Catherine Alexis Rawen

Igaza volt. Mindketten jól szórakoztunk, és ez volt a lényeg. Kicsalingáztunk a teremből és azt hiszem véletlenül nekimentem valakinek. Miután elsütöttem egy bocsánat féleséget, végre valahára sikerült kijutnunk a teremből. Eléggé megkönnyebbültem, mikor becsukódott mögöttem az ajtó. A zaj elhalkult, és végre tudtunk normál hangerővel is társalogni.
-Végre...-sóhajtottam fel én is. A rellonos lány rám pillantott, majd a kijárat felé lépett, de valamilyen -fogalmam sincs milyen- elgondolásból visszafordult.
-Nekem sem biztos tenne jót egy rövid ujjas séta.-gondolkodtam el a dolgon.
-Remek ötlet. Úgy sem jártam még arra.-helyeseltem az erkélyes ötletre.
-Akkor én is elszaladok egy pulcsiért!-kiáltottam utána, de a lány már rég eltűnt a sarok mögött. Ráébredtem, hogy nincs vesztegetni való időm. Rohantam is a hálókörlet felé. A Navine kastélyszárnyának küszöbében azonban -már sokadik alkalommal- sikerült megbotlanom, azonban egy gyors cigánykerék megmentett a fájdalomtól.
-Mázli, hogy gyakoroltam.-mondtam elégedetten. Felkaptam a fekete-fehér csíkos, halálfejes pulóverem, és rohantam vissza. Még a sminket is sikerült levakarnom az arcomról. A pulcsimmal, és a szemüvegemmel a kezemben rohantam vissza a nagyterem elé. Kivételesen gyorsan odaértem, így volt időm kilihegni magam. Egy perc sem telt bele, megérkezett Cathy.
-Igen.-adtam szűk szavú választ. Megpróbáltam lépést tartani a lánnyal, ami sikerült is. Amikor odaértünk, kinyitottam előtte az ajtót, és befelé tessékeltem, persze csak mértékkel, mert a világért sem akarnék bukónak tűnni senki előtt, pláne nem Cathy előtt.

                          Catherine Alexis Rawen

Igaza volt. Mindketten jól szórakoztunk, és ez volt a lényeg. Kicsalingáztunk a teremből és azt hiszem véletlenül nekimentem valakinek. Miután elsütöttem egy bocsánat féleséget, végre valahára sikerült kijutnunk a teremből. Eléggé megkönnyebbültem, mikor becsukódott mögöttem az ajtó. A zaj elhalkult, és végre tudtunk normál hangerővel is társalogni.
-Végre...-sóhajtottam fel én is. A rellonos lány rám pillantott, majd a kijárat felé lépett, de valamilyen -fogalmam sincs milyen- elgondolásból visszafordult.
-Nekem sem biztos tenne jót egy rövid ujjas séta.-gondolkodtam el a dolgon.
-Remek ötlet. Úgy sem jártam még arra.-helyeseltem az erkélyes ötletre.
-Akkor én is elszaladok egy pulcsiért!-kiáltottam utána, de a lány már rég eltűnt a sarok mögött. Ráébredtem, hogy nincs vesztegetni való időm. Rohantam is a hálókörlet felé. A Navine kastélyszárnyának küszöbében azonban -már sokadik alkalommal- sikerült megbotlanom, azonban egy gyors cigánykerék megmentett a fájdalomtól.
-Mázli, hogy gyakoroltam.-mondtam elégedetten. Felkaptam a fekete-fehér csíkos, halálfejes pulóverem, és rohantam vissza. Még a sminket is sikerült levakarnom az arcomról. A pulcsimmal, és a szemüvegemmel a kezemben rohantam vissza a nagyterem elé. Kivételesen gyorsan odaértem, így volt időm kilihegni magam. Egy perc sem telt bele, megérkezett Cathy.
-Igen.-adtam szűk szavú választ. Megpróbáltam lépést tartani a lánnyal, ami sikerült is. Amikor odaértünk, kinyitottam előtte az ajtót, és befelé tessékeltem, persze csak mértékkel, mert a világért sem akarnék bukónak tűnni senki előtt, pláne nem Cathy előtt.

Mat Filips
A Halloween-i bál után...

Mattel nagyon jól éreztem magam, hiszen a legcukibb srác volt, akit eddig megismertem. Jó volt vele szórakozni és ahogy láttam ő is jól érzi magát velem. Persze reméltem is, hogy így lesz a dolog. Megbeszéltük, hogy nem lenne tanácsos kint ezekben a ruhában futkosni, így mind a ketten elfutottunk egy melegebb felsőért. Mire visszasiettem, addigra Matt drága már ott várt, ezért egy kicsit elszégyelltem magam a lassúságomért. Persze sietősen odamentem hozzá, majd szusszantam egy kicsit a falnak dőlve, mielőtt megszólaltam volna. Néha elgondolkodtam rajta, hogy esetleg futhatnék reggelente egy keveset, mert úgy formában lehetnék. Jó, sportolok, mert a kviddics is egy sport, de futni nem nagyon tudok hosszú távon, így jót tenne a reggeli mozgás. Kiötlöttem, hogy mi lenne, ha felmennénk az Erkélyre és a drága persze benne volt, ezért el is indultam vele. Együtt sétáltunk, de egyikünk sem szólt egy szót sem, így volt időm gondolkodni és kiszellőztetni a fejem. A bálon olyan nagy volt a hangzavar, itt pedig a csend szinte tapintható volt. Mat volt olyan kedves, hogy amikor odaértünk betessékelt az ajtón, így megajándékoztam egy mosollyal a fiút. Kint körbepillantottam és összébb húztam magamon a felsőt, mert egy kicsit még így is éreztem a hideget. Persze, ha nem lett volna rajtam, akkor ez az egész sokkal rosszabb lett volna és itt vacognék neki,.
- Ez gyönyörű... - néztem el a távolba a korláthoz sétálva csodáltam táj szépségét. Még sosem jöttem fel ide, pedig terveztem, de így, az este befejezéseként egy remek dolog volt. A korlátnak dőltem egy kicsit és ellesem a falu felé, ahol láttam a fényeket, amelyek a házak ablakain szűrődtek ki. Az egész olyan tökéletesnek tűnt, hogy most először éreztem úgy magam, hogy nem hiányzik a családom, mert mindenem megvan itt, amire szükségem lehet. Barátok, Testvér és még rengeteg diák, akiket megismerhetek. Alig vártam, hogy jobban beilleszkedhessek közéjük.

                        Catherine Alexis Rawen
                              A buli utáni percek...

Annyira örülök, hogy megismerhettem Cathy-t! Kedves, okos, figyelmes. Amikor kiléptünk a bálterem ajtaján, órák óta végre a fülem fellélegezhetett, hogy nem kell hallókészülék gazdája, vagyis jómagam számára. Megtanácskoztuk, hogy egészségügyi szemszögből nem lenne tanácsos a réten mászkálnunk, ezért demokratikus módon az erkély mellett döntöttünk, mint az este folytatásának helyszíne. De mivel ez is kívül esett a meleg helyek listájától, hát mindketten elszaladtunk egy kabátféleségért, ami nekem különösen jól jött, hisz sikerült levakarnom magamról a sugar-skull sminket. Szerény véleményem szerint soha nem fogom megérteni, hogy tudtam előbb visszaérni a bálterem elé, mint a rellonos lány, de mindenesetre sikerült. Amíg el nem értük a kitűzött célt, egy mukkot nem szóltunk egymáshoz, ami azért is esett jól, hogy kissé lecsillapodjunk lelkileg. Amint odaértünk, kinyitottam a hölgyemény előtt az ajtót, elvégre ezt illik, vagy nem? A gesztusért cserébe a lány egy mosollyal ajándékozott meg, amit persze viszonoztam. Kiléptünk, engem pedig szinte pofán csapott a hideg, ezért ráhúztam fél tenyeremre a pulóverem ujját. Cathy-t elbűvölte a táj szépsége. Engem sem hagyott hidegen a naplemente látványa. A sárga, vörös, a rózsaszín és a sötétkék élénk játéka az ég játszóterén.
-Az biztos...-tekintettem át a tájat lencséim mögül.-Figyelj, mutatok egy trükköt.-vettem fel egy titokzatos mosolyt. Bal kezemet a hátam mögé tettem, a jobbommal pedig a magasban csettintettem, majd a hátam mögül előhúztam egy rózsaszínű tulipánt.
-Ez a tiéd.-nyújtottam a lány felé a gyönge kis növényt. Na, ezért nem volt fölösleges a mugli bűvésztrükkök tanulása.