 Lopva közelíted meg a földszint ezen környékét, hiszen a Tanárok nem szeretik, ha zargatják a manókat munka közben. Mikor eléred az ajtót, megkönnyebbülsz, hogy senkivel sem futottál össze, és hogy a portrék sem szóltak rád. Belököd az ajtót, majd belépve a szemed elé tárul egy hatalmas helyiség. Olyan, mintha valami karácsonyi műhely lenne, már csak a télapó hiányzik, és a játékok. Bizony, az ételek fantasztikus gyárába kerültél, ahol vagy ezer manó sürög-forog, mindegyik valami tálcát visz, vagy tányért pakol, esetleg a tűzhelynél áll, talán mosogat. Körülnézel a bámulatos helyiségben, melyben szembe veled a mágikus hűtőszekrényt találod. Igen ám, csakhogy mielőtt elérnéd vágyaid tárgyát, még át kell verekedned magad egy hatalmas asztalon, csakhogy az apróságok rengetegéről már ne is beszéljünk, akik jöttödre azonnal felfigyelnek, s kezüket-lábukat törve rohannak teljesíteni a kívánságodat. Kicsit hátrahőkölsz a nagy buzgóságban, ennél talán még egy tanárral, is jobban jártál volna. Az előtted álló asztalhoz vezetnek, leültetnek, és minden szavadat lesik. A helyiség jól világított, s egy lengőajtó van jobb oldaladon, ahonnan finom illatok, s újabb manók tömegei törnek elő. Mire kimondanád, mire fáj a fogad, már eléd hordtak mindenféle finomságot, így csak választanod kell. Balra találsz egy hatalmas szekrényt, melyben mindenféle evőeszköz található, továbbá poharak és tányérok. A kredenc fából készült, s színét az eredeti mahagóninak meghagyták. A falak fehérre vannak festve, hiszen a lecsapódott pára miatt, mely a főzés következtében belengi a termet, sűrűn kell a pálcáért, vagy a hengerekért nyúlni s újrameszelni. Balra a sarokban található egy ajtó, amely titokzatosságával, és egyedüliségével hívogatóan kacsint rád. Leugrassz a székről, s elindulsz felé. Az ajtógombot elfordítva egy még az előzőnél is nagyobb helyiséget látsz, amelyben ezerféle kis kamrácska tűnik fel. Egy manó áll középen, mint valami felügyelőtiszt, s apró karjaival körös-körül integet, jelezve, hogy melyikbe mit tegyenek. A kis mágikus fém dobozkák szállítják az ételt a Nagyterembe a diákoknak. Visszakanyarodsz, s észreveszel egy eddig nem látott ajtót. Remekül elrejtették a kíváncsi tekintetek elől, annyi szent. A folyosóról belépve nem láthattad, hiszen a kredencnek ezen oldalán található. Odalopakodsz, most nem igen figyelnek rád, s benyitva egy kamrát találsz, ahol bizony elég sokféle dolog található, csak kívánnod kell! Azonban a manók ezen helyet féltve őrzik, rájuk lett parancsolva, így gyorsan ki is tessékelnek onnan, mielőtt megragadhatnál valamit is.
|
|
|
Ell (fogadható:P)
Sosem gondoltam volna, hogy ennyi stréber, izé... szorgalmas diák lengi körül a Mugliismeret órákat, nem beszélve a szorgalmi feladatokról. Manapság örülök ha levegőt vehetek, legutóbb is nem kevesebb mint 20 levéllel bombáztak meg a baglyok. Aztán igyekezni kell, különben már zargatnak és kérdezősködnek a pontok holléte felől, és ha nem tudok érdemleges választ adni lemondhatok az év tanára díjról... Úgy jöttem ide hogy a logikára és a tényekre fogunk építkezni, nem a pontokra, a házi feladatokra. Ezek szerint a diákok nagyon is keresztezni tudják a terveket. Nekem személy szerint nem tetszik ez a pontverseny, túlságosan is élezi a konfliktusokat diákok és házak között. Szeretem megdicsérni az ügyesebb diákokat, de próbálom őket figyelmeztetni az összetartásra is, végtére is mindannyian fiatalok, később már nem lesz lehetőségül ennyi barátságot kötni. A mai nap... hát, lenne még meló, de kész, feladom, szükségem van egy kis lazításra. Erre a legjobb a hely a konyha. Egy férfi legnagyobb álmai között mindig jelen van a konyha, a finomabbnál finomabb ételek, sütemények. Néhány perc leforgása alatt már az ajtó előtt állok, végtére is volt már alkalmam felfedezni a legrövidebb utat. A manó már üdvözöl s hozza is a süteményeket, igen, már ismernek. Kényelmesen helyet foglalok, és hozzá is látok. Bár ez nem a legizgalmasabb pillanataim egyike, viszont nekem annál többet ér. Érthető, ha ennyi munka után édes a pihenés, jelenleg azt sem bánnám ha később társaságom is akadna, kicsit magányosnak érzem magam ennyi levéllel összezárva.
|
|
|
Rédey András Kálmán INAKTÍV

offline RPG hsz: 15 Összes hsz: 1898
|
Írta: 2013. augusztus 6. 17:06
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=159738#post159738][b]Rédey András Kálmán - 2013.08.06. 17:06[/b][/url] Ell (fogadható:P) Sosem gondoltam volna, hogy ennyi stréber, izé... szorgalmas diák lengi körül a Mugliismeret órákat, nem beszélve a szorgalmi feladatokról. Manapság örülök ha levegőt vehetek, legutóbb is nem kevesebb mint 20 levéllel bombáztak meg a baglyok. Aztán igyekezni kell, különben már zargatnak és kérdezősködnek a pontok holléte felől, és ha nem tudok érdemleges választ adni lemondhatok az év tanára díjról... Úgy jöttem ide hogy a logikára és a tényekre fogunk építkezni, nem a pontokra, a házi feladatokra. Ezek szerint a diákok nagyon is keresztezni tudják a terveket. Nekem személy szerint nem tetszik ez a pontverseny, túlságosan is élezi a konfliktusokat diákok és házak között. Szeretem megdicsérni az ügyesebb diákokat, de próbálom őket figyelmeztetni az összetartásra is, végtére is mindannyian fiatalok, később már nem lesz lehetőségül ennyi barátságot kötni. A mai nap... hát, lenne még meló, de kész, feladom, szükségem van egy kis lazításra. Erre a legjobb a hely a konyha. Egy férfi legnagyobb álmai között mindig jelen van a konyha, a finomabbnál finomabb ételek, sütemények. Néhány perc leforgása alatt már az ajtó előtt állok, végtére is volt már alkalmam felfedezni a legrövidebb utat. A manó már üdvözöl s hozza is a süteményeket, igen, már ismernek. Kényelmesen helyet foglalok, és hozzá is látok. Bár ez nem a legizgalmasabb pillanataim egyike, viszont nekem annál többet ér. Érthető, ha ennyi munka után édes a pihenés, jelenleg azt sem bánnám ha később társaságom is akadna, kicsit magányosnak érzem magam ennyi levéllel összezárva.
|
Ha tiltva nevelsz, hazudni tanítasz...
2012. - Év tanára
http://ask.fm/RBandi
|
|
|
Elliot J. Knight INAKTÍV
 Griffendéles exTerelő offline RPG hsz: 105 Összes hsz: 1065
|
Írta: 2013. augusztus 6. 17:40
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=159743#post159743][b]Elliot J. Knight - 2013.08.06. 17:40[/b][/url] ~ Rédey (bácsi:P) ~Vajon itt is úgy van, mint a Roxortban, hogy a Nagyterem alatt egy ugyanolyan helyiség van, és a manók eleget tesznek a diákok kívánságainak!? Mert szerintem igen, de ezt csak akkor tudom meg, ha kiderítem. Több, mint valószínű, hogy valahogy a nagyterem fele lesz a konyha, így arra indulok meg. Minden bizonnyal a terem "alatt" lesz, így aztán lefele veszem az irányt. Keresgéltem még egy darabig, mire sikerült megtalálnom a helyet. Belépve azonnal megcsapott az ételek illata, de igazából nem ezért jöttem ide. Titokban reménykedek, hogy lesz itt egy olyan manó, akit meg lehet fűzni, hogy adjon nekem vajsört. A Roxfortban sikerül, remélem itt is. Azonban erről az álmomról hamar le kellett tennem, ugyanis az egyik ülőalkalmatosságon egy tanár ücsörög. Így látásból nem igazán ugrik be, hogy ki is lehetne, vagy mit is tanít, de ameddig nem akar büntetést varrni a nyakamba, addig tökéletesen mindegy a számomra. Inkább kérek valami sütit a manóktól, majd a tanár felé veszem az irányt. – Jó napot Professzor. Leülhetek? –ilyen is ritkán fordult elő velem, hogy pont egy tanárral beszélgetek, illetve sütizek. Általában kerülöm a tanerőket, és csak akkor állok velük szóba, ha nagyon muszáj: vagyis az órákon. Itt most kényszerhelyzet van, mert ameddig itt ücsörög, addig biztosan nem jutok vajsörhöz a suliban. Mondjuk nem értem magamat sem, a csárdában gond nélkül kérhetnék egyet, de mire hazamegyek, az még sok idő. Addig meg nem bírom ki. Közben megkapom a süteményeket is, de ameddig a tanerő nem engedi, addig nem ülök le. Mégis csak illetlenség lenne engedély nélkül leülni, és annyi tisztelet még szorult belém, hogy megvárom a választ. – Hogy van? –közben újabb kérdést teszek fel, hogy azért életben tartsam a beszélgetést.
|
|
|
|
Rédey András Kálmán INAKTÍV

offline RPG hsz: 15 Összes hsz: 1898
|
Írta: 2013. augusztus 6. 19:02
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=159751#post159751][b]Rédey András Kálmán - 2013.08.06. 19:02[/b][/url] EllllNem kellett sokáig várni... Kívánságom valaki számára parancs. Alig, hogy megettem egy pogácsát máris betoppant egy kölyök. Ahogy látom kb. harmadikos lehet, kicsit elveszett, legalábbis szerintem. Ide csak az jön egyedül, aki valami illegális murit akar, esetleg elege van mindenkiből vagy nincs is kivel jöjjön. Nagyon remélem hogy ez az igazság, mert ha ő is szorgalmit hozott nem akarja látni a reakciómat. Nem leszek vidám és örömteli meg főleg... - Szia! Persze! Foglalj csak helyet, van itt elég. - Nézek körbe a teremben, végül is csak én vagyok itt egyedül, felőlem bárhova ülhet, engem különösebben nem zavar. Fogadjunk most az a rész jön amikor a diák megilletődik, jön valami hivatalos duma, aztán alig várja hogy elhúzzak a fenébe. Tudom... én is voltam diák, mellesleg ez az ötödik tanévem itt, rájöttem már pár dologra. - Jól, köszönöm. Gondolom te is. Ki nem érezné jól magát Sütiországban... - Sütiország, háh, mint valami kisiskolásoknak szóló rajzfilmben. Gyer velünk Sütiországba, a barátság lágy ölén... Oké, normális vagyok még, csak egy kicsit elkalandoztam. - Szerintem nem csak a süti miatt jöttél... remélem nem szorgalmit hoztál. - Tudom, hogy nem, annyira azért nem vagyok hülye, de azért kíváncsi vagyok mit válaszol. Én végeztem, felállok, körülnézek, megakad a szemem a finomabbnál finomabb italok arzenálján. Töltök is magamnak egy pohárral, méghozzá a vajsörből. Visszaülök, hogy tovább hallgathassam a lurkót, mintha csak egy vallatás lenne.
|
Ha tiltva nevelsz, hazudni tanítasz...
2012. - Év tanára
http://ask.fm/RBandi
|
|
|
Elliot J. Knight INAKTÍV
 Griffendéles exTerelő offline RPG hsz: 105 Összes hsz: 1065
|
Írta: 2013. augusztus 6. 20:22
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=159803#post159803][b]Elliot J. Knight - 2013.08.06. 20:22[/b][/url] ~ András bácsi ^^ ~Bólintottam egyet köszönet képen, és leültem a tanerővel szemben. Beleharaptam az egyik sütibe, közben elmosolyodtam a szavain. – Én is jól vagyok. Sütiország? Maga nevezni el így helyet? –érdeklődtem a falat lenyelése után. Azért itt nem csak sütemények vannak, mert végül is konyha, nem cukrászda. A faluban úgy is van egy, a suliban elég furán mutatna. Közben olyan érzésem támadt, mintha átlátna rajtam, és ezt közli is velem. Ennyire látszik rajtam, hogy a vajsörért jöttem, nem pedig sütiért? Pedig nem is vagyok függő... annyira. De kiderült, hogy talán mégsem vagyok annyira átlátszó. – Nem, nem hozni szorgalmit. Restellem, de nem jut eszembe, hogy maga milyen tárgyat is tanít. –elnézést kérően húztam el a számat. Aztán érdeklődve néztem, ahogyan felkel, és titokban reménykedtem, hogy már el is megy, de mégsem. Inkább az italokhoz megy, tölt magának valamit, majd visszaül. Az orromat azonnal megcsapja a vajsör illata, ráadásul még jobban szomjazom rá. Az viszont furcsa, hogy egy tanár iszik ilyesmit a suliban. Itt talán másabbak a szabályok, vagy inkább csak a diákoknak van megtiltva? Na, majd mindjárt kiderül. – Úgy tudni nem lehet alkoholt inni az iskolában. Vagy csak diákoknak tilos? –közben megeszem a megkezdett süteményemet, és érdeklődve várom a választ. A végén még kiderül, hogy jó fej a tanár, és még lehet vele iszogatni is. Mondjuk az érdekesen jönne ki, ha valaki bejönne még ide, és rajta kapna, hogy egy tanárral iszogatok. Nem csak én szívnám meg, hanem még ő is. – Mellesleg Elliot vagyok. Maga? –talán a neve alapján be tudom azonosítani, hogy milyen tárgyat is tanít. Viszont ismerős az arca, tuti hogy tanulom a tantárgyát, a kérdés csak az, hogy mit is tanít. Sok tantárgyam nincsen, szóval 3 közül lehet válogatni, mivel az MM-et Kahlil tanítja, az önismeretet meg egy nő. Az meg kizárt dolog, hogy a velem szemben ülő férfi nő legyen, hacsak nem ivott százfűléfűzetet.
|
|
|
|
Rédey András Kálmán INAKTÍV

offline RPG hsz: 15 Összes hsz: 1898
|
Írta: 2013. augusztus 7. 09:21
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=160065#post160065][b]Rédey András Kálmán - 2013.08.07. 09:21[/b][/url] Elli-belli
Mókás. Nem gondoltam volna, hogy ismét egy külföldi diák lesz a társaságom, bár tetszik az akcentusa. Néha az az érzésem mintha nem is Magyarországon lennék, a magyar diákok szinte már kisebbségnek számítanak. Szerencse, hogy egyelőre még nem kötelező a kétnyelvű oktatási rendszer bevezetése. Ők legalább megtanulnak magyarul, bár nincs is túl sok választásuk. - Aranyos... de nem! Csak úgy, kicsúszott a számon. - Mondjuk nem lenne rossz mint fedőnév, az tény. Ha több időt fogok itt tölteni valószínűleg ez lesz a kulcsszó. Ahogy magamat és a diákokat ismerem biztosan szükség lesz még rá... - Nem hoztál? Hála Istennek... - Megkönnyebbültem. Végre nem egy stréberrel van dolgom. Tudjátok ti, hogy milyen szerencse ez? Manapság bárhova megyek mindenki egyből a vizsgákról és a pontokról faggat, lassan úgy érzem magam mint egy tengerentúli celeb. - Elvileg nem nézik jó szemmel, de vagyok már 18 éves. - Iszom még egy kortyot. Ez a "nem szabad" vagy a stréberség egyik jele, vagy az irigység kezd kibontakozni. Mennyibe hogy ő is kér? Szinte biztos vagyok benne. Én is voltam diák, állandóan a csínytevés járt a fejemben, azóta már felnőttem... - András! Rédey András, ha így jobban rémlik. - Elliot, nekem személy szerint nem ismerős ez a név, bár amennyi diák jár hozzám naponta már meg sem lepődöm magamon. Ez a vajsör kezd lassan elfogyni, én pedig unatkozni... - Kérsz? - Felőlem... Van itt elég, én is csak egy ember vagyok. Ha neki ez minden vágya, hát legyen. - Vegyél csak nyugodtan, én itt sem vagyok!
|
Ha tiltva nevelsz, hazudni tanítasz...
2012. - Év tanára
http://ask.fm/RBandi
|
|
|
Elliot J. Knight INAKTÍV
 Griffendéles exTerelő offline RPG hsz: 105 Összes hsz: 1065
|
Írta: 2013. augusztus 9. 13:28
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=425&post=160773#post160773][b]Elliot J. Knight - 2013.08.09. 13:28[/b][/url] ~ András bácsi ^^ ~– Pedig jó kis név, nekem tetszik. –jobban belegondolva, tényleg találó a név, mert nem hiszem, hogy a diákok normális ételért jönnek le. Vagy valami ital kell nekik, vagy sütemény. Én már csak tudom, a Roxfortban is ilyen diákok voltak, szerintem itt sincs ez másképp. Valahol minden diák egyforma, és ki az aki kibírná vajsör nélkül az iskolai éveket? Csak az, aki még nem kóstolta. – Nem. Ennyien letámadják Tanár urat a szorgalmikkal? –nem tudnám magamat elképzelni tanárnak. Az a sok diák, meg a sok vita, meg az órák megtartása, szorgalmik és vizsgák javítása. Belegondolni is rossz, nemhogy átélni az ilyesmit. Nem lenne hozzá türelmem, és mint tudjuk, ha engem kihoznak a sodromból, az másnak fog fájni, és nem nekem. – Azt gondolni, elvégre tanár. Engem nem zavarni, csak kérdeztem. Nem vagyok még tisztában sok szabállyal, a Roxfort másmilyen volt. –vontam meg a vállamat. Való igaz, hogy a két iskola különbözik, de lemerem fogadni, hogy van benne azért hasonlóság is. A szabályok eltérőek, meg kell tanulnom, hogy itt mit szabad, és mit nem. Nem kell még büntetés, mert Jamie rögtön ki is akadna, ha megtudná. – Ahm Mugliismeret, ha nem tévedni. –igen, minden bizonnyal azt a tárgyat tanítja a tanerő. Legalább ezt is megtudtam. – Ez valami teszt akar lenni? Nem fog büntetést adni, ha inni belőle? –mosolyogva kelek fel a székről, és megyek töltök magamnak az italból. Ha megbüntet, akkor megbüntet, de egy vajsörért megéri szenvedni. Belekortyolok, és minden zamatát kiélvezek. Imádom, egyszerűen nem tudok betelni vele. – Készülni már szünetre? –minden bizonnyal igent fog rá mondani, mert ezt tudom leszűrni, ha már örült annak, hogy nem hoztam szorgalmit.
|
|
|
|