36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: « 1 2 3 4 5 [6] 7 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. október 5. 01:10 | Link


X zene   X ruha   X készüjjé' fő', kisanyám!


Egy évvel ezelőtt nem merte volna kijelenteni, hogy ő valaha úgy fog bulizni a többi diákkal, ahogyan azt épp teszi a Trófeateremben. Mármint ő csak bekeveredett, de több ismerős láttán megnyugodott. Nos igen, talán Masa volt az egyik legmaradandóbb főkolompos, akire egyébként felnézett a kis főnix. Azért valljuk be, a kis lelkét magabiztossággal töltötte meg, hogy a felsősökkel rophatta mindenféle mulatósra. Talán ez is volt a legjobb helyszín, pláne, ha az iskolát dicsőítő dalokat fogják most egymás után elénekelni.
Hangosan, füttyögve tapsolta meg a levitást, ahogy előadta azt a bizonyos havas nótát, melytől már a pálcájával szurkálta volna halálra a torkát régebben. Tudniillik az unokahúga annnnnnnyira rá volt pörögve Elsa és Anna kalandjaira, hogy még be is kellett öltözni és Jégvarázsosat játszottak egész nap. Na tippeld meg, ki volt Kornélia? Pontosan, Sven, a szarvas. Ha jobb kedve volt a húginak, lehetett Korni akár Olaf is. De azt mindig az undok chihuahua kiskutya kapta, mert ő volt a pici "Anna" legjobb barátja. Micsoda könnyfakasztó emlékek, ugye?
Megkapva a mágikus eszközt be is állította egyik kedvenc nyári slágerét, mellyel imádott az otthoni mugli barátai idegein táncolni. A dal nem másé, mint az ország új feltörekvő énekesnőjének első videóklippes, saját dala.
Amint meghallotta a dallamot, egy kaján mosoly ült ki arcán, míg Masára bámult. Fel sem fogta a Jalapenói nyelv furcsaságát igazából. Bár, ha jobban figyelne néha, tényleg nem tudta volna hová tenni ezt a furcsa nyelvet. Talán a saját tudásában is kételkedne. Ez biztos valami Mexikói testvérnyelv lehetett.
- Egy különleges dalhoz - nem tudta, hogy Masa vagy a többiek mennyire voltak tisztában a Fahéj királynő dalával, de úgy volt vele, ideje megismertetni a mágusokkal is ezt a hadat üzenő nóta sajátos csodát.
- Kisapám-kisapám! Gyere, mondd mi a baj, kisapám! A bulám, a bulám - ekkor finoman ringatni kezdte hátsóját, hogy éreztesse, bizony a buláját kellett nézni - látom nézed a bulám! - aztán csak folytatta kettő jobbra, egy balra tánclépéssel, ahogy szólt a szöveg, megpördült és úgy dalolta tovább - Kettőt jobbra, egyet balra: így jön ki a kör. Lá-lá-lá-lá-lá-lá,  ez a nő soha meg nem tör!
A refrén után odaszambázott egy-két diákhoz, akiket talán nem ismert, de hű eridonosként hozta bohókás formáját, majd vissza a helyére s Masa felé vette az irányt, a refrénkor pedig felé tartotta a pálcát, hogy együtt énekeljék a bularázást.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2021. október 6. 23:22 | Link


szeretném azt mondani, hogy én nem így nézek ki, és nos, legalább férfi tényleg nem vagyok

Hangos huhúzás kíséri a lányt szavai után - bizony, én vagyok a leghangosabb, ki más lenne, no meg ki hitte volna másképp? A különleges egy olyan varázsszó nálam, mint a csel, vagy a véletlen, esetleg a szerencse, ezek bármelyikére alapozva csodálatos estének nézek elébe mindig. Jó, majdnem mindig, de azok a bizonyos esetek a kivételek, amelyek erősítik a szabályt, és biztosítják, hogy ha módosan is, de néha azért próbáljak meg gondolkodni. Állítólag egy agy nevű szervvel kell, ami a fej nevű fura kitüremkedésben kap helyet a váll felett, ha az átlagos humánanatómiát nézzük - de hát én nem vagyok átlagos, szóval nálam hol ott, hol a szívem körül, hol pedig (főleg reggel, délben és este) a gyomornál található.
- Űűű - hangzik a csodálkozás, ahogy belekezd az arcpirító számba, amit legnagyobb sajnálatomra, nem ismerek. MÉG. Mert hogy ezek után meg kell hallgatnom, és minden egyes alkalommal el is kell táncoltatnom a lánnyal, amikor találkozunk, az olyan biztos, mint hogy a tündérek csillámport tüsszögnek, ha megfáznak. Tapsolok, a körben állókkal együtt, és ha nem is olyan gyakorlottan, de igyekezzük is másolni Kori mozdulatait - nincs egyedül, igazán hálás közönségként fogadjuk a műsort. Akkor azonban, amikor felém vette az irányt, csak nevetve vontam meg a vállam, és a dalszöveg helyett nanázni kezdtem, próbálva legalább a dallamot eltalálni itt-ott. Nem jövök én zavarba ettől sem, különösebb szívbaj nélkül állok bele olyan dalokba is, amiket még életemben nem hallottam előtte, hát nekem mi rossz van abban, maximum a társaság süketül meg kicsit, és kér meg, hogy JÓL VAN, most már elég lesz Masa. Még arra is kapható vagyok, hogy előre lépve tényleg beszálljak a táncba, bár azért  visszafogottabb az én rázásom, mint az eridonosé - kínos, nem kínos. - Magasra teszed a lécet kislány! - harsogom túl az utolsó taktusokat, kihívóan nézve körbe a többieken, ezek után ki mer színpadra állni majd, ha véget ér. És legfőképp mit tart érdemesnek arra, hogy felvegye ezzel a remekművel a versenyt!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. október 9. 20:01 | Link


X zene   X ruha   X készüjjé' fő', kisanyám!


Bularázás itt, bularázás ott és már a party hangulata hamar az egekben volt. Magából kifordulva jobban élvezte ezt, mint eddig bármely hasonló random kis összeröffenést, ahol általában csak a sarokban gubbasztott maga előtt összefont karokkal és macskaként fújtatva bárkire, aki szocializálódni próbált volna vele.
Tiszta gáz voltam.
Masa ahhoz képest, hogy úgy tűnt nem ismerte a Kisapámat nagyon jól lereagálta. Kori látta rajta igen jól mulatott. Nem táncolt sajnos annyira vadul, mint ő ezért kicsit zavarba is jött, viszont remekül telt a nóta hátralevő része. Még kornyikált egy keveset és tovább passzolta a mikrofont egy számára ismeretlen álldogáló akárkinek. Eléggé magányosnak tűnt, kicsit emlékeztette a tavalyi önmagára. Muszáj volt bevonni a dalolászásba.
-Én csak szeretnék a Te szinteden lenni - vigyorogta vissza Masának, hisz ő nem tette sehova se a lécet, de hihetetlenül csodálta a lányt. Plusz meg szerette volna mutatni, hogy mennyire jó kis mugli nóták vannak még. Igaz, az eredeti előadóján a fél ország röhög, a másik pedig megveti, de Kornéliát ez nem érdekelte. Neki tetszett a dal. Szívesen előadta volna még a Bikicsunájt vagy a Sárkány Éva nyári dalát, azonban benne volt a pakliban az eltanácsolás fennálló esélye is, a végén megsüketül valaki!
- Ú... Masa! Mit szólnál, ha Várffy-Zoller Úrnak énekelnénk valamit? Nagyon sok trófeán ott a neve, biztos örülne neki. Valami olyat kéne, amiért akár házpontokat is kaphatunk! Na? - vonogatta szemöldökét, a háttérben pedig repedezett a plafon, mivel az épp éneklő delikvens sem rendelkezett Beyoncé hangi adottságaival.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2021. október 14. 16:47 | Link


szeretném azt mondani, hogy én nem így nézek ki, és nos, legalább férfi tényleg nem vagyok

Dehogy voltál gáz, csak másképp menő! Ha valamihez nincs kedved, vagy éppen csak bezárkóznál macskamód egy befőttesüvegbe duzzogni, hát ki ítélhetne el emiatt? Szíved joga, uccu neki, még kucorgok is veled egy szomszédos üvegben. Lehet hogy majd be fogom verni a homlokom amikor megpróbálok kikászálódni, és a cucc elkezd gurulni alattam, én meg rákapnék a szőnyeg rojtjára, de még mindig bent vagyok nem kint, és üveg minden, de akkor majd homlokon tapasztom magam egy spongyabobos ragtapasszal, és ebcsont beforr. Antiszockodj hát nyugodtan - nem gáz, dehogy gáz, hisz' ha egyszer jól esik?
Bár félig mágus félig mugli családba születtem, az utóbbi években inkább húzódott a figyelmem a varázsvilág ügyes-bajos dolgai felé a mugli sztárok helyett, így sajnos ezen a téren nem mutathatok fel olyan műveltséget, mint például Kori teszi. Nem ismerem akitől idéz, és nem ismerném valószínűleg azokat sem, akiken még töpreng, de ezen könnyedén lépek túl, és tudatlanságomat felvállalva érzem magam pontosan ugyan olyan jól. - Minden kívánságod így teljesüljön! - csettintek nevetne, hiszen nincsenek itt szintek, vagy ha van, akkor is csak egy, amin mi állunk.
- Úristen! - fagyok le, de szememben már rögtön látszik az izgatottság, és Kori karjára ragadok. - Gyere, ezt meg kell beszélnünk - kezdem el húzni magam után - addig folytassátok csak - kiáltok a társaságnak, s biccentek, hogy az eridonos adja csak át a csudaeszközt. Nem húzom azért messzire, nem kell aggódni, egy vitrinnel arrébb már meg is állok, suttogásra húzódva közelebb. - Kell egy alapszám, kell egy alapszám, meg kellenek a becenevei, meg a hőstettei! A hőstettei! Írhatnánk a hőstetteiről, egy sor, egy csoda amit véghezvitt! Várffy-Zoller, Várffy-Zoller... neki nem kell lopott roller- NEM TUDOM, de érted, érted?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. október 19. 02:36 | Link


X zene   X ruha   X készüjjé' fő', kisanyám!



Ahhoz képest, hogy egy rögtönzött előadás volt, kifejezetten jól sikerült és még bókolni is tudott egyik bálványának, aki nem volt más, mint Masa. Egyszerűen csodálta az energikussága, kedvessége és cserfessége miatt. Nagyon szeretett volna már elsősként is barátkozni vele, de túl félénk volt, hogy egyáltalán odamenjen bárkihez is. Szerencsére ez múlóban volt már és nagyobb magabiztossággal megy oda bárkihez is. Persze, ez nem jelenti azt, hogy berobban mások köztudatába, mint egy meteor, csak finoman odaslattyog szívesen boldog-boldogtalanhoz.
- Úúú! – pupillái hatalmasra tágultak, ahogy hallotta Masát és az ő jókívánságát. Mosolyogva, ugrálva tapsolt, örömét ezzel akarta kimutatni és már jött is az ötlet, mivel fűszerezhetnék meg az estet. Hát Várffy-Zoller urat kell dicsőíteni egy himnusz keretein belül! Hátha csurran-csöppen egy-két házpont is, ha jól sikerül.
- Nyajj – nyekkenve vonszolódott Masa után és épp, hogy csak le tudta passzolni a mikrofonbigyót valakinek, ahogy éppen odébb vonultak. Telifogas vigyorral bólogatott, tudta ám a levitás, mire gondolt egészen pontosan a kis Kori.
- A szám… hmm... azon még gondolkodom, de sajna nem ismerem a beceneveit. Gondolom, nem sokan hívják Zorrynak vagy Vállernek. Elég hülye nevek – kezdte dörzsölni állát miközben az égbe tekintett. Ha Várffy helyében lett volna, ő sem örülne ilyen s más hasonló buta neveknek.
- Mi lenne, ha a fekete listásai lennének a gonoszak, akiket a himnusz alatt legyőz. Vagy… Ú várj! Alakítsuk át a magyar himnuszt. Akkor a dallal nem kell foglalkozni, csak a szöveggel! – jött egy meg vadabb ötlet, amellyel már kevesebb gondjuk volt. Azonban elénekelni nekik kell, ezért vicces lesz a végkifejlett. Bár duóban jobb volt, magabiztosabbá vált.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Lóránt Bence
INAKTÍV


MT (marha tehetséges)
offline
RPG hsz: 581
Összes hsz: 1794
Írta: 2021. december 28. 19:17 | Link

Karola
a visszatérés utáni első hét - kinézet

- Na, ide nem kerülsz te be sosem Lóránt - sóhajtok egy nagyot, miközben az iskolaelsők vitrinjét nézegetem. Az a sok mosolygós fiatal... ki tudja már hol lehetnek. Nekem meg még mindig botsódzik a hátam a visszatéréstől. Kaptam egy jó lehetőséget az egyik romániai rezervátumban, hogy eltöltsek ott pár hetet, én pedig nemcsak, hogy elfogadtam, de túl is lőttem vele két héttel. Így ugyan szünetem nem nagyon volt, de legalább elmenekülhettem Karola elől. A fülembe jutott, hogy lefeküdt az egyik rellonossal és olyan mondta, akinek hiszek. Ráadűsul páran még ezzel szórakoztattak is, nekem meg még ott volt a Lillás bűntudatom is az átkozott medállal. De hát ha ő ezt így vezette le, hát tessék, mégsem illettünk össze, ezek szerint, vagy csak így tudta elfogadni a "megcsalás" gondolatát. Úgyhogy kapóra jött, csak hazaszóltam, hogy hol leszek, meg elbúcsúztam Lilitől, akivel véletlenül összefutottam indulás előtt. Elmondtam a bánatom, ő vigasztalt és tök sokat leveleztünk, amíg távol voltam. Azóta meg... nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan belehabarodok valakibe, de úgy látszik, hogy Lili személyisége csak rádobott egy lapáttal az egészre, meg arra, hogy ne kelljen Karolával találkoznom. Valahogy eddig sikerült is elkerülnöm, és őszintén nem is vágyok a találkozásra. Már csak azért sem, mert nem tudom, hogy mit kéne mondanom, vagy tennem. Abban sem vagyok biztos, hogy nem szeretem már, az pedig Lilire nézve gázos. Elmosolyodom, ahogy Riza rámnéz felvont szemöldökkel a képről, a kettővel ezelőtti tanév iskolaelsője. - Jól van tudom, te megmondtad - öltök rá nyelvet, majd átvándorolok inkább a kviddics szekcióhoz. Na itt aztán van mit nézni! Ja, egy-két nevet felismerek és magamat nézve gondolok vissza, hogy milyen jó is volt. Kivéve az egyik év vége, de azt meg hagyjuk is. Van egy rövid kis összeállítás tanáér-diák mecsről, mennyire király lehetett! De jó lett volna azt látni! Teljesen elveszek a meccsben és a trófeákban, még azon is jót mosolygok, hogy az egyik tanévben a Navine tizenhétezer ponttal nyert. Azt a rohadt! Na, így dőlnek meg tipizálások, hogy nem a Levita érte el. Visszamegyek a kviddicsesekhez és nézem tovább a felhozatalt. Az a Palarn elég híres lett!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.
Bossányi Karola
INAKTÍV


Boska | Karcsi
offline
RPG hsz: 529
Összes hsz: 941
Írta: 2021. december 28. 20:52 | Link

Bence
kinézet

Az ünnepek közeledtével valamiért mindenki be volt már zsongva, alig várta mindenki, hogy kicsöngessenek az órákról, máris húzták a kalapot, kabátot, s már rohantak is le a faluba, ki vásárolni, ki korizni, valaki meg csak azért, mert már piszkosul érezte az év végét, és szabadságra vágyott. Az utolsó évesek - köztük én is - azért nem tudtunk nyugodt szívvel rákészülni a Karácsonyra, mert ott motoszkált bennünk az, hogy már nem sokára év vége, és ha ismét eljön a vizsgaidőszak, akkor lesz majd sírás és fogcsikorgatás. Magam is rettegtem a VAV-tól, próbáltam előre készülni, ha lehetett, meg az időm nagy részét igyekeztem a tanulásnak szentelni, vagy a sportnak, csak hogy ne kelljen gondolkodnom. Ha gondolkodtam, az már rég rossz volt, mert mindig előbukkant előttem egy jóképű arc, és elszorult a szívem, ha csak arra gondoltam, hogy Bence egyetlen szó nélkül eltűnt, s még csak azt sem mondta, hogy bú vagy pá. Tudom, nem helyes, amit Rolival tettem, és lehet, hogy talán valóban szakítással végződött volna a kapcsolatunk Bencével, de az, hogy minden szó nélkül csak úgy lelépett, az elég nagy arcon csapásként ért. Ezt is csak utólag, jó néhány napra rá tudtam meg Emmától, miután kiaggódtam a lelkemet érte, hogy vajon mi történhetett. Hiába kerestem, hiába írtam neki, vagy nem akart válaszolni, vagy meg sem kapta az üzeneteimet. Roli persze húzta az agyam, hogy ugyan, ne rinyáljak már, ha csak az kell, tőle megkapom, de rohadtul nem erről volt szó. Mivel pasi, talán nem is értette. Azt se mondanám, hogy vigasztalásban túl jó volt, de legalább, míg egy-két órát együtt töltöttünk, addig se gondoltam Bencére.
Most sem voltam felkészülve arra, hogy majd épp járőrözés közben futok vele össze, mert még csak azt sem tudtam, hogy visszatért. Épp a talárt próbáltam magamra húzni, mert kicsit késve érkeztem a folyosóra, mikor felpillantva megláttam Bencét. Megtorpantam egy pillanatra, fura érzés kerített hatalmába, érzések forgataga, amit nem is tudtam volna behatárolni, de volt benne minden. Megdobbant a szívem, mikor megláttam, de haragot is éreztem, meg valamiféle szomorúságot is, ami elkezdte szorongatni a torkomat. Legszívesebben sarkon fordultam volna, de azt hiszem, észrevett, így már túl késő volt, hogy elfussak előle. Erőt véve magamon, elindultam irányába. Hogy mit fogok mondani, egyelőre nem tudtam, csak kavarogtak bennem a gondolatok. Most is nagyon jól nézett ki, feltűnt, hogy arcát is borosta fedi, még ez is jól állt Bencének.  - Látom visszatértél - nyögtem ki végül, ahogy odaértem mellé, elmaradt a köszönés, s bármennyire is próbáltam visszafogni az érzéseimet, azért a hangomból csak érezhette, hogy neheztelek, amiért minden szó nélkül lépett le. Persze, ez még nem jelentette azt, hogy nekem nem volt vaj a fülem mögött, mert tudtam azt, hogy el kéne neki mondanom Rolandot, az más kérdés volt, hogy ez egyáltalán érdekelte-e. De valószínűleg nem, ha a Lillás incidens után csak úgy fogta, s elutazott.
- Nem volt jó a rezervátumban? - összefűzve magam előtt karjaimat, megkapta az újabb kérdést. Lehet, hogy támadónak tűnhettem, de nem tudtam kezelni ezt a helyzetet, mert még soha nem kerültem ilyenbe. Ha nem történt volna az, ami, akkor biztos a nyakába ugrok, és magamhoz ölelem, de bármennyire is hiányzott, valami megtört, hogy ez történhessen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
INAKTÍV


MT (marha tehetséges)
offline
RPG hsz: 581
Összes hsz: 1794
Írta: 2021. december 28. 21:27 | Link

Karola
a visszatérés utáni első hét - kinézet

Ez a Szelniczky meg pár éve még itt volt, kérni kellett volna tőle egy autogramot. Hát most már mindegy, lehet sokat ért volna. Jók ezek a régi képek, a rellonosok menő arcoknak tűntek, de volt egy félóriás is basszus, azért az sem kispályás! Hallom, hogy közelít valaki, azt hiszem egy prefektus lehet, mert már takarodó után van. Szerencsére nem büntethet meg, bár kérheti, hogy menjek a hálóba, ha végeztem. Mennyivel másabb az egész, mint amikor aggódni kellett, hogy elkapnak-e és ha igen, milyen büntetőmunkát kapunk. Tényleg egy prefektus volt, a aarfümje pedig túlságosan összetéveszthetetlen, ahogy a hangja is. Karola.
- Szia. Igen, vissza - mondom zavartabb hanggal, mint gondoltam. Igazából közölni kellene vele, hogy már amúgy szakítottunk, csak nem voltunk a bírósgokan a papírokkal. Kisértetiesen hasonlított a helyzet a Masával való szarkofágépítésre, ahol nem nagyon tudtuk miket mondjuk egymásnak. De akkor legalább tudtuk azt, hogy együtt kell dolgoznunk.
- De, csak már lejárt sajnos a hosszabbítás is. És neked a rellonos ágyában? - pillantok rá először kérdőn, de valójában nem tudom, hogy miért kezdtem így. Hát ha neki az a srác kell, és nem én, legyen vele boldog. Persze, most, hogy rápillantottam elöntöttek az érzelmek is, mert még mindig egy nagyon szexi lány, ráadásul tök jó vele beszélgetni még most is, hogy éppen kérdőre vonom. Persze visszavághat, hogy nekem meg Lillával, de azért az vékony jég, hiszen meg voltam átkozva. Vele is kéne egy rövidet beszélgetni, hogy mi van vele, végül is nem rossz fej ő.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.
Bossányi Karola
INAKTÍV


Boska | Karcsi
offline
RPG hsz: 529
Összes hsz: 941
Írta: 2021. december 28. 21:55 | Link

Bence

Nem is tudom, hogy mire számítottam a gúnyos megjegyzésem után, mert hát a szűkszavú válasz nélkül is tény volt Bence visszatérése. Azt hiszem arra vártam, hogy majd kimagyarázza, miért ment el csak úgy, egy szó nélkül, hogy majd elnézést kér, vagy legalább ad egy érthető indokot, hogy tudjam, mégis mi történt. Jó, hülye azért nem voltam, s a kimondott szavak nélkül is tudtam, hogy dobott engem, ettől függetlenül fájt az, hogy mindez így történt, mert bármit is tett Lillával, mindezek ellenére még szerettem. Aztán igazából nem is nagyon kellett rákérdeznem, mert kérdésével együtt a választ is megkaptam.
Le is döbbentem, nem gondoltam volna, hogy megtudta Rolit, mert megkértem a srácot, hogy egy szót se senkinek, de ezek szerint nem tudta tartani a száját.
- Ajh Istenem, tudsz róla? - sóhajtva hajtottam le a fejem, nem tudtam állni tekintetét abban a pillanatban, s gondterhelten nyúltam homlokomhoz, mintha így el tudnék rejtőzni Bence elől. Sikerült zavarba hoznia, olyan zavarba, amit akkor érez az ember, ha valami rosszat tett. Fojtogatott a bűntudat, mert történt, ami történt. Nem akartam én titkolni előtte, még sem tudtuk megbeszélni, s nem tőlem hallotta a történéseket. De így össze is állt a kép a fejemben, s máris kevésbé nehezteltem rá az eltűnése végett. Már csakis magamat okolhattam, hogy ekkora ballépést követtem el.
- Az egy nagy baklövés volt részemről és azt sem mondhatnám, hogy józan voltam - sóhajtva válaszoltam, hangom is enyhült, közben megemeltem a fejem, hogy kékjeim Bence tekintetébe fúrhassam. - Nem akartam, hogy mástól tudd meg, én beszélni akartam veled…csak eltűntél. - tudtam, hogy bűnös vagyok, ő is láthatta, hogy nem hordom fenn az orromat, meg azt is, hogy megbántam a történteket. Legalábbis azt az alkalmat.
- Sajnálom - nyögtem őszintén, nehezen a szavakat, az érzéseimmel se tudtam tovább küzdeni, tekintetem bepárásodott, s a nyakába akaszkodva húzódtam közelebb hozzá. Hiánya, a marcangoló bűntudat, a tudat, hogy vétkeztem mind erre sarkallt. De aztán - hacsak nem ő tolt el magától - hátrébb is húzódtam, s ujjaimmal megtörölve szemem sarkát, egy mély levegővétel után tudtam csak újra megszólalni. - Gondolom azzal, hogy elmentél, ezt lezártad. Vagy…meg tudjuk beszélni? - ennyit arról, hogy volt tartásom. Ebben a pillanatban ezt nem éreztem, elgyengültem előtte.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
INAKTÍV


MT (marha tehetséges)
offline
RPG hsz: 581
Összes hsz: 1794
Írta: 2021. december 28. 22:28 | Link

Karola
a visszatérés utáni első hét - kinézet

Nem gondoltam, hogy ez pont ma fog megtörténni, de ha már így esett, hát lássuk mi lesz belőle. Kettős érzelmeim vannak, mert amúgy szívesen megölelném, meg el is löknémmagamtól, meg aztán ki is osztanám, hogy mindig ő papolt a hűségről, meg ilyesmikről. Végül is mindegy már, csak ő még nem tudja, kicsit sajnálom is miatta, de most kivételesen nem az én hibám az egész.
- Persze, gondolod nem jöttek hozzám ezzel? Mondjuk nem tudtam elképzelni, de ezek szerint nem hazudtak - húzom el a számat, mert ugye pletykák eddig is voltak, de, hogy melyik igaz, melyik nem, csak a résztvevők tudhatták. Valamennyire még a rellonost is irigylem, jó csajt kapott meg, de... nem tudok józanul gondolkodni, telhjesen elszomorít az eset. Persze védekezni kezd, hogyivott és ez egyébként jó érv lenne, csak most nem érdekel. Tudom, hogy akkor nagyon befolyásolható és igazán elengedi magát, a srác meg biztos kihasználta ezt. De most akkor ezt fogadjam el, őt meg vissza? Akkor soha többé nem ihat, mert bármikor megtörténhet. Persze nem tudom a teljes sztorit, de ettől még igaz az okfejtésem, nem? De.
- Ha nem tűnök el, nem feküdtél volna le vele? Utána tűntem el, hogy több helyről visszahallottam. Persze megkérdezhettelek volna, de akkor most hol állnánk? - teszem szét a kezem, és érzem, hogy vörösödök a csalódástól. Lemondóan és szomorúan nézek a kékjeibe, ahogy ő is teszi. Csalódott vagyok, de ő is az lesz nemsokára. Valahogy mégsem érzek eziránt se igaz, sem pedig kárörömöt.
- Én is - a nyakamba kapszkodik és majdnem megemelem a kezem, mert szívesen vigasztalnám. De nem köphetem szembe magam, hogy pont ebben nyújtok vigaszt neki. Hibázott, elismerte, de megbocsájtani most biztos nem fogok. Főleg, hogy azóta van más az életemben. Aztán elhúzódik, talán jobb is így, nem fáj annyira.
- Mit kell még ezen megbeszélni? Egyszeri alkalom volt? Vagy most nekem kéne megbocsájtást gyakorolnom? Szerintem nem ugyanaz a helyzet, mint korábban és van még más is - sóhajtok, de kitörlök egy könnycseppett a szeme alól. Mégis hozzáértem, hogy lehetek ennyire gyenge?
- Lilivel összejöttünk - mondom ki a szavakat, amik furcsán hatnak. Tényleg összejöttünk volna? Úgy gondolom igen, és örülök neki. - De nem bosszúból, vagy ilyesmi. Én nem akarlak szándékosan bántani - ez még rosszul is hangozhatott, de mit tegyek? Ez igaz volt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.
Bossányi Karola
INAKTÍV


Boska | Karcsi
offline
RPG hsz: 529
Összes hsz: 941
Írta: 2021. december 28. 22:50 | Link

Bence

Szégyelltem előtte magam, rossz volt ezt így hallani, meg szembesülni azzal is, hogy ezek szerint erről többen is tudnak. Úgy éreztem, hogy egy kanál vízben meg tudnám fojtani Rolandot, de most épp nem ő állt velem szemben, hanem Bence, akinek úgy éreztem, magyarázattal tartozom. Annyira váratlanul ért, hogy tud az igazságról, hogy nem is készülhettem fel erre. Zavaromban tényleg csak annyit tudtam kinyögni, hogy sajnálom, és megölelni, mert őszintén bántam a dolgot. Még sem tudtam visszaforgatni az idő kerekét.
Láttam tekintetében a csalódást, és fájt, ahogy rám nézett. Nagyon bántam a dolgot, s talán valahol a lelkem legmélyén tudtam már, hogy ennek vége, mégis rákérdeztem, hogy tudjam, meg tudjuk-e beszélni.  Tekintete mégis oly csalódásról árulkodott, ami szavak helyett is tudtomra adta válaszát.
- Nem tudom…talán meg tudnánk beszélni a dolgokat, az érzéseinket és…- tényleg ki akartam mondani, hogy talán kereshetnénk megoldást, hogy újra együtt lehessünk, de Bence mondott valamit, hogy van még valami. Feszülten álltam ott elette, még mindig könnyes szemekkel, érintése hiába melengetett, éreztem, hogy van valami. Csak azt nem gondoltam, hogy az a valami egy valaki, akit úgy hívnak, hogy Lili. Még csak nem is Lilla, hanem Lili. Lili. Nem a Kovács Lili, meg nem is tudom, hogy milyen Lili, hanem Lili. A Süveges Lili.
Teljesen ledöbbentem, olyan rosszul érintett a felismerés, hogy még a kezét is eltoltam, s riadtan húzódtam hátrébb. - Mi ez most hogy? - el sem akartam hinni, hogy egykori levitás barátnőmmel jött össze. Hogy tehette ezt Lili? Na és Bence?
Szomorúságtól, s értetlenségtől kavargó kékjeimet felé emeltem, éreztem, hogy idegesség lesz úrrá minden porcikámon, ezért is szorítottam karjaimat a testem köré. - Azt mondod, hogy összejöttél az egyik barátnőmmel, és nem bosszúból? Hogy tehettetek ilyet Bence? - megint csak sírás fojtogatta a  torkom, s igen, mindazok ellenére, hogy mit tettem, nem tudtam elfogadni azt, hogy egy barátnő így elárulja a másikat, vagy hogy Bence ezt tegye velem.
- Ezzel most azt akarod mondani, hogy szereted őt?…És mióta, mióta tart ez az egész? - az első döbbenet után, mire felocsúdtam, kérdéseim lettek, melyekre választ akartam. Eddig sem voltam boldog, de most úgy éreztem, hogy összedől a világ körülöttem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lóránt Bence
INAKTÍV


MT (marha tehetséges)
offline
RPG hsz: 581
Összes hsz: 1794
Írta: 2021. december 28. 23:19 | Link

Karola
a visszatérés utáni első hét - kinézet

Nem tudtam nem elmondani neki Lilit. Azért az mégiscsak nagy szemétség lett volna tőlem, ha eltitkolom, vagy máskor az orra alá dörgölöm. Ez van, így alakult, vagy bármi más baromság. Persze ő próbálta menteni a menthetetlent, amikor még nem mondtam ki a fő okot, hogy miért nem lehetünk együtt. Nagyon furcsa, mert a vonzódás, főleg úgy, hogy itt van mellettem, teljesen megmaradt. De ez nem újdonság, máskor is éreztem már ilyet korábbi barátnőimnél.Gondoltam, hogy nem fog szó nélkül elmenni, pedig talán az lett volna a legjobb az ő szemszögéből. Inkább visszatámad, hogy még fájdalmasabb legyen mindkettőnknek. Az összefogott kar és a vádló szempár ismerős volt már korábbról, de most mégis súlytalannak tűnt.
- Még te mersz ilyet kérdezni, hogy hogyan tehettem ilyet? - emelem fel a szemöldököm, de a csalódottság továbbra is megmaradt. Hogy szeretem-e Lilit? Biztosan, különben nem jövök össze vele. De ez a gyönyörű nő most szépen összezavarja az érzéseimet. Amíg nem találkoztunk, minden olyan egyértelmű volt, most... nem tudom. Persze kitartok Lili mellett, hiszen aranyos, kedves és valójában tényleg szeretem. De nem fogom ezt most kimondani neki... talán nem volt elég a fájdalom? Nekem már nagyon. A szemeimet újra a vitrinre szegezem, amíg összegyűjtöm a gondolataimat, majd újra ránézek.
- Egy ideje, komolyabban egy hete, de nem hinném, hogy magyarázattal tartozom. Nem érzem magam hibásnak, mégis szarul érzem magam. Legalább tudom, hogy mit érezhetett Babett. Szerintem hagyjuk ezt abba és egymást is egy darabig. Mennem kell, késő van. Szia - mondom, és azonnal elfordulok, majd el is indulok a levita felé. Mégsem bírtam ki arcomon érzem a könnyem, de nem törlöm le, amíg el nem tűnök egy olyan folyosón, ahol már nem láthat. Hát ez rohadt gáz volt, beszélnem kell Lilivel is. Most nagyon hiányzik az ölelése és nagyon sajnálom, hogy Karolával szakítani kellett. Ez sem normális, ahogy én sem vagyok az, számtalanszor biznyítottam már. Megszaporázom al épteim és amilyen gyorsan csak tudok elrohanok a levitába, ahol legalább egyedül lehetek. holnap pedig felkeresem Lilit...sőt, írok neki mindjárt. Talán tud majd valami okosat mondani, remélem.


*** Köszönöm a játékot ***
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

A legjobb postairón a környéken.
Bossányi Karola
INAKTÍV


Boska | Karcsi
offline
RPG hsz: 529
Összes hsz: 941
Írta: 2021. december 29. 14:17 | Link

Bence

Dühös tekintetünk találkozott egymással, mindkettőnkben dúltak az érzelmek, s hasonló mód haragudtunk a másikra. S noha az én hibám jelen pillanatban nagyobb volt, mint Bencéé, az mit sem változtatott a tényen, hogy az egyik legjobb barátnőmmel szűrte össze a levet. Mondhatta azt, hogy nem bosszú, meg ne értsem félre, de zavaros gondolataimat csak még jobban felkavarta ez a hír, mely sűrű ködfátyolként borította el józan gondolataimat. Nagyon szíven ütött a hír, annak sem örültem volna, ha kiderül, hogy a tanulmányi úton összejött valami csajjal, de az még jobban fájt, hogy Lili volt ez a lány. Nem is tudtam, miért sírjak, azért mert elveszítettem Bencét, vagy azért, mert hátba szúrt Lili. Kérdésére reagálni sem tudtam először, felháborodásomat inkább magamban tartva, összepréseltem ajkaimat, s csak a szememben gyűlő könnycseppekből láthatta, mennyire fáj ez az egész. Inkább el is fordítottam a fejem csalódottan, oldalra bámultam pár másodpercig, de néhány gondolat nem hagyott még nyugodni. Tudnom kellett, hogy mikor és mióta tartott ez az egész Lilivel. S bár választ kaptam, nem lettem boldogabb, a helyzetemen ez már nem segített. Két számomra fontos ember árult el engem, s két szívemhez közel állót veszítettem. S ha ez még nem volt elég ahhoz, hogy a padlón érezzem magam, Bence kemény szavakkal zárta le velem a beszélgetést. Megszólalni sem tudtam, csak erőtlen néztem, ahogy hirtelen elfordul és magamra hagy. Arcomon egymást követve szaladtak lefelé a könnycseppek, néhány lépés után az egyik félreeső sarokba húzódva engedtem útjára a felgyülemlett érzéseket.


*** Köszönöm ***
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Zippzhar Mária Stella
Egyetemi hallgató, Animágus, Legilimentor, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos


minden lében villa
offline
RPG hsz: 673
Összes hsz: 6318
Írta: 2022. szeptember 26. 21:46 | Link


szeretném azt mondani, hogy én nem így nézek ki, és nos, legalább férfi tényleg nem vagyok

Az én dalrepertoárom inkább az egyszerűen megjegyezhető, könnyed nyári slágerek körül szokott forogni, kiegészítve a - tudom, tudom, most fogsz felhördülni - régről megmaradt és untig ismételgetett gyerekdalokkal. Azaz dehogy untig! De ha te unod is, én biztosan nem!
- Pedig egy jó kis Zeller bácsi, vagy Várffy vár-fi, ú, tudod vannak azok a dalok amiket elkezdesz, és énekelsz, és azt hiszi mindenki, hogy csúnya kifejezés jön, de akkor folytatod, és valójában nem is, és csak az emberek fejében van meg, de azért nevetnek! - csillogó szemekkel magyarázok, érzem, ahogy az agycsipéim próbálják összekaparni legalább az egyik ilyen szóban forgó dalt, de... Eltérülök fordulok, és az ötlet hopp, volt, nincs, szekrény.
- Imádom ezt a megközelítést! - lelkesedem azonnal Korival. - A himnnusz is tök jó időspórolás, csináljuk! De várj, nem is kell itt feketelistásokon gondolkodni, ne írjunk bele mindenki mindenkit?
Azzal egy ív papírt magamhoz hívva már firkantom is fel a lap tetejére, cikornáys betűkkel: Himnusz, Várffy Zoller Róbert bagolyköves évjárataiból. Szerintem a művünk, ha elkészül, akár múzeumokig is vihetik! Rögtön a paradicsomos panna cotta mellett állítják majd ki, szinte érzem a számban az íz- nem, látom magam előtt a nemes, fényárban úszó termet, a napszemcsis biztonságiőröket, a kutyát behozni tilos táblákat... Ah, az lenne csak az igazi elismerés!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

RAWRR :3

*-*-*-*-*-*-*-*
 I  I III I  I
  I  IIIII  I
    IIIIIII  
    IIIIIII~~~~~~
     II II
Bánffy Albert Tamás
Mestertanonc Eridon (H), Világalkotó, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Berci | zsiráf
offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 179
Írta: 2022. szeptember 28. 21:19 | Link

Kristóf


- Micsoda káosz... vagy lenne valami sajátos rendszere? - teszi fel a költői kérdést, miközben egyenként fedezi fel, melyik trófeát ki kapta és miért. Ez alkalommal egészen lazán öltözött, csak semmi nagyon feltűnő, sötétkék farmer és fehér ing, amit önmagához hűen félig gombolt be, így lánti lehet a nyakában lógó három nyakláncot. Egy sosem elég. A jobb csuklóján is legalább öt különféle karperec található, jobbján meg a méregdrága órája. Most már végre beköltözött rendesen is az Eridonba, legalábbis egyelőre, a többi majd elválik év közben. Talán még Dorkát is sikerül meggyőzni, hogy tanuljon tovább itt valami mestertanonci szakon, ez azonban legfeljebb következő tanévre lehet esedékes. Addig van ideje kideríteni, miért is tesz úgy a közelben élő unokabátyja, mintha nem is léteznének. Sejtése meg elképzelései vannak, de sajnos tényeket nem sikerült még összeszednie, és mi tagadás, ha már neki nem sikerült semmire sem jutni eddig, eszébe jutott, hogy az apja személyi titkárnőjének a fia mintha itt tanulna. Aztán gyorsan sikerült is megtudni, hogy nem csak mintha, valóban itt tanul, sőt, még prefektus is. Na majd jól meggyőzi, hogy segítsen neki, és quid pro quo alapon majd szépen megalkusznak valamiben. Írt is egy kedves levelet nemrégiben, elővette hozzá a legelbűvölőbb énjét, és javasolta, hogy fussanak össze, ha már ilyen kicsi a világ, úgyhogy most éppen rá vár, addig meg felfedezi ezt az érdekesnek tűnő helyet. A kupák és kitüntetések mindig is vonzották.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Draskovich Kristóf
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 93
Írta: 2022. szeptember 28. 23:11 | Link

Berci

Küllem


Nagy izgalommal töltött el, mikor édesanyám felettesének a fia megüzente nekem egy bagoly által, hogy találkozzunk személyesen. A szüleim partijain találkoztam vele néhányszor, illetve azokon az estéken is, amikor a szülei különféle bálokat, vacsorákat, összejöveteleket szerveztek. Ezeken az eseményeken ugyan összefutottunk jó párszor, de nem igazán volt alkalmunk úgymond igazán társalgásba elegyedni. Egyébként számomra rendkívül szimpatikusnak tűnt ő is és a családja is. Ráadásul ezen kívül általuk lehetőségem adódott arra, hogy feljebb lépjek a társadalmi ranglétrán, és ezáltal megvalósíthassam az álmaimat, a céljaimat. Nagyon kíváncsi voltam, hogy vajon miért hivatott magához a másik, hiszen idáig nem igazán kereste a társaságomat az iskola falai között. Volt bennem egy kis óvatosság, de mindez szinte semmivé foszlott, mikor belegondoltam, hogy mennyire értékes lehet ez az újfajta ismeretség annak érdekében, hogy elérhessem a céljaimat. El is készültem gyorsan, felvettem az egyik elegánsabb öltözékemet, beállítottam a frizurámat, majd felvettem egy bőrcipőt. Ezután útnak indultam a megbeszélt helyszínre, ahová percre pontosan oda is értem.
- Örvendek! - nyújtottam feléje a kezem széles mosolyt varázsolva az arcomra. A teljes nevemet nem hangsúlyoztam ki neki újból, hiszen mégiscsak ismert már a közös összejövetelek által. Az már egy plusz pont volt számomra, hogy valószínűleg már a megbeszélt időpont előtt ért a Trófeaterembe, így nem kellett várnom rá. Mindig is szerettem a pontosságot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bánffy Albert Tamás
Mestertanonc Eridon (H), Világalkotó, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Berci | zsiráf
offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 179
Írta: 2022. október 1. 17:55 | Link



Valóban találkoztak néhányszor már. A folyosón meg az utcán biztos felismerné Kristófot, és különben is a kapcsolatépítés fontos dolog. Jó eséllyel akkor is megpróbálkozna a barátkozással, ha sose találkoztak volna, csak egy nevet hallott valahol valamikor valakitől. A fiú pontosan érkezik. Örvendetes tényként állapítja meg ezt, ahogy az órájára pillant. A késést nemhogy nem szereti, de még csak nem is tolerálja. Ritka kivételt csak az képez, ha valaki méltóztatja jelezni, hogy ezen vagy azon okból kifolyólag késni fog, és az az ok minimum vis majornak minősül. Az azért késtem, mert nem indultam időben... nos, ezt meg sem hallotta. Na de Kristóf pontos, ez a fontos.
- Szintúgy - válaszol barátságosan mosolyogva és kezet ráz a fiúval. - Mi a helyzet? Édesanyád bírja még az iramot, amit apám diktálni képes? - érdeklődik. Nem akar ám ajtóstul rontani a házba, az nem az ő taktikája lenne. Meg aztán különben is, jó színben feltűnni is igazán érdemes. Mégiscsak illedelmesnek és udvariasnak nevelték.
- És hogy megy az iskola? Rellonban tanulsz, jól tudom? Milyen? Jaj, és mondd már el nekem, mi a logikája ennek a teremnek? Tisztségek szerint vannak a kupák? Az évek szerint sehogy sem áll össze - ad hangot imént már a teremnek megfogalmazott kérdésének, merthogy akkor még nem volt, aki válaszoljon. Ám ha szerencséje van, talán Kristóf tudhatja már, mi is itt a rendszer, ami ő öt perce felfedezni igyekszik. - Vagy teljesen körbe kellene mennem, és akkor összeáll?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Draskovich Kristóf
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 93
Írta: 2022. október 2. 18:38 | Link

Berci

Küllem


- Köszönöm kérdésed, jól vagyok. Édesanyám pedig nagyon hálás, hogy egy ilyen remek és példamutató ember a főnöke, mint édesapád. Rengeteg hasznos  ismeretet sajátított el tőle, és keményen dolgozik azért, hogy helyt álljon. Véleményem szerint rendkívül elégedett a jelenlegi helyzetével - emeltem tekintetem mosolyogva a másikra. Nagyon büszke voltam édesanyám hivatására, kapcsolatrendszerére, ez az elégedettség pedig az arcomra is kiült.
- Az iskola egyszerűen remek, igyekszem magamból mindig kihozni a maximumot. Egy ideje prefektus lettem, így nagyobb felelősség hárul rám, de ez volt az egyik célom, hogy megkapjam ezt a posztot, emellett a szüleim is büszkék rám. A Rellon házat képviselem, ez pedig teljes elégedettséggel tölt el. Te hogyan érzed magad az Eridon házban? - kérdeztem tőle érdeklődő tekintettel.
- Ez a helyszín valóban képes megviccelni az embert, és az sem segít sok esetben, ha akár órákat rászán arra, hogy teljesen körbejárja - válaszoltam Bercinek komoly arccal, miközben a helyiséget vizslattam.
- Ez a terem tulajdonképpen átlósan van kialakítva. Maga a rendszer évekre és díjakra van lebontva. Igazából díjakról, kupákról, kitüntetésekről szól a fáma. Elképesztő precizitással van felépítve az egész. Mindenesetre azért egyszer érdemes körbejárni az egészet, talán jobban kialakul utána az emberben az összkép  - közöltem elgondolkodva a másikkal. Én már körbejártam jó pár alkalommal a helyiséget, ennek köszönhetően képes voltam összetenni magamban a képet arról, hogy mi a lényege, struktúrája a teremnek. Felnéztem a mennyezetre, amelyen az alapítás éve volt látható egy gondosan megfestett kép kíséretében, amelyet lenyűgözőnek tartottam.
- Nos, neked mik a terveid a jövőre nézve, ha nem titok? - érdeklődtem meg a fiútól, ha már így összetalálkoztunk. Igyekeztem finoman és udvariasan feltenni a kérdéseimet. Nem akartam se érdektelennek, se tolakodónak tűnni a másik szemében.
Utoljára módosította:Draskovich Kristóf, 2022. október 2. 18:44 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bánffy Albert Tamás
Mestertanonc Eridon (H), Világalkotó, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Berci | zsiráf
offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 179
Írta: 2022. október 7. 23:20 | Link



- Az nagyszerű - állapítja meg egy illedelmes mosollyal kísérve a kijelentést. Kezeit háta mögött kulcsolja össze, akárcsak az apja szokta, bár nem mindig kedveli a férfit. Többnyire inkább nem. Az anyjához húz, és talán ezért érezhető a távolság az apja és közte. Vagy lehet, hogy ezért húz az anyjához, mert van az a távolság. Nehéz eldönteni, a gesztusaiból azonban némelyiket átvette akaratlanul is, mint ezt is, vagy azt, hogy a véleményét sokszor okosan megtartja magának. Például azt, hogy egyébként az apját gyakran tekinti zsarnokinak. Ugráltat maga körül mindent. Ebből kiindulva pedig úgy véli, hogy a válaszban talán nem minden szó igaz, de hát udvariasak egymással. Érthető végül is.
- Ezért hát a Rellon? Tele vagy ambícióval, úgy látom. Megvan már a végső cél, mit szeretnél az iskola elvégzése után? - érdeklődik, mielőtt még a hozzá intézett kérdésre válaszolna. Haját a füle mögé igazítja, majd újra a háta mögé rejti a kezét lazán összeakasztva az ujjait.
- Nem igazán ismerem még. Amit láttam, az szimpatikus. Energikus emberekkel van tele, ez tetszik. Izgalmas - mondja diplomatikusan. Akad azért ember, akiről úgy vélekedik, hogy hiperaktív, esetleg képtelen viselkedni, ám ez is olyasmi, amit előzékenyen megtart magának. Nem tervezi maga alatt vágni a fát, annál jóval okosabb, hát gondosan válogatja meg, miről mit is nyilatkozik.
- Ó, hogy átlós? Azt hiszem, már értem. Nagyon köszönöm, sokat segítettél - válaszolja hálásan, amint megéri, hogyan is kaptak itt helyet az elsőre meglehetősen rendezetlennek tűnő díjak. Még megnéz közelebbről egyet, kissé előre is hajolva, hogy el tudja olvasni, az egyik navinés prefektusnak ítélték oda öt éve.
- Nem titok. Jogot szeretnék tanulni és politikát az egyetemen, és a Minisztériumnál helyezkedni el. Különösen érdekel az értelmes lények és a képességbirtokosok jogi helyzete - válaszolja. Ugyan az sem nagy titok, hogy egyszer miniszter szeretne lenni, de egyelőre még meglehetősen távoli álomnak tűnik. Azt nem tervezi, hogy ő legyen a valaha megválasztott legfiatalabb miniszter, így igazából még hatvan évesen is rá fog érni erre. - Szóval most a tanulmányaimra koncentrálok. Te tudod már, hogy mit szeretnél tanulni a VAV után?  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Draskovich Kristóf
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 93
Írta: 2022. október 8. 21:06 | Link

Berci

Küllem


Egyáltalán nem feszengtem a fiú társaságában, mégpedig pont azért, mert hasonlóképpen viselkedtünk egymással, azaz udvarias, kulturált módon, betartva az illemszabályokat. Megjegyzésére mosolyogva biccentettem.
- Így igaz. A fő célom az, hogy a minisztériumban egy tekintélyes pozíció betöltésével a társadalom javát szolgálhassam tovább víve a családom jó hírnevét, és értékes hagyományait - válaszoltam teljes komolysággal a másik szemébe nézve. Nem volt titok, hogy szerettem volna idővel feljebb lépni azon a bizonyos társadalmi ranglétrán, de ezt az információt megtartottam egyelőre magamnak.
- Ez remekül hangzik - örvendetesnek tartottam, hogy Berci megtalálta a helyét és a számításait az Eridon-ban.
- Sok kötelességnek kell eleget tenned mostanság, ha nem tévedek. Jut azért időd a kedvenc elfoglaltságaidra is? - tudtam róla, hogy szeret lovagolni és vívni is, illetve a repülés terén sem szégyenkezhetett.
- Örülök, hogy a segítségedre lehettem - feleltem neki büszkén kihúzva magam előtte. Közben csendben, zsebre tett kézzel figyeltem, ahogyan az egyik díjat tanulmányozza.
- Nemes célok! - tekintettem a másikra elismerő arckifejezéssel. Úgy tűnt, hogy pontosan tudja mit akar, és nagy valószínűséggel ugyanolyan ambiciózus volt a tervei megvalósítása terén, akárcsak jómagam.
- Nos, a VAV után természetesen tovább folytatom a tanulmányaimat. Két opció is van, amely szóba jöhet, az egyik a társadalomtudományi szakirány, azon belül a politikai irányzat. A másik pedig a rendészet - adtam meg a választ magabiztosan. Úgy gondoltam, hogy idővel, azaz menet közben kiderül majd, melyik lesz az én utam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bánffy Albert Tamás
Mestertanonc Eridon (H), Világalkotó, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Berci | zsiráf
offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 179
Írta: 2022. október 9. 16:50 | Link



- Áh, én se mondhattam volna szebben - állapítja meg a fiú felé biccentve. Azért a válasz némileg betanultnak hangzik, mintha a szájába rágták volna a szülei, de hát mi mást is várhatna. Tudja, hogy a Draskovichok nem érintkeznek szinte senkivel, aki nem aranyvérű. Vagy az is lehet, hogy senkivel. Őt is majdnem sikerült erre ránevelni, de aztán a Herzbergben kitárult a világ, és rájött, hogy mennyi érdekes ember van, a vér mit sem számít. Mi több, Dorka nagy megrökönyödésére első afférja éppen egy mugliivadékhoz fűzte, de hát a menyasszonya aranyvérű úgyis, éppen csak ebből egyik sem érdekli ugyebár. Mármint se a lány, se a vére.
- Egyetértek - bólogat a válasz hallatán. - Annyi érdekes ember van itt, és kissé meglepőnek találtam elsőre, hogy annyi képességbirtokos is, de aztán kiderítettem, hogy itt állítólag nagyon nagy hangsúlyt fektetnek a tehetséggondozásra és képességoktatásra - teszi még hozzá. Nemrégiben kikölcsönözte a könyvtárból a Bagolykő történetét, most éppen azt olvasgatja szabad perceiben, és egészen sok érdekességet sikerült már megtudni.
- Hektort nem akartam azzal nyomorgatni, hogy költöztetem, de szerencsére a faluban akad lovarda, úgyhogy nem panaszkodhatom. A könyvtár is nagyszerű, noha úgy gondolom, még felvethetem anyának, hogy adományozzon egy kisebb összeget a bővítésére, illetve még a párbaj-szakkört gondoltam kicsit felpezsdíteni, mármint nem ártana oda sem egy kis anyagi támogatás, ha már úgy néz ki, hogy a vívás errefelé nem a legnagyobb divat - sorolja. Az anyja szerencsére nagy filantróp, fel se fog merülni szerinte, hogy nemet mondjon, ha egy iskolának lehet a hasznára. A díjakra még vet egy-egy pillantást, érdekes, ki mire kapott ilyet, közben pedig azért válaszolgat a kérdésekre is.
- Köszönöm - biccent a fiú felé, majd a tanulmányai felől is érdeklődik. - Rendészet. Követnéd édesapádat? - kérdezi meg kíváncsian, sőt, némileg reménykedve is, hogy a felsorolni szándékozott tételek közül az érdekli a másikat, ami neki meg abszolút hasznos segítség lenne. - Vagy melyik terület érdekelne? Harctér? Begyűjtés? Netán nyomozás?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Draskovich Kristóf
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 93
Írta: 2022. október 10. 00:42 | Link

Berci

Küllem


- Köszönöm! - biccentettem boldogan a fiú felé. Rögvest látszott rajta, hogy közös nevezőn voltunk.
- Ez csodásan hangzik. Az pedig igencsak dicséretes, hogy ekkora energiát fektetnek bele a tehetséggondozásba és a képességoktatásba - bólogattam elismerően.
- Értesültem róla én is az ittlétem során, hogy van egy lovarda a közelben, bár ez engem nem érint. A könyvtár bővítésére és a párbaj szakkör fellendítése céljából a szüleim is adományozni fognak némi összeget, hiszen számomra mindkét terület rendkívül szeretett és fontos - meséltem büszkén és jó kedvűen Bercinek. Nagyon feldobta a napomat az a tényező, hogy mindketten egy nemes cél érdekében küzdöttünk, és hasonló volt az érdeklődési körünk.
- Nos, igen, szívesen lépnék akár édesapám nyomdokaiba. Igazából még nem tudom mi érdekelne igazán, a felsorolt területek közül talán a nyomozást emelném ki -  válaszoltam Bercinek teljes komolysággal. Egyelőre nem tudtam elképzelni magam a harctéren, márcsak a testfelépítésem miatt sem, hiába múlott a legtöbb dolog a varázslatokon. Nem volt meg hozzá még a kellő önbizalmam, viszont gondolatban az átoktörői szakma is megfordult már a fejemben. Úgy gondoltam, hogy az iskolai éveim alatt majd kialakul, miben vagyok igazán jó, és mit is csinálnék szívesen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bánffy Albert Tamás
Mestertanonc Eridon (H), Világalkotó, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Berci | zsiráf
offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 179
Írta: 2022. október 10. 21:35 | Link



- Egyetértek. Egy kis támogatással pedig még nagyszerűbb hely lehet. Már azon is eltöprengtem, hogy felvetem, lehetne egy Bánffy-ösztöndíj is hátrányos helyzetű diákoknak vagy valamelyik tehetséggondozó program résztvevőinek - teszi még hozzá a témához. Az anyja amúgy is szereti az ilyen jó felebaráti dolgokat, na meg végtére ő is, és ha belegondol, könnyű is úgy jótékonykodni, ha van miből. Márpedig ha van, akkor meg miért ne jótékonykodna. Inkább ezért emlékezzenek rá, mint valami hülyeség miatt. Bólogat még kicsit arra, hogy a Draskovich család is úgy gondolja, érdemes támogatni az iskolát anyagilag is, nem csak azzal, hogy ide küldik a gyereküket. Ugyan ő a Herzbergben végzett, de hát az meg a von Hessen-Darmstadt felmenők számlájára írandó meg az anyjáéra, aki nem engedett ebből.
- Igazán érdekesnek hangzik. Képzeld csak, van is egy rokonom, aki ha jól tudom, időnként mentorál. Ugyan kihallgató tiszt, de úgy hallottam, annak elég jó. Állítólag húsz év alatt sose használt még igazságszérumot - dobja be a csalit, hogy végre ahhoz a témához is eljusson, ami még az eddig vázoltaknál is jobban érdekli mellékesen.
- Mondjuk biztos édesapád is be tud szervezni bármelyik éppen induló mentorprogramba, ami talán még sokkal jobban is fókuszál a nyomozásra - mondja aztán, mint akinek éppen csak eszébe jutott, hogy jobb megoldás is van. Azért reméli, sikerült már felkeltenie Kristóf érdeklődését.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Draskovich Kristóf
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 93
Írta: 2022. október 10. 23:37 | Link

Berci

Küllem


- Ez rendkívül nagylelkű gesztus részedről - tekintettem elismerően a fiúra. Végül is, ha megtehette, miért is ne támogatott volna egy nemes célt? Mindenesetre ezzel javarészt kivívta a tiszteletemet, bár ez idáig is jó véleménnyel voltam róla.
- Valóban? Ez igazán lenyűgöző! Szívesen kötnék vele ismeretséget, úgy érzem nagy hasznomra lenne egy ilyen kitűnő egyéniség - csillant fel a szemem rögvest. Pont az a terület volt számomra néhány közül, amiben akár a későbbiek folyamán el tudtam volna magam képzelni. Egyrészt igencsak fel lehetett nézni erre a rokonra, másrészt valóban igazán érthette a dolgát.
- Ez így van, helyes a megállapításod. Viszont ettől függetlenül szívesen megismerném a rokonodat. Sosem zárkózom el azoktól az emberektől, akiktől valóban lehet tanulni valami hasznosat, és ezt a jövőben kamatoztatni tudom a saját magam javára - válaszoltam teljes komolysággal a másiknak.
- Nos, mit tehetek érted cserébe? - érdeklődtem tekintetem Berciébe fúrva mosolyogva. Sosem szerettem senkinek sem az adósa maradni. Ha valaki tett értem valamit, azt tanultam a szüleimtől, hogy azt illik viszonozni. Egyrészt tisztességből, másrészt formalitásból, harmadrészt pedig semmi sem járt az embernek ingyen az életben.
  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bánffy Albert Tamás
Mestertanonc Eridon (H), Világalkotó, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Berci | zsiráf
offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 179
Írta: 2022. október 11. 22:58 | Link



- A családomban akad néhány elemi mágus, szerintem még ők is boldogan rábólogatnának erre. Különben is úgy vélem, hogy a jó oktatás minden pénzt megér - válaszolja egy széles mosoly kíséretében. Ő is büszke magára, hogy ez eszébe jutott, és biztos benne, hogy az anyja is az lesz.
- Sajnálatos módon nem igazán vagyok vele beszélő viszonyban. Azaz... ez így nem teljesen igaz. Az unokabátyám, de még azelőtt elváltak a szülei, hogy megszülettem volna... ám de itt laknak a faluban, sőt, ismered a tanulmányi irodából a negyedvéla ügyintézőt? - kérdezi. Még nem különösebben ismerkedett meg a nővel, egyelőre csak a beiratkozáskor találkozott vele, viszont már akkor feltűnt a Kelemen családnév. Ugyan nem túl ritka, nem is egyedi, de túl sok Kelemen nem él Bogolyfalván, inkább Pécs a székhelyük, mint azt megtudta. Szóval hamar sikerült kideríteni, hogy a Franciska névre hallgató, Révay családba született negyedvéla ügyintéző történetesen az unokabátyja felesége.
- A lényeg, hogy majd megoldjuk, ha érdekel. Mondjuk hivatalos úton sem lehet nehéz bekerülni hozzá. Ahogy hallottam, nem vagy azért a sor végén kullogó diák - mondja. - És az ambíció sem hiányzik belőled. Különben ő a családom egyetlen tagja, aki Roxfortban tanult. Már természetesen leszámítva azokat, akik külföldi aranyvérű családokból házasodtak be hozzánk - magyarázza büszkén, pedig tényleg nem ismeri különösebben a férfit, sőt, gyakorlatilag szinte semennyire sem, mivel valami különös oknál fogva már látta ugyan Szalamantonban is, de sosem tette tiszteletét náluk. Pedig hát a kastélyt eltéveszteni sem lehet, akkora.
- Cserébe? Á, ugyan. Csak eszembe jutott, hogy néha vállal mentoráltakat. Hallod, a végén kiderül, hogy még kihallgatónak is jó lennél. Gondoltál már képességtanulásra mellékesen?  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Draskovich Kristóf
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 93
Írta: 2022. október 11. 23:53 | Link

Berci

Küllem


- Ezzel teljes mértékben egyetértek. A következetes viselkedés és a maximálisan megfelelő oktatási rendszert nyújtó szolgáltatás rendkívül fontos a jövő nemzedéke számára. Ehhez pedig kell némi anyagi segítség, hogy fenntarthatóvá válhasson a minőségi oktatás - bólogattam bőszen a fiú kijelentésére. A témát illetően csak támogatni tudtam a véleményét, hiszen ez rendkívül nemes célt szolgált az anyagi befektetés terén az intézmény jövője szempontjából.
- Ez igazán sajnálatos... személyesen nem ismerem, de édesanyám mesélt már róla, szóval a birtokomban van némi releváns információ - feleltem a másiknak komoly arccal, miközben azon gondolkodtam, hogy mégis mire akar utalni Berci, és mit szeretne elérni ezáltal. Hiszen ez egyáltalán nem volt számomra jó hír.
- Természetes érdekel, amit az imént felvázoltál. De mégis miért hoztad szóba, ha nem vagytok beszélő viszonyban? Nincsen a helyzetre semmilyen ráhatásod? Ez számomra nem túl logikus lépés... kivéve, amit az előbb megemlítettél, hogy "majd megoldjuk". Nem vagyok a sor végén kullogó típus. Amit felvázoltál, az alapján az illető rendkívül felkeltette az érdeklődésemet. Az pedig egy hatalmas plusz pont nála, hogy a Roxfortban tanult. Véleményem szerint a külföldi aranyvérű beházasodásokra is büszke lehetsz. Ez mind a származásod, a rangod előnyére vall, ehhez pedig csak gratulálni tudok - tekintettem elismerően Bercire.
- Nos, nagyon hálás lennék, ha összehoznál nekem vele egy találkozót. A kihallgatói pozíció úgy érzem, hogy örömömre szolgálna.  Természetesen megfordul már a fejemben a képességtanulás lehetősége is - néztem a fiúra elgondolkodva.
- Viszont továbbra is az motoszkál az agyamban, hogy mit nyújthatnék cserébe a segítségedért? Ha sikerül összeismertetned vele, és ténylegesen a mentoráltja leszek, akkor ragaszkodni fogok hozzá, hogy viszonozzam a jóságodat - emeltem a tekintetem elszántan a fiúra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bánffy Albert Tamás
Mestertanonc Eridon (H), Világalkotó, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Berci | zsiráf
offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 179
Írta: 2022. október 12. 19:59 | Link



- Ő a felesége - válaszolja. Bár így már nem is tűnik fontosnak, ha Kristóf nem ismeri a nőt. Bonyolult ez így igazából, ha végiggondolja rendesen, de aztán csak legyint a kérdés hallatán.
- Á, csak szeretném én is megismerni. Azzal viszont mégsem szeretném becsapni, hogy azt mondom, auror szeretnék lenni, ha egyszer nem igaz - feleli végül némi gondolkodást követően. Végtére is ez is egy igaznak mondható kijelentés. Igaz, hogy azt is nagyon szeretné tudni, mi történt, amiért Farkas ignorálja őket, de ehhez jó eséllyel járna a családi szennyes némi nemű kiteregetésével, az pedig nem szokása. Csak ezért jelentkezni meg egy mentorprogramba, hogy esetleg megpróbálja elvenni olyanok elől a helyet, akik tényleg ezt szeretnék csinálni, nem tűnik fairnek. Neki meg még letörne a körme. Esélytelen, hogy ilyen színjátékba belemenjen.
- Ugyan - legyint. - A származásom csak a szerencsémen múlt, nem az én érdemem. Az más kérdés, hogy mit hozok ki belőle - állapítja meg, végtére is nem csak aranyvérű, de echte arisztokrata felmenőkkel is rendelkezik, meg több száz éves családfával. Csak hát ugye az is a családi szennyes része, hogy annak idején felmerült a gyanú, hogy ő meg Dorka nem is Bánffy gyerekek. Aztán szerencsére kiderült, hogy ez csak valamelyik unatkozó rokon fejéből pattant ki.
- Ráér az. Bár igazán lehetek önzetlen is, az ösztöndíjért se várnék semmit cserébe, legfeljebb azt, hogy végezzék el a tanulmányaikat, akik megkapják, de az meg ugye nekem hol éri meg? Legfeljebb egyszer támogatóim lesznek, ha politikai pályára lépek - feleli egy sóhaj kíséretében. Úgy tűnik, Kristófban azért rendesen van gyanakvásból, pedig elég fölösleges. Legalább is egyelőre biztosan.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Draskovich Kristóf
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 93
Írta: 2022. október 12. 20:35 | Link

Berci

Küllem


- Ó, értem. Ennyire mélyen nem érintettük a témát, vagy csupán ez számomra nem volt olyan információ, amely komolyabb jelentőséggel bírhat - feleltem magam elé révedve. Az agyam folyton szelektált, ami számomra is hasznos volt vagy felkeltette az érdeklődésemet, az bizony megmaradt a memóriámban.
- Teljesen megértem az álláspontodat. Egy ilyen remek embert, aki a maximumot képes teljesíteni a szakmájában én is szívesen megismernék. Mennyi mindent lehetne tőle tanulni! - sóhajtottam egy nagyot kissé álmodozó tekintettel. Ezen kívül belegondoltam abba is, hogy ez a pozíció igencsak felkeltette az imént az érdeklődésemet.
- Ez így igaz. Ilyenkor gondolok bele úgy igazán, hogy milyen szerencsések vagyunk mi aranyvérűek. Már csak a származásunk miatt is jóval nagyobb előnyben részesülünk az élet minden területén, mint mások. Én igyekszem a lehető legjobbat kihozni az adott helyzetből. A szüleimet ismerve véleményem szerint egyáltalán nem mondtam semmi újdonságot ezzel - húztam széles mosolyra a szám, miközben tekintetem újból végigfutott a termen, amely középpontjában a díjak és a kitüntetések álltak.
- Ahogyan gondolod, ezt a döntést rád bízom. De továbbra is áll az ajánlatom, ezt ne feledd - néztem Berci szemébe nagy komolysággal.
- Egyébként meg vagy elégedve az oktatás színvonalával az intézményben? Melyik a legkedveltebb tantárgyad? - folytattam érdeklődve a társalgást, ha már ilyen jól beszédbe egyeledtünk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Bánffy Albert Tamás
Mestertanonc Eridon (H), Világalkotó, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos, Harmadikos mestertanonc


Berci | zsiráf
offline
RPG hsz: 91
Összes hsz: 179
Írta: 2022. október 15. 12:20 | Link



- Mellékes is - állapítja meg legyintve, hiszen tényleg az. Inkább igyekszik a lényegre koncentrálni. Ismét összekulcsolja lazán ujjait a háta mögött, és figyelmét futólag egy másik kupának szenteli, elolvasva, ki és miért kapta, mielőtt újra Kristófhoz intézné a szavait.
- Valóban - helyesel aprókat bólogatva is a válasz mellé. Igaz ugyan, hogy őt az aurori hivatás nem érdekli, sőt a mások fejében turkálás sem, semmilyen formában sem, de akiről a nagypapa elismerően tud nyilatkozni, az mégiscsak vitte valamire. Ő csak akkor óhajt másokról bármit is tudni, ha az igazán érdekes vagy a véleményük arról, hogy ő mennyire szép, okos, röviden összefoglalva nagyszerű, ahogy azt sikerült már kiskorától kezdve belenevelni az anyjának. Egóból akkora jutott neki, hogy akár saját holdja is lehetne.
- Igen, teljesen igazad van. Óriási előny. Mondjuk hozzátenném, hogy a vér nem elég, nem árt az sem, ha emellé az embernek megvan a kellő anyagi háttere is, de szerencsére emiatt sem panaszkodhatunk ugye? Szerencsésnek születtünk - válaszolja egyetértően. Azért nagyon tudatában van, hogy sem a kék, sem az arany vére nem lenne elég semmire, ha szegény lenne, mint a templom egere. Mindkettő jutott, de még jó, hogy mellé azért vagyon is akadt, és így még azt is megengedheti magának, hogy nagylelkű legyen, ne csak nagy lábon éljen.
- Majd visszatérhetünk rá egyszer, most tegyük félre - közli a döntését, egyelőre ugyanis korai lenne még közölni, mit szeretne megtudni. Sőt, talán felesleges is. Ki tudja, az is lehet, hogy elég lenne csak találkoznia az unokabátyjával, és sikerülne megbeszélni. Mégiscsak értelmes embernek tűnik.
- Hm... hát az igazat megvallva csak azt vettem fel, ami kötelező volt. Abból azonban eddig a jogot találtam érdekesnek és az asztronómiát, az az egyetlen, amit szórakozásból választottam. Na és neked? Van kedvenc tanárod? - érdeklődik ő is illedelmesen.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Draskovich Kristóf
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 89
Összes hsz: 93
Írta: 2022. október 15. 21:30 | Link

Berci

Küllem


Némiképp megkönnyebbültem, hogy ez a másik számára szintén lényegtelen információ volt. Csak biccentettem egyet felé, jelezve, hogy akkor közös egyetértésben túlléphetünk a témán. Csendben, türelmesen szemléltem, ahogyan a fiú egy újabb kupát vett szemügyre, dicséretes volt, hogy ennyire érdeklődött a múlt nagyjai iránt. A következő válaszára bólintottam egyet.  Valóban büszke lehetett egy ilyen értékes és szerteágazó szakmai tudással rendelkező emberre, mint amilyen a rokona volt.
- Pontosan. Rendkívül szerencsésnek születtünk - feleltem Bercinek mosolyogva. Aranyvérű családunk rendkívül jó hírnévvel, kiemelkedő anyagi háttérrel, és számos befolyásos kapcsolattal rendelkezett. Még elképzelni is nehéz volt számomra, hogy milyen szörnyű lehetett azoknak, akik nem voltak birtokában ezeknek a fenséges kiváltságoknak.
- Rendben, legyen így! - tekintettem a másikra a lehető legnagyobb komolysággal. Természetesen meg akartam ismerni az illetőt, de tiszteletben tartottam a fiú döntését, elvégre mégiscsak az ő rokonáról volt szó. Legbelül azért reménykedtem benne, hogy ami nem késik, az nem múlik. Mindennek megvan a maga helye és ideje.
- Értem. Nekem elég sok úgymond kedvenc tantárgyam van, ilyen a többi között a bájitaltan, a bűbájtan, az asztonómia, a mágusjog, a repüléstan. De nagyon várom az új tárgyakat, mint például a túlélési alapismeretek, az átoktörés, márcsak az aurori pálya miatt is. Egyelőre nincs kifejezetten kedvenc tanárom. Mind remekül végzi a dolgát és megfelelő háttértudással rendelkezik a saját tantárgya kapcsán - adtam teljeskörű választ Bercinek.
- Mondd csak, mennyire tartottad nehéznek a VAV-ot? - érdeklődtem meg a másiktól. Kíváncsi voltam, hogy nagy vonalakban mégis mire számíthatok majd, ha sor kerül rá a közeljövőben.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 3 4 5 [6] 7 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium