36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Ifj. Holló Albert
Tanár, Végzett Hallgató


Miksáné <3 | Kölyökkutya képű
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 405
Írta: 2023. január 15. 22:05 | Link

Danvers kisasszony

- Szerintem az tökéletes. Nem semmi munkája lehetett benne, hogy tényleg megtalálja ezt a dátumot. - A falnak vetett vállal, féloldalasan hajolok a mellettem álló navinés határidőnaplója felé. Ő a hátát a falnak vetett, mellettünk tanárok és diákok haladnak el, ki a szerkesztői szobából jött ki, ki meg éppen színjátszó próbára siet. Hanni is ez utóbbi miatt járt erre, de mivel az ő próbája csak később kezdődik, és ha már erre tévedt, akkor feltétlenül alkalmasnak találta a pillanatot, hogy egy igen fontos dolgot oszt meg velem. Közel hajolok hozzá, hogy jobban halljam azt, amit mond, mert azért van nyüzsgés nem is kicsi, és közben mosolyogva bólogatok. - Szóval akkor itt jövök be én, és hozom őt is. - Mert nem egyszerűen csak a dátumot egyeztetjük, hanem a részleteket is, noha kívülről nem feltétlenül tűnhet ez csak szimpla tanár-diák beszélgetésnek, sőt, még én is félreérteném, ha nem tudnám, hogy kik is vagyunk egymásnak. - Tökéletes. - Felpillantok, amikor ketten túl közel mennek el mellettünk, és megpillantom a távolban Rue-t. Csak egy pillanatra, mert a következőben már ki is takarják, de amióta Miksa mondta a mosolygást, már én is érzem magamon, ahogy elmosolyodok, így ezzel együtt inkább Hanni felé fordulok, hogy bólogassak arra, amit mond, és szinte kényszerítem magam, hogy ne nézzek fel, csak a lányra koncentráljak. - Rendben, akkor találkozzunk ott. Mikor van vége az óráidnak aznap, lemehetünk együtt is a faluba, felugrunk hozzám, aztán mehetünk is tovább.
Hozzászólásai ebben a témában

Autumn Rue Danvers
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


A Nemes
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 589
Now I'm caught in something
Írta: 2023. január 15. 22:39
| Link

x


Azt hittem ez is egyszerű nap lesz, aminek a végén a könyvesboltból hozott legújabb szerzeményemet olvashatom a kocsmában. Hétvégén úgy se szokott olyan sok ember jönni, hogy képtelenség lenne leülni egy pillanatra. Viszont ahogy bekanyarodtam a tanári szobához vezető folyosóra, egy ismerős szempárra lettem figyelmes. A gyomrom szinte azonnal apróra zsugorodott, és amíg odaértem hozzájuk, folyamatosan emlékeztetnem kellett magamat arra, hogy ennek az embernek bizony van valakije. Ámbár minél jobban vizslattam a kis párost, annál kevésbé voltam ebben magabiztos.
Tisztes távolságba megálltam, és nekidőltem a falnak, hogy ne halljam, amiről beszélgetnek, de Albi mégis tudja, hogy rá várok. Tiszteletben tartom a magánügyét, még akkor is, ha nagyon nem tudom hova tenni, amit látok. Táskámat inkább magam elé húztam, és kikerestem belőle a kölcsön kapott kötetet. Minden nap beraktam, mióta elolvastam, hátha valamikor meglátom. Nem volt merszem írni.
Ránéztem kopott üvegű karórám számlapjára. Volt még egy kis időm a munkáig. Bár nem annyi, hogy sokáig nézegessem még a párost enyelegni.
Utoljára módosította:Autumn Rue Danvers, 2023. január 15. 22:40
Hozzászólásai ebben a témában

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Ifj. Holló Albert
Tanár, Végzett Hallgató


Miksáné <3 | Kölyökkutya képű
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 405
Írta: 2023. január 16. 05:14 | Link

Danvers kisasszony

Az ember azért lát ezt-azt a szeme sarkából, főleg, ha ez-az igen színes, mint ahogyan azt a közeledő, majd a közelben helyet foglaló Rue is teszi, nekem pedig ezen mosolyognom kell. Utoljára tizenhat évesen voltam ennyire szerencsétlen és izgatott egyszerre, de úgy tűnik vénségemre, így huszonkét évesen megint előjött a dolog, noha a közeg némiképp változott. Utolsó egyeztetések, minden szép és jó, két puszi, egy ölelés, és Hanni megy is tovább, még hangosan visszaszólva, hogy akkor jövő pénteken találkozunk. Én bólintok, de mosolygó alsó ajkamat beharapva már fordulok is, hogy a lány felé lépjek, és ahogy ő, úgy mellette én is megtámasszam a falat, egészen közel hozzá. - Lehetetlen az arcodról olvasni, de feltételezem, hogy végeztél a könyvvel. Vártam a baglyod. - nyilván, mivel akkor nem ilyen körülmények között találkoztam volna vele, nem egy folyosón, ahol mennek el mellettünk az emberek, felnőttek és diákok egyszerre. De most már így alakult, ebből is képes vagyok kihozni a maximumot. Nem, nem és nem, ki sem akarom hozni, hát mit beszélek? Ez csupán csak csevej. - Hogy tetszett? - erős fiú vagyok, már hozzászoktam a negatív kritikához is, de azért remélem, hogy egy kicsit sikerült tetszést találnia Wendelin életében, az én első számú, imádott történelmi boszorkáméban.
Hozzászólásai ebben a témában

Autumn Rue Danvers
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


A Nemes
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 589
Now I'm caught in something
Írta: 2023. január 16. 19:45
| Link

x


Idegesen babráltam az egyik nyakláncommal, amíg oda nem ért. Rápillantottam, és hanyag mozdulattal nyújtottam felé a könyvet. Meglepően közel volt, számomra kicsit túlságosan is. Nem voltam híve mások személyes szférájának megsértésének. Elemelkedtem a faltól, és oldalvást fordulva, kissé távolabb dőltem neki újra, hogy jobban rálássak a férfira. És nem mellesleg növeljem a köztünk lévő távolságot.
- Nem mondtam, hogy küldök baglyot - jelentettem ki egyszerűen, még a szemöldököm is összefutott egy pillanatra a feltételezés hallatán. Agyamat túlságosan lefoglalta, hogy az előbbi szituációt próbáljam megfejteni ahhoz, hogy felleljem a mondatai mögött húzódó második üzenetet.
- Tetszett az író stílusa. Egyedi, és nagyon szépen kidolgozta a könyv történéseit, hogy legyen egy íve a narratívának. A karakternek tetszett a fejlődése, bár kicsit irritáló volt a makacssága. Az egyetlen, amit hiányoltam, az egy kicsivel több kreativitás a halálok terén. Ha én annyiszor halnék meg, ahányszor akarok, akkor biztosan minden módot kipróbáltam volna. Az alapokon kívül. Valószínűleg feljegyzéseket is vezettem volna róla, rangsorolva fájdalom, gyorsaság és hatékonyság szerint. De persze értem, hogy itt a lélekpszichológia fontosabb volt - fejtettem ki kvázi ledarálva a véleményemet, egyetlen érzelem nélkül az arcomon. Aztán hirtelen szűkült összébb a pillám, ahogy tekintetem újra oda révedt, ahol előbb a csinos lánnyal ácsorgott. Ha éppen mondat közepén is volt, kezdtem neki újra.
- Hey, te neked amúgy nincs valakid jelenleg? Mármint egy percig ne gondold, hogy Miksa érzelmei szemernyit is érdekelnek, de ez? - vágtam ki a kezem oldalra, mutatva a két alak hűlt helyére, miközben bíráskodó pillantást küldtem Albi felé. - És a lánnyal szemben sem fair. Tudja, hogy mással vagy?
Hozzászólásai ebben a témában

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Ifj. Holló Albert
Tanár, Végzett Hallgató


Miksáné <3 | Kölyökkutya képű
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 405
Írta: 2023. január 16. 22:08 | Link

Danvers kisasszony

Tényleg nem? Nem figyelhettem, mert akkor már láttam Miksán, hogy a következő pillanatban valamit be fog szólni. Nem értem, hogy mi a baja Rue-val, nekem kifejezetten szimpatikus lány, olyan, akivel jól esik az időmet tölteni. Nem csavargatja a haját, nem kuncorászik, hanem egyenes, egyszerű, kellemes. Hát nem pont ilyen az, amire az ember vágyhat? Az ilyen lányokat kerülöm, nehogy egybe beleszeressek. Arra is van már ötletem, ha az anyukám esetleg rákattanna arra, hogy legyen egy unokája tőlem, mielőtt vége lenne a csodás földi karrieremnek, csak Miksa most nincs olyan állapotban, hogy felvessem neki, hogy mi lenne, ha a nő, aki a felesége lesz, hordaná ki a gyerekemet, és ők nevelnék fel, de úgy, hogy az anyukám is unokájaként szerethesse. Szerintem a szerelem ennyit bőven kibír. De persze, ez a legvégső eset. - Pont ez a lényege. Ez nem a racionalitásról szól, hanem az élvezetekről. Wendelin szerelemmel szerette a maglyahalált, később pedig ez is lett a veszte. De így szép meghalni, azért, vagy akiért, akit igazán szeretsz. - Nem, én nem szeretem igazán azt, ami végül elvisz majd, bár lehet, hogy stílusosabb lenne úgy eltávozni, hogy életem szerelmét védem, ha nem éppen ő mártja belém a kést. Igen, mostanság picit feszkós otthon a hangulat.
- Annyira kíváncsi lennék, hogy miért nem kedvelitek egymást. Kivéve, ha szex is volt a dologban. - Ezt a mondatot már a másik félnek is mondtam, hogy azt nem akarom tudni, ha megfektette Rue-t. - Miksával az életünk nyitott...volt, amíg be nem csajozott. De bocsánatos bűn, ha megtartja a lányt. Nagyon hasonlít rám, mintha testvérek lennénk, így tökéletes anyja lesz a gyerekeinknek. - Jelentem ki fesztelenül, mintha ez egy tény lenne, de lehet, hogy erről az apróságról Laurát is tájékoztatnom kellene. Szereti Miksát, aki az életem szerelme, és akinek én is az vagyok, miért is mondana nemet? - Hanni a húgom párjának a húga. Andris a jövőhónap elején meg szeretné kérni a húgom kezét, de fontos neki, hogy a család is jelen legyen, és mivel tudja, hogy ilyenkor el szoktunk utazni Miksával kikapcsolódni, egyeztette a dátumot a tökéletesen titkos, de mégis feltűnően nagy családi vacsorához. Így Hanni hamarosan a kishúgom lesz, úgy, ahogy Miksa húgai is azok lettek. Nem kezdek ki kiskorúakkal.
Hozzászólásai ebben a témában

Autumn Rue Danvers
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


A Nemes
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 589
Now I'm caught in something
Írta: 2023. január 16. 23:43
| Link

x


Albert szavai nyomán azonnal drága egyetlen anyánk jutott eszembe, szinte azonnal. Makacs dühvel telt meg a mellkasom egy pillanat alatt. - Meghalni mindenki tud. Életben maradni, vagy kitartani a szerette mellett kevesen - szóltam kicsit kimértebben, mint amit a szituáció megkövetelt. Az ellenérzéseim ezúttal nem Albi ellen szóltak, mégis talán úgy tűnhetett. Pláne annak a fényében, amit az előbb láttam. És nem is bírtam ki szó nélkül.
- Komolyan, ti csak a szexre tudtok gondolni? - hitetlenkedtem, és pupilláim íves kört jártak szemüregemben. Már nyílt is a szám, hogy kifejtsem azt a rengeteg dolgot, amiért ellenérzéseket táplálok szíve választottja iránt, amikor csak úgy rám zúdította a fél életét. Egy lépést hátráltam, és kitártam magam elé a kezem.
- Oké, elég lesz, ezt én mind nem akartam tudni - ráztam hozzá a fejem. Hirtelen minden idealizált kép, amit eddig láttam megdőlt. Aki előttem állt nem volt más, mint Miksa legjobb haverja. Egy férfi, aki biztosan kihasználja az összes nőt, akin megesik a pillantása. Mégis hogy lehettem ekkora hülye?
Aztán a nagy magyarázkodását hallva már majdnem megenyhülök újra, ha nem lett volna ott az a kicsi kis utalás a végén.
- Kiskorúakkal nem mi? Csak mindenki mással? - vontam fel a szemöldökömet. Éreztem, hogy számomra ennek itt vége kell, hogy legyen. Egyszerűen nem akartam többet tudni. Többet érezni, vagy csak egyszerűen látni. - Tudod mit, felejtsd el. Amúgy is mennem kell. Nagy Sándor prof már várja a beadandóm - csaptam rá az órámra, majd intettem a tanári szoba felé.
Hozzászólásai ebben a témában

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Holló Albert
Tanár


hoppanálás oktató
offline
RPG hsz: 126
Összes hsz: 149
Írta: 2023. január 18. 20:30 | Link

Danvers kisasszony és kisfiam

Az igazgatóval kellett váltania néhány szót, illetve a pszichológussal is. Vészesen közelednek a vizsgák, és ilyenkor szeret extra lehetőségeket biztosítani, illetve megismerkedni a negyedévesekkel. Ez utóbbi eddig el is maradt, annyira rákoncentrált a mostaniakra, így némi faluújságra szúrt órarendböngészés után meg is találja, hogy éppen most lenne alapozó órájuk, vagyis tökéletes alkalom arra, hogy összeismerkedjenek. Albertet viszont nem találja sehol, de a hangját mintha hallaná - egymillió hang közül is megismerné a szeretett gyermeket -, így a folyosóra lépve már látja is, elindul felé. A felesége ugyan kéri, hogy a gyermekeiknek adjon teret, de ugyan mi rossz sülhetne ki belőle?
- Danvers kisasszony, elnézést, hogy megzavarom a beszélgetést. Fiam, most lenne órád a negyedévesekkel, bemutatkoznék nekik most, ha nem baj.
Valójában úgy véli, hogy semmi oka ne lenne a gyereknek nemet mondani az öregének, így hát elégedetten biccent, majd elindul tovább, de azért még hátrafordul, mielőtt eltűnne a szem elől.
- És beszélj anyáddal, mert aggódik miattad.
Hozzászólásai ebben a témában
Ifj. Holló Albert
Tanár, Végzett Hallgató


Miksáné <3 | Kölyökkutya képű
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 405
Írta: 2023. január 18. 20:44 | Link

Danvers kisasszony és az apám

Szíven üt az, amit mond, főleg a kimértség, és ez az, ami emlékeztet arra, hogy nekem pontosan ezért nem is szabad szeretnem, mert nem tudok maradni, mert nincs annyi időm, hogy egy teljes, közös életet adjak valakinek, pedig szeretnék, vagyis szerettem volna, mert már nem szabad úgy tekintenem erre, mintha most is szeretném. Én inkább arra fókuszálok, hogy a szeretteim boldogok legyenek, hogy mindenki megtalálja a maga útját, és, hogy ameddig csak tudok, jelen legyek én is. Ahogy nézem őt, azon kapom magam, hogy szeretném neki elmondani, hogy mi is történik velem, hogy szeretném, ha azok közé tartozna, akik tudják, hogy mennyire rövid időm van még, azonban, amikor kinyitom a szám, mégsem ezt mondom, hiszen ez teher, amit látok a szüleimen és Miksán is, teher, amit egyiküknek sem kéne cipelni. - Egyetértek, meghalni valóban könnyű, azonban ott van az az opció is, hogy szeretnél kitartani, de nincs lehetőséged, vagy éppen azért ágálsz az ellen, hogy valakit mélyen megszeress, mert tudod, hogy nem tudod megadni, amit megadnál. - az én döntésem pedig innentől fogva logikus és ésszerű. Nincs szerelem, nincs szívfájdalom.
- Brit tudósok szerint nem csak, azonban az agyunk olyan, hogy ha végeztünk a szexre gondolással, akkor van harminc másodpercünk, míg valami másba bele nem látjuk megint a szexet. Az egyik haverom egyszer egy szegélylécbe látta bele, bár ő eléggé be volt tépve akkor. - a lényegen viszont nem változtat, hogy igen, mindenbe képesek vagyunk belelátni. Látom, ahogy megenyhül, még akkor is, ha nem tudom tartani a határokat, azonban a következő pillanatban megint felháborítom, de most nem a jó értelemben, és hirtelen érzem, hogy nem kéne magyarázkodom, mégis megteszem, szinte azonnal, finoman megérintve a könyökét. - Nem, nem, nem, nem én nem. Nem úgy, ahogy hiszed. Nem használok ki senkit, nyílt lapokkal játszom, és csak olyannal megyek el messzebb, aki benne van abban, amit adni tudok. - hozzátenném, hogy ő vele éppen azért, mert nem csak ennyi lenne, nem juthatok el eddig sem, de akkor egészen biztos, hogy felképelne, és azért, ezt mégiscsak elkerülném. Ahogy szívesen elkerültem volna azt is, hogy megszólítanak, mert eddig nem titok, hogy nem hangoztattam, hogy ki is vagyok én, de hát mindenki tudja, hogy ő kicsoda. - Rendben, a mai témát úgyis megvitathatjuk a következő alkalommal is, jó ütemben haladunk. - Végül úgy csinálok, mintha egy idősebb tanár lenne, és sétál is tovább, amikor visszafordul, és tudom, hogy ezzel vége a játéknak. - Felhívom őt, apa, mindenképpen. - hozzátenném, hogy jól vagyok, de tudom, hogy az sok kérdést vetne fel, így csak nézem a távolodó alakját.
Hozzászólásai ebben a témában

Autumn Rue Danvers
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


A Nemes
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 589
Now I'm caught in something
Írta: 2023. január 18. 23:15
| Link

x


Egy pillanatig mind a ketten csöndbe burkolódzunk. Lassan a folyosó is kihalni látszik. Agyam a szavait forgatja, keveredik a saját keserűségemmel, és habár valahol sejtem, hogy a bölcsesség szintén tapasztalaton alapszik, mégis úgy reagálok, mintha csak teóriákról beszélgetnénk.
- Ez hülyeség. Félni a haláltól a legirreálisabb érzelem. Egyszer mindenki meghal, ez tény. Vannak, akik öreg korukban, vannak, akik balesetben, de az is lehet, hogy holnap félresikerül egy varázslatom, és holnap után már itt sem vagyok. Attól még nem fogok magamtól megvonni minden érzelmet, és nem fogok zárdába vonulni, hogy biztos ne hiányozzak senkinek - magyarázok hevesen, pedig éppen nekem nem volt jogom erről magyarázni. Én vagyok az, aki három éve nem mer kialakítani rendes emberi kapcsolatokat. Én, aki még a testvéreit is ellökte magától.
Az érintésre megfagy az ereimben a vér, és teljesen megdermedek. Habár indultam volna, mégis megvárom a magyarázatát. Nem értem a mögöttük rejlő utalásokat, félmondatokat, és ez csak bizalmatlanságot kelt bennem. Ám mielőtt megszólalhattam volna, a perifériában feltűnt egy újabb alak. Karjaimat összevontam a mellkasom előtt, ahogy felpillantottam a tanárra.
- Professzor úr - biccentettem, és pillantásom a környezeten zizegett a "fiam" szóig. Értetlenül vontam össze a szemöldököm, és járattam íriszeimet a két férfi vonásain. Hogy nem tűnt eddig fel?
Csöndben hallgattam őket, és még egy ideig nem szólaltam meg, amikor már az idősebbik Holló ellépett a párosunktól. Aztán kifejezéstelen arccal Albi szemeiben kutattam az igazság után. - Nyílt lapokkal játszol mi? - tettem fel az egyetlen kérdést, immár igazi dühvel a hangomban. Utáltam, ha megvezetnek. Utáltam, hogy elhittem.
Hozzászólásai ebben a témában

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Ifj. Holló Albert
Tanár, Végzett Hallgató


Miksáné <3 | Kölyökkutya képű
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 405
Írta: 2023. január 19. 08:31 | Link

Danvers kisasszony


- Nem, félreértesz, én nem a haláltól félek, csak elkerülni szeretnék olyanokat, amik a halálommal hátramaradnak. - Olvastam egy könyvben nemrég, hogy ez az egyetlen közös bennünk a világ összes élőlényével együtt, hogy egy nap mind meghalunk. Amikor láttam Róza kocsiját elsüllyedni, benne Miksával, aki nem bukkant fel, megtapasztaltam, hogy milyen kiszámíthatatlan is ez az egész. Én, a magam halálával kapcsolatban optimista vagyok, azt mondták, hogy a legidősebb ember, akiről tudnak, hogy ebben a betegségben szenvedett, negyven éves korában halt meg, tehát, én magam is akkor fogok. Aztán Fabiola levelet írt, elmondta, hogy hirtelen kezdett el romlani az állapota, hogy nem hiszi, hogy annyi ideje van, mint tervezte. Pillanatok kérdése volt a leépülés előrehaladása. Én pedig, ha tehetném, már tegnap elmentem volna hozzá, hogy olyan hosszú ideig legyek vele, amíg már csak meg nem un, és el nem zavar. - Bárcsak hasonlítanánk ebben. - Én görcsösen ragaszkodom ahhoz, hogy ne legyen több szenvedő a szükségesnél. Idővel a húgomnak is meg kell majd tudnia, de már csak akkor, amikor nem tikolhatom tovább, de addigra remélem, hogy feleség lesz, és talán édesanya is.
- Nyíltakkal. - Már akkor éreztem, hogy hűvösség vesz körbe minket, amikor az apám megszólított, és most, ahogy Rue-ra nézek, ahogy meghallom a hangját, tudom, hogy én okoztam ezt, bár nem tudom, hogy miért, hiszen nem hazudtam semmiben, de mégis meg kell magyaráznom neki, pedig a magyarázkodást sosem tartottam szerencsésnek. - Eridonos voltam, még most is annak érzem magam. Miksa a legjobb barátom, egy napon, sőt egy percben, egy kórházban születtünk, az anyukáink legjobb barátnők, elválaszthatatlanok vagyunk. Ikrek, két apától és két anyától. Én az alapképzés után egyetemre mentem, és most jöttem vissza, hogy a gyakorlati időmet itt töltsem le. Az apám után neveztek el, Albertnek. Az évnyitón, amikor kivittem Miksát, beszóltál nekem, egészen addig ott ültem én is, a tanári asztalnál, Henrik mellett. - Arról viszont igazán nem tehetek, hogy kitakart a bicepsze, az az ember hatalmas, és nyilván olyan, akit sokkal előbb észrevesz mindenki, Miksával is ez a helyzet.
Hozzászólásai ebben a témában

Autumn Rue Danvers
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


A Nemes
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 589
Now I'm caught in something
Írta: 2023. január 19. 23:35
| Link

x


Úgy tűnt tényleg nem értem Albertet. Nem tudom megfejteni a gondolatait, a szándékát. Nem volt olyan, mint Winter, vagy Zack, és véletlenül se volt olyan, mint Paul. Összefontam a karjaimat a mellkasom előtt, nem dacosan, inkább csak védelmet követelve. Mogyoró tekintetem a vonásait vizslatta, próbálva eldönteni, hogy csak játszik-e velem. Mint Zack. Lehet csak Miksa vette rá. Ők is fogadtak. Aztán mégis én maradok hoppon, mikor már elhiszem, hogy van olyan férfi, aki nem csak azért közelít, hogy megfektessen.
- Bevallom, az évnyitón nem figyeltem. Olvastam, és már csak azt láttam, hogy Miksa valakivel halad ki, pár elsős pedig megsemmisülve ül az asztalnál - jelentettem ki, még mindig azon morfondírozva, hogy vajon hogyan álljak Albihoz. Most őszintének tűnt. Túlságosan, amihez szintén nem vagyok hozzászokva. Az a sok titok, ami mindig övez, a kérdések, amik a levegőben lógnak, de nem lehet őket feltenni. Mégis annyira ismerős, hogy szinte már barátságos. És talán épp ez történik jelenleg is. Mert tudom, hogy valami mégis van, mégsem tudom lehámozni a hagyma rétegeit, hogy eljussak a válaszig.
- Miért magyarázkodsz? Hagyhattad volna, hogy csak elsétáljak - léptem meg mégis a kérdést. Olyan más volt. Az arcomról is le tudta olvasni az értetlenkedést. - És most mi lesz? Hogy tudom, hogy tanár vagy? - tettem hozzá halkabban. Valamiért nem szerettem volna, ha vége szakad a barátságunknak. Könyvek és okoskodás, de mégis olyan megnyugtató.
Hozzászólásai ebben a témában

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Ifj. Holló Albert
Tanár, Végzett Hallgató


Miksáné <3 | Kölyökkutya képű
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 405
Írta: 2023. január 20. 05:51 | Link

Danvers kisasszony

- Ha én így indítottam volna az első évemet, ahogy ők, akkor az apám, aki sosem bántott, de tényleg, egy rossz szóval sem, valószínűleg olyan véresre seggelt volna, hogy egy hónapig nem tudok leülni. - Ez nem túlzás, ez az igazság. Tudom, nem szép azt mondani, hogy régen minden jobb volt, de tény, hogy régen minden jobb volt. A kislányok kislányok voltak, a tisztelet pedig alapvető volt. Az, hogy beszólogatunk egy prefektusnak és egy olyan embernek, aki rengeteget dolgozott azért, hogy a házunk megnyerje a házkupát, nem volt éppen természetes. Mindenki tudta, hogy hol a helye. - Miksa védelmező, nem maga miatt ment neki annak a lánynak, hanem azért mert egy szerettét bántották. Sokszor ő maga sem tudja, hogy milyen erő lakozik benne. - Mondom én ezt úgy, és teljes nyugalommal, hogy egyik pillanatban még az instát bogarásztam a következőben pedig már a falnak nyomja találtam magam, miközben kést szorongatott a kezében. De akkor is tudom, hogy engem nem bántott volna. Nem akart bántani, csak nem tud megbirkózni az érzelmeivel.
- Nem szerettem volna, hogy csak elsétálj. - van valami benne, ami hozzá húz. Nem tudom megmondani, hogy mi, egyszerűen csak nem tudok távol lenni tőle, pedig mindenkinek az lenne a legjobb. Nem tudom megadni azt, amire a lányok vágynak, vagy azt, amire én is vágyok, mert egyszerűen képtelen vagyok elfogadni, hogy nem én rendelkezem az életem felett, hanem egy kór. Dobogós mágustusabajnok voltam, párbajokat nyertem, versenyekre vittek, akár még a leghatalmasabb mágussá is válhattam volna, majd egyik pillanatról a másikra letaglózó ténnyé vált, hogy haldoklom, hogy az agyam és a varázserőm fokozatosan leépül majd, és bár jól hangzik, hogy van még tizennyolc évem, de ha meg is érem, nem fogok a végén senkit sem felismerni, és úgy halok majd meg, hogy nem tudom, kik vesznek körül, nem kérhetem senkitől, hogy ebben legyen partner. - Mit változtat, hogy tanítok? Engem ismertél meg, van egy foglalkozásom, pénzt keresek, az egyik legszebb szakmát választottam, és örülök, hogy a tudásomat átadhatom. De én, ezzel együtt is én vagyok, Rue.
Hozzászólásai ebben a témában

Autumn Rue Danvers
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


A Nemes
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 589
Now I'm caught in something
Írta: 2023. január 29. 18:19
| Link

x


Nagyon nem tetszett, ahogy az akkori szituációról beszélt. Lehet, hogy a lányok túllőttek a helyzeten, de attól még a nyilvános megalázás nem megoldás. - Miksa akkor is neki ment volna a lányoknak, ha őt bántják. A nagy egója nem bírta volna el, hogy egy kislány a szájára veszi - feleltem reflexből, kicsit indulatosabban, mint kellett volna, és ezért nem is fűztem semmi mást a témához. Ha beleforgunk a Miksa spirálba, akkor nem lesz belőle kiút, ám így is pont elég időt pazaroltunk el rá.
Nem hittem neki. Nem hihettem el, hogy "csak úgy, nem szerette volna, ha elsétálok". Ez olyan mondat volt, amit begyakorolnak a tükör előtt, hogy igaznak tűnjön. Biztosan.
- Igen, ez igaz. Nem leszel más ember, de a kettőnk viszonyának változnia kell. - A tanárok nem próbálják felszedni a diákokat. Legalábbis nem normális körülmények között. És bármennyire tudtam, hogy vannak kivételek, Albertet nem számoltam közéjük, és akkor dől az elmélet. Nem hazudna? Talán mindent rosszul látok?
- Például... például akkor mostantól magázódnom kell veled? Vagy... átgondolnom, hogy mit mondok! Mármint nem kéne, hogy így számon kérjek egy tanárt, mint ahogy most is teszem - túrtam bele a hajamba, ahogy rájöttem, hogy ugyanúgy folytatom az információk tudatában is. Az agyam egyszerűen képtelen feldolgozni. Az előbb még csak a kedvességével nem tudtam mit kezdeni, most meg már hirtelen Holló professzornak kéne szólítanom?
Hozzászólásai ebben a témában

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Ifj. Holló Albert
Tanár, Végzett Hallgató


Miksáné <3 | Kölyökkutya képű
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 405
Írta: 2023. január 30. 16:39 | Link

Danvers kisasszony

-Nem.- ezt olyan határozottan mondom ki, hogy talán még egy kicsit magamat is meglepem, de talán inkább azzal, hogy nem akarok ilyen keményen ellenszegülni neki. - Nézd, Miksa nem tett volna ilyet saját maga miatt, ebben biztos vagyok, és nálam jobban senki sem ismeri a világon. Magasról tett volna rá, ha neki szólogatnak be, és tudom, hogy azt fel sem vette, viszont ő védelmező, védi a sajátjait, és az a lány hozzá tartozik. - Fene se hitte volna, hogy egyszer ezt fogom mondani, de igen, van egy lány, aki Bontovich Miksához tartozik, és ezt nagyon is tiszteletben kell tartani, ahogy azt is, ahogy ő vigyáz rá. Ez egy teljesen más szituáció volt, mint csak pimaszkodás.
- A kettőnk viszonyának? - kérdezek vissza egy kicsit ráncolva a szemöldökömet, mert nem igazán értem, hogy ez alatt mit is ért. Talán észrevett valami olyat, amiről én azt hittem, hogy teljes nyugalommal és könnyedén tudom leplezni? Miksa még rendben van, hogy látja, de másnál, főleg nála, ezt nem biztos, hogy szeretném. A helyzetem nem éppen rózsás. - Merlinre Rue, dehogy. Laura se magáz engem, pedig őt tanítom is. Neked nem vagyok a tanárod, csak egy ismerős arc. Nagyjából egyidősek vagyunk. Én technikailag még egyetemista vagyok, a gyakorlati időmet töltöm itt. Szeretem, hogy őszinte vagy velem, hogy van véleményed, és nem azt nézed, hogy mi a beosztásom, hanem engem, Albertet, azt az embert, aki fejbevert egy ajtóval, és nem azt, aki bemegy és elmond pár információt a világunkról, vagy azt, akinek az apja gomorgörcsöt okoz a végzős évben. Ne változz meg ezért, mert én ezt pont így szeretem, kérlek. - nézek rá kérlelőn, remélve, hogy valóban eredményt is érek el nála.
Hozzászólásai ebben a témában

Autumn Rue Danvers
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


A Nemes
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 589
Now I'm caught in something
Írta: 2023. január 30. 22:23
| Link

x


Védekezőn felemeltem a kezem magam előtt, amolyan "jól van értem" arckifejezéssel. Ám egy fél pillanatig látni lehet egy apró mosolyfélét is a szám sarkában, amit az a gondolat okoz, hogy ugyanígy reagáltam volna, ha valaki bármi rossz szót mert volna mondani Winterről. Vagy Summerről, csak ő a kevésbé balhés a társaságból. A szeretet az már csak ilyen, elfogadjuk egymást minden hülyeséggel együtt, és habár mi is tudjuk, hogy botorságot csináltak, attól még más nem mondhat semmi olyat. Kész. Pont.
- Hát... tudod... - akadtam meg a visszakérdezésre. Nem is hittem, hogy ez ilyen kétértelmű. Talán ha a fejemben nem kapcsoltam volna össze Miksával, most bele is pirulok. - Eddig barátok voltunk, és most meg... tanár vagy. Én meg diák - ismertetem a szituációt, mintha nem lenne vele tisztában az első pillanattól.
Esetlenül és kétségbeesetten pillantottam fel Albertre, miközben magyarázott. Értettem az érveit, de közben mégis zavart a tudat. Nagyot sóhajtottam. - Jó, rendben, de akkor legközelebb valami kevésbé Bagolyköves helyen találkozzunk. Nem akarok újra összefutni az apáddal, és hallani, ahogy "Danvers kisasszonynak" szólít. Olyan öregnek érzem magam tőle - fintorogtam, de csak hogy jobban elüssem a téma súlyát. Az igazság inkább az volt, hogy féltem tőle, hogy megírják a pletykalapok. Szinte láttam magam előtt a főcímet "Újabb embert hálózott be a szektavezér". Végre elültek kicsit körülöttem a dolgok, nem kellett újra szítani a tüzet.
Hozzászólásai ebben a témában

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)
Ifj. Holló Albert
Tanár, Végzett Hallgató


Miksáné <3 | Kölyökkutya képű
offline
RPG hsz: 387
Összes hsz: 405
Írta: 2023. január 31. 08:25 | Link

Danvers kisasszony

Kíváncsian nézem őt, fogalmam sincs, hogy ebből mit szeretne kihozni, de amikor megszólal, elmosolyodom. Igen, ahogy eddig is, úgy most is igaz az, hogy én tanár vagyok, ő meg diák. De tanár létemre simán étkezem az Eridon asztalánál és töltök időt a barátaimmal. Főleg kisebbeket tanítok, a diákjaim az utolsó évemben válnak nagykorúvá, egészen odáig tökalsók, szóval nekik ez még csak nem is furcsa.
- Vagyis, legyünk titkos barátok? - teszem fel a kérdést szinte suttogva, bizalmasan közelebb hajolva hozzá. Szórakoztató, hogy ezen aggódik, ő először a környezetemben. Jó, Laurának is volt ilyen furcsa mellékzöngése az elején, bár neki a magázás se ment jól, mert velem ellentétben, ő tudott rólam, én meg azt hittem, hogy a fiatalságom az oka annak, hogy nem tud megbirkózni velem. Aztán persze egy holdfényes éjjelen csak úgy hozzánk lett vágva a tény, ez pedig, így belegondolva, nagyon Miksás volt. - Az öregem határtartó, minisztériumi ember. Egyszer még az anyukámat is Holló asszonynak hívta, mert nem figyelt rá. Legalábbis ő ezzel indokolta, de szerintem meg ez jött a szájára. - talán csak akkor fagyott meg körülöttünk otthon a levegő, mert persze mind ott voltunk, és éreztük, hogy máshol akarunk lenni. Ráadásul Eszter aznap mutatta be Andrist, szóval volt ott káosz. - De rendben van, Danvers kisasszony, ha ön úgy véli, hogy megfelelőbb, találkozzunk eldugott helyeken, titokban. - sajnálom, tudom, hogy ez nem kellene, hogy szórakoztasson, és mégis szórakoztat. - Mikor és hol?
Hozzászólásai ebben a témában

Autumn Rue Danvers
Bogolyfalvi lakos, Vendéglátós


A Nemes
offline
RPG hsz: 447
Összes hsz: 589
Now I'm caught in something
Írta: 2023. február 3. 23:29
| Link

x


Nem is tudtam eldönteni, hogy Albert viselkedése, vagy szavai hoznak jobban zavarba. Az előbb még nekiestem, aztán nekem esett, most meg itt suttog a folyosó közelében, mintha... Még a gondolatot sem akartam folytatni. Hátrébb hajolva a fejemmel, egyenesen a szemeibe néztem. Azokba a kiskutyásakba, amelyek pimaszul csillogtak vissza rám.
- Csak nem szeretném, hogy a környezet hatással legyen a barátságunkra. Ettől még nem kell titkosnak lennie - jelentettem ki magabiztosan, és feletébb diplomatikusan. Nem hiába jártam hát politikai szakirányra.
Elnevettem magam a példán. Annyival másabb lehet a családja. Másabb, mint az enyém az eltűnés előtt, és után. Valahogy ezt a kettőt mindig szétszedem, mert hiába jött hozzánk vissza két év után, számunkra talán örökre meghalt. Talán önző volt a felfogás, de az is, ahogy hazatért. A vér nem válik vízzé.
- Önre bízom Professzor úr. De ha a kreativitása elapadna, vagy híján lenne a repülő szárnyas állatoknak, a könyvesboltban mindig megtalál - kacsintottam rá, és ezzel a végszóval be is nyitottam a tanári ajtaján, hogy teljesítsem eredeti küldetésem.
Hozzászólásai ebben a témában

I N T U I T Í V   D Í V A
(Hollósi, 2021)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium