33. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Amanda Meggie Philips
INAKTÍV


Pillangó ~ || Királylány ~
offline
RPG hsz: 232
Összes hsz: 7402
Írta: 2012. november 22. 20:28 | Link

Derik
Nov. 21 este


Bonnie reggel alig bírt kimászni az ágyból, még arra is nehezen vette rá magát, hogy felöltözzön. Kissé kimerült. Még nem rázódott vissza teljes mértékben az itteni dolgokba, el volt szokva a folyamatos tanóráktól, szorgalmizásoktól, na meg, ha igazán őszinték akarunk lenni, akkor a társasági élettől is. Gyorsan kikapkodott a szekrényből pár ruhadarabot, felöltözött és megigazította a frizuráját, ami kibontva maradt. A tükörben nézegetve magát megfordult a fejében, hogy hajszínét ismét a szőkévé tegye. Itt így élte le fél életét, Alexa és ő a két szőke dili bogyó, igen, azok voltak a boldog évek.
~ Nem is tudom, annyira megszoktam már mind a kettőt, de valahogy mégis más így is meg úgy is. Talán… mondjuk nem biztos, sőt lehet nem is, na de lehet, hogy az a szőke mégis csak jó volt. Bár ki tudja, lehet meg tudnék lepni ár embert, arról nem beszélve, hogy ez a meglepetés lehet jó is meg rossz is… Mondjuk így is úgy is csinos. ~ Jegyzi meg magára kacsintva a tükörben, ad az egójának azért. Elmereng azon a dilemmán, hogy a szőke vagy a barna, de nem nagyon van ideje ezen, felkapja holmiját, és a szobát kissé rendetlenül magára hagyva nekiindul a napnak. Elkésett előbb a reggeliről, majd az órákról, de ennek a szerencsétlenségnek már majdnem vége, és a Nap is lement, már a Hold az, ami irányítja az eget.
A kastély falai között ballag a lányka, egy két diákot lát lézengeni, de senki ismerős arcot. Úgy dönt, egy kis pihenés sosem árt, ezért keres egy nyugalmas helyet, ahol szépen elüldögélhet. Célállomásául a holdfénnyel bejárt, kissé hűvös, mégis kellemes Erkélyt választja. Mikor kilép, és a faborításon ellépdel egy fotelig, amiről tökéletesen belátni a falu utcáját, nem igazán figyel a szeme elé. Sikerül beletérdelni egy kicsit az asztalba és egy hangosabb felkiáltás sikeredik ebből a helyzetből.
-A francba! Nem tudsz vigyázni!
Szemrehányást tesz magának, majd leül, egy kicsit dörzsölgeti a fájó pontot, majd lábait felhúzva elhelyezkedik a fotelban. Nem igazán az ő napja ez, de szokták mondani, hogy minden rosszban van valami jó, majd most meglátjuk valóban így van e. Az elmúlt napok nem alakultak rosszul, mondjuk Yarival sem találkozott a napokban, a meccs utáni sétájuk óta. Mosolyogva agyal tovább a már megbeszélt találkájukon. Igazából nem tudja eldönteni, hogy most milyen állapotban is van. Valahol megrekedt az egyedülálló és a kapcsolatban között. Kicsit olyan nem hivatalos a dolog, szépen komótosan haladnak, ami nem rossz. Építik a bizalmat és az összhangot, bár utóbbi már elsőre megvolt. Elolvasta azóta az új Edictumot is, amin jót mosolygott, főleg a Pletykarovaton. A régi időkben se volt könnyű titokban tartani a magánügyeket, de most.  Nem adott ezekre soha. De naiv és hiszékeny sem szeretne lenni, mint amilyen volt Johnathan mellett. Túl sokáig volt beletörődő, túl sokáig várt. Túl nagyot csalódott, pedig már ott voltak a küszöbén a közös életnek…
~ Utálom a HA szót, de ennek ellenére, ha okosabb lettem volna, ha törődtem volna magammal is, ha nem vakulok el, ha nem hagyom magam befolyásolni, ha hallgatok a barátaimra, ha a tanulásra koncentrálok inkább…~
Gondolatait hamar elhessegeti, és inkább táskájából előveszi a már megkezdett szorgalmit, és azon dolgozik tovább. Néha felnéz a kilátás miatt, ami magával ragadja.

Ruha
Utoljára módosította:Amanda Meggie Philips, 2012. november 22. 20:28
Hozzászólásai ebben a témában

Derik Fenmare
INAKTÍV


Rellon szavazás felelős
offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 486
Írta: 2012. november 23. 19:43 | Link

Bonnie
Nov. 21 este

Ez a nap is jól indult a fiú számára. Sikerült elaludnia, és megint rohanhatott az órára, úgy, mint mostanság egyre többször. Valahogy az utóbbi időben mindig valami mással foglalkozott, és sokszor megcsúszott az idővel. Még az első kviddics edzéséről is késett, pedig neki kellett volna elsőnek ott lennie, ha már bevették a csapatba. Csoda, hogy a meccsre időben érkezett.
A tanórák sem voltak a legjobbak, minden olyan hosszú volt, unalmas, és fárasztó. Semmi varázslás, csak elmélet, meg régi történetek, és a muglik hülyeségei. Az idő meg csak ment, és semmi érdekes nem történt. A feje is megfájdult a sok okosságtól, amit megpróbáltak belé tuszkolni. Órák után visszatért a szobájába, és lefeküdt aludni, hátha sikerül kialudnia a gyötrő fájdalmat a fejéből.
Mire felébredt, már csak a nap utolsó sugarai látszottak. Kissé szédülve és fáradtan ébredt, de a fájdalom elmúlt. Úgy döntött, hogy kiszellőzteti a fejét egy kicsit, hátha a kinti hűvös levegő felébreszti legalább annyira, hogy tudja, hol is van. Felhúzott egy egyszerű fekete pólót, pulóvert, és nadrágot, valamint a Rellon talárját. Szerette ezt viselni, mert büszke volt a házára, szívesen ment benne bárhova.
A kastélyból lefele sétálva jött rá, nem biztos, hogy kedve van kint sétálni, ahhoz még/már elég fáradt. Az emlékei közt kutakodva eszébe jutott, hogy a déli szárnyban van egy szép kis erkély, kényelmes fotelekkel, növényekkel, és friss levegővel, ezért ezt a helyszínt választotta uticéljának.
Odaérve - legnagyobb meglepetésére – nem üresen találta a helyszínt. Egy lány ült az egyik fotelben, valamin dolgozott. Na nem mind ha érdekelte volna, hogy van-e ott valaki, ha oda akar menni, és ott friss levegőt szívni, akkor azt fogja tenni. Na meg ki tudja, talán még valami érdekes – vagy kevésbé unalmas – is történik.
Az egyik fotel felé lépdelve megszólította a lányt.
- Szia, zavarhatok? - majd a választ meg sem várva, folytatta – mindegy is, csendben leszek. - ült le az egyik üres székbe.
~ Nehogy már én akarjak tőle valamit. Még csak nem is ismerem. Na meg nekem így is jó, majd ha szeretne beszélgetni, vagy bármit, szól. ~ szólalt meg magában a lustaság, a hiúság, meg talán egy kicsit a zárkózottság is.
Hozzászólásai ebben a témában

Amanda Meggie Philips
INAKTÍV


Pillangó ~ || Királylány ~
offline
RPG hsz: 232
Összes hsz: 7402
Írta: 2012. november 24. 11:43 | Link

Derik
Nov. 21 este

Elmélyült a tanulás rejtelmeibe és gondolataiba, mikor is lépéseket hall még bentről, majd egyre közeledően hozzá, az erkélyről. Elsőre fel sem tekintett, na, nem azért, mert undokoskodni szeretne, csak mert utálja félbehagyni a mondatait. Jó, persze, ez is csak abból fakad, hogy így képes elfelejteni a mondat végét és kezdheti elölről.  Na de egész gyorsan reagálna, ám a fiú időt sem hagyva, már közli is, hogy inkább csendben ellesz mellette, na ez az, amit drága Bonnie mellett nem igazán lehet megtenni.
-Szia! Nem zavarsz egyáltalán, éppen befejeztem mára a lemaradásaim behozását.
Hadarja el gyorsan, míg elpakolja a holmiját. Majd azért egy kisebb felnevetéssel veszi tudomásul, hogy a kedves rellonos, mivel ezt már kiszúrta a viseletből, csendben, senkit sem zavartatva ül le.
-Nem találkoztam még olyan emberrel, aki mellettem csendben maradt volna!
Közben felé fordul, és jól szemügyre veszi, nem ismerős neki, pedig nem tűnik elsősnek, bár megesik néha, hogy csal az ember szeme.  Eszmefuttatása közepette van éppen.
~ Nem rég még azon fáradoztam ne legyen olyan ember, akit nem ismerek, erre mostanában a meglepetés erejével egyre többen vannak. Eléggé meglepő az is, hogy nem jött egyből a bunkó stílusban, ahogy az rellonoshoz méltó, pedig magamból kiindulva, ismeretlenekkel, nem vagyok az a hú de kedves kislány. Bár háztársaimat tiszteletben tartom...~
Összehúzza felsőjét, mert egyre hűvösebb az idő, a napokban már egyre közelebbinek érzi a telet, az időjárás is már erre mutat előre. Az időjárás megtekintése után mikor visszapillant az új társaságára, arra eszmél, hogy azt sem tudja, hogy szólítsa. Persze még ő sem mutatkozott be.
-Egyébként örvendek, Amanda Meggie Bonnie Philips, rellon.  Nem kell megijedni a nevemtől, a családom kissé felruházott velük. - Nevet egyet, majd folytatja is. – Szólíts Bonnienak nyugodtan, és téged, hogy hívnak? Hányadik évfolyammal büszkélkedhetsz Rellonosként?
Tekint a címerre a taláron, ez az a kiegészítő, amit reggel szintén elfelejtett, de ez már meg sem lepi őt. A táskájában lapul egy kis termosz meg poharak, előveszi a forró italt, majd a fiúra tekint egy mosollyal.
-Teát? – mutatja fel, és szinte meg sem várva a választ, elkezdi tölteni és folytatja.  – Hogy kerülsz ide? Te is kicsit lazítani jöttél, vagy esetleg vársz valakit?
Érdeklődik, miközben már kortyolja is óvatosan az italt, figyeli a kilátást és ez már megint gondolkodásba viszi, mostanában túl sokat agyal a dolgokon, majd tennie kell ez ellen is. Most épp sorra veszi magában a dolgokat.
~ Tudom, hogy valami elfelejtettem, de egyelőre ötletem sincsen, hogy mit. Könyvek, szorgalmi, tanórák letudva… Mégis valami hiányzik, tudom, hogy elfelejtettem, csak azt nem, mit. ~
Hozzászólásai ebben a témában

Derik Fenmare
INAKTÍV


Rellon szavazás felelős
offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 486
Írta: 2012. november 26. 20:57 | Link

Bonnie
Nov. 21 este

Ahogy az előre sejthető volt, a lány válaszolt, bár arra nem számított, hogy ilyen beszédes lesz. Első látásra szimpatikusnak tűnt, aztán majd kiderül, hogy milyen is valójában.
- Ha gondolod, tehetek egy próbát, majd meglátjuk, hogy meddig bírok csendben maradni. - reagált mosolyogva a lány kijelentésére, miszerint mellette senki sem bír csendben maradni. Derik ezt másképp gondolta, de azért nem gondolta komolyan, hogy most fél órán keresztül ott fog csendben ülni a lány mellett.
Végül a lány rátért a szokásos bemutatkozáshoz, ami a beszélgetés kezdetén elmaradt, bár ez a fiú hibája. Igyekezett is kijavítani magát.
- Bocs, nekem kellett volna kezdenem a bemutatkozással. Mondjuk már ismerhetnél, legalább látásból, ha szeretnéd a kviddicset, de ezek szerint nem rajongsz érte. Én Derik Fenmare vagyok, második évemet töltöm itt az iskolában. Igazából ez még egy év sincs, mert az előző tanév vége-fele érkeztem, akkor pedig azzal küzdöttem, hogy két hónap alatt megtanuljam mindazt, amit mások egy év alatt. De idén már mehet a bulizás. - felnevet – Amúgy szólíts csak aminek akarsz, a vezetéknevem kifigurázásán kívül. Azért ölök! - Jobbnak érezte ezt már az elején tisztázni, bár lehet, hogy Bonnienak eszébe se jutott volna semmi ilyesmi. Ha meg most mégis elkezdi piszkálni, akkor egyszerűen megátkozza. Úgyis van néhány vicces varázslat. - És te melyik házat erősíted?
A lány elkezd kutatni a táskájában, és elővesz egy termoszt, meg poharakat, majd teával kínálja a fiút, és jönnek az újabb kérdések.
- Köszönöm – mondja, miközben a pohárért nyúl. - Nem várok senkit, csak ki szerettem volna szellőztetni a fejemet, de nem volt kedvem se erőm kint sétálni. Piszok unalmas egy nap volt, még a fejem is megfájdult. - osztotta meg egész napi „élményét” röviden, majd szájához emeli a gőzölgő itallal teli poharat.
Utoljára módosította:Derik Fenmare, 2012. november 26. 20:58
Hozzászólásai ebben a témában

Amanda Meggie Philips
INAKTÍV


Pillangó ~ || Királylány ~
offline
RPG hsz: 232
Összes hsz: 7402
Írta: 2012. november 27. 17:35 | Link

Derik
Nov. 21 este

~Hogy a villámba… Ezt, hogy sikerült elfelejteni~
Csapná magát homlokon, de most társasága miatt, inkább csak magában szitkozódik, majd figyelemmel kíséri, mit is mondd neki Derik. Közben kortyolgatja a forró italát, illetve az új ismerőse is elfogadja és iszik vele. de még előtte próbálkozni akar, hogy csöndbe tud-e maradni. Nevet egyet ezen, majd csak ennyit mondd.
-Próbálkozni szabad, csak a sikeressége a megkérdőjelezhető.
Mondja a rellonosnak, majd hallgatja tovább, amint bemutatkozik, és mesél is kicsit magáról, mikor rátér arra, hogy játékos, végigméri őt, majd egy mosollyal az arcán, el is mondja micsoda egy idióta.
-Ne haragudj, milyen vak vagyok! Persze, hogy tudom ki vagy, kint is voltam a legutóbbi meccseteken, szoros volt, és szép volt a gólod is.
Miközben beszél fel is idézi azt a bizonyos napot, ami nagyon kellemesen telt. Jó volt a meccs meg a társasága is.~Yarista, igen kicsit elvette az eszem, de azért emlékszem én arra a meccsre. Mondjuk valahogy a gólok az igazán maradandóak.~ Kicsit el is bambul, közben majd folytatja immár egy kisebb vigyor félével.
-Igen, ismerem az érzést. Mondjuk, úgy második nekifutásomat töltöm itt az iskolában, bár ezek szerint nem egy évfolyamra járunk, én immár Harmadikos vagyok.  – a bulizós résznél vele nevet- Igen jók a bulik itt, meg a társaság is.
Elkezdett magában gondolkodni a fiú vezetéknevén, elsőre fel sem tűnt neki, ez a szójáték, ami megoldható lenne, nevetgél magában, majd így szól.
-Eszem ágában sincs kifigurázni, sőt egészen eddig fel sem tűnt. De azért, nem kell ölni, meg úgy sem hagynám magam egykönnyen.
Ravasz tekintettel néz a fiúra, majd belekortyol a teába, és a melyik házat erősíted kérdésre ránéz és így felel.
-Bár nem látszik, de természetes, hogy ilyen adottságokkal csak a Rellont erősíthetem!
Végig hallgatja a napi beszámolót, majd ő is belekezd, amolyan reagálás képpen, napi történések összefoglalásának.
-Én is ezért jöttem, olyan jól eső és nyugodt hely, jár a levegő és ki sem kell mennem hozzá a kastélyból. Ami meg a napot illeti, én ma minden honnan sikeresen elkéstem vagy minimum késésben voltam.
Jó nem a pontosság híve, de ha van, kiért vagy miért akkor tud az lenni, de a mai nap, és a tanórák eléggé kiestek e kategóriákból.
Hozzászólásai ebben a témában

Derik Fenmare
INAKTÍV


Rellon szavazás felelős
offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 486
Írta: 2012. december 3. 20:48 | Link

Bonnie
Nov. 21. este

Felcsillan a szeme, amikor eszébe jut a lánynak, hogy mégis látta a legutóbbi meccset. És még dicséretet is kapott. Büszke is volt magára Derik, hogy már az első meccsén sikerült egész közepesen alakítania, illetve hogy nem esett le a seprűről. Na meg az sem utolsó szempont, hogy nem kapott a szenvedélyes csókot attól a bizonyos szörnyecskétől, ami szívesen harapdálja meg az emberek kezeit s lábait.
- Köszönöm, igyekeztem. Szerintem egész jó voltam ahhoz képest, hogy az első meccsem volt. Na meg külön örülök, hogy a meccs után saját lábaimon tudtam elhagyni a pályát. - nevet fel emlékezve a nem túl kellemes találkozásokra, amit a többiek éltek meg, illetve az Edictum cikkére, ahol véres leszámolásként beszéltek a meccsről.
Figyelmesen hallgatja a lányt, s szívja magába az információkat. Egy évvel a fiú felett jár, és szintén a Rellont erősíti. Szimpatikus neki a lány, így első látásra s hallásra. Megfújja a teáját, iszik néhány kortyot belőle, majd folytatja a beszélgetést.
- Második nekifutásra? Ez pontosan mit takar? - érdeklődik, mert nem tudja hova tenni a dolgot. - Csak nem kirúgtak már egyszer? - széles vigyor jelenik meg az arcán, de gyorsan vált, s próbál menteni, nehogy valami csúf átkot kapjon a beszólásért – Nyugi, nem komolyan gondoltam.
Megissza az utolsó korty teát is. - Köszönöm, finom volt. Én nem szeretek késni, bár néha elég szétszórt tudok lenni, olyankor pedig futhatok, hogy időbe odaérjek, ahova kell. Legalább megvan a napi mozgás is, azt mondják, hogy minden nap mozogni kell, mert az egészséges. Mondjuk itt a kastélyban szerintem mindenkinek bőven megvan a napi mozgása, amég elér az egyik tanteremből a másikba.
Abbahagyja a beszédet, s figyeli a lányt. Egyelőre nem tudja, hogy mi mást mondjon még, inkább majd reagál arra, amit Bonnie megoszt vele. Addig is élvezi az esti hűs, de mégis kellemes és friss levegőt.
Hozzászólásai ebben a témában

Amanda Meggie Philips
INAKTÍV


Pillangó ~ || Királylány ~
offline
RPG hsz: 232
Összes hsz: 7402
Írta: 2012. december 4. 18:12 | Link

Derik
Nov. 21 este

Látszik Deriken, hogy sokkal szimpatikusabb lett számára így a lány. Tény, hogy jó és durva egy meccs volt, még az Edictumban is bekerült. Hallgatja őt, ebből tudja meg, hogy nemrégiben kezdte a kviddicset Igazából a lánynak is van minimális ismerete e felé, de ez nem túl mérvadó így nem sokszor emlegeti, meg nem is olyan fontos. Azon, hogy ép bőrrel megúszta, ő is csak nevet, hiszen látta mi zajlott a pályán és mit írtak róla.
-Új vagy még a csapatban? Mi motivált így Másodikos korban, hogy belekezdj? Játék szeretet? Szenvedély?
Őszinte érdeklődést mutat mind a téma, mind a háztársa felé. mindig is kíváncsi ember volt, szeretett minél többet megtudni, na meg minél kevesebbet kiadni, de ezen már csiszolt. Udvariatlanság lenne csak kérdezni és kérdezni, figyelmen kívül hagyva a másik érdeklődését, éppen ezért ezt nem is teszi meg, figyeli tovább, mit mond, és már reagál is. közben a teát kortyolgatja, már csak egy kicsi van.
-Ó, ugyan, én egy szende..rellonos leányzó, kirúgva?! – nevet fel. – Bármennyire is kézenfekvő lenne nem így történt. Családi okok miatt félbeszakítottam egy kis időre a tanulást, és hazautaztam, hogy rendbe tegyem az életem. Most pedig, újra, másodszorra, visszajöttem, és építkeztem előröl, hiszen rengeteg minden megváltozott, míg én nem voltam itt.
Ekkor ő is befejezi a teázást, elég is volt ennyi, nézi a csodálatra méltó kilátást és egy picit talán el is mereng, de ezeken a gondolathullámokon hamar túllép, nem szereti, mikor rátörnek, olyan frusztráló tud lenni. Hallgatja Deriket, aki először illedelmesen megköszöni, amire persze reagál.
-Tölthetek még? – kérdi majd mosolyogva folytatja. – A késést én magam se szeretem, de mostanában igencsak rám jár a rúd, mindig történik valami. Csodálom, hogy még a fejem a helyén van, és hogy a tartalmát sem hagytam még el sehol! – neveti el.
Nagyon mosolyog végig a napi mozgás fontosságán, majd mikor vége van a mondandónak, kénytelen válaszolni erre.
-Én eléggé lefáraszthatatlan vagyok, a napi Kastélymászás után még futok meg edzek. Ez a napi rutinom, már ehhez vagyok hozzászokva. Soha nem voltam az a lusta fajta, mégis kialakult ez a késés dolog. Tényleg, te az edzésekkel, hogy állsz? Gondolom, van a kviddics által, de valami egyénit is űzöl?
Érdeklődik felé fordulva, várva-várja mi lesz a válasz rá. Igazából egész kellemes az idő. A társaságra megint csak nem lehet panasza. Megint jól fog zárulni a napja, ezt már most elmondhatja magáról.
Bár lehet, hogy nem egy ilyen idevaló, és még korai, téma, de ha már így belekezdtek még kérdez egy kicsit.
-A családod támogat ebben az egészben? Testvérek, barátok?
Hozzászólásai ebben a témában

Derik Fenmare
INAKTÍV


Rellon szavazás felelős
offline
RPG hsz: 37
Összes hsz: 486
Írta: 2012. december 17. 17:18 | Link

Bonnie
Nov. 21. este

Újabb öröm a mai napra, úgy tűnt, kezd kialakulni egy beszélgetés a kviddicsről. Szereti ezt a sportot, és most, hogy végre játszhatja is, egyre inkább odavan érte.
- Igen, teljesen új vagyok. Az volt az első meccsem, nem sokkal a belépésem után. Amolyan dobjuk be az újoncot a mély vízbe eset volt. Na persze egyáltalán nem bánom. - hogy is bánhatta volna, hisz' tényleg úgy érezte, első alkalomhoz képest egész jól helytállt, és pontot is szerzett. Azt, hogy nem ők nyerték meg a meccset már nem az ő hibájának érezte, egyszerűen csak így jött össze. - Hogy mi motivált? Jó kérdés... Mindig is érdeklődtem a kviddics iránt, de nézni soha nem szerettem igazán. Túl gyorsan történik minden, néha pedig olyan hosszú, hogy lehetetlen végig nézni. Unalmas, vagy szimplán alig látni belőle valamit. Ezért inkább ki akartam próbálni. Szerencsére sikerült, és nem is mostanában szeretném abbahagyni.
A beszélgetés szinte teljesen elvonta a figyelmét az egész napos unalomról meg rosszullétről. Egyre jobban kezdte magát érezni, ami azért elég természetesnek mondható egy fiú számára, ha egy lány közelében töltheti el az idejét. Főleg akkor, ha egy szintén Rellonosról van szó. Végighallgatja, amég a lány elmeséli, hogy miért is kellett újrakezdenie az iskolát. Az okokra nem akart rákérdezni, hisz' mégis csak most ismerkedtek meg, ez pedig biztos valami személyesebb dolog. Aztán a lány ismét teával kínálta.
- Köszönöm, nem kérek többet, még a végén nem fogok tudni aludni, és egész éjszaka téged kell, hogy zaklassalak itt kint az erkélyen. - neveti el magát. Ismét más vizekre evezik a téma.
- Nagyon jól állok az edzésekkel. Az első kviddics edzésre is késve érkeztem, úgy, hogy a Rellon – Kviddics pálya távolságot futva tettem meg. Egyre gyakrabban vagyok kénytelen így közlekedni, szóval tekinthetjük ezt akár egyéni edzésnek is. De a kviddics edzéseken kívül mást nem csinálok, csak a nonverbális varázslást szoktam gyakorolni, de annak semmi köze a sporthoz. - átfut az agyán, hogy igazából semmilyen rendszer szerű terve nincs a napokra, hetekre. Elmegy az órákra, a kviddics edzésekre, meg néha ki-be zárja a lakatot, a többi idejében meg csak úgy van, vagy hagyja, hogy alakuljanak a dolgok maguktól.
Aztán egy érdekes kérdést kap a lánytól, ami meglepi. Testvére nincs, családja tud róla, hogy mit csinál, de különösebb támogatást nem kap. A durvább rész a barátok. Milyen barátok? Alig ismer itt valakit, nem hogy barátai lennének. A mugli világból pedig menekült, ott végképp nincs senki, akit barátjának tekinthetne. Néhány pillanatot haboz a válasszal.
- Nem különösebben, de nem is kell. Támogatom én magam épp eleget. - Ennyivel el is intézi a választ, nem akar jobban belemenni. Egyelőre megtartja sajátjának a problémáját, hogy nincs senkije, aki közel állna hozzá.
Hozzászólásai ebben a témában

Amanda Meggie Philips
INAKTÍV


Pillangó ~ || Királylány ~
offline
RPG hsz: 232
Összes hsz: 7402
Írta: 2012. december 25. 23:45 | Link

Derik
Nov. 21 este

Látszik a fiún, ahogy kiül az öröm az arcára, hogy ez a téma igazán kedves számára. Szinte felcsillannak a szemei, mint kisgyereké mikor ajándékot kap, mikor a kviddicsről érdeklődik nála Meggie. Nincs ezen mit túlmagyarázni, a lányt is érdekli a téma, na meg persze kíváncsi lélek is és szereti kipuhatolni a nyilvánvaló dolgok mögött rejlő tartalmakat. Ugyanis, biztos volt benne, hogy azért játszik, mert érdeklődik a sport iránt, de kicsit az ő szemével próbálta a témát körüljárni. Egyből a közepébe is vágott, hiszen látta a legutóbbi meccsüket, amin Derik szépen teljesített.
- Új vagy, de ahogy a meccset láttam azért nem jöttél zavarba a pályán, tetted, amit kellett. A kviddicsesek szemében általában látom azt a tüzet, ami kell a sporthoz, ez igazán szimpatikus, nekem legalábbis. Jó ezt látni, édesapám is ezért szerette ezt a sportot.
Mondja mosolyogva, ami a fiúnak vélhetően semmit nem jelent, de még magát is meglepi vele, hosszú idő óta az első alkalom, hogy nem kerülgeti se sírás se a bánat mikor ez szóba kerül. Talán az változott az utóbbi időben a leginkább, hogy elkezdett az emberek felé bizalommal lenni vagy legalábbis feltárulkozóbb lett az életét tekintve. Nem zárkózik el egy „hagyj békén” vagy egy „mi közöd hozzá” kijelentéssel, nem tér ki a válaszok elől és önmagától is hajlamos olyan részletekre kitérni, amikre eddig nem figyelt oda, hogy tudassa a nagyvilággal.
- Túl gyorsan történik minden, ha nézed? Nem tudom, én azt vettem észre, hogy a pályán lévők is így érzékelik. – nevet fel -Mondjuk ők élvezik azt a tempót, a néző meg, úgy is azzal törődik, hogy akinek szurkol az előbb-utóbb gólokat szerezzen és a kis „aranyost” összeszedje. – utal itt a cikeszre, szereti így nevezni.
Most már a kviddicses is feloldódni látszik ténylegesen, nem zárkózik el a beszélgetéstől, mikor elfogyott a tea egy széles mosollyal még hozzáteszi az előbb elhangzottakhoz.
- Látod, mondtam én, hogy mellettem még a legrosszabb napjukat élők is beszédre kényszerülnek. – nevetgél ismét, bár már azon is, amit a srác mondd. – Ugyan jól viselem én a zaklatást, sőt néha szükségem is van rá, különben képes vagyok eltűnni, úgy hogy ha keresnek, se találnak rám magányomban.
Immár az edzésre terelődött a téma, amiben már ő is jobban otthon érzi magát, bár a kviddics se áll tőle messze, ez mégis aktuálisabb most. Kérdéseket intéz a rellonos felé, és örömmel hallgatja mi is a helyzet nála. A késésen és a hatalmas futva megtett távolságon csak jókat mosolyog. Nem az a fajta, aki aztán annyira szigorú tudna lenni bárkivel vagy önmagával, de általában nem ismer tréfát ilyen téren, mégis megesik nála is, hogy elkésik egy vagy két edzéssel. De ez az előnye az önálló edzésnek, a követelményt teljesíti, de maga osztja be az idejét, ami határozottan tetszik neki, imádja irányítani a saját életét, de ha valamit nem sikerül, akkor már eléggé szétcsúszva érzi magát, ez meg is szokott rajta látszani.
- Értem, akkor neked is sűrűek a mindennapjaid, vagy csak a kviddics-iskola páros időbeosztása túl sűrű?
Ezután próbál kicsit érdeklődni ő róla, nem csak a tevékenységeiről, hátha sikerül valamennyit megtudnia, de van egy olyan érzése, hogy megint valami kényes téma közepébe nyúlt, ám nem az a fajta, aki ezt csendben megbújva tűri, inkább még kukacoskodik kicsit, persze jó szándékkal.
- Nem tudom, de vess meg, vagy tudd be annak, hogy lány vagyok, de nem értelek. Mi az, hogy nem kell? Sosem vágytál arra, hogy valaki odamenjen hozzád egy mérkőzés után és azt mondja „barátom, büszke vagyok rád” vagy, hogy „szép volt”? – ekkor egy picit elnéz, majd visszatekint egy fokkal komolyabban Derikre. - Bár megértelek a tekintetben, hogy én is egyedül csináltam végig a legtöbb dolgot az életemben, egy emberre számíthattam, de az ő életét sem akartam a magaméval bombázni, főleg amilyen problémás ember vagyok néha. – mosolyog a végén, ami szól a mondandójának is de annak is, hogy magát meglepve már megint olyanokról fecseg amiről csak úgy nem szokott, biztos volt valami abban a teában… vagy  a levegőben van valami más ma?
Utoljára módosította:Amanda Meggie Philips, 2012. december 26. 00:03
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint