Sharlotte és Zachary

Egyre izgalmasabbak a napok itt az iskola falai között. Cupido már nem búslakodik az ablakban, és csak mereng a messzibe. Sokkal jobb elfoglaltságot talált magának, mégpedig az íjászkodást, amit már régóta űz. A minap is összeboronált egy párocskát a kísértetházban, és azóta még jó pár fiatal kapott nyilat a popsijába. Jó érzéssel töltötte el a pici szívét az, hogy szerelemmel megajándékozhatja az embereket, főleg így Karácsony előtt. Mennyire szép dolog, amikor ezt a csodás ünnepet az ember a szeretteivel, a szerelmével tölti. Eléggé lehangoló tud lenni szomorú, magányos embereket látni. De Cupido megfogadta, hogy tenni fog ez ellen.
Ma is az iskola falai között repkedett, amikor is az erkélyen egy fiút, és egy lányt pillantott meg. Pontosan arra a momentumra ért oda, hogy a két diák bemutatkozott egymásnak. Cupido ismét önelégült fejjel nyúlt az apró nyílért, majd megcélozta a lányt és lőtt. Azonban ez a nyíl nem talált. Cupido egy hatalmasat csapot apró tenyerével a homlokára, majd egy nagy sóhaj is elhagyta a testét. Újabb nyíl után nyúlt, majd ismét a lányt nézte kis céltáblának. Hamarosan az aprócska nyíl újra szélsebesen megindult, és meg sem állt a lány testéig.
Cupido végre még önelégültebb mosollyal nézte őket. Lehet, hogy egy újabb szerelmespár köszönheti neki ezt a csodálatos érzést. Mit sem törődve a továbbiakkal, hátravetette az íját, majd tova' reppent, újabb párokat keresve.