36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Jeges Karina
INAKTÍV


Hóvirág
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 962
Írta: 2015. október 10. 21:21 | Link

E.Ákos


Első tanítási nap, ez volt Karina első napja az iskolában ismét, amióta visszatért Grönlandról és berendezkedett. Idén is a másodikosok padját fogja koptatni illetve a pálcás varázslatokat igyekszik majd elsajátítani. Reméli nem fog mindent felrobbantani csak a suhintásai végett, varázsige nélkül.
Ma pont volt egy lyukasórája, ezért gondolta, elsétál a trófeaterembe, hogy körülnézzen arra. Ez mind szép és jól hangzott a lány csinos kis buksijában, csak egy gond volt, a fejetlenség folyosóján kellett keresztül haladnia ahhoz, hogy a leghamarabb eljusson a trófeaterembe. Természetesen mehetett volna körbe is, de akkor nem lenne Karina, Karina.
Egy világoskék színű farmerrövidnadrágban, fehértrikóban és egy a derekára csomózott fekete-lila kockás inggel trappolt végig a folyosón, könyveit mellkasához szorította, közben folyamatosan figyelte az utat, hogy nehogy eltévedjen. Már jól ismerte a folyosó adottságait, de nem igazán törődött vele, nem gondolta, hogy majd pont őt érné egy esetleges balszerencse. Ugyan.
Karina gyanútlanul lépdelt, nem is foglalkozott semmivel, arcán pedig még mindig az a tipikus lemoshatatlan vigyor villódzott. Szerencsétlen szőke nem is sejtette még akkor, hogy mi vár rá abban a lyukasórában. Ahogy haladt befelé a folyosón körülötte összetört és szétfolyt bájitalok, pocsolyák és hasonló csapdaszerűségek várták a gyanútlandiákokat.

Hozzászólásai ebben a témában


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
Egerszegi Ákos
INAKTÍV


relatíve ártalmatlan
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 205
Írta: 2015. október 11. 14:19 | Link

Jeges Karina


Zsebre dugott kézzel mászkál az iskolában, de nem céltalanul. A célja még számára is ismeretlen, de ő nem szokott csak úgy sétálgatni, és tudja, hogy hamarosan egyértelmű lesz, miért is jött ide, merre tart pontosan.
A fejetlenség folyosója kicsit idegen neki, mert nem szokott hozzá a felforduláshoz, de nem is zavarja különösebben. Sőt, amikor megpillantja már távolról a felé haladó lányt, tudja, hogy erre kellett jönnie. A szája sarkába akaratlanul is egy aranyos kis mosoly kanyarodik a gondolatra, és egy picit, láthatatlanul kijjebb csúsztatja a kezét a zsebéből. Szakértő szemei a lány rövidnadrágját pásztázzák, kicsit el van dugva a zsebe a derekára kötött ing miatt, de így is, mintha valami apróságot látna benne. Nem kell semmi különlegesre gondolnia, nem akarja elvenni, csak van egy jó ötlete. Láthatatlanul azonban nem fog neki menni, a távolság pedig egyre csökken közöttük. Gyorsan forognak a kerekek az agyában, és gyorsan bámulni kezd valamit, ami nem a szőke szépség. Elnéz mellette, kicsit ráncolja szemöldökét, utolsó pillanatban kerül ki valamit. Természetesen nem lenne muszáj kitérnie, de így nagyon picit neki tud menni a lánynak, finoman megérintve a vállát.
 - Úh, bocsi, bocsánat. - Szabadkozik zavart mosollyal, de ismét a távolba koncentrálja a tekintetét és már lép is tovább. Nem vár sokat, lelassít, csaknem megáll, amikor meggyőződik róla, hogy a lány továbbsétált és akkor fordul meg, veszi elő, amit elvett tőle az alatt a pillanat alatt, amíg amaz nem figyelt és összeütköztek. Megfordul és utánamegy, sietős léptekkel, figyelve a terepakadályokra.
 - Hé, figyelj, ez nem a tiéd? Szerintem elejtetted az előbb. - Ahogy beéri a lányt, finoman megérinti a vállát és rávillantja a leginkább letaglózó mosolyát, ami csak sikerül.
Hozzászólásai ebben a témában

Kedvenceim a kviddics, a prefektusok és a felügyelők.
Jeges Karina
INAKTÍV


Hóvirág
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 962
Írta: 2015. október 11. 15:07 | Link

E.Ákos


Ahogyan a folyosón baktatott, boldogan mosolygott ok nélkül. Nem törődve a körülötte lévő kiszámíthatatlanságokkal, ő csak ment és ment. Egészen addig, amíg egy ismeretlen srác hozzáért a vállához. Ha nem volt a fiún hosszú ujjú, érezhette, hogy Karina bőre hidegvolt, mint a jég. A szőkeség megbillent s meg is torpant egy pillanatra. Hirtelenjében elfelejtette, hogy, hogy is mondják magyarul a "Semmi baj"-t, így csak biccentett egyet. Gondolta elég egyértelmű volt a biccentése s tovább indult. Alig lépett ötöt, hatot, mire a fülét ismét a fiú hangja ütötte meg. Hirtelen megállt, megpördült a tengelye körül, s hatalmas kék szemeivel pislogott vissza, igyekezett megérteni, mit is kérdezett a srác, aki egyre közelebb és közelebb lépdelt felé. Mosolygott, majd a fiútekintetét elhagyva a kezében lévő apróságra pillantott. Ákos kezében az, az apró kulcstartó ékeskedett, amit még a tizenhatodik szülinapjára kapott, Karina a nővérétől, Berilltől.
- Igen. Enyém! - szólt megkönnyebbülve, nem hallatszott annyira az, hogy törte volna a magyart, viszont az akcentusa annál inkább érezhető volt. Nem is emlékezetett rá Karyn, hogy elhagyta volna. Talán akkor eshetett ki a zsebéből, amikor nekijött, Ákos. Megkönnyebbülve nyúlt a kis cukiság után.
- Köszön én nagyon. Hogy te megtalál nekem, kulcsartó. Én hálás. - igyekezte a lehető legjobban megértettetni magát a vele szemben állóval. Nem akart az angolnyelvhez folyamodni, csak akkor, ha semmi remény nincs arra, hogy megérti őt, Ákos.
Hozzászólásai ebben a témában


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
Egerszegi Ákos
INAKTÍV


relatíve ártalmatlan
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 205
Írta: 2015. október 25. 11:45 | Link

Jeges Karina


Az övé a kulcstartó. Némi elégedettség ül ki az arcára, ámbár ez nem annyira őszinte. Persze, hogy az övé. Egyszerűen csak kellett valami jó kis ürügy, hogy leszólíthassa, a hős megtaláló szerepében meg igazán jól érzi magát, neki találták ki. Azon viszont tényleg kissé meglepődik, hogy a lány kissé töri a magyart. Most, hogy jobban megnézi, vonásain talán látszik is, hogy ez a szépség bizony nem itt nőtt fel. Tejfölszőke haja, jégkék tekintete, fehér, sima bőre pedig túlságosan elbűvölő ahhoz, hogy valóság legyen.
 - Nos, úgy néz ki, némi kommunikációs nehézségekbe ütköztünk. - Jegyzi meg, de ezúttal angolul próbálkozik, azzal biztosan többre megy. A nyelvtanulás sosem volt valódi erőssége, inkább csak azért tud ilyen jól angolul, mert anyanyelvűekkel gyakorolhatott. Pont ezért ragadt rá más is, nem csak a kosz. Mondjuk egy szép, jellegzetes brit akcentus, nem az a zavaróan érthetetlen fajta. Pontosan olyan, mintha suttogna minden betűt, mégis elég hangos, hogy hallják.
 - Amúgy örülök, hogy segíthettem. Mivel szeretnéd viszonozni? - Kérdését egy apró mosoly követi. Pimasz, szinte észrevehetetlen kis görbület az ajkán, de mégis kissé provokatív. A pillantása is táncba hív, rabul ejt. Le sem veszi azt Karináról, ahogy egy kósza szőke tincset visszaigazít a helyére egy hanyag mozdulattal.
 - Egerszegi Ákos vagyok, örvendek. - Ezt egy kedves mosollyal koronázza és éppen elégedett magával. Tekintve, hogy megmutatja éppen, mennyire udvarias is tud lenni, ha nagyon akar. Bár valahol, mélyen benne ilyenkor biztosan elhal valami.
Hozzászólásai ebben a témában

Kedvenceim a kviddics, a prefektusok és a felügyelők.
Jégkirálynő
INAKTÍV


Hóvirág
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 962
Írta: 2015. október 25. 14:29 | Link

E.Ákos


Karyn arcára egy megkönnyebbült mosoly ült ki, amikor meghallotta, hogy a vele szembenálló milyen könnyedén szólalt meg angolul. Jobban érezte magát, hisz így már nem volt szükség arra, hogy a magyar nyelv csodáival bajlódjon. Hisz a ragozás és a toldalékok rengetegjében mindig belegabalyodik, akárhányszor is megpróbál magyarul kommunikálni. Ezért nem is nagyon használja az ilyes fajta pótlékokat, csak akkor, ha éppenséggel tudja, hogy melyik toldalékot hogyan kell használni illetve az igeragozás szintén zenész nála. Majd talán pár év múlva jobb lesz.Talán.
- Oh, beszélsz angolul? Hála istennek. - válaszolt a szőke. A kulcstartóját pedig óvatosan elvette a hős megtalálójától. Hűvöskés ujjhegyei közé fogta a kis dísz legnagyobb karikáját, a szemei előtt lógatta, megvizsgálta, hogy minden rendben volt-e a kis Olaffal, hogy nem-e esett bele semmiféle trutymóba, ami ezen a folyosón elég gyakori díszítő elem.
- Viszonozni? Ugyan mivel viszonozhatnám? Nem elég annyi a kicsi lelkednek, hogy segíthettél egy bajba esett hölgyön? - pimasz megjegyzéséhez egy játékos mosolyt párosított, így tökéletes összhang volt a mimikája és mondanivalója közt.
- Esetleg, abban tudok segíteni, hogy jól kitolok azzal az emberrel, aki a szemedben sértő. Vagy én is megtalálom az elhagyott kulcstartódat. - magabiztosan mosolygott Ákosra, tartotta a szemkontaktust, égkék szemei pedig megcsillantak a felajánlás közben. Meg egyébként is, Karyn gyakorta fagyasztja oda az embereket a poharaik szájához, illetve egymáshoz a szerelmes párokat s egyéb vicces dolgokat, amiket a képességével el tud érni.
- Karyn, Jeges Karyn vagyok, de Karinának is hívhatsz. Ahogy jól esik. – mutatkozott be végül ő is, egy kacsintás kíséretében. – Egyébként, melyik házban vagy? – tette hozzá.
Hozzászólásai ebben a témában


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
Egerszegi Ákos
INAKTÍV


relatíve ártalmatlan
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 205
Írta: 2015. november 11. 11:26 | Link

Jeges Karina


 - Olyasmi. - Válaszolja egy félszeg vállvonás kíséretében. Ahogy a lány elveszi a kulcstartót, egy pillanatra hozzáér a bőréhez, a hűvössége pedig meglepi. Kicsit zavaró számára az összkép, az ilyenkor is nyári ruhákban mászkáló lány, hideg kezekkel. Valami zavart érez a levegőben, de fogalma sincs, hogy mi ez. Valahogy nem is tud erre koncentrálni, miközben elkalandozik tekintete a kék szempáron, ahogy a kulcstartó épségét vizsgálja.
Amikor azonban előjön a viszonzás kérdése és Karina a lelkével példálózik, akaratlanul is egy széles vigyort csal ajkaira.
 - A kis lelkemről inkább ne beszéljünk. - Tökéletesen megegyezhetnek abban, hogy mindkettejüknek jobb lesz így. De az biztos, hogy nem lesz elégedett a tudattal, hogy segíthetett. A következő megjegyzést viszont érdeklődve hallgatja, szelíd mosollyal ajkain.
 - Ez érdekes, hogyan tervezel kitolni valakivel? - Érdeklődik meglepően kedvesen, csupán azért, mert tényleg érdekli. Lehet, hogy csak a beképzeltsége, vagy az, hogy normális anya nélkül nevelkedett, de nem hiszi, hogy egy a törékeny lányka bárkivel is kiszúrhatna. Igen, lehet éles a nyelve, lehetnek csúnya megjegyzései, ismerhet egy-két átkot, de mégiscsak egy angyali küllemű hölgyemény. Bár arról van némi fogalma, a nők mennyire nem ártalmatlanok tulajdonképpen. De mégis egy férfi-központú világban él, mindezek ellenére.
 - Karina. - Ismétli, hogy megjegyezze, ízlelgeti nyelvén a nevet, majd a kérdésre ismét aprócska mosoly kanyarodik Ákos ajkaira. - Rellon, de csak nemrég érkeztem.
Egy kis plusz információt is elhint magáról, de eddigi tapasztalatai szerint sem lenne képes elképzelni magát egyik másik házban sem.
Hozzászólásai ebben a témában

Kedvenceim a kviddics, a prefektusok és a felügyelők.
Jeges Karina
INAKTÍV


Hóvirág
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 962
Írta: 2015. november 11. 18:06 | Link

E.Ákos


- Kár, pedig elcsevegtem volna róla, de ha nem. - vonta meg a vállát lazán- Hát nem. - mosolyogva mondta végig a mondandóját. Karyn nem értette először, hogy minek kell ezt viszonoznia. De aztán elgondolkodott, és belement a viszonzás kérdésébe. Fel is ajánlotta, hogy szívesen kitol bárkivel, ha kell, a maradékot persze csak a vicc kedvéért tette hozzá. Vigyorgott, és a tejfölszőke tincseit csavargatta.
- Tudod, megvannak a módszereim. - lassan felpillantott, jó mélyen belenézett a fagyos tekintetével a másik szemeibe. Lassan már flörtté vált ez a szemezés, de amikor megunta ezt a kis játékot, ismét pislantott egyet és a somolyogva hátra dobta azt a pár tincsét, amiket az imént csavargatott. A tincsekből apró hópelyhek peregtek ki, amik a padlóra érkezésük után mentem elolvadtak. A szőke fejében megfordult, hogy a férje ezt valószínűleg nem nézné jó szemmel azt, ahogy ő itt flörtölgetett egy ismeretlen sráccal. Igazából nem nagyon foglalkozott ezzel, mert nem csinált semmi rosszat. Amúgy sem vakságot, hanem hűséget fogadott alig két évvel ezelőtt.
Aztán egy röpke mosoly kíséretében bemutatkozott, szóval Ákos volt a hős megtaláló neve. A leányzó egy kedves mosolyt eleresztve megrebegtette a szempilláit. Így mutatkozott be ő is a másiknak. Igen nagylelkű volt, mert választási lehetőséget is ajánlott a srác számára annak érdekében, hogy hogyan nevezze őt a közeljövőben.
- Ne utánozz! - jegyezte meg egy pimasz mosoly kíséretében, jeges kacsójával meglegyintette a másik vállát. Nem ütött nagyot, csak épp akkorát, ami elég volt figyelem felhívásnak. - Vicces, mert akkor egyházban vagyunk és ráadásul én is csak nem rég érkeztem vissza. - jóízűen felkacagott, jól szórakozott a történéseken.
- No de, Ákos, a rellonból. –kicsit komolyabbá vált a hangneme, ismételten a másik szemeibe nézett. - Nekem lassan mennem kellene, úgyhogy.. köszönöm, hogy megtaláltad a kulcstartómat. - még dobott egy mosolyt a háztársa felé, aztán sarkon fordult és elindult az ellenkező irányba. Ám a nagy lendületnek ára volt, és annak is, hogy bemerészkedett a szőke a fejetlenség folyosójára. Alig lépett kettőt, s már borult is, a lábai pedig az égbe repültek. Mivel megcsúszott egy kiömlött bájitalon, a kezei közül pedig úgy röppentek ki a könyvek, mint amiket egy mugli puskából lőttek volna ki. Borulás közben még fel is sikkantott.
Hozzászólásai ebben a témában


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
Egerszegi Ákos
INAKTÍV


relatíve ártalmatlan
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 205
Írta: 2015. november 11. 20:53 | Link

Jeges Karina


Tudja, hogy most valahol sajnálnia kéne, hogy elszalasztotta a lehetőséget, de az az igazság, hogy csendesen attraktívabb a lány, mint amikor beszél. Talán csak azért, mert nem szeret értelmetlen dolgokról csevegni, tulajdonképpen ismerkedni sem, de ha már ebben a kastélyban tölti ideje javát, kénytelen alkalmazkodni a többiekhez. Ez pedig hatalmas előrelépést tőle, mégis, most látszik rajta, hogy a dolog kicsit sem érdekli. Annál szívesebben időzik el a tekintete a szőke tincseken, és kissé kelletlenül beismeri magának, hogy ha van zsánere, hát ez az.
 - Kíváncsivá tettél. - Vallja be, elégedett vigyorral. A mozdulat és a titkolózás is tetszett neki. Nem mintha jobban hinne benne, hogy egy nő képes bármi ilyesmire. Viszont látja, hogy Karina tényleg hisz benne, hogy erre képes és a magabiztosság csillan kék tekintetében. Amelyet mellesleg igen nehezen enged el, hisz olyan csinosan pillog, mintha csak hívogatná. Ennek ellenére mégis megmozgat benne valamit, hogy a lány tényleg azt hiszi, hogy érvényesíteni tudja akaratát és ez még akár hasznára is válhat.
 - Sosem tennék ilyet. - Védekezik vigyorogva szóban, de hagyja a lánynak, hogy finoman megüsse, nem nagyon hatja meg. Csak azt viseli nehezen ha a szép arcában tesz kárt valaki, de azt tényleg nem nagyon tűri. Ettől függetlenül az ilyen törékeny lánykák akár bokszzsáknak is használhatják.
Mosolyogva hallgatja, ahogy a lány édes nevetése betölti a folyosót, az egybeesés ennél sokkal kevésbé képes meghatni őt. Inkább csak csendesen rakja zsebre kezeit. Hallja, hogy mennie kell a hölgyeménynek, egy észrevétlen, apró kacsintást ejt meg felé.
 - Találkozunk még. - Ígéri féloldalas mosoly kíséretében és éppen csak egy utolsó pillantást vetne a hölgyeményre, amikor látja, hogy mégsem úgy jön minden össze, ahogy a szőke tervezte. Magában sóhajt egyet, mert annyira utálja ezt a szerepet, de természetesen előlép a hős lovaggá. Neki nem fáj semmibe a mozdulat, amivel elkapja a lány karjait alulról, hogy megtarthassa őt, mielőtt még totális hátast dob. Az sem fáj neki tulajdonképpen, hogy egy mozdulattal talpra állítsa őt. Ahogy végigsimíthat felkarja hűvös bőrén, még tetszik is neki. De ahhoz már nem vág jó pofát, hogy segítsen neki felvenni a könyveit, mégis megteszi.
 - Még megkérhetsz, hogy kísérjelek el. - Mindenféle fölényeskedés, vigyor és piszkálódás nélkül, tényszerűen közli ezt a lehetőséget. Finoman ajánlgatva szolgálatait, miközben könyveket szedeget össze, némelyikről tenyerével letisztogatva a bájitalt, amiben a gazdájuk is elcsúszott.
Hozzászólásai ebben a témában

Kedvenceim a kviddics, a prefektusok és a felügyelők.
Jeges Karina
INAKTÍV


Hóvirág
offline
RPG hsz: 122
Összes hsz: 962
Írta: 2015. november 14. 21:12 | Link

E.Ákos


Karina csak mosolygott, talán még fel is kuncogott, amiért felkeltette Ákos figyelmét. A maradék kósza haja szálait füle mögé tűrte, ám kacér szemkontaktusát még mindig rendületlenül tartotta. Ezután bemutatkoztak egymásnak, igazból Karinát csak az illem hajtotta, ha a másik nem mutatkozott volna be, akkor ő sem kötötte volna a másik orrára a nevét. De kihasználta az alkalmat és ezért is kérdezett rá még a másik házára, reménykedett benne, hogy egy házat képviselnek. Igaza lett. Végül pedig a srác csak a szőke neve memorizálása végett megismételte a keresztnevét. A szőke csak lágyan meglegyintette a karját és felnevetve arra kérte, hogy ne utánozza.
- Oh, persze-persze. Elhiszem neked. - a hangjában érezhető volt a szórakozás, a jó kedély, viszont a hihetőség már nem annyira. Élvezte a helyzetet, azt, hogy flörtölhetett és az ártatlan kacérkodást. Igazából többet nem is szeretett volna a fiútól, csak egy kicsit szédíteni. Felszabadultnak érezte magát, tetszett neki az érzés. De minden jó véget ért egyszer, épp ahogy ez is. Ráadásul a lyukasórája sem tartott örökké ő pedig még nem nézett szét a trófeateremben. Így egy jóízű nevetéssorozat után közölte Ákossal, az indulási szándékát.
- Ha órán nem is, de a klubhelyiségben mindképpen, vagy ha bírod a hideget, meg is látogathatsz a szobámban. - kacsintott ő is még egy utolsót, aztán sarkon fordult és elindult.  Ám az indulásból borulás lett, szőke haja libbent a levegőben és már dőlt is el, ellenben a hős lovagja elkapta. Hatalmas szemekkel pillogott a srácra, aki azonnal összekaparta illetve a könyveit is elkezdte felszedni. Azonnal leguggolt, segített neki a jegyzetekkel együtt felszedegetni minden tulajdonát.
- Bocsi, nem így terveztem... - lesütött szemekkel igyekezte ismét visszatömködni a papír fecniket a borító alá. - Elkísérhetsz, ha gondolod. - mosolygott s a tekintetét lassan Ákosra szegezte. Lassan megfordult, indulásra készen várt.
Hozzászólásai ebben a témában


Aranyvérű Boszorkány Egylet Tagja
Egerszegi Ákos
INAKTÍV


relatíve ártalmatlan
offline
RPG hsz: 133
Összes hsz: 205
Írta: 2015. november 16. 15:04 | Link

Jeges Karina


Nem húzhatja tovább. Be kell ismernie magának. A szőke lányon a gyengéi, elvarázsolják egy pár pillanatra és kirántják gyarló valójából. Nem túl sok igazán valódi dolog van benne, viszont az imádat, amivel a nők felé tud fordulni nagyon is valódi. Tudja, hogyan csodáljon, bókoljon, imádjon, és általában meg is teszi. Azonban eléggé jól nevelt fiú, nem erőszakos és nem tolakodó, éppen csak finom ujjmozdulatokkal igyekszik közelebb csalogatni magához áldozatait. Még akkor is, ha valószínűleg sokkal könnyebb lenne egy mozdulattal elijesztenie mindet.
Szereti Karina nevetését, kellemes érzés járja át őt a hatására, elégedetten szusszant párat. Vele együtt nevet, játékosan védekezik, játszik kicsit a lánykával, de nem gonosz játékot űz. Olyat, ami láthatóan neki is a kedvére van.
 - Nahát, micsoda megtisztelő ajánlat. - Elismerő mosollyal néz vissza rá, hogy meginvitálták a szobájába. Vagy a klubhelyiségbe. Neki aztán tökéletesen mindegy, ahogy az is, hogy csepp rajongása miatt Karina érzi magát nyeregben. Érezze csak, megérdemli, elvarázsolta, ellopott egy apró szilánkot belőle és éppen készül magával vinni. Ákos pedig továbblépni, egy pillantást akart már csak felé ejteni, de nem úgy jön össze, ahogy tervezte. Kénytelen a hős megmentő szerepébe lépni, elkapja a lányt, talpra állítja. Semmi baja egyelőre, csak a cuccait dobálta el. Nem szólja meg a bénaság miatt, nem is fölényeskedik. Pedig könnyű lenne viccet csinálni ebből, de nem olyan szemtelen fiú ő, mint amilyennek tűnik. Még segít is összeszedni a lány cuccait, noha az már nincs annyira ínyére.
 - Semmi gond. - Válaszolja könnyedén és ezzel lezártnak is tekinti a témát. A szőkeség is mellé guggol, összeszedi a cuccokat, aztán megengedi, hogy elkísérje, Ákos pedig egy halvány félmosollyal bólintva egyezik bele. A lánynak nem kell sokat várnia, zsebre dugja kezeit, és szorosan Karina mellett haladva kíséri őt az órájára.
Hozzászólásai ebben a témában

Kedvenceim a kviddics, a prefektusok és a felügyelők.

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium