36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Gróf Wickler György
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 34
Összes hsz: 45
Írta: 2014. június 8. 13:20 | Link

Wessinger kisasszony


Csodaszép kora-délutáni fény árad be az ablakon, az igazgató úr pedig az üveg mellett állva csodálja a kinti világot. Háta mögött a kezében tartja a kis levelet, amit egy régi kedves hölgy ismerőse küldött neki nemrégiben, ahol megemlítette, hogy az ő kicsi lánya ellátogatná hozzá megbeszélésre. No meg egy kis délutáni teára és süteményre, de ez már Wickler úr vendégszeretetéhez kapcsolódik. Magában dünnyögve figyeli az átrium körül történő eseményeket, közben pedig megszokásból előkapja a zsebóráját, hogy meglesse az időt, majd visszarejti azt a mellényzsebébe. Sarkon fordul, elindul komótosan vissza az asztalához, leteszi a levelet, aztán ő maga is helyet foglal. A naptárjára pillant, ahol a mai teendőiről szóló szövegek lebegnek, utána ismét a gyöngybetűkkel írott pálcakészítő asszony üzenetére. Hát, ha a kishölgy - akinek a korát csak gyanítja, mivel nem volt szerencséje összefutni még vele - nem érkezik meg ma, akkor feltétlenül felkeresi Kahlil professzort, mert volna vele egy kis megbeszélni valója így a mézesheteik után. Az asztalán lévő dobozkához nyúl, kivesz belőle egy törlőkendőt, azt követően pedig leemeli a szemüvegét és törölgetni kezdi, amolyan unaloműzésképp.
Hozzászólásai ebben a témában
Wessinger Lilla
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 64
Írta: 2014. június 16. 08:47 | Link

Drága igazgató úr


Elérkezett tehát a költözés utáni újabb sorsdöntő nap is. Túl két fantasztikus találkozáson, boldogan öltözködik házikójában. Hihetetlen, egyelőre még felfoghatatlan számára, hogy saját otthont kapott kedves szüleitől, amit már saját ízlése szerint rendezhet be, és melynek minden szegletét saját illatával tölthet be.
Elegáns ruhát keres varázslat útján tágított szekrényében, hiszen a lehető legcsinosabban szeretne a mélyen tisztelt Wickler György irodájához érkezni. Az úrról sokat és csakis jókat hallott, édesanyja folyton-folyvást áradozott a mugli-és varázsvilágban is egyaránt kiválóan helytálló férfiról. Végtére is, egyrészt miatta költözött pont ebbe a falucskába. A férfi tehetségének és országszerte széles körben való ismeretségének köszönheti, hogy nem maradt tanárnő Szegeden, helyette újfent iskolapadba ül ő is. Jobbra-balra tologatja a vállfákat, de csak nem talál erre az alkalomra megfelelő darabot. Csücsörítve, homlokot ráncolva keresgél, s közben észre sem veszi, hogy már most - kismacskás pizsamájában állva a ruhásszekrény előtt -, tízperces késésben van. Színes, egyszerű, pettyes, mélyen dekoltált, csipke és garbóruhák váltogatják egymást a nő csinos kezei között, percekkel később végül egy fekete, minta nélküli darabon állapodik meg. Hozzá magassarkúba bújtatja lábait és néhány tükör előtti forgás után, kulcsra zárja a ház ajtaját, és már rohan is a falun át, egészen a kastély bejáratáig. Arcán végig boldog mosoly ül, cipőjének sarkai ritmusosan kopognak a kőpadlón. A folyosók festményei közül többen udvariasan köszönnek neki, egy kalapos hölgy még ízlését is megdicséri, ő pedig olyan szívesen állna meg beszélgetni velük, ám nem teheti, így is, csoda, ha az Igazgató úr még várja őt. Azt még gyorsan megérdeklődi a divatkedvelő hölgytől, hogy merre találja Wickler úr szobáját, majd már rohan is. Az óráról távozó hangosan nevetgélő diáksereg között lavíroz, magassága és fiatal arca miatt egy idegen könnyedén hihetné róla is, hogy a tömeg része. Nem lóg ki a sorból, egyedül a fekete talár hiányzik, amit viszont nem biztos, hogy vásárol magának, hiszen nincs elragadtatva az általános talárszabászat mostani munkájától. Régebben gyönyörű dísz- és hétköznapi talárokat varrtak, de ahogy a jó modor, az is kiveszett a világból. A kastély déli szárnyára fordulva aztán nagy sietségében beleütközik egy ismeretlen, magas férfiba, aki pontosan akkor ért a sarokra, mint ő, így tökéletesen elállták egymás útját. A nő kigyulladt arccal szabadkozik, közben reszkető kezeivel gyorsan megigazítja az idegen felsőruházatát, hogy egy mosoly múlva sarkai ismét kopogjanak.
Az igazgató úr szobáját ezen a folyosórészen már hamar megtalálja, és egy mély sóhajt követően koppant párat az ajtón, majd be is nyit rajta, hogy először csak fejét dugja be rajta, és kislányos örömmámorba essen az alak láttán. Szélesen mosolyog az úrra, mert úgy érzi ismeri őt. Olyan sokat hallott már róla, hogy képtelen egyszerű idegenként tekinteni rá.
- Igazgató úr! Szép napot Önnek! Én lennék Wessinger Lilla, Bottyán Anna lánya - mutatkozik be, miután becsukja maga után az ajtót, és helyet foglal az idősödő férfi asztalánál. - Ugye, megkapta anya levelét? Úgy örülök, hogy fogadni tudott!
Rendületlenül mosolyog, tekintetét végig az úr szimpatikus arcán tartja. Barnáiban izgalom csillan, olyasfajta, ami csak kevesekében lelhető fel, de övéibe az évek során észrevétlenül olvadt bele.
Hozzászólásai ebben a témában
Gróf Wickler György
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 34
Összes hsz: 45
Írta: 2014. június 22. 14:42 | Link

Wessinger kisasszony


Szemüvege visszakerül a helyére, ő maga pedig ismét felkel az asztaltól, hogy az ablakból csodálhassa az udvart. Ekkor kopogás hallatszik az ajtóból, s egy elragadó fiatal hölgy kukucskál be a résen, mikor odapillant. Szakálla mögött széles mosoly jelzi őszinte örömét vendége láttán, majd int asztala felé, jelezve, hogy foglaljon csak helyet.
- Szép napot Önnek is kisasszony! - A fiatal nő becsukja az ajtót és gyorsan le is ül, Wickler úr pedig követi a példáját; csak éppen az asztal túloldalán. Megemeli ama bizonyos levelet és jókedvűen biccent. - Úgy bizony, megkaptam. Őszintén szólva nem számítottam rá, hogy ilyenkor látjuk majd a kedves lányát az iskolánkban.
Az ősz férfi rásandít Lillára, aki biztosan rájött már, hogy talán egy kissé túlkorosnak fog itt számítani.
- Ó de modortalan vagyok, óhajt egy kis frissítőt, süteményt? - Ha erre a válasz igen lesz, egy pálcaintéssel magához varázsolja őket, s mivel már bőven nagykorú vendége van, még alkohollal is szívesen megkínálja, ha arra vágyik. Nincs is jobb, mint majszolgatás közben szövögetni a jövő terveit. Miután megtörtént a kiszolgálás, az első kortyok, vagy netán elutasította a hölgy, rátér a lényegre, nem szeretné rabolni Lilla drága idejét.
- Az édesanyja úgy írta, hogy különórákra szeretne bejárni, egy kicsit letisztázni az otthon tanultakat. Természetesen megengedem, más is járt így már be, ne gondolja, hogy kivételeznék, csak azért, mert Anna régi jó ismerősöm. Azt viszont Öntől szeretném megkérdezni, hogy pontosan mely tantárgyakra gondolt, illetve honnan szeretné őket tanulni? Értesíteném a kollégákat egy bejáró tanulóról. - Hangja lelkesen cseng, és szinte szemei is mosolyognak, mindig öröm tölti el, ha valaki ennyire szeretne valamit.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium