Kahlil L. Rochard
Éjjel 8-órakor Agaton elment az erkélyre gondolkodni, de hirtelen megcserent egy ág.
- Ki-ki-ki van ott? - kérdezte Agaton felemelve a pálcát arra a helyre mutatva ahonnan sejtette a férfit vagy nőt.
~ Vajon ki lehet? Talán veszélyes. ~ találgatott gondolatban Agaton.
-Eri-Eri-Eridonos vagy? Válaszolj, vagy szó-szó-szólok egy tanárnak! - Persze ez csak üres fenyegetőzés volt.
Agaton túlontúl gyáva volt ahhoz hogy szóljon egy tanárnak sőt még ahhoz sem volt mersze hogy varázslatot használjon - mondjuk még nem is tudott varázsolni -, de hogyha tudott volna akkor sem mert volna. Hűséges barátja Sam ott volt az oldalán és odalökte a pálcát ahol a férfi van.
- Kösz-kösz-köszönöm Sam.
A hold szépen beragyogta az erkélyt. Samnek nem kellet a fény, sötétben is jól látott de azért a fény rásegített a látásra. A férfi meghökkent amikor látta hogy Agatonnak nincs szeme. Sam vicsorgott meg mutatva a szép éles fogait.

Kahlil L. Rochard
-Jajj bo-bo-bo-csánat ur-ur-ur-am nem tudtam  ho -ho -hogy maga az - mondta Agaton halálosan megijedve.
PÁLCÁT SZEGEZETT A HÁZVEZETŐJÉRE!
"Biztos ki fognak rúgni." - gondolta Agaton. Amíg ő ezen rágódott addig Rochard mondta hogy tegye el a pálcát. Agaton észre sem vette hogy még mindig Rochardra szegezi a pálcát. Gyorsan eltette.
-J-ó-ó-ó. - Aztán nyugtató szavakat mondott Sam fülébe.
"Hogy hogy még mindig ilyen kedves?Tálán nem fognak kirúgni? Á ne is áltassam magam."
-I-i-i-i-igen, lekéstem a vonatot, ezért megkérdeztem apámat hogy merre van a Bagolykő Mágustanoda. Eljöttem a legközelebbi faluba vonattal onnan gyalog eljöttem, és már vagy fél órája mászkálok reménytelenül - mondta Agaton felbátorodva.
"Vajon elvezet a házamhoz?" - törte a fejét Agaton.
- Légyszíves elkisérsz a házamhoz, tudom hogy sok a dolgod, de azért el tudsz vinni engem? - kérdezte Agaton már teljesen megbízva Rochardban.

            Kahlil L. Rochard

- Bocsánat, megijedtem. Bár erre szerintem maga is rájött - nevetett.
"Szóval nem fognak kirúgni. EZ AZ!!Á, gondolkodni is nehéz ilyen fáradtan."
- Köszi. Elég nehéz volt. Bevallom minden mugli pénzem. Van itt egy hely, ahol munkába tudok állni és mugli pénzzel fizetnek? - "Azta megdicsért, pedig csak most találkoztunk, és a házvezetőm! De nem dicsekedek, nem vagyok képmutató és nem szeretem, ha kivételeznek, se velem, se mással. Bár ez nem olyan iskolának tűnik."
- Oké. Értettem. Ez az, köszönöm! Ami a csomagjaimat illeti. Sam, légyszíves hozd el őket. Köszönöm. - És bele bokszolt a levegőbe. "Majd megmondom az ajtó előtt, hogy már menjen el, kedves, de nem akarom, hogy úgy lássanak először, hogy a házvezetőnkkel, még rosszat gondolnak."

-Köszönöm és nem, nem támogatnak a szüleim mert már meghaltak.- Vakargatta zavartan fejét. "Vajon milyen lehet az eridon fészek?Biztos nagy. "Szögezte le Agaton gondolatban.
-Igen, nagyon okos.- "Már fáj a lábam remélem hamar indulunk még ki is kell pakolnom. "Majd fél lábra ülve izgett-mozgott.
-Jól van szerintem is.-Szögezte le Agaton.
-Igen hallottam az Eridonosokról. Remélem hamar összebarátkozok valakivel.- "Agaton már nagyon izgett-mozgott. Kahlil ezt látva elindultak gyorsan majd a bejáratnál elváltak.