Ha már vannak tornyok, akkor úgy illik, hogy legyen terasz is, nem igaz? A folyosó végéről beáradó fény nem mágikus, hanem a természetnek köszönhető. A kétszárnyú ajtón át kilépve egy teraszra érkezünk, melynek padlója, barna, elvétve halvány, fehér márványmintával. A hely olyan tíz főt tud befogadni maximum, így hangulatos maradt minden esetben. Néhány asztal és fotelszerű szék várja a pihenni vágyókat. A fekete korlát mágiája abban áll, hogy nem tud senki átesni rajta, hiszen egyből visszarántja, és a földre kényszeríti a próbálkozót.
Bal kéz felől, egészen a sarokban egy kis műkertet helyeztek el, melynek nézegetése nyugtatóan hat mindenkire. A látvány pedig magáért beszél, hiszen Bogolyfalva utcáit végigkövethetjük innen a szemünkkel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=861471#post861471][b]Mészáros Z. Csongor - 2023.03.28. 13:04[/b][/url]

- Csak egy készülő kezdemény. Egyelőre még leginkább semmi. - De azért persze örülök, ha tetszett neki, mert az azt jelenti, hogy már most felismerhetően jól hangzik. Vagy legalábbis neki. Egyelőre ennél többet nem szeretnék belőle mutatni, mert ilyenkor mindig attól félek, hogyha idő előtt lát nyilvánosságot elveszik az a varázsa, amit egyébként látok benne. Mert a zene szerintem pont ugyanolyan varázslat, mint az, hogy egy pálcával hadonászva képes vagyok hajmeresztő dolgokra.
- Igazán köszönöm! Mindenesetre nem szeretném kipróbálni ezt a titkos rítust. Hacsak nem én vagyok az, aki áldoz. - Persze amúgy tök nem, mármint soha nem lennék képes bántani senkit szerintem. És elég visszás is lenne, ha pont én akarnék bárkit megkövezni. Én, a lustaság tankönyvi példája. - Ne de úgy látom, neked sincs okod panaszra! Főleg, ha te is örülsz - villantom meg a kedvenc mosolyom. Többféleképpen is tudok ám mosolyogni, de ilyen kis kedvesen-barátságosan szeretek a legjobban.  
- Ne is mondd, tök jó lenne ha tudnánk kicsit lazítani. De nálunk ilyenkor van igazán szezon, szóval szerintem dolgozok majd. Mármint ne érts félre, ez nem olyan igazi munka, ami gyötrődéssel jár, csak mégis, eléggé helyhez köt. - Most már semmiért sem cserélném el az életem. Mikor leköltöztünk a farmra, mindenkit elátkoztam, hogy érezzék, mennyire nem kedvelem ezt a szituációt, de azt hiszem, Apáék mindig is jobban ismertek engem, mint én magam, és ők már akkor is tudták, hogy imádni fogom. - Ha gondolod, nézzetek be ti is. - Szerintem ezt mindenkinek receptre kéne felírni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=861923#post861923][b]Winkler Ábel Julián - 2023.04.01. 23:20[/b][/url]

Azt hittem, hogy többet fog mesélni a szerzeményéről. De megértem, hogy amíg nincs kész, addig nem mutogatja, elvégre még sokat változhat a mű.
- Biztos klassz lesz, majd mutasd meg, ha készen van. - Felelem bátorítva. Én sosem tudnék zenét írni a zongorámon, ahhoz nagyon kevés gyakorlatom van. Amennyit volt lehetőségem az utóbbi időben játszani rajta, örülök, ha normálisan tudok kottát olvasni.
- Hehe, azt elhiszem. A másik oldalon mindig jobb állni. - Ezzel a viccel azért eléggé súrolom a határt, de nem vezérel rosszindulat. Néha nem is tudom, hogy hogyan lehetnék olyan, hogy ne lógjak ki a többiek közül, de megtartsam az értékrendet, amiben felnőttem.
Helyeselve bólogatok arra, hogy örülök. Bizony, keményen megdolgoztam ezért az eredményért, igaz lehettem volna elszántabb, de így is elégedett vagyok.
- Oh, sajnálom. Azért remélem fogsz tudni egy kicsit kikapcsolni is, az ráfér az emberre két tanév között. - Számomra nagyon fontos a feltöltődés, anélkül igencsak nehezen bírja az ember a gyűrődést. Meg ez nem is mindig szórakozást jelent, nagyon sokszor elmélkedést a mindennapokról, a világ és önmagad kapcsolatáról.
- Örömmel meglátogatunk, ha nem zavarunk! Köszi a meghívást! Még megkérdezem otthon, hogy mit szólnak hozzá. - Felelem mosolyogva. A szüleim mindig is támogatták, hogy barátkozzunk más családokkal, így szerintem maximum csak a szabadidő szólhat közbe.
- Képzeld, Geri jövőre elsős lesz! - Újságolom büszkén. Nagyon örülök, hogy az öcsém is végre a közelemben lesz. Szerintem ő is navinés lesz, akárcsak én!
- A húgaid mikor is kezdik a középfokú tanulmányaikat? - Kérdem érdeklődve pislogva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=863763#post863763][b]Molnár-Vars Tímea Magda - 2023.04.28. 19:42[/b][/url]

Összeráncolt szemöldökkel ül egy katalógus felett, mely seprűket sorol fel. Ötlete sincs, hogy melyik az, amit érdemes megvenni. Azt meg pláne nem tudja, melyikre lesz pénze. Na és hogy fog rá pénzt szerezni? Ez még egy nagyon jó kérdés. Abban viszont biztos, hogy ha beválogatják a csapatba, szüksége lesz egy saját seprűje. Az eszébe sem jut, hogy megkérhetni a szüleit, vegyék meg neki. Vagy inkább nem is mer ilyesmibe belegondolni. Még mindig nem szokott hozzá a helyzethez.
Unottan fúj egyet és dől hátra a széken. Még sapkás fejét is hátra ejti. Kezei csúsznak kapucnis pulcsija zsebébe, ahogy lassan ismét előredől. Eddig nem törődött azzal, hogy van-e forgalom az erkélyen, ekkor konstatálja, hogy egyedül van. Talán másokat elriasztott a hűvös idő. Timi inkább csak félig lecsúszik a széken, tekintete úgy vándorol vissza a katalógusra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=863963#post863963][b]Szentesi Kevin - 2023.05.08. 14:38[/b][/url]

A sütögetőnél túl sokan voltak, az elhagyatott mosdóba nem mer bemenni, a Nagyterem felejtős, mert olyankor mindenki ott van szinte. Félő, hogy azok is, akiknek állandóan céltáblája.
Ez az oka annak, hogy könyvével a kezében mászkál céltalanul a kastélyban, minden lehetséges opciót megnézve, hátha akad valami hely, ahol egyedül lehet. Ami addig opció, amíg meg nem látja eridonos barátját fejét hátraejtve. Megszeppen, először azt hiszi baj van, de végül Timi ismét előre néz és mozdul is. Megkönnyebbült sóhajjal lép pár bátortalanabbat, nem tudja, merje-e zavarni. Kicsit toporog, végül indul a lány felé.
- Szia! - köszön halkan. - Zavarlak? - kérdezi azonnal, tekintete esik a magazinra. - Nem szeretnélek, csak megláttalak, és régen beszéltünk, gondoltam megkérdezem hogy vagy, öm... - jön azonnal zavarba, amint felfogja, igenis megzavarta a lányt valamiben. Ha másban nem is, a seprűk nézegetésében. Egyáltalán nem ért hozzájuk, így még a segítségét sem tudja felajánlani. Zavartan áll mellette, szinte a csodát várja: vagy el lesz küldve, vagy a lány hellyel kínálja, de ő igenis kivárja. Ha másra már nem képes.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=863990#post863990][b]Létai Roland - 2023.05.09. 15:53[/b][/url]

Nem tudom mit történt. Egy hete voltam lett az egyik üvegházban, és talán akkor csikarhatott meg valami növény. Bevetettem a tanulmányaimat, egy vettem mindenféle égés elleni kenőcsöt, de egyelőre egyik sem használt. Illetve, de, mert már nem ég. Most épp egy nagy vörös folt terjed inkább helyette a bal felkaromon azóta. Ciki lenne gyógyítóhoz menni, nem igaz? "Még azt sem tudja, hogy mit kezdjen az xy növény karcolásával? Hogy végezte el a VAV-ot, ki a maga tanára?" A fenének sincs kedve ezzel bajlódni, ráadásul, mi van ha ez másfajta cucc. Nem akarom, hogy bedugjanak valami ispotályba, vagy bárhová. Először egy szakértő valaki kell, egy ilyet ismerek, Salikát. Mármint Salamon Grétát, tudom, hogy ő jó fej és nem kérdezősködik. Legalábbis az én sztereotip elképzelésemben pont így van benne. De hát persze természetesen Eridonos - tuti nem kérek meg senkit, aki Rellonos még elfertőzné jobban poénból, mint Diaboli -, szóval fel kell kajtatnom érte a kastélyt. Nem tudom, hogy miért pont őt pécéztem ki, még az is lehet, hogy konzolos. Na, mindegy megkértem Korit, hogy nézzen utána az órarendjének, vagy hogy hol szokott lebzselni, ha éppen nincs dolga, és ő az erkélyt ajánlotta a második szünetben. Na, felvetődik a kérdés, hogy az ilyeneket honnan tudják a csajok? Mindegy, megpróbálom most. Tök mákom van, vagy éppen Korinak, hogy ott találom. Aztán lehet, hogy megbeszélték ezt, erre mondjuk pont nem gondoltam. Villantok egy mosolyt, mert fontos a jó hangulat és hogy ne ijesszem el. Szerencsére pont kettesben vagyunk most csak, szóval nem lesz baj, ha egy kicsit vetkőzök neki.
- Szia Sali! tudsz nekem segíteni egy kicsit... nagyon? - állok meg előtte, és talán egy kicsit túl közel is. Amikor ezt érzékelem, gyorsan ellépek egyet hátra, mert fontos az illedelmesség.
- Amúgy Roland vagyok - nyújtok neki kezet, mert még max így látásból találkoztunk, ha van ilyen képzavar.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=864282#post864282][b]Molnár-Vars Tímea Magda - 2023.05.24. 15:38[/b][/url]

Pont nem látja, ahogy a levitás kilép az erkélyre, ám mikor meglátja, halvány mosoly költözik az arcára. Szemében továbbra is látszik az unalom és tanácstalanság keveréke.
- Nem, dehogy zavarsz. - Előredől, az asztalra támasztja alkarját. - Ülj le nyugodtan, ha van kedved - még fejével is int hozzá, a vele szemben álló szék felé biccentve. A társasággal sosincs baja, főleg, ha olyan valaki csatlakozik hozzá, akit bír. Kevin pedig határozottan illik ebbe a kategóriába.
- Próbálok seprűt választani magamnak - avatja be a fiút. - Nem sok sikerrel. - Egy sóhajjal el is tolja maga elől a katalógust, nem akar bunkó lenni és folytatni a válogatást Kevin társaságában. - Neked mi volt a terv? -ujjával bök a könyv felé. Lehet az regény vagy tankönyv, szakkönyv esetleg. Olyasmi, ami Timinek ritkán akad a kezébe. - Nem zavarlak, ha tanulni akarsz. - az eridonossal ez is ritkán fordul elő, de igyekszik tiszteletben tartani, ha másban viszont van ilyesmi szándék.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=864851#post864851][b]Salamon Gréta - 2023.06.23. 22:15[/b][/url]

A suli minden olyan helyen és szárnyában volt egy kedvenc zugom, ahol szívesen töltöttem az időmet, éppúgy nem volt jobb dolgom, vagy csak egy kis nyugalomra vágytam. Igaz, néha napján előfordult az, hogy kerülgetnem kellett másokat, s épp tömegtől hemzsegtek ezek a varázslatos kis helyek, de szerencsére akadtak napok, amikor teljesen egyedül lóbálhattam a lábamat, a kutya sem figyelt fel rám.
Most épp egy ilyen csöndes időszakomat élhettem meg az erkélyen, volt több, mint egy órám, hogy elkezdődjön a következő agytorna. Csak épp már nagyon kedvem nem volt ehhez a naphoz, mert a gondolataim leginkább valahol máshol jártak. De az vesse rám az első követ, aki még nem élt át ilyet.
Tehát tulajdonképp ezer felé tekeregtek a gondolataim, akadt bőven gond és probléma, aminek egy része az öcsémhez kötődött. Nagyon zűrös volt mostanában, lépten-nyomon csak bajt először, és nem győztem miatta mentegetőzni. Az előbb is épp egy panaszos levelet olvastam el újra, s azon gondolkodtam, hogy vajon szóljak-e róla apának, hogy ennyi zűr van. Ebben a nagy gondolatmenetben zavart meg Létai Roland mosolya, ami egész jól állt a srácnak, így elnéző voltam vele, amiért megzavart.
- Hali - továbbra is balommal még mindig a korlátot támasztottam, jobbommal intettem a srácnak, aztán a levelet összehajtogattam, és a hátsó zsebembe csúsztattam, mindig egy fél fordulattal már szemben is álltam Létaival.
- Hú…- na igen, ekkor jött az a rész, hogy azon agyaltam, hogyan is legyek diszkrét és utasítsam vissza a korrepetálási igényt, mert hogy kizárásos alapon kereshetett fel, én nem akartam korrepetálni, nem csak őt, de mást sem.
-Én mostanában már nem vállalok különórákat, bocsi - elnézést kérő mosolyt villantottam felé, a felém nyújtott kéz láttán kicsit felszökkent a szemöldököm, emiatt némi fáziskéséssel és nem épp életem legjobb kézfogásával, de viszonoztam a gesztust. - Tudom - mosolyodtam el, mert ki nem hallott volna még Létai Rolandról. -Miből akartál amúgy korrepetálást? - gyanús volt egyébként, még az is megfordult a fejemben, hogy csak úgy random új préda után vadászik.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=864997#post864997][b]Létai Roland - 2023.06.26. 20:06[/b][/url]

Nahát, nahát. Nem tudom, hogy mit várjak Grétától, annyira nem vagyunk beszélő viszonyban, vagy legalábbis semmi komolyban. Találkoztunk pár bulin, meg néha a faluban és az órákon, de amúgy annyira nem keltette fel még a figyelmem. Sajnos - nem sajnos róla hallottam jókat gyógyítás témában, akkor meg már miért ne tőle kérjek segítséget. Szerencse, hogy megtaláltam, igaz, annyira azért nem bújt el, hogy komolyabb problémát okozott volna. Felém fordul és az egyszavas reakcióiból nem nagyon tudok mit levonni. Azonban abból igen, hogy félreértett, mert a tök sem akar tőle korrepetálást kérni. Akkor inkább megbukok, ha eddig ezek nélkül is túléltem a sulit. Regivel is beszélni kéne, hogy jobban bele kéne csapni a lecsóba, mert jó-jó ez a gyakornokoskodás, csak hát elég uncsi. De mostanában valahogy el van varázsolva, én meg nem vagyok az a kérdezős típus. Legalábbis a nők bajaira egyelőre nem vagyok túl kíváncsi, egyébként sem osztanák meg velem, sejtésem szerint.
- Nem akarok korrepetálást, talán másodikosnak nézek ki? - tárom szét a kezeimet, majd leveszem a vékony farmerkabátom. Alatta rövidujjúban feszítek - nem feszítek, csak simán jól nézek ki -, ahol már láthatja a problémámat a jó fej mestertanonc. Mert ugye jó fej? Mindig annak képzeltem.
- Na, mit szólsz? Lerohad, vagy lehet vele kezdeni valamit? - itt nyilvánvalóan a kezemre gondoltam és nem másra. Mielőtt még bárkinek elindul a fantáziája. Ő jól van és nem kiütéses, ahaha. Az megint más kérdés, hogy igazából még nem kértem meg... hogy is szokták mondani? Ja igen: hivatalosan. Semmi hivatalos nincs semmi ilyenben, csak így használják. Ki érti ezt?!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=865018#post865018][b]Salamon Gréta - 2023.06.28. 17:33[/b][/url]

Kérdésén egy kicsit elmosolyodtam, nem tudtam eldönteni azt, hogy vajon most megsértődött-e, vagy csak random nem érti, hogy miért is gondoltam a korrepetálásra. - Nem csak az alsósok szoktak korrepetálásra járni, hanem azok is, akik tanulási nehézségekkel küzdenek – jegyeztem meg, bár ha érzékeny volt efféle témákra, akkor talán most ezzel is sikerült magamra haragítanom őt. Pedig esküszöm, hogy nem volt bennem semmi gonoszság, és előítélet, egyáltalán nem gondoltam azt, hogy csak azért, mert az ideje nagy részét izmai kidolgozására fordítja, akkor már nem is lehet okos. Mert lehet, sőt biztos, hogy akad terület, ahol kiemelkedően teljesít...na de, gondolataimban visszakanyarodtam oda, hogy ha nem emiatt érkezett, akkor vajon miért is. Már épp vissza akartam kérdezni, amikor lekapta a kabátját, és akkor már nekem is szemet szúrt az a nagy vörös folt Roland karján.
- Ajjaj – jegyeztem meg a homlokomat ráncolva, majd felpillantottam a kérdés hallatán.
- Lerohadni nem fog, viszont ezt mindenképp kezelni kell. Szabad? - a kézfejét megfogva emeltem a nap felé fordítva a karját, hogy jobban lássam a folt milyenségét.
- Oké, ez sok minden lehet. Okozhatja csípés, valamilyen kozmetikum, de lehet étellalergiád is, szóval...egész széles a paletta. Tudnom kellene, hogy mióta van ez a folt a karodon, hol jártál, amikor szerezted, viszketést, égető érzést érzel-e, változott-e a mérete az elmúlt időszakban? - a kérdéseket egymás után soroltam, és kíváncsian pillantottam fel rá, hisz ez tényleg bármi lehetett, azonban nem volt mindegy az sem, hogy mivel kellene kezelni. - Amúgy...miért nem mentél el ezzel a gyengélkedőre? - ez volt a másik kérdés, ami felmerült bennem, mert hát tök logikus lenne, hogy oda forduljon, ha valami baja van, hacsak nem rúgta össze a port a gyógyítóval.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=865109#post865109][b]Létai Roland - 2023.07.03. 14:42[/b][/url]

Csak legyintek a magyarázkodásra, valójában nem érdekel, de azért jó volt egy kicsit felpiszkálni Gréta doktornőt. Nagyon ajánlom, hogy hű legyen a nevéhez, mert jó lenne, ha nem terjedne szét a cucc. Ha így lenne, akkor kénytelen lennék lemenni a gyenguszra, de most nincs arra időm, hogy ott tartsanak valamilyen hülye ürüggyel úgy, hogy még én sem tudom kimagyarázni magam. Nem mellesleg bízom abban, hogy Sali majd azt mondja, hogy semmi komoly, és ad vagy ajánl rá valami kenőcsöt és megleszek.
- Ajjaj? - húzom fel a szemöldököm, és várom a magyarázatot a bajjóslatra. Hát azért kezd összeszorulni a seggem, hogy tényleg valami komolyabb a cucc. De hát csak vissza lehet növeszteni a karomat, ha le is kell vágni, nem? Ugye, de?!
- Huhh - egy szuszra könnyebbülök meg, amikor kiderül, hogy ha van is baj, talán nem jelentős. Mondjuk rohadtul zavar, meg viszket, de erős vagyok és nem vakarászom. - Persze, fogdoss csak - vigyorgok, de most csak úgy ösztönszerűen tör elő belőlem. Hagyom, hogy forgass a kezem és végezze a dolgát ingyen. Nem mintha nem lenne pénzem ezt a vizsgálatot kifizetni, ha kellene, de gondolom jó vagyok gyakorlóbabának. Ő sem lenne rossz, megjegyzem.
- Gondoltam bárki, aki ilyesmit tanul meg tudja oldani, és nem szeretek oda járni. Te legalább gyakorolhatsz, még rendes is vagyok - mondom neki, majd eszembe jut, hogy az egyik kérdésére, még nem válaszoltam. - Ja igen, valszeg az üvegházban megtámadt valami cucc, vagy állat, vagy Eridonos, mint tudom én. De attól a naptól kezdve van, ez három napja volt - mondom, ami eszembe jut, Remélem azt nem kérdezi meg, hogy melyik növény volt, ha az volt, mert ennyi erővel már utánakereshettem volna, ha nagyon akarok. De nem akarok és nem is tudom, hogy mi volt az, talán ő majd kézrátétellel meggyógyít. Na, az is jó lenne.
- Jössz a buliba? Ne mondd, hogy nem és bú liba leszel... már ha nem jössz - lesz hétvégén majd egy kis MT-s mulatozás, már csak azt felejtettem el, hogy kinél, vagy, hogy egyáltalán valakinél lesz-e, nem pedig valahol. Na, ezt jól megaszontam, de majd megnézem a faliúságon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=865227#post865227][b]Salamon Gréta - 2023.07.09. 06:38[/b][/url]

A gyógyító képzésen egy valamire nem helyeztek túl nagy hangsúlyt, méghozzá arra, hogy megtanítsák, hogyan is leplezzük az érzelmeinket, netán hogyan ne reagáljunk a kelleténél riasztóbb módon. Ebbe most is sikerült belefutnom, s az apró kis megjegyzésemet követően már tudtam, hogy jobb lett volna a véleményem inkább magamban tartanom, mielőtt a páciens még aggódva rohan a vakvilágnak.
- Úgy értem, hogy ez…durván piros - próbáltam egy mosollyal enyhíteni a korábbi ajjajon, miközben megfogtam a karját, hogy a fény felé fordítsam és jobban szemügyre vehessem a felületet. Megjegyzésére csak furán pislogtam fel rá, aztán megráztam a fejem, és tovább vizsgálódtam. Az mondjuk meglepett, hogy miért épp hozzám jött, de rövidesen választ is kaptam a kérdésemre. Pedig a korábbi gyógytevékenységemet követően csúnya pletykák indultak rólam, le mertem volna fogadni, hogy senki nem mer majd közelebb jönni hozzám. - Nahát, micsoda önfeláldozó vagy, hogy engeded nekem a gyakorlást, legyek akkor hálás is? - kérdően, egy kis mosollyal pillantottam rá, azért ez vicces volt. Közben megtudtam, hogy hol járt, s közben a korábbi tanulmányaimmal összepárosítva csak kijött az eredmény.
- Oké, látod ezt itt? - mutattam egy apró kis csípés nyomára a karján.
- Ez egy pókcsípés, és egy kicsit rosszabbul reagáltál rá, mint az emberek általában, de nem vészes annyira, mint amilyennek tűnik - próbáltam őt megnyugtatni, láttam könyvekben ennél sokkal rosszabbat is.
- Buli? Jaa, az MT-sre gondolsz? Aha, gondolkodtam rajta, hogy megyek, de elég sokat kell tanulni is, még nem tudom - megvontam a vállam, de közben próbáltam figyelni arra, ami végett valójában jött. A pálcámat előhúzva el is mondtam egy varázslatot: - Hippokrax - s figyeltem, ahogy karjáról nagyon lassan eltűnik a duzzanat.
- Na szuper, a duzzanat elmúlt, viszont egy gyógynövényből készült krémet még használnod kell három napig, ami antihisztamint tartalmaz és segít abban, hogy teljesen elmúljon a karodról a csípés okozta bőrpír. Ha a patikába mész, úgy kérd, hogy Galla, ez egy galanga gyökérből és kamillavirágból kevert krém egy pici gyömbérrel vegyítve. Ha nem kapnál, akkor keress meg, és kikeverem neked, hidd el, jó lesz rá - mosolyogva adtam tudtára, hogy bizony van gyógyír.
- Szóval ne aggódj, nem kell levágni a karodat - nevettem el magam, s ekkor már elengedtem a karját, a pálcámat pedig visszacsúsztattam a helyére.
- Te mész a buliba? Hol is lesz? Ezt mindig elfelejtem -

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=865280#post865280][b]Létai Roland - 2023.07.10. 13:42[/b][/url]

- Á, szóval úgy érted, Sali - fújom ki a levegőt. - Mindjárt megnyugtatóbb - a szavaimmal ellentétben inkább riasztóbb a magyarázata, mint aminek szánta. Aztán elkezdi a taperolást, én meg mint egy marionette bábu, hagyom neki, hogy forgatgassa a kezem.
- Nem tiltom meg - vigyorgok, pedig semmilyen olyan érzést nem okoz a tapintása, mint amire hátulról támadva célozgat. De legalább érti a poént, és ha minden igaz, még tud is mondani rá majd valamit. Remélem tényleg nem túl nagy a baj, ahogy mondja, de gondolom, hogy ő már több ilyesmit látott, mint én valaha fogok.
- Oké, látom - hülyülök egy kicsit. - Pókcsípés? - nézek rá hitetlenkedve, de elhiszem,. Akkor nem vagyok nagy barátja a pókoknak ezek szerint, viszont simán nézhet két éves kisgyereknek, aki folyton visszakérdez. Jó, akkor talán nem fog lerohadni tényleg a kezem, de hozzátenném, hogy a mogyoróallergiába sem hal bele mindenki. De most elhiszem Salimalinak, hogy ez a helyzet.
- Aha, sokat kell tanulni, meg nem tudod. Mit? A tananyagot? Elsős vagy, vagy mi, hogy nem fér bele egy buli. Ha meg nincs kedved, vagy barátnőd, akivel mennél, miért nem azt mondod? Mindig is furának tartottam a mentegetőzést - most rajtam a sor, hogy vállat vonjak. Elítélni nem fogom, főleg, miközben gyógyítgat. Egyébként sem, mert nem érdekelnek mások kínjai, legalábbis az álkínok biztos nem. Ha meg nem bulizós fajta, az sem baj, akkor meg mondja azt. Ki érti ezeket a játszmákat? Találkoznom kéne vele egy kurzus erejéig. Miközben mondja, hogy miket kéne vennem, csak nézek. Elég lett volna, ha elmondja, hogy mit vegyek, azt kész. De látom alapos, ezt csak nem vethetem a fejére.
- Jó, akkor csináld meg kérlek. Legalább azzal is gyakorolsz. Kifizetem meg minden és még egyszer találkozhatsz velem, az meg már szinte ajándék - hülyéskedek tovább. De egyébként, ha meg tudja csinálni, minek küld el, hogy bénázzak a bevásárláskor. És ha olyat kérdeznek, amire nem tudok válaszolni, majd hívogassam őt, mint egy idióta? Hát azért na! kényelmesebb nekem, neki pedig ahogy mondtam, jó kis gyakorlás lesz.
- Ha jól emlékszem a Levita toronyban valahol. Az biztos, hogy kedden, este 8-tól - gondolkodom, hogy mit is mondtak a srácok legutóbb. - Ja, én ott leszek, kell egy kis ereszd el a hajam - vigyorgok a dokikára, de örülök, hogy nem rohad le a kezem. Ez a nap fénypontja!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=866986#post866986][b]Salamon Gréta - 2023.09.12. 18:19[/b][/url]

Vicces volt ez a Roli, vagyis néha komolytalannak tűnt, néha meg viccesnek. Ez persze nem rossz dolog, sőt, egy ilyen helyzetben sokkal jobban örültem annak, hogy ilyen laza, mint hogy aggodalmaskodó vagy éppen ijedős srác volna. Egy pillanatra azért elgondolkodtam azon, hogy merjem-e elmondani neki, mitől vannak azok a foltok a karján, de aztán úgy döntöttem, hogy rázúdítom az infót. Szerencsére nem esett pánikba, sőt, egész jól reagált rá, nem úgy mint egyesek, beleértve magamat is. Ha engem mart volna meg egy pók, szerintem visítva rohantam volna végig a folyosón, vagy azon nyomban sokkot kapok, ha szembe találom magam azzal a döggel. - Ne nézz így, nem olyan pók…hanem az a másik, tudod, pici, nem olyan dög, ami az erdőben lakik. - nevetve ráztam meg a fejem és folytattam  - De ne aggódj, nem lesz belőled Peter Parker - nevetve jegyeztem meg, hátha érti a poént, feltéve, ha ismeri a Pókemberes sztorit.
- Mivaaan? - meglepetten vontam fel a szemöldököm, amikor a bulis témára finoman szólva is bekóstolt. - Nem mondtam, hogy nincs kedvem menni, van kedvem, szeretek bulizni. Te miből szűrted le, hogy nincs kedvem? - kérdően pislogtam rá, s elgondolkodtam azon, hogy vajon miért is gondolta ennek a fordítottját. Nem voltam pszichológus, de valamiért az jött le, hogy talán elutasíthatták párszor.
- Figyelj, ha besegítesz a beadandóim megírásában, akkor hamarabb tudok végezni és mehetek. Tudom, fura lehet, hogy van akinek első a tanulás, de nah…? - mosolyogva néztem rá, ha nagyon szeretne bulizni velem, segítsen be, ha meg nem, akkor ne akadjon ki. Mindenesetre érdekelt, hogy lehet-e rá számítani ilyen helyzetekben, ha már ingyen és bérmentve kezeltem itt a pókcsípését.
- Még egyszer? Te Roland…nem lehet, hogy inkább Te akarsz velem újra találkozni? - visszakérdeztem az ajánlatára nevetve, vicces volt ez a srác, az tuti.
- Nem kell kifizetni, de jössz nekem egyel és ha aktuális lesz, akkor keresni foglak - jegyeztem meg, ezzel bele is mentem abba, hogy kikeverjem neki a krémet a csípésére.
- Na szép, elég jól eltitkolták, hogy ott lesz a buli, vagy csak én vagyok figyelmetlen, mert erről tényleg nem hallottam - közben elengedtem a karját, hisz azzal már nem volt teendő, majd a korlátnak támaszkodva rámosolyogtam.
- Nos…segíthetek még valamiben? - tártam szét a karjaimat, nem akartam bunkó lenni, hogy még el kéne olvasnom negyven oldalt a könyvemből, ha nem akarok lemaradni, meg úgy amúgy szívesen diskuráltam volna, de na, tényleg fontos volt a suli.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=872589#post872589][b]Löwenherz Zsanna - 2024.01.22. 21:05[/b][/url]

Úgy szökdécselek azt a nyamvadt lapot szorongatva, mint aki most tudta meg, hogy elő lehet regisztrálni az új Jimmy Choo tasira. Amúgy igen, meg is tettem már tegnap. Egész nap nem lehetett hozzám szólni, mert rá voltam függve. Ha közbe jött volna a suli, még beteget is jelentettem volna, de szerencsére erre nem volt szükség.
De most is nagyon boldog vagyok, és miután megtudtam, hogy Kevin levegőzik, masírozok is az erkély felé, hogy rázúdítsam azt a boldogság cunamit, ami épp bennem gyűlik. Hát ilyet én még nem tapasztaltam. Ez egyszerűen... Hát ez egyszerűen marha jó.
- Nézd - tök büszkén tolom a képébe a pergament, amin a hatalmas K betű díszeleg, és még csak nem is nekem kellett megmismásolni. Ez original. És ott a nevem. Ezt én kaptam. Úristen. Lehet tudós leszek, vagy nem tudom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=872624#post872624][b]Szentesi Kevin - 2024.01.23. 20:18[/b][/url]

Még neki is vannak olyan napjai, amikor nem a zsúfolt Nagyteremben tölti szabadidejét - mert, még ha nem is tagja a társaságoknak, de szereti őket nézni, ahogy boldogan beszélgetnek és nevetnek együtt. Ilyenkor csak csendben ül és néz maga elé, kizárva még a minimálisan hozzá eljutó hangokat is. Néha szüksége van erre, különben fél, hogy kitörne belőle egy hatalmas ordításként valamelyik szünetben, vagy ne adja Merlin, tanórán.
Lomhán pislogva néz fel az eridonosra, aki a pergament lengeti orra előtt. Nem tart sokáig, hogy felfogja ki az és miért olyan nagy dolog ez.
- Jaj, gratulálok! - lesz azonnal széles mosoly arcán. Kellett kis idő, de ismét a Földön köszönthetjük Kevint, aki előtt Zsanna ácsorog.
- Várj... tényleg kaptad, vagy megbűvölted?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=872902#post872902][b]Löwenherz Zsanna - 2024.01.28. 01:54[/b][/url]

Tényleg sietek, alig várom, hogy Kevin képébe toljam a dogám. Furcsa, mert ő is kinézte belőlem, hogy tudok én ilyet. Már egy hete meg rendesen iszom is a bájitalokat, mert Schönwetter doki tényleg érti a dolgát. Már rendesen szívesen megyek hozzá, főleg, hogy váltig állítja, le lehet győzni azt a hülyeséget. Sok mindent mondjuk nem veszek észre magamon eddig, csak hogy hamar álmos leszek, meg néha nagyon rosszul, de apu szerint is normális ez, szóval nem kezdek egyből pánikolni.
- Nem, ezt most tényleg nem... Tudod, meséltem, hogy járok Bécsbe dokihoz az ADHD miatt... basszus, lehet, hogy tényleg segít - rendesen döbbenten nézek a Kevinre, mert azért elhinni még nehéz. Annyi év eltelt már, és annyi orvos látott már.
- Nade a lényeg. Aurél süt - eresztek meg egy ezer wattos mosolyt, végig az arcát figyelve.
- És mikor meséltem neki, hogy szereted a nagyon csokis sütit... elvörösödött - még a szemöldökeim is emelgetem, amolyan mindent tudóan. Kevin szintén valaki, aki közel áll hozzám, csalódnék magamban, ha a dolgai, főleg ezek a dolgai nem szúrnák ki a szemem.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=873009#post873009][b]Szentesi Kevin - 2024.01.30. 19:40[/b][/url]

- Persze, hogy segít - bólogat pár határozottat. - Büszke lehetsz, amiért csinálod - tartja, hogy tényleg az lehet magára az eridonos. A mai világban ugyanúgy sokan nem kérnek segítséget, pedig szükségük lenne rá, inkább a majd én megoldom elvet követik. Pedig soha nem árt külső segítséget kérni.
A lényegnél lesz még fókuszáltabb, ám amikor elhangzik Aurél neve, láthatóan megszeppen. Torkát köszörülve fordul el.
- Nem értem, hogy ne- - ám nem tudja befejezni, mert barátnője folytatja. Ő pedig legszívesebben eltűnne onnan, nagyon, de nagyon messze.
- Szóval nem értem, miért kell nekem ezt tudnom - igyekszik tartani komoly ábrázatát, de végül csak-csak zavara győz. Ennek köszönhetően vörösödik el fokozatosan, majd teszi szeme elé kezét, ahogy lehajtja fejét. Mély levegőket vesz.
- Miért vörösödött el? - teszi fel végül a helyes kérdést végre, amire minden olvasónk várt. Nem ártana tudnia, a miheztartás végett, mielőtt esetleg elbízza magát Auréllal kapcsolatban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=873018#post873018][b]Löwenherz Zsanna - 2024.01.31. 08:00[/b][/url]

- Szülői nyomás ez... - megforgatom a szemem, de mosolygok, mert bár tényleg apu biztatott, mostanra már azért saját magamtól is lelkesen tipegek a klinikán. Természetesen akkora sarokban, amekkorában állni is képtelenség lehet mások szerint. Pedig nem az. Hát Kevin előtt is milyen szépen álldogálok benne.
Nem mondom, hogy nem élvezem Kevin zavarát premier plánba végignézni. Viszont azt is tudom, hogy csak azért tartom valahol hihetetlenül édesnek, mert teljesen biztos vagyok benne, hogy Aurél majd feldoppingolja az önbizalmát... helyettem. Én olyat nem tudok, próbáltam, nem megy. Így az olyan fiúkkal se nagyon tudok mit kezdeni, mélységes bánatomra. Belezúgok inkább valakibe, aki ripityára törhet, mint egy normális lány.
- Most én látom rosszul, vagy a barátom megpróbál engem hülyének nézni? - sóhajtok fel drámaian, miközben mellé állok, nekitámaszkodva a korlátnak. Aztán random gondolva egyet, zsebre vágom a dogám, és fel is ülök rá. Kapaszkodok persze, mert nem akarom a sorsom kíséretni. A fejem is megrázom.
- Te is látod, én is látom... de nem fogom kimondani helyetted. Elvileg az az első lépés... olvastam - milyen bölcs vagyok én kérem szépen. Csak velem ne játsszák ezt, én mindennek ellenére még mindig a szandikat választom. Azokkal semmi gond nincs. Nem zavarnak össze, nem drámáznak.. és nem zakkanok meg tőlük, mint apám.
- Kevin megdöbbentesz - még a fejem is hátravetem, úgy nevetek fel. Szerencsére nem idegesítően, de kellően hangosan, miközben szorosabban fogom a korlátot.
- Hogy van az, hogy fejből és hirtelen felsorolod a bőrpuhító bájitalom összetevőit, de ennyire egyértelmű dolgokkal nem vagy tisztában? - rápislogok én a levitásra.
- Tetszel neki. Ami teljesen érthető - még meg is nyomom a teljesen szócskát, mert ebben biztos vagyok. Aurél összeteheti a két kezét, hogy felkeltette a levitás figyelmét.
- És lehet... de tényleg csak lehet, hogy szabadon kell hagynod a péntek estéd - teli vigyorral az arcomon, kúszok kicsit arrébb, mielőtt még Kevin meggondolatlanul le akarna lökni. Kár lenne értem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=873404#post873404][b]Szentesi Kevin - 2024.02.08. 17:42[/b][/url]

Ő úgy véli, végül is mindegy mi az, amikor láthatóan segít a lánynak. Ráadásul, ha az információi helyesek, Zsanna édesapja gyógyító. És nem is akármilyen, hanem kiemelkedő még a szakmabeliek közül is.
- Én nem próbállak - rázza meg a fejét gyorsan. Esze ágában sincs ezt tenni Zsannával, aki igen jó barátai közé tartozik. Meglepő fordulatok az életében, hogy a negyedik évében igen sok barátra tett szert, akik elfogadóak vele. És minden agymenésével, minthogy ő soha nem tetszhet senkinek. Ami érthető, hiszen... ő ő.
- Mi-milyen első lépés? Te engem most tesztelsz? - értetlenkedik tovább, de nem önszántából. Legalábbis most már nem. Aurél azon kevés emberek közé tartozik, akiről nem szeret beszélni, mert zavarba jön már csak az eridonos nevének említésétől is. Már nem is kap a szívéhez egyébként, hogy Zsanna a korláton ülve, hátravetett fejjel neveti ki, mert tudja, bűbájok védenek a leeséstől, plusz már hozzászokott a lány hirtelenségéhez. Azt hitte semmi nem lepheti meg őt ami barátnőjével kapcsolatos, de percek múlva kiderül: hatalmasat tévedett.
- Biztos, hogy nem tetszem neki - szögezi le nagyon hamar felemelt mutatóujjal, miközben könyvét emeli arca elé, és csúszik lejjebb a széken. - Ha azt hiszi tetszem is neki, akkor majd rájön, hogy nem tetszem, mert... nem tetszhetek neki - ez az érvelés neki teljesen megállja a helyét, és elhiszi, hogy teljesen igaza is van. Bárcsak valaki elmondaná neki, mennyire nincs. És ez mekkora baromság.
- Miért, mi van péntek este? - néz összeszűkült szemekkel barátnőjére. A könyv esik ki a kezéből. - Zsanna, mit csináltál?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=873477#post873477][b]Löwenherz Zsanna - 2024.02.10. 16:29[/b][/url]

- Ezt örömmel hallom, mert nem szívesen sértődnék meg rád. Apám imádja, hogy normális emberek is körülvesznek, én meg téged imádlak - még a sűrű pilláim is megrebegtetem, és mosolygok, de olyan ártatlanul, ahogy azt általában szoktam.
- Nem tesztellek. A Glamourban volt. Az első lépés, hogy bevallod magadnak, valaki tetszik, a második, hogy választasz egy tök állat outfitet, a harmadik, hogy közlöd az érintettel, hogy tetszik - olyan halkan beszélek, mintha legalább egy bizalmas titkot súgnék meg neki.
- Nekem már megvan a TÖKÉLETES outfitem - húzom is ki magam, mit sem törődve azzal, hogy még két pont hiányzik.
- Azt is tudom, milyen lesz a hajam, csak... nem tudom, akarok bele ezüst csillogó csíkokat, de nem tudom... nemnemenem - megrázom a fejem, mert ebből látszik, hogy tényleg még csak folyamat a folyamat.
- Már megint hülyeségeket beszélsz... legszívesebben tarkón vágnálak - közlöm vele miközben a lábaim lóbálom, és élvezem ahogy a nap fénye megcsillan a szandimon. Azért megrázom a fejem.
- Miért ne tetszhetnél? Lehet, ha nem lettünk volna előbb barátok, nekem is tetszenél - megvonom a vállam, mert ezt még komolyan is gondolom, noha soha nem gondoltam bele ilyesmibe. Mármint a barát az barát. És okkal csak barát. Esetünkben az ok pedig elég nyilvánvaló.
- De ígérd meg, hogy nem akadsz ki. Nos, én... én megmutatom, hogy igazam van. Randizni fogsz - húzom ki magam, nem is kérek, hanem kijelentem, és dacosan felszegem még az állam is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=873485#post873485][b]Szentesi Kevin - 2024.02.10. 19:25[/b][/url]

Szívét melengeti a lány minden szava, ami arra irányul, hogy normális. Néha azért ezzel tudna vitatkozni, ám most nem az a helyzet van. Sokkal jobban leköti figyelmét, hogy eridonos barátnője mit művelt. Már csak azért is, mert felmerült Aurél neve, ami... soha nem baj, de ilyen kontextusban az.
- Én már bevallottam, hogy kedvelem Aurélt. Mármint magamnak. A harmadik nem opció - emeli fel mutatóujját, jobbra és balra mozgatja meg, hogy Zsanna lássa, mennyire nem az. Soha nem jutna eszébe Aurél elé állni azzal az információval, hogy úgy kedveli. Nem történhet meg. Nem történik meg.
- Ha rám hallgatsz, nem kellenek a csíkok - billen oldalasan feje, ahogy maga elé képzelni a lányt a csíkokkal. Kicsit megszeppen, ahogy elé kerül a kép, és látszik az arcán mennyire nem tetszik neki a látvány. Bár a lány nem vele randizna, de Zsanna önmagában gyönyörű, nem kell neki semmi plusz, hogy levegye a lábáról az illetőt, aki tetszik neki.
- Hagyj már - morogja maga elé durcásan. Még fél arcát is felfújja ehhez a jelenethez, ami nem feltétlen illik egy majd' 18 éveshez, de nem érdekli. Ilyenkor mindig ugyanannak a gyereknek érzi magát, aki pár éve is volt. Vagy még mindig az. Ezért reagál halk kuncogással arra, hogy Zsannának is tetszhetne. Az teljesen más, mint mikor éppen arra akarnak kilyukadni, hogy randit szerveztek a crushoddal. Várj, mi?
- Mondd, hogy nem Auréllal. Nem kérek tőled soha többet semmit, ha most azt mondod nekem, hogy nem Aurél az, akivel randit szerveztél le nekem péntekre - szinte már könyörgően néz az eridonosra, miközben érzi, hogy homloka izzadni kezd, szíve pedig hevesen dobog.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=873487#post873487][b]Löwenherz Zsanna - 2024.02.10. 19:36[/b][/url]

- Opció kell hogy legyen. Azzal nem sokra megyünk, hogy te tudod - rázom meg a fejem hevesen, a hangom is ellentmondást nem tűrő, mint valami kiképző tiszt, úgy érzem magam. Bárcsak fogalmam is lenne arról, mit csinálok. Viszont szentül hiszem, hogy amit teszek, az jó... és segít neki.
- De olyaaaaan szépen csillognak, Keviiiiiiin - tényleg még bánatos kiskutya fejet is vágok. Jobban fáj ez, mint az, ha kiderülne, hogy Várffy profnak felesége van. Az is rendesen depresszióba süllyesztene, esküszöm, de ez... hát ez is.
Azt mondták, egyszer majd felnövök. Nem ma. Annyi szent. De igazából én nem is siettetem, nagyon szeretek ilyen lenni, és túl félek attól, ha nem ilyen lennék, már a barátaim se lennének a barátaim.
- De... de ahhoz már késő... nem hagyhatlak - teljesen drámai a jelenet, ahogy lepattanok a korlátról egyenesen a levitás elé, és megfogom a vállait, csak mert tudom, hogy két pillanat múlva katapultálni készül. Nem hagyhatom. Nem futamodhat meg.
- Nem tudom azt mondani. Tetszel neki. Érted? Felfogtad? Te vagy a crusha... Kevin ez nem kamu. Ez annyira biztos, mint az, hogy én elmegyek a Sephoraba azért a bordó rúzsért, mert megbántam, hogy ott hagytam - szóval tényleg teljesen komoly. Mind a kettő.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=873634#post873634][b]Szentesi Kevin - 2024.02.12. 19:52[/b][/url]

- Dehogynem. Én tudom, valahogy te is megtudtad. Mindenki boldog - még karjait is széttárja a jelenet kedvéért, hogy legyen ennyi elég. Lassan engedi is le azokat, ahogy szemei elé kerül az ezüstös Zsanna. Szerinte valahogy nem egyformán képzelték el ezeket a csíkokat, mert míg ő hagyná az egészet a fenébe, az eridonos nem teszi. Vállait vonja meg. Ha ennyire tetszik neki, akkor nem áll az útjába - neki csak az számít, hogy barátnője jól érezze magát.
Már gondolkodás nélkül állna fel, hogy mindent itt hagy, csak a táskáját kapja fel és itt sincs - mintha mi sem történt volna tűnik el, nemhogy az iskolából, de a faluból és fut hazáig. Mert ez nem történt meg. A-a. Biztosan nem mondta ki Zsanna azt, amit. Pedig kimondta, de még mennyire, hogy ki! És még a menekülés útvonalát is elzárja az eridonos.
Megszeppenve, hitetlen néz fel rá. Tátog, mert hang nem jön ki a torkán. Ez tényleg megtörténik, ugye?
- Örülök neked és a rúzsodnak, de... nem lehetek a crusha, nem érted, Zsanna? Kedves tőled, hogy ezt mondod, és szeretnék neked hinni, de nem tudok. Én nem... nem vagyok az a típus, aki tetszik másoknak, főleg nem olyanoknak, mint Aurél. Ő kedves mindenkivel, mindenki kedveli őt is, okos és jó fej. Van humora, sportos... - szavaival párhuzamosan csúszik le jobban és jobban a széken. Nem tarta valószínűnek, hogy Zsanna tudja miről beszél.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=873635#post873635][b]Löwenherz Zsanna - 2024.02.12. 20:10[/b][/url]

- Mert figyelek rád... radarom van az ilyenre - bólogatok is mellé serényen. És még büszke is vagyok magamra, amiért egy kibontakozó szerelem  első köveit tehetem le. Mert... mert én tudom, hogy ez az lesz, és tiszta boldog vagyok a ténytől. Nem lehet, hogy ők ketten ne jöjjenek össze.
Az utat persze elzárom, ahhoz már ismerem eléggé a levitást, és egy fél pillanatig még sajnálom, de aztán... de aztán a szavai felhúznak. Nem gondolkodok, olyat én nem szoktam. Felfújom magam annyira, hogy tenyerem a levitás arcán csattan. Nem erősen, épp csak jelzés értékűen, ha már a szavak itt nem segítenek.
- Szentesi Kevin. Most fejezd be! - mert hogy tudok én ilyen is lenni. Még a tekintetem is szigorú, na meg ahogy a szemeim összeszűkülnek.
- Amit az előbb felsoroltál, pontosan illik rád is... jó a sportos részt leszámítva, de az nem akkora ördöngösség. Ha közted és... - lefagyok... nem tudom, kit kellene felhoznom példának.
- Ha közted és Nick Jonas között kellene választanom, simán téged választanálak - biccentek, teljesen komolyan is gondolva a szavaim.
- És emellett egyformán röhejes a szemöldökötök. És ez titeket egyformán nem érdekel, kell még ennél nagyobb égi jel? Kérlek Kevin... a kedvemért. Csak egy esélyt adj neki - a végére visszább veszek az elánból, és tényleg könyörgőre fogom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=873637#post873637][b]Szentesi Kevin - 2024.02.12. 20:22[/b][/url]

Nem mondja, ilyenkor jobban örülne annak, ha Zsanna inkább másfele figyelne, mintsem rá. Nem tudja és nem is akarja elhinni, hogy egy olyan srácnak tetszhet, mint Aurél, hiszen... csak nem.
Gyorsakat pislákol a jelzésértékű pofonkára, mintha csak a szemébe ment volna valami. Teljesen lenyűgözetlenül és baltaarccal néz fel a lányra, mikor végre abbahagyja, ám mikor megszólal, megszeppen és még lejjebb csúszik a széken. Elszégyellve magát fordul el és kezdi el rágcsálni szája belsejét.
- Ez igazán kedves tőled, tényleg, de... - nincs de, vette. Nem fejezi be, mikor jön a következő. - Mi bajod a szemöldökömmel? - nyúl fel azonnal és simítja is végig az egyiket, hogy ellenőrizze: nincs semmi baja a szemöldökének. Megvan mindkettő és szemöldökösködnek. Mi kell ennél több?
- De én... - hajtja le fejét. - Mi van, ha őt is bántani fogják, mert velem van? - dörzsöli össze kezeit, hangját szinte alig lehet hallani. Ez a legnagyobb félelme igazából: mi történik akkor, ha Aurél hátán is célkereszt lesz csupán azért, mert vele van?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=873638#post873638][b]Löwenherz Zsanna - 2024.02.12. 20:30[/b][/url]

Én esküszöm imádom őt. Ha valakit imádok az apámon kívül, az Kevin. Nem is tudom, hogy sikerült ez, talán mert... nem úgy indított, hogy te hülye picsa, mint ahogy a többiek szoktak.
És bántom, pedig nem akarom, de más lehetőséget nem hagy már. Látom az arcán a megszeppenést, de nem lehet bűntudatom, és nem inoghatok meg, mert... mert ő Kevin. Én meg határozott vagyok helyette is.
- Semmi Kevin, az égadta világon semmi - nem tehetek róla, elnevetem magam, mert az eridonban is megkaptam ugyanezt a kérdést. Viszont nagyon rossz, hogy én látom, hogy nekik tényleg együtt kell lenni, de az egyik csökönyösebb, mint a másik.
- Nem fogják. Vagy ha fogják is, ki fog állni magáért is, és érted is. Velem szemben is megtette - megvonom a vállam, mert ennél többet úgyse mondok neki. Nem fogom kitárgyalni Rurut, mert nem lényeges a jelen helyzetet tekintve.
- Na gyere... megbeszéljük, mit veszel fel - nyújtom a kezem szépen pislogva, mert tényleg azt hiszem, innen már nyert ügyem van. Aztán mintegy észbe kapva, odahajolok, hogy adjak egy puszit az arcára.
- És sajnálom a pofont, de néha nagyon bosszantó vagy... de azért szeretlek - bizony, apámon kívül a másik hímnemű lény, akinek ezt mindenféle probléma nélkül beleközlöm a képébe.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=873640#post873640][b]Szentesi Kevin - 2024.02.12. 20:37[/b][/url]

Összeszűkült szemekkel vizslatja barátnőjét, mert valahogy már nem akarja elhinni, hogy nincs semmi baj a szemöldökével. Majd megnézi a szobájában, de egyelőre ez most nem tűnik olyan fontosnak.
- Azt mondod? - mosolyodik el visszafogottan, lelki szemei előtt már az a jelenet játszódik, ahogy Aurél éppen megvédi őt. Akaratlan pirul el, pedig a jelenet tényleg csak a fejében van, de nem tehet róla. Jó érzéssel tölti el, hogy Zsannán kívül még esetleg Aurél is kiállhat érte, ha olyan a helyzet.
- Jövök - adja be derekát. Miközben feláll veszi magához táskáját és dobál bele mindent az asztalról, majd fogja meg a felé nyújtott kezet.
- Mondja az, aki a hátam mögött szervezkedik a sráccal, aki bejön - emelgeti meg fél szemöldökét kihívóan, majd kap észbe. - Erről jut eszembe, mi lenne, ha beszélnék Theodore-ral, hogy esetleg benne lenne-e egy randiban veled? - választ sem várva ránt egyet a táskáján és siet be a kastélyba, hogy a folyosón várja meg Zsannát nevetve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=873641#post873641][b]Löwenherz Zsanna - 2024.02.12. 20:53[/b][/url]

- Persze. Szerintem ez ilyen eridonos tulajdonság. A tűzbe megyünk azért, akit szeretünk - jobbnak látom így fogalmazni, mint elmesélni, hogy már abban a pár percben is mennyire védte.
A mosolyom is kiszélesedik, tényleg úgy érzem magam, mint aki háborút nyert, de nincsenek illúzióim, amíg el nem jut odáig, lesz pár ilyen körünk. Tudom.
- Na most akadj le rólam! - kiáltok utána nevetve és hitetlenül, majd szaladok is. Igen, a nagy sarkakban, mert tényleg lehet.
- Ebony.... olyan - közlöm vele halkan, és komolyan, amint beérem. Igen, olyan, amilyen én meg Kevin sose leszünk. És ez így van jól.
- Különben is... más már megcsókolt - még ki is húzom magam, meg meglököm és nevetek, és pont nem érdekel, hányan néznek ránk furán. Azért teszik, mert ők nem olyan szerencsések, mint én. Mert ők egyáltalán nem ismerik a mellettem sétáló bolondot.

//      

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=876930#post876930][b]Vanya Dragomirova - 2024.04.14. 19:58[/b][/url]

Hiába vásároltam be a városban a hétvégén, szabályosan kiborulok, miután nem találok egy rongyot se, amit felvehetnék! A szobatársam már fújtatva magamra is hagyott, mondván ő ezt nem tudja kivárni, pedig aztán a sminkeléshez hozzá se fogtam. Hát komolyan, hova kell úgy sietni? Csak órára megyünk. Duh.
Szóval pár perccel később egymagam kopogok fel a lépcsőkön a csillagvizsgáló felé tartva, de évfolyamtársaim már szembe jönnek, szóval gyanítom, kicsit tovább készülődhettem, mint pár perc. Na sebaj, lesz még következő órán is lehetőségem tanulmányozni azokat a bolygóállásokat!
Visszafelé tartva megállok, és leveszem az undi fekete talárt, majd rádobom egy lovagi páncél karjára.
- Megfogná egy pillanatra, kedves uram? - kérdem tőle kuncorászva, majd táskámban könyékig kotorászva vadászni kezdek az órarendemre, mert bizony fogalmam sincs, most mi jön. Lehet meg kellett volna kérdezni a szembejövőktől?
Ám mielőtt megtalálnám, hova is tovább, megpillantok közeledni egy ismerős arcot. Ó, hát csak nem az a fiúcska, aki felültetett, és mást kellett elcsábítanom, hogy elkísérjen városnézésre? És az összes bőr ott van a képén!
Gyorsan kisurranok az erkélyre, mielőtt ő is észrevenne, és a korlátnak támaszkodva elrévedek a távolba. Aztán amint meghallom az ajtó közelében lépteit, hangosan, remegősen felsóhajtok, mint akit a sírás kerülget.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=418&post=876931#post876931][b]Noel B. Duffet - 2024.04.14. 20:09[/b][/url]

Bájitaltanon vett részt, még párba is beosztották, de a munka nagy részét ráhagyta a partnerére, mert még mindig sajgott a lába. Kész szerencse, hogy nem törte el, a gyógyító pihenést javasolt, ő viszont nem akart odafönt rohadni, úgy döntött, hogy inkább jön és összeszorítja a fogát. Na az is igaz, hogy olyannyira a bájitaltan sem érdekelte, de legalább társaságban volt, és tudott üzenetet váltani a haverjaival. Végig is röhögcsélték az órát, míg rájuk nem pirított a professzor. A feladat aztán Szilvinek hála egész jól sikerült, Noel le is stoppolta őt a félévre, hogy ezután is legyen a partnere a feladatok során.
Aztán ahogy véget ért az óra, a többiek leléptek, mentek ki Matyival játszani az amerikai focit, Noel meg baktatott a folyosón, leginkább bicegett, de az erkély előtt elhaladva felfigyelt egy hangos sóhajra. Lestoppolt, visszalépett egyet és kiszúrta a fehérbe öltözött Vanyát. Nem értette mi van, de azért kibicegett hozzá az erkélyre.  - Mi a baj Vanya? - köszönés helyett egyből ezzel indított, mert hát úgy látta, mintha valami komoly gondja lenne a lánynak.