33. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:
Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Zachary Alex Williams Circle
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 56
Összes hsz: 563
Írta: 2012. december 21. 09:46 | Link

Nalaa ^^<3

2012. 12. 21.  A rettegett dátum, a Maják szerint. Ugyanis azt jósolták, hogy ma eljön a világvége. Csak egy gond van. Én nem hiszek ebben, ugyanis már sokszor megjósolták, hogy mikor lesz vége a világnak és sosem következett be. Egyszer biztos be fog, de nem ma. Valaki még filmet is készített a világvégéről, nem is egyet, amiket én sosem néztem meg, mert nem is érdekelt és tudtam, hogy azoknak a filmeknek nincs is értelme. Mivel szinte senki nem hisz már a világvégében, sokan viccelődni is szoktak vele. Például: A Nasa szerint tényleg elsötétül az ég december 21-én, a jelenség neve: Éjszaka. Vagy: A világvége lassan olyan lesz, mint a szülinapod. Minden évben megtörténik egyszer. De vannak olyanok is, akik halál komolyan veszik ezt az egészet. Ugyanis ásnak a földbe egy gödröt és 21-én oda mennek, hogy ők ne haljanak meg.
Na, mindegy. Itt az idő, hogy elmenjek valamerre. Most elméletileg órám lenne, de nincsen kedvem bemenni, így hát úgy döntöttem, hogy elmegyek az erkélyhez. De még semmi kedvem nem volt felöltözni, ezért most kéne magamra kapnom pár ruhadarabot. Felkelek az ágyamból és a nagy szekrényhez megyek, hogy kivegyek belőle pár ruhát. Pár perc alatt ki is választok egy kék inget meg egy farmernadrágot. Nem úgy minta nők. Ők képesek vagy fél órán át kiválasztani, hogy mibe menjenek el sétálni, vagy moziba. Miután magamra kapom a nadrágot és az inget, felhúzom a lábamra a cipőmet és el is indulok. Próbálok feltűnés nélkül eljutni az erkélyig, hiszen nem lenne jó, ha valaki elkapna. Elvégre prefi vagyok és azoknak kötelességük órákra járni. Nos… ez nekem most ki fog maradni. De majd elkérem a házit Yartól, vagy valakitől.
Halk léptekkel megyek a folyosókon és egy kicsit később meg is érkezek az erkélyre. Kinyitom az ajtót és a huzat kissé felborzolja barna hajam. Beljebb lépek és a legközelebbi széken helyet foglalok.
Hozzászólásai ebben a témában

Sharlotte Johanson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 6540
Írta: 2012. december 21. 13:39 | Link

Körtee <3 ^^

Csodás, ám de hideg napnak indult a péntek. Nem volt kedve bemenni az óráira. Talán a vészesen közelgő ünnepek, testvére hazatérése, a mára beharangozott világvége, vagy csak a lustasága  volt az ok, de véletlenül sem akart bemenni az óráira. Az otthon ülés azonban elég hamar megunta, így első gondolata egy séta volt. Össze kellett kicsit szednie magát. Felvett egy kényelmes kék felsőt és egy fekete farmert. Arra jött a téli öltözet, mert azért hidegnek hideg volt. Hamar el is indult, testvére még aludt akkor. Egy ideig járkált a faluba, de azt annyiszor tette már, hogy semmi élvezete nem volt benne. Így muszáj volt rászánnia magát arra, hogy fellátogasson a kastélyba. Nem sietett, csak céltalanul bolyongott. Az sem érdekelte volna, ha valaki rajtakapja. Hosszú útja után egy folyosóra ért, annak a végén pedig látott egy teraszt. Azonnal rájött, hogy az kell neki, el is indult oda. Ahogy közelebb ért észrevette, hogy társaság is akad. Ha prefektus, az sem baj, neki is órán kellene lenni. Odasétált hát a korláthoz, és nem tudván, hogy észrevette-e a fiú megszólalt.
-Szia.- köszönt, ahogy felé fordult, aztán rögtön eszébe is jutott, hogy be kellene mutatkozni. Nem akart illetlen lenni.
-Sharlotte vagyok. Johanson. Téged hogy hívnak?- mutatkozott be megszokott forgatókönyvvel, bambán mosolyogva. Azt nagyon jól csinálja, és sűrűn is; ez egy jó tulajdonsága. Míg a válaszra várt nekidőlt a korlátnak, és lenézett a falura. Elgondolkodott...Milyen kevés ideje lakik lenn, és mégis mennyinek tűnt. Nosztalgiázna is, bár nem tudja, lesz-e rá lehetősége.
Utoljára módosította:Sharlotte Johanson, 2012. december 21. 17:49
Hozzászólásai ebben a témában


Cupido
INAKTÍV


Szerelem vesz körül minket (se)
offline
RPG hsz: 41
Összes hsz: 164
Írta: 2012. december 21. 18:15 | Link

Sharlotte és Zachary

Egyre izgalmasabbak a napok itt az iskola falai között. Cupido már nem búslakodik az ablakban, és csak mereng a messzibe. Sokkal jobb elfoglaltságot talált magának, mégpedig az íjászkodást, amit már régóta űz. A minap is összeboronált egy párocskát a kísértetházban, és azóta még jó pár fiatal kapott nyilat a popsijába. Jó érzéssel töltötte el a pici szívét az, hogy szerelemmel megajándékozhatja az embereket, főleg így Karácsony előtt. Mennyire szép dolog, amikor ezt a csodás ünnepet az ember a szeretteivel, a szerelmével tölti. Eléggé lehangoló tud lenni szomorú, magányos embereket látni. De Cupido megfogadta, hogy tenni fog ez ellen.
Ma is az iskola falai között repkedett, amikor is az erkélyen egy fiút, és egy lányt pillantott meg. Pontosan arra a momentumra ért oda, hogy a két diák bemutatkozott egymásnak. Cupido ismét önelégült fejjel nyúlt az apró nyílért, majd megcélozta a lányt és lőtt. Azonban ez a nyíl nem talált. Cupido egy hatalmasat csapot apró tenyerével a homlokára, majd egy nagy sóhaj is elhagyta a testét. Újabb nyíl után nyúlt, majd ismét a lányt nézte kis céltáblának. Hamarosan az aprócska nyíl újra szélsebesen megindult, és meg sem állt a lány testéig.
Cupido végre még önelégültebb mosollyal nézte őket. Lehet, hogy egy újabb szerelmespár köszönheti neki ezt a csodálatos érzést. Mit sem törődve a továbbiakkal, hátravetette az íját, majd tova' reppent, újabb párokat keresve.
Hozzászólásai ebben a témában

Zachary Alex Williams Circle
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 56
Összes hsz: 563
Írta: 2012. december 23. 16:23 | Link

Nala ^^ <3

Úgy döntöttem, hogy ma szabad napot fogok kivenni. Elvégre itt a világvége, hát élvezzem ki az utolsó napomat. Bár az előbb már mondtam, hogy nem nagyon hiszek abban, hogy véget ér a világ és mindannyian meghalunk. Sőt, szerintem nem is fog eljönni a világvége. Legalábbis reménykedek benne. Még nem halhatok meg! Még nincsenek gyerekeim, nem is töltöttem be a 18-at. Ez szörnyű! Nevetek egy kicsit magamban, aztán felkelek az ágyamból. Leveszem magamról a pizsamámat és egy farmert meg egy inget. Ahhoz képest, hogy az erkélyhez igyekszem, elég lazán öltöztem fel. Hiszen ott kb. ugyanolyan az idő, mintha odakinn lennék. Mielőtt még elindulnék, átgondolom újra, hogy ki akarom-e hagyni az óráimat a mai nap. Végül úgy döntök, hogy egyszer lóghatok. Bár lehet, hogy pont emiatt fognak kitenni a prefik közül. De hallottam olyan prefektusokról is, akik néha-néha ellógták az órákat és mégsem vették el tőlük a jelvényüket. Abban bízok, hogy senki sem lesz az erkélyen.
Tehát el is indulok. Ám most nem akarok nagy zajt csapni, még a végén tényleg elkapnak. Szóval amilyen halkan csak tudok, úgy haladok a folyosókon. Szerencsére az erkélyhez vezető úton nem kell elhaladnom a Bibircsókos banya portréja előtt. Még a végén ő lenne az, aki beköpne. Az a banya nagyon szeret pletykálkodni, utálom őt. Bár ami azt illeti, nem sok festménnyel vagyok jóban. Emlékszem, mikor megérkeztem a suliba, az első dolgom az volt, hogy beszóljak a festményeknek. Nos, azóta nem nagyon szeretnek engem, de az imént említettem, hogy ez kölcsönös.
Pár perc alatt megérkezem az első szintre, ahol meglátom az erkély ajtaját. Már csak pár lépés, most már nem kaphatnak el. Legalábbis remélem. Kinyitom az ajtót, s mikor belépek, a szél belekap egy kicsit a nagy hajamba. Beljebb megyek és a legelső székre leülök. Feltűröm az ingem ujját, s behunyom a szemem. Nem gondolok semmire, csak pihenek. Úgyis ez az utolsó tanítási nap. Vagy lehet, hogy van holnap is, de arra biztos nem megyek be. Hétfőn már 24.-e, és ha jól tudom, haza lehet utazni és kezdődik a szünet. Ám a nagy pihenésemet az ajtó csapódása zavarja meg. A francba! Most az egyszer nem akartam társaságot, erre bejön egy lány. Szuper! Már épp mondanám neki, hogy prefektus vagyok és mégis mit keresek itt, de akkor biztos beköpne, hogy én is lógtam az óráról. Én pedig hiába hazudnék, nem tudnám magam kimagyarázni. Nagyon rosszul tudok füllenteni.
 - Zachary Alex Williams Circle. – árulom el neki a nevem közömbös hangon. – Lógsz az órákról, mi?
Hozzászólásai ebben a témában

Sharlotte Johanson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 6540
Írta: 2012. december 24. 14:19 | Link

Körte ^^ <3

Azon a pénteki napon, amikorra  a világvégét beharangozták, úgy döntött nem megy be az óráira. Valami különös érzése volt, és véletlenül sem akart ellátogatni bármelyikre. Persze a világvégében nem hitt, és nem az 'utolsó nap' jól alakulása miatt döntött így. Ő sem tudta miért. Egy ideig otthonában tartózkodott, aztán ezt megunta és elindult egy kisebb útra. Azonban a faluban is annyiszor járt már, hogy nem látott benne semmi jót, így elindult a kastély irányába. Olyanra nem vetemedett, hogy mégis ellátogat egy órára, csak valami nyugis és biztonságos helyet akart, ahol tud gondolkodni. Céltalanul bolyongott eleinte, aztán egy folyosó végén megpillantotta a számára alkalmas helyet. Közelebb érve azonban felfedezte, hogy nincs egyedül, ám ez sem okozott számára problémát. Köszönt és bemutatkozott, ami után a korlátnak támaszkodva nézte a falu havas képét. A válaszra várt, és közben azon gondolkodott, látta-e a fiút már valahol, mert nagyon ismerős. Amint meghallotta a fiú hangját furcsa érzés fogta el. Nem tudta mi az, de azonnal megfordult. Aztán a név után jött még pár szó. Nem túl kedves hangzással, de már az sem érdekelte. Miután kábulatában sikerült felfognia mely szavak is voltak ezek, semmi gondolkodás után közelebb ment. Csak közelített és közelített a fiúhoz. A tudatalattija vezérelte, azt sem tudta mit csinál, de ha tudta volna, akkor sem tehetett volna semmit ellene. Mikor már egészen közel volt, alig harminc centire, akkor szólalt csak meg, de úgy, ahogy nagyon ritkán teszi.
-Igen, lógok. Baj?- mondta valami mély és szenvedélyes hangon. Nem zavarta a közelség sem, hiszen ő teremtette. Tetteit nem felfogva állt a fiú előtt reakciót várva, majd ismét elkezdtek kicsúszni a száján a szavak.
-Látom Te is...Mi lenne, ha hasznosan töltenénk?...-hajolt közelebb és vetette fel első gondolatát ugyanazzal a hangnemmel. Közben egy olyan érzés kerítette hatalmába, ami az előzőhöz hasonló volt. Vajon szerelem, vagy csak vágy? Ki tudja... Mindenesetre ilyen viselkedést életében nem produkált, akármennyire össze volt zavarodva érzelmileg.
Hozzászólásai ebben a témában



Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint