36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2015. november 8. 12:29 | Link

Jeges asszonyság
- kinézet -

Szóval megbeszélni. Dolgokat. Ez sosem hangzik jól, főleg, ha két lány kell megbeszéljen dolgokat. Kamilla lehuppan az egyik fotelszerű székbe, felhúzza térdeit, kézfejei eltűnnek a bordó felső ujjaiban. Fogalma sincs arról, mit kéne megbeszélni, közte meg Dió között soha nem is volt semmi, kivéve azt az esetet a medencénél - viszont azt máig sem tudja, hova rakja. Megkérdezni a fiút nem meri, valószínűleg nem is lenne értelme. Megtörtént, és kész. Biztos abban, hogy volt olyan, akivel sokkal, de sokkal több minden történt. Felsóhajt, ajkai között lassan engedi ki a levegőt, figyeli, ahogy lehelete meglátszik, s akár valami füst, száll a bogolyfalvi házak felé.
Rémi tablettái használnak. Ha nem is száz százalékosan, de használnak. Vannak még rémálmai, rövidebbek, kevesebben vannak, és ez meg is látszik rajta. Már nem annyira kimerült, a szürke szemek alatt nem húzódnak táskák, vagyis jól láthatóan nem.
És Rémi. Na vele kifejezetten lenne mit megbeszélni, a legutóbbi találkozásuk nem sikerült épp a legjobbra. Viszont még nem mert beállítani a könyvtárba. Látta a szemeiben azt a villanást, megijesztette, sőt, halálra rémítette, és fogta magát, és eltűnt. Ő pedig még állt ott percekig, a szíve biztos kihagyott egy ütemet, és először még levegőt sem volt képes venni. Pedig nem akart rosszat. Egyáltalán nem akart rosszat. Csak.. Segíteni szeretett volna.
Lehunyja szemeit, újabb sóhaj, ujjaival végigszánt a szőke tincseken, melyek arcába lógnak. Nehéz, az egész annyira nehéz. Mikor újra szemlélni kezdi az alatta elhúzódó világot, már inkább türelmetlen, ám ez kívülről nem tűnik fel, aki rá néz, csak annyit lát, hogy pislog a siető emberkékre.
Hozzászólásai ebben a témában
Jégkirálynő
INAKTÍV


Hóvirág
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 962
Írta: 2015. november 8. 13:21 | Link

KAMICSUUU
így öltöztem fel.

Napok óta igencsak furcsán érezte magát, nem volt komolyabb problémája, ami miatt így kellett volna magát éreznie, szimplán csak a kósza gondolataival húzta fel az agyát. Meglehetősen nyugodt természete mostanság a háttérbe szorult, kissé ingerülté vált. Lehet a virrasztások és az éjszakánkénti jobbra-balra forgolódások miatt. Pár napja hallott pár pletykát a férjéről, hogy az alagsori medencénél kivel töltötte a szabadidejét. Vállat vont, nem igazán érdekelte különösképpen, legalábbis ezt mutatta kifelé. Belül sem volt haragos, sőt, egész nyugodt volt, viszont a zöldszemű szörny ott lappangott a tudatán belül.
Egy baglyot küldött a navinésnek, egy rövid üzenettel. Sajnos a nevénél többet nem is nagyon tudott kideríteni feltűnés nélkül. A rövid levélben ennyi állt: Találkozni velem, kint Erkély, holnap fél három. J.K.R.
Másnap Karyn sietős léptekkel igyekezett a találkahelyre. Igazából aznapra teljesen lenyugodott, fogalma sem volt arról, hogy vajon mit is mondhatna a lánynak. Nem tudta mit tegyen, de visszaküldeni nem akarta, ha talán már vette a fáradtságot és eljön majd vele beszélgetni. Rengeteg ötlet, gondolat, úszkált a fejében, ahogy az erkély felé haladt a hosszú vékony lábaival. Végül, megérkezett. Teljesen kihalt volt a helyiség, rajta kívül nem volt ott senki sem, csak egy szőke lány, kötött, bordópulóvert viselt. Talán ő lehetett a levelének címzettje, talán nem. Kék szemeivel méregette a fotelben gubbasztó csajt, s végül a panoráma emelte a tekintetét. Várt még párpercig, de hamar beleunt. Visszafordult a talán még mindig fotelben gubbasztó lányhoz és inkább rákérdezett a nevére.
- Kamilla? - tette fel a kérdését, remélte, hogy meghallja a szőke hajú. Közelebb lépdelt hozzá, hogy jobban szemügyre vegye. Arca érzelemmentes volt, a szemei viszont csillogtak, akárcsak a jégcsapok, amikre a napfény rávetődött.
Hozzászólásai ebben a témában


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2015. november 8. 13:43 | Link

Jeges asszonyság
- kinézet -

Nagyon belemerült a gondolataiba, valószínűleg egy mellette elrobbanó atombomba sem billentette volna ki. Hangulata az időjáráshoz igazodott, most olyan semmilyen volt, olyan üres. Se nem boldog, se nem szomorú, ott a két véglet között valahol, ködös és hideg. Viszont a nevének említése felrázza, fejét megemeli, a szürke íriszek ugrálnak a lány alakján.
- Ja. Kamilla. - bólint végül, majd arrébb húzódik, hogy ha esetleg a másik le akarna ülni, akkor legyen helye. Nem áll fel, annyira jó passzban éppen azért nincs.
Már meg sem lepődik Jegesné lenge öltözetén, a férjétől már éppen megszokta, hogy akár mamutot fagyasztó hideg is lehetne, ők ketten simán járkálhatnának meztelenül is, ha akarnának.
Akart mondani valamit. Tényleg, nagyon akart mondani valamit, de nem jutott eszébe semmi, aminek egy ilyen helyzetben érdemes lenne hangot adni, így inkább hagyta az egészet. Majd ha be akarja indítani a beszélgetést, a másik beindítja, elvégre ő tudja, mit akar beszélni. Ha egyáltalán azt szeretné, mert a levélben erre tulajdonképp nem tért ki, csak arra, hogy találkozzanak. A fagyizés is találkozás. Bár ilyen időben elég fura lenne fagyit enni. Beszívja a csípős levegőt, Karina felé fordítja fejét, majd mégis dumálni kezd.
- Nem csináltunk semmit. Olyat biztos nem, amire gondolsz. - mondja ki végül. Hogy igaz - e? Nagy valószínűséggel még ő sem tudja. Hogy tud - e hazudni? Ha a helyzet úgy hozza, gondolkodás nélkül.
Hozzászólásai ebben a témában
Jégkirálynő
INAKTÍV


Hóvirág
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 962
Írta: 2015. november 8. 14:38 | Link

KAMICSUUU
így öltöztem fel.

Ő az, megtalálta. Lényegében nem volt nehéz dolga, hisz konkrétan leírta, hogy mikorra legyen ott a másik. Elé sétált, kifejezéstelen arccal pislogott lefelé a lányra. Hosszas percekig csak bámult rá, gondolkodott, hogy vajon mit is mondhatna, mivel kezdje a mondandóját. Vagy ne is szóljon semmit? Csendben szidta magát, hogy miért várt egy napot ezzel. Amíg feldúlt volt, sokkal jobban jöttek volna a szájára a szavak, de lehet akkor sokkal sértőbb is lett volna. Így legalább tiszta fejjel tudott gondolkodni. Üsse hó.
Már épp kezdte volna a száját nyitni, hogy valami másféle témát dobjon fel, ám Kamilla közbeszólt. Csak egy mosoly kúszott az arcára, meglágyult a tekintete a mosoly következtében, végig hallgatta.
- Én hinni neked. - jegyezte meg kedvesen. Ám leülni, még nem ült le mellé, neki tökéletesen megfelelt az, hogy ott ácsorgott a lány előtt. Összefonta a karjait, felvett egy kényelmesebb pozíciót így lazábbra vette a testtartását. - Én hinni neked, de egyet te ígér meg nekem. - tette hozzá Karyn. Közben mégis meggondolta magát, s inkább ledobta a hűvös testét Kamilla mellé. Hangneme óvó volt, arról árulkodott, hogy komoly dologról volt szó, nem holmi viccelődésről és játékról. Ha felkeltette a sárga figyelmét, a kedves mosolyát ismét felé villantotta, így szólt:
- Te soha ne szeretni belé. Ő más. - megemelte a jobb lábát aztán keresztbefektette a bal lábán, még jobban elkényelmesedett. - Ő összetör te szív, ha te szerelmes belé. Én nem féltékeny, én csak neked akar jó. - nyögdécselve, nehezen jöttek az ajkaira a magyar szavak. Némelyiknél habozott pár pillanatig, amíg eszébe jutott. Igen jól ismerte már a férjét ahhoz, hogy tudja miket beszélt. Biztos volt benne, hogy nem Kamilla volt az első lány, akinek csapta a jeget.
Ő maga sem értette, hogy miért Kamillának akart tanácsokat adni. Ez annyira nonszensz volt számára, így inkább be is fogta a száját. Nem csacsogott tovább, inkább a vállán pihenő tincseit dobta hátra, még pár hópihe is hullott ki belőlük.
Hozzászólásai ebben a témában


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2015. november 8. 14:57 | Link

Jeges asszonyság
- kinézet -

Nem egészen tudta, mit fog kiváltani a szavaival. Karina akár üvöltözhetett volna vele, ugyanakkor beszélhetett volna lekezelően - ám egyiket sem tette meg. Mosolygott, a gondolatait meg csak ő tudhatta. Mivel eltakarta a kilátást, Kamilla nem is lett volna képes nem rá nézni, annak ellenére, hogy amúgy egész szívesen elbambult volna a távolba. Hitt neki. Azt mondta hisz neki. Megkönnyebbülten szívta be a levegőt, majd bólintott, s mikor az ígérgetős részhez jutottak, felvonta szemöldökét. Átölelte felhúzott lábait, fejét oldalra fordítva támasztotta térdeinek, s úgy nézett a szőkére. Majd újra bólintott, figyelmét visszafordította a külvilág felé, a házak felé, most álla pihent a csonton.
- Tudom. - halk mormolás, igazából fogalma sincs, mit mondhatna még. - Megígérem. - őszintén szólva fogalma sincs, milyen az, amikor valaki beleszeret valakibe, így simán kimondja, még a vállát is megrántja hozzá. Ez után beáll a csend, mind a ketten gondolkoznak. Kamilla összeráncolja szemöldökét, nem egészen érti ezt az egészet. Nem féltékeny, de azért mégse, és ezt megbeszélni, és hisz neki, de azért mégis meg kell tárgyalni.
- Miért akartad ezt elmondani? - tovább nézi a házakat, miközben beszél, hangjából csupán a tompa nemtörődömség érződik ki. Alapjáraton lehet, hogy másképp beszélne, sőt, a helyzetet is biztos másképp fogná fel, viszont jelenleg ez a kevés hangkiadás is erőfeszítésnek tűnik a számára, ezt a pár szót is elég kimondani.
Hozzászólásai ebben a témában
Jégkirálynő
INAKTÍV


Hóvirág
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 962
Írta: 2015. november 8. 16:18 | Link

KAMICSUUU
így öltöztem fel.

Ha azt tudná a szőke... bárcsak tudná, de nem tudja.
- Én nem tudni. - vonta meg a vállát, a mozdulatából jól kivehető volt a nemtörődömség.
- Talán azért, mert én ismer őt. - röviden kifejezte magát, valamiért csak ennyit tudott kinyögni. Nehezére esett még mindig magyarul beszélni, és megérteni a magyar anyanyelvű embereket is. De lehet azért is próbált a másikra hatni, mert Karyn szerette a fiút, ám ezt önmagának sem merte bevallani. Kamilla lekezelő válaszai alapján érezte, hogy nem volt túl rózsás a hangulata. Vállat vont, nem érdekelte, hogy a másiknak hogyan eshetett ez a kérése. Hátra dőlt, fejét a támlának döntötte, szintén a kilátást kezdte kémlelni.
- Én szeret november.. - mosolygott, ahogy a füstölő kéményekre terelődött a tekintete. Tudta, ha november van, akkor közeledik a tél, és ha jön a tél, ő naphosszat kinn fog játszani, szórakozni, ezzel is csitítani fogja azt a honvágyát, ami belülről mardossa már hónapok óta. - Megnyugtatni engem. - tette hozzá halkan. Nem várt választ a másiktól, igazából, azt sem várta el, hogy figyeljen rá. Hisz az előző témához már nem tudott mit hozzáfűzni, és felállni onnét sem volt kedve, olyan jól befészkelte magát oda.
Még mindig csend volt, kínos volt ez a csend, szemeivel balra eltekintett, alsó ajkát beharapta. Gondolkodott, hogy vajon mit tehetne, aztán csak beugrott neki. A kezeit maga elé húzta, és egy aprócska unikornist formázott jégből, ami mozgatta a farkincáját és nyerített egyet-kettőt. A lány orra alá tolta a mancsát lovastul együtt, várta a reakciót.
Hozzászólásai ebben a témában


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2015. november 15. 11:01 | Link

Jeges asszonyság
- kinézet -

Kamillának fogalma sincs, milyen az amikor szerelmes az ember. Éppen ezért nem tudja, mi az ami benne felgyülemlett, és miért érez némi szomorúságot csupán a tudattól, hogy Karina létezik és itt van. Viszont mindezek nem ülnek ki arcára, ő nem akarja, hogy bárki is tudjon erről, megtartja magának, és jó lesz. Remélhetőleg. Nem reagál arra, hogy mit mond a lány, ismeri Diót, persze, hogy ismeri, viszont Kamilla is úgy érzi, hogy ismeri, és.. Hagyjuk. A szeme sarkából rá pillant, görcsöl a gyomra, az ujjbegyeit is mintha valami nyomogatná.
- Én is szeretem. Olyan... Hűvös. És nyugodt. - legalább ebben az egyben egyetértenek, még akkor is, ha nincs értelme annak, amit a lány mond. Felsóhajt, megrázza fejét, tovább bambul ki a házakra, meg az utcákra. Nem akar most gondolkodni. Semmin. Bár le lehetne fagyasztani az agyát, mindent, mindent.  
Mikor megpillantja a jéglovat, akarva akaratlanul halkan felnevet, elmosolyodva néz Karinára.
- Én nem tudok ilyet. Pedig biztos csinálnék egy sárkányt. - lebiggyeszti ajkait, de látszik rajta, hogy csupán ettől az apró gesztustól is mennyivel jobb kedve van.
- Megfoghatom? - felsandít az alkotásból a másik lányra, a kérdést pedig azért teszi fel, mert fél attól, hogy hozzáér és eltörik, vagy elolvad, vagy valami.
Hozzászólásai ebben a témában
Jeges Karina
INAKTÍV


Hóvirág
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 962
Írta: 2015. november 15. 11:56 | Link

KAMICSUUU
így öltöztem fel.

- Ráadásul ez után jönni tél, tél lenni a legszépebb.  - kissé furcsán fejezte ki magát a szőke, viszont nem bánta, mert örült, hogy a másik már többet mondott egy-két szónál. Igaz, még mindig kissé kényelmetlenül érezte magát, de a helyzet, amiben ők voltak, lehetett volna komplikáltabb vagy olyan, ahol a puskapor folyamatosan a levegőben volt és bármelyik pillanatban kirobbanhatott volna egy szeszélyes vita az unikornis és a sárkány közt. De nem volt, Karyn sosem volt annak híve, hogy mindent erőszakkal oldjon meg. Jobban preferálta azt, hogy megbeszélje a nézeteltéréseket. Igazából eddig csak az anyjával, testvéreivel és a férjével voltak kisebb vitái. Ám az apjával viszont, sosem mert szembeszállni.
Orra alatt egy kedves mosoly húzódott, ahogy hallotta, amikor Kamilla felnevetett és rápillantott.
- Biztos nagyon szép sárkány csinál te. - még mindig ott tartotta a másik orrától alig pár centiméter távolságra a nyerítő minilovat.
- Persze, de ez lenni tiéd. Én neked csinál. - belenyomta a navinés mancsába, aki feltehetően érezhette a jégből felépülő apró paták ide-oda sétálását, ugrálását a tenyerében. Az unikornis csikó igencsak boldog volt, s nem akart olvadni.
- Akkor neked tetszeni unikornis? Ha akar, én csinál még, én nem szeret, ha valaki szomorú. - Karyn folyamatosan Kamilla mimikáját vizslatta, igazból nem tudott rajta eligazodni, de az, hogy a kis jégmütyűr láttán elmosolyodott, a Jeges kisasszony is egy fokkal jobb lett a kedélyállapota. Már nem érezte annyira azt a nyomasztó, fekete, kellemetlen érzést, ami eddig körüljárta őt és az új ismerősét.
Hozzászólásai ebben a témában


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2015. november 24. 13:13 | Link

Jeges asszonyság
- kinézet -

Széles mosoly nyújtózkodik arcára, ahogy megpillantja a minilovat, és mikor megkapja, még nevetni is kezd, pedig mikor ilyen az idő, elég ritkán szokott csak úgy kacarászni. Érzi bőrén a hűvös, könnyű patákat, és elönti a boldogsághormon, mondhatni jobban, mintha felzabált volna egy egész vattacukrot.
- Hát ez eszméletlen édes. - elvékonyodott hangon jelenti ki, miközben Karinára néz, teljes testével felé fordul, s az ő részéről már le is omlott téglafal.
- Uuuu, tényleg? Lehet egy párja? Kééérleeeek. - kap a felajánláson, csillognak a szemei, mintha reflektor lenne bennük.
- És tudsz csinálni jegesmacit? A jegesmacik olyan cukik, kééérleeeeek. - nagyon beleéli magát, és reméli, hogy nem túl pofátlan a kérése. Lepillant az új ajándékra, töri a fejét, hogyan is nevezhetné el, viszont most valahogy egyetlen dolog sem jut eszébe, amiért lebiggyeszti ajkait.
- Szerinted mi legyen a neve? - újra Jeges asszonyra pillant, hátha neki van valami ötlete, mert ez a kis csoda nem élheti név nélkül az életét.
Hozzászólásai ebben a témában
Jeges Karina
INAKTÍV


Hóvirág
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 962
Írta: 2015. november 24. 14:20 | Link

KAMICSUUU
így öltöztem fel.

Karina sikert aratott ezzel az apró gesztussal. Ahogy látta a kis szöszi mosolyát, a szemeiben a csillogást, önmaga jutott az eszébe, a fiatal önmaga. Bár ő sem volt annyira öreg, de Kamillától korosabb volt.
- Persze, én csinál. - mosolyodott el az őt kérlelő szőkén.  Sokkal aranyosabbnak és élettel telibbnek találta így, mint amikor ráköszönt párperccel ezelőtt. Megfogta óvatosan Kaminak azt a mancsát, amelyikben épp nem ugrált a kis egyszarvú s tenyerét az ég felé fordította. Addig az ő kezében egy krumplihoz hasonlító jégtömb jelent meg, azt kezdte formázgatni az ujjbegyeivel. Ezzel az egyszarvúval is hamar végzett, immáron két nyihorászó, ugráló lovacska pattogott a navinés praclijának felszínén.
- Tá-dá-dá-dááááám! - kacagva zárta le a produkcióját.
- Jeges macit? Én azt is tud, én szeret állat formázni. - büszkén jelentette ki, persze, hogy tudott jegesmedvét is csinálni. Gyerekként, ha nem Dió nyakán lógott legtöbbször jégszobrokat csinált a nővérével és a húgával, amik persze nagyobbak voltak ezektől a makett nagyságú figurákról. Viszont azok nem mozogtak, akkoriban még nem tudták egyiken sem uralni az erejüket, és apjuk megtiltotta a három lánykának, hogy mozgó, életnagyságú állatokat készítsenek.
Kezei közt a brummogó jégtömb már javában épült. Először a törzse született meg, aztán jöhettek a lábai, azokat egy fej követte, majd fülek, orr, szemek és végezetül egy apró macifarkinca. Ezt is Kamilla felé nyújtotta, megvárta a reakcióját, közben a már elhangzott kérdésre kereste a válaszát.
- Te ért a medve? - igyekezett érthetően visszakérdezni, aztán csak gondolkodott még egy kicsit. - Én szerint Björn. Tetszik?
Hozzászólásai ebben a témában


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2015. december 19. 11:25 | Link

Jeges asszonyság
- kinézet -

A kis hűvös, ami mozog a kezében csiklandozza, és kedve lenne felvisítani tőle, valahogy úgy mint a pici négy - öt éves gyerekek, mikor megtalálják a fa alatt a várva várt legójukat. Aztán kapott még egyet, és ha ez lehetséges lett volna, még jobban elvigyorodott volna, de hát azt már nem lehetett felülmúlni.
- Uuu, az egyik Karina lesz, a másik meg őőőő.... Őőőőő... Izé ni. Izé. - az első nevet megadni még könnyű volt, mert hát az alkotója után meg minden, aztán a második meg már nehezebben jutott eszébe, de végül megoldotta. Karina és Izé. Szép pár, meg kell hagyni. És ekkor jött a jegesmedve ötlete.
Csillogó szemekkel nézi, ahogy a lány létrehozza az újabb házi kedvencet, akit a szobájában fog tartani remélve, hogy az nem olvad el. A külső szemlélőnek érdekesen hathat, hogy a lány egyik percről a másikra váltott egyik végletből a másikba, mintha áramot vezettek volna bele. Viszont ismerve a naviés szőkét ez nem is olyan meglepő, általában a törődés legapróbb megnyilvánulásával fel lehet dobni a kedvét.
- Köszönöm. - megint vigyorog, miközben elveszi a macit is, és az is járkálni kezd a kezén. A válaszra bólogat egy sort, neki tetszik.
- Nagyonnagyonnagyon. - újra felnéz rá, aztán egy légből kapott ötlettől vezérelve még meg is öleli, mert miért ne tehetné. Aztán ha Karinának nem tetszik a gesztus, elhúzódik, vagy lefejti magáról Kamilla vékony karjait.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint