36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Dolánszky Alex
INAKTÍV


Hakuna Matata
offline
RPG hsz: 498
Összes hsz: 14900
Írta: 2015. április 6. 11:18 | Link

Fülöp Félix

Próbáltam elkerülni ezt a folyosót, de már egy éve nem voltam a Bagolykőn, kijöttem a gyakorlatból, hogyan kell megtalálni a megfelelő (lehetőleg rövid, nem zsúfolt és biztonságos) utakat A-ból B-be. Na meg összekeveredtek a fejemben a régi és új útvonalak. Mióta nem kerekesszékkel kell átvergődnöm a kastélyon - akkoriban, lebegő kerekek ide vagy oda, igyekeztem hanyagolni a lépcsősorokat, amennyire csak lehetett -, új utakon járok.
Nos, egyszer csak arra lettem figyelmes itt a sarkon (azt hiszem, ez a fejetlenség folyosója terjeszkedhetett is azóta), hogy egy fal elkezdett közelebb araszolni hozzám. Ránéztem, és megállt. Elfordultam, és esküszöm, közelebb került. Persze mindig csak akkor, ha nem rá figyeltem. És hogy a fenébe kerülj ki egy falat, ha nem őt bámulod, hanem a kiutat keresgéled körülötte? Ugye? Sehogy. Szóval betolt ebbe a folyosóba, és amint ráléptem az első kőkockára, hatalmas csörömpöléssel eldőlt előttem egy páncéllovag.
Pálcámat azon nyomban előrángattam. Ezen a folyosón bármi megtörténhet, ezt elég hamar megtanultam, jobb felkészülni. Óvatosan átléptem a fémszobron, mire az rámarkolt a bokámra.
- Aznyáááád - rántottam el a lábam és küldtem egy ártást a páncélkesztyű felé, mire az visszavonulót fújt.
Hozzászólásai ebben a témában

Fülöp Félix
INAKTÍV


Testvérben az erő!
offline
RPG hsz: 72
Összes hsz: 146
nyusziugrálós
Írta: 2015. április 6. 12:24
| Link

Alex

Egy külső szemlélő számára talán úgy tűnhetett, hogy Félix eszeveszetten rohangált fel s alá a kastélyban, de persze a külső szemlélők sosem tudtak semmit. A Fülöp ikrek a szokásos, éves húsvéti hajszájukat próbálták kivitelezni. Különböző versenyszámok voltak: festett tojással való futás, nyuszi simogatás, maratoni sonkaevés, tojás festés, vödör vízzel való locsolás, és a többi, és a többi.
Most éppen a nyuszi ugrások következtek soron, úgyhogy Fejetlenség folyosójára befordulva, Félix reflexből belekezdett a talárujjának a felhajtásába, hogy ne zavarja a feladat elvégzésében. Közben kiszúrta, hogy Alex is ott van – és szemmel láthatóan ő nem versenyez. Nyilván nem tudja, mi a jó.
-    Hé, Alex! – kiáltott oda a levitásnak. – Ugye, most nem csinálsz semmit?
Meg sem várta, hogy a szemüveges fiú válaszolhasson, vagy kibúvókat kereshessen, máris odasietett hozzá, és a szokásos lelkesedéssel magyarázni kezdett neki:
-    Most van a húsvéti hajsza, és ha más is csinálja velem, dupla pontot kapok. Szóval, ugye van kedved nyuszi-ugrásban végig jönni a folyosón? Vagy ha nem megy, jöhetsz béka-ügetésben is! Légyszi!
Nem aprózta el, bevetette a boci tekintetet is, és könyörgően csimpaszkodott Alex karjába, és feltűnés mentesen elkezdte a folyosó közepe felé húzni a srácot. Nincs vesztegetni való idő!
Hozzászólásai ebben a témában
Dolánszky Alex
INAKTÍV


Hakuna Matata
offline
RPG hsz: 498
Összes hsz: 14900
Írta: 2015. április 6. 13:05 | Link

Még a biztonság kedvéért rátapostam egyet a fémcsuklóra, mire az kigurult a lábam alól, ennek következtében teliháttal érkeztem a vértezetre. Isten nem ver bottal.
Csak éljem túl ezt a folyosót - fohászkodtam Merlinnek, Fortunának vagy bárkinek, aki meghallgat, és a derekam masszírozva feltápászkodtam, miközben elgurult pálcámat is ismét magamhoz vettem. Tettem egy óvatos lépést, majd összerándultam az ekkor felharsanó kiáltásra. Nem jöttek vele együtt festékes lufik, így körülnéztem, és a folyosó végén egy felálló hajú gyereket pillantottam meg. Ja, vágom, Fülöp 1 vagy Fülöp 2. Volt egy év, amikor évfolyamtársak voltunk, asszem.
- Öhm - válaszoltam értelmesen, mikor előadta a tervét. Az első gondolatom az volt, hogy ez átver engem. Ugyan mivel bizonyítaná, hogy tényleg rávett valakit az ugrabugrára?
Aztán miközben húzott a folyosó közepe felé, gyanús lett nekem, hogy őt miért nem próbálta megmerényelni egyetlen lovagi szobor, miért nem esett el semmiben és egyáltalán, hogy bír két lépést tenni anélkül, hogy bármi fura történne vele ezen a folyosón?
Na jó - döntöttem. Ha így bevéd az aurájával, és különben is, verseny és plusz pontok... én már csak tudom, milyen a pontvadászat. Nem lát senki. (Erről azért még egyszer megbizonyosodtam, de ezt a folyosót tényleg mindenki elkerüli, akinek van egy kis esze.)
- Oké-oké - egyeztem bele. - Hogy kell?
Hozzászólásai ebben a témában

Fülöp Félix
INAKTÍV


Testvérben az erő!
offline
RPG hsz: 72
Összes hsz: 146
Írta: 2015. április 6. 17:12 | Link

Alex

Félixet sosem zavarta, hogy kicsit nagyobb veszélyben van, mint általában. Mármint, ha az ember egy ikertestvérrel rendelkezik (és lobbizik egy kishúgért), akkor igazán sokszor megesnek az elesések, apróbb törések és vágások, kisebb-nagyobb bosszú rontások, s társai. Szóval az, hogy pont egy lehetetlen folyosón tervezett végigugrálni. De szerencsére legalább nem egyedül. Mert hogy Alex nem tiltakozott kézzel-lábbal, Félix őszinte örömére.
- Nagyon egyszerű. Így leguggolsz a földre, a kezed kicsit szélesebbre rakd - mondta, miközben illusztrálta is a dolgot. Aztán gyorsan megállította a tanulási folyamatot, hogy Alexnek is felhajtsa a talárját, nehogy összeakadjon ugrálás közben, és összekócolja a fogait.
- Szóval a kezeid mennek előre, aztán a lábaid, párosan minden, mint a nyusziknál - vigyorgott teljes erővel (és némileg mániákus fejjel) a Dolánszky gyerekre.
- Van kedved versenyezni, vagy menjünk együtt? - érdeklődött Alex tervei felől. Az eridonos nyilván nem bánt egy kis extra versenyt a versenyen belül, de úgy volt vele, hogy ha Alex jobban élvezi a közös mozgást, akkor ő aztán nem lesz semmi rossznak az elrontója. Már csak arra kell koncentrálnia, hogy a zsebeibe rejtett csokitojások épségben átvészeljék - ha sikerül majd eljutniuk a folyosó végére, Alex is kap majd egy hála-tojást.
- Hóó-rukk! Indulás! - adta ki a parancsot.
Hozzászólásai ebben a témában
Dolánszky Alex
INAKTÍV


Hakuna Matata
offline
RPG hsz: 498
Összes hsz: 14900
Írta: 2015. április 6. 17:36 | Link

- Ó, anyám, mire vállalkoztam? - kérdezem magamtól (vagyis ugye anyámtól), miközben a srác odalent prezentálja, hogy ugrik egy vérbeli nyúl. Elteszem a pálcám, leguggolok, és arra gondolok, hogy tulajdonképpen örülök, hogy képes vagyok erre a mozdulatra, és hogy ő és az ikertestvére milyen fáradhatatlanul igyekeztek felvidítani, mikor szakítottunk Dalmival és magam alatt voltam.
Ekkor már nevetek. Magamon, a helyzeten, mindenen.
- Versenyezzünk, hát!
Igen, már többen az Eridonba akartak rakni.
- Gáncsolni ér? - kérdezem ravaszul, és most, hogy anyu felhajtotta a taláromat, semmi sem tarthat vissza, hogy diadalmas vereséget szenvedjek a legalább 17 éve magabiztosan járó, futó és ugrándozó diáktársamtól nyusziügetésben.
A Fülöp-srác adta a puskalövést, és megindultunk a folyosó túlvége felé.
Fárasztó ez a nyúlélet. És természetesen ahogy sejteni lehetett, a nálam vagy 10 centivel magasabb srác (a haját nem számítva) pürévé alázott a magasztos sportban, viszont - öröm az ürömben - semmi sem szakadt rám, és nem is törtem ki a nyakam egy elhagyott gumicsirkén, miközben elértem innen a folyosó végéig. Őszintén mondtunk egymásnak hálás köszönetet a közös produkció után.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium