Ha már vannak tornyok, akkor úgy illik, hogy legyen terasz is, nem igaz? A folyosó végéről beáradó fény nem mágikus, hanem a természetnek köszönhető. A kétszárnyú ajtón át kilépve egy teraszra érkezünk, melynek padlója, barna, elvétve halvány, fehér márványmintával. A hely olyan tíz főt tud befogadni maximum, így hangulatos maradt minden esetben. Néhány asztal és fotelszerű szék várja a pihenni vágyókat. A fekete korlát mágiája abban áll, hogy nem tud senki átesni rajta, hiszen egyből visszarántja, és a földre kényszeríti a próbálkozót.
Bal kéz felől, egészen a sarokban egy kis műkertet helyeztek el, melynek nézegetése nyugtatóan hat mindenkire. A látvány pedig magáért beszél, hiszen Bogolyfalva utcáit végigkövethetjük innen a szemünkkel.

Összeráncolt szemöldökkel ül egy katalógus felett, mely seprűket sorol fel. Ötlete sincs, hogy melyik az, amit érdemes megvenni. Azt meg pláne nem tudja, melyikre lesz pénze. Na és hogy fog rá pénzt szerezni? Ez még egy nagyon jó kérdés. Abban viszont biztos, hogy ha beválogatják a csapatba, szüksége lesz egy saját seprűje. Az eszébe sem jut, hogy megkérhetni a szüleit, vegyék meg neki. Vagy inkább nem is mer ilyesmibe belegondolni. Még mindig nem szokott hozzá a helyzethez.
Unottan fúj egyet és dől hátra a széken. Még sapkás fejét is hátra ejti. Kezei csúsznak kapucnis pulcsija zsebébe, ahogy lassan ismét előredől. Eddig nem törődött azzal, hogy van-e forgalom az erkélyen, ekkor konstatálja, hogy egyedül van. Talán másokat elriasztott a hűvös idő. Timi inkább csak félig lecsúszik a széken, tekintete úgy vándorol vissza a katalógusra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=863763#post863763][b]Molnár-Vars Tímea Magda - 2023.04.28. 19:42[/b][/url]

Összeráncolt szemöldökkel ül egy katalógus felett, mely seprűket sorol fel. Ötlete sincs, hogy melyik az, amit érdemes megvenni. Azt meg pláne nem tudja, melyikre lesz pénze. Na és hogy fog rá pénzt szerezni? Ez még egy nagyon jó kérdés. Abban viszont biztos, hogy ha beválogatják a csapatba, szüksége lesz egy saját seprűje. Az eszébe sem jut, hogy megkérhetni a szüleit, vegyék meg neki. Vagy inkább nem is mer ilyesmibe belegondolni. Még mindig nem szokott hozzá a helyzethez.
Unottan fúj egyet és dől hátra a széken. Még sapkás fejét is hátra ejti. Kezei csúsznak kapucnis pulcsija zsebébe, ahogy lassan ismét előredől. Eddig nem törődött azzal, hogy van-e forgalom az erkélyen, ekkor konstatálja, hogy egyedül van. Talán másokat elriasztott a hűvös idő. Timi inkább csak félig lecsúszik a széken, tekintete úgy vándorol vissza a katalógusra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=863963#post863963][b]Szentesi Kevin - 2023.05.08. 14:38[/b][/url]

A sütögetőnél túl sokan voltak, az elhagyatott mosdóba nem mer bemenni, a Nagyterem felejtős, mert olyankor mindenki ott van szinte. Félő, hogy azok is, akiknek állandóan céltáblája.
Ez az oka annak, hogy könyvével a kezében mászkál céltalanul a kastélyban, minden lehetséges opciót megnézve, hátha akad valami hely, ahol egyedül lehet. Ami addig opció, amíg meg nem látja eridonos barátját fejét hátraejtve. Megszeppen, először azt hiszi baj van, de végül Timi ismét előre néz és mozdul is. Megkönnyebbült sóhajjal lép pár bátortalanabbat, nem tudja, merje-e zavarni. Kicsit toporog, végül indul a lány felé.
- Szia! - köszön halkan. - Zavarlak? - kérdezi azonnal, tekintete esik a magazinra. - Nem szeretnélek, csak megláttalak, és régen beszéltünk, gondoltam megkérdezem hogy vagy, öm... - jön azonnal zavarba, amint felfogja, igenis megzavarta a lányt valamiben. Ha másban nem is, a seprűk nézegetésében. Egyáltalán nem ért hozzájuk, így még a segítségét sem tudja felajánlani. Zavartan áll mellette, szinte a csodát várja: vagy el lesz küldve, vagy a lány hellyel kínálja, de ő igenis kivárja. Ha másra már nem képes.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=864282#post864282][b]Molnár-Vars Tímea Magda - 2023.05.24. 15:38[/b][/url]

Pont nem látja, ahogy a levitás kilép az erkélyre, ám mikor meglátja, halvány mosoly költözik az arcára. Szemében továbbra is látszik az unalom és tanácstalanság keveréke.
- Nem, dehogy zavarsz. - Előredől, az asztalra támasztja alkarját. - Ülj le nyugodtan, ha van kedved - még fejével is int hozzá, a vele szemben álló szék felé biccentve. A társasággal sosincs baja, főleg, ha olyan valaki csatlakozik hozzá, akit bír. Kevin pedig határozottan illik ebbe a kategóriába.
- Próbálok seprűt választani magamnak - avatja be a fiút. - Nem sok sikerrel. - Egy sóhajjal el is tolja maga elől a katalógust, nem akar bunkó lenni és folytatni a válogatást Kevin társaságában. - Neked mi volt a terv? -ujjával bök a könyv felé. Lehet az regény vagy tankönyv, szakkönyv esetleg. Olyasmi, ami Timinek ritkán akad a kezébe. - Nem zavarlak, ha tanulni akarsz. - az eridonossal ez is ritkán fordul elő, de igyekszik tiszteletben tartani, ha másban viszont van ilyesmi szándék.