34. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:
Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint

Oldalak: « 1 2 ... 23 ... 31 32 [33] 34 35 36 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Harmat Betti
Prefektus Levita, Másodikos mestertanonc


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 248
Összes hsz: 492
Írta: 2021. július 12. 11:50 | Link

Domonkos
Ismét találkozunk
Ruha

Nem kicsit lep meg az ajánlata. Miért jó neki, ha kipróbálom? Nem értem meg, még akkor sem, amikor aztán mégis elveszem tőle a szálat. Még visszakérdezek, inkább biztosra szeretnék menni. Akkor legyen kétoldalú a alku. Azt mondjuk nem tudom, hogy mit kérdezzek tőle. Talán azt, hogy miért viselkedik velem úgy, ahogy? Talán belőle így jön ki a gyász. Az biztos, hogy nagyon mások vagyunk mi ketten. Lehet elég volna annyit kérdezni, hogy érzi most magát. Nekem ez a kérdés mindig segít.
Ellentétben a cigivel, amitől szörnyen köhögni kezdek csak. Domonkos nevetését meghallom ugyan, de nem tudok vele foglalkozni. Sokkal jobban izgat, hogy ne fulladjak meg. Ahogy leülök aztán, kicsit jobb lesz. Kicsit engedek a szorításomon, hogy ujjaim ne fájduljanak meg nagyon, de a kezemet nem engedem le. Továbbra is a korlátba kapaszkodva ülök, fejemet lehajtva próbálom rendezne a légzésemet. Csak a navinés hangját meghallva emelem fel a fejemet, s nézek rá, a köhögéstől könnyes szemekkel. Annyi erőm már van, hogy nézésembe belerejtsem a dühömet kijelentése és nevetése miatt. Mintha úgy érezné, rá nem vonatkoznak a szabályok, rágyújt újra, nekem pedig semmi ötletem mit kezdjek a sráccal.
Csak akkor állok fel, amikor már úgy érzem, minden erőmet visszanyertem a fulladozás után. Ismét közelebb megyek hozzá, mellé állok. Nem akarom azt érezni, hogy fölöttem van, mert ő áll én meg ülök. Nem vagyok azonban magas, ha felállok is fölém emelkedik, ha csak pár centivel is. Gondolkodás nélkül nyúlok a frissen meggyújtott csikk felé, el akarnám venni tőle, és ha nem húzza el, ki is veszem a kezéből. Azt nem tudnám megmondani, hogy kötelesség tudatból, vagy az egészsége megóvásának érdekében teszem-e. Na de mit kérdezzek?
- Hogyan tudnék segíteni Neked? - Megpróbálom elkapni a tekintetét. Még mindig nem tudom, miért akarok segíteni a fiúnak, de valami minden találkozásunkkor arra sarkall, hogy ki akarjam húzni a gödörből, hogy ragadjam meg a kezét, és ne engedjem el. A gond csak az, hogy ő nem akarja ezt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kiss-Herczeg Domonkos
KARANTÉN


#Királykondor
offline
RPG hsz: 94
Összes hsz: 220
Kedves Betti
Írta: 2021. július 14. 10:32
| Link

Egy kora júniusi éjszakán

a semmitől irtózva csöndesen
cigarettázom s halkan nevetem



Egy pillanatra képes megfeledkezni mindenről. Míg nevetése el nem hal, nem mar fájdalom a szívébe, nem könyörög Kisvirág mosolya után. Nem jut eszébe se az örökké csak dolgozó apja, se a korábbi családjához menekülő anyja, aki ezzel szinte teljesen kirázta Domonkost az életéből. Egy pillanatra még Teó sem férkőzik a gondolatai közé. Nevetése reszelős, nem az az önfeledt kacaj, aminek hallgatása is mosolyt csal mások arcára. Mégis könnyedséget hoz, abba a naiv illúzióba ringatva, hogy képes lesz tovább viselni a hétköznapok terhét ezen falakon belül. Hatalmas kár, hogy csupán egy pillanatig tart.
Ahogy a frissen meggyújtott szál maró füstje lekúszik a tüdejébe, már el is engedi a naiv ábrándot. Tudja, hogy nincs maradása, egyedül arról nincs fogalma, hogy még mire vár. A falak megfojtják, a nevető diáktársai, mintha folyamatosan gúnyolnák őt. Nem maradt senki, akinek még számítana a jelenléte, akkor pedig miért ne segíthetne egy tettel mindenkin? Ő távozik, talán bejárja a világot, a kastély pedig megszabadul egy komor jelenléttől és a prefektusoknak sem kell több büntetőmunkát kiosztania Domonkos számára. Mindenki jól járna.
Tekintete zizzen a szál felé tartó kézre. A cigarettát oldalt tartva kapja el jobbjával Betti karját és pillant le rá, közönyösen, egészen addig, míg meg nem hallja a kérdést. A komor ábrázaton a döbbenet veszi át az uralmat, majd zavartan pillant el a másik irányba, elengedve a lány kezét.
- Úgy, hogy nem veszed el tőlem. Vagy kérsz még? Akkor szólj - szája megrándul, ahogy oldalt sandít Bettire. Ám a kérdés akaratlan elgondolkodtatja. Tudna bárki is segíteni neki? Hogyan? Nem változtathatja meg senki Kisvirág döntését. Nem tudja senki jobb belátásra bírni a szüleit sem. Senki sem tud neki segíteni.
- Miért akarnál egyáltalán segíteni? - kérdi szkeptikusan, az időt húzva. Sóhajtva egyenesedik fel és megfordulva dönti csípőjét a korlátnak. Jobbjával markol rá a fémre, miközben a füstölgő szálat újra ajkai közé illeszti. Az eget kémlelve dönti hátrébb a fejét és fogával szorítja kissé össze a cigarettát, hogy ne essen ki a szájából.
- Már segítettél. Nem tudom mikor nevettem utoljára - mondja rekedtes hangon, ám teljesen őszintén. Már feladta, hogy bármi változzon. Legalábbis itt, a kastély falai között. Értékeli Betti kedvességét, ám egyetlen egy ember felületes gesztusa kevés, hogy jobb belátásra bírja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Harmat Betti
Prefektus Levita, Másodikos mestertanonc


Harmatcsepp
offline
RPG hsz: 248
Összes hsz: 492
Írta: 2021. július 15. 12:52 | Link

Domonkos
Ismét találkozunk
Ruha

Nevetése egyértelműen dühít, de nem tudok tenni ellene, mert jobban foglalkoztat, hogy ismét kapjak levegőt. Aztán mikor végre oxigénhez jutok, felállok, mellé lépek ismét, és teszem fel a kérdésem. Most Domonkoson a sor, hogy beváltsa az alkunk rá eső felét. Hogy válaszoljon, bármit is kérdezek. Szavaim még engem is meglepnek kicsit, de nem vonom vissza őket, ott hagyom köztünk, válaszára várva. Nem vagyok benne biztos, hogy őszinte lesz velem, hiszen minden alkalommal világosan a tudtomra adja, hogy nincs szüksége segítségre. Én azonban önpusztító módon minden alkalommal segíteni akarok neki, annak ellenére is, hogy mintha megpróbálna magával rántani inkább.
Nem lep meg, hogy nem engedi elvenni a cigit, helyette karomat kapja el. Nem próbálom meg kihúzni a karom, csak megvárom, hogy ő engedje el. Helyette megállok vele szemben, feltartott kézzel, tekintetemet az övébe mélyesztve, és felteszem a kérdésemet. Lassan engedem le aztán a karomat, de csendben, várom a válaszát, annak ellenére is, hogy láthatóan zavarba jött. Aztán válaszol ám nem komolyan, így tőlem egy szemforgatást kap reakció képpen.
- Meghagyom neked, ha mindenképpen mérgezni akarod magad vele - szólalok meg aztán halkan. Nem hiszem, hogy sokat érnek majd szavaim, hiszen valószínűleg megkapta már az ehhez hasonló mondatokat már másoktól is. Amíg ő nem akar leszokni, addig úgysem fog, pláne nem az én szavaim hatására.
Kérdésére lehajtom a fejemet, én is elgondolkodom. Fogalmam sincs, miért akarok neki segíteni. Nem tudom, hogy miért érzem úgy, az én dolgom, hogy segítsek Domonkosnak, mégis akarok. Minden találkozásunkkor, akármennyire is meg tud bántani.
- Igazából én sem tudom - válaszolok, továbbra is a padlót kémlelve. - Talán csak azért, mert rokonszenves voltál, mikor először találkoztunk. -Felemelem a fejem, a szemébe nézek, így kiolvashatja tekintetemből, hogy őszintén beszélek. - Meg azért is, mert úgy érzem, én megtanultam együtt élni az engem ért veszteséggel - szólok szinte már suttogva.
Még mindig fáj, néha jobban, néha kevésbé, és fájni fog örökké. De tudok nevetni, tudok szeretni és sikerült újra közel engednem magamhoz másokat. Hosszú időbe telt, sok sírásba, küzdelembe, de azt hiszem, most jó helyen vagyok, és jól vagyok. Ha Domonkosra nézek azonban, csak a fájdalmat látom rajta, és összeszorul a szívem a gondolatra, hogy min mehet keresztül. Kicsit önmagamat látom benne, mikor nem akartam beszélni senkivel, mikor azt hittem, nincs tovább, és fogalmam sem volt, merre menjek, mit tegyek, hogy eltűnjön a sötétség.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dévai Vince Áron
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2021. szeptember 30. 20:34 | Link

Lay
napi viselet

A korai este miatt még mindig fent vagyok. Mivel elég jó a levegő, vacsora után úgy döntök hogy felmegyek az erkélyre, kicsit kitisztítani a fejemet. Kavarognak a gondolataim, az a legrosszabb hogy mindig este. Állandóan az van, mikor bebújok abba a szemét ágyba, az agyam elkezd dolgozni és a legapróbb dolgokon is órákig tudok gondolkodni. Biztos az ágy hibája. Mikor kiérek, észreveszem hogy páran már ülnek kint. Nem zavartatom magamat, beintek nekik és a korláthoz lépek. Ilyen késői estén, egy kezemen meg tudom számolni hogy hányszor csodáltam a tájat. Hát, nagyjából háromszor mert az itt töltött néhány évben, mindig magammal foglalkoztam meg szekálódtam mindenkivel. Egészséges szekáló vagyok, nem az a személy aki durván csinálja, csak úgy lazán és finoman. Volt már hogy otthon bunyóba keveredtem, mert megvédtem valakit aki túl bátortalan volt hozzá. Hogy hagyhattam volna ott? Macsó vagyok, meg tipikus pasi de akkor is. Nem bírom ha valakit úgy istenigazából bántanak. Akkor begurulok. Már a csillagok is fényesen ragyognak, és kezd hideg lenni. Még jó, hogy vettem fel pulcsit, mert azért már én ilyenkor is kezdek fázni. A széken cseverésző két csajszi behúzza a csíkot, ezért én elfoglalom az egyikük helyét és szembe fordulok a másik üres székkel. Lágy szellő simítja meg az arcomat, mintha az este csókot lehelne rám. Bakker, kellene már egy igazi barátnő mert ezzel a macsósággal még nem mentem semmire. Mivel még nem lehet olyan késő, nincs kedvem bemenni még, csak ülök magamban, és a gondolataimmal magányosan kémlelem az éjszakai eget. Hol vannak a többiek? Vagy a haverok, vagy a barátok? Jó kell az én idő, de már kezdem megunni. Többet kellene együtt lógnom velük, még azt hiszik hogy magamnak való vagyok. Dehogy, hisz valamikor az órákon is megteremtem a hangulatot, de lehet nem mindenki értékeli. Annyira belemélyedek a magam gondolataiba, hogy a szomszédos szék nyikorgása ébreszt fel. Pár percre elbóbiskoltam. Egy hosszú hajú személy ül le, és persze nyilvánvaló hogy lány.
- Kettő tippem van: Vagy az a navinés prefi vagy, vagy a navinés haver csajszi, Lay. Te vagy? – dörzsölöm a szememet sóhajtgatva.
Hozzászólásai ebben a témában
Reményi Emma
Tanár, Elemi mágus, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár



offline
RPG hsz: 21
Összes hsz: 24
Írta: 2021. október 30. 22:30 | Link

John


A legboldogabb mindig tavasszal és ősszel vagyok, és bár kevesen szokták választani, hozzám mégis az ősz illik a leginkább. Az illatok ilyenkor máshogy intenzívek, bennük van az elmúlás, a megpihenés, az utolsó, lendülettel teliség, mely türelemre int és reményt kelt. Egy kis pihenés után eljön az ébredés, új kor, új lehetőségek. Hagyd most aludni, hagyd megpihenni, hiszen ereje teljében minden szebb lesz.
Szeretem a természetet, de a köztes helyeket is, a félig fedetteket, mint az erkély. Egy határvonal a kint és a bent között, egy olyan köztes hely, melyre más szabályok érvényesek. Véleményem szerint az egyik legtökéletesebb hely, az itteni éveim alatt az egyik legtökéletesebb volt számomra. Az elején nem értettem, de elemem megjelenésével minden sokkal világosabbá vált. A természet, a szellő, az illatok, a napsütés, számomra mind kapaszkodók. Telente gyakran vagyok melankólikus, kissé befelé forduló, csendes, olyan, aki magában rendezi a gondolatokat, érzelmeket, aki szeret csak létezni, de nem szólni mások társaságában. Nem vagy depressziós, csak másként töltekezem, és ennek elfogadásához kellett egy olyan férj, mint az enyém, aki a legjámborabb és legtürelmesebb még az ilyen pillanatokban is. Nem kényszerít, sosem tette, és most, amikor elpillantok a falu irányába, hálásan és szeretettel gondolok rá. Vicces, hiszen most, ebben a percben, valahol az épületben van ő maga is, csak éppen tanít. De maga a falu, a gyermekkorom világa, ami most már város, természetesen, mégis a visszatérés helyszíne, valahogy vele kerek, valahogy olyan, amit senki mással nem tettem volna.
Az erkélykorláton nagy bögrében forró tea gőzölög, egy kanál folyamatosan kavargatja, míg én éppen a virágok locsolásával vagyok elfoglalva. Halkan dúdolok, Vivaldi négy évszakának ősz tételét, tudom elcsépelt, de olyan szentségtörés lenne, ha a tavaszt hoznám egy haláltusáját vívónak. Valahogy, mintha egy hangyányit melegebb lenne itt, az erkélyen, mint illendő volna. Elképzelhető, hogy kissé magasabb a hőmérséklet, nem nagyon, épp csak annyira, hogy az még kellemes és ne természetbolygató legyen. Szégyentelen nőszemély vagyok, tudom, de élvezem.
Hozzászólásai ebben a témában

Machay Adél
Mestertanonc Rellon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc


Gucci Vanilla - Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 759
Összes hsz: 771
Írta: 2021. december 17. 00:46 | Link

Dwayne Warren
- Éjszaka, az eljegyzés után, december 18. -


Terjedelmes kortyokban nyeli a levegőt, miközben próbálja legyűrni a mélyről jövő, undorító hányingert. A mai nap csak arra volt jó, hogy több szempontból is felkavarja: egyrészt, most már hivatalosan is menyasszony, másrészt megviselte a stressz, harmadrészt ide-oda utazgatott az elmúlt két napban, előbb haza, majd a birtokra Hévízre, végül ismét vissza az iskolába, és ez a folyamatos rosszulléteivel nem egy túl szerencsés koncepció.
Őszintén szólva az borzalmasan nem érdekli, hogy rajtakaphatják a prefektusok, mert mégis mit tennének vele? Büntetőmunka? A vélatehetsége működik majdnem mindenkin, kivéve a nálánál erősebbeken, és akik bizonyos immunitást élveznek az erőszakos bájolás ellen. Még mindig cinikus félmosolyba fordul a szája, ha eszébe jutnak Will félelmetesen szexi, ellágyuló vonásai, amikor hozzáért a csuklójához. Óh igen, ha nem lenne Jean-Paul, elgondolkodna, hogy komolyan veszi ezt a házasságot, és magába bolondítja a leendő hites férjét, de mivel már a gyerek is úton van, eszében sincs ilyet tenni. Noha félrelépett egyszer-kétszer, mióta a faluba jött, ettől függetlenül hűségesnek érzi magát Jean-Paulhoz. Neki megengedett a félrekacsintás, a leendő férjének nem.
- Tekintettel lehetnél rám. - Morogja alig érthetőn, lefelé irányuló pillantással a hasának. Mintha az a kis sejthalom bármit is értene az anyja morgásából; csak ahhoz konyít eleget, hogy folyamatos hányingert és hányási rohamokat kreáljon a gazdatestének.
A hátán levő vastag kabát, és a nyakára tekert téli sál jócskán megvédik a megfázástól, de azért még jobban összehúzza magán az anyagot, biztos, ami biztos. Újabban a friss levegőtől csillapodni látszik a rosszulléte.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
Házvezető-helyettes Navine, Animágus, Auror, Defenzor


officer friendly
offline
RPG hsz: 1619
Összes hsz: 3657
Írta: 2021. december 17. 21:29 | Link

Machay Adél



Mintha csak tegnap lett volna.
Másfél évvel ezelőtt a kastély épp ugyanilyen csöndes és nyugodt volt, amikor legelőször hagyta el az irodáját, hogy fázva-unottan éjszakai őrjáratra induljon. Akkor gyűlölte minden pillanatát, nem is vette komolyan igazán, honvágya volt, a feladatot pedig egyenesen a személyével szembeni inzultusként élte meg. Gyűlölöm a kölyköket és ők is gyűlölnek engem, mondta, majd hangoztatta hosszú éveken át.
Atán, ahogy egy rossz cipő, ő is belekopott és beleszelídült a feladatba. Mintha csak hazatérne, zárja be a Defenzori szoba ajtaját maga mögött, csúsztatja zsebre a kezeit, majd indul el a megszokott, magányos útvonalán.
Összesen háromévet töltött az iskolán kívül, ám az országban, ahol, és ezt már a lelkében biztosan tudja, bizonyára otthonra talált. Nem volt szükség rá, a feladatokat fiatalabb kollégájára hagyta, ő pedig meg is könnyebbült tőle, hogy a kastély falaitól túl, ismét önmaga lehet. A munka és család axisán pedig furcsamód még csak nem is kell egyensúlyoznia többé. Most már könnyedén jön, nem küzd, nem drámázik.
Csak élvezi a langymeleg semmit.
Elfojt egy köhögést, megköszörüli a torkát, ütemesen kaptat fel a kő lépcsősoron. Amerre jár, gyakran hall suttogást vagy lábdobogást, ő jótékonyan tetteti magát süketnek akkor. Valójában kapóra jön a kellemetlen híre, hisz anélkül tartanak tőle, hogy bármit tennie kellene. Dwayne Warren, a diákok réme.
Előre tart tőle, mennyiben változik ez majd, ha hamarosan a fia is átlépi ezt a küszöböt.
Az erkélyt minden alkalommal útba ejti ilyenkor. Tudja, ha hormonokkal küldő tinédzser lenne, ő is ide csábítaná a többi lányt, ha pedig üresen találja, megalább rágyújthat, mielőtt alámerülne a jóval lohasztóbb alagsorba. Nocsak, és mit lát, azonnali kapás.
   -  A takarodó elmúlt. Befelé - szól rá a lányra anélkül, hogy érdekelné kicsoda, mit csinál, miért van ott, ahol.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Machay Adél
Mestertanonc Rellon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc


Gucci Vanilla - Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 759
Összes hsz: 771
Írta: 2021. december 17. 21:51 | Link

Dwayne Warren


Nagyon minimálisat javul a közérzete. Sajnos az újabb és újabb hullámok nem akarnak alábbhagyni, maximum időről időre gyengébben támadják meg az agyát és a nyelőcsövét, de igenis bármikor le tudna térdelni és teleokádni az első sík felületet, amivel találkozik. Valószínűleg csak a makacs önuralma tartja vissza, meg főleg az apja bájitalának maradék hatása, hogy megjelölje területeként az erkélyt. Nincs kedve még visszamenni a szobába a borzalmas szobatársa mellé. Eleve miért is ne mehetett volna külön szobába? Minimum egy lakrészt adhattak volna, hiszen a családja biztos benne, hogy rengeteg pénzt pumpált ebbe a tetves iskolába.
- Tessék? - Olyan hirtelen és tolakodóan cibálja ki a bárdolatlan utasítgatás a gondolatai közül, hogy csak a leplezetlen megrökönyödésre van ideje, miközben szembefordul az alakkal. Úgy néz ki, mint valami ápolatlan, rusnya kutya.
- Inkább nem. A friss levegő jót tesz a tüdőnek. - Szinte automatikusan szegi fel az állát és dől neki az erkélykorlátnak semmi jelét nem mutatva, hogy ő innen el akarna menni. Mivel alig hajlandó bárkivel is szóba állni, és nem fordít elég figyelmet a hivatalos hirdetésekre, hacsak nem érintik őt közvetlenül, nyilván nem jegyezte meg, hogy nem is olyan régtől van egy újabb házőrző vérebe az iskolának egy Warren személyében. Warren... Nehéz lenne elfelejteni, mennyi tömény undor ült az apja arcára valahányszor szóba jött odahaza a nagynénje, és annak a 'fattya attól a...' . Valószínűleg az ő gyerekéről is hasonlóan kellemesen fog megemlékezni a saját nagyapja, ha valaha megszületik.
- Különben is, felnőttek vagyunk. Az óvoda a faluban van. - Véleménye szerint Bogolyfalva még mindig egy olcsó koszfészek, ami a lába érintésére sem érdemes.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
Házvezető-helyettes Navine, Animágus, Auror, Defenzor


officer friendly
offline
RPG hsz: 1619
Összes hsz: 3657
Írta: 2021. december 17. 22:04 | Link

Machay Adél


Egy lány. Valamiért az erkélyről mindig lányokat kell összeszednie, ők azok, akik olyannyira romantikusnak találják ezt a huzatos, középszerű helyet. Lám, most is. Sem a vonásait, sem pedig dacos pillantását nem tudná kivenni, csak a haján megcsillanó, sápadt holdfényt látja, azt, ahogy karba font kézzel a korlátnak dől. Nagyszerű - talán túlságosan hamar örült a hírének, három év pedig mégis elég volt hozzá, hogy az újabb diákok már ne meneküljenek előle nyüszítve, amikor meglátják a folyosón. Mégis mit művelt Bertalan eddig, kártyázni tanította őket. Félreértés ne essék, nem zavarja, hogy nem fossák össze maguk a közeledtével a diákok. Azonban, ha nem óvakodnak tőle, még a végén megeshet hogy dolgoznia kell.
Gyűlöl büntetőmunkát osztani. Hasztalan, nevetséges, a felügyelet pedig kire hárul? Nyilvánvalóan rá.
   -  Ez nem kérés volt - nyomatékosítja szavait még mindig az ajtóban állva - Ha akarod, az óvodába is mehetsz. Ha innen picsán rúglak, pont ott fogsz landolni. Na mozgás.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Machay Adél
Mestertanonc Rellon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc


Gucci Vanilla - Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 759
Összes hsz: 771
Írta: 2021. december 17. 22:14 | Link

Dwayne Warren


Bár a romantika verte volna ki ide, nem a natúr közérzetjavítás. Előrébb ballag, hogy a holdfény mellett jobban láthassa ez a rakás szar, aki egyáltalán ki meri oktatni arról, hol és mikor tartózkodhat. Az idegei mostanában nem szuperálnak valami jól.
- Azért jöttem ki ide, hogy ne hányjak nyakon senkit, de kezdem úgy érezni, nem lenne kár, ha magát megajándékoznám egy kis csomaggal. - Sziszegi a fogai között szűrve a levegőt, miközben megáll a férfi orra előtt közvetlenül. A röpke kis százhatvan centijével szinte eltörpül a robusztus testalkat mellett, mégis a pattogó, fennhéjázó természete csöppet emel a hiányzó fizikumán.
- Mellesleg egyáltalán ki a franc maga, hogy itt osztogatja a parancsokat, mintha valaki lenne? - Talán jobb taktika volna magába bolondítania ezt a félkegyelműt... ha nem lenne istentelenül rossz kedve a mai események után. Nem kellett volna összeakaszkodnia Willel, kockáztatni, hogy otthagyja a férfi a baj kellős közepén. A stressz tényleg kezdi megviselni az agyát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
Házvezető-helyettes Navine, Animágus, Auror, Defenzor


officer friendly
offline
RPG hsz: 1619
Összes hsz: 3657
Írta: 2021. december 17. 23:03 | Link

Machay Adél


A lány közelebb sétál, az ő szemöldöke pedig minden lépésnél egyre magasabbra emelkedik. Beszarás, ez halálosan aranyos, most keménykedni fog vele? Mit szeretne tenni, megüti azzal a törékeny kis kezével? Bájos.
A való világban töltött három év alatt egészen elfeledkezett az itteni diákok összetételéről és arról, hogy némelyik olyan magasan hordja az orrát, hogy csoda, egyelőre műholdak nem keringenek körülötte. Arra azonban pontosan emlékszik, hogy kezelte ezeket a penészvirágokat régen, akik végül mind megtörtek a keze alatt. Valakinek több kellett, valakinek kevesebb, valakihez erőszak, valakihez némi taktika.
   - Talán tudod, hogy gyengélkedő is van a másodikon - válaszol ridegen.
A hangsúly. Ez az él. Bár a hányni jöttem ki- kifogás számára új, ezt egyelőre úgy dönt, el is engedi a füle mellett. Az arca grimaszba rándul.
   -  Dwayne Warren. Jobb, ha megtanuljuk egymás nevét, a következő hónapban bőven elég időt fogunk együtt tölteni, amíg büntetőmunkán leszel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Machay Adél
Mestertanonc Rellon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc


Gucci Vanilla - Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 759
Összes hsz: 771
Írta: 2021. december 17. 23:18 | Link

Dwayne Warren


Az arca csak egy ellenséges fintorba fordul a gyengélkedő említésére. Nem, meg sem közelíti azt a helyet, hogy aztán kipletykálják a terhességét. Így is sürgeti a körülmények okozta kényszer, hogy találjon egy megbízható bájitalost, akitől hányás elleni főzetet vehet helyben. Biztos nem fog a gyógyítótól segítséget kérni.
Amire nem számít, az a név. Dwayne. Warren. A lábai ösztönösen hátrébb viszik két lépéssel, még a döbbenet is bőven kiül az arcára. Nyoma sincs a dacnak, a vagánykodásnak, az epés pöffeszkedésnek. Kutatóan, és igen távolságtartóan fürkészi a másik arcát, szemei ide-oda cikáznak a markáns vonalakon, mintha próbálna leolvasni róla valamit, bármit, keresni valami kapaszkodót.
- Maga... Maga miatt dobták ki otthonról a nagynénémet évekkel ez előtt... - Azt nem teszi hozzá, hogy a Warren-féle vélakezelésről is kapott fejtágítást mind az apjától, mind a nagyanyjától. 'Kerüld őket. Féktelen állatok mind. Nézd meg, mit tettek a nagynénéddel. Nézd meg, mit tettek sokunkkal!'. Szaporán jár fel-alá a mellkasa, a neve pedig már csak egyfajta reflexként bukik ki a száján, mintha egy nyíltan el nem hangzott parancsnak engedelmeskedne.
- Machay Adél. - Itt már egy kicsit jobban visszarázódik a szokásos, élénkebben figyelő tempójába. Voltaképp fogalma sincs, mihez kezdjen ezzel a helyzettel. Kicsit ironikusnak tartja, hogy Zója nem egyszer jutott eszébe mostanában, mióta a teszt feketén-fehéren közölte vele, hogy gyereket vár, és lám, most a férfi, aki felcsinálta a nagynénjét, épp itt áll és büntetőmunkáról papol neki. Kicsit össze van még zavarodva.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
Házvezető-helyettes Navine, Animágus, Auror, Defenzor


officer friendly
offline
RPG hsz: 1619
Összes hsz: 3657
Írta: 2021. december 17. 23:35 | Link

Machay Adél


Erre... nem igazán számít. Pontosabban arra, hogy a bemutatkozásakor a lány rögtön több lépést tántorodjon hátra, a szemei pedig kistányérrá kerekedjenek. Azok, akik beleállnak a szigorába, leginkább a büntetést vagy a konkrét ordítást követően szoktak visszavonulót fújni; az kevés, aki ennyitől meginog.
A szeme összeszűkül, a félhomályban kutatón fürkészi a lány vonásait - talán csak be van nyomva, amiatt viselkedik így. Messze nem ő lenne az első, akit egy vödröt a kacsójába adva invitálna meg a Defenzori szobába józanodni, hogy amikor kitisztul, még frissében ejthesse meg az atyai lebaszást. Do as I say, not as I do.
   -  Kinek...
Kinek a kölyke vagy te? Ez az első, ami megütközve megfogalmazódik benne a lány válaszára. Errefelé nagyon kevesen tudnak a Zójával való közös múltja részleteiről, a legközelebbi barátai közül sem mindegyik. A kastélyban a házasságuk előtt sem olt titok, hogy a nő a közös lányukat neveli, később pedig két fiatalabb gyerekük is született. Azonban az ezt megelőző idő, illetve Zója családjából való távozása már nem publikus információ. Hacsak...
   -  Hát ez csodálatos - mormogja végül. Machay. Ha a lánya nem viselte volna ezt a nevet évekig, így nem szokott volna hozzá, most arcának komor kifejezése ismét grimaszba rándulna - De ez a tényen semmit sem változtat, kedves Machay Adél, ha nem mozdulsz meg azonnal, akkor a seggeden fogsz a hálókörletedig csúszni. A családodat meg csókoltatom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Machay Adél
Mestertanonc Rellon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc


Gucci Vanilla - Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 759
Összes hsz: 771
Írta: 2021. december 17. 23:49 | Link

Dwayne Warren


A fejfájása már eddig is ott dübörgött valahol a halántéka mélyén, de most már a szeme mögött érzi lüktetni a végtelenül idegesítő ütemet. Valahányszor szavak hangzanak el, tök mindegy, hogy Dwayne Warrentől vagy az ő szájából, a lüktetés még jobban és állhatatosabban kopogtat a szemgolyóin. A torka már összeszűkült, hogy visszatartsa a hányingerét.
Az utolsó mondatra akarva-akaratlan felnevet, de azért ismét közelebb araszol, ezúttal tartva azt a két lépés távolságot, és csak fél szemmel nézve fel a colos defenzorra.
- Adja át nekik maga az esküvőmön. Galina és a drágalátos apám oda meg vissza lennének érte, ha beállítanának Zójával, biztos vagyok benne. Maguk már kész tanmesének számítanak. - Kelletlenül beljebb megy a folyosószakaszra, de a testtartása semmit sem enyhül. A legtöbb idegszála azzal van elfoglalva, hogy visszatartsa magában a vacsoráját és csillapítsa a kínzó fejfájását. Az arca hozza a szokásos hullasápadt színét így, smink hiányában. Talán még jó is, hogy a haja ki van eresztve; valamennyire elfedi a borzalmas ábrázatát, miközben további különösebb kommentárok nélkül követi Warrent, de eldöntötte, bemenni bármiféle helyiségbe ezzel a férfival együtt biztos nem fog. Ha valamit elért Galina a rémmeséivel, az az, hogy Adél próbál óvatos távolságot tartani, hogy legalább pár másodpercig küzdhessen a nyomorult bőréért, ha ez a Warren-szörnyeteg megpróbálna végezni vele.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
Házvezető-helyettes Navine, Animágus, Auror, Defenzor


officer friendly
offline
RPG hsz: 1619
Összes hsz: 3657
Írta: 2021. december 19. 01:17 | Link

Machay Adél



Az épp, hogy a félhomályos folyosóról kiszűrődő fényben nem látja igazán a lány vonásait, így azokat az apró rezzenéseket sem kapja el, amik arra vonatkoznának, hogy beteg és rosszul érzi magát. Hallja, hogy a hangja cseppet megremeg, amíg beszél, azonban nincs oka rá, hogy ennek különösebb jelentőséget tulajdonítson.
Valójában a saját megütközésén való uralkodás az, amin dolgozik, ahogy állja a lány csípős tekintetét. Az információk fényében nem csodálkozik, hogy ennyire felvágták a nyelvét; ha ezt a lány jelenleg nem rajta, hanem kívülállón köszörülné, még szórakoztatná is a tény. A Machay- vérmérséklet, a mindennapokban bőven van szerencséje hozzá, a felesége és a gyerekei is örökölték, akik köszönik szépen, legalább másfél évtizede hajszolják zsibbasztó alkoholizmusba.
Bármikor meghalna értük, de néha igazán elmehetnek a picsába a vérükkel együtt mind ott, ahol vannak.
   -  Hmm-hmmm. Rendben. Ha így akarod csinálni, akkor így fogjuk csinálni.
Nincs türelme a kölykökhöz. Sosem volt. Valójában az Úr csodája, hogy Nina volt az egyetlen, akit megütött közülük, őt is magánéleti, már rég elfeledett okokból. Ha a lány szeretne az első lenni, akit a visszatérése után megagyal, a legjobb úton halad hozzá, jelenleg ugyanis messze nem érzi a lelki erőt magában ahhoz, hogy leálljon vitatkozni vele. Ahogy Adél a folyosóra lép tehát, ő a biztonság kedvéért a felkarjánál fogva állítja irányba, majd mutat előre.
   -  Defenzori iroda. Most. Szedd a lábad, nem érünk rá.  

Utoljára módosította:Dwayne Warren, 2021. december 19. 01:17 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Machay Adél
Mestertanonc Rellon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc


Gucci Vanilla - Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 759
Összes hsz: 771
Írta: 2021. december 19. 01:37 | Link

Dwayne Warren


Jó lenne, ha inába szállna a bátorsága. Jó lenne, ha leesne neki, mikor kell befogja a száját és eltakarodni annak rendje és módja szerint. Nem képes mindezen alapvető készségek elsajátítására.
A defenzor keze egy ernyedt kart ér, a lány feje lelóg, mintha szégyenében a padlót bámulná. Nagyon küzd, tényleg, őszintén próbálja megkímélni önmagát a megaláztatástól, de képtelen rá. Egy-két másodperccel azután, hogy Warren megfogja a karját, a maradék erejével megpróbálja azt kirántani, és elfordulni a falat támasztva két tenyerével, hogy a következő másodpercben istenesen hányni kezdjen. Ha pedig nem tudja mindezt megtenni, sajnos Warrent fogja cipőn hányni, és persze saját magát. Egyik végkimenetel sem túl gusztusos.
A torkát érő megterhelés több, mint kellemetlen, az erek kidagadnak a nyakán, az arca vöröses árnyalatot ölt az agresszív kényszertől, hogy mindent kiadjon az üres gyomrából. Köhögve-csukladozva próbálja minél előbb abbahagyni, de legalább három hullámot él meg, mire két-három perc elteltével képes abbahagyni a gusztustalan folyamatot.
- Én megmondtam... - A hangja síri és minimum cérnavékony, a homloka pedig úszik a hideg verejtékben az erőlködéstől.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
Házvezető-helyettes Navine, Animágus, Auror, Defenzor


officer friendly
offline
RPG hsz: 1619
Összes hsz: 3657
Írta: 2021. december 19. 02:06 | Link

Machay Adél



Nem kell félteni: két csecsemőt nevelt föl. Abban a pillanatban tehát, hogy a lány megtántorodik és öklendezni kezd, ő nyomban ellöki a karját és hátrál el tőle. Az apai és aurori reflexek nem hagyják cserben, és bár egyáltalán nem az első eset lenne, hogy egy diák lehányja a ruháját, ezt most sikerül elkerülnie.
Pár lépéssel mögötte áll, míg a lány a táglákba kapaszkodva leginkább a falat, valószínűleg pedig a márványpadlót és a saját cipőjét hányja össze. Az arcán érthető undor fut át, elfordítja a fejét, bár végignézni így nem fogja, remekül hallja a produkciót. Meseszép. Tényleg csodás. Szombat éjjel van, persze mi másra számított, ez a műszak rendszerint három-négy sápadtan gubbasztó diákkal a kanapéján végződik.
Nem neheztel rájuk különben, miért is tenné, ő ugyanezt művelte - és műveli a mai napig -, ha nem rosszabbat. De meg kell érteniük valamit: ha bebaszol és hülyeségeket művelsz, annak viselned kell a következményeit. Addig szerencsések, amíg ez a következmény mindössze a tőle kapott, komolyan egyáltalán nem vett fejmosás.
   -  Na gyere, hercegnő, most leülsz egy kicsit.
Nem törődik esetleges ellenállással, a vállát átfogva vezeti vissza a folyosóra, hogy az egyik fal melletti padra kényszerítse őt. A mozdulata nem erőszakos, de ha szükség van rá, legyűri az ellenkezést.
Ha Adél leül, ő eztán guggol le vele szemben, hogy az arcát fürkészve közelebbről is felmérje a károkat.
   -  Csak ittál vagy be is szedtél valamit? - hagyja, hogy a korábbi durva él kivesszen a hangjából. Bár szigorúan figyeli a vonásait, leginkább érdeklődőnek tűnik - Nem kell beszarni, nem fogsz belehalni, de jobb ha elmondod, hogy mivel számoljak.
Utoljára módosította:Dwayne Warren, 2021. december 19. 02:33 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Machay Adél
Mestertanonc Rellon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc


Gucci Vanilla - Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 759
Összes hsz: 771
Írta: 2021. december 19. 02:24 | Link

Dwayne Warren


Semmilyen ellenállást nem tanúsít, nincs is ereje hozzá. Örül, hogy nem rogy térdre helyben és nyalja fel a saját nadrágjával egyúttal a kisebb tócsányi hányást, amit kitermelt magából. Így aztán a padot érésekor csak nagy kortyokban képes újból szedni a levegőt, miközben próbálja feldolgozni, mit kérdeztek tőle.
De miért nem akarja ez az -elvileg- vadállat megölni? Mindig azt mesélték neki, hogy féljen minden Warrentől, mint a tűztől, mert lehet, nem éli meg a holnapot, ha találkozik eggyel is. Miért nem használja ki a kínálkozó alkalmat? Bár most az is megfordult a fejében, hogy miért is szült még két gyereket a nagynénje Dwayne-nek, mikor elvileg Dwayne veszélyeztette a testi épségét? Nem érti.
Azt viszont tudja, hogy a dac még mindig ott munkál benne, elvégre még mindig fogalma sincs róla, hogy ez a férfi nem akarja bántani, nem egy közveszélyes gyilkos, hanem csak egy defenzor, aki általában részeg kölyköket hajkurász fizetésért a kastélyban, és kioszt egy-két büntetőmunkát. Mint valami fogatlan, vén oroszlán.
Csúfos vigyorra húzódik a nyomorultul remegő szája széle. Még mindig hideg verejtékben úszik az arca, egy-két tincse hozzá is tapadt a halántékához. Már annyira megviseli ez az egész hányás téma, hogy naponta át kell élje, hogy a folyamatosan, mágiával barnára színezett haja is átvedlik vissza szőkébe.
- Csak azzal, ami a nagynénémmel történt évekkel ez előtt... semmi mással... - Továbbra is csak suttogni bír, mert a torka eleven az előbbiektől. Egy pillanatra talán elveszítette most a józan eszét, hogy kiböki az igazságot, de szokott lenni az a ritka momentum, amikor helyesnek érzi az ember kimondani a tényeket. Talán az sarkallja rá, hogy Dwayne is teherbe ejtette Zóját, az unokatestvére házasságon kívül született meg, Zója egyedül nevelte fel a gyerekét végül... A körülmények ijesztő hasonlósága meggyengítette egy pillanatra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
Házvezető-helyettes Navine, Animágus, Auror, Defenzor


officer friendly
offline
RPG hsz: 1619
Összes hsz: 3657
Írta: 2021. december 19. 02:43 | Link

Machay Adél



Csak figyeli, ahogy a lány mély levegőt vesz és általánosságban véve lassan megnyugszik a hűvösben. Magával a tócsával nem foglalkozik, arra vannak a manók, különben is varázslattal pillanatok alatt eltüntetheti bárki a mocskot. Az ő feladata és fókusza jelenleg mindössze arra irányul, hogy Adél jobban legyen, cseppet összeszedhesse magát, hogy utána tiszta fejjel és újult erővel mennydöröghesse rá atyai szidalmait. A drog az rossz, az alkohol az rossz, ha szexelsz, meghalsz. Ámbár az ő rögtönzött kiselőadásai inkább arra irányulnak, hgy ha mindenképp szétcsúszásra kerül a sor, akkor azt az ember fia-lánya lehetőleg olyan körülmények között tegye, hogy véletlenül se eshessen le a kastély egy nyitott erkélyéről.
A lány elvigyorodik, az ő homloka ráncba szalad, nem igazán érti a viselkedés - na de mit is vár az ember valakitől, aki nincs egészen képben. Alkoholszagot nem igazán áraszt, tehát valamiféle drogra tippel. A visszarendelésének egyik nyomós oka a kastély környéki drogepidémia megfékezése: és bár ő nem ért egyet a kábítószerekkel szembeni háborúval, teszi a kötelességét. Ez a másik indoka annak, hogy nem hagyja magára Adélt most. Ha be van nyomva, akkor bizony beszélni fog.
Azonban.
Elsőre egyáltalán nem érti, miként és hogyan jón szóba a felesége. A feje oldalra billen, szája elnyílik, a kérdés már ott fogalmazódik a fejében, amikor az annyira fiatal és annyira ismerős szemekbe néz. Nagyon hasonlítanak azokra, amik még az Egyesült Államokban, a sorsot megpecsételő hírt közölve, riadtan néztek vissza rá.
   -  Ohh... - váratlan. Az arcára is kiül, hogy elveszti a gondolatai fonalát. De épp, csak egy pillanatra - Anyádék tudják?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Machay Adél
Mestertanonc Rellon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc


Gucci Vanilla - Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 759
Összes hsz: 771
Írta: 2021. december 19. 02:53 | Link

Dwayne Warren


Még mindig lüktető szemekkel mustrálja Warrent, várja, hogy leessen neki a tantusz. Valószínűleg most először és utoljára hagyta ezzel kapcsolatban eljárni a száját, és így utólag összvissz csak reménykedhet, hogy tényleg köztük marad ez az -egyelőre- aprócska információ.
A kérdés ahelyett, hogy normális válaszra sarkallná, inkább köhögő nevetést csikar ki belőle a jóízű fajtából. Úgy néhány másodperc múlva sikerül abbahagynia, hogy megingassa a fejét, és továbbra is erőtlen hangon suttogjon neki.
- Most... rángattak ki egy... előnytelen kapcsolatból... Maga szerint... elmondtam nekik? Az anyám... lehet, hogy rájött... Anyák... De, ha az apám... megtudja... Ha megtudná, ő maga... a saját két kezével... szedné ki belőlem a gyerekem. - Szusszant egy mélyet, lehunyja a szemeit, úgy folytatja.
- Ezért megyek férjhez... Mentem, ami menthető... Nem vagyok tökös, mint... Zója. Kell, ami jár nekem... És, ha ehhez alá... kell írnom néhány papírt... akkor legyen. - Az a már-már tébolyult elszántság, ami egy ideje átszövi az egész életét, megfeszíti most az állkapcsát is. Megköszörüli ugyan a torkát utána, de már nem folytatja. Voltaképp nincs mit taglalni ezen, hozott egy döntést. És abból, amit előadott, nagyon sokféleképp lehetne értelmezni a jelenlegi helyzetét változatosabbnál változatosabb eredményekkel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
Házvezető-helyettes Navine, Animágus, Auror, Defenzor


officer friendly
offline
RPG hsz: 1619
Összes hsz: 3657
Írta: 2021. december 21. 15:06 | Link

Machay Adél



Tudja, hogy ő ehhez kevés.
Különben semmi köze sincs hozzá, néhány évvel korábban pedig vissza sem kérdezett volna, hanem csöndben magára hagyta volna a lányt a problémáival. Nem kegyetlenségből, nem érdektelenségből, nem undorból, hanem, mert ez nem az ő hatásköre. Az évek során kialakult ugyan, hogy a diákok őt, mint az iskola védelmezőjét gyakran keresték meg a biztonságukat nem érintő kérdésekkel, ezekben az esetekben azonban leginkább másokhoz irányította őket. A feleségéhez, például, ha ő ne volt elérhető, a házvezetőkhöz - bárkihez, igazából, csak ne hozzá.
Aztán gyerekei születtek, Mina felnőtt, egyszerre pedig elkezdett másképp tekinteni ezekre a semmirekellőkre. Dwayne sosem volt egy kifejezetten empatikus ember.
Azt azonban az eltelt években megértette, nem árt úgy viszonyulnia a diákokhoz, ahogy szeretné, hogy az ő gyerekeivel bánnának. A lány bizonyára nagykorú vagy ahhoz közeli, de ha nem is, ezen a ponton megtehetné, hogy vagy feláll mellőle és otthagyja, vagy pedig a házvezetőjéhez kaséri, oldja meg ő. Ám, jelenleg inkább megfeledkezik erről.
Vajon Zója is így nézett ki, amikor ő magára hagyta majd' harminc évvel ezelőtt?
Csak figyeli a lány arcát, ahogy a légzése szépen egyenletesebbé válik, bár a bőre még sápadt és nyirkos.
   -  Amíg az iskolában vagy, addig nem bánthat senki. Remélem, tudod. - üres szavaknak tűnnek, de igazak: ezek közt a falat között senkit sem fognak bántani, amíg ő itt van. A súlyát kissé átteszi az egyik lábáról a másikra, ahogy kezd egészen elgémberedni.
   -  Mert a gyerek apja csak akkor marad veled, ha elvehet? - ráncolja a homlokát teljesen értetlenül - Nem kell belemenned ebbe a zsarolásba és beszélek vele, ha szeretnéd.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Machay Adél
Mestertanonc Rellon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc


Gucci Vanilla - Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 759
Összes hsz: 771
Írta: 2021. december 22. 20:06 | Link

Dwayne Warren


Lassacskán lenyugszik a szervezete annyira, hogy már ne remegjen, csak a gyomra érezze kellemetlenül magát továbbra is. Egyfajta kellemes bizsergés indul ki az ujjbegyeiből, és mászik végig a karjain, a mellkasán; érzi, ahogy az izmaiból kienged egy eddig nem is realizált feszültség, és elernyednek az erőlködés megszűnése után. Szeretne így maradni még egy darabig, hogy kizárhassa a szervezete belső és külső változásait. Egyszerűen csak nagyon de nagyon vágyik már egy rohadt válaszra Jean-Paultól, hogy végre megszabaduljon az állandó pániktól, ami naponta többször megtalálja. Olyan, mintha egyedül navigálna a koromsötét éjszakában, és nem lenne mellette a társa. Borzalmas. Talán ideje lenne elmondania neki a gyerek tényét, de jobbszeretné élőben, hogy láthassa a férfi csillogó szemeit.
Dwayne hangja szinte otrombán rángatja vissza a jelenbe. Szüksége van pár másodpercre, hogy feldolgozza, mit mondtak neki, és lassan bólintással jelzi, hogy felfogta, tudja, itt biztonságban lesz. Nem, valójában képtelen elhinni; az apja keze az agyában élő paranoia szerint olyan messzire elér, hogy határokról, korlátokról nem is tud beszélni esetében. Nevezzük a gyermeki megfélemlítettségnek vagy esetleg valós alapokon nyugvó feltételezésnek, de Machay Ilyát szerinte semmi nem tudná megfékezni, ha a saját gyerekét vagy annak ivadékát akarná eltörölni az életből.
Mélázásából Dwayne újabb, már-már lovagias szavai rázzák fel. Egy másodpercre elgondolkodóan bámul bele azokkal a valószínűtlenül zöld szemeivel a defenzoréiba, hogy aztán szinte pökhendin, Machaysan vigyorodjon el a következő másodpercben.
- Nem ilyen tragikus a helyzet, maradjon már. Ő is akarta a gyereket, természetesen. - Mármint Jean-Paul. Aki nem a férje lesz. De nyilván akarná, ha tudna róla, mert Adél rávenné, hogy akarja, még ha nem is akarja. - Voltaképp minden sínen van. És a gyereknek jó apja lesz. - Jó börtönviselt. Egyébként pedig tényleg sínen lesz minden, ha Will is és ő is megkapják a jussukat, és cirka három év múlva rendben különválhatnak. Addig pedig nagyon szeretne mindent csendben megoldani, lehetőleg Will tudta nélkül megszülni a babát és minél több időt tölteni Jean-Paullal. Biztos benne, hogy a párja meg fogja érteni ezt a különleges helyzetet, amibe beleerőszakolták a szülei.
- Nos? Még mindig meg akar büntetni? - Igen, most már határozottan pofátlan a mosolya. - Legitim okom volt levegőzni, láthatja. - És érezhetően témát terel. Volt az előbb egy pillanatnyi megingása, de már egyáltalán nem biztos benne, hogy erről beszélnie kell, hogy van ideje és luxusa gyengének lenni. Nem fog ez az ember semmiben sem segíteni, hiszen nem is ismeri. Csak magára, és majd Jean-Paulra számíthat, és ez így van jól. Értelmesebb most elaltatni Dwayne figyelmét, semmint később akár magyarázkodni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mikes Marcell Flórián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 27
Írta: 2021. december 27. 22:16 | Link

Margaréta


Borzasztóan unta a táncos felhajtást, tekintve hogy nem volt végzős és nem kapott főszerepet a parketten. Akkor valószínűleg most is ott pörögne vidoran, kiélvezve a rá szegeződő szempárokat, mert hát valljuk meg, ifjabb Mikesünk biztos volt abban, hogy mást már nem is nézhetnének. Nagyot tévedett. Akadtak nála szebbek is, meg jobbak is, de erről tudomást sem vett. Amúgy is még új volt ezen a nem mindennapinak nevezhető szemétdombon, ahová nem húzta se a szíve, sem pedig az elméje, mégis, apja jóvoltából jelenleg ezt kellett kiélveznie. Egy ideig azért ellötyögött ott a többiek között, lecsekkolta a finomságokat és a csajokat, utána az italokba is belekóstolt és alkohol híján inkább belső zsebébe rejtett flaskájából kortyolt. Nem is örvendett épp népszerűségnek, ahhoz még túl friss volt, jóformán alig ismert valakit, úgy látta, a magyarok nem annyira kedvesek az amerikából jött emberekkel. Mintha lett volna bennük némi irigység. Mit némi? Pokolra kívánták az összes nyugatit, amiért nekik megadatott a kánaán. Mikes Marcellnek is megadatott egykor, most viszont jobb híján be kellett érnie azzal, ami volt. Még csak a zenék sem voltak ínyére valók, meg is jegyezte magában, hogy a dj bedobhatott volna sokkal jobb számokat. Aztán inkább úgy döntött, hogy mielőtt adna még egy esélyt ennek a karácsonynak, egy kicsit kiszellőzteti a fejét és elszív egy blázt valamerre a szabad ég alatt.
Sikerült is kitévednie az egyik erkélyre, menet közben már illesztette ajka közé a szálat, jobbjával meg húzta is ki zsebéből az ezüst öngyújtót, amit mugliországban zsákmányolt az egyik kirándulása alatt. Ekkor vette észre szeme sarkából, hogy mintha valami csaj tehénkedne - pardon’ - támaszkodna a korlátnál. - Cigit? - mellé lépve máris kínálta, mert úriember ugye, közben végig is mérte a csajt, hogy behatárolja, ő most vajon bálozó-e, vagy csak nem tud aludni és kijött, hogy a mélybe vesse magát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Havas-Mezei Margaréta
Mestertanonc Navine (H), DÖK elnök, Uralkodó Unikornis, Másodikos mestertanonc


Kis unikornis ... Tündérke
offline
RPG hsz: 211
Összes hsz: 449
Írta: 2021. december 27. 23:19 | Link

Marcell
... bálozok, csak máshol … aktuális


Olyan sokáig gyűjtöttem a bátorságot, hogy elhívjam a bálra, ami rólunk, végzősökről szól igazából, hogy végül lemaradtam az egészről. Engem nem hívott el senki, ami annyira nem is meglepő, bár Ervinnel jöhettünk volna, de az olyan... hivatalos lett volna. Nem mertem rákérdezni, szóval egyedül libbentem be körbenézni, hogy magamhoz fogjak egy muffint, köszönjek mindenkinek, majd konstatálva, hogy Kende meg sem jelent, vagy csak késik a párjával - ami miatt gombóc lett a torkomban - tűnjek is el onnan.
Mivel mindenki a bálban van, bátorságot gyűjtöttem ahhoz, hogy az erkélyen cselekedjem meg azt, amit jobb esetekben mindig a kastély falain kívül teszek meg. Nem feltétlen lenne rá szükségem, de most kell ahhoz, hogy elűzzem a kellemetlen gondolatokat: vajon kivel megy? Miért vele? Együtt vannak akkor? Egyáltalán elhívott valakit?
Szusszanva hajolok előrébb, karjaim lelógnak a korlátról, homlokomat a hideg fémnek érintem. Egy csődtömeg vagyok, és ez már biztos. A léptekre még nem is figyelek fel, annál jobban a kérdésre. Fejemet emelem fel, rápillantok a srácra, majd mosolyodom el.
- Köszi - nyúlok a doboz felé, hogy megkaparintsak egy szálat. Nem szoktam dohányozni, de mivel a másikban kicsit megzavartak, és talán így a legjobb, ez még a jobbik megoldása annak, hogy még inkább csődtömegnek érezzem magam. Automatikusan nyúlnék hosszú zoknimhoz, hogy kikutassam az öngyújtót, de hát... nem az van rajtam. - Ne-nem szeretnék szemtelen lenni, de esetleg tüzet tudsz adni hozzá? - sütöm le tekintetem zavartan a kérdést követően.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

I am grateful
that my suffering,

did not force me to become cruel.
Mikes Marcell Flórián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 27
Írta: 2021. december 27. 23:46 | Link

Margaréta


a_holmi


A félhomályban az ajtóból túl sokat még nem látott, csak a felbukkanó hátsót - amit jól végig is mért - meg a hozzá tartozó virgácsokat. A színes üstök már később bukkant fel,  hogy aztán Marcell meg is nézhesse magának a tincsek mögött rejlő arcot. Túl nagy szakértelem nem kellett ahhoz, hogy meglássa a szárnya szegett madarat, elég jó emberismerő volt, hogy tudja, mikor kell előhúznia jobbik énjét, ezzel maga mögött hagyva a pocsékabbikat.
Az etikettre csak biccentett, miközben figyelte a lány ujjait, majd a cigaretta útvonalát a lány szájáig. A mosoly kedvére való volt, szerette ha rámosolyognak, ilyenkor mindig úgy érezte, hogy az a bizonyos mosoly neki szól. És amíg mosolyokat kapott, addig nem is akarta megforgatni a képzeletbeli tőrt a másik mellkasában.
- Menő a hajad, megy a zakómhoz - utalt extremitástól nem mentes, csillogó lila szettjére, mire ma este már kapott mindenféle pillantást. Pont nem érdekelte. És ha már szóba hozta a zakót, szemügyre vette a lány öltözékét is, majd pillantásával máris nyakát fixírozta, hogy van-e rajta gyöngysor, mert azért bizony odavolt. Imádta a gyöngysorokat, gyűjtötte is őket, ami abból állt, hogy lelopta a hölgyek nyakáról aktus után. Már egy doboznyi volt szobája rejtekében, de soha nem volt elég, gyűjtő módjára zsebelte be a szebbnél szebb darabokat.
- Az attól függ, mit adsz érte cserébe? - szemtelenül ívelt felfelé ajka, szemöldöke hangyányit megmozdult, tekintete zsiványosan csillant, aztán elnevette magát, mielőtt a lány még szolgáltatást kínálna fel a tűzért cserébe.
- Ne aggódj, ingyen van - már húzta is elő zsebéből az ezüstös, oroszlánnal díszített masinát, és egy határozott mozdulattal tüzet csiholt, odatartva, hogy a lány addig szippantsa a blázt, míg annak vége fel nem izzik.
- Miért akartad magad a mélybe vetni? Oké, elég szar a zene a bálon, de ennyire azért még sem - kedve lett valami szaftos pletykához, vagy bármihez, csak ne azon kelljen elmélkednie, hogy régi barátai most melyik tengerparton süttetik a hasukat. Rohadtul honvágya volt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Havas-Mezei Margaréta
Mestertanonc Navine (H), DÖK elnök, Uralkodó Unikornis, Másodikos mestertanonc


Kis unikornis ... Tündérke
offline
RPG hsz: 211
Összes hsz: 449
Írta: 2021. december 28. 14:21 | Link

Marcell
... bálozok, csak máshol … aktuális


Automatikusan nyúlok tincseimhez, ahogy elhangzik a bók. A számban lévő cigaretta esik kicsit lejjebb, de ajkam megtartja, így nem koppan a kissé nedves földön. Összekapva magam hajtom le fejemet. - Köszönöm szépen - sandítok fel rá félénken mosolyogva, miután kiszedtem számból a cigit. - Nagyon klassz az öltözéked amúgy - mosolyodom el őszintén, ebből kicsit bátorságot merítve kérdezem meg, hogy meg tud-e szánni esetleg egy öngyújtóval. Nem kellene az, hogyha lenne nálam pálca... de nincs. Meglepő.
- Oh, hát van nála- - nyúlok zsebem felé rögtön, majd akadok is meg, ahogy folytatja. Elpirulva hajtom le fejemet, mert simán odaadtam volna neki a tartalék muffinjaim egyikét az öngyújtóért cserébe. - Köszi - hajolok előrébb, másik kezem tartja tincseimet fülem mögött, mert nem lenne jó, ha felgyulladnék, bár túl sok ráció van benne. Mélyet szívok bele, felegyenesedve fogom ujjaim közé a szálat. - Tényleg köszönöm - helyezkedem vissza a korláthoz, csak immár háttal, hogy az újonnan szerzett ismerősöm felé fordulhassak. Ő a beszélgetőpartnerem - ha nem hagy itt időközben -, így illik felé fordulni. Apa mindig beszólt, ha nem tettem ezt meg, szinte hallom a dorgáló hangját. Halványan mosolyodom el, majd kapom fejemet és tekintetemet is a fiúra.
- Nem terveztem ilyet - nevetek fel halkan. - Én csak benéztem egy kicsit, mert... csak benéztem végül. Valahogy nem az én világom - hazudok, de neki ezt nem kell tudnia. Legalábbis remélem, hogy nem kell tudnia. - Te hogyhogy nem a bálban vagy? A szetted nagyon klassz lenne oda - mosolyom szélesedik ki, ahogy végig pillantok rajta. Ha nem hívja fel rá a figyelmem, szerintem csak percek múltán vettem volna észre miben van, de így, hogy rámutatott, már nem tudom levenni a csillogásról a szemem. Jól áll neki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

I am grateful
that my suffering,

did not force me to become cruel.
Mikes Marcell Flórián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 27
Írta: 2021. december 29. 10:54 | Link

Margaréta

Kár lenne tagadni, hogy a dicséret mindig is fényezte egóját, ez most sem volt másként, egy büszke mosoly húzódott meg arcán a lány dicséretére.
- Mi van nálad? - húzta feljebb szemöldökét, befejezve a lány szavait, mert ugyan csak tréfálkozott újdonsült ismerősével, azért valami jóféle dologra még ő is vevő lett volna. Imádta az étcsokoládét, az abból készült bonbonokat, de ha tündérport vetettek volna az orra alá, azzal is szívesen élt volna. Ki tudja, lehet, hogy az ártatlannak tűnő mosoly mögött egy igazi vadmacska lapul meg.
- Szóra sem érdemes, ez csak cigi - még sem egy házat vett neki, és nem is a vagyonát szórta szét, ahhoz azért még nincsenek annyira jóban. De ha már úgy hozta a sors, hogy Marcellnek nem kellett egyedül szívnia az erkélyen, jobbnak látta kitalálni, hogy mi lapulhat a korábbi, búskomor testtartás mögött. Nem azért, mert érdekelte volna más nyomora, de ha ezáltal új információkhoz juthatott, azok minden pénzt megértek. Egy jó kis szaftos pletykával lavinát lehetett elindítani, és olyanok orra alá borsot törni, akik útban voltak.
Kisterpeszben állva, immár szembe a lánnyal, fürkészte a szeplős vonásokat, közben slukkolt és oldalra fújta a füstöt, hogy ne tűnjön már első alkalomra egy igazi kreténnek. Pedig volt az a helyzet, mikor arcon lehelte volna a füsttel, mondjuk ágyban, párnák közt. Elengedve az aktuális gondolatfoszlányokat, bólintott a sztorira, jelezvén hogy figyel, de érezte, hogy ez nem az igazság. Aztán az is lehet, hogy de és tényleg csak arra bolyongott a lány, ám Marcell megérzései mást súgtak.
- Én is csak benéztem -villantott egy mosolyt, miközben tekintetével a lány barnáit mustrálta, hátha az veszi a lapot. - Szar az egész, nincs bulihangulat. Mindenütt puncs meg limonádé, keringőző párocskák, tök unalmas - tényleg annak érezte, nem volt meg a társasága ahhoz, hogy egy igazán jót mulasson. Hiányzott neki Amerika.
Egy újabb slukk után belső zsebéből kihúzta flaskáját és kortyolt az italból, aztán a lány felé nyújtotta. Lángnyelv volt benne, a tértágító bűbájnak hála nem is kevés. - És milyen név dukál ehhez a hajzuhataghoz? - nem volt egy félénk, visszahúzódó egyén, meg is érintette a lány hajszálait, ujjait végig húzta a színes tincseken, ahogy közelebb lépett hozzá.
Utoljára módosította:Mikes Marcell Flórián, 2021. december 29. 10:58 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Dwayne Warren
Házvezető-helyettes Navine, Animágus, Auror, Defenzor


officer friendly
offline
RPG hsz: 1619
Összes hsz: 3657
Írta: 2021. december 30. 20:30 | Link

Machay Adél


Adél arcába szép lassan visszatér valamiféle szín, ő pedig ezen megnyugodva végül, elgémberedett lábakkal feegyenesedik mellőle. Elmondhatatlanul kényelmetlenül érzi magát most. Egyrészt: még mindig semmi oka és alapja sincs beavatkozni, még akkor sem, ha groteszk érzése támad a lány szavaival kapcsolatban. Egész egyszerűen, a munkaköri leírása nem terjed ki erre. Másrészt azonban, a lány rokona, vagy mi a pokol, akkor is, ha először találkozik vele, ő pedig úgy néz rá, mintha beleszartak volna a rántottájába.
Legegyszerűbb megoldásként eldönti tehát: neki most kell egy cigi. Hátrébb lép, Adél válaszára fény villana pálca végén, ő pedig a korlát oldalának dőlve gyújt rá.
   -  Ez a huszonegyedik század. Nem kell hozzámenned.
Üres kezének mutatóujjával a kőkorlátra rakódott, száraz mohát kapargatja maga mellett. Ő már csak tudja, miről beszél: három gyereke született, mégis nem sokkal a második előtt vette feleségül Zóját, akkor sem amiatt, mert kényszerítették rá. Persze, a magafajtának könnyű: félvérként, apai ágon a tisztavérű családok páriájának tagjaként a kutyát nem érdekli már a házassága. Ennek pedig roppant mód hálás. Nehezen dolgozná fel, ha Minát vagy Alice-t egyszer egy ismeretlen férfinak kellene átadnia az oltár előtt.
   -  Nem, nem vagy büntetésben, csak menj lefeküdni, jó? - legyint türelmetlenül - És. Ha szükséged van valamire, tudod. Az irodában megtalálsz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Machay Adél
Mestertanonc Rellon (H), Művészetis tanonc, Elsős mestertanonc


Gucci Vanilla - Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 759
Összes hsz: 771
Írta: 2021. december 30. 21:32 | Link

Dwayne Warren


Mit mondhatna? Hogy pengeélen táncol? Már így is túl sokat járt a szája teljesen feleslegesen. Hozzá fog menni Willhez, hogy megkapja a pénzét, ami őt illeti, ami az új élete záloga az igazi szerelmével. Majd szép csendben elválnak, ahogy megegyeztek, és mindenki megy a maga útján tovább. Addigra megszüli a gyermekét, és ha minden jól megy, az első három évben Jean-Paul fog vigyázni rá, míg össze tudnak házasodni.
- Alapesetben igaza van. De az aranyvérűek nem a huszonegyedik században élnek. Nekik még mindig a fajtisztaság a fontos. Az apám a legjobb példa erre... Akármennyire szépen csomagolja a mondandóját, mindenki tudja: ő az egyik legelkötelezettebb védelmezője az aranyvérnek. Ha férjhez megyek, az csakis aranyvérű jelölttel tehetem meg. - Nincs választása, valószínűleg Dwayne is hamar rájönne erre, ha el kellene merüljön egy napig az aranyvérű pocsojában. Ilyen szempontból Dwayne kifejezetten szerencsés: nem kötik a felső tízezer őrült szabályai.
Jólesően szusszant egyet a számára abszolút kedvező válaszra. Az ártatlan félmosoly ott játszik az arcán, ahogy felnéz Dwayne-re, inkább elégedetten semmint hálásan. Nem tudja, mit gondoljon róla. Még mindig ott motoszkál az agyában Ilya hangja: ne bízz bennük. Gyilkosok. Talán csak Dwayne másként dolgozik, mint a családja többi tagja. Nem árt résen lenni vele kapcsolatban, akármilyen más benyomást tett rá, mint amivel a családja ijesztgette gyerekkora óta.
- Köszönöm. - Az biztos, hogy egy Warren felajánlott jóindulatát nincs oka egyelőre visszautasítani, de készpénzre venni sem. Elraktározza magában, hogy alkalomadtán talán beválthatja ezt a futólag tett megjegyzést.
Mindenesetre megfogadja Dwayne tanácsát és tényleg nem időz itt tovább az erkélynél. Lassan visszasétál a hálójába a Rellonban még kissé ingatag lábakon, de egyenletesen haladva.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Havas-Mezei Margaréta
Mestertanonc Navine (H), DÖK elnök, Uralkodó Unikornis, Másodikos mestertanonc


Kis unikornis ... Tündérke
offline
RPG hsz: 211
Összes hsz: 449
Írta: 2022. január 8. 22:52 | Link

Marcell
... bálozok, csak máshol … aktuális


A kérdésre túrok ismét kabátom zsebébe, hogy a zacskót kezdjem el kihúzni. Persze ez nem ilyen egyszerű. Megakad minden létező dologban, így kissé bénázok, mire végre a kezeim között tarthatom a zacskót, benne a három muffinnal. Még szerencse, hogy nem Cone áll előttem, mert akkor életem végéig hallgathatnám ezt is.
- Van muffinom - mosolyodom el szélesen, ahogy a zacskót emelem feljebb, hogy a saját szemével is meggyőződhessen róla, majd engedem vissza. Ha a kijelentésem esetleg nem lett volna egyértelmű. Istenem, de kellemetlen. De legalább ad tüzet, így immár parázsló cigivel tudok a korlátnak dőlni. Igen, tudom, bátor vagyok, hogy az én képességeimmel megmerem ezt tenni, de hát... túléltem egy borostyán támadását - mondjuk - innentől már bármi jöhet! Azért nem bármi, mert valószínűleg megijednék, de bizonyos határokon belül mindenre vevő vagyok. Esküszöm.
- Oh, hát én... - kapom el róla kékjeimet. - Hát én azért tudtam volna élvezni, de egyedül nem volt olyan muris. Mindenki a párjával van, tudod - mosolyodom el kedvesen, ahogy Amélia és a levitás fiú képe csúszik be elém. Úgy tűnt, jól szórakoznak. Eszembe jutott, hogy odamegyek köszönni, de nem akartam zavarni, így inkább összekaptam három muffint és eljöttem. Ha már Kende nem volt ott, úgy éreztem esélytelen, hogy bárkivel is jól érezhessem magam. Oké, Cone is eszembe jutott még készülődés közben, hogy bepróbálkozok, de elképzeltem egy bálon és olyan hangosan kezdtem el nevetni, szerintem még a fiúk is hallották a körletükben.
Gondolataimból a felém nyújtott laposüveg zökkent ki. Pár másodpercig megszeppenve nézem, majd nyúlok érte és húzom meg. Arcomra azonnal kiül a grimasz, fél szememet becsukva köhécselek kicsit. Nem is lesz olyan rossz ez az este, ha így folytatjuk.
- Jaj, ne haragudj - rázom meg magam. - Margaréta vagyok. És te? - nyújtom felé jobb kezemet. - Nem láttalak még a kastélyban - milyen remek tényközlő lennék.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

I am grateful
that my suffering,

did not force me to become cruel.

Oldalak: « 1 2 ... 23 ... 31 32 [33] 34 35 36 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyElső szint