami elkerülhetetlen volt. Csak a csattanás hangját hallom, de ez épp elég arra, hogy kicsit összerezzenjek, majd még mindig a szemem befogva, két ujjam között kandikálok ki, hogy lássam, mi a helyzet. Ajajj. Úgy látszik sikerült kicsit felmérgesítenünk Axelt. De hát ne legyen mérges, hisz, ahogy ő is tette, ez probléma könnyen megoldható egy pálcaintéssel. - Hupsz! Bocsi - kérek azonnal bocsánatot, egy apró mosollyal az arcomon. Próbálok bűnbánó arcot vágni, azonban ez valahogy nem nagyon akar menni. Olyan vicces ez az egész helyzet. Most már én is hagynám, hadd menjen, hadd puffogjom magában, de úgy látszik Dasha ezt másképp gondolja, és puszit nyom Aximaxi arcára. Végre! Most már ő is olyan cukin fogja látni a világot, mint mi. Nem mondok semmit, csak egy hatalmas mosollyal az arcomon figyelem Axelt, és a reakcióját.
|
|
|
|
Axel Sebastian Macisajt Sjölander Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2014. április 19. 03:35
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=278613#post278613][b]Axel Sebastian Macisajt Sjölander - 2014.04.19. 03:35[/b][/url] CukikommandóSemmi kedve három lányhoz, aki éppen nagyon idegesítő a rózsaszín felhőkön sétálós hangulatával. Fáradt, kellene a kávéja és az, hogy békén hagyják mindennel, nem csak a rózsaszínnel és a cuki mivoltukkal, hanem tényleg mindennel. Úgy tűnik, nem volt jó választás a konyha mára, éppen rosszkor van rossz helyen. Még a bögre is kiesik a kezéből, ahogy Keiko karon ragadja és láthat neki takarítani, ha nem akarja úgy hagyni a földön az innivalója maradékát. Szemöldökét ráncolva emeli fel a fejét a szőkeségre a kérdése hallatán, kezébe a már ép bögrét tartva, mert megpróbálta megnézni, nem maradt-e rajta valahol repedés, majd megvonja a vállát és megszólal. - Azt nem szeretem, hogy éppen nem hagytok békén. Különben emlékszem rád, te vagy Runa egyik szobatársa. - jelenti ki, miután előre hajolva bemászott a lány aurájába, hogy megszemlélje, aztán ismét hátrahúzódik, leteszi a bögrét az asztalra, és szétnéz, nem hagyott-e valahol valamit, amit nem kellett volna. Na igen, a morzsákat az asztalon. Jobbjával ügyesen bal tenyerébe terelgeti őket, majd a legközelebbi szemetesben talál nekik megfelelő helyet, és megpróbál oldalazva kiiszkolni a lányok között. - Ha megbocsátotok, még vár rám egy nagy adag tanulnivaló a mai napra. - közli, ám abban a percben elkapja az általa eddig még soha nem látott, gyanúja szerint keleti felmenőkkel rendelkező lány, és teljesen váratlanul egy puszit nyom az arcára. Grimaszt vágva dörzsöli meg az arcát, őt csak ne puszilgassa senki azt a pár embert kivéve, akinek hagyja, de ez a lány itt nincs közöttük. Szemöldökét összevonva csúnyán néz rá, majd Keiko-ra is. - Persze, hogyne. Menjünk, és fonjuk be minden felmosó "sörényét", és ki ne hagyjatok a jóból, kérek pár rózsaszín gyöngyöt én is a hajamba. - újabb grimaszt engedélyez magának, jó sok cinizmussal fűszerezve, direkt azzal a szándékkal, hogy na majd most odavág őcukiságuknak, a következő pillanatban azonban mégis mosolyra húzódik a szája, maga sem érti, miért. Mintha teljesen más lenne a világ egyik percről a másikra, abszolút más a megvilágítás, úgyhogy szusszant egyet, teljesen elfelejti, mitől is volt annyira begorombulva az imént, majd végignéz a lányokon. - Kér még valaki csokival nyakon öntött kávét? Vagy esetleg kakaót csinálhatok, mielőtt visszatérek a tanulnivalóm mellé? - kérdezi, és meglepően kedves, hirtelen váltva erre a verzióra mogorva énjéből. Talán jobb lett volna, ha inkább fejébe vernek egy csészét, vagy még inkább serpenyőt, ha már ott lóg úgyis minden kézügyben, de nem, puszilkodni kellett, tisztára, mint a hippik, aztán meg a végén kiderül, hogy ez is ragályos. Egykettőre kész Woodstock lesz itt, ha ez így megy tovább, és tessék, ő már dúdolgat is munka közben, nem is akármit. Beatles-ismerők azonnal kiszúrják, hogy ez bizony John Lennon Imagine-je, hangulathoz meg éppen tökéletes.
|
|
|
|