A vitrinek üvegétől csillogó teremben olyan védelmi bűbájsorozat van, amilyet elképzelni se lehet, hiszen az iskola egész történelme ezen a helyen lett eltárolva. Itt van a legkedveltebb tanároké és házvezetők neve, minden eddigi iskolaelsőé, az összes díjazott kviddicsjátékosé, és másoké, akik kiemelkedtek az iskolatársaik közül valamivel.
A nagy rendetlenség csak először zavaró, ha az ember már kétszer végig ment rajta (érdeklődés vagy büntetőmunka), könnyen felismerheti az átlósan felépített, és évekre, díjakra lebontott rendszert. A falak mentén aranyoszlopok díszítik a termet, melyek mindegyikébe bölcs mondások vannak vésve, és összesen tizenkét darab található belőlük. A padló világos színű, de mintha csillámot szórtak volna végig rajta, úgy csillog, ezzel is kiemelve, hogy ez a terem a történetünk feltárásában kulcsfontosságú szerepet tölt be. Ha az erre járó felpillant, a mennyezeten láthatja az alapítás évének dátumát római számokkal felróva egy alapítási kép alján, melyet a készítői nagy gonddal és pontossággal festettek fel, hogy mindenki jól láthassa, mennyire fontos volt ez a momentum az iskola életében.

Futtasd végig szemeid a kupákon és más díjakon, de vigyázz, maszatos manccsal ne tapogasd a vitrin üvegeit! A szemfülesek észreveszik, hogy néhány helyen hiányzik egy-egy kitüntetés. Vajon hol lehetnek?
Többek között az ő neveikkel találkozhatsz, ahogy a serlegeket nézegeted:

Kristóf

- Micsoda káosz... vagy lenne valami sajátos rendszere? - teszi fel a költői kérdést, miközben egyenként fedezi fel, melyik trófeát ki kapta és miért. Ez alkalommal egészen lazán öltözött, csak semmi nagyon feltűnő, sötétkék farmer és fehér ing, amit önmagához hűen félig gombolt be, így lánti lehet a nyakában lógó három nyakláncot. Egy sosem elég. A jobb csuklóján is legalább öt különféle karperec található, jobbján meg a méregdrága órája. Most már végre beköltözött rendesen is az Eridonba, legalábbis egyelőre, a többi majd elválik év közben. Talán még Dorkát is sikerül meggyőzni, hogy tanuljon tovább itt valami mestertanonci szakon, ez azonban legfeljebb következő tanévre lehet esedékes. Addig van ideje kideríteni, miért is tesz úgy a közelben élő unokabátyja, mintha nem is léteznének. Sejtése meg elképzelései vannak, de sajnos tényeket nem sikerült még összeszednie, és mi tagadás, ha már neki nem sikerült semmire sem jutni eddig, eszébe jutott, hogy az apja személyi titkárnőjének a fia mintha itt tanulna. Aztán gyorsan sikerült is megtudni, hogy nem csak mintha, valóban itt tanul, sőt, még prefektus is. Na majd jól meggyőzi, hogy segítsen neki, és quid pro quo alapon majd szépen megalkusznak valamiben. Írt is egy kedves levelet nemrégiben, elővette hozzá a legelbűvölőbb énjét, és javasolta, hogy fussanak össze, ha már ilyen kicsi a világ, úgyhogy most éppen rá vár, addig meg felfedezi ezt az érdekesnek tűnő helyet. A kupák és kitüntetések mindig is vonzották.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=853474#post853474][b]Bánffy Albert Tamás - 2022.09.28. 21:19[/b][/url]

Kristóf

- Micsoda káosz... vagy lenne valami sajátos rendszere? - teszi fel a költői kérdést, miközben egyenként fedezi fel, melyik trófeát ki kapta és miért. Ez alkalommal egészen lazán öltözött, csak semmi nagyon feltűnő, sötétkék farmer és fehér ing, amit önmagához hűen félig gombolt be, így lánti lehet a nyakában lógó három nyakláncot. Egy sosem elég. A jobb csuklóján is legalább öt különféle karperec található, jobbján meg a méregdrága órája. Most már végre beköltözött rendesen is az Eridonba, legalábbis egyelőre, a többi majd elválik év közben. Talán még Dorkát is sikerül meggyőzni, hogy tanuljon tovább itt valami mestertanonci szakon, ez azonban legfeljebb következő tanévre lehet esedékes. Addig van ideje kideríteni, miért is tesz úgy a közelben élő unokabátyja, mintha nem is léteznének. Sejtése meg elképzelései vannak, de sajnos tényeket nem sikerült még összeszednie, és mi tagadás, ha már neki nem sikerült semmire sem jutni eddig, eszébe jutott, hogy az apja személyi titkárnőjének a fia mintha itt tanulna. Aztán gyorsan sikerült is megtudni, hogy nem csak mintha, valóban itt tanul, sőt, még prefektus is. Na majd jól meggyőzi, hogy segítsen neki, és quid pro quo alapon majd szépen megalkusznak valamiben. Írt is egy kedves levelet nemrégiben, elővette hozzá a legelbűvölőbb énjét, és javasolta, hogy fussanak össze, ha már ilyen kicsi a világ, úgyhogy most éppen rá vár, addig meg felfedezi ezt az érdekesnek tűnő helyet. A kupák és kitüntetések mindig is vonzották.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=853480#post853480][b]Draskovich Kristóf - 2022.09.28. 23:11[/b][/url]

Nagy izgalommal töltött el, mikor édesanyám felettesének a fia megüzente nekem egy bagoly által, hogy találkozzunk személyesen. A szüleim partijain találkoztam vele néhányszor, illetve azokon az estéken is, amikor a szülei különféle bálokat, vacsorákat, összejöveteleket szerveztek. Ezeken az eseményeken ugyan összefutottunk jó párszor, de nem igazán volt alkalmunk úgymond igazán társalgásba elegyedni. Egyébként számomra rendkívül szimpatikusnak tűnt ő is és a családja is. Ráadásul ezen kívül általuk lehetőségem adódott arra, hogy feljebb lépjek a társadalmi ranglétrán, és ezáltal megvalósíthassam az álmaimat, a céljaimat. Nagyon kíváncsi voltam, hogy vajon miért hivatott magához a másik, hiszen idáig nem igazán kereste a társaságomat az iskola falai között. Volt bennem egy kis óvatosság, de mindez szinte semmivé foszlott, mikor belegondoltam, hogy mennyire értékes lehet ez az újfajta ismeretség annak érdekében, hogy elérhessem a céljaimat. El is készültem gyorsan, felvettem az egyik elegánsabb öltözékemet, beállítottam a frizurámat, majd felvettem egy bőrcipőt. Ezután útnak indultam a megbeszélt helyszínre, ahová percre pontosan oda is értem.
- Örvendek! - nyújtottam feléje a kezem széles mosolyt varázsolva az arcomra. A teljes nevemet nem hangsúlyoztam ki neki újból, hiszen mégiscsak ismert már a közös összejövetelek által. Az már egy plusz pont volt számomra, hogy valószínűleg már a megbeszélt időpont előtt ért a Trófeaterembe, így nem kellett várnom rá. Mindig is szerettem a pontosságot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=853706#post853706][b]Bánffy Albert Tamás - 2022.10.01. 17:55[/b][/url]

Valóban találkoztak néhányszor már. A folyosón meg az utcán biztos felismerné Kristófot, és különben is a kapcsolatépítés fontos dolog. Jó eséllyel akkor is megpróbálkozna a barátkozással, ha sose találkoztak volna, csak egy nevet hallott valahol valamikor valakitől. A fiú pontosan érkezik. Örvendetes tényként állapítja meg ezt, ahogy az órájára pillant. A késést nemhogy nem szereti, de még csak nem is tolerálja. Ritka kivételt csak az képez, ha valaki méltóztatja jelezni, hogy ezen vagy azon okból kifolyólag késni fog, és az az ok minimum vis majornak minősül. Az azért késtem, mert nem indultam időben... nos, ezt meg sem hallotta. Na de Kristóf pontos, ez a fontos.
- Szintúgy - válaszol barátságosan mosolyogva és kezet ráz a fiúval. - Mi a helyzet? Édesanyád bírja még az iramot, amit apám diktálni képes? - érdeklődik. Nem akar ám ajtóstul rontani a házba, az nem az ő taktikája lenne. Meg aztán különben is, jó színben feltűnni is igazán érdemes. Mégiscsak illedelmesnek és udvariasnak nevelték.
- És hogy megy az iskola? Rellonban tanulsz, jól tudom? Milyen? Jaj, és mondd már el nekem, mi a logikája ennek a teremnek? Tisztségek szerint vannak a kupák? Az évek szerint sehogy sem áll össze - ad hangot imént már a teremnek megfogalmazott kérdésének, merthogy akkor még nem volt, aki válaszoljon. Ám ha szerencséje van, talán Kristóf tudhatja már, mi is itt a rendszer, ami ő öt perce felfedezni igyekszik. - Vagy teljesen körbe kellene mennem, és akkor összeáll?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=853779#post853779][b]Draskovich Kristóf - 2022.10.02. 18:38[/b][/url]

- Köszönöm kérdésed, jól vagyok. Édesanyám pedig nagyon hálás, hogy egy ilyen remek és példamutató ember a főnöke, mint édesapád. Rengeteg hasznos  ismeretet sajátított el tőle, és keményen dolgozik azért, hogy helyt álljon. Véleményem szerint rendkívül elégedett a jelenlegi helyzetével - emeltem tekintetem mosolyogva a másikra. Nagyon büszke voltam édesanyám hivatására, kapcsolatrendszerére, ez az elégedettség pedig az arcomra is kiült.
- Az iskola egyszerűen remek, igyekszem magamból mindig kihozni a maximumot. Egy ideje prefektus lettem, így nagyobb felelősség hárul rám, de ez volt az egyik célom, hogy megkapjam ezt a posztot, emellett a szüleim is büszkék rám. A Rellon házat képviselem, ez pedig teljes elégedettséggel tölt el. Te hogyan érzed magad az Eridon házban? - kérdeztem tőle érdeklődő tekintettel.
- Ez a helyszín valóban képes megviccelni az embert, és az sem segít sok esetben, ha akár órákat rászán arra, hogy teljesen körbejárja - válaszoltam Bercinek komoly arccal, miközben a helyiséget vizslattam.
- Ez a terem tulajdonképpen átlósan van kialakítva. Maga a rendszer évekre és díjakra van lebontva. Igazából díjakról, kupákról, kitüntetésekről szól a fáma. Elképesztő precizitással van felépítve az egész. Mindenesetre azért egyszer érdemes körbejárni az egészet, talán jobban kialakul utána az emberben az összkép  - közöltem elgondolkodva a másikkal. Én már körbejártam jó pár alkalommal a helyiséget, ennek köszönhetően képes voltam összetenni magamban a képet arról, hogy mi a lényege, struktúrája a teremnek. Felnéztem a mennyezetre, amelyen az alapítás éve volt látható egy gondosan megfestett kép kíséretében, amelyet lenyűgözőnek tartottam.
- Nos, neked mik a terveid a jövőre nézve, ha nem titok? - érdeklődtem meg a fiútól, ha már így összetalálkoztunk. Igyekeztem finoman és udvariasan feltenni a kérdéseimet. Nem akartam se érdektelennek, se tolakodónak tűnni a másik szemében.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=853981#post853981][b]Bánffy Albert Tamás - 2022.10.07. 23:20[/b][/url]

- Az nagyszerű - állapítja meg egy illedelmes mosollyal kísérve a kijelentést. Kezeit háta mögött kulcsolja össze, akárcsak az apja szokta, bár nem mindig kedveli a férfit. Többnyire inkább nem. Az anyjához húz, és talán ezért érezhető a távolság az apja és közte. Vagy lehet, hogy ezért húz az anyjához, mert van az a távolság. Nehéz eldönteni, a gesztusaiból azonban némelyiket átvette akaratlanul is, mint ezt is, vagy azt, hogy a véleményét sokszor okosan megtartja magának. Például azt, hogy egyébként az apját gyakran tekinti zsarnokinak. Ugráltat maga körül mindent. Ebből kiindulva pedig úgy véli, hogy a válaszban talán nem minden szó igaz, de hát udvariasak egymással. Érthető végül is.
- Ezért hát a Rellon? Tele vagy ambícióval, úgy látom. Megvan már a végső cél, mit szeretnél az iskola elvégzése után? - érdeklődik, mielőtt még a hozzá intézett kérdésre válaszolna. Haját a füle mögé igazítja, majd újra a háta mögé rejti a kezét lazán összeakasztva az ujjait.
- Nem igazán ismerem még. Amit láttam, az szimpatikus. Energikus emberekkel van tele, ez tetszik. Izgalmas - mondja diplomatikusan. Akad azért ember, akiről úgy vélekedik, hogy hiperaktív, esetleg képtelen viselkedni, ám ez is olyasmi, amit előzékenyen megtart magának. Nem tervezi maga alatt vágni a fát, annál jóval okosabb, hát gondosan válogatja meg, miről mit is nyilatkozik.
- Ó, hogy átlós? Azt hiszem, már értem. Nagyon köszönöm, sokat segítettél - válaszolja hálásan, amint megéri, hogyan is kaptak itt helyet az elsőre meglehetősen rendezetlennek tűnő díjak. Még megnéz közelebbről egyet, kissé előre is hajolva, hogy el tudja olvasni, az egyik navinés prefektusnak ítélték oda öt éve.
- Nem titok. Jogot szeretnék tanulni és politikát az egyetemen, és a Minisztériumnál helyezkedni el. Különösen érdekel az értelmes lények és a képességbirtokosok jogi helyzete - válaszolja. Ugyan az sem nagy titok, hogy egyszer miniszter szeretne lenni, de egyelőre még meglehetősen távoli álomnak tűnik. Azt nem tervezi, hogy ő legyen a valaha megválasztott legfiatalabb miniszter, így igazából még hatvan évesen is rá fog érni erre. - Szóval most a tanulmányaimra koncentrálok. Te tudod már, hogy mit szeretnél tanulni a VAV után?  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=853995#post853995][b]Draskovich Kristóf - 2022.10.08. 21:06[/b][/url]

Egyáltalán nem feszengtem a fiú társaságában, mégpedig pont azért, mert hasonlóképpen viselkedtünk egymással, azaz udvarias, kulturált módon, betartva az illemszabályokat. Megjegyzésére mosolyogva biccentettem.
- Így igaz. A fő célom az, hogy a minisztériumban egy tekintélyes pozíció betöltésével a társadalom javát szolgálhassam tovább víve a családom jó hírnevét, és értékes hagyományait - válaszoltam teljes komolysággal a másik szemébe nézve. Nem volt titok, hogy szerettem volna idővel feljebb lépni azon a bizonyos társadalmi ranglétrán, de ezt az információt megtartottam egyelőre magamnak.
- Ez remekül hangzik - örvendetesnek tartottam, hogy Berci megtalálta a helyét és a számításait az Eridon-ban.
- Sok kötelességnek kell eleget tenned mostanság, ha nem tévedek. Jut azért időd a kedvenc elfoglaltságaidra is? - tudtam róla, hogy szeret lovagolni és vívni is, illetve a repülés terén sem szégyenkezhetett.
- Örülök, hogy a segítségedre lehettem - feleltem neki büszkén kihúzva magam előtte. Közben csendben, zsebre tett kézzel figyeltem, ahogyan az egyik díjat tanulmányozza.
- Nemes célok! - tekintettem a másikra elismerő arckifejezéssel. Úgy tűnt, hogy pontosan tudja mit akar, és nagy valószínűséggel ugyanolyan ambiciózus volt a tervei megvalósítása terén, akárcsak jómagam.
- Nos, a VAV után természetesen tovább folytatom a tanulmányaimat. Két opció is van, amely szóba jöhet, az egyik a társadalomtudományi szakirány, azon belül a politikai irányzat. A másik pedig a rendészet - adtam meg a választ magabiztosan. Úgy gondoltam, hogy idővel, azaz menet közben kiderül majd, melyik lesz az én utam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=854012#post854012][b]Bánffy Albert Tamás - 2022.10.09. 16:50[/b][/url]

- Áh, én se mondhattam volna szebben - állapítja meg a fiú felé biccentve. Azért a válasz némileg betanultnak hangzik, mintha a szájába rágták volna a szülei, de hát mi mást is várhatna. Tudja, hogy a Draskovichok nem érintkeznek szinte senkivel, aki nem aranyvérű. Vagy az is lehet, hogy senkivel. Őt is majdnem sikerült erre ránevelni, de aztán a Herzbergben kitárult a világ, és rájött, hogy mennyi érdekes ember van, a vér mit sem számít. Mi több, Dorka nagy megrökönyödésére első afférja éppen egy mugliivadékhoz fűzte, de hát a menyasszonya aranyvérű úgyis, éppen csak ebből egyik sem érdekli ugyebár. Mármint se a lány, se a vére.
- Egyetértek - bólogat a válasz hallatán. - Annyi érdekes ember van itt, és kissé meglepőnek találtam elsőre, hogy annyi képességbirtokos is, de aztán kiderítettem, hogy itt állítólag nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra és képességoktatásra - teszi még hozzá. Nemrégiben kikölcsönözte a könyvtárból a Bagolykő történetét, most éppen azt olvasgatja szabad perceiben, és egészen sok érdekességet sikerült már megtudni.
- Hektort nem akartam azzal nyomorgatni, hogy költöztetem, de szerencsére a faluban akad lovarda, úgyhogy nem panaszkodhatom. A könyvtár is nagyszerű, noha úgy gondolom, még felvethetem anyának, hogy adományozzon egy kisebb összeget a bővítésére, illetve még a párbaj-szakkört gondoltam kicsit felpezsdíteni, mármint nem ártana oda sem egy kis anyagi támogatás, ha már úgy néz ki, hogy a vívás errefelé nem a legnagyobb divat - sorolja. Az anyja szerencsére nagy filantróp, fel se fog merülni szerinte, hogy nemet mondjon, ha egy iskolának lehet a hasznára. A díjakra még vet egy-egy pillantást, érdekes, ki mire kapott ilyet, közben pedig azért válaszolgat a kérdésekre is.
- Köszönöm - biccent a fiú felé, majd a tanulmányai felől is érdeklődik. - Rendészet. Követnéd édesapádat? - kérdezi meg kíváncsian, sőt, némileg reménykedve is, hogy a felsorolni szándékozott tételek közül az érdekli a másikat, ami neki meg abszolút hasznos segítség lenne. - Vagy melyik terület érdekelne? Harctér? Begyűjtés? Netán nyomozás?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=854063#post854063][b]Draskovich Kristóf - 2022.10.10. 00:42[/b][/url]

- Köszönöm! - biccentettem boldogan a fiú felé. Rögvest látszott rajta, hogy közös nevezőn voltunk.
- Ez csodásan hangzik. Az pedig igencsak dicséretes, hogy ekkora energiát fektetnek bele a tehetséggondozásba és a képességoktatásba - bólogattam elismerően.
- Értesültem róla én is az ittlétem során, hogy van egy lovarda a közelben, bár ez engem nem érint. A könyvtár bővítésére és a párbaj szakkör fellendítése céljából a szüleim is adományozni fognak némi összeget, hiszen számomra mindkét terület rendkívül szeretett és fontos - meséltem büszkén és jó kedvűen Bercinek. Nagyon feldobta a napomat az a tényező, hogy mindketten egy nemes cél érdekében küzdöttünk, és hasonló volt az érdeklődési körünk.
- Nos, igen, szívesen lépnék akár édesapám nyomdokaiba. Igazából még nem tudom mi érdekelne igazán, a felsorolt területek közül talán a nyomozást emelném ki -  válaszoltam Bercinek teljes komolysággal. Egyelőre nem tudtam elképzelni magam a harctéren, márcsak a testfelépítésem miatt sem, hiába múlott a legtöbb dolog a varázslatokon. Nem volt meg hozzá még a kellő önbizalmam, viszont gondolatban az átoktörői szakma is megfordult már a fejemben. Úgy gondoltam, hogy az iskolai éveim alatt majd kialakul, miben vagyok igazán jó, és mit is csinálnék szívesen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=854084#post854084][b]Bánffy Albert Tamás - 2022.10.10. 21:35[/b][/url]

- Egyetértek. Egy kis támogatással pedig még nagyszerűbb hely lehet. Már azon is eltöprengtem, hogy felvetem, lehetne egy Bánffy-ösztöndíj is hátrányos helyzetű diákoknak vagy valamelyik tehetséggondozó program résztvevőinek - teszi még hozzá a témához. Az anyja amúgy is szereti az ilyen jó felebaráti dolgokat, na meg végtére ő is, és ha belegondol, könnyű is úgy jótékonykodni, ha van miből. Márpedig ha van, akkor meg miért ne jótékonykodna. Inkább ezért emlékezzenek rá, mint valami hülyeség miatt. Bólogat még kicsit arra, hogy a Draskovich család is úgy gondolja, érdemes támogatni az iskolát anyagilag is, nem csak azzal, hogy ide küldik a gyereküket. Ugyan ő a Herzbergben végzett, de hát az meg a von Hessen-Darmstadt felmenők számlájára írandó meg az anyjáéra, aki nem engedett ebből.
- Igazán érdekesnek hangzik. Képzeld csak, van is egy rokonom, aki ha jól tudom, időnként mentorál. Ugyan kihallgató tiszt, de úgy hallottam, annak elég jó. Állítólag húsz év alatt sose használt még igazságszérumot - dobja be a csalit, hogy végre ahhoz a témához is eljusson, ami még az eddig vázoltaknál is jobban érdekli mellékesen.
- Mondjuk biztos édesapád is be tud szervezni bármelyik éppen induló mentorprogramba, ami talán még sokkal jobban is fókuszál a nyomozásra - mondja aztán, mint akinek éppen csak eszébe jutott, hogy jobb megoldás is van. Azért reméli, sikerült már felkeltenie Kristóf érdeklődését.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=854088#post854088][b]Draskovich Kristóf - 2022.10.10. 23:37[/b][/url]

- Ez rendkívül nagylelkű gesztus részedről - tekintettem elismerően a fiúra. Végül is, ha megtehette, miért is ne támogatott volna egy nemes célt? Mindenesetre ezzel javarészt kivívta a tiszteletemet, bár ez idáig is jó véleménnyel voltam róla.
- Valóban? Ez igazán lenyűgöző! Szívesen kötnék vele ismeretséget, úgy érzem nagy hasznomra lenne egy ilyen kitűnő egyéniség - csillant fel a szemem rögvest. Pont az a terület volt számomra néhány közül, amiben akár a későbbiek folyamán el tudtam volna magam képzelni. Egyrészt igencsak fel lehetett nézni erre a rokonra, másrészt valóban igazán érthette a dolgát.
- Ez így van, helyes a megállapításod. Viszont ettől függetlenül szívesen megismerném a rokonodat. Sosem zárkózom el azoktól az emberektől, akiktől valóban lehet tanulni valami hasznosat, és ezt a jövőben kamatoztatni tudom a saját magam javára - válaszoltam teljes komolysággal a másiknak.
- Nos, mit tehetek érted cserébe? - érdeklődtem tekintetem Berciébe fúrva mosolyogva. Sosem szerettem senkinek sem az adósa maradni. Ha valaki tett értem valamit, azt tanultam a szüleimtől, hogy azt illik viszonozni. Egyrészt tisztességből, másrészt formalitásból, harmadrészt pedig semmi sem járt az embernek ingyen az életben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=854119#post854119][b]Bánffy Albert Tamás - 2022.10.11. 22:58[/b][/url]

- A családomban akad néhány elemi mágus, szerintem még ők is boldogan rábólogatnának erre. Különben is úgy vélem, hogy a jó oktatás minden pénzt megér - válaszolja egy széles mosoly kíséretében. Ő is büszke magára, hogy ez eszébe jutott, és biztos benne, hogy az anyja is az lesz.
- Sajnálatos módon nem igazán vagyok vele beszélő viszonyban. Azaz... ez így nem teljesen igaz. Az unokabátyám, de még azelőtt elváltak a szülei, hogy megszülettem volna... ám de itt laknak a faluban, sőt, ismered a tanulmányi irodából a negyedvéla ügyintézőt? - kérdezi. Még nem különösebben ismerkedett meg a nővel, egyelőre csak a beiratkozáskor találkozott vele, viszont már akkor feltűnt a Kelemen családnév. Ugyan nem túl ritka, nem is egyedi, de túl sok Kelemen nem él Bogolyfalván, inkább Pécs a székhelyük, mint azt megtudta. Szóval hamar sikerült kideríteni, hogy a Franciska névre hallgató, Révay családba született negyedvéla ügyintéző történetesen az unokabátyja felesége.
- A lényeg, hogy majd megoldjuk, ha érdekel. Mondjuk hivatalos úton sem lehet nehéz bekerülni hozzá. Ahogy hallottam, nem vagy azért a sor végén kullogó diák - mondja. - És az ambíció sem hiányzik belőled. Különben ő a családom egyetlen tagja, aki Roxfortban tanult. Már természetesen leszámítva azokat, akik külföldi aranyvérű családokból házasodtak be hozzánk - magyarázza büszkén, pedig tényleg nem ismeri különösebben a férfit, sőt, gyakorlatilag szinte semennyire sem, mivel valami különös oknál fogva már látta ugyan Szalamantonban is, de sosem tette tiszteletét náluk. Pedig hát a kastélyt eltéveszteni sem lehet, akkora.
- Cserébe? Á, ugyan. Csak eszembe jutott, hogy néha vállal mentoráltakat. Hallod, a végén kiderül, hogy még kihallgatónak is jó lennél. Gondoltál már képességtanulásra mellékesen?  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=854121#post854121][b]Draskovich Kristóf - 2022.10.11. 23:53[/b][/url]

- Ezzel teljes mértékben egyetértek. A következetes viselkedés és a maximálisan megfelelő oktatási rendszert nyújtó szolgáltatás rendkívül fontos a jövő nemzedéke számára. Ehhez pedig kell némi anyagi segítség, hogy fenntarthatóvá válhasson a minőségi oktatás - bólogattam bőszen a fiú kijelentésére. A témát illetően csak támogatni tudtam a véleményét, hiszen ez rendkívül nemes célt szolgált az anyagi befektetés terén az intézmény jövője szempontjából.
- Ez igazán sajnálatos... személyesen nem ismerem, de édesanyám mesélt már róla, szóval a birtokomban van némi releváns információ - feleltem a másiknak komoly arccal, miközben azon gondolkodtam, hogy mégis mire akar utalni Berci, és mit szeretne elérni ezáltal. Hiszen ez egyáltalán nem volt számomra jó hír.
- Természetes érdekel, amit az imént felvázoltál. De mégis miért hoztad szóba, ha nem vagytok beszélő viszonyban? Nincsen a helyzetre semmilyen ráhatásod? Ez számomra nem túl logikus lépés... kivéve, amit az előbb megemlítettél, hogy "majd megoldjuk". Nem vagyok a sor végén kullogó típus. Amit felvázoltál, az alapján az illető rendkívül felkeltette az érdeklődésemet. Az pedig egy hatalmas plusz pont nála, hogy a Roxfortban tanult. Véleményem szerint a külföldi aranyvérű beházasodásokra is büszke lehetsz. Ez mind a származásod, a rangod előnyére vall, ehhez pedig csak gratulálni tudok - tekintettem elismerően Bercire.
- Nos, nagyon hálás lennék, ha összehoznál nekem vele egy találkozót. A kihallgatói pozíció úgy érzem, hogy örömömre szolgálna.  Természetesen megfordul már a fejemben a képességtanulás lehetősége is - néztem a fiúra elgondolkodva.
- Viszont továbbra is az motoszkál az agyamban, hogy mit nyújthatnék cserébe a segítségedért? Ha sikerül összeismertetned vele, és ténylegesen a mentoráltja leszek, akkor ragaszkodni fogok hozzá, hogy viszonozzam a jóságodat - emeltem a tekintetem elszántan a fiúra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=854132#post854132][b]Bánffy Albert Tamás - 2022.10.12. 19:59[/b][/url]

- Ő a felesége - válaszolja. Bár így már nem is tűnik fontosnak, ha Kristóf nem ismeri a nőt. Bonyolult ez így igazából, ha végiggondolja rendesen, de aztán csak legyint a kérdés hallatán.
- Á, csak szeretném én is megismerni. Azzal viszont mégsem szeretném becsapni, hogy azt mondom, auror szeretnék lenni, ha egyszer nem igaz - feleli végül némi gondolkodást követően. Végtére is ez is egy igaznak mondható kijelentés. Igaz, hogy azt is nagyon szeretné tudni, mi történt, amiért Farkas ignorálja őket, de ehhez jó eséllyel járna a családi szennyes némi nemű kiteregetésével, az pedig nem szokása. Csak ezért jelentkezni meg egy mentorprogramba, hogy esetleg megpróbálja elvenni olyanok elől a helyet, akik tényleg ezt szeretnék csinálni, nem tűnik fairnek. Neki meg még letörne a körme. Esélytelen, hogy ilyen színjátékba belemenjen.
- Ugyan - legyint. - A származásom csak a szerencsémen múlt, nem az én érdemem. Az más kérdés, hogy mit hozok ki belőle - állapítja meg, végtére is nem csak aranyvérű, de echte arisztokrata felmenőkkel is rendelkezik, meg több száz éves családfával. Csak hát ugye az is a családi szennyes része, hogy annak idején felmerült a gyanú, hogy ő meg Dorka nem is Bánffy gyerekek. Aztán szerencsére kiderült, hogy ez csak valamelyik unatkozó rokon fejéből pattant ki.
- Ráér az. Bár igazán lehetek önzetlen is, az ösztöndíjért se várnék semmit cserébe, legfeljebb azt, hogy végezzék el a tanulmányaikat, akik megkapják, de az meg ugye nekem hol éri meg? Legfeljebb egyszer támogatóim lesznek, ha politikai pályára lépek - feleli egy sóhaj kíséretében. Úgy tűnik, Kristófban azért rendesen van gyanakvásból, pedig elég fölösleges. Legalább is egyelőre biztosan.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=854134#post854134][b]Draskovich Kristóf - 2022.10.12. 20:35[/b][/url]

- Ó, értem. Ennyire mélyen nem érintettük a témát, vagy csupán ez számomra nem volt olyan információ, amely komolyabb jelentőséggel bírhat - feleltem magam elé révedve. Az agyam folyton szelektált, ami számomra is hasznos volt vagy felkeltette az érdeklődésemet, az bizony megmaradt a memóriámban.
- Teljesen megértem az álláspontodat. Egy ilyen remek embert, aki a maximumot képes teljesíteni a szakmájában én is szívesen megismernék. Mennyi mindent lehetne tőle tanulni! - sóhajtottam egy nagyot kissé álmodozó tekintettel. Ezen kívül belegondoltam abba is, hogy ez a pozíció igencsak felkeltette az imént az érdeklődésemet.
- Ez így igaz. Ilyenkor gondolok bele úgy igazán, hogy milyen szerencsések vagyunk mi aranyvérűek. Már csak a származásunk miatt is jóval nagyobb előnyben részesülünk az élet minden területén, mint mások. Én igyekszem a lehető legjobbat kihozni az adott helyzetből. A szüleimet ismerve véleményem szerint egyáltalán nem mondtam semmi újdonságot ezzel - húztam széles mosolyra a szám, miközben tekintetem újból végigfutott a termen, amely középpontjában a díjak és a kitüntetések álltak.
- Ahogyan gondolod, ezt a döntést rád bízom. De továbbra is áll az ajánlatom, ezt ne feledd - néztem Berci szemébe nagy komolysággal.
- Egyébként meg vagy elégedve az oktatás színvonalával az intézményben? Melyik a legkedveltebb tantárgyad? - folytattam érdeklődve a társalgást, ha már ilyen jól beszédbe egyeledtünk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=854238#post854238][b]Bánffy Albert Tamás - 2022.10.15. 12:20[/b][/url]

- Mellékes is - állapítja meg legyintve, hiszen tényleg az. Inkább igyekszik a lényegre koncentrálni. Ismét összekulcsolja lazán ujjait a háta mögött, és figyelmét futólag egy másik kupának szenteli, elolvasva, ki és miért kapta, mielőtt újra Kristófhoz intézné a szavait.
- Valóban - helyesel aprókat bólogatva is a válasz mellé. Igaz ugyan, hogy őt az aurori hivatás nem érdekli, sőt a mások fejében turkálás sem, semmilyen formában sem, de akiről a nagypapa elismerően tud nyilatkozni, az mégiscsak vitte valamire. Ő csak akkor óhajt másokról bármit is tudni, ha az igazán érdekes vagy a véleményük arról, hogy ő mennyire szép, okos, röviden összefoglalva nagyszerű, ahogy azt sikerült már kiskorától kezdve belenevelni az anyjának. Egóból akkora jutott neki, hogy akár saját holdja is lehetne.
- Igen, teljesen igazad van. Óriási előny. Mondjuk hozzátenném, hogy a vér nem elég, nem árt az sem, ha emellé az embernek megvan a kellő anyagi háttere is, de szerencsére emiatt sem panaszkodhatunk ugye? Szerencsésnek születtünk - válaszolja egyetértően. Azért nagyon tudatában van, hogy sem a kék, sem az arany vére nem lenne elég semmire, ha szegény lenne, mint a templom egere. Mindkettő jutott, de még jó, hogy mellé azért vagyon is akadt, és így még azt is megengedheti magának, hogy nagylelkű legyen, ne csak nagy lábon éljen.
- Majd visszatérhetünk rá egyszer, most tegyük félre - közli a döntését, egyelőre ugyanis korai lenne még közölni, mit szeretne megtudni. Sőt, talán felesleges is. Ki tudja, az is lehet, hogy elég lenne csak találkoznia az unokabátyjával, és sikerülne megbeszélni. Mégiscsak értelmes embernek tűnik.
- Hm... hát az igazat megvallva csak azt vettem fel, ami kötelező volt. Abból azonban eddig a jogot találtam érdekesnek és az asztronómiát, az az egyetlen, amit szórakozásból választottam. Na és neked? Van kedvenc tanárod? - érdeklődik ő is illedelmesen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=854330#post854330][b]Draskovich Kristóf - 2022.10.15. 21:30[/b][/url]

Némiképp megkönnyebbültem, hogy ez a másik számára szintén lényegtelen információ volt. Csak biccentettem egyet felé, jelezve, hogy akkor közös egyetértésben túlléphetünk a témán. Csendben, türelmesen szemléltem, ahogyan a fiú egy újabb kupát vett szemügyre, dicséretes volt, hogy ennyire érdeklődött a múlt nagyjai iránt. A következő válaszára bólintottam egyet.  Valóban büszke lehetett egy ilyen értékes és szerteágazó szakmai tudással rendelkező emberre, mint amilyen a rokona volt.
- Pontosan. Rendkívül szerencsésnek születtünk - feleltem Bercinek mosolyogva. Aranyvérű családunk rendkívül jó hírnévvel, kiemelkedő anyagi háttérrel, és számos befolyásos kapcsolattal rendelkezett. Még elképzelni is nehéz volt számomra, hogy milyen szörnyű lehetett azoknak, akik nem voltak birtokában ezeknek a fenséges kiváltságoknak.
- Rendben, legyen így! - tekintettem a másikra a lehető legnagyobb komolysággal. Természetesen meg akartam ismerni az illetőt, de tiszteletben tartottam a fiú döntését, elvégre mégiscsak az ő rokonáról volt szó. Legbelül azért reménykedtem benne, hogy ami nem késik, az nem múlik. Mindennek megvan a maga helye és ideje.
- Értem. Nekem elég sok úgymond kedvenc tantárgyam van, ilyen a többi között a bájitaltan, a bűbájtan, az asztonómia, a mágusjog, a repüléstan. De nagyon várom az új tárgyakat, mint például a túlélési alapismeretek, az átoktörés, márcsak az aurori pálya miatt is. Egyelőre nincs kifejezetten kedvenc tanárom. Mind remekül végzi a dolgát és megfelelő háttértudással rendelkezik a saját tantárgya kapcsán - adtam teljeskörű választ Bercinek.
- Mondd csak, mennyire tartottad nehéznek a VAV-ot? - érdeklődtem meg a másiktól. Kíváncsi voltam, hogy nagy vonalakban mégis mire számíthatok majd, ha sor kerül rá a közeljövőben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=854827#post854827][b]Bánffy Albert Tamás - 2022.10.20. 23:06[/b][/url]

Megkönnyebbül, amikor végre sikerül félretenni a szívesség kérdését. Valahogy feszélyezi, hogy ilyen számítónak gondolja a másik, mert ha még van is benne, azért nehogy már könnyen kiszámítható is legyen. Ugyan már. Na nem mintha titokzatos szeretne lenni, de ha az ember politikus szeretne lenni - egy jogász végzettséggel megtámogatva természetesen -, akkor nem árt mégsem, ha nem tereget ki mindent mindenki orra elé. A tantárgyakról beszélgetni már egész jólesik ezek után.
- Az igen, rengeteg mindent tanulsz. Hány tárgyat vettél fel összesen? - érdeklődik. Ő idén, mint azt már mondta is, beérte az abszolút minimummal. Szabad időre is szüksége van, most kell kapcsolatokat építeni.
- Mhm - veszi tudomásul a tanárokat illető véleményt némi kétkedéssel. Leheletnyit a szemöldökét is megemeli, de hát jó. Olyan politikus válasznak hangzik, pedig melyik iskolában nincs legalább egy laza tanár vagy egy olyan, aki nem veszi komolyan magát se, hát még a tárgyát. Ez szinte már örök érvényű szabály.
- A VAV? A Herzbergben a ZAG van, ami annak megfelelő szintű, itt is elfogadták, amikor jelentkeztem mesterképzésre. Hát... nem is volt különösen nehéz, azt hiszem. De ha az ember rendesen tanul az évek során, akkor semmi sem az szerintem - válaszolja nagyon bölcsen. Persze az is benne van a pakliban, hogy néha az is hasznos, ha az ember gyerekét bármikor korrepetálják szívesen. A bájitaltanból iciripicirit rászorult ugyanis, mert a főzőcske nem erőssége, de végül az is meglett némi kis extra gyakorlást követően egész jóra. - Nincs kedved benézni a nagyterembe inkább? Vagy itt lehet bármilyen enni- meg innivalót szerezni a meghatározott reggeli, ebéd és vacsora között? Egy tea jólesne például egy kis süteménnyel.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=854844#post854844][b]Draskovich Kristóf - 2022.10.21. 01:36[/b][/url]

Berci nagyon szimpatikus volt számomra, azonban a szüleim keményen belém nevelték, hogy a legtöbb kapcsolat, illetve ismerkedés mögött mindig egy bizonyos érdek áll. Ennek megfelelően a háttérben mindig gyanakvó voltam, de azért igyekeztem bizonyos helyzetekben elkövetkeztetni ettől a megállapítástól.
- Felvettem az összes tárgyat, szeretek új ismereteket szerezni, illetve megfelelni bizonyos kihívásoknak - válaszoltam némi büszkeséggel a másiknak. A tanári kötelességeket ellátó személyek terén továbbra is tartottam magam az eredeti álláspontomhoz. A fiú reakciójából azt szűrtem le, hogy nem volt mindenkivel teljesen megelégedve, de részemről nem volt semmi panasz egyik tanárom teljesítményét illetően sem.
- ZAG... milyen érdekes kifejezésmód. Ez így van, remek a meglátásod. Én rengeteget tanulok, és igyekszem kihozni magamból a maximumot, így azt gondolom, hogy nem lesz számomra nagy kihívás itt a VAV - válaszoltam Bercinek teljes megnyugvással, hiszen ezen a téren teljesen biztos voltam magamban.
- Ebben az esetben a konyhát ajánlom, ott nincsen semmilyen megkötés. Annyit eszik, és iszik az ember, amennyit csak akar. A házimanók szívesen teljesítik az összes ésszerű kívánságot. Én például elég gyakran eszem valami finomat ott a megjelölt időpontokon kívül is - ecseteltem nagy beleéléssel Bercinek.
- Egyébként a Nagyteremmel is bepróbálkozhatunk, végül is, teljesen logikus... miért is ne hozhatnák oda a házi manók a kívánt ételt? - osztottam meg a gondolataimat a fiúval, elvégre mindkét opció ideális volt számomra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=413&post=854882#post854882][b]Bánffy Albert Tamás - 2022.10.21. 17:03[/b][/url]

- Hmm... minden elismerésem - jelenti ki tényleg őszinte csodálattal. Mindig is felnézett azokra, akiket ennyi minden érdekel. Ő a maga részéről már nem szándékszik polihisztori babérokra törni sokkal inkább szeretne egy bizonyos területen lenni szaktekintély. Mindkettőnek megvannak a maga jó oldalai, ám úgy véli, neki sokkal nagyobb hasznára válna, ha inkább kevesebb témába ásná bele magát nagyon, hogy aztán többé-kevésbé kikezdhetetlen tudást szerezzen. Na persze, ettől még ugye bármit tanulhat hobbiból, csak vizsgázni mindenből is ki szeretne. Na ő nem. Akad annál jobb dolga is azért már így a felnőtt kor határán.
- Zaubergrade - osztja meg, mit is takar a kifejezés, ami neki tulajdonképpen magától értetődő. Talán még jobban rá is áll a nyelve, mint arra, hogy VAV. - Akkor bizonyára minden rendben is lesz, és fölösleges aggódásra pazarolni az energiádat. Fektesd tanulásba - válaszolja, nagyon bölcsen. Kicsit még büszke is, hogy ilyen tanácsokat tud adni, hiszen ő az idősebb. Bezzeg, otthon mindig a legfiatalabb. Nála fiatalabbak már csak a testvére és unokatestvérei gyerekei vannak, de az meg egy másik generáció. Meg persze Dorka a maga öt percével.
- Az itt nem tilos terület? Rémlik valami a szabályzatból, de őszintén bevallom, még csak egyszer olvastam el. A Herzbergben biztos, hogy nem kedvelik, ha az ember látogatja, mert zavarná a manókat - feleli elgondolkodva. Egészen fáj az egójának, hogy be kell vallania, még nem tudja kívülről a teljes szabályzatot, hogy bárki mást kioktathasson, ha megszegné.
- Nézzük meg a nagytermet szerintem. Különben is, lassan már vacsoraidő lesz, ha más nem, megvárhatjuk ott - javasolja végül.