36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Lengyel Bence
INAKTÍV


A Bagolykő legpuhább plüssmackója
offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 206
Írta: 2014. január 30. 17:59 | Link

[Alegria]

Az egyik folyosón kullogok, valami nyugodt hely felkutatásának érdekében. Azaz egy nyugodt hely megtalálásának érdekében, tudniillik az utóbbi időben kevesebb időt fordítottam a tanulásra, mint szerettem volna, inkább a barátkozással foglaltam le magam, és ez sajnos a teljesítményemen is meglátszik, nem is kicsit. Az előző vizsgákon sikerült megbuknom, mert nem találtam meg a termet, ahol a bűbájtan felmérés folyt, a pótvizsga alatt meg az ágyat nyomtam, így ismételnem kell az első évemet. Igazából ez annyira nem is zavar, még az itt töltött kicsivel több, mint fél év után is elég szokatlannak érzem a varázsvilágot, így az ismétlésre inkább segítségként tekintek, mint átokra. De a következő vizsgák egyikén sem bukhatok meg, az halálosan kínos lenne, szóval el kell kezdenem gyakorolni rá, hiszen csak kicsivel több, mint fél hónap, és megint teljesítenem kell a szigorlatokon.
Végül az erkélynél, sőt, az erkélyen kötök ki, már tanultam itt múltkor, úgy gondolom a nyugodt környezet segít az anyag feldolgozásában, a levegő oxigéntartalma is jelentősen nagyobb, mint néhány fülledt, benti területen, ezáltal az agyműködésem is serken. Gondolom.
Tankönyveim között, amiket felhoztam nem csak varázstantárgyakkal foglalkozók találhatóak meg, próbálok a normális... elnézést, a mugli tananyagban is felzárkózni a korosztályomhoz. Még nem döntöttem el, hol akarok elhelyezkedni, és ha véletlenül úgy döntenék, hogy nem bájitalkeverő, vagy auror leszek, akkor szükségem lesz a sima iskolákban tanított alapműveltségre. Elég hülyén nézne ki, ha a Bagolykőbeli tanulmányaim befejeztével visszamennék nyolcadik általánosba...
Leülök az egyik székre, és nekiállok a bájitaltantankönyvem olvasgatásának, egyelőre az összes anyagot átnézem, később emelem ki és tanulom meg a számomra fontos részeket, mindig is így tanultam, ez a legegyszerűbb módszer arra, hogy elérjük azt, hogy az információ könnyen megragadjon bennünk. Kivéve ha fotografikus a memóriánk, akkor nem kell ilyesmikkel bajlódnunk. Pár pillanatra elgondolkodom azon, vajon van-e olyan bájital, amely fotografikus memóriával áldja meg az embert, de végül visszahúzom magam az ábrándokból és belekezdek az olvasásba.
Hozzászólásai ebben a témában
Alegria C. Martinez
INAKTÍV


*rainbowkiss*
offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 929
Írta: 2014. január 30. 19:57 | Link

Bence
ruha

Annyi minden más itt is, hogy már bele sem merek gondolni. Nem számottevő, mert az életemben mindog változik valami, de a hely, az még furcsa. Életem nagyobb részét Spanyolországban töltöttem, itt olyan másfél éve vagyok, de hogy nem apánál, engem az zavar. Az egyetlen ember, aki jelen helyzetemben fontos. Őt nem számítva. Persze Ő a legfontosabb, de el kell felejtenem. Róla is le kell mondanom, meg szépen mindenről, közben pedig élni. Ez pedig nekem most legfőképp tanulással jár. Nehéz volt nagyjából behozni, de az a tanárom tudott az anyanyelvemen beszélni, nem kellett azon is aggódnom, hogy értsem az anyagot, hogy ne keverjek össze semmit. Mert két hasonló szó is lehet nagyon más, ez nekem most itt nagy dilemmám. Vizsgaidőszak lesz, nemrég jöttem, de ezt már tudom, és majd valahogy ezt meg kell oldanom. Nem olyan borzasztó a nyelvtudásom, talán egy kis magabiztosság is segítene... Mindenesetre felismerve, hogy ezzel az isklával mennyi új probléma szakadt a nyakamba gyorsan rájöttem, hogy kell egy nyigodt hely, kint, ahol tudok gondolkodni és nem kell foglalkoznom mással. Nem a magányra vágytam, csak a fejemben kellene rendet rakni, és ezzel az elgondolással indultam el a hálókörletemből. Arról lényegében fogalmam sem volt, merre is megyek, hova tartok, de ahol kilyukadtam, az már tetszett. Folyosó, a vegén pedig a terasz szerű hely, egy erkély. Pont erre volt szükségem, így valami elégedett mosollyal arcomon kisétáltam az említett helyre, és kellett még pár másodperc ezután, hogy észrevegyem a fiút, aki elmélyülten olvasott. Először persze a hőmérsékletkülönbség tűnt fel, de láttam fotelre hajazó ülőalkalmatosságot, rajta pléddel, és nem is olyan távol az ismeretlentől. Nem tudom egyáltalán észrevett-e, de ha eddig nem, akkor most. Már látóterébe kerülve, két-három méterre tőle állok meg, kedvesen mosolygok, aztán... mit mondjak?
- Szia! Te tanul?
A két mondat között hagyok időt, mert nekem az kell, hogy átgondoljam mit szeretnék. A kérdés azért, mert itt akit látok könyvvel, mind tudást szeretne szerezni ezek által. Lár napja vagyok csak itt, de tankönyveket láttam csak, szépirodalom nuku, semmi, ami fel is keltené az érdeklődésemet..
- Zavar?
Tudtam, hogy valami nem stimmel a feltett újabb kérdéssel, de nem igazán érdekelt, mi az. Sokkal inkább lefoglalt, hogy letelepedjek oda, ahol a takarót láttam, természetesen közben magamra terítve azt. Így már felmerült bennem, hogy miért kezdeményezek beszélgetést? Nem nagyon szoktam. Csak figyelek, de most pótolom talán, reakcióra várva.
Hozzászólásai ebben a témában
Lengyel Bence
INAKTÍV


A Bagolykő legpuhább plüssmackója
offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 206
Írta: 2014. január 30. 21:29 | Link

[Alegria]

Egész jól megy a tanulás, a Carbunculus átkot hatástalanító főzet hozzávalóit bemagoltam már, de a Goulens bájital egyszerűen nem marad meg a fejemben. Képtelen vagyok olyan dolgot megtanulni, amit nem értek, és fogalmam sincs arról, hogy mi az a damijána... Valószínűleg valami gyógynövény lehet, de nem vagyok benne biztos, szívesen átugranám ezt a receptúrát, de attól tartok, hogy szinte semelyiket nem tanulnám meg, ha az összeset átugranám, amiben van legalább egy hozzávaló amit nem ismerek. Így marad az értelmetlen, egymáshoz nem kötődő szavak magolása, ami, amint már említettem, soha nem volt az erősségem. Ezért nem tudtam soha megtanulni a földrajzot, mikor még mugli iskolába jártam.
Felkapom a fejem, ahogy a nagy koncentrálásból egy hang ránt ki. Először balra, aztán jobbra, végül középre nézek, ahol meg is találom a hang forrását. Egy lány áll előttem, valamivel idősebb lehet nálam, de nem tudnám megmondani pontosan mennyivel. Még nem láttam errefelé, így vagy akkora a kastély, hogy elkerültem valakit több hónapon keresztül (ami könnyen megeshet), vagy most érkezett az iskolába, ami elég fura, ha tényleg idősebb nálam. Helytelen mondata arról árulkodik, hogy külföldről jöhetett, nem beszéli tökéletesen a magyar nyelvet. Akcentusából nem tudom megállapítani, vajon honnan jöhetett, mindegy igazából, majd megkérdezem tőle.
- Szia! - válaszolom nagy mosollyal, ha új errefelé, biztosan jól fog esni neki az, hogy viszonylag meleg fogadtatásban részesül. - M-hm, tanulok, bájitaltant.
Próbálok olyan kedves hangnemben beszélni, amilyenben csak tudok, nem akarom elijeszteni, a tanulásban nem zavar, maximum megkérem, hogy kérdezzen ki, csak segíteni tud, ha szeretne. Meg ha érdekli valami én is szívesen magyarázok neki.
- Nem, nem egyáltalán nem! - válaszolok kérdésére, még mindig mosolyogva, legkevésbé sem akarom elijeszteni, de szerencsére le is telepszik mellém, egy másik fotelba, természetesen. Egy ideig csak nézem, aztán úgy döntök, hogy ahelyett, hogy passzív stílusban a tankönyveimmel kezdenék el szemezni, inkább előrelendítem a köztünk folydogáló, - remélem csak egyelőre - lassú beszélgetést.
- És mi a neved? Hol születtél? - lehet, hogy a két kérdés kicsit túl sok együtt, én utálnám, ha így elkezdene faggatni valami idegen srác, de remélem a lány nem tart túl tolakodónak. Igazából a legjobb az lenne, ha egyáltalán nem tartana tolakodónak, de sajnos ezt nem az én saram eldönteni, hanem az övé.
Hozzászólásai ebben a témában
Alegria C. Martinez
INAKTÍV


*rainbowkiss*
offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 929
Írta: 2014. február 1. 13:59 | Link

Bence

Egyelőre nem tudnám megmondani, miért lettem ilyen közvetlen hirtelen, hogy csak úgy jövök, gondolok egyet, és ráköszönök a fiúra, továbbá kérdezek, és megint kérdezek, vagyis mondjuk ki: beszélgetésbe kezdek. Ő meg folytatja. Ez fura még nekem, ritkán szoktam én kezdeményezni. Csak ha okom van rá, de mosolygok, amikor válaszol. Bájitaltan.. Az volt az elsők között a dolgom, hogy a tantárgyak nevét megtanuljam magyarul, és noha eleinte kevertem a bűbájtannal, most már tudom miről van szó. Személy szerint nem érint meg a téma, de mint udvarias új kislány, meg ismeretlen, érdekel, hogy zavarom-e. Megnyugtat, hogy nem, és ezért megint mosolygok. Eszembe jut, milyen jól csinálom, mennyire jól játszok, de nem volt nehéz megtanulni, és reflexből jön már minden. Néha azon is elgondolkoztam már, milyen jól keresnék... Nem lenne megélhetési problémám, ha egyszer csak le akarnék lépni, és a muglik világában folytatni az életemet. Azért is, mert ott tanultam életem legnagyobb részében, meg mert van tehetségem. Csak ezt titkolom. A környezetem észre sem veszi. Mintha csak élnék.
Csendben elgondolkodom megint, és közben vagy őt nézem, vagy bámulok magam elé. Szokásos nálam, hogy megpróbálok átlátni rajta. Talán rossz szokás, de szeretek így turkálni az emberek kis világában. Ez pedig nem ítélkezés. Meg különben sem jutok semmire, mert két kérdés szakítja félbe a csendet. Automatikus fordítás...
- Alegria és Spanyolország.
Ez nem is volt nehéz! Persze.. miután sikerült majdnem 8 hosszú másodperc alatt összeraknom a szavakat és bebizonyosodni róla, hogy tényleg azt kérdezte, amit hiszek... Majd beleszokok, de a sikerélmény az sikerélmény!
- Te neved?
Túl sokféle szó van a magyarban. Ragok, jelzők, meg sok más, számomra érthetetlen jelentőségű dolog. Én is tőszavakban beszélek, és lehet, hogy azért, mert máshogy nem igazán megy, de mégis megértenek. Akkor megértenének mindenkit, nem?
- Én akar beszél. Mi téma?
Igen, megtehetem. A gyenge nyelvtudásom és a jelenleg számomra igenis idegesítő tanácstalanságom megengedi, hogy megkérdezzem burkoltan, tud-e valami témát. Remélem, hogy megért. Másfél éve tanulom a nyelvet, nekem azért jelentős problémát okoznak dolgok, még ebben a környezetben is, hogy majdnem mindenki így beszél.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint