37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Déli szárny→Átrium
Trófeaterem - Nyusha Rasskazov hozzászólásai (4 darab)
Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Nyusha Rasskazov
INAKTÍV


szeretem a tiramisut
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 38
Írta: 2021. január 22. 15:18 | Link
Hiányzik. Nagyon.

Szüntelenül fekszem, bámulom a kőcsipkés falat, meg az ocsmány baldachint. Egyébként sincs társaságom, így végképp, nem is vágyok rá. Egyvalakit kivéve. Komikus, hogy csak azután veszed észre kötődsz valakihez, miután szembesülsz az elvesztésének eshetőségével; és értethetetlen, hogy hihettem ismét a saját igazamban. Talán csak remény volt. Sűrű, bódító vakremény.
Még csak azt sem mondhatom hogy nem értem, mert de, és az egészben ez fáj a legjobban. Megpecsételve lenni valamitől, amiről nem tehetek.

Hosszú órák telnek el, mire egyáltalán felülök. A hajam kócos, a ruhám gyűrőtt, szaglok és a migrén sem kímél, de kajával még mindig jobb betölteni az űrt, mint anno pirulákkal. Lecsúszok az ágyról, cipő nélkül csoszogok át a szobán, a klubhelyiségen, a folyosón. Leszegett fejjel, szomorúan.
Épp csak egy boltív sarkából, véletlenül pillantom meg Ricsit. Nem viseli jól, engem pedig megtámad a gyomorideg. Nem is tudom mi vezérel, de irányt váltok. Csak látni akarom, közel lenni hozzá. Hangtalanul követem, bújdosva nézek utána, míg eltűnik az ajtó mögött. Hezitálok belépni, egyszerre van bennem, hogy hagyom neki feldolgozni, és az, hogy jobb lenne beszélni róla.
Nem szólítom meg, az ajtóban állok, nagyra nyílt, mélabús tekintettel.
Szál megtekintése
Nyusha Rasskazov
INAKTÍV


szeretem a tiramisut
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 38
Írta: 2021. január 22. 19:45 | Link
A legrémisztőbb az egészben, hogy nincsenek bennem kérdések. Csak tények, megváltoztathatatlan jelleggel, ingatag jövőképpel.
Az ajtóban állok, karjaim lomhán magam mellett, fél vállam a falnak döntve, laposakat pislogva meredek. Végignézem ahogy megérinti az üveget, az arca szívfájdító játékát, majd a két pirulát. Csak aztán néz ide.
Fáradt félmosollyal biccentek, kezeim immáron a talárzsebemben.
- Állj tótágast és böfögd el a zébécét. - kesernyésen, erőtlenül, de nevetek. Ellököm magam a faltól, lagymatag sétába kezdek, egyik lábamról billenve a másikra. Itt-ott meglátom a tükörképem egy serleg szélén, s enyhe undorral elfordulok. Néha pedig Ricsikére nézek, szeretetteljesen. A tekintetem bocsánatot üzen, de feleslegesnek érzem újra elmondani.
Szál megtekintése
Nyusha Rasskazov
INAKTÍV


szeretem a tiramisut
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 38
Írta: 2021. január 22. 20:35 | Link
Látni őt szenvedni, keservesen mételyez.
Nehezemre esik gondolkodni, nehezemre esik mérlegelni, de még vágyni, érezni is. Nem akarom befolyásolni, nem akarok ráerőltetni semmit, közben bármit megadnék, hogy kettőnk viszonya felhőtlen legyen.
- Mit mondott az apád? - letéved a tekintetem az ujjaira, szomorúan elhúzom a szám. Az egész az én hibám, efelől nincs kétségem. Ott és akkor kellett volna elvágni mindent, mikor tudatosult, hogy szeretem. Nem egyszer, nem kétszer megtettem, de most nem akartam, gondolni sem rá. Talán hibáztam.
- Sok nappal, meg éjszaka. - egy kicsivel nyugodtabb a hangom, aprót rántok a vállamon. - Én még mindig szeretlek. - közvetlenül mellé lépek, a vonásait figyelem - Annyira, hogy képes lennék szembenézni a legnagyobb félelmemmel. - önmagammal. De ezt már nem teszem hozzá. Pontosan tudja. - Mit szeretnél, mi legyen?
Szál megtekintése
Nyusha Rasskazov
INAKTÍV


szeretem a tiramisut
offline
RPG hsz: 38
Összes hsz: 38
Írta: 2021. január 22. 21:39 | Link
- Oké. - nyugtázom. Nekem nem mindegy, mert olyasvalakit szedál, és befolyásol, akit szeretek, de belenyugszom, ha neki igen. Elveszem a kezéről a tekintetem, a szemeibe vándorol. Én is érzem a váltást, a felhőtlen vonzalomból lett pszichés tortúrába - holott legbelül azóta egyértelmű volt, hogy belecsöppentem. Minél tovább húzom, s hitetem el magammal az ellenkezőjét, a végén annál jobban fáj. Mert hogy vége lesz, ahogy eddig mindig vége volt.
- Semmit sem várok el. - se én, se a problémám. Behunyom a szemem, ösztönből érzem, hogy amit most mondani fog, abba beleremegek. És tényleg. Megszorítom a talárom szélét.
- Gavriil? - kérdezek vissza, sápatagon remegve. Kinyitom a szemem, s dől belőle a felgyülemlett könny. Egy világ dőlt össze bennem. Az én saját, szubjektív világom, aminek elsődleges mozgatórugója az öntudatom, melyért mindent feláldoztam, s ami mellett minden körülmény ellenére bizonyosan kitartottam. És kitartok most is.
- De. - bököm ki végül, elcsukló hangon - De igen. Nő vagyok. - a halántékomhoz kapok, reflexszerűen zárom ki a kínzó suttogást, ami az ellenkezőjét állítja. Egy tény irányítja az életem, ami sehogy sem kompatibilis a valósággal. Mégis szüntelenül küzdök érte.
Haraggal tölt el, ha valaki beletenyerel.
- És ezen semmi nem változtat. Se a testi hibáim, se Te. Inkább meghalnék, ha máshogy kellene élnem. - ennyi szökik ki belőlem, holott a belsőm üvöltene. S fog is, de nem itt, és nem most.
- Majd találsz mást akivel boldog lehetsz. Valakit, akin eggyel több lyuk van. - elfordulok, lassú léptekkel az ajtó felé, folyamat megtorpanva, mintha mondandóm lenne még. De magamba fojtom.
Hogy lehettem ennyire hülye?
Szál megtekintése
Trófeaterem - Nyusha Rasskazov hozzászólásai (4 darab)
Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastély - Déli szárny→Átrium