36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Jonathan Gerhard Van den Bergh
INAKTÍV


belgian prince
offline
RPG hsz: 113
Összes hsz: 825
Írta: 2017. augusztus 3. 01:22 | Link

- ¤ -
Melissa Von
- ¤ -

Arany, csillogás, dicsőség. Ahol ez ott van, ott nekem is jelen kell lennem. Nem véletlenül teszem újra és újra tiszteletemet a trófaterembe, ahol egyébként szégyenletesen kevesen fordulnak meg. Pedig ez a lényeg. Ez a végső cél. Amire mindenki vágyik. A hírnév, az elismerés. A nagy emberek nevét mindig felvésik valahova. Egy serleg aljára, egy plakettre. Nem feltétlen nagy ember mind, akinek a neve itt díszeleg a vitrinek kincsein, azonban elérni mind elértek valamit: feljegyezték őket. Kiemelték az arctalan tömegből.
Egy sóhajjal kulcsolom hátam mögé a kezeimet és haladok tovább a trófeák sora előtt úrias tartással. Azt tervezgetem, milyen kitüntetésen látnám szívesen a nevemet. Odahaza számtalan különleges helyen ott virít adományozóként, közreműködőként. Az iskolámban úgyszintén, hiszen voltam DÖK elnök, eseményszervező és sok más egyéb. A Van den Bergh birtokról már nem is beszélve, ahol még festmény is megörökít engem. Azonban akkor is kéne itt is valami. Az Edictum főszerkesztőknek jár valamilyen említés ebben a teremben? Ennek kezdek most el utánanézni. Tekintetemmel kutatva haladok vitrinről vitrinre. Lássuk csak! Prefektusok, kvidicsjátékosok, iskolaelsők...
Hozzászólásai ebben a témában

A legrellonosabb diák - 2017 ősz/tél
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 3. 13:26 | Link

Jonathan Gerhard Van den Bergh

Outfit


Milyen kihalt erre a folyosó, tényleg elkerüli a diákság a trófeatermet. Bár ez annyira nem meglepő engem se érdekelne, hogy ki nevét írták fel. Amíg nincs ott a sajátom valószínűleg nem is jövök többet. Mondjuk így belegondolva nem ártana tényleg szerezni valami serleget. Hm...talán kviddecsezhetnék, Az megfelelne ennek a célnak és még élvezném is. Kitudja honnan enyhe szellő jön és összeborzol. Egy bosszús sóhajjal állok meg megigazítani a frizurám. Már nem is tűnik olyan jó ötletnek megnézni, hogy tényleg megtalálom-e a nagynéném nevét a sok között. Látva az élettelen helyet elfintorodom. Egy újabb terem, amit elkerülnek az emberek, mindenhol csillogó jelvények és serlegek, hát ez igazán érdekes...
Végig futtatom a szemem a termen, semmi extra. Már épp belépnék, amikor feltűnik egy pasi az egyik sarok vitrinnél, megtorpanok egy pillanatra meglepettségemben. Még is járnak ide diákok? Gyorsan összeszedem magam és belépek, elkezdem a tárgyakra írt neveket olvasni. Közben egyszer-egyszer odapillantok az ismeretlen a szemem sarkából. Nem gondoltam, hogy találkozok itt valakivel, ezért kezdetben kicsit feszélyezetten érzem magam. Majd ahogy telnek a percek megszokom.
Utoljára módosította:Melissa Von, 2017. augusztus 3. 13:26
Hozzászólásai ebben a témában

Jonathan Gerhard Van den Bergh
INAKTÍV


belgian prince
offline
RPG hsz: 113
Összes hsz: 825
Írta: 2017. augusztus 4. 00:13 | Link

- ¤ -
Melissa Von
- ¤ -

Érkezik egy másik szemlélődő. Odapillantok a lányra, aki szerintem háztársam. Azonban ő jóval fiatalabb. Első vagy másodéves lehet. Nem igazán tudom megállapítani, hogy simán csak nézelődni jött, vagy keres is valamit. Ennyire nem figyelek oda rá. Most sokkal jobban foglalkoztat, hogy megtaláljam a nekem szánt helyet a teremben. Azonban sajnos sehol egy DÖK elnöki vagy főszerkesztői serleg. Tudom, hogy az évkönyvekben és más iratokban ott szerepelek majd, azonban nekem most megtetszett, hogy itt virítsak egy trófeán. Mindegy. Nem érdekes. Úgyis elég vegyes az elismert társaság. Nem feltétlen biztos, hogy keverednem kéne velük.
Az aranyoszlopokra vésett bölcsességeket kezdem inkább olvasgatni. Ezekre eleddig nem volt érkezésem. Bár ahogy haladok betűről betűre, meg kell állapítsam, nem vesztettem sokat. Minden esetre letudom őket és igazából úgy döntök, ezzel végeztem is most. De ha már egyszer társaságom akadt...
- Keresel valamit? - érdeklődöm meg a lánytól, odalépve hozzá. Mostmár kezd elég egyértelművé válni, hogy nem egyszerűen csak gyönyörködni tért ide.
Hozzászólásai ebben a témában

A legrellonosabb diák - 2017 ősz/tél
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 4. 17:43 | Link

Jonathan Gerhard Van den Bergh


Nevek és nevek, egyik sem mond semmit és még több a fele hátra van a teremnek... Felsóhajtok, legalább, ha emlékeznék milyen okból kapott díjat az, de pechemre elfelejtettem. Szóval marad, hogy mindet megnézem. Erre fog elmenni félnapom, már, ha meg nem unom és hagyom itt az egészet. Ami nem is tűnik olyan rossz ötletnek. Rá kérdezek nagynénémnél még egyszer mért kapta és legközelebb könnyebb dolgom lesz. Bár ez egyben azt jelenti, hogy vissza kell jönnöm ide, ami kicsit sem vonz.
Végül egy vitrin átnézése után a maradás mellett döntök, olyan mindegy már úgy is. Ezt elhatározva a következő tárolóhoz lépek. Enyhe érdektelenséggel futom át az ismeretlen emberek neveit. Még mindig nem látom, amit keresek, kezd kicsit unalmas lenni...
Szinte be se fejezem a gondolatot hátulról megszólítanak. Halvány érdeklődéssel fordulok meg a belépéskor látott srác az. Meglep az érdeklődése, még sosem beszéltünk. Bár így jobban megnézve ismerős, talán a klubhelyiségben láthattam. Mindenesetre mosolyt varázsolok az arcom mielőtt válaszolok.
-Igen.
Egyelőre nem gondolom, hogy meg kellene osztanom vele bármit is, de mivel udvarias nem leszek bunkó. Ha annyira csevegni akar, akkor pár percre felfüggesztem az unalmas olvasgatást, legalább pihen a szemem kicsit.
Hozzászólásai ebben a témában

Jonathan Gerhard Van den Bergh
INAKTÍV


belgian prince
offline
RPG hsz: 113
Összes hsz: 825
Írta: 2017. augusztus 5. 00:28 | Link

- ¤ -
Melissa Von
- ¤ -

Nehezen szokom meg azt, ahogy az itteniek rám néznek. Talán nem is vagyok hajlandó megszokni. Odahaza Belgiumban pontosan tudta mindenki, kivel áll szemben és aki nem olvadozott a csodálattól, hogy egy légtérben lehet velem, az legalább megilletődve meg volt. Itt a Bagolyköben meg... rendben, ott csillog némi tetszés a szemükben, ami szólhat a kinézetemnek, a tartásomnak vagy a stílusomnak, ám mégsem az, amiben ezelőtt szinte egész életemben részem volt. Nem gond, kihívásnak fogom fel. Az oktatáson kívüli lecke a politikai karrieremhez. El kell érnem azt az elismerést, ami máskor csak úgy egyszerűen megadatik. Más kérdés, milyen borzalmasan nem kedvemre való ez a gondolat, de ideig-óráig elhiszem magamnak, hogy ez erősíti a jellemem és a kiállásom.
- Talán segíthetek megtalálni - ajánlom magamat elakadt helyzetében. Koránt sem biztos persze, hogy ha kimondja, mit keres, rögtön megmutatom neki, merre leli. De nagyobb eséllyel indulok, mint a legtöbben, tekintve, hányszor átolvastam már a kis táblákat, gravírozásokat, írásokat itt a trófeateremben.
Hozzászólásai ebben a témában

A legrellonosabb diák - 2017 ősz/tél
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 6. 00:07 | Link

Jonathan Gerhard Van den Bergh


Hogy gyülekeztet össze ennyi név kevesebb, mint harminc év alatt? Tárolót, tároló után nézek át, bár ahogy haladok előre egyre halványul a szerencsés, rövid megtalálásról szőtt vágy képem. Tényleg itt leszek a délután nagy részében vagy, ha pechem van tovább. Felsóhajtok, ez egy rém meggondolatlan ötlet volt...  
A gondolatommal szinte egy időben megjelenik mellettem a teremben tartózkodó másik diák és felajánlja a segítségét. Hát finoman szólva is meglepődőm, úgy nézek ki, mint aki segítségre szorul? Kell egy kis idő amíg gondolkodom végül bólintok. A segítség itt csak jól jöhet. Rámosolygok a pasira.
-Köszönöm. Veronika Genton-t keresem.
Kétlem, hogy azonnal megtudja mondani a kereset név helyét, de magabiztosnak tűnik, talán tud valami támpontot adni. Az pedig nagy segítség lenne, nincs kedvem órákat itt tölteni. Miközben a válaszra várok, kicsit jobban megnézem. Mestertanoncnak tippelném vagy végzősnek.  
Hozzászólásai ebben a témában

Jonathan Gerhard Van den Bergh
INAKTÍV


belgian prince
offline
RPG hsz: 113
Összes hsz: 825
Írta: 2017. augusztus 8. 23:13 | Link

- ¤ -
Melissa Von
- ¤ -

Veronika Genton. Különös hangzású egy név. Már főleg ami a vezetéknevet illeti. Ennél fogva pedig könnyen megjegyezhető. Legalábbis hamar felsejlik előttem, hogy olvastam már valahol. Hümmögve fordulok vissza a vitrinek felé és sötét szemöldökömet összevonva indulok meg mellettük. Fürkészem az írásokat, próbálva visszaemlékezni, hol is láttam ezt. Genton. Veronika Genton. Beletelik egy-két percbe, de...
- Itt is van - szegem fel fejemet, elégedetten visszatekintve a lányra, miközben hanyag eleganciával intek az üveg mögött lévő kis táblácskára, amin a háztársam által keresett név díszeleg. Ha meg már itt vagyok, jobban szemügyre veszem az itt felsoroltakat. Van egy olyan furcsa érzésem, hogy felháborítóan sok időt bírnék eltölteni a teremben felvonultatott trófeák böngészésével.
- Honnan ismered? - kérdezem a megtalált személyt illetően.
Hozzászólásai ebben a témában

A legrellonosabb diák - 2017 ősz/tél
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 10. 23:48 | Link

Jonathan Gerhard Van den Bergh


Újabb meglepetésér, amikor megmondom a nevet összevont szemöldökkel elindul. Egy ideig csak nézem ahogy magabiztosan halad, ilyen nincs, ki ez a srác? Mire egy tárlónyira eltávolodik összeszedem magam és utána sétálok. Elég nehéz elhinni, hogy ő majd néhány perc múlva megmutatja a kereset nevet, de ránézve úgy néz ki, mint aki tudja melyik tárlóhoz kell mennie. Ez érdekes, vajon mennyi időt tölt itt? Talán van valami érdekes ebben a helyben? Bár az is lehet, hogy csak egy újabb fura diák szokás, amiről még nem tudok...
Enyhén lemaradva követem, emiatt nem ütközőm bele, amikor megáll, én pedig a gondolataimba merülve követem. Mielőtt neki sétálnék megszólal, így megállok. Érdeklődve lépek a tárlóhoz. Veronika Genton, hirdeti a jelvényszerűség. Hm...szóval kviddics, ezt jó tudni. Mosolyogva fordulok a pasihoz.
-Köszönöm.
Megnézem a mellette lévő neveket, hátha találok még olyan nevet, amit említett már. Mondjuk már az is jó, hogy Vera nénim megtaláltam... Mielőtt tovább szőném a gondolatot megszólal. Felé fordulok.
-A nagynéném.
A reakcióját meg sem várva vissza fordulok és folytatom az olvasgatást.
Utoljára módosította:Melissa Von, 2017. augusztus 13. 15:21
Hozzászólásai ebben a témában

Jonathan Gerhard Van den Bergh
INAKTÍV


belgian prince
offline
RPG hsz: 113
Összes hsz: 825
Írta: 2017. augusztus 12. 22:40 | Link

- ¤ -
Melissa Von
- ¤ -

Kviddicsesek. Részemről nem játszom. Inkább nézni szeretem. Legalábbis részt venni a nagy felhajtáson, ami a meccsek körül van. Ráadásul, ha nem vagy ott, nem tudod, miről beszélnek az iskolatársaid utána még egy hétig. Annál pedig nem sok rémesebb dolog van, mint nem képben lenni.
- Áh - adom az értés hangját, mikor közli, hogy ez a Veronika Genton a nagynénje. Közben én is fürkészem még a további neveket a környékén.
- Te is kviddicsezel? - érdeklődöm meg tőle. Hiszen ki tudja, talán azért érdekelte ennyire a kiállított plakett, mert maga is hasonló címekre pályázik. Így pedig lebeghet lelki szemei előtt a játék alkalmával egy rokona, akinek már sikerült.
Miközben így állunk a trófeateremben, megint belém hasít az a különös érzés, ami rendre felüti a fejét, mióta itt vagyok a Bagolykőben: nem furcsa itt lennem. Nem úgy értem, hogy Magyarországon. Az egy kicsit furcsa. De maga az iskola intézménye nem. Pedig jó pár évig távol voltam az oktatástól, amíg dolgoztam. Na az viszont idegennek tűnt. Idegennek tőlem. Viszont itt a tanodában minden olyan otthonos. Az elvárások, a viszonyok, a kapcsolatrendszer. Jól érzem magam benne.
Hozzászólásai ebben a témában

A legrellonosabb diák - 2017 ősz/tél
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 13. 15:54 | Link

Jonathan Gerhard Van den Bergh


A körülötte lévő neveket nem mondanak nekem semmit. Magamban vállat vonok, ez igazából nem számít. Megtaláltam, amit kerestem, szóval elégedett lehetek, ráadásul nem kellett órákat itt töltenem hála a srácnak. Elmosolyodom, szerencsém volt, hogy pont most van itt ő is. Visszaterelem a gondolataim a nagynénémhez. Nem sokat mesélt a kviddicses múltjáról, már nem játszik, szóval ez érthető. De azért érdekelne néhány dolog most már, lehet írok neki...
A pasi kérdése felráz a gondolataimból, felé fordulok. Nem igazán értem, hogy miért feltételezi ezt.
-Nem. Na és te?
Valószínűleg nem lesz a válasz, mert ellenkező esetben tudná, hogy nem játszom, de meguntam a kérdezősködését. Különben sem árt, ha mindkét fél érdeklődik egy beszélgetésben. Mondhatni én csak betartom az alap illemet, amit belém neveltek. Pont úgy ahogy sok mindent mást is.  
Lazán neki támaszkodóm a tárlónak és udvarias érdeklődéssel nézek rá. Mivel megtaláltam, amit keresek, van időm kideríteni, hogy ki ő. Ezzel a céllal elmosolyodom.
-Mellesleg Melissa Von vagyok, örvendek.
Utoljára módosította:Melissa Von, 2017. augusztus 13. 15:54
Hozzászólásai ebben a témában

Jonathan Gerhard Van den Bergh
INAKTÍV


belgian prince
offline
RPG hsz: 113
Összes hsz: 825
Írta: 2017. augusztus 16. 11:07 | Link

- ¤ -
Melissa Von
- ¤ -

Tudom, a kiállásom engedhet arra következtetni, hogy esetleg kviddicsezek. Ez azonban nincs így. Az úriasabb sportokat részesítem előnyben. Vívás, lovaglás és hasonlók. Noha a kastélyban ezekre nincsen túl sok lehetőségem.
- Nem. Én sem - rázom a fejem finom mosollyal.
- Jonathan Gerhard Van den Bergh - mutatkozom be, kezet fogva vele. A nevemet pedig valószínűleg nem ismerné fel leírva, az alapján, ahogyan kiejtem. Inkább csak a hosszúsága lenne árulkodó. A magyarok is, mint a világon a legtöbbek, inkább angolos némettel mondanák Dzsonátán Gerhárd Fándenbergnek a helyes Jónátan Herhárt Fanden Berh helyett, amit az imént prezentáltam a háztársamnak és ami után néha visszakérdeznek, hogy hogyan szólíthatnak. Mindenre fel vagyok már készülve és teljesen megszoktam a helyzetet.
- Mit gondolsz, a te neved is felvésik majd ide egyszer? - kérdezem, elgondolkozva. Kezemet hanyag eleganciával csúsztatom a kezembe, miközben körbenézek a teremben. Nem teljesen titkolt szándékom megtudni, miben jó a lány. Mit vél az erősségének.
Hozzászólásai ebben a témában

A legrellonosabb diák - 2017 ősz/tél
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 17. 23:49 | Link

Jonathan Gerhard Van den Bergh


A kijelentésre bólintok, jól gondoltam. A kinézetéből látszik, hogy ő az elegánsabb dolgokat kedveli. Valószínűleg úri család feltörekvő csemetéje vagy legalábbis valami hasonló.
A neve elgondolkoztat, miközben kezet fogok vele sebesen jár az agyam. Honnan is ismerős ez a név? Az ajkamba harapok egy pillanatra, aztán elmosolyodom, meg van. Ezzel együtt pedig igazam van, fontos család sarja a pasi. Halvány érdeklődéssel emelem megint rá a tekintetem.
-Van den Bergh miniszter fia, ha jól gondolom.
Majd nem olyan szépen ejtem, mint ő, de azért érződik a különbség itt-ott. Bár angol származásom számítva elégedett vagyok, ha nem mondja ki előbb sokkal tragikusabban mondtam volna ki. Láttam már párszor ezt a nevet, sőt párszor hallottam is, ám ezek elég régen voltam. Mostanában se cikk, se hasonló nincs a miniszterről. Vajon miért?
Ezen elgondolkozom, emiatt enyhén meglep a következő kérdése. Egy pillanatig fontolgatom a választ, végül kitérően felelek.
-Lehetséges. Neked gondolom a terveid között van.
Ez megint nem egy kérdés, de mindegy. Szinte biztos vagyok benne, hogy igazam van.
Hozzászólásai ebben a témában

Jonathan Gerhard Van den Bergh
INAKTÍV


belgian prince
offline
RPG hsz: 113
Összes hsz: 825
Írta: 2017. augusztus 25. 21:50 | Link

- ¤ -
Melissa Von
- ¤ -

Szemöldököm finoman, de annál látványosabban emelkedik meg és el is mosolyodom, miközben bólintok egyet. Úgy van. Az apám neves politikus, a Benelux Államok Nemzetközi Máguskapcsolatokért Felelős Minisztere. Azonban nem csak odahaza ismerik, hanem igazából -rangjához méltóan- nemzetközi szinten. Aki egy kicsit is tájékozott, hallhatatott már róla. Dehát az emberek jó része kicsit sem tájékozott. A háztársam viszont igen. Ez pedig elég kedvemre való.
- Tervek? - kérdezek vissza, csaknem nevetve.
- Nem, nem - rázom a fejem, a vitrineket nézve.
- Aminek meg kell történnie, az megtörténik - vonok vállat, visszatekintve a lányra. Az, hogy a nevem itt szerepeljen, az nem egy cél, amit megpróbálok majd elérni. Nem. Ez olyasmi, ami eleve elrendeltetett és valamiképpen így alakul majd. Ha máshogy nem, esetleg adományozunk egy nagyobb összeget az iskolának és kezdeményezzük, hogy az adományozókról is emlékezzenek itt meg valamiképpen.
A társalgásunkról egy érdekes jelenség tereli el a figyelmemet. Valami történik a teremben. Összevont szemöldökkel pásztázom végig a helyet és figyelem, ahogy néhány vitrin, néhány polc rendeződni kezd. Új, üres helyek bukkannak fel. Egy ideig nem nagyon tudom hová tenni, aztán ráébredek, hogy itt az év vége és hamarosan új nevek kerülnek majd ki ide.
Hozzászólásai ebben a témában

A legrellonosabb diák - 2017 ősz/tél

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium