Ha már vannak tornyok, akkor úgy illik, hogy legyen terasz is, nem igaz? A folyosó végéről beáradó fény nem mágikus, hanem a természetnek köszönhető. A kétszárnyú ajtón át kilépve egy teraszra érkezünk, melynek padlója, barna, elvétve halvány, fehér márványmintával. A hely olyan tíz főt tud befogadni maximum, így hangulatos maradt minden esetben. Néhány asztal és fotelszerű szék várja a pihenni vágyókat. A fekete korlát mágiája abban áll, hogy nem tud senki átesni rajta, hiszen egyből visszarántja, és a földre kényszeríti a próbálkozót.
Bal kéz felől, egészen a sarokban egy kis műkertet helyeztek el, melynek nézegetése nyugtatóan hat mindenkire. A látvány pedig magáért beszél, hiszen Bogolyfalva utcáit végigkövethetjük innen a szemünkkel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=171023#post171023][b]Milan Blaise Felagund - 2013.09.05. 12:20[/b][/url]

Keiko

Valahogy nincs levegő odabent, fullad, viszont kimenni sincs kedve, hiszen a rétet, a tisztást, a piknikezőt és ezekhez hasonló helyeket mind ellepték a diákok, akik most mind önfeledtek és vidámak. Ő épp egy igen fárasztó és hosszú, rengeteg tanulást igényló vizsgáról jött ki, olyanról, ahol szíve szerint az utolsó utáni percben is tudott volna még mit írni. Igen, ez a Varázstani alapismeretek vizsga, melynek sikeres elvégzése esetén megkapja az alap végzettséget, mely nélkül nem indulhat egy felsőbb tanulmányi szakon sem. Ha nem kapja meg, akkor viszont vagy vándornak áll vagy vándorcirkuszosnak, mert - ahogy azt minden reggel és este elmondják neki - szégyen lenne, ha elbukna ezen a vizsgán.
Morogva, lép ki az erkélyre, hogy a talárját végre a táskájába gyűrje, inge felső két gombját pedig a nyakkendője lazítása után kigombolja. A táskáját a korláthoz dobja, majd inge ujjait feltűrve, hatalmas nyújtózásban fejezi be a műveletsort. Ez fárasztó volt, nagyon fárasztó.
- SZABADSÁÁÁÁG!!!
Ordítja bele a világba, nem foglalkozva azzal, hogy lent esetleg meghallják és furán néznek rá. Sokan alapból érdekesen tekintenek rá az apja miatt, most még egy indok már nem számít. A hajába túrva lép közelebb a táskájához, hogy egy extra méretű Bogoly Berti féle mindenízű drazsét halásszon elő belőle, majd a korlátnak támaszkodva elkezdje kibontani, miközben az esélyeit latolgatja.
Három vizsgaidőpontot hirdetett meg Holló Albi. Az elsőre nem ment el. Hülye lett volna arra menni, hiszen az tizenhatodikán volt, amikor még képtelenség felkészülni rendesen. Előbb inkább beült önismeretre, mert az nem nagy szám, illetve sötét varázslatok kivédésére, mert az meg keresztapjának hála igen jól megy neki. Nem is az utolsóra ült be, hiszen az elég nagy hátránnyal indulást jelent, mivel naná, hogy tudja a tanár, mennyire elsunnyogta a tanulási időt. Teljesen jó volt ez a középút.
- Jó lesz ez.
Közben ráharap egy piros színű drazséra, amiről azonnal meg tudja állapítani, hogy vér ízű. Egy apró arcrándulással veszi tudomásul, főleg, mert a következő vaníliapuding ízű, ami javít a helyzetén. A harmadik viszont brokkoli ízű, így azt nemes egyszerűséggel kiköpi, azzal se foglalkozva, hogy valakit eltalálhatnak a lefelé repülő, megcsócsált darabok. Szabad ember. Semmi sem érdekli.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=175703#post175703][b]Milan Blaise Felagund - 2013.09.23. 17:09[/b][/url]

Jól esik itt kint állni, és semmivel sem foglalkozni, azonban mint mindig, most is elég hamar ráunt arra, hogy nem csinál semmit. Legalább egy könyvet hozhatott volna, hogy azt olvasgassa, vagy valami magazint. Bármit, amivel elüti az időt. Nézegetheti persze ezt a kis műpatakot is, de akkor már inkább a rendes vízhez ment volna le. Kisvártatva egy lány érkezik, akit eddig még nem látott. Nem köszön, pedig azért nem olyan nagy ez a hely, ami egy kicsit meg is botránkoztatja. Lehet, hogy sok minden terjed a rellonosokról, de azt még nem hallotta, hogy nem köszönnek, ezért nem is érdemes nekik köszönni. Felvont szemöldökkel fordul hát a lány felé, és egy kicsit erélyesebben köszön neki.
- Szevasz.
A döbbenet ekkor éri, ugyanis a lány mosolyog. Miért mosolyognak a lányok, ha egy fiú közelében vannak? Oké, hogy akkor a legszebbek, de ezt nem érti. Nem volt épp kedves, nem is köszönt, nincs rajta semmi vicces - fél lépést hátralépve az üvegben ellenőrzi, hogy a haja is normálisan áll -, úgyhogy nem érti mégis miért mosolyodott el ennyire a lány.
- Milyen lista az?
Érdeklődik a kezében tartott listát nézve. Bizalmatlan minden listával szemben, amit a lányok, fiúk jelenlétében írnak, így hát nem árt az óvatosság, még a végén valami sunyisággal vádolják meg, éppen most, amikor végre mutatkozik nála valami jellemfejlődés. Féloldalasan felé fordul, szemöldökeit egy kicsit megemelve. Kicsit előredőlve a listába is belepillantva.
- Csak nem rájuk vadászol?
Sosem lehet tudni ugyebár, hogy milyen őrült alakokat rejt az iskola. A múltkor találkozott egy sráccal, aki kényszeresen minden festmény aljára egy kis piros pacát nyomott, ami miatt persze a portréalakok felháborodva rontottak neki, de ő nem igazán értette a problémát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=176764#post176764][b]Milan Blaise Felagund - 2013.09.27. 02:09[/b][/url]

Keiko

- Á, értem, jó nagy lesz a korkülönbség.
Szép az első megjegyzése, csak gratulálni lehet neki. Ő bár egyetlen gyermeke a szüleinek vér szerint a húgával csak öt év korkülönbség van közöttük, mégis néha ez is nagyon, de nagyon soknak tűnt. Akkor mi lesz most? Hiszen a lány egy idős lehet a húgával, talán egy-két évvel idősebb. Ha neki most születne kistestvére, biztos, hogy meg lenne lőve vele rendesen, ő élvezi, hogy nem oszlott meg annyira a figyelem.
- Hm. A Ryuu és a Mei egész szép nevek szerintem, bár annyira nem vagyok jártas a kultúrádban és a hozzá kapcsolódó nevekben, de kimondva ezek tetszenek a legjobban. Mit jelentenek?
Szereti tudni a nevek jelentését, nem mintha lenne beleszólásuk abba, hogy milyen nevet adnak nekik, de mégis valamiért tudni akarja. Kezeit a zsebébe dugva nézi a papírt.
- Van egy név, amit egyszer egy filmben hallottam. A...At…Atsushi, ez az, nekem ez is tetszett.
Bár nem tudja, hogy pontosan mikor hallotta, de úgy volt vele, hogy ha esetleg a lány, aki jelent neki valamit ebből a kultúrából kerül ki, akkor lehet a gyerek egyik neve Atsushi, azonban úgy néz ki, ez most nem történik meg, mivel a lány határozottan nem ide való. Milan barátunk, bár még nem tudja a lány se, de ha egyszer megtörik a jég a szívén, akkor bizony hosszan tervez.
- Milan Blaise Felagund.
Az utolsót kicsit csendesebben mondja, mostanában mindenki annyira rácsodálkozott. Látszik, hogy nem mászkált korábban annyit a kastélyban, hogy megjegyezzék. Helyette most döbben rá mindenki, amikor már a varázstani alapismereteken is túl van. A kezet elfogadja, finoman, tényként kezelve, hogy ő egy fiatal hölgy fog vele kezet, majd visszasüllyeszti a zsebébe.
- Melyik házba jársz?
Bár az ő esetében talán nem olyan nehéz betippelni, hogy levitás. A rellonhoz túl bájos, az eridonhoz túl nyugodt, a navinéhez túl érdeklődő, emellett listát ír, és barátkozik is valamennyire, tehát a kékek házát gazdagítja.