Bence

Éééés iszkiri! Szegény kislány már maga sem tudja hányadjára akarta ellógni a Bájitaltant, valahogy nem az ő stílusa meg kedvenc tantárgya. Magyarán szólva ki nem állhatja, erre most baklövésére Felagund persze berakott egy plusz órát olyan időpontra, amikor nem lenne órájuk. Lillának meg lövése sem volt efelől, és mivel a tankönyve már ott poshad hetek óta a szekrényben, úgy gondolta, ez az a nap, amikor el kell azt onnan vinnie. Nagy bátran lenyomta a kilincset egy térdig érő, igencsak élénk színekben pompázó egyberészes ruhában, és mit talált ott? Természetesen a tanárának a sziguró tekintetét, egy falka harmadéves kíváncsi pillantását és érzékelte, hogy Fela utána fog indulni. Amilyen gyorsan csak tudott, úgy fordult meg a tengelye körül és pucolááás! Szandálját az egyik kanyarban ledobta magáról, így azok egy pad alá suhanva hagyták a szöszit a tanára elől menekülni - most már mezítláb. Elég szép előnyre tett szert, hisz az ő 17 éves, edzett teste egy idősödő tanáréhoz képest nem semmi, de az öreg csak ott loholt mögötte. Az egyik folyosó kanyarában nem figyelt, épp a háta mögé lesett, hogy milyen messze van a csóka, és BUMM!!!! Úgy letarolt egy hozzá hasonló hajszínü fiút, hogy mindketten a hüvös padlón kötöttek ki. Most jól nevelt kislányként minden bizonnyal elpirulna, de nem volt rá ideje. Térde kisé felhorzsolódott, de oda se nek, máris rángatta fel a jóval magasabb fiút a karjánál fogva halkan rimánkodva is neki, hogy csipkedje magát. Amint mindketten álló helyzetbe kerültek, úgy hozzá méltatlan módon ragadta meg a másik mancsát és iszkolt tovább remélhetőleg úgy, hogy elég csak kapaszkodnia a másik medve tenyerébe és még nem kell szó szerint maga mögött rángatnia.
- Fela üldöz szóval kérlek.. - suttogta hátra, miközben érezte, hogy talpa néha-néha valami ragacsos dologba lép vagy épen majdnem megcsúszik, ilyenkor egyensúlyának megtartása érdekében még jobban belekapaszkodott abba a kézbe, amit birtokolt de nem lassított, nem állt meg. Remélve, hogy a fiúnak sem áll szándékában semmi ilyesmi.