33. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:
Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium
Igazgatói iroda - Czettner R. Luca hozzászólásai (12 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2016. január 5. 00:07 | Link

Béres Bárcián;;


Mondhatnánk, hogy átlagos reggelre ébredt a kastély, ez azonban már csak a szőkés navinést nézve is sántítana. Lucánál egyébként se sokszor van a mindennapokba belesimuló tevékenység, de a mai ébredés egészen hisztisre sikerült, ez pedig elkeseredésbe, majd pedig egészen felháborodásig és zaklatottságig vitte. A kiváltó ok nem más volt, mint egy bagoly, már előző este is jött valami, de azt még nem bontotta fel, azonban ami most érkezett, nagyon felkeltette a figyelmét: az ifi csapat vezetősége küldte neki, akiknél edz és játszik már pár tanéve. Elsőre egészen megörült, kimászott az ágyikóból, aztán egészen halkan elhagyta a jelenlegi szobát, hogy a sajátjába menjen a szemüvegéért. Bármennyire szeretné néha, ha nem lenne fölösleges plusz kelléke, ha komolyan olvas vagy tanul, kénytelen használni. Most is ez a helyzet, nem csak a korai ébredéstől látja a betűket futkosni olykor alapon. De ahogy a szemüveg felkerül, kitisztul a kép, jobban, mint kéne. Felbontották vele az ifjúsági szerződést, vagyis csak eddig jutott benne, mire lesápadva eldobta a szemüveget az ágyra, kirontott pizsamában a szobából, lerohamozott a lépcsőn, majd elhagyta a navinét.
Páran már felöltözve indultak a nagyterembe reggelizni, főleg mivel nemsokára már az óráik is kezdődnek, Luca fejében azonban minden gondolatának legrosszabbika rohant végig. Nincs több profi kviddics, ha nincs ez, nem kapja meg az ösztöndíjat, és még a suliból is biztos kiteszik, mit szól majd Zoé meg mindenki? Mi lesz így vele? Teljes hidegzuhany. Remegve az idegtől robog az igazgatói felé, ahol reméli, Ádámot megtalálja, őt ismeri, tőle mer tanácsot kérni. Kedves és… jókat mulatott vele meg rajta mindig is, biztos segíteni is tud. Már ha ezen lehet. Amilyen sebesen tud, robog, egy-két könnycsepp is gördül már le, de gyorsan letörli, mikor az ajtóhoz ér.
Nagy levegő után egy koppintás után nyit be jó erősen lenyomva a kilincset.
- Ádám engem ki fognak rúgni… - és vége az életemnek. Ám nem fejezi be, csak gondolatban, kétségbeesetten tekint maga elé, de az hagyján, hogy a keresett személy sehol, egy számára még idegen embert pillant meg. Most elnézést kéne kérjen, tudja. A tegezésért meg az ajtón való beesésért pizsamában. Ha nem mondja amúgy a 150 pár centijével elsősnek is nézhetnék, pedig 19-20 éves mestertanonc lévén ideje lenne viselkednie. Végül csak meggyűri apapírt kezében és összeszorított ajkai fellágyulnak, könnyek szöknek a szemébe. Szinte látszik, ahogy homlokán lüktet az ér és már rázná a sírás, de igyekszik visszafogni magát. Nála az érzelemkitörés nem gyerekjáték. Pedig amúgy elég lett volna csak végigolvasni a papírt alapból a kezében…
Szál megtekintése

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2016. január 13. 23:23 | Link

Bárcián;;


A pizsamás navinés a folyosókon annyira nem is különös látvány, legalábbis ahogy a hírek terjengenek az unikornisokról, nem sokan hökkennek meg. Ha meg beazonosítják az éppen elég szörnyen festő Lucát, pláne. A lány nem egyszerű, de hát ezt megalapozta már egészen fiatalkorától, hogy így is gondoljanak rá. Most azonban nagyobb elefántot csinált, mint amit bolhából lehet. Csak ezt még ő nem fogta fel. Ahogy koppintása megtörténik az ajtón, már nincs visszaút, ahogy benne az elkeseredettséggel vegyülő felháborodásnak sem. Kétségbeesve támadna Ádámra, hogy segítséget nyerjen, de egészen másba szalad. Meg is torpan, de már buktak ki belőle a szavak, így mindegy lenne illem szerint mit kéne csináljon.
- Nem hiszem... nem tudom.. semmi nem jó.
Kezdene bele egy körhisztibe is, azonban két szipogás között, ahogy a férfit figyelte, hátha van még hasonló javaslata, vagy Ádám hollétére tipp valami fura történt. A navinésnél nem jellemző, hogy ő jelentse ezt ki másra de... Egyszerűen érezte, ahogy a kavargás benne szépen csillapodik, ahogy az inger csökken benne, visszarántódik arról a bizonyos hisztiküszöbről, amit olyan jól ismer már. Tisztulni kezdett, nem akart kitörni belőle, sőt a légzése is egészen egyenletes lett. Megijedt, saját magától leginkább, mert fogalma sem volt mi történt.Magára pillantott, majd a férfire, ezt megismételte még párszor. A papírt szorongatta, ahogy ránézett a gombóc ismét a gyomrában volt, de nem érezte a világ végét és azt, hogy ő az iskola szégyene olyan erőteljesen már. Soha nem történt még vele ilyen. Az érzelmei nála tényleg olyanok, mint az időjárás, önállóan, szabadon változnak, hol gyorsabban, hol lassabban. De sosem ilyen átmenettel a semmiből. A képessége pedig... fogalma sincs ilyenre képes-e, sose volt elég koncentrációja kellően csitítani magát. Angel pedig próbálta belé verni. Éppen ezért érezte, valami nem stimmel. Kíváncsi lett és meglepett. Egy lépést hátrált is, csak aztán beszélt.
- Ez... mit csináltál?...Csinált...maga.
Nem hangos, nem kérdőrevonó, bár biztos annak kéne lennie, furcsa is lehet. Mintha nem önmagán segített volna, hanem tényleg ez a férfi. De valami olyat sejt, érez belül, lehet teljesen rosszul, hogy emberére akadt.
Bár így lenne.
Szál megtekintése

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2016. január 23. 23:11 | Link

Bárcián;;


- Luca.
Mármint a neve persze. Ennyit sikerült a még könnyező, kikerekedett szemeivel kinyögnie, miközben magában sorakoztatta az imént tapasztaltakat. Érezte, ahogy a saját túlreagálási kényszere még dolgozik, de meglepően nem tört fel belőle. Nem az esett meg, amit várt, aminek kellett volna. Ez valahol nagyon meglepte és ledöbbentette. Előrébb lépett benne most először észbeli ok keresés, sem mint érzelmi, pedig ha tudta volna, hogy ezzel csak messzebb sodorja magát. Észreveszi magát, ahogy a hátrálása negatívan hat. Nyelve egyet néz le zavartan a padlóra, majd fel a férfire és beljebb is megy az invitálásra. Végül hallgatott, egész sokáig, a kérdésre se felelt, folyamatosan pörgött belül azon, mi volt ez. Ilyet eddig csak ő csinált, vagyis ő tett a testvérével, mikor az kiborult. Tudta, hogy el kell ilyenkor csitítani az érzelmi vihart, a felhőkkel teli eget pedig csillogó kékké varázsolni. Igen, ez az elmélet, erre azonban saját maga felé nem volt teljesen képes, ahogy másra sem, de ez egész eltérő most. Ezután viszont közelebb lépett, pizsamás valója picit se zavarta, meg hogy nézhet ki, még a fejét is oldalra billentette, ahogy szavai elkezdtek kitáncolni ajkai közül.
- Te befolyásoltál... lehiggasztottál? Engem? De hogyan.. Ez eddig senkinek nem ment... mármint... hogy tudsz most is ilyen nyugodt lenni? Érzem...
Süti le szemeit, furán hangozhat, de ha belegondolunk lassan összeáll a kép, és biztosan értelme lesz Luca fecsegésének is. Valamire ki akar lyukadni, de még hasonlót se látott. Angel átérző, ő segített neki mióta ide került elsőben, de ez egy új dolog volt. Elképzelése sincs róla, hogy léteznek-e hozzá hasonló adottságokkal...és lehet mégis?
- Nem tudom, csak ma reggel az várt, hogy felbontották az Ificsapat részéről a próbaidős szerződésem. De ha ezt elvesztem, akkor... akkor hogy kviddicsezek tovább? És az ösztöndíj?
Megint, a megnyugtatás ellenére kezd benne tetőfokára futni a feszültség, ami nem Bárcián hibája, csak Luca extrái felül próbálnak emelkedni, de kisebb mértékben mint elsőre. A lány kifejezetten fura, erről pedig tanúbizonyságot ad, a szerződésnek is csak az első oldalát olvasta, mert ott lifeg amúgy a végén, hogy egy rendes szerződést kötnének vele következő szezon elejétől...
Szál megtekintése

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2016. január 26. 19:21 | Link

Bárcián;;


Nem tudta megállni a kérdéseket és a hangosan gondolkodást, ez azonban pillanatig se jelentheti, hogy gondoltai ne a baj körül forognának még mindig. Viszont kíváncsi is lett, ezért is ejtette el, bár nem teljesen direkt azokat az információkat, amiket. Megtanulta már, hogy ne beszéljen csak úgy bárkinek, bármit, mert nem mindenki kedveli az ilyen más embereket, mint ő. Saját magában is sokáig valami átoknak tartotta, olyan sok volt és kezelhetetlen. Nem lett kevesebb, de talán felnőtt a feladathoz. Talán.
- De ilyen könnyen? És egyszerűen? És nem sok?
Megnyomja a hangsúlyt a mennyiségi kérdésnél, de csak azért, mert fogalma sincs pontosan másoknak milyen az ingerküszöbe. az övé, lehet a képessége miatt is, de 7 éves kora óta furcsán működik. Van amiben nincs nála toleránsabb, viszont olyan is, amitől teljesen szétesik...és után olyan sokkba kerül a lelke és az elméje, hogy teljesen üresnek érzi magát. soha többet nem akar olyat érezni, azóta az egy alkalom óta tudja és igyekszik önmagát is fejleszteni. De amit nemrég tapasztalt, azt nem tudja hova tenni. Tényleg senkivel nem találkozott még, aki nemcsak hogy hasonlított hozzá, de bírt is ezzel a teherrel. Vagy hát kinek mi.
- Elnézést, nem úgy gondoltam, mármint nem akartalak számon kérni, csak. Érzek dolgokat, mindenkiben, és én is tudok így...átadni? Vagy mi, de még sosem sikerült ezt másnak bennem kontrollálni... azt se tudtam hogy lehet, csak próbálok nem rosszul viselkedni.
Lefelé néz a padlóra, miközben  a pizsama felsője ujját a kézfejére lehúzva nyújtja és gyűrögeti. Kellemetlenül érzi magát, hogy bután adta elő, pedig láthatóan nem kéne félnie. Igazság szerint lehet ha nem így alakul, ha nem Bárciánba fut, és nem is Ádámba, már a falnak futott volna és sírna egy sarokban, hogy vége az életének. Csupán ez az, ami ennyire felerősíti benne a kétségbeesést és feldúlja. A kviddics azon túl, hogy segíti a tanulmányai finanszírozásában a szerettei mellett a legfontosabb. Ennek él, mióta csak itt van. akárhányszor próbált valaki közé meg a sport közé állni csúfos dolgok lettek belőle, Luca meg pláne nehezen és rosszul viseli. Most is iskolapéldáját adja ennek, de a beszédtéma, az hogy lekötik kicsit sokat segít abban, hogy rendezze az érzéseit, legalább annyira, hogy értelmesen beszélgethessenek. Bólintva odaadja a papírt, aztán összefonja a karjait maga előtt, az amúgy is kis termetét még jobban zsugorítva. Nem érzi magát zavarban a pizsamától, még attól se hogy így trappolt ide be, de az előbbiek. Na az most határozottan a gondolataiba szökött. Szűnik lassan a sírási kényszer, a levegőt se veszi olyan szaporán.
- Tudsz segíteni?
-
Szál megtekintése

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2018. január 17. 00:46 | Link


- január 16. délután -
×××


Hosszú hetek múltak el, és ha őszinte akar lenni két nappal ezelőttig még megterhelőbb napok voltak, amiket megélt. Nem érezte magát olyan energikusnak, például szombat este, mint talán kellett volna, és ez meg is látszott a hamar megeső szuszogáson Maximus mellett. De most már helyrezökkent, talán másnap reggelre is, bár az elég furcsa volt. Addig nem nagyon volt az újév köszöntése óta együtt tölteni az időt rendesen, mint előtte. Nem biztos, hogy ezt belekalkulálták. Eléggé felfordult az élet, de azt kezdi elhinni, hogy most történt ez a jó módon. Kicsit idegesen tördelte az ujjait a kabátja zsebében, még felért a kastélyba, aztán a tanáriban Lewy asztalára letette azt is, illetve amiket hozott vissza otthonról és ide valók, majd a táskájával együtt elindult az Igazgatói irodába, ahol jelenése van, azt nem tudta pontosan, hogy kinél is. A bagolyban való kommunikáció hátránya, néha megsemmisül a vége.
December harmincadikán Liv önkéntes szolgálatot tett, - mondhatni baráti szívességnek is, de megvolt a maguk kis alkuja, amiért nem kételkedtek egymás szavában - mikor a navine házvezetését pótolta részben, majd egészben is. Luca babakutyástól belesett január első hetében, de aztán elment táborozni, Lewy pedig a maga tábora után szintén néha lesett csak be, így kicsit elanyátlanapátlanodtak a zümik, de nem volt gond. Ennek már utánajárt, így tényleg csak civilben, személyes ügyben kopog most be azon az ajtón.
Nem tudja mit vár, vagy mit sem, új ez még neki, de ahogy belegondol, az ujjai egymásba csavarodva forgatják meg párszor a gyűrűt az ujján boldogan mosolyodik el. Kicsit talán el is felejtkezik róla kire vagy mire vár, így csak bámul lefelé a maga előtt összefont kezeire, a barna haja hullámokban az arcába omlik, szép hosszúra megnőtt már, nem is igazán tudta, hogy ez mennyire hiányzott neki eddig.
Szál megtekintése

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2018. január 17. 22:39 | Link


- január 16. délután -
×××


A szokott izgatott türelmével volt most is átitatva a navinések feje, így még összekapta magát a tanáriban, addig sem tétlenkedett teljesen. Egyből feltolta a fehér meg piros poszt-it-eket Lewy asztallapjára, ha betéved, miben is kellene segíteni. Indítva onnan, hogy valaki a házvezetői irodában a legfelső polcra tette a jegyzőkönyveit a prefektusoknak. Gyanús neki az egyik mestertanonc fiú, de egyelőre nem tette ezt szóvá. Lehet csak a lengyel sztárkviddicses érezte magát odafent otthon. De beszámolt a manók lopkodásairól is, meg még ott hagyott egy olyat is, hogy reméli nem írta őt át még Reára a telefonjában. Mert bizony mióta a nevét érthető okokból kicsit máshogy használja, a szerettei egyik része nagyon mókásnak véli fennhangon mondani neki. Mondjuk, ami azt illeti szépen hangzik és szereti is ezt a jelenlegi dolgot.
Az igazgatói előtt toporogva azért pár emlék megrohanja a nőt, nem önszántából járt ide korábban, sőt, ha utána számol nagyjából háromszor a tizenkettő alkalomból. Mikor játékvezető lett, mikor lemondott és mikor házvezető. Most pedig ismét itt van, de nem lemondani tervez, kicsit más a dolog fekvése. Válasz híján beengedte magát az ajtón és éppen háttal találta a kolléganőjét, így kivárt, még ő is észreveszi.
- Semmi gond, szia - mondta mosolyogva és még legyintett is egyet ahogy körülnézett. Kriszpint nem látta sehol, sőt, igazából senki mást, így úgy tűnt éppen Tati lesz az embere. Lehet, hogy most illene magát furcsán érezni, de az egyetlen dolog, amit magában éppen megtalált az az öröm volt. Ez napok óta belé ragadt, lehet Pascal volt, a babájuk, vagy Maximus, vagy a kettő együtt. De volt.
- Azt hiszem, nem tudom, lehet ő írt, de megkaptam az új papírjaim, és változtak az adataim, amiket elméletileg át kellene írni hivatalosan itt is - mondta el, miért is jött, hogy aztán a táskájából kiemeljen egy mappát meg a tárcáját. Előbbiben kivonatok voltak, a házassági levél is, hogy nem más személy lett, csak új neve, illetve az új okmányai az utóbbiban.
- Ki kell valamit töltenem, vagy bediktálni? Fogalmam sincs mi a menete, legutóbb nem tudtam bejönni, akkor is csak bejöttek helyettem elintézni…
Szál megtekintése

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2018. január 21. 18:29 | Link


- január 16. délután -
×××


- Áh, értem. Nem tudtam, és igen. A nevem megváltozott a szünetben, mert férjhez mentem - közölte könnyedén, egészen széles mosollyal. Ő boldog volt ettől, bár furcsa volt ezt pont annak mesélni, aki ebben a cipőben járhatott évekkel korábban. Lassan átnyújtotta az utolsó papírokat is, amiket kértek tőle levélben, hogy legyenek nála, majd a táskát becsukva a pántba kapaszkodott két kézzel, a baljával kissé a jobbot takarva, ahogy beszéd közben a gyűrűt piszkálta az ujján. Nem volt ettől rossz érzése, pedig korábban akadtak gondjai a hasonló ékszerek viseléséből, sőt, szerette azt a kis cikeszt és a karikagyűrűt is. Egyszerűen néha elgondolkodott, biztosan jó helyre kerültek-e, megérdemli-e ennyi hercehurca után. De úgy döntött igen.
- Előfordul, a navinéből egy komplett ágy tűnt el a múlt hónapban, mikor visszaköltöztünk a portré incidens után… - grimaszolt Lucus, hogy aztán helyet foglaljon a nő mögött és kivárja a sorát. Nem sietett sehova, gondolta, hogy nem egy vagy két perc lesz az az idő, amit erre rá kell szánnia. Egyelőre amúgy is jobban aggódott amiatt, hogy a csapata egyik menedzsere vörös fejjel kivonult az irodából, mikor bement a saját képviselőjével közölni, hogy hát a szezon folytatására érkező mezeket javítani kéne. Nem egyszerű az élet a szponzorok világában, bár voltak, akik már egyből élték az eseményt és küldtek cipőt az új kis monogramjával ellátva, meg Frau Liebhart névre voltak kedvesek címezni, meg is lepték őt.
Közben figyelte Tatit, hallott már róla ezt-azt, az iskolában is, meg a teamen belül is, amiben mozgolódik jelenleg, talán mert ők régebben ismerik Maxit, így ezekről is jobban tudnak, de legtöbbször nem szeret a múltba belefolyni. A magáéban is lenne elég sepregetni való, ő csak ott van és támogatja Maxit bármit is szeretne kezdeni például a nemrégiben lelkeket megbolygató eseményekkel. Mert az, hogy van egy kislánya eléggé ilyen helyzet.
- Ühm, igen, akkor még itt tanított a nővérem és ő intézkedett. Még fiatal voltam és éppen elkezdődött a kviddicses karrierem, nem igazán volt ehhez is időm. Igen, bár inkább csak egy villám látogatás volt abba a világba… - vont vállat, mert nem igazán tudta másképpen kifejezni. Mást akartak, a volt navinés nagyon szerelmes lett, pedig mennyire utálta őt az elején! Aztán csak úgy követték egymást a dolgok, évek kellettek, hogy kikerüljön az egész hatásából, hiába nem tartott tovább pár hétnél. Már a házasság, mert Mihaellel még összekeveredett utána, csak aztán a férfi lelépett, Luca meg összezuhant és… hát nem volt jó véleménnyel semmiről, ami gyűrű, ruha, fogadalmak, hűség. De belépdelt a német és hopp.
Szál megtekintése

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2018. január 25. 21:46 | Link


- január 16. délután -
×××


- Pontosan, és senki nem tud róla semmit azóta se. Persze orvosoltuk. De… kinek kell egy ágy?!
Az újdonsült feleség valahogy úgy volt az egész új név, új élet dologgal, hogy nem most lett ez ennyire friss. Lassan egy éve van jelen nagyon aktívan az életében Maximus, mint egy pár, vagy hát igazából addig a bizonyos igenig nem is tudja, kimondták-e valaha, hogy ők egy pár. Így, könnyedén, ebben a formában. Kimondatlanul vagy más módon, de egyértelműsítették ezt, Luca legalábbis biztosan. A legtöbb nyilatkozatban, ami a magánéletét feszegette, szeretett nevetgélve ilyenkor csak annyit mondani, hogy nincs egyedül eleinte. Utána viszont nem félt a nézőtérre bökni, hogy igen, kint vannak vele, miatta, bizony Maximillian az.
- Mihez képest - mondta nevetve, de aztán csak csendben figyelte, Tati hogyan boldogul a papírokkal. Ezt utoljára akkor hallotta, mikor valakinek elmesélte az első házasságát, és hogy akkor még csak 17 volt. Majd hozzátette, hogy de ennek már vagy hat éve. Csak? Csak bizony. De inkább már. Örül, hogy elmúlt ez az idő. - Bár tény, gyakrabban kérdezik tőlem, hol a gólya-lak, minthogy merre van a tanári.
Mondjuk ez a magassága okán játszik be a babaarca mellé, de oda se neki, elfér. Közben szóba került a korábbi ügye, amit nem vert soha nagyra, de akinek kellett, pontosan tudott mindent. Itt meg már úgy volt vele, hogy nincs értelme bármit titkolni, nem is szégyellte. Szerelmes volt. Mindegyik igennél.
- Ezt szeretném, a válás rossz dolog, de ez a kanyarban sincs - közölte mosolyogva. Nem tudta mennyire illő is ilyeneket pont egy volt feleség elé tolni, de ilyen az élet. Tudta, hogy semmi közük már Maxival egymáshoz, illetve éppen a férje szeretné, ha nem lenne, a másik félről nem tud nyilatkozni. Biztosan nehéz mindenkinek. Pontosan érezte, ha nem is akart érzelmekben vájkálni, hogy furcsa a szituáció, már az ok kiderülésekor az volt, aztán a kérdésre csak bizarr módon méregette a nő előtti papírt majd felkúszott a szemöldöke.
- Az utazgatást magam oldom meg, mert különböző országokból jutok be, változó mikor és honnan, nem volna olcsó megtéríteni. A navinén belül Lewyvel közösen használjuk az irodát, más nincs - ejtette a szavakat elgondolkodva aztán oldalra biccentve a fejét dobolt ujjaival a keresztbe vetett lábain.
- Tehát ha már képben van egy gyerek, be kellene jelenteni? - Meg eleve mi van, ha az ember nem tervezi, nem is értette a dolgot. Nem mellesleg nem voltak terveik. Mármint az, hogy feleség lesz egy hét leforgása alatt merült fel, dőlt el és valósult meg. - Ehhez az öt évhez számot kell mondani?
Utoljára módosította:Rea Liebhart, 2018. január 25. 21:47 Szál megtekintése

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2018. január 27. 18:19 | Link


- január 16. délután -
×××


- Igen, én is tudom, mire lehet használni…de miért kellett elvinni? És… hogyan?
Már akkor is és most is értetlenül állt a dolog előtt, bár ebben az iskolában az sem lepné meg, ha emberek tűnnének el, alakulnának át, vagy hétfőn még tinilányok és Gréta a nevük, kedden éppen tinifiúsak és csak hívj „dzsinek”, szerdán meg már mehet a magántanulóság… mert. Hálát ad azért az égnek, hogy a saját házuk táján akkora gondok nincsenek, mint a hozzá eljutott infó például a rellonból. Ő nem szeretné az unipacit harapásra nevelni, senkinek nem lenne az jó.
- Igen, a személyim a homlokomra kéne néha ragasztani. El tudom képzelni, engem is ők vesznek körül, csak nekik ütőik és seprűik vannak - közölte nevetve, és valahol ez igen bizarr is volt. Ő szerette a közeget, azért is, mert hiába kellett volna az alkata, a külseje vagy a neme miatt óvni, edzésen pont ezek az állatok akarták néha szétkapni, ha egymás elleni csoportokban játszottak. Mondjuk élvezte, élvezi.
- Biztosan nem, sőt, igazából nekem se kerül semmibe hála a csapatnak meg a szponzoroknak, de ez részletkérdés. Igen, azt hiszem mielőtt jöttél, előtte pár hónappal vett fel engem Manda társ JV-nek, akkor íródott az első szerződésem a sulival.
Nem különösebben zavartatta magát Luca támogatásokon, leginkább azt sem nézte meg soha, mennyi is itt a fizetése, játékvezetőnek azért jött mert élvezte és kellett a hivatalos végzettségéhez, eleget keres, igazából amit itt kap, azt egyből a menhely számlájára küldik adomán címen, mindenki jól jár adózásilag is.
- Hát a babánk már három és fél hónapos, úgyhogy ez azt hiszem kicsit idejétmúlt. De Pascal igazán nem zavar vizet - vonta meg a vállát. Ha nagyon kell dolgozni és edzés van, akkor apukázik a kis tappancsos, egyébként meg mindig van megoldás, most úgysem szakad el tőle Luca, a menhelyre meg bármikor ki tud szökni a kastélyból. Nem tartozik nagy elszámolni valóval.
- Ühm, ami azt illeti nem tudok nyilatkozni erről, nem terveztünk előre direkt dolgokat. Az is lehet, hogy jövő héten leöl két gurkó - közöltem könnyedén, aztán viszont nevetnem kellet. - De, amit Lewyről mondtál, ha tehetné, a nekem járó ilyen szabadságot is kivenné, mint most a kispapásat. Szóval nem fogadnék…
Szál megtekintése

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2018. január 29. 16:11 | Link


- január 16. délután -
×××


Elgondolkodott az ágy kérdésén, és ha belegondol, hogy mikor ő volt diák, más volt a divat, de nagyjából mindig, minden ugyan oda tartott, nem lepődik meg. Ő nem lopott soha ágyat sehonnan, ő inkább beköltözött a rellonba az akkori férjéébe, illetve majdnem egy évvel később az akkor már volt férje cuccolt az övébe a navinébe. Igazából neki nem kéne az eltűnés felett pálcát törni, jobb is ha csendben marad. Csak bólogatott, hogy megérti, mert ő is, de ennyiben is hagyta.
- Meg, persze. Igen, az, szeretem, hogy biztos háttér van mögöttem a kviddicses szerződésemmel, így az iskolának se nagy cucc az egész és nekem sem kell aggódnom semmin - vonta meg a vállát, mintha ez ilyen egyértelmű lenne, pedig még ő is biztos benne, hogy nem mindenki van jó helyzetben. Ő mondjuk eleget is tett ezért, gyakorlatilag harmadikos volt, mikor mindent háttérbe kezdett szorítani ezért cserébe, beérett a munkája és öt év alatt oda jutott, ahova már elsőben elképzelte, hogy egyszer fog.
Tati gyerekvárós kérdése viszont kizökkentette, egyrészt, mert sok jót nem érzett maguk körül - nem akart bunkó lenni, és a másikat kellemetlen helyzetbe hozni, de ettől még érezte. Főleg valahol Pascal mesélje körül, ami rosszul is esett neki, hiszen miért lehetne gond egy négylábú, aki a légynek sem árt, picike és nagyon tud röfögni álmában. Egyéb nem is jut hirtelen eszébe, de nem is kell.
- Akkor Pascallal nem lesz gond, ugye? - érdeklődött a leglényegesebbről, aztán végül oda is figyelt, miket mondanak neki. - Igen, nagyon imádják ezt a család dolgot ahogy láttam eddig minden alkalommal. De ha mást nem, én szívesen felajánlom neki azt a szülős pihenőt, vagy mit… szülési szabadság? Nem tudom, hallottam Livtől, hogy van olyan - mondta kicsit összekavarodva a dolgok megnevezésében. Arra nem igen gondolt, hogy neki szüksége lenne ilyenre, vigyáz a karrierjére, mindennél jobban és abba nem mutatna jól, ha szezonokat kellene kihagynia, márpedig, ahogy látta Maját, hogy ő bizony már nem megy vissza a pályára elgondolkodott, hogy ez vajon vele is megtörténne?
- Reeendben, és köszönöm szépen, már csak két helyen van jelenésem emiatt - vette el a papírokat, aztán az első kettővel elég gyorsan haladt is, mielőtt felnézett volna.
- Eddig is a Rea volt az első nevem, csak nem igazán használtam, mert a család a Lucára szokott rá… az meg a németeknél sok dolgot sejtetne, de azt nem, hogy egy 155 cm magas nő Maxi felesége. De hivatalos papírokon Rea Luca Liebhart vagyok.
Utoljára módosította:Maja Bojarska, 2018. január 29. 22:04 Szál megtekintése

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2018. február 14. 20:32 | Link


- január 16. délután -
×××


A fiatal nő mindig úgy gondolta, hogy annyi papírral, amit ő valaha a klubnak és a szponzoroknak aláírt, egy életre előre biztosította magának a dolgait, tulajdonképpen, ha lennének gyerekei, még ők sem panaszkodhatnának a jövőjükre. Meg ha nem szó szerint vesszük minden menhelyi mancsos ennek a haszonélvező kis minikéje. Az összeset pont úgy tudja szeretni, mint mások a kisbabájuk. Vagyis hasonlót érzékel például Maján is, mint amivel ő tudja ezeket a kis szőrmókokat imádni.
- Megszoktam… tizenhat voltam, mikor elsőre lett nagyon sűrű ez az egész, mostanra már az a furcsa, ha csak egy valamire kell figyelnem és egy helyen lennem - vonta meg a vállát elmosolyodva. Belegondolt, hogy ha minden esetet, várost számba venne, amikor csak hopp, kiszakították az iskolai kötelességei, az otthon nyugalma vagy éppen egy fesztivál forgatagának közepéből, nem mindig volt jól vagy boldogan. Nehéz az volt, amikor annak ellenére, éppen miket élt át, is a kviddicset kellet legelőre tennie. Igen, a tizennyolcadik szülinapja előtt pedig már egészen ez jelentett mindent. Addigra annyi pofont viselt el, hogy kényszeresen is utazni, mozogni és változni vágyott. Menekült mindenből, ami állandó. Félt az elunástól, hogy őt unják el. Meg is történt ez részben, most meg mégis megint itt van, és kicsit olyan érzései vannak, mint 16 évesen. Maradna, szeretne és úgy érzi, van, ami legalább olyan fontos, mint a cikesz kergetése. Erre is pár napja ébredt rá igazán. Jobb későn, mint soha!
- Az is, ő a babakutyánk, ajándékba hozta Maxi karácsonyra - mesélte el neki nagyon széles és boldog mosollyal. Az volt a tappancsos tényétől, attól is, hogy nem olyan a német, akinek fogalma nincsen, mi is az egyetlen, amire talán vágyik az, akivel együtt van. Közben bólintott párat, nem mintha tisztában lenne ezzel a szabadságdologgal, mondjuk úgy, ha le is lép néha, megoldja fű alatt a helyettesítését. Mivel tárgya nincs, csak megfigyelő és házvezető elég jól csinálja.
- Hát pedig szerintem egy kispapa is nagyon fontos szerepet vállal, meg ő ilyen nagyon az, érted… pelenkázza Klarat, eteti, mesét mond… tudod, az a mindenes - magyarázta a végén már felnevetve, mert pontosan tudja, milyen abszurd lehet elképzelni egyébként annak, aki Lewyt elsősorban önmagának ismeri. Lucának a látvány is az volt, akkor is visongott jóformán, de örült neki, hogy ilyen jó minden. Ők már egy család, így van rendjén.
- Még az is lehet. De nem tudom, sosem tért ki a magasságomra - zárta le röviden, mert ami azt illeti ez olyan visszás volt. Persze, szoktak viccelgetni vele, a német is néha, de ilyen értelembe szerinte még nem fordult elő megjegyzés. Vagy nem vette észre! Közben minden alá volt írva, szép volt és új és furcsa is ez az egész. Még a kezére pillantott és a gyűrűkre, aztán visszaadta a papírokat.
- Jól van, szólj és bejövök, vagy nekem kell szólni? Bár nem hiszem, hogy bármi változik… nem vagyok otthon ebben…
Szál megtekintése

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Rea Liebhart
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2018. február 15. 17:23 | Link


- január 16. délután -
×××


Kimondva még Lucának is furcsán hangzott ez az egész. Nyolc év elment úgy az életéből, hogy fel sem tűnt neki sokszor, mennyire képtelen is volt megmaradni vagy valami állandót tartani. Lassan három éve megvan a menhely, ez volt az első, ami fix helyet hozott neki, és valahol ez indította el abban is, hogy picit gondolja át az életét minden téren. Nem változott a hirtelen és spontán döntéseinek sokasága, egyszerűen más irányba indult meg.
- Azt hiszem még senkitől nem hallottam, hogy a heti négy-öt gurkók közti szálldosás mellett az egészségem féltik - közölte nevetve, ahogy az utolsó ilyen alkalom után kutatott fejben. Talán a korábbi csapatgyógyító jegyezte meg egyszer, az, akinek a löttyeire a haja is furcsán reagált. Mindenáron rá akarta fogni, hogy Luca szervezete nem stimmel és nem vele van a gond. Ha így lenne, Maximus kezelései se működnének, mégis túl jól is van, mióta rá bízta magát.
Felettébb lelkes a nő, mikor kutyákról van szó, az elmúlt pár hónapban meg különösen mikor Pascalról. Persze ennek is, mint mindennek van negatív oldala, okozott a picuri baleseteket, nevelgetni és terelni kell, nem beszélve, hogy szegény felváltva volt az előző hónapban anyátlan és apátlan. Senki nem élte ezt annyira otthon. De pontosan tudja, hogy tavaly Maja és Lewy is hasonlóan éreztek, kicsit meg is lepte. Már a jó értelemben, nem hitte, hogy megint eljut egyszer erre, hogy valakinek ennyire hiányolja a jelenlétét a közvetlen közeléből, hogy jobban érezze magát vele, mint a kviddiccsel. Ami nagy szó, hatalmas.
- Mindenképpen. Bárcián már nem itt dolgozik egyébként? Vagy saját irodája lett? - kérdezte még, de már éppen elpakolta a dolgait és állt is fel. Nem akarta feltartani a nőt és nem is kapcsolódott ide szorosan, de korábban a problémáival, azzal a kettővel őt kereste, vagyis inkább találta itt. Azzal meg nem igazán van ekkora kastélyban képben kinek és mi van, na meg hol.
- Köszönök mindent - mosolygott rá, ahogy a táskáját magához szorítva elindult kifelé, ha nem tartotta vissza, hogy hazamenjen a babakutyához és az apukájához, mert ma bizony még szabad.
Szál megtekintése

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Igazgatói iroda - Czettner R. Luca hozzászólásai (12 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium