Keresztesi Alexandra

Úgy döntöttem, körbenézek egy kicsit a kastélyban. A körleten belül kezdtem, aztán átjöttem a déli szárnyba, fel az erkélyre, egy kis friss levegőt szívni. A virágokról eszembe jutott a beadandóm gyógynövénytanból, de aztán eltereltem a gondolataimat.
 Körbenézek, és megpillantok egy zöld nyakkendős, szőke hajú lányt. Rellonossal még, azt hiszem, nem is beszéltem ebben a tanévben. Meg talán tavaly sem. Mármint Moongason kívül, aki immár a Levitát boldogítja. Szó szerint.
 Visszaterelem gondolataimat a lányra. Közelebb lépek egy lépést, és köszönök.
- Szervusz! Angelica Black Wing vagyok. De szólíts csak Angelicának. -Mosolyogva nézek a szemébe. Mostanában unatkozni szoktam, jól jön egy barát. Remélem, ezt a barátot találom meg a Rellonos gólya személyében. Mármint gondolom, hogy gólya, hiszen eddig még nem láttam. Persze ez nem jelent semmit... Elsőévben ugyanis nem igazán volt időm ismerkedni. Tanultam, és utána jött a toronybeli incidens. Na, mindegy is.
 Remélem ez a Rellonos nem olyan, amilyennek a zöldeket általában elképzelik. Példa erre a Mardekár. Ami végül is a Rellon elődje. Arról is úgy tartották, hogy "rossz". Ez persze nem volt mindig igaz, mármint az, hogy aki zöld, az gonosz. Mint ahogy nem minden kék okoskodó, nem minden sárga kedves beszélgetőpartner, és nem minden vörös bátor.
 Egy gólya azonban más helyzet. Ő tiszta lappal érkezik az iskolába, legalábbis az esetek többségében nem tudják az elsőévesek előre, hogy mi a házak pontos jellemzése. Lényeg a lényeg, szeretnék barátokat, és nem akarok előítéletekkel lenni a házakról.