Itt mindig történik valami. Káosz, rikácsolás. Ha nem épp két festmény esik egymásnak, lelkes szurkolók előtt, akkor éppen kifröccsen egy bájital, víztócsán csúszol el. Ezen a helyen képtelenség rendet tartani, mintha minden szerencsétlenség, mely a kastélyban előfordulhat, itt gyűlne össze. Ha erre a folyosóra lépsz, készülj fel mindenre, hiszen bármi megeshet. Sok sikert az utadon!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=571059#post571059][b]Lazriell Hiuron - 2016.03.06. 14:34[/b][/url]

Már nem is tudom megmondani, hányadszor indultam el a könyvtárból a klubhelyiség felé. Megint egy rakás könyv volt nálam. A Mágikus Művészetek címet viselő példány olyan vastag volt, hogy amellett már nem fért más a táskámba, így néhányat a hónom alatt cipeltem. Egyet felnyitottam és jószerével elbújtam benne, miközben róttam a folyosókat.
 Mostanában szokásommá vált a bújdosás. Kedvenc zugom volt a könyvtár, meg a kviddicspálya lelátójának egy eldugottabb része, ahonnan én rálátok a pályára, de engem nem vesznek észre egykönnyen. Sok volt a tanulnivaló, a bűbájtan még mindig nehezen ment és a két legnagyobb szenvedélyemet pedig hanyagolnom kellett egy időre: a rajzot és a kviddicset. Eléggé egyhangúvá kezdett válni az életem ebben az iskolában, főleg hogy keveset voltam a barátaimmal.
 Ezek a gondolatok keringtek a fejemben, miközben szemem a Furfangos Pálcamozdulatok sorain futott végig. Minden bűbáj sikeressége a helyes pálcatartáson múlik...
 Hirtelen megbotlottam, a könyvekből pedig pár darab kicsúszott a hónom alól és a földön puffantak. Ijedten hajoltam le értük. Az utolsót is a kezembe kapva, felnéztem és elbizonytalanodtam... Nem ismerős ez a folyosó. Hol a csudában vagyok?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=571140#post571140][b]Lazriell Hiuron - 2016.03.06. 15:39[/b][/url]

Sűrűn pislogtam, mint hal a szatyorban, amikor valaki a vállamhoz ért.
 - Bo-bocsánat - hebegtem, amikor leesett, hogy kivételesen nem a saját lábamban botlottam el. Nem mertem a másikra nézni, szégyenkezve pillantottam le és a cipője orrát kezdtem el bámulni. Halkan megköszöntem egy zavart mosoly kíséretében megköszöntem a segítséget.
 - Megtudnád mondani, ez melyik része a kastélynak? - kérdeztem lassan és megint körbenéztem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=571205#post571205][b]Lazriell Hiuron - 2016.03.06. 16:56[/b][/url]

-...déli - motyogtam értetlenül magam elé. Nem mondott sokat ez az információ. Elvörösödve bólogattam a fiú kérdése hallatán. Túlságosan is a könyvembe mélyedtem, pedig a folyosón elég gyér volt a világítás - A Levita toronyhoz kéne... valahogy... izé. - Tavaly már épp kezdtem belejönni abba, hogy beszélgessek másokkal. Ez az eredménye annak, ha hónapokig nem állok szóba emberekkel.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=571285#post571285][b]Lazriell Hiuron - 2016.03.06. 19:50[/b][/url]

Gyorsan bólintottam, amikor befejezte helyettem a mondatot. Picit oldalrafordultam, hogy kilássak a könyvek mögül. Ismerős volt az arca, de meg nem tudtam volna mondani, hogy melyik ház és évfolyam tanulója.
 A fiú határozottan beszélt és a nyökögésem ellenére értette, hova akarok kilyukadni. Megörültem, amikor kérte, hogy kövessem és szó nélkül indultam utána. A mosoly azonban gyorsan lefagyott a képemről, amikor kibámultam a folyosó ablakán. Már ennyire sötét van? Hány óra lehet? Mi van, ha megint órákig kell szobroznom a szfinx előtt, hogy valaki beengedjen végre? Annyira későn már nem sűrűn járkálnak ki-be a klubhelyiségbe, így annál kevesebb az esélyem a bejutásra. A rejtvény meg... ahh, hagyjuk. Két év alatt összesen háromszor sikerült magamtól kitalálnom a jelszót, kizárt, hogy most sikerülne. Én és a határtalan kreativitásom...
 - Riell vagyok - mondtam halkan. Inkább meg kellett volna köszönnöm, hogy segítenek nekem, de valamiért csak ennyit tudtam kinyögni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=571319#post571319][b]Lazriell Hiuron - 2016.03.06. 21:34[/b][/url]

Miért vigyorog ennyire? - tettem fel magamban a kérdést. Szemeim kissé összeszűkültek, de mire elgondolkodhattam volna a válaszon, újabb kérdést kaptam.
 - Iiigen. - mondtam kissé elnyújtva, miközben végignéztem a kivett könyveken. - Tudod a vizsgák... - Most a Magyar Kviddics története volt a rakás tetején. Bárcsak lenne gyakorlati része a repüléstannak, elmélkedtem. Azon kívül, hogy megedződöm a cipelésétől, a könyvtől nem érzem úgy, hogy jobban menne a repülés. Kihagytam az utolsó pár kviddicsedzést. Miza biztos csalódott. Majd kiengesztelem valahogy. Talán csinálok nek..
 Folytatódott volna az asszociáció, amikor megint meghallottam Zalán hangját. Az 'illegális' kifejezés hallatán nyeltem egyet. Még sosem büntettek meg, semmiért. Nem most akarom elkezdeni a mínusz pontok szerzését és inkább gyorsítottam a lépteimen, már amennyire ez lehetséges volt. Rövid lábam van...
 - Te is levitás vagy? - bukott ki belőlem. Hülye kérdés volt, utólag rájöttem. Más nem igazán segítene megtalálni, mi merre van pár perccel takarodó előtt. Kivéve ha prefektus. De Zalán ahhoz túl fiatalnak tűnt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=571690#post571690][b]Lazriell Hiuron - 2016.03.07. 23:05[/b][/url]

Tényleg sokat tanultam mostanában, bár a jegyeimen annyira nem látszott meg. Kitűnővel zártam az első évemet, de idén ez nem biztos, hogy sikerülni fog. Azért bólintottam egyet Zalánnak, hogy reagáljak a megjegyzésére.
 Amikor egy sötétebb folyosóra fordultunk rá, először megtorpantam. Semmit nem láttam, csak a folyosó végénél egy halványabb fényfoltot. Összerezzentem, amikor megéreztem, hogy a rakás a kezemben könnyebb lett.
 - Hű. Köszi - mondtam, amint rájöttem, hogy a fiú segített csak. Óvatosan megindultam előre. A lábam kétszer is beleakadt egy felgyűrődött szőnyegben, de szerencsére nem estem el.
 - Egyébként te merre jártál ilyen későn? - suttogtam, mintha attól félnék, hogy a sötétben ott leselkedik valamelyik razziázó prefektus - Csak nem valami csínytevésen törted a fejedet? - kérdeztem viccelődve. Nem gondoltam túl komolyan, csak próbáltam valahogy elfedni a zavaromat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=571891#post571891][b]Lazriell Hiuron - 2016.03.08. 17:31[/b][/url]

 - Aha... - nem tudtam eldönteni, hogy igazat mondott-e vagy sem. Nem láttam az arcát, hogy meg tudjam állapítani. Hagyd rá Riell, amúgy sem a te dolgod, hogy ki mit művel ilyenkor a kastélyban.
 - Hát ti meg mit kerestek itt? - hallatszott egy rekedt hang a sötétben. Ijedtemben nekitántorodtam Zalán vállának és próbáltam rájönni, honnan szóltak. A félhomályban egy hatalmas keretbe foglalt portré körvonalát vettem ki - Tűnés innen - ripakodott ránk a festett alak -, különben szólok a házvezetőtöknek!
 Először megkönnyebbültem, hogy olyasvalaki szólt hozzánk, aki csak két dimenzióban létezik és képtelen lekeverni nekünk egyet vagy pontot levonni a házunktól. Aztán aggódni kezdtem. Mi van, ha már most elkotyogta az egyik portré valakinek, hogy diákok mászkálnak este a folyosókon? Halkan felnyöszörögtem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=571913#post571913][b]Lazriell Hiuron - 2016.03.08. 18:23[/b][/url]

 - Hékás - hadartam, amikor éreztem, hogy húzni kezdenek a taláromnál fogva - Jól van, megyek már.
 Lehet, hogy már kezdtem idegesíteni, azért húzott ennyire. Nem csodálkoztam, sokaknak az idegére tudok menni, de azért picit elszégyelltem magam. Hogy lehet az, hogy a seprűmön bátrabb vagyok, míg idelent kisegér módjára ugrom minden gyanús nesz hallatán... Bezzeg ha nálam lenne az ütőm...
 Elértünk a folyosó végére. Egyre világosabb lett,  s ahogy befordultunk, elénk tárult egy gyertyákkal megvilágított út. Már épp megszaporáztam volna a lépteimet, hogy bebizonyítsam Zalánnak, tudok én gyorsan is menni (haha, jó vicc), mikor a távolban megpillantottam egy homályos alakot.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=572439#post572439][b]Lazriell Hiuron - 2016.03.10. 21:47[/b][/url]

Hunyorogva pislogtam a homályos alakra, nehezen tudtam kivenni a körvonalakat, de biztos voltam benne, hogy nem csak egy lovagi páncél árnyéka az. Gyorsan Zalánra pillantottam, le lehetett olvasni a számról, hogy Tűnés! Az ő arckifejezése is arról árulkodott, hogy hasonló gondolat járt a fejében.
 Ijedten kaptam levegő után, amikor szemem sarkából láttam, hogy a fény mozogni kezdett az ismeretlennel együtt. Hátráltam egy lépést, és pont elakadtam az első lépcsőfokban úgy, hogy majdnem fenékre estem volna, ha az egyik kezemet nem támasztom hátra. Magamhoz szorítottam a könyveket és a talárom szélében botladozva Zalán után eredtem. Közben kattogni kezdett az agyam. Nem akarok büntetést! Nagyon nem! Mi van, ha utolér... Mi van, ha odaérünk a szfinx elé és nem jutunk be egyből a klubhelyiségbe? Onnan aztán nem lehet hová elbújni.
 Megakadt a szemem egy kisebb ajtón. Talán valami tároló, vagy szertár.
 - Zalán - lihegtem, majd megtorpantam és vadul az ajtóra mutogattam. Nem volt elég levegőm, hogy elmagyarázzam, mire gondolok. Reméltem, hogy rájön magától is: Nem akartam, hogy a Szfinx előtt szobrozva várjuk meg, hogy az a valami elkapjon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=573172#post573172][b]Lazriell Hiuron - 2016.03.13. 18:47[/b][/url]

Az ajtó szerencsére nyitva volt és hangtalanul tárult ki. Gyorsan beléptem, Zalán jött utánam. Ahogy az ajtó becsukódott, még sötétebb lett, egyedül az ajtó résein szűrődött be némi fény. Próbáltam minél halkabban venni a levegőt, de a gyors lépcsőzés után ez igazi kihívásnak bizonyult. Erre még az is rátett egy lapáttal, hogy valami nehéz került az egyik lábamra, még így cipőn keresztül is éreztem a súlyát. Zalán tette le a könyveimet. A szemeim elkerekedtek és halkan felnyüsszentettem. De azon nyomban a szám elé kaptam a kezemet, amikor megláttam, hogy a kulcslyukon átszűrődő sárga fény felerősödött.. Az a valami ott volt éppen az ajtó előtt.
 Feszülten figyeltem, a lélegzetemet visszatartottam. Nem mertem kihúzni a könyvrakás alól a lábamat, féltem, hogy akár azzal is zajt csaphatok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=573648#post573648][b]Lazriell Hiuron - 2016.03.14. 22:02[/b][/url]

Hallottam, ahogy léptek kopognak a lépcsőn. Szóval nem csak valami szellemmel van dolgunk... Bár attól is féltem volna nagy valószínűséggel. Ahogy a zaj elhalt, a fények pedig elhalványultak, halkan kifújtam, a visszatartott levegőt. Az izmaim, amik addig megfeszültek, most elernyedtek, összébb is görnyedtem kicsit. Látni nem láttam, de hallottam, ahogy Zalán is mocorog mellettem.
 Megszeppenve álltam ott még mindig némán és próbáltam feldolgozni a gondolatokat, amik eszembe jutottak. Azóta nem mentem ilyen közel senkihez, mióta Mizánál tettem látogatást  hálókörletükben. Az pedig jó régen volt. Na jó, ha a meccseket nem számítjuk bele, de amikor a levegőben vagyok, rengeteg félelemtől és aggodalomtól megszabadulok. Az már más tészta, hogy helyette más problémákkal szembesülök.
 Azt meg sem kell említenem, hogy Zalán fiú volt. Megdöbbentem, hogy ez nem zavart különösebben. Biztos, mert ő kicsit fiatalabbnak tűnik. Meg különben is, van most más, amiért parázhatok.
 - Megvárjuk, amíg visszajön a szfinxtől? - kérdeztem fojtott hangon, majd lehajoltam, hogy kilessek a kulcslyukon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=573792#post573792][b]Lazriell Hiuron - 2016.03.15. 13:18[/b][/url]

- Szeretem a teát - motyogtam halkan, mint akinek nem esett le az irónia. A lépcső most üres volt, de még láttam a mozgó fényt. Távolodott.
 - Felfele megy - tettem hozzá, amikor a fiú érdeklődni kezdett - Szerinted nem kéne bezárni az ajtót? Ha netán be akarna nyitni visszafelé? - a kilincs alatt kezdtem el tapogatózni, de nem találtam kulcsot a zárban. Előhúztam a táskámból a pálcámat és kérdőn arrafelé néztem, ahol Zalánt sejtettem. Amíg vártam a választ, kihúztam a lábam a könyvek alól, amik halkan puffantak a padlón.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=573863#post573863][b]Lazriell Hiuron - 2016.03.15. 14:11[/b][/url]

Zalán kifakadását hallva leblokkoltam. Ijedten húztam be a nyakamat és lapultam neki az ajtónak, mintha attól félnék, hogy a fiú mindjárt megharap.
 - I-ismerem az ellenbűbájt... - dadogtam alig hallhatóan.
Gondoltam, hogy ha látják, hogy zárva van az ajtó, nem fog vele senki sem veszőrni, hogy kinyissa. De abban a pillanatban nem volt merszem kinyitni a számat, hogy mindezt megmagyarázzam. Lehet, hogy tényleg buta ötlet volt. Még nem voltam olyan tapasztalt a kastélyban való bujdosás terén.
 Megint lépteket hallottam. Úgy markoltam rá a pálcámra, mintha egy gurkóütő lett volna. Kellett nekünk hangoskodni...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=411&post=573923#post573923][b]Lazriell Hiuron - 2016.03.15. 15:08[/b][/url]

Már késő lett volna bezárni az ajtót, a zár kattanását biztos meghallaná az üldözőnk. Behunytam a szemem - nem mintha olyan sokmindent láttam volna nyitott szemmel - és megint visszatartottam a levegőt. Imádkoztam, hogy minél előbb legyünk túl ezen az egészen. Főleg, mivel éreztem, hogy Zalán érezhetően nem kedveli a társaságomat - nem hibáztatom érte, még nem igazán ismer.
 Fura módon az alak nem állt meg, a léptek amilyen gyorsan közelítettek felénk, olyan gyorsan távolodtak tovább, lefelé a lépcsősoron. A szemeim felpattantak és megint kilestem. Tiszta volt a levegő.
 Vártunk még egy percet, hátha visszajön, de nem így történt. Még szerencse. Óvatosan kinyitottam az ajtót. Halvány gyertyafény szűrődött be a kis helyiségbe és megpillantottam a földön Zalánt. Nem mertem megszólalni, de magától is rájöhetett, hogy indulhatunk tovább a szfinx felé.