33. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:
Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Hollósi M. Karolina
INAKTÍV


Csinszka
offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 324
Írta: 2016. január 4. 12:56 | Link


| már megint mibe rángatsz bele? | hangulat

Mint derült égből villámcsapás, úgy robbant bele a mai napjába Eliza akciója. Karolina békésen, éppen kellemes kaja utáni bódulatban indult vissza a nagyteremből a szobája felé, orra előtt egy könyvvel, időnként azért fel-felpillantva, nehogy nekimenjen valakinek vagy valaminek; aztán egyszer csak egy kéz megragadta a karját, a kezében tartott könyv, szép ívesen szállt át a folyosón, ahogy meglepettségében ugrott egyet. Persze, tudhatta volna, hogy Eliza az, aki megragadja, a barnán kívül nem sokan foglalkoznak vele. Nos, ilyen előzmények következményeként lehet, hogy immár könyvtelenül, a déli szárnyban van, Lizával. És mindezek mellé teljesen értetlenül. Barátnője gyakran meggondolatlan, és mindenféle baromságot talál ki így Karolina kicsit megriadva veszi tudomásul, hogy legújabb agyszüleményébe pont őt készül belerángatni.
- Mégis hova megyünk Liza? Mit vettél már megint a fejedbe? – kérdései mellé egy elegáns szemforgatás is jár, majd azzal a 'mármegintmitcsinálunk?' pillantással néz kedvenc rellonosára, amivel ilyenkor szokott. Nem kicsit döbben meg, mikor végül lefékeznek az igazgatói előtt. Na igen, Eliza nem a kis halakat kergeti, neki a nagy fogások kellenek. A levitás meglepetten pislog kettőt hármat, mielőtt meg tudna szólalni.
- Na neeem! Nem tudom mit akarsz itt, de inkább felejtsd el! – hátrál egy-két lépést, közben szúrósan néz a lányra. Karjait keresztbe fonja maga előtt, úgy vár némi magyarázatot. Nem fog elfutni és egyedül hagyni Lizát, de agya azt ordítja, hogy lépjenek le innen nagyon gyorsan. Óvakodva pillant körül, reméli senki nem vette észre őket, bár jelen helyzetben még egy ártatlan igazgatóiba tett látogatásnak is álcázhatják a dolgot.
Hozzászólásai ebben a témában

Mezőssy Eliza
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 254
Betörés és kiiktatás
Írta: 2016. január 5. 10:08
| Link

Lina

Sietős léptekkel haladok végig az iskola folyosóján. Néhány levitás ugyan is azt mondta, hogy Lina errefelé kószál. Nekem pedig most rá van szükségem. Remélem, hogy nem vertek át. Sose tettem még kárt bennük, így nincs okuk utálni, bár ezt sosem lehet tudni az embereknél. Szerencsémre az egyik sarkon bekanyarodva már látom is a szőke hajkoronát. Linát már méterekről ki lehet szúrni erről és a járásáról. Annyira tipikus, hogy az már félelmetes. Egy mosoly jelenik meg arcomon és sietősen settenkedek utána. A lehajtott fejből arra következtetek, hogy ismét el van mélyedve egy könyvbe és se lát, se hall. Ahogy mellé érek megragadom a karját és húzni kezdem, miközben egy "Bu"-t hallatok. Szegénykémre úgy a frászt hoztam, hogy még a könyvét is eldobta. Egy nagyon nevetek rajta, de nem állok meg. Úgyse fogja senki elvinni amíg végzünk. Úgyis gyorsa leszek, mint a villám, csak kell valaki, aki felügyel, ne törjön rám senki. Az igazgatóiig meg se állok és meg se szólalok. Majd akkor és ott mindent elmondok neki. Hallom, hogy kérdezősködik, így csak egy sokat sejtető, huncut mosollyal fordulok felé.
- Mindjárt, mindjárt! - motyogom, majd fékezek egy nagyot. Megérkeztünk. Már visszakozik, pedig nem is tudja, mit akarok csinálni. Meglátja a feliratot és már össze is csinálja magát. Jaj Linácskám, kicsit több bátorságot és vakmerőséget. Egy szemforgatással és fejcsóválással válaszolok először neki.
- Nyugi, nincs semmi gáz. Neked csak felügyelned kell, és ha jön a diri, akkor szólni nekem. Illetve ha már túl közel van akkor feltartani, amíg kimászok valahogy az ablakon. - Remélem itt nincs semmi védőbűbáj, hogy ezt megakadályozza. Akkor nagy sz*rban leszek. - Ja, és hogy miért? Na szóval. A minap éppen büntetőmunkán voltam és Ethant osztották be hozzám. Eléggé felhúzott és soha többet nem akarok vele ilyen hosszú ideig egy levegőt szívni. Szóval én most bemegyek oda, - ekkor az igazgatói ajtajára mutatok - megkeresem a prefektusok beosztását, és átírom, hogy ő még véletlen se felügyeljen engem. Érted már? - kérdem, majd farzsebemből előkapom a pálcámat. Ez pedig ritka dolog nálam. Általában soha nem hordom magammal, inkább ott hagyom a szobába. De jelen szituációban elég nagy szükségem lesz rá.
Utoljára módosította:Mezőssy Eliza, 2016. január 5. 10:10
Hozzászólásai ebben a témában

Hollósi M. Karolina
INAKTÍV


Csinszka
offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 324
Írta: 2016. január 5. 16:06 | Link


| csak egyszer maradnál nyugton végre... |

Eliza a kis akciójával jól a frászt hozta a levitásra, aki jó szfinxként egy könyvvel a kezében mászkált, nem is meglepően. Kezdi kicsit bosszantani, hogy nem kap semmiféle választ barátnőjétől, de már jópárszor megtapasztalta, hogy Lizának nem az a legelső, hogy felvilágosítsa őt a tervet illetően. Előbb-utóbb biztos megtudja majd mire megy ki a dolog. Karba tett kezekkel várja a rellonos magyarázatát. Szótlanul vár, míg a lány befejezi a szövegelést, közben szemei egyre inkább kikerekednek. Mégis mit találjon ki, hogy szóval tartsa?! Valahogy van egy olyan érzése, hogy ennek nem lesz jó vége. Na meg nem hiszi, hogy egykönnyen ki tudna mászni az ablakon. De persze fő az optimizmus, hogy minden sikerül, és erre a mutatványra nem kell sort kerítenie Lizának. Nagy sóhajjal lép közelebb barátnőjéhez.
- Értem, persze. Történt valami a bünti alatt? - kérdezi Eliza arcára pillantva. Tulajdonképpen ez most mellékes, legjobb lenne gyorsan végezni, de reméli, hogy a lány később majd elmeséli az ügyet, ha volt valami. Azt a tényt, hogy Eliza kezében pálcát lát egy mosollyal és némi meghökkenéssel veszi tudomásul. Ritka pillanat az biztos.
- Ha tudom, hogy pálcát is hozol, akkor felkészültem volna egy fényképezőgéppel, hogy megörökíthessem a pillanatot – jegyzi meg egy vigyorral az arcán. Pontosan jól tudja, hogy Eliza nagyon is idegenkedik attól a világtól, ami számára a legtermészetesebb. - Na nyomás, intézd el gyorsan! - tessékeli az ajtó felé a rellonost növekvő izgalommal. Nincs túlzottan oda Liza agyament ötleteiért, főleg nem akkor, ha neki is szerepe van benne. Gyorsan ellenőrzi a terepet, körbepillant, de úgy tűnik senki nincs a közelben, a folyosó jelenleg kihalt. Nem veszi elő a pálcáját, ha bárkit is szóval kéne tartania nehezen lenne hihető, hogy ő épp csak erre járt, miközben kivont pálcával magyaráz. Azért figyel rá, hogy ha barátnője bejutott, az ajtó résnyire nyitva maradjon. Még az is előfordulhat, hogy az illegális betolakodók bemehetnek, de ha becsukják az ajtót nem tudnak kijönni. Márpedig ha nem jön közbe semmi, Liza itt fog kijönni.
- Ígérd meg, hogy nagyon sietsz! - suttogja oda sietve Elizának, mielőtt elfoglalná őrhelyét az ajtó mellett.
Hozzászólásai ebben a témában

Mezőssy Eliza
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 46
Összes hsz: 254
Betörés és kiiktatás
Írta: 2016. január 11. 11:53
| Link

Lina


Nagyon cuki Lina, hogy így aggódik értem. A kérdése, hogy történt-e valami, egy mosolyt csal az arcomra. Annak ellenére, hogy ő az idősebb, néha úgy érzem, hogy ez nem így van. A kis ártatlan, kedves, szerethető, de olykor beteg énje annyira de annyira cukivá teszi. Legszívesebben ilyenkor jól megölelgetném, mint ahogy az ember a húgát szokta. Mondjuk Regi sose ölelgetett engem. Nem is tudom, honnan szedtem, hogy a testvérek ölelgetik egymást. Ilyesmire maximum a családi fotókon került sor, mikor eljátszottuk, mennyire szeretjük egymást. Mondjuk nekem pedig ott volt Helena, olyan kishúg pótléknak. Fiatalabb nálam és nagyjából együtt nőttünk fel. Már amikor Győrben voltunk, nem pedig Delibe. Az a sok-sok titok, az a sok-sok közös balhé. Annyi minden összeköt minket. Érte, és Lináért éri meg itt lenni ebben a...hagyjuk.
- Hát volt egy nem túl kellemes szóváltásunk. De amúgy csak szimplán nem akarok vele "dolgozni". Inkább kerülném amennyire csak lehet. De cuki, hogy így aggódsz. - válaszolok a kérdésére, majd az ajtó felé fordulok. De akkor Lina újra megszólal. Én egy szúrós tekintettel és leplezett mosollyal fordulok felé.
- Na na! Jól jegyezed meg, mert ilyen nem mostanában fogsz újra látni. - kidugom a nyelvem felé, majd elmosolyodok. Nem teljesen körvonalazódott még bennem, hogy hogyan is fogom véghez vinni a tervemet. Őszintén azt se tudom, hogy merre kellene keresnem a prefektusok beosztásait. Na de majd bent rögtönözök valamit. Legalábbis remélem, hogy menni fog a dolog és nem úgy jövök ki, hogy még sok-sok együtt töltött órám lesz Ethannel. Mélyről egy nagy sóhaj tör fel belőlem. Az ajtóról újra Linára pillantok, aki eközben már befelé tessékelt.
- Kívánj kéz és lábtörést a szó átvitt értelmébe. - nyelek egy nagyot, majd folytatom - Ha nem jönnék ki örülök, hogy megismertelek. - próbálom a dramatikus hatás kedvéért nem elnevetni magam, de nem sikerül 100%-osan. Egy mosoly kúszik az arcomra.
- Na essünk neki! - adom ki a "harci kiáltást". Mivel többet ésszel, mint ész nélkül, így először bekopogok. Pálcámat a hátam mögé rejtem. Nem jön bentről válasz, így várhatóan senki nincs benn. Lenyomom a kilincset, hátha nyitva van, és csodák csodájára az ajtó kitárul. Végül is tök jogos. Egy varázslókkal és boszorkányokkal teli épületben vagyunk, ahol ha valaki be akar jutni valahova, akkor be is fog. Teljesen felesleges zárni az ajtókat. Hátra pillantok még egyszer Linára, majd beljebb lépek.
- Hahó! - mondom normál hangerővel - Van itt valaki? - kérdem, de semmi válasz nem jön. Beljebb araszolok és az igazgató asztalához settenkedem. Érzem, hogy lüktet a vér az ereimben. Szinte hallom is. Talán még Lina is hallja a szívem dobbanásait. Picit izgulok. Az asztalhoz lépek és egyesével elkezdem kihúzni a fiókokat. Óvatosan turkálni kezdek benne, de az első fiókba semmi, ami a prefektusokra utalna.
- Lina! Ha igazgató lennél, hol dugdosnád a prefektusok beosztását? - kérdem és remélem, hogy a szőke leányzó meghallja az ajtónál.
Hozzászólásai ebben a témában

Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
A kihagyhatatlan ajánlat
Írta: 2016. január 11. 14:10
| Link

Kellemes meglepetés a kellemetlenkedőknek
Minő meglepetés, hogy Michelle-nek pont ezen a napon, pont ebben az időpontban kell a folyosón járnia! Mondhatnánk, hogy véletlenek nem léteznek, de ilyen nagyot nem lehet hazudni. Ha megszervezi sem tudna így időzíteni. Az igazgatóiba való belépés pillanatában kanyarodik be a sarkon és áldja az eszét, hogy jelvényét magánál hordja. Nos lányok, akkor showtime.
Könnyed léptekkel halad az ajtó felé, mintha nem is oda készülne, mi több, mintha észre sem venné, hogy itt valami nem stimmel és mivel az utóbbi időben amúgy sem ver nagy port, talán esély is van rá, hogy ne ismerjék fel. A vesztük azonban így is, úgy is eléri őket. Épp elhaladna Karolina mellett - bár persze amúgy is tervez megállni -, ám a bentről kiszűrődő kérdés ráébreszti, hogy van ennél sokkal jobb belépő is. Mi több, az évszázad legjobb belépője lehet most az övé. Rámosolyog a levitásra és nemes egyszerűséggel ellép mellette, hogy belökje az ajtót és rávicsorogjon Elizára.
- A házvezetőnél - ezzel pedig nemcsak tökéletes keretbe foglalja megjelenését, de egyértelmű választ is ad az amúgy bugyuta kérdésre. Mi köze lenne az igazgatónak a prefektusok beosztásához? Nyilván semmi, ezt a házvezetők intézik. Persze a balgaság szüli a legjobb alkalmakat arra, hogy a prefektusok kiélhessék fantáziájukat és ne legyen kétségetek, rendkívül kreatívak tudnak lenni, ha akarnak. Egy ilyen szép, madárcsicsergős napon (SE) pedig már csak egy kellemes büntetés esik jobban a szokásos adag gyomorkeserűnél.
- Nos, az a helyzet, hogy két lehetőségünk van. Vagy megvárjuk Rabbotot, vagy hálát adsz, hogy én találtalak meg és elvégzed a büntetőmunkát szó nélkül. Mellesleg nem ironikus, hogy a legutóbb Ethan, most pedig én kaplak el? Látom keresed a lehetőségeket - ezzel csak arra utal, hogy nyilván különös módon vonzódik a Saint-Venantokhoz, függetlenül nemtől és kortól. A szokásos félmosoly gúnyosan ül arcán, az pedig, hogy a levitás mit csinál, bőven hidegen hagyja. Ő az ajtón kívül volt, maximum akkor lesz hajlandó foglalkozni vele, ha bele óhajt szólni a szokványos procedúrába. Akkor ő nem fogkefével, hanem nyelvvel fogja kinyalni az elhagyatott mosdó gusztustalan WC-csészéit. Egyik sem túl élvezetes.
- Nevet, házat, évfolyamot, csak a mihez tartás végett.
Hozzászólásai ebben a témában

Hollósi M. Karolina
INAKTÍV


Csinszka
offline
RPG hsz: 76
Összes hsz: 324
Írta: 2016. március 16. 19:40 | Link



//Hatalmas bocsánat a késésért...//

Fürkésző szemekkel figyeli barátnőjét, ahogy az elmeséli legújabb Ethan-élményét. Csak bólint egyet, hogy felfogta, ő ugyan más módot választana ennek a dolognak az elrendezésére, de Elizához ez tökéletesen illik. Úgysem tudná megállítani. A cuki szóra kicsit kinyújtja a nyelvét, nem szereti, ha így nevezik, de Lizától még ezt is elviseli.
- Jó, jó, törd el mindened, csak siess már! - sürgeti idegesen pillantgatva, mikor a rellonosnak be nem áll a szája. - Persze azért nem gondolom komolyan, csak menj! - küldi beljebb, majd amint Eliza belép a nyitott ajtón elfoglalja az őrhelyét. Hallja, amint a lány kérdezi, hogy van-e itt valaki, és oda is fordul az ajtóhoz, hogy hallja az esetleges választ. Senki, kifújja a levegőt egy enyhe megkönnyebbüléssel, de a pulzusa még mindig az egekben van az izgalomtól.
- Fogalmam si... - kezdené mondani, de egy másik hang félbeszakítja. Nem, komolyan nem lehet ennyire béna, hogy nem vette észre a rellonos prefektát. Most pár pillanatig csak elkerekedett szemekkel hápog, mielőtt megszólalna. Felesleges lenne tagadni bármit is, és amúgy sem hazudik jól, akkor a szőke inkább néma marad. Kivéve persze ha nagyon szükséges, akkor tud ő kreatív lenni. Szemei Michelle felé villannak egy mérges tekintetet küldve a rellonosnak. Na igen, nem igazán ismeri, de egyelőre nem zárta a szívébe a szőkét. Meg úgy az egész családot.
- Legközelebb már tudjuk hol keressük – morogja, majd beljebb lép. Ő aztán nem hagyja annyiban. Igaz, hogy Liza rángatta bele ebbe, de nem fogja itt hagyni egy Saint-Venant martalékaként. Karjait maga előtt keresztbe fonva áll az igazgatói ajtajában, tekintete a két lány között repked. Ha most egy kicsit is hallgatna a józan eszére, akkor szépen kiosonna, amíg a zöldek tüzet fújnak egymásra, de ő nem az az alattomos fajta. Az persze azért eszébe sem jut, hogy megmondja a nevét. Elege van már a büntetésből.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium