36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. augusztus 21. 16:14 | Link


Ahogy festek. || Zenebona|| Piros-zöld tincseim is vannak, csak hátul.


Ez is egy hosszú nap volt az ifjú eridonos számára. Vizsgái felét letudta már, de a másik fele még mindig hátra volt. Fáradt sóhajokkal szedte lábait, hogy végre visszatérhessen az Eridon oltalmazó falai közé s elpanaszkodhassa szobatársainak, mennyire fejvakarós volt a Sárkánytan vizsgája. Ami azt illeti, úgy érezte, egész tűrhetően sikerült, legalábbis megbukni belőle nem fog.
Nem is figyelte merre vitték lábai, még mindig a sárkányok csontszerkezetén gondolkodott, hogy eleget írt-e vajon vagy kifelejtett valamit belőle. Az utóbbi elképzelhetőbb volt. Azonban már kár volt rajta szorongania, hisz beadta Brightmore professzornak.
Auróra hirtelen megállt és gyanakvóan lenézett. Az a zöld pocsolya, mintha látta volna már. - Biztosan csak képzelődöm. - motyogta duzzogva. Végül vállát vonva tovább ment, aztán még vagy kétszer látta feltehetően ugyanazt a pocsolyát, amely alakra és színre megegyezett emlékeivel. - Ez lehetetlen - gondolta.
Szeme sarkából ismét furcsán mozgott a kivetülő árnyéka, mintha integetett volna neki. Amilyen gyorsan csak tudta, odakapta a fejét, azonban az árnyék már nem csinált semmit. Lehet csak az agya rosszalkodott a fáradtsággal és paranoiával együtt. Már megint. Mindenesetre a hirtelen fordulat nem tett jót az amúgy se stabil testtartásának, egyszóval eltaknyolt. Bele a zöld, ismeretlen trutymóba, könyvei pedig kitudja merre szálltak el.
- Most komolyan? - hasalt fel, míg homlokáról egyenesen orrnyergén keresztül vándorolt lefelé az ismeretlen cucc. Nagyon remélte, nem hányás volt. - Ó, az istenit!
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Theodore B. Marchetti
Diák Eridon (H), Elsős mestertanonc


tasmanian devil | Sátánka
offline
RPG hsz: 138
Összes hsz: 212
Írta: 2021. augusztus 22. 00:47 | Link


hős leszek - mai rongyaim


Beleböfög a kastély idilli, tökéletes csendjébe. A kultúrparaszt megéhezett, és még pár hete felfedezte, hogy van konyha, ahol még enni is kap. Így, miért ne alapon osont le, még takarodó előtt, hogy teletömje magát, mert vacsoraidőben párolt borsót lőni a másik felé fontosabb volt. Akkor amúgy sem kívánta, na. Aztán megjött az ihlet és akkor már ki is használta, hogy amúgy sem tud a seggén maradni nyugodtan. Jók ezek a vizsgák eddig, talán átrugdossák mindegyiken és akkor elmondhatja, hogy ni, hát ő már harmadéves. Jelentsen ez bármit is, mert ő ebbe már belekeveredett. Ez most a mágusiskola általánosa? Vagy közép? Annak mondjuk örül, hogy nem kell sűrűn hangosan olvasnia és matekra járnia, vesszen a tűzbe az összes képlet, úgy néz ki, a varázslóknak nem szükséges sem a kovalens kötés, sem a deriválás, így ő eldöntötte, varázsló lesz. Hogy azon belül mi és hogy egyáltalán konyít-e akármihez, mindegy az már. Biztos lesz valami neki való is.
Azonban a jövőkép fejtegetés helyett ideje elindulni vissza a körletbe, ha nem akar az utolsó napokban suvickolni valamit, mert pontot már nem vonnak sehova, na de por mindig van valahol. Bleh. Igazából még mindig nem fél, hanem unja, szóval kanyarodik és fordul be a folyosóra. Nincs egyedül. Noha már azzal, hogy itt a kísértetek tényleg léteznek, nem kell Szellemirtót hívni és még beszélni is lehet velük, már ismert előtte, attól még sok más minden akad erre. Jobbára egy másik diák. Szemöldöke szökken fel, ahogy pislog hátra, de ahhoz még elég messze, hogy a gyér látások mellett bármit is kivehessenek egymásból. Valamit nagyon keres? Integet neki, hogy várja már meg, egyedül tök unalmas minden, erre nem elsiet? Megijedt? Lehet UFÓ-nak nézi? Mondjuk az elég szerencsés lesz, ha az ott egy prefektus és a karjaiba sétál. Valamit motyog, Teddy pedig megiramodik utána, nem is véve észre, hogy bármi is van a lába alatt – ő abba gyönyörűen, mint a pocsolyába, beletrappol. És ekkor vágódik el a csaj. Csak annyit hallani, hogy felröhög, ahogy közelebb ér, mert hát, ez a kódex első lépése: kiröhögni, aztán lehet a segítség.
- Találtál egy százast? Felezünk? - nyújtja a kezét a csajnak lefelé, hogy akkor itt az úriember, felsegíti. - Mibe fejeltél bele? - dől előre, hogy jobban lássa a cuccot. Ó, ebben sétált az előbb is? Értetlen néz a másikra, lehet mocsarat csinál?
- Ez a te műved? - kérdi komolyan, mintha épp prefi lenne és jön mindjárt a büntetés érte. - Segíthetek? - vigyorodik el végül.
Hozzászólásai ebben a témában



Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. augusztus 22. 22:15 | Link


Ahogy festek. || Zenebona|| Piros-zöld tincseim is vannak, csak hátul.


A lány nagyon el volt foglalva pillanatnyi rémületével, melyet agya okozhatott és mindez egy mellette integető árnyék formájába ötlött képet. Hisz nem látta, csak a periférikus látásában, ott meg azért valljuk be, nem lát tisztán az ember fia-borja-lánya.
Kacagás ütötte meg füleit s már tudta, hogy nem egyedül volt, illetve valaki biztos végignézte, ahogy az ágrólszakadt elsős megijedt a saját árnyékától és jobbára úgy döntött kicsit meghempereg a földön lévő ismeretlen trutymóba, had gyakorolhassa a ruhatisztító bűbájt. Biztos sok haszna lesz, ha például egy mosodába helyezkedik el.
Szégyellve magát feje ismét lebakkant, homloka hangosan koppant a folyosó kövén. Aztán csak felnézett, had lássa már ki volt ilyen jókedvű. Hunyorogva vizslatta és egy bozontos fiú sziluettjét vette ki, mely egyre tisztábbá vált. Ki volt az? Jogos a kérdés, de nem. Nem az előző árnyék izé. Igen, húsvér ember volt. Szintén igen, ismerte már őt látásból, plusz ma az ő hajába is landolt Teddy borsójából, amit alig tudott kifésülni.
Megragadta hát a segítő kezet és nyöszörögve, de leginkább a fiúra támaszkodva felállt, ismét kétlábra majd levéve magáról ujjatlan, kötött mellényét és azzal kezdte orcáját törölgetni.
- Hmm, százas? Talán a tárcámban van, de minket neked mugli pénz? - vette el arcától az immáron ronggyá vált ruhaneműt s felnézett a fiúra. Nem értem.
- Nagyon remélem, hogy nem hányásban hemperegtem, mert lehet Vuk az én számon is kiszalad a végén. - bár szagra nem tűnt hányásnak és igazából állagra sem annyira, de erre azért nem vett volna mérget.
- Én csak... az Eridonba tartottam visszafelé és lehet icike-picikét eltévedtem. Ja, és lehet ez a folyosó extrája de.... integetett nekem egy árnyék! Aztán elestem, ide. - mutatott a földre, ahol még akkor is látszott az elkenődött paca. Ismételten, a lökött tyúk úgy vágódott hasra pontosan a folyosó közepén, ahogy egy kilapított béka szokott feszenkegi az országút közepén. Nem fair - gondolta, azonban az élet olyan, mint egy gyermekingecske. Rövid és általában szaros.
- Na és te? - vonta fel a szemöldökét, kezeit csípőjén megpihentetve, teljesen elfelejtve azt, hogy a még mindig trutymós pulóverét épp szoknyába törölte. Persze, erről mit sem sejtve.
- Azt ugye tudod, hogy diákoknak ilyenkor már ágyban a helyük - pimaszul vigyorgott a szőke hercegre fehérlovon. Bár ez a fiú nem volt se szőke, se herceg és a lovát is elhagyhatta valahol. De jó fej volt vele és felsegítette. Ez nem elfelejtendő. Az inkább, hogy rendesen kiröhögte.
- Amúgy ügyesebb vagyok a látszatnál! - mentegetőzött.
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Theodore B. Marchetti
Diák Eridon (H), Elsős mestertanonc


tasmanian devil | Sátánka
offline
RPG hsz: 138
Összes hsz: 212
Írta: 2021. szeptember 20. 11:15 | Link


hős leszek - mai rongyaim


Ennek ez a menete. Semmi rosszindulat nincs benne vagy épp gúny, a nevetés ösztönös, főleg utána az, ahogy segít is. Most mindegy, hogy trutyi vagy nem trutyi, nem zavarja, mivel még mindig nem egy finnyás gyerek. Egyszerű matek, valaki elesik, fel kell szedni. Szerencsére nincs olyan erőben a csaj, hogy lerángassa maga mellé a koszba, már csak az hiányozna. Nem mintha sírna, vagy annyira rossz lenne, de akkor már kettejüket kellene felszednie. Azt nem tudja, hogy mi történt és miért, vagy éppen miért hunyorognak ennyire rá, talán elhagyta a szemüvegét és alig lát. Lábát jól megvetve lesz támasz, a többit meg majd utána kiokoskodják ha kell, ha meg nem, akkor mindenki mehet a dolgára.
- Ja ez ilyen hülye mondás – engedi el, mikor vetkőzni kezd, majd azzal törli magáról a retket. Lehet van nála zsebkendő, viszont az pontosan annyit érne, mint halottnak a csók, így nem ajánlja fel oly nagylelkűen. Lehet abba csomagolta a rágót és akkor még pluszban kellemetlen is lenne az egész a trutyi mellett. - Ha valaki elesik, akkor mondják, hogy biztos pénzt talált – mutogatja közben, hátha leesik a poén, de ezek szerint az most kikerülte szerencsétlen lányt. - Amúgy pénz meg azért kell, mint mindenki másnak: elkölteni – mondjuk a mugli pénz része a kérdés, de csak kapcsol ebből, hogy tudja mi az, sőt, használni is szokta. Elengedi a dolgot és közelebb hajolva szimatol párat, majd leguggolva vizslatja a trutymó maradékát a padlón. Nemes egyszerűen nyúl ki és dugja bele a mutatóujját. Nem, nem kóstolja meg.
- Nyehh. Ez nem hányás, inkább olyan… műtakony. Lehet még jól is tesz a bőrnek – egyenesedik fel és törli a mocskos ujját a nadrágjába. Szerencséje volt, bár úgy néz ki, itt vannak olyan kulturáltak az emberek, hogy egyéb végtermékeiket nem a falakra, folyosókra helyezik el. Tök jó, még a fiú vécébe is be lehet menni anélkül, hogy rettegni kellene.
- Áhhá! Eltévedtél – bólint egy nagyot, a feje ugyan nem esik le persze. - Ha most prefektus lennék, nem hinnék neked. De mivel nem vagyok, nekem mindegy miért vagy kint – vigyorodik el szélesen. Még hogy ő meg egy jelvény. Az lenne az iskola egy olyan napja, ahol el kellene gondolkodni a bezáráson, mert a vezetőség megzápult. Heccnek jó lenne, de ő és a szabályok? Be nem tartja egy részét – mint most –, miért várná el, hogy más is megtegye. - Árnyék? Nocsak – néz körbe látványosan, mintha ő is keresné azt, miközben nem is hisz ebben. Végül csak megvonja a vállát. - Lehet, hogy kísértet. Vannak erre – pillant le végül a trutyira. Neki is új volt meg sokk, amikor látta és találkozott egyel, majd végül röhögve rohant át rajta, hogy a jeges érzet a feje búbjáig elöntse. A kísértet nem volt boldog tőle, azóta is inkább kerüli.
- Enni voltam a konyhában. Aztán sétáltam, ellőttem egy cigit meg ilyenek. Csak a szokásos – mintha arról magyarázna, hogy órán volt, tök normális, hogy ő idekint van és teszi a dolgát. Ahogy asszonyosan a csípőre vágja a kezét a másik, felröhög. - Nocsak! Friss prefektus vagy csak erkölcsrendész? - nem hagyja annyiban, sőt, ő is csípőre teszi a kezet és ki is tolja azt kicsit. Hogy lehet így állni? - Ágyban lehetek bármikor, de éhesen? Neeem, nem szabad – rázza meg a fejét, majd leengedi a kezeit. - Olyan ügyes vagy, hogy egyedül visszatalálsz vaaagy kísérjelek el? Te döntesz – elhiszi ő, taknyon elcsúszni mindenki tud.
Hozzászólásai ebben a témában



Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. október 7. 00:48 | Link


X  Ahogy festek.   X  Zenebona   Piros-zöld tincseim is vannak, csak hátul.


- Műtakony? - rázta ki a hideg, hisz elég undorítónak hangzott. Bár nyugodtabb volt, amiért tényleg nem hányásról volt szó, de talán annak már meglett volna a következménye: Ő is behányt volna a fenébe.
- Áh, szóval a nem prefektus szerint kísértet? Hát nagyon remélem, hogy csak egy kopogószellem akar belőlem hülyét csinálni. Mert akkor jelzem: SIKERÜLT! -hangsúlyozta bele a semmibe, mintha csak tényleg valami szellemnek szánta volna. Nem, nem volt őrült. Igen, kicsit se normális. Nem, tényleg nem normális. Azonban valószínűleg csak a saját képzelete volt a felelős mindazért, ami nem is volt ott, de azt állította, hogy ő bizony látta.
Nem vagyok őrült. Láttam!
Valóban elég asszonyosan állt be, ahogy számon kérte Teddyt, de be kellett vallja, így azért hangulatosabb volt az egész szituáció. Olyan anya-fia. Bár nem voltak rokonok. És fiatalabb is volt a sráctól. A prefektusi rangot meg felejtsük is el. Szégyelld magad össze, Korni!
- Enni és cigizni? - mintha nem értette volna tisztán, úgy csinált. Nagyon is jól hallotta, csak furcsa volt, hogy mások milyen lazán megengedték maguknak a kinti csellengést, míg ő meg a többi beszari elsős körmeiket rágva vacognak, hogy "JaJ, MiKoR fOg ElKaPnI eGy PrEfEkTuS, Ó MÁJ DZSÍZÜSZ" vagy valami hasonló. Ja.
Végülis tökre tudott hinni Teddynek, látszott rajta, hogy az a tipikus laza srác volt, akivel tök jól el lehet bohóckodni. Megérte a társasága. Talán. Nem tudta. Remélte.
- Hát... ha te is visszafelé tartasz, célszerű elmenni együtt, nem? És.... még szórakoztathatnánk is egymást. Elvégre az eridonosok a legviccesebbek, azt mondják. És te is vicces vagy meg elvileg én is... általában rajtam csak nevetni szoktak. Nem jó indulattal, szóval valamennyire viccesnek számítok még így is. Viccesen vicceljünk vicca.... érted? - vicca-vissza, haha. Humor Herold jött visszakérni a rangját Kornélia!
Gyorsan a folyosón végig kémlelt, majd vissza Teddyre és megint végig a folyosóra kandikáltak szemecskéi.
-  Merre kell menni? - kérdezte tök ártatlanul, nem tudta pontosan merre is volt az arra. Vagyis de. Előre vagy hátra! Na ez volt a nem mindegy.
- Próbáljuk meg előre! -mutatott ki maga elé és NAGYON merte ajánlani a folyosónak, nem ugranak békák a nyakukba vagy haskolnak el valami taknyon. Immáron duóként.
Utoljára módosította:Agárdi Kornélia Auróra, 2021. október 7. 00:49
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Theodore B. Marchetti
Diák Eridon (H), Elsős mestertanonc


tasmanian devil | Sátánka
offline
RPG hsz: 138
Összes hsz: 212
Írta: 2021. október 13. 21:53 | Link


hős leszek - mai rongyaim


Bólint egyet, mint valami értelmező szótár. Műtakony hát, abból is egy egészen fasza fajta, mert ahogy tapogatta, fel sem tűnt, hogy akár az lehet. Szóval biztos nem az, de ezt már nem teszi hozzá.
- Igen. Az is ilyen ragacsos, nyúlós valami, néha kicsit szagos, de alapvetően se nem szar, se nem hányás, így maximum csak azért leszel hiszti, mert alig akar lejönni – mert van annak egy ilyen kellemes tulajdonsága, hogy fene mód ragaszkodik. Valamit valamiért elv, könnyebb a gyomornak befogadni. Bár amivel ő találkozott, legtöbbször formázva volt és a falra, plafonra dobálták fel.
- Hah, hát mi lenne? Zsákosember? A jeti? Mit láttál? - mert most már kezd érdekes lenni az, amin ennyire kiakadt. Meg van róla győződve, hogy nem látott mást, mint azt, amikor közeledett felé, de… hát ez már csak ilyen. Láttak már elegen ufót vagy rosszabbat is, és azokat sem lehetett csak úgy meggyőzni az ellenkezőjéről. Nem is ez a célja, egyszerűen kíváncsi. Felőle a csatkai Szűzanyát is láthatta, ha az esik jól a lelkének, akkor rajta.
- Ja. Ebben a sorrendben. De ha valaki kérdezi, akkor korrepetáláson meg miafaszom szakkörön voltam – vigyorog egy sort. Nem hülye ő, bár tudja, nem menti ki semmi, ha egy prefektus elébe kerül, főleg nem attól, hogy idekint kóborol. Legalább a csaj is tudja, hogy nem éppen eminens példánnyal került egy légtérbe.
- Nem tudom mi a célszerű – vakarja meg a fejét. Az, amit a csaj mond, ez tökre egyértelmű, csak neki muszáj a szavakon lovagolnia. Még mindig a fordítórúna segíti, ha levenné, kevésbé lenne ilyen érthető, de amúgy egészen jól ismerkedik a nyelvvel és mindennel. Káromkodni már segítség nélkül is tud, viszont kötve hiszi, hogy a lánynak arra van szüksége, hogy öt percen keresztül mocskos szavakat hallgasson egy olasz szájából. Pedig amúgy menő, szerinte. - Azt mondják? Én úgy hallottam bátor meg merész meg ilyen. A vicces is jó, végül is, nekem bejön – ízlelgeti magában a jelzőt, mintha érdekelné. Ezek olyan retek skatulyák, amiknek sok értelme nincs: hülye is kerülhet a levitába, nem beképzelt gazdag a rellonba, fapofa az eridonba és nem épp cukorfalat a navinébe. Szóval, ezek csak jelzők, amiket valakik anno kitaláltak és azóta mindenki ezeken lovagol. Tegyék. Akkor se érdekelte hova kerül, miközben beosztották. Emlékszik, ahogy egy másik elsírta magát, mert az egész családja egy helyre járt, ő meg nem. Erre Teddy mit csinált mikor beosztották? Megvonta a vállát és ment tovább.
- Téged kinevetnek, rám meg úgy néznek, mintha szarvaim lennének és úgy hívnának, hogy Lucifer. De egye kutya, tegyék. Értem én, értem. Nos, akkor… szórakoztass – mintha valami úr lenne, úgy legyint egyet felé, majd röhögve fordul irányba és átlépve a taknyot, halad előre.
- Hát elvileg erre, aztán balra. Ööö, kerültem egyet, várj – megvan egy szokott út, de úgy néz ki, azt mindig sikerül éppen eltévesztenie vagy van ott valaki. - A menetel lényege, hogy előre történik. Kiváló felfedezés – vigyorogva lépked hát, rajta ne múljon, nem hátra. Közben azért is szívja a vérét. - És akkor jobb vagy bal?
Hozzászólásai ebben a témában



Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. október 19. 02:26 | Link


X  Ahogy festek.   X  Zenebona   Piros-zöld tincseim is vannak, csak hátul.


- Hogy mit láttam? A saját árnyékom!- na, ez így nem jó, ha nem fogja körül írni valószínűleg az jön le Teddynek, hogy Kori annyira betoji, hogy még a saját árnyékától is tele lesz a liberója.
- Mármint az árnyékom integetett nekem, de én nem integettem magamnak. Miért integetnék magamnak? De az árnyékom megtette ezt helyettem – próbálta bizonygatni. Nem, valóban nem volt normális egy kölyök, de holdkóros sem. Az, hogy integető árnyékokat látott… hát igazából a fények játéka is lehetett, pillanatnyi figyelmetlenség vagy álmosság és ezek egyvelege keveredhettek a fantáziájával, melyek miatt rémeket látott. Megesik az ilyen.
Szóval csak kajálni volt meg bagózni, elvileg. Igazából őt sem érdekelte annyira, hiszen nincsenek sem összenőve, sem pedig olyan helyzetben, hogy a másik előtt igazolniuk kelljen magukat. Szóval ezt végül belátta és hagyta a fenébe az asszonykodó felkérdezéseket. Ha egyszer valamilyen hiba kerülne a gépezetbe és kinevezné egy gyenge pillanatában a vezetőség őt prefektusnak, na, akkor lenne értelme. Addig persze megül a fenekén, issza a kakaóját és megpróbál nem lebukni, ha hülyeséget csinál.
- Na jó… csak a saját tapasztalatom. Elvileg tényleg a bátrak háza, de itt leginkább bohókásabb emberekkel találkoztam leggyakrabban. Nagyon kedvesek – vallotta be füllentését, azonban már nem tudta mit és kinek higgyen. Szerette volna jobban ismerni az odajárókat, de nem mindenki volt kíváncsi egy elsős fárasztó kérdéseire, melyek amúgy egyértelműek lesznek idővel.
- Szarvaid? –torpant meg, és ha a fiú is megállt kezeivel a homloka felé nyúlt, hogy megtapogathassa azokat a bizonyos szarvakat.
- Erre... balra… mi? – összezavarodott és a folyósón bámult végig. Totális labirintusnak érezte, amely még bánthatja is.
- Jaj már! – forgatta a szemeit és könyökével finoman meglökte annak karját – Nem kell szívni ám a vérem! – nyújtogatta nyelvét és vigyorgott ő is – Legyen bal! – fogalma sem volt, mi lesz balra, de a döntést rábízták ezért nyugodtan döntött. Egyszer úgyis kilyukadnak valahol és remélte, takony meg minden undi trutyi nélkül meg is ússza azt.
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Theodore B. Marchetti
Diák Eridon (H), Elsős mestertanonc


tasmanian devil | Sátánka
offline
RPG hsz: 138
Összes hsz: 212
Írta: 2021. október 23. 18:28 | Link


hős leszek - mai rongyaim


Értetlenkedő fejet vág, mert valahogy nem áll össze neki ez az egész. A takony sem, de azt elengedte, már csak maximum cipője talpán van egy kevés, a többit pedig tökéletesen kerülte ki. Nem is azon van a hangsúly, hanem az árnyékon. Meg a fejét is megvakarja, hátha kijön az egyenlet. Sehogy sem sikerül neki.
- A saját árnyákod? De azt én is látom – a fényektől bőven vetül, most is kicsit, nappal meg bőven. Aztán rájön a csaj is, hogy olyat mond, ami nem egészen kerek, így kiegészíti. Továbbra sem nagyon vágja, azonban azt a részt igen, amikor már kicsit nő a parafaktor. Az már mondjuk komolyabb eset, van az a szint, amikor elszáll az ész és mindent lát az ember, de nem hiszi, hogy a másikat ez fenyegeti.
- Váááágom. Lehet csak a fények vagy sok volt a süti vacsira. Nyugi, nincs itt semmi – persze, ennek ellentmondva forog körbe és nézelődik, mintha keresne, hallana valamit. Majdnem hozzá is lehetne tenni, hogy „ugye?”, viszont most is csak játszik, szórakozik, hátha kicsit még növeli azt a faktort. Nem hiszi, hogy valóban lett volna bármi más, így elengedi a dolgot. Majd akkor akciózik, ha lesz valami.
Elregéli ellenben igencsak könnyen, hogy merre járt, pedig néha jobb lenne, ha szépítene és csak a kaját mondaná. Aztán tök mindegy valahol, hogyan ássa el jobban magát, szebb renoméja nem mostanság nem lesz.
- Hát ki hogy bátor, igazából – hümmög párat, ahogy elgondolkodik. Végtére is, ez is olyan, mint minden: más látja és határozza meg, hogy ki az, akire bátran néz. - Persze, ez nem a gyászház. Van arra másik, szóval dögivel botlasz bele ilyenekbe – van elég alak rá, nem is kell feltétlen Teddy-t keresnie érte. Ezek szerint most ismerkedik a hellyel, a népekkel. Nem a legegyszerűbb dolog, ezt ő is ismeri, végigment rajta, hogy aztán eldöntse, neki néha jobb egyedül, akkor senki sem károg. Szerencsére mostanság azonban bőven megleli azokat az alakokat, akikkel lehet mókázni. Tuti nekik is kellet idő arra, hogy rálássanak, külsőleg vad, amúgy lehet vele mulatni.
- Aha. De nem igaziból – pislog fel a tapogatásra. - Értem úgy, hogy furán néznek, mert hát… nem vagyok olyan csinoska, mint a srácok nagy része ugye – mutat itt az oldalán csörrenő láncra, a kicsit már kopott, de még feketére festett körmeire. Így csak érti, mire céloz. Közben megpróbálnak eljutni valahova, kicsit forgolódik, mi merre, de megleli azt, hogy hol van. Azt, hogy merre tovább, még nem.
- Vááárj – este van, ilyenkor más, mert kevés a fény, nem úgy működik, mint nappal. Jó, olyankor legtöbb esetben a nyájat követi. - Miért nem? Olyan jóóó – vigyorog egyet, majd felröhögve elindul balra, ha már az a válasz. - Nem kell félned, megvédelek a szörnyektől. Oszt mesélj, minek jöttél ki árnyékot keresni?
Hozzászólásai ebben a témában



Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. november 27. 22:56 | Link


X  Ahogy festek.   X  Zenebona   Piros-zöld tincseim is vannak, csak hátul.


Látta Theddy arcán, aki nem igazán értette őt. Valószínűleg Kori sem csak értetlenkedő, hanem konkrétan bamba fejjel nézne vissza a másikra, ha Theddy helyében ő lett volna. Nem tudta, hogy magyarázza el neki, hiszen még ő maga sem tudta, hogy egyáltalán látta-e és ha igen, mit magyarázzon el. Valószínűleg a lánnyal csak a fények és az agya játszott. Ennyi történhetett, amit úgy fogott fel, mintha az egy valós dolog volt ott. Vajon tényleg az volt?
- Tuti, hogy nincs? - kérdezett vissza félénken, ujjait tördelve s megrezzent, ahogy a másik forgolódni kezdett. Ő is látta? Mit látott? Mit keresett?
Aztán az asszonykodással együtt jött a témaváltás és megtudta, merre járt a találkozás előtt Theddy.
- Gyászház - megismételve a szerinte mókás szót, felkacagott. Erre reagálván az egyik folyosón lakó kép válaszként visszanevetett és Kori arcára fagyasztotta a vigyort egy pillanaton belül. Miért nem szólt senki neki, hogy egyébként nem csak vigyázni kellett ott, de liberót is hozni magával annak, aki félős?
- Melyik az a gyásszház? Csak hogy tudjam... Nem nagyon vágom még ezeket a házas témákat. Először tényleg azt hittem, egy kis házikóban leszek a többi elsőssel meg egy tanárral - ismerte be szégyenkezve. Nem tehetett róla, muglik közül jött, ott nem szokás ilyen személyiség alapján szétosztott megoldás.
Óvatosan nyúlt oda és tapogatta meg Teddy homlokát, ám ő nem érzett semmilyen szarvat, még pattanásból származó dudort sem. Úgy hallgatta, ahogy bevallotta nem az odajáró fiúk egyik másolata. Erre nagyot bólintott. Tényleg nem volt.
- Igaz, eddig nem sokat dumáltunk, de szerintem te így vagy jól és egyedi! Nem kell mindenkinek Ken babának lenni, ha akarnék egy Ken babát... vennék  -vonta meg a vállait és igyekezett úgy dicsérni, ne legyen félreérthető. Ő valóban így gondolta és szerette volna, ha Teddy érezné, Korival lehet barátkozni és beszélgetni.
Miközben elindultak vissza, majd a fiú rászólt, hogy várjon, ő abban a pozícióba megdermedt, ahogy volt. Nem mert megmozdulni mert... mert mi van, ha épp belelépett valamibe, amiről jobb ha nem tudott?
- Azért ne szívd, mert csak a vámpírok szívnak vért! - mutató ujjait ajkaihoz helyezte, szemfogakat imitálva velük egy ostoba grimasszal együtt - Ha vámpírrá válnál, akkor szívhatod nyugodtan, de cserébe engem is vámpírrá teszel! - jelentette ki és feltartotta a kisujját, mert ő bizony kisujj esküt óhajtott.
Magabiztosan irányította magukat balra, nagyot bólintott és hálás volt, hogy nem egyedül kellett kóborolni ezeken az őrült folyosókon.
- Hékás! Az árnyék kergetés nagyon is jó muriii - újabb nyelvöltés volt látható a lány részéről - Egyébként ma volt a sárkánytan vizsga és annnyira elrontottam -csattant homlokán a mancsa - De szerintem meglesz, csak gyengén - vonta meg vállát - Ja és sétáltam is még kint - tette hozzá.
- Mondd csak, milyen érzés cigizni? Már a mugli sulimba is sokan szívták, de itt is sok diákot látok. Milyen? A vámpírok is cigizhetnek? Olyan menő! - ámuldozott.
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Theodore B. Marchetti
Diák Eridon (H), Elsős mestertanonc


tasmanian devil | Sátánka
offline
RPG hsz: 138
Összes hsz: 212
Írta: 2021. december 23. 20:28 | Link


hős leszek - mai rongyaim


Lehet ma dobja le az ékszíjat az agya, vagy már rég megtette, de most veszi észre csak. Lehet, aztán ki tudja, az biztos, fogalma sincs, hogy miről hablatyol a másik, annyi biztos: valamit látott, parát kapott tőle és bamm. Itt tartunk. De hamar tovább is lapoz ezen az egészen. Mert ő ilyen.
- Tutti – bólogat is, bár nem tudhatja biztosra, mert hát, utána sem nézett. Viszont eddig véres, láncát csörgető kísértetet sem látott vagy zombikat, úgyhogy nincs para. Elég sokat van kint, látnia kellett volna, ha van valami.
- Na, megnevettetted a fogatlan parasztot a képen, tíz pont – erre egy erős „hééé” és további szitokszavak a válaszok a portréalaktól, akiről szó van, de nem is figyel rá, csak legyint egyet. Nem ért a művészetekhez. - Hát a zöldek. Ülnek a merev pofájukkal meg a „ki ha én nem” arcukkal, hogy mekkora királyok ők. Jó, akadnak ott is jó arcok, de na. Lényegében érted. De akár a kék is, azok állandóan csak könyveket bújnak meg okosak – ez aztán a tökéletes bemutatása az iskolai házaknak. Még egy-két szó, és ő fogja írni a prospektusokat az elsősöknek, mi várja őket, amikor idekerülnek. Nem, ha Kornéliának van egy kis sütnivalója, akkor hamar leesik neki, hogy lehet, de csak mondom, lehet, nem kéne sokad adnia ebben Teddy szavainak és jobb, ha maga tapasztalja ezeket ki.
- Ó, köszönöm. A nevelőimnek írásba adnád? Vagy fodrászt vagy rendes ruhákat akarnak adni rám, de amúgy semmi baj velem, csak vegyek már fel egy pólót, ami nem lyukas – fintorog egy sort, emlékezve arra, amikor feljön ez, hogy Maika milyen kis csinos, ő meg… nos, nem. Nem mintha ez visszatartaná bármitől, pont egy miatt vett első alkalomra zöld és rózsaszín hajszínezőt és esett neki befesteni a tincseit. A pillantás megért mindent. -Szal ja. Nem leszek Ken baba. Ahhoz kéne szilikon hogy ilyen szám legyen – csücsörít, mintha csalán csípte volna meg. Látta már a neten a magát élő Ken babának nevező akárkit és jaj, ha valamitől mentse meg a Jóisten, akkor az legyen az. Az ilyenek, mind nőbe, mind férfibe, élő környezetszennyezés.
- Vámpírrá, én? Na az lenne még szép. Végül is, elég fekete ruhám van hozzá. Szólok ha majd megcsócsál Drakula – von vállat, mintha ez így menne. Ha jól tudja, előbb lehet belőle vérfarkas, azokból több van a környéken, de olyankor még ő sem megy ki, mert nem hülye. Ami nagyobb, erősebb nála – mint a kamion, vonat és egy kifejlett vérfarkas – annak nem megy neki.
- Persze, pár feles után az árnyék kerget téged – mutogatja az ivás mozdulatát, nem mintha most részeg lenne vagy épp bármi. A kérdésre ráncolódik a homloka. - Ööö… hát füstöt. Először kapar, köhögsz, utána meg nem érzed. Elvileg nem menő, de sokan azért nyomják, gondolom a sulidban is. Az én volt sulimban is tolták a gyökerek – akkor ő még nem, szárnyai bontogatta csak. Aztán igazából senki nem vette rá, magától kezd mindent. - Nem tudom. Elviekben nekik is lehet, szóval… ja. Miért amúgy, ki akarod próbálni? - pillant felé. Ha ezen múlik...
Hozzászólásai ebben a témában



Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2021. december 24. 00:35 | Link


X  Ahogy festek.   X  Zenebona   Piros-zöld tincseim is vannak, csak hátul.


Megnyugodott. Egy kicsit.
A másik nevetése hallatán Teddyre pillantott, aki... aki nem nevetett. De akkor ki? Mire meghallotta, a fogatlan paraszt jelzőt, már tudta, hogy egy festménynek vált a napja csúcspontjává és ijedten nézett fel. A szitokszavak hallatán, egy pillanat  alatt Teddy mögé szökkent és a lapockájánál elkezdte előre tolni, nehogy a festményhez csatlakozzon más is a rikácsolásban. Nem lett volna jó. Nem tudta, hogy a fiú mennyire volt heves vérmérsékletű, de jobb félni, mint megijedni.
- Aaaaha - próbálta feldolgozni egy rövid válasszal a gyors jellemzést a kastély házairól. Nyilván úgy gondolta Teddy is, hogy a java, tehát nem mindenki, mert például Zalán is kék és ő pont nem az az okoskodós típus. Sőt, ismer egész kedves rellonost is, Maet. Tehát itt is élt, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Príma, megértette.
- Ugyan! Én a nevelőid szemébe is megmondom, hogy ez egy ilyen dolog. Valaki lehet tök normális punk ruhával és lehet egy idióta pöcs Ken babaként - vonta meg a vállait. Mindig is a megbélyegzés ellen tüntetett. Szerinte az nagyon gáz volt, ha valakit csak azért ítélnek el, mert nem úgy néz ki, mint ahogy a sablonnak kell. Bár Kori is sablonnak érezte magát, de mentségére szóljon, ő még kereste a stílust, ami neki jól állhat.
Szemeit forgatta vigyorogva az egyszerű válaszon. Ez körülbelül úgy hangzott, amikor szól az ember az eladónak, hogy szóljon már, ha le van árazva a tej és akkor jön. Na, pont úgy hangzott, de Kori nevetett rajta.
- A-a! Én kergetem az árnyékot, ez nem egy oda-vissza játék. Nincs Kori kergetés , nem-nem! - mutogatta mutatóujjával és határozottan tiltakozott. Elég volt a mini szívrohamokat átélni a szemei sarkában osonó fantom alakok miatt.
- Kapar? Köhögök? - kérdezett vissza értetlenül, mintha baj lenne a felfogásával. Mit szeretnek akkor benne, ha ez ennyire szar? Ki szereti, ha füst szagú és fáj utána a torka aztán meg már nem is érzi?
- Hát... de csak azért, mert nem értem. Mármint értem, csak a miértjét nem. Mert annyi negatívum van róla és... mégis annyi ember szájából látom lógni. Csak kíváncsiságból akarom…- hallott olyat is, hogy elvileg az első két szál után hányni is szoktak meg elájulni. Kori melegen ajánlotta a szervezetének, hogy el ne merészeljen ájulni, mert egyrészt nem kellene megint takonyban hemperegni, másrészt Teddyt sem kéne megijeszteni azzal, hogy a szeme láttára pereg össze a lányka.
- Merre menjünk tovább? Előre vagy vissza? Nem tudom, merre van a nyugati szárny...
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Theodore B. Marchetti
Diák Eridon (H), Elsős mestertanonc


tasmanian devil | Sátánka
offline
RPG hsz: 138
Összes hsz: 212
Írta: 2021. december 27. 10:38 | Link


hős leszek - mai rongyaim


Követi a tekintetével, ahogy a csaj egyenesen a háta mögé rejtőzik vissza, mert épp odafent kicsit elszakad a húr a portréalaknál, aki nem kedvesen tudatja épp ezt.
- Nem fog megharapni – pislog hátra, persze vigyorogva, mert miért ne mulasson ezen. Csak egy kicsit. Nem néz ki olyannak aki ezen most halálra fog sértődni. Ha igen, akkor majd megbékél.
- Vagy valami ilyesmi, az a lényeg, hogy majd valaki ezt okosabban is elmondja ám neked – bólogat, igazából pedig ezt bárki más szebben elmondja, csak ne ő. De ezzel biztosan mély nyomot hagyott benne csak-csak. Mindegy. Lapoz is tovább, mert nem az a lényeg, hanem, hogy haladjanak előre.
- Hja, csak valszeg rád is furán néznének. De ők mindenkire, szóval nem is releváns. Vedd úgy, hogy nem is mondtam semmi – legyintget is párat, mintha mi se történt volna, vagy épp csak magának magyarázna, mintsem a világnak. Tény és való, hogy valahol azért tökre jól esik neki, hogy nem emiatt veszik elő és bélyegzik meg, hogy semmire sem való. Aztán persze valami abból is van benne, a lényeg most megint nem ez. Azért valahol mégis elmondaná ezt ott is, a többieknek, már csak azért is alapon, de tudja, mire odaér majd, semmi nem marad belőle. Abból se nagyon, hogy őt valaki majd jól nyakon csócsálja, viszont a csaj nevet, az pedig külön öröm, mert addig sem parázik valami láthatatlan dologtól, hanem mulat és elfelejtődik a baj. A figyelemelterelés mestere, mondhatni.
- Ki tudja, ki tudja. Én itt a varázsvilágban már semmiben se vagyok biztos – vallja meg ezt most teljesen őszintén, mert mindig talál valami olyat, vagy az találja meg, amire rácsodálkozik. Egy önálló árnyék? A legkisebb lenne.
- Ahha. Ahogy leszívod tüdőre. Egy pár után megszokod, az eleje kellemetlen csupán. Aztán meg ja… füstös – von vállat. Nem tudja elmagyarázni miért jó vagy rossz, nem ment utána, hogy mi miért van. - Áhháá. Ami benne van, az ilyen cucc, amitől rákattansz. Olyan mint a pia. Azok is hülyék lesznek meg összepisálják magukat, mégis isszák, mert jó nekik. Ez is valami olyasmi, csak húgy nélkül. Mer’ jó. Most akarod, vagy majd egyszer? - semminek nem az elrontója, csak a helyes útnak. Megállva néz körbe és hümmög párat. Merre is? - Ööö.. na várj – les ki az elágazásba, majd fordul párat, keresve valami kapaszkodót. - Arra lesz, ja – mutat előre végül, fogalma sincs, hogy helyes irány-e, de a mondóka amit annak idején tanult a fejében cseng és ezt mondja.
- Haladjunk, mert nem az árnyék kap el, hanem egy prefike.
Hozzászólásai ebben a témában



Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2022. január 13. 18:29 | Link


X  Ahogy festek.   X  Zenebona   Piros-zöld tincseim is vannak, csak hátul.


- De akkor igazából senki sem normális, csak azok a sznobok, akik ők maguk is - húzta el a száját és mélyen magában szintén megvetette az ilyen nevelőket, akikről Teddy is beszélt. Ahhoz, hogy agymosott zombi legyen valaki, elég egy lobotómia is, persze ez betiltott beavatkozás már. Ezzel sajnos valóságos szobanövényeket tudtak csinálni az emberekből. Undorító dolognak tartotta a lányka.
Két arcára csapott kezeivel, úgy festett, mint maga a Sikoly című kép.
- Hát akkor mi biztos a varázsvilágban? Ha van semmi, akkor lennie kell valaminek is! - vigyázat, hatalmas filozofálások következnek a kislány fejében. Az élet nagy kérdései fordulnak meg abban a koponyában. Melyik volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Mi a célja az életnek? Miért ragad az ember nyelve a fagyos oszlophoz? Milyen lesz a Föld ötszáz év múlva? Mennyi ideje lehet hátra az emberiségnek? És létezhetnek valódi zombik?
Fejben szorgosan jegyzetelte, a másik tapasztalatait a cigarettával kapcsolatban. Büdös, káros és köhögsz tőle, de mégis kell a szervezetednek. Oké. Ki kell próbálnia egyszer.
- Összepisálják - ismételte meg ezt az egy szót kacagva és el is morzsolt egy könnycseppet mellé.
- Hát... majd, ha felértünk az eridonba, ott az erkélyen kipróbálnám. Most itt nem - az kell még neki, hogy beájuljon a füsttől és megint a takonyba hempergőzzön. No-no senior.
- Nem inkább... arra? - mutatott az ellenkező irányba. Fogalma sem volt, de a prefi szó hallatán szedni kezdte a lábait.
- Akkor inkább egy árnyék legyen - nyekeregte s arra folytatta az útjuk, amerre Teddy mutatta.
- Lehet igazad volt... kezd ismerős lenni a folyosó ezen része - jelentette ki, míg a falakat bámulta. Ezeket a festményeket máskor is látta már.
- Ha a folyosó végén jobbra fordulunk,  akkor elvileg kijutunk és onnan egyszerű az út - állát dörzsölve elmélkedett.
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Theodore B. Marchetti
Diák Eridon (H), Elsős mestertanonc


tasmanian devil | Sátánka
offline
RPG hsz: 138
Összes hsz: 212
Írta: 2022. január 31. 22:07 | Link


hős leszek - mai rongyaim


- Azok se normálisak. A világ őrült, az meg, aki ilyeneket talál ki, főleg. Csak ő a folyamat azon felén van, hogy dirigálhat – Teddy-ből nehezen nézik ki, de sok mindent megért és teljesen komolyan fog fel. A helyzetüket a házaspárnál nagyon is, a világot, csak nem akarja mindig tudatni is azzal, hogy neki ilyen fele is van. Szeret az lenni, ami, szereti, hogy nem akarja visszafogni magát, mert azt mondták és mer más lenni, szabad és laza. Az, hogy emiatt őrültnek nézik, már más kérdés. Annyira sosem, hogy kapjon egy csinos, fehér kabátot, szerencsére. A többi meg nem is számít. Mintha már-már tudatosan építené fel ezt és valahol tényleg így van.
- Ööö – na ez a fogós kérdés negyven milláért. Felezzünk! Ja, itt nem lehet. Megvakarja az állát, majd nagyon okos tekintettel áll elé. Ha lenne szemüvege, most azt igazgatná meg, de még szakálla/bajsza sincs, hogy megpödörje. - Nos, vannak biztos dolgok. Aaa nagy mágia törvényt megtanultam, mert persze rögtön ezt akartam tenni: a pénz meg a kaja nem jön csak úgy a semmiből. Sajnos. Na ez biztos, mint ahogy itt állok – mert na, amikor valakivel közlik, hogy helló, a varázslat igaz, akkor – ha nem kattan meg és habzik a szája élete végéig – egyből arra gondol: EZAZ. Itt a lehetőség. Majd varázsol magának, mint nyuszit szokás a kalapból, egy valag pénzt és… ja nem, nem, ez nem így működik. Csak hamisat lehet másolni, gagyit, de csak úgy a semmiből? És aztán tök csalódás, ennek is semmi értelme.
- Aha. Nem láttál még alkeszt? Jó undorító fajta – párat ő már igen. Főleg, mióta beengedik olyan helyekre mugliéknál, ahol a keményebb arcok vannak. Addig isznak, míg állni se bírnak, jönnek a különböző helyeken távozó dolgok, meg minden. Jó mocskos kívülről, bentről viszont egy ideig buli. Hát na, hányt már ő is, de előtte tök jól érezte magát. - Miért, itt nem jó? Nincs senki. De okkké, ha visszatalálunk, randi az erkélyen – jegyzetel fejben, majd a kérdésre áll meg és néz arra, amerre mutat. Jókat kérdez ma, komolyan. Megvonja a vállát, hogy felőle arra is lehet, amelyik szimpatikusabb, mégis az ő megérzésére hagyatkoznak.
- Félsz a prefiktől? - pislog felé, de persze vigyorogva. - Olyanok, mint a fogatlan kutyák. Kioszt valami tré feladatot és azt hiszi, ő a világ ura – pont telibe érdekli ez őt. Nyújtózkodik egyet és vidáman kurjant egyet elfojtva, hogy ismerős a terep. És tényleg. Erre már járt ma!
- Simaliba, igen. Vagyis még lépcsőfordulók kellenek, de ja. Báááár, balra nem rövidebb?
Hozzászólásai ebben a témában



Agárdi Kornélia Auróra
Prefektus Eridon, Egyetemi hallgató, Másodikos mestertanonc


be Lilith. never Eve.
offline
RPG hsz: 303
Összes hsz: 457
Írta: 2022. február 1. 01:49 | Link


X  Ahogy festek.   X  Zenebona   Piros-zöld tincseim is vannak, csak hátul.


Ha lett volna Kornéliánál más jegyzetfüzet a zsebnaplóján kívül, akkor szorgosan jegyzetelte volna mindazt, melyet Teddy bölcsen osztott meg vele. Ő felsős volt Kori pedig nem, biztos jobban tudta a dolgok menetét, mint a lány. Ebben egy percig sem kételkedett.
- És szerelmet sem! – jelentette ki izgatottan. Igaz, mugli családból származott a lány, de a tévében akárhány varázslós filmet vagy sorozatot nézett, mindből az ömlött, hogy szerelmet és holtak feltámasztását szigorúan tiltott bűvészkedni. Nem szabad baszakodni a természettel és az univerzummal, ezt a lányka is tökéletesen tudta.
- Láttam már, nem is egyet. De azok nem pisiltek be csak irtó büdik voltak és hánytak meg nem tudtak egyenesen járni – jellemezte gyorsan pár szóban azokat a lokál alkoholistákat, akiket Pityunak és Józsinak neveztek szülei. Állandóan a közeli garázsbolt ajtajában gubbasztottak a Mátyás keserűjüket szorongatva egy üveg olcsó sörrel együtt reggelente.
- Nem mert… mert ott jobb. Nem tudom megmondani. Az erkélyen szeretném – felelte félénken, ahogy a cigaretta kipróbálása mellett döntött. Hajtotta a kíváncsiság és nem a folyosón akarta, ahol mindenféle festmények lennének szemtanúi egy „kiskorú megrontásának”.  Természetesen, semmi olyan dolog nem történne, hacsak a cigarettába kóstolás nem számít annak.
- Nem félek csak... csak nem akarok büntetőmunkára menni. A legutóbb is Gábriel bácsinál takarítottam, amiért kint mászkáltam éjszaka és leköptem a Bibircsókos banya portréját papírgalacsinnal – nevette el magát, az egyébként teljesen megérte a vadőrlak kipucolását. Megérdemelte a vén szipirtyó.
Kiértek végre. Nem akarta elhinni, vagyis de. El akarta hinni és el is hitte.
- Jó lesz erre! A végén visszamegyünk arra a fránya folyosóra! – karolt bele Teddy felkarjába.
- Menjünk a megszokott úton és akkor egyenesen mehetnénk az erkélyekre is, mit szólsz? – pislogott rá nagyokat, ő nem mondott le tüdője rombolásáról. Túlságosan kíváncsivá vált.
Hozzászólásai ebben a témában


Don't fucking bark if you can't fucking bite.
Theodore B. Marchetti
Diák Eridon (H), Elsős mestertanonc


tasmanian devil | Sátánka
offline
RPG hsz: 138
Összes hsz: 212
Írta: 2022. február 17. 23:49 | Link


hős leszek - mai rongyaim


Ha tudná szegény lány, hogy agyi szinten bőven nem ott van, ahol kellene, el nem hinné egy büdös szavát sem. Amúgy se kellene, de valamiért az emberek meghallgatják. No nem mindenki, de a mindenki amúgy is le van szarva.
- Ja igen, azt se nem – vagyis lehet, ha azt a nyomoroncot élete végéig szerelmi bájitallal, átokkal, vagy bármi más szarral tömi, de ennyire nem akar ő belemenni. Vannak még dolgok, mintsem elvesztett végtagok helyére se jön új, vagy épp másmilyen, meg egyéb finomságok. Ja, tökre elolvasta és meg is maradt. Mi jöhet még? K-t kap a vizsgáin? Napersze. Attól azért nem fél.
- Egyre megy, mindegy hol jön ki, valami kijön. Valahol. Egy volt tanárom azt mondta, rám is ez a sors vár majd. Lehet lassan el kéne kezdenem, hogy időben odaérjek – igazából neki nincs szüksége alkoholra, ha akar, így is eléggé őrült és parti-állat. Az meg még az ő elborult kis elméjében se megfelelő opció, hogy ilyen vége legyen, ennyire nem beteg. Vannak persze olyan képzeletei, amik igencsak… merészek, de neki még a kukás meló is jó lesz, de csóró nem akar lenni. Abból sok van, ő meg, mint most is látható, nem tucat termék.
- Akkor erkély jelenet lesz, Júliám. Ahogy kívánod – bár ő nemigen jó Rómeó, szóval el is engedi a hasonlatot és lépked tovább. Benne nincsenek meg azok a gátak, amik a másikban igen, de ezzel nincs gond, mert bár tud kérni és akarni, azért van határ és nem fogja beleerőszakolni a másikat. Az nagyon nem ő lenne.
- Hogymiiiiii?! - röhög fel azonnal, ahogy összecsapja a kezeit. Mit művelt? Az agyát eldobja. - Ez zseniális. Az a banya meg is érdemli, de komolyan. Mit követett el? - az már más kérdés, hogy mi volt a büntetés meg ezek, senkit se érdekel. A köpködés igen. Tipikus. Mindjárt arra kanyarodik ő is, bár papír nélkül csak jó turhásat tudna, de az mellékes. Az is elmegy.
- De azon a folyosón nem fog megenni senki – hagyja mégis, hogy belé karolva vezessék a jó irányba, rajta ne múljon. - Jójó, akkor erkély, megyünk már. Csak majd óvatosan, nehogy megegyen a szörny – vigyorog felé, ahogy ha minden igaz, rákanyarodik az eridonos úthoz vezető szakaszra.
Hozzászólásai ebben a témában




Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium