33. tanév, vizsgaidőszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: « 1 2 ... 11 12 [13] 14 15 ... 22 23 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Lazriell Hiuron
INAKTÍV


Riell, Laz
offline
RPG hsz: 67
Összes hsz: 499
Írta: 2016. március 15. 13:18 | Link

Zalán

- Szeretem a teát - motyogtam halkan, mint akinek nem esett le az irónia. A lépcső most üres volt, de még láttam a mozgó fényt. Távolodott.
 - Felfele megy - tettem hozzá, amikor a fiú érdeklődni kezdett - Szerinted nem kéne bezárni az ajtót? Ha netán be akarna nyitni visszafelé? - a kilincs alatt kezdtem el tapogatózni, de nem találtam kulcsot a zárban. Előhúztam a táskámból a pálcámat és kérdőn arrafelé néztem, ahol Zalánt sejtettem. Amíg vártam a választ, kihúztam a lábam a könyvek alól, amik halkan puffantak a padlón.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lepsényi Zalán
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 1788
Írta: 2016. március 15. 13:57 | Link

Lazriell

A fejemet fogtam. Miért jöttem be vele ide? Ott kellett volna hagynom, akkor már bizonyára rég a szobámban lehettem volna. Olyan kedves tudok lenni időnként. Ezen változtatni kell! Nagyon nyugodt szoktam maradni sokáig, de van egy határ, ahol elpattan a húr. Még nem jött el, de éreztem, hogy közeledik. Mármint a küszöbérték, nem az alak. Utóbbi inkább már távolodott, hála Merlinnek. Most, hogy bejöttem Lazzal ide, egy szertárnak tűnő, eléggé szűkös helyiségbe és közel is kellett lennem hozzá testileg, valamint hozzájött a tény, miszerint még legalább néhány percig bent kell raboskodnunk, kezdtem ideges lenni. Ez meg is mutatkozott, válaszom kissé gúnyosan ironikus volt. Leültem a földre és érdeklődtem, hogy mit láthatott. Felfele ment a prefektus. Szuper, pont arra, amerre nekünk is kellett volna.
- Mi van? Örülhetünk, ha nem zárnak be minket kívülről, Te pedig önként nehezíteni akarod a helyzetünket? Különben is, amilyen lazán egy varázslattal bezárjuk az ajtót, olyan lazán ki is tudják nyitni. - Mondtam talán túl hangosan és gyors tempóban. Oké, most akadtam ki. Ez a csaj még be is akarja zárni az ajtót. Megőrülök! Bele sem akartam gondolni, hogy egy kis szertárban bezárt ajtónál raboskodok egy ismeretlen lánnyal. Próbáltam lenyugodni, közben pedig a hajamba túrtam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lazriell Hiuron
INAKTÍV


Riell, Laz
offline
RPG hsz: 67
Összes hsz: 499
Írta: 2016. március 15. 14:11 | Link

A kissé ideges Zalán Grin


Zalán kifakadását hallva leblokkoltam. Ijedten húztam be a nyakamat és lapultam neki az ajtónak, mintha attól félnék, hogy a fiú mindjárt megharap.
 - I-ismerem az ellenbűbájt... - dadogtam alig hallhatóan.
Gondoltam, hogy ha látják, hogy zárva van az ajtó, nem fog vele senki sem veszőrni, hogy kinyissa. De abban a pillanatban nem volt merszem kinyitni a számat, hogy mindezt megmagyarázzam. Lehet, hogy tényleg buta ötlet volt. Még nem voltam olyan tapasztalt a kastélyban való bujdosás terén.
 Megint lépteket hallottam. Úgy markoltam rá a pálcámra, mintha egy gurkóütő lett volna. Kellett nekünk hangoskodni...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lepsényi Zalán
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 1788
Írta: 2016. március 15. 14:43 | Link

Lazriell - nem csak kissé ^^

Nem sokszor történt meg velem, hogy nyíltan kifakadtam, de most sikerült. Persze rengetegszer mérgelődtem már magamban, de az egy teljesen már kérdés. Talán csak a fáradtság, vagy a tétlenkedés váltotta ki belőlem. A felemelt hangszintemtől és a gyors tempójú válaszomtól látszólag megijedt Lazriell. Sötét volt, de a szemem már hozzászokott annyira, hogy ezt meglássam. Hajamba túrtam és szerencsére hamar visszatért az eredeti énem. Szegény lány, kicsit sajnáltam. Az igazság valahol kettőnk meglátásai között lehetett. Én túlságosan is elleneztem az ajtó bezárását, pedig az ötlet nem is volt annyira rossz, viszont Laznak pedig azt kellett belátnia, hogy ha valaki ki akarná nyitni az ajtót kívülről, könnyedén megtehette.
Hátradőltem a falnak és lábaimat törökülésbe helyeztem. Most, hogy megint higgadt voltam, semmi rossz mozdulatot nem tettem és nem is hangoskodtam. Lazra bíztam mindent. Beállt a nemtörődöm magatartás, különösen akkor, amikor újabb léptek visszhangoztak. Hát jó, akkor bukjunk le, már nem érdekelt semmi. Ha Lazriell be akarta zárni az ajtót, legyen. Én csendben maradtam és vártam, hogy mi lesz. Az alak elhalad mellettünk, vagy tán benyit?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lazriell Hiuron
INAKTÍV


Riell, Laz
offline
RPG hsz: 67
Összes hsz: 499
Írta: 2016. március 15. 15:08 | Link

Zalán

Már késő lett volna bezárni az ajtót, a zár kattanását biztos meghallaná az üldözőnk. Behunytam a szemem - nem mintha olyan sokmindent láttam volna nyitott szemmel - és megint visszatartottam a levegőt. Imádkoztam, hogy minél előbb legyünk túl ezen az egészen. Főleg, mivel éreztem, hogy Zalán érezhetően nem kedveli a társaságomat - nem hibáztatom érte, még nem igazán ismer.
 Fura módon az alak nem állt meg, a léptek amilyen gyorsan közelítettek felénk, olyan gyorsan távolodtak tovább, lefelé a lépcsősoron. A szemeim felpattantak és megint kilestem. Tiszta volt a levegő.
 Vártunk még egy percet, hátha visszajön, de nem így történt. Még szerencse. Óvatosan kinyitottam az ajtót. Halvány gyertyafény szűrődött be a kis helyiségbe és megpillantottam a földön Zalánt. Nem mertem megszólalni, de magától is rájöhetett, hogy indulhatunk tovább a szfinx felé.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lepsényi Zalán
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 213
Összes hsz: 1788
Írta: 2016. március 15. 16:08 | Link

Lazriell

Egészen könnyedén és gyorsan lenyugodtam, ami jól jött, mert legalább egy helyben maradtam és csendben, amikor ismételten léptek zajára lettünk figyelmesek. Hallhatóan fentről közeledett. Dermedten vártuk, hogy mi fog történni, én már kezdtem biztos lenni abban, hogy be fog nyitni az a bizonyos személy és lebukunk. Azonban erre nem került sor, még csak meg sem állt az ajtó előtt, hanem lendületesen ballagott tovább. Megúsztuk, megint. Laz kilesett a kulcslyukon. Nem kérdeztem meg tőle, hogy mit látott, gondoltam a reakciójából majd csak kiderül számomra.
Eltelt közel egy perc, mire történt valami. Unottan ültem továbbra is törökülésben és a türelmemnek hála, nem történt ezalatt semmi baj. Azaz nem fakadtam ki megint. Laz óvatosan kinyitotta az ajtót és kilesett. Halvány fény szűrődött be a résen, de látható volt, hogy nincs a közelben a gyertya gazdája. Összenéztünk és egyre járt az eszünk. Nagyon reméltem, hogy nem gondolta tovább magával cipelni a könyveit, inkább visszajönnék vele reggel értük, csak hagyja már azokat most.
Kiléptünk az ajtón, de előtte még én is felmértem, hogy tényleg tiszta-e a terep, aztán lábujjhegyen elindultam felfelé. Ezúttal nagyon halk voltam, minek köszönhetően fel is értem és már csak pár méter választott el a szfinxtől.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2016. március 29. 12:15 | Link


Amikor az ember fáradt, akkor ingerlékeny. Nagyon. Nagyon nagyon. Szóval ha nem lenne épp azzal elfoglalva, hogy keresse a patkányát - mert jelenleg nem tud másképp gondolni a pikára, bármilyen aranyos is legyen - aki csak úgy gondolt egyet, és eltűnt, mert miért ne. Jó, hogy a disznó megvan ott a kecskével nagy békességben, imádják egymást, meg minden, pont a legkisebb kis dögnek kell eltűnnie, igen. Viszont eltértünk a témától, szóval ha nem lenne elfoglalva azzal, hogy kidühöngje magát, akkor biztos ráordítana arra a vén szipirtyóra ott a festményben, hogy fogja már be azt a lepcses, ezer éves száját. Ő oda megy ahova akar, úgy, ahogy akar, akkor, amikor akar, nem fogják némi festett vénasszonyok korlátozni.
És ha már a korlátozásról van szó. Francnak meg kellett idecsődíteni azt a rakat felügyelőt. Bár ez a tény kevésbé dühíti fel, majd ráér méltatlankodni amikor elkezd érződni a jelenlétük a kastélyban. Őt csak az zavarja, hogy több lett a szabály, szigorúbb lett a szabály - na nem mintha eddig különösebben betartotta volna őket. Ha pedig vészesen égni kezd majd a talpa alatt a talaj, akkor nemes egyszerűséggel lelécel mondjuk a faluba, mondjuk az apjához. Bár lehet akkor is gyanús lenne, halál tudja, ezek úgy néznek ki, mint akiknek még a lélegzetvételed is gyanús, sőt, a bőrlégzésed is. Simán el tudja képzelni, ahogy nagyítóval elkezdik vizsgálni a pólusaid, nincs - e bennük valami, ami bűnös.
- Hova az anyámba tűntél el? - leginkább magának dünnyög, meg az állatkájának, hátha az meghallja és előmászik. Még mielőtt a gazdája találja meg. Nem mintha bántaná vagy valami, de haragudna rá, az egyszer biztos.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kőhalmi Felicián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 17
Összes hsz: 67
Írta: 2016. március 29. 13:16 | Link

Farkas kisasszony

Vén róka ő már az ilyesmihez, mi ő mégis, bébicsősz? Noha a beérkezett panaszok valóban súlyosnak bizonyultak, az eddig itt töltött egyetlen napja alatt semmit és még annyit sem látott. Mindenki fülét és farkát behúzva, rendesen viselkedik, már ha ők is a közelben vannak. Éppen ezért Felicián maga úgy dönt, hogy jóvágású, kedves bácsiként, ex-tanár képét idézve járkál egy szivarral a szájában, ami kellően kifejezi életérzését a szituációval kapcsolatban.
Szinte már unottan veszi tudomásul, hogy minden kölyök órán van, így még csak büntetni sincs alkalma. Pedig tudjátok, mi a legjobb dolog ebben a szakmában? A büntetés. Épp egy kellemesen elnyújtott slukkal lélegzi be magába a kellően gyilkos gázokat, mikor megpillant egy törpét. Mert ez a lány bizony semmi más nem lehet. A nők iránt érzett ellenszenve a fiatalabb korosztályra nézve fokozottabb. Nem tudja és nem is akarja tartani a lépést holmi divattal vagy trenddel, ezek a kis mocskok meg mind ezt teszik. Lehet, hogy a szandál papucs nem menő, de az anorexiás csontsoványság még annyira sem. Az összes nő ugyanolyan, kényeskedő kis libák. Morcos tekintettel követi figyelemmel a tevékenységet, melyet Kamilla végez, gondolatairól azonban egyetlen pillantása sem árulkodik. Legalább arra ügyel, hogy ne legyen egyértelmű a nyilvánvaló.
- Kisasszony, elárulná, hogy mit keres ebben az időpontban a folyosón? Tán csak nem rosszul érzi magát? - hetykén és némiképp gúnyosan teszi fel kérdését, ehhez pedig kedvesnek szánt, ámde fenyegető mosolyt társít, míg várja az igazságot. Általában a valós verzió nem szokott elhangozni, ellenben az évnyitó tegnap volt, ma pedig ma van, tehát a tanítás elkezdődött. Lássuk be, nincs jó indok arra, hogy idekint kószáljon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2016. március 29. 16:24 | Link


És kit kapnak el már az elején? Na kit? Hát persze, hogy Kamillát, mintha csak vonzaná maga köré a sintéreket, függetlenül attól, hogy ő jelenleg az összeset visszakívánja oda, ahonnan jött. És nem, nem a minisztériumra gondol, hanem egy sokkal régebbi lyukra, mondjuk oda, ahonnan először bújtak ki és visítottak, mert akkor mást még nem nagyon tudtak csinálni.
Ahogy felhangzik mögüle a hang, egy pillanatra még az ütő is megáll benne, előre szegezett pálcával fordul meg a tengelye körül - nem mintha olyan sokat használna egy harmadikos kezében a cseresznyefa -, majd szusszan, a kérdésre pedig megforgatja szemeit.
- Nem, keresem a szabadságom. - nem épp barátságosnak mondható az a dünnyögés, amit produkál, de ezt a felügyelő biztos nem fogja a szívére venni.  Bár jobban átgondolva akár ki is használhatná a helyzetet, leginkább a kérdést amit felé intéztek. A bőre alapból fehér, a kialvatlanság miatt pedig elég szép fekete foltok díszelegnek a szemei alatt. Simán előadhatná, hogy fáj a feje, vagy elkapta a hányinger. Sőt, még hitelesebb lenne, ha egyenesen telibe is rókázná a bácsit - és valljuk meg, ha Mr. Mindenszabálytbetartatok tovább füstölög itt a közelében, akkor erre is sor fog kerülni hamarosan.
- Mondja csak, van magának gyereke? - összefonja kezeit mellkasa előtt, ahogy felteszi ezt a légből kapott kérdést, remélve, hogy majd kellően fog hatni a meglepetés erejével. Addig is pedig várja az Isteni csodát, hogy megmenekül. Vagy tényleg képenokádja. Bár ahogy elnézi a helyzetet, a második opció hamarabb fog bekövetkezni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kőhalmi Felicián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 17
Összes hsz: 67
Írta: 2016. március 29. 18:19 | Link

Farkas kisasszony

A válasz hallatán Felicián szemöldökei pusztán egy aprócskát kúsznak feljebb, alig láthatóan. Micsoda reakció ez kérem szépen? Ráadásul pálcát szegeznek rá, ami szintén nem túl illedelmes dolog, főleg egy hölgytől nem. Úgy tűnik, az ő vesszőparipája az illem lesz. Tiszta szerencse, hogy végre elkezdik oktatni.
- Nos, ha nem fárad be az órájára garantálom, hogy nem találja meg - olyan kedvesen mosolyog, mintha nevetne! Az ember akár az aranyos jelzőt is ráaggathatná, ha nem lenne arcán több napos borosta és nem lógna szivar a szájából. Mellesleg nem felejti el felmérni a lány fizikai állapotát sem, ami emlékezteti egy ütött-vert kancára, akit még éheztettek is. Ettől a ténytől azonban elvonatkoztat és a dacos arcocskát nézi. Ez az egész "nagylány vagyok, tudom mit akarok és mit csinálok" trianonmi öntudatos viselkedés mérhetetlenül hidegen hagyja Feliciánt, de ez már csak így megy.
A kérdésre meg sem rezdül, rég elmúltak azok az idők, mikor ki lehetett zökkenteni ilyennel és ehhez hasonlóval. Meg merem kockáztatni, hogy soha nem is léteztek.
- Nincs, az iskola folyosóit járva pedig egyre erősödik bennem az érzés, hogy ez nem is olyan nagy baj - újabb slukk a szivarból, amit ujjai között forgat, morzsolgat. A teljes érdektelenség talán egyesek számára ijesztő lehet, számára azonban teljesen megszokott. Ha mindenki felizgatná, már rég infarktust kapott volna. - Volna szíves tehát órára menni? Ellenkező esetben jelentenem kell a házvezetőjének és tőlem is számíthat egy szaftos házi feladatra - úgy néz rá, mint aki azt sugallja, hogy ez nem is áll szándékában. Hiszen milyen rendes fickó ő? Mondanom sem kell, mekkora hazugság ez.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2016. április 2. 20:12 | Link


- Köszönöm. - szusszanás, aztán a mosolyra egy mosoly a válasz, amiből csak úgy süt a cinizmus és a "rohadnálmeg'. Jól eszébe vési a képet, hogy ha legközelebb találkozik vele, akkor menjen át a folyosó másik oldalára, vagy esetleg egyenesen egy másik folyosóra, és igen, azt a füstölgő tüdőrákot sem hagyja figyelmen kívül. Pedig ha jól tudja, még az épület területe körül sem szabadna rágyújtani, nem hogy egyenesen egy folyosón, ahol vannak tantermek, vannak tanárok, diákok.. Diákok, akik szintén tüdőrákot kaphatnak, még nagyobb eséllyel is mint Mr. Miniszériumemberevagyokmindenkielmehetajófenébe. A kérdése meg úgy pattan le a bácsikáról, ahogy megcélozta, no de sebaj.
- Minden bizonnyal ezért cigizik ilyen nagy nyugalommal egy iskola folyosóján. - elgondolkodva bólogat, ja, érti ő mi itt a nagy helyzet. A sok, rengeteg beteg gyerek amit maguk után fognak ezek itt hagyni, hát kész tragédia lesz végigmenni a hálókörleten vagy a gyengélkedő előtt.
- Hát persze, hogy volnék szíves. - megforgatja szemeit, miközben megingatja fejét, s egyben lemond arról, hogy egyhamar megtalálja az állatkáját.
- Mikor ilyen bájos emberekkel találkozom, midig rájövök, hogy van rosszabb a bájitaltannál. - dünnyögi még oda mellé, az utolsó szó jogán, miközben meg is indul a szóban forgó terem felé.
És határozottan szemtelen. Tényleg az. Eléggé felvágták a nyelvét, és egy szívbajos bizonyára olyan büntetést húzna rá, hogy még öreg korában is fájva gondoljon vissza rá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kiss Veronika
INAKTÍV


Kiscsikó
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 635
Írta: 2016. április 3. 17:11 | Link

Aaron és Karina

El sem tudom képzelni, hogy mégis miképp került Aaron a Navinébe. Mi egy békés, családias ház vagyunk, ahol az emberek mindig kedvesek, segítőkészek egymással. Soha nem szoktuk egymás dolgait tönkretenni, vagy a programjainkon részt vevő diákokat kellemetlen helyzetbe hozni. Erre ez a fiú nem elég, hogy hozzám se szólt, mikor ideért, de még egy szabályos háborút is indított azzal, hogy nem csak Karina, hanem az én arcomba is varázsolt egy-egy sütit. Ez igazán elszomorító és megdöbbentő is egyszerre. De persze nekem is cselekednem kell, hisz lehet, hogy alapvetően békés természet vagyok, de vannak dolgok, amiket már én sem tudok csak úgy elfogadni. Ez pedig egy ilyen eset. Úgyhogy, mikor ismét visszatérek a földre a döbbenetből, hagyom, hogy Karina elhúzzon a bázisunkhoz, miközben nem megfeledkezve a lényegről, megfogok egy tálca süteményt is, hogy legyen mivel támadni.
- Igen van - nyugtatom meg újdonsült társamat. - Viszont ki kéne találni valami haditervet, amivel győzhetünk.
Közös ellenségünk úgy látszik a pálcáját is használja, nem csak össze-vissza támad, ezért mi sem dobálózhatunk csak úgy, hanem ki kell találnunk valamit, amivel elsöprő támadást tudunk indítani a fiú felé.
- Esetleg Mobiliarbussal több sütit is a levegőbe emelhetnénk - suttogom csak a lánynak, miután hirtelen eszembe jut ez a bűbáj. - Neked van valami ötleted esetleg?
Sajnos nem biztos, hogy elegek leszünk ketten, hiszen Aaron idősebb lévén bizonyára több varázslatot ismer, mint mi ketten, akik még csak másodikosok vagyunk. De persze feladni nem fogom egy könnyen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

“Ha ég a házad, melegedj a tüzénél!” (spanyol közmondás)
Kelemen Farkas
Bogolyfalvi lakos, Illúziómágus, Auror



offline
RPG hsz: 306
Összes hsz: 448
Írta: 2016. április 5. 19:52 | Link

Sebastian Jared Selwyn
Péntek délután

Minden fellelhető szabálytalanság ellenére unatkozik. Ez az ügy pillanatnyilag a lehető legkevesebb izgalommal sem kecsegtet, leszámítva a magát Cupidonak nevező tollas kis teremtményt, akit az iroda közelében kaptak el nem is olyan régen. Ezt leszámítva csupa felesleges aktatöltögetés. Kilépési engedélyek, belépési engedélyek, és ez még csak a jéghegy csúcsa így kezdetnek. A jelentéseket olvasgatni pedig körülbelül éppen annyi kedve van, mint az aktákat töltögetni, egyszóval semennyi. Lehet, hogy a délutánra váratlanul beálló esőtől ilyen nyomott a hangulata, nem minden kenhető a papírokra, ezt viszont elég nehéz megállapítani. Az biztos, hogy az irodában ebben a percben nem bírja. Az asztal mellett ülve egyszerűen nem bír a szövegre figyelni, így miután harmadjára olvassa ugyanazt a sort, és még mindig nem akar összeállni, miről is van szó, inkább fogja az egészet, összerendezi, majd felkel és kisétál az irodából. Ha tíz percre is, de muszáj nem papírokat látnia. Ennek a meglehetősen hirtelen döntésnek az eredményeként könyékig feltűrt ingben, zsebre dugott kézzel fordul be nem is olyan sokkal később az egyik egész elhagyottnak tűnő folyosóra. Már majdhogynem kellemesnek is mondhatná, ha nem visítana fel az egyik portré néhány lépésre tőle, mint akit nyúznak. Szemét forgatva hördül fel, hogy ebben a kastélyban az embernek sehol sincs egy percnyi nyugta, de megjegyzés helyett inkább tovább megy. A kisebb tócsát orra előtt kikerüli, csak annyit dünnyög félhangosan, lenézően, hogy ez itt kész életveszélyes. Vajon mikor omlik a fejébe egy fél oszlop vagy valami hasonló? Fel is néz, miután felötlött benne a gondolat. Biztos benne, hogy a diákok egy része égi jelnek venné és legalább titokban örömtáncot lejtene, hogy egy felügyelővel kevesebb, de azért nem most óhajt elpatkolni. Omladozó falszakaszt szerencsére nem lát, így inkább a lába elé nézve sétál tovább a folyosó vége felé, hogy aztán visszatérjen az irodába is a séta végeztével. Legalább kicsit kiürül a feje és talán jobban oda tud majd figyelni azokra a jelentésekre.
Utoljára módosította:Kelemen Farkas, 2016. április 5. 20:02 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 797
Összes hsz: 3271
Írta: 2016. április 5. 20:12 | Link

Kelemen Farkas
Péntek délután

Ebben a szent pillanatban nem volt éppen a boldogság szobra. Ugyan vége volt a hétnek, legalábbis a tanórák szempontjából, azonban ez mégsem tudta teljes mértékben feldobni, mert egyet jelentett azzal, hogy jön a hétvége, amikor szívesen üldögélne a szobájában és olvasna, de mondjuk úgy, hogy most egy kicsit kevésbé volt hozzá kedve, mint általában. Seth tegnap kapott egy hosszú levelet az utóbbi napok eseményeiről, de tény, ami tény, nem az új szobatárs jelentette a legbosszantóbb problémát.
Hanem az az akta darab. Tekintettel arra, hogy akár diákcsíny is lehetett volna, előbb egy kicsit visszakutatta, hogy honnan is került a diákok kezébe a macskája aktája, de úgy tűnt, hogy valódi, és tényleg a Minisztériumi irodából származik. A maga részéről itt döntött úgy, hogy akkor szépen lemásolja és zsebre rakja, mert erre bizony rá akart kérdezni egy illetékesnél. Pontosabban, kérdőre vonni.
Éppen a könyvtárba tartott, amikor a merőlegesen futó folyosón észrevett egy közeledő alakot. Rögtön lefékezett, mert felismerte benne az egyik felügyelőt, mégpedig milyen szerencse, éppen azt, akivel már kétszer is szóba elegyedtek. Remek!
Mivel a másik előbb a plafont nézte, aztán pedig a padlót, így nem volt nagy művészet gyakorlatilag útját állni. Amíg megtette felé azt a pár lépést, addig Jared elő is vette a papírt, széthajtogatta, és mikor megállt Farkas előtt, akkor a tetejénél fogva egyszerűen belógatta az orra elé.
- Mondja csak, szeretnék kölcsönbe a sétáló bögrémet is esetleg? Mozog, úgyhogy biztosan megfigyelik, könnyebb dolguk lenne vele - mondta, miközben kicsit lejjebb engedte a papírlapot, hogy lássa a férfi arckifejezését. Az övé egyébként híven türközte a gondolatait, avagy hogy "nincs maguknak jobb dolguk??" és "nem gondoltam volna, hogy az állatrendészet kihelyezett egységéhez van szerencsém".
Utoljára módosította:Sebastian Jared Selwyn, 2016. április 5. 20:19 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kelemen Farkas
Bogolyfalvi lakos, Illúziómágus, Auror



offline
RPG hsz: 306
Összes hsz: 448
Írta: 2016. április 5. 21:08 | Link

Sebastian Jared Selwyn
Péntek délután

Mire a folyosó végéhez közeledik, már kezdi is érezni a séta jótékony hatásait. Egész megkönnyebbülten fújja ki a levegőt, hogy nem zúg már a feje a sok gondolattól, még a kedve is kezd visszatérni, miközben lába elé nézve komótosan halad előre, egészen addig, amíg útját nem állja valaki. Fejét felemelve azzal szembesül, hogy egy aktát tartanak az orra elé. Pár pillanatig alaposan bámulja, majd nevetéssel küszködve húzza mosolyra a száját. Neki teljes mértékben úgy tűnik, hogy ez valami vicc, hiszen a kép és az adatok alapján ez egy macska aktája. Mióta figyelnek ők macskákat mégis? Sebastian arca viszont arról árulkodik, hogy ő azonban nagyon komolyan is veszi az ügyet. Vajon ez lenne az az akta, amivel Feigler egyik túlbuzgó beosztottja állt elő? Nem látta, csak hallotta hírét.
- Sétáló bögre? Megkérdezheti a kollégáimat, de kétlem, hogy bárki is különösebben meg akarná figyelni, amíg nem tárol benne robbanóanyagot vagy halálos mérgeket - válaszolja most már csak féloldalasan húzva mosolyra száját, majd fejét kissé oldalra döntve nyúl az akta után.
- Szép állat, ami azt illeti. Bizonyítottan megsérti a magántulajdonhoz való jogot? Mit csinált? Megette a szobatársa kanáriját? - kérdezi aztán, idézve az aktán szereplő, az állat ellen felhozott vádat. Tényleg túlbuzgó aktakukac lehet, ami ezt javasolta, elvégre mégiscsak egy macskáról van szó. Nem mondja, bizonyos állatokat illetően ő is szívesen látna egy-két ilyen aktát, de azok közül egyik sem egy macska. Mégsem azért jöttek ki, hogy megoldatlan kanári-eltűnésekkel foglalkozzanak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 797
Összes hsz: 3271
Írta: 2016. április 5. 21:33 | Link

Kelemen Farkas
Péntek délután

Egy pillanatra újra átsuhant az arcán az "ezt nem hiszem el" kifejezés, mikor halálos mérgeket emlegettek fel neki. Mert most azért gondoljunk már bele, kérem szépen, vajon egy bájitalfőző hozzávalói között mennyi mérgező adalék van? Jó eséllyel elég sok.
Mielőtt viszont ezt hangosan is kifejtette volna, inkább vett egy mély lélegzetet, és megpróbált kissé lehiggadni. A papírt is elengedte, hagy nézegesse a másik, ha nagyon akarja, elvégre Sherlock tényleg nagyon szép macskaúrfi.
A kérdést hallva egy pillanatra lefagyott, aztán pislogott kettőt és jelentősen lecsillapodva felelt, már majdnem viccként bökve oda a választ.
- Na de kérem, nem gyilkosság a vád. Zoknit lop! - felelte önérzetes hangon, de hallatszott rajta, hogy a végén már majdnem ő is elmosolyogta magát, kiérezve a helyzet komikumát. Pár pillanat múlva viszont már újra komolyan nézett a férfire. - Őszintén szólva, egyáltalán nem tudtam eldönteni, hogy ezt most vajon komolyan gondolták-e, de nem segített a mérgemen, hogy a nyakamra járnak az eridonosok, és követelik rajtam a fél pár zoknijukat - fejtette ki. Nem, tényleg nem kellemes reggel-este ezzel foglalkozni, és bár tény, hogy a macskája tolvajjá lépett elő afeletti bánatában, hogy Seth már nem lakik velük, az sem kevésbé bűnös, aki csak úgy engedi őt bemenni idegen szobákba.
- Ha lehet, visszakérném - nyújtotta aztán a kezét, és ha megkapta a lapot, akkor el is rakta. Avery jutott eszébe a körözési plakátjával, neki biztos érdemes lesz megmutatni, hogy a család egy újabb tagja rendelkezik most már félig-meddig hivatalos bűnügyi irattal.
- Egyébiránt - állt félre a férfi útjából, megadva neki a lehetőséget, hogy elinduljon ha akar -, amúgy is szerettem volna Önnel beszélni. Bár a festmények fülétől távol, ha lehet - villant a szeme az egyik alakra, aki ha tudott volna, akkor kiesik a keretéből, úgy figyelt. - Ha azt mondanám, hogy van a közelben egy titkos folyosó, akkor velem jönne esetleg? - vetette fel. Nem lepődött volna meg, ha a másik nemet mond, elvégre akár csapda is lehetett volna, de nem erről volt szó egyébként.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kelemen Farkas
Bogolyfalvi lakos, Illúziómágus, Auror



offline
RPG hsz: 306
Összes hsz: 448
Írta: 2016. április 5. 22:16 | Link

Sebastian Jared Selwyn
Péntek délután

A fiú elengedi a papírt, amint utána nyúl, így kicsit közelebbről is megnézi, mi is a vád a szóban forgó cirmos ellen. A kanári is valaki magántulajdona tulajdonképpen, azt még nem is tartaná annyira nevetségesnek, mint amit pontosításként hall. Meglepetten pislog, szemöldökét kérdőn felvonva, és próbálja nem elnevetni magát. Ez aztán a roppant komoly vád.
- Zoknit... lop... - és nem bírja ki, hogy ne nevesse el magát. - Bocsánat... de ez valami... hihetetlenül... szórakoztató - teszi hozzá azon igyekezve közben, hogy minden második szó után előtörni akaró nevetését valahogy elfojtsa, vagy legalább vigyorrá minősítse vissza. Hihetetlen, hogy valaki tényleg aktát készített emiatt a macskáról. Visszaszolgáltatja közben a papírt.
- A kanári is valakié, de jogos. A zokni eltulajdonítása a tulajdonképpeni megsértése a magántulajdonhoz való jognak, noha egy macska esetében nem feltétlen vinném Szalamantonig az ügyet - vonja meg a vállát, végtére is még a vád se állna meg a lábán. Csak szerencsétlen fiúnak okozhat jócskán kellemetlenséget, ha, mint állítja, háztársai ennek fényébe rajta kérik számon az eltűnt fél zoknikat. Ugyan az említett ruhadarab eltűnése általában a háztartások rejtélyes esetei közé tartozik, és sokadik dimenziókat is emlegetnek ezen megmagyarázhatatlan események kapcsán, azzal nem büszkélkedne, hogy ők itt most kiderítették, hová tűnnek a zoknik. Visszaadva az aktát még körbepillant azért, hiába áll félre a fiú az útjából, majd éppen elhatározásra jut, hogy visszatér az irodába, ha egyéb megbeszélnivalójuk nincs, amikor Sebastian ismét megszólal. Bár csak reméli, hogy a napokkal ezelőtt tett ajánlatot sikerült végiggondolni, felcsillan a szeme és az irodába való visszatérés gondolata máris a múlté. Titkos folyosó? Felvonja a szemöldökét, és tekintete a képekre vándorol, miközben felméri a lehetőségeit. Tudja, hogy lehet csapda is, de ismer néhány varázslatot, és mégiscsak túlélte az Akadémiát is. Talán az a legcélravezetőbb, hogy még ha kételkedik is, nem mutatja. A pálcája ettől természetesen még keze ügyében van.
- Mehetünk - mondja végül, és követi is a fiút, amerre vezeti. Remélhetőleg nem azt akarja ennyire titokban közölni, hogy nemet mond, annak nem sok értelmét látná, de ki tudja. Mindenesetre kíváncsi.
Utoljára módosította:Kelemen Farkas, 2016. április 5. 22:20 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 797
Összes hsz: 3271
Írta: 2016. április 6. 01:02 | Link

Kelemen Farkas
Péntek délután

Vállat vont, amolyan "ez van" formán, de mikor látta, hogy a férfi a nevetést próbálja visszafogni, végül ő sem bírta ki, csak elmosolyodott. Ha az ember a megfelelő szemszögből nézi, akkor ez tényleg vicces, noha az is tény, hogy a minisztériumi emberek között ettől még mindig volt valaki, aki nagyon nem értette a dolgát. Most komolyan, ő több, mint egy évig dolgozott lent a faluban Kolosnál, de egyszer sem látott efféle marhaságot, mint aktát egy macskának.
Kis híján egyébként elszólta magát, mert majdnem elmesélte, hogy igyekezett ő megtudni, hogy miért van az állat a zoknikra kattanva, de szerencsére még időben észbe kapott, és így nem hívta fel a figyelmet arra, hogy állatok fejében is képes emlékeket vagy motivációkat keresni. Megjegyzendő, Sherlock esetében nem járt sikerrel.
- Még szerencse, kicsit nehézkes lenne a kihallgatás - jegyezte meg, miközben némileg mérsékelte a mosolyát és elrakta a papírt, közben ugyanis eszébe jutott, hogy más megbeszélnivalójuk is akadhat.
Kíváncsian nézett a felügyelőre, amíg a válaszára várt. Az, hogy vele tart-e, nem jelentett sokat a levonható következtetések szempontjából, de ha nem tette volna, akkor azért Sebby csalódott volna benne és valószínűleg nem is megy bele végül az ajánlatba, amit legutóbb tártak elé. Nem szívesen szövetkezett volna olyan aurorral, aki a saját képességeiben sem bízik annyira, hogy egy diákkal áttérjen egy csendesebb folyosóra.
A válasz viszont újra mosolyt csalt az arcára.
- Erre - indult el egyszerűen a megfelelő irányba, hogy mutassa az utat, majd az egyik oszlop mellett odébb hajtott egy lelógó drapériát. Szűk folyosón találták magukat, aminek a másik vége nem volt messze, de az újonc prefektusok rémálma volt, mert a gyakorlott szabályszegők itt egy pillanat alatt el tudtak tűnni és a párhuzamos folyosón lyukadni ki. Elsétált a közepéig, ott állt csak meg.
- Kérem, ne átkozzon meg, csak disaudiót szeretnék kiszórni - jegyezte meg, mielőtt elővette volna a pálcáját, hogy még egy óvintézkedést tegyen. Nagyon nem szerette volna, ha bárki rájön, hogy lepaktált a felügyelőkkel. Ebből a szempontból egyébként pont jól jött neki a macska aktája, mert azon azt is feltüntették, hogy őt is figyelik, ami számára nem volt meglepő, ámde remek alibi a diáktársak előtt. Mármint az lenne, ha tisztán csak a felügyelők pártjára szeretne állni, de nem így volt.
- Gondolom sejti már, hogy az ajánlata miatt hívtam ide - kezdte. - Nekem is lenne egy. Van egy tippem Önnek, egy meglehetősen értékes nyomozási útvonal, de cserébe egy kérésem is lenne. Fogja fel úgy, mint egy afféle próbát, hogy megbízhatok-e az ígéretében - vázolta fel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kelemen Farkas
Bogolyfalvi lakos, Illúziómágus, Auror



offline
RPG hsz: 306
Összes hsz: 448
Írta: 2016. április 6. 11:41 | Link

Sebastian Jared Selwyn
Péntek délután

Igazán szórakoztatónak ítéli ezt az ügyet, aminek a jelentőségét szerinte valaki sikeresen eltúlozta. Még mosolyogva bólogat a megállapításra beleegyező hümmögés kíséretében, hogy bizony az a kihallgatás néminemű nehézségekbe ütközik. Vajon létezik egyáltalán tolmács, aki képes lenne közvetíteni a vádlott meg az ügyvéd, ügyész és további jogi méltóságok és tekintélyek között. Sose gondolkodott ezen, végtére is legfeljebb értelmes lények ellen folytatott eljárásokról hallott, már amennyire ő az ilyen jogi ügyekben egyáltalán jártas - nem mondaná, hogy az - és bocsánat, hogy leértékeli a cicust, de a hatályban lévő határozatok és törvények értelmében nem minősül értelmes lénynek. Ezért is nevetséges szerinte már csak az akta gondolata is a macska esetében, a vád ismeretében pedig különösen annak tűnik. Lassan azért csak elpárolog a késztetése a nevetésre, és ha már a fiú felhozza, hogy egyébként is szeretett volna vele beszélni, nem látja különösebb okát, miért ne követhetné az említett folyosóra. Ezek a festmények egyébként is csak az agyára mennek. Unatkozó pletykás teremtmények, akik minden beszélgetés esetében célközönségnek vélik magukat. Követi Sebastiant a drapéria mögött rejlő szűk folyosóra. Nem veszi rossz néven, hogy a fiú figyelmezteti, még ha csak egy egyszerű disaudióról is van szó.
- Csak nyugodtan - jelenti ki. Ugyan tudja, hogy már csak családi alapon is olyan varázslatokat tudhat a fiú, amiket mások aligha, de nem hiszi, hogy tartania kellene tőle. Az éppen általa kiszórt bűbáj egyébként is csupán érthető óvintézkedés, ki akarná, hogy kihallgassák? Sejti is már, milyen választ remélhet, bár ez azért még nem annyira egyszerű, mint lehetne. Más bizonyára már vígan bólogatott volna rá az ajánlatára, de nem Sebastian. Igaz, nem is várta.  
- Rendben. Hallgatom, miről is van szó pontosan - válaszolja, és érdeklődve  néz a fiúra. Nem egészen tudja, mit értsen az értékes nyomozási útvonalon, nevet, adatot, tárgyi bizonyítékot... de kíváncsi, bármiről is van szó. Az említett kérés különösen érdekli. Biztos benne már csak a megfogalmazásból kiindulva is, hogy valami különleges kérés lesz az általa ígért információk mellett még, hát szeretné hallani.
Utoljára módosította:Kelemen Farkas, 2016. április 6. 11:43 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 797
Összes hsz: 3271
Írta: 2016. április 6. 12:13 | Link

Kelemen Farkas
Péntek délután

Nem érzi túlzottnak az óvintézkedéseket és azt sem, hogy a másiknak szól, mielőtt varázslásba fog - valahogy nagyon biztos tud lenni abban, hogy nem lenne élete legjobb élménye egy titkos folyosón kapni valamit a nyakába csak a minisztériumi paranoia miatt. Miután végzett, újra Farkashoz fordult, hogy folytassa a kíváncsi fülektől már kellően megóvott beszélgetést.
- Nos, ismerek valakit, aki a tavaly történt problémás esetek egy jelenős részénél jelen volt és előfordulhat, hogy nem is venné rossz néven, ha megkeresnék - kezdte. Valójában már beszélt erről Radúzzal, nem akarta volna csak úgy ráküldeni a felügyelőket, hogy nem kérdezi meg róla a férfit előre, de erről a vele szemben álló aurornak egyelőre igazán nem kellett tudnia.
Persze az alku nehezebb része ezután jött, mégpedig hogy úgy adja elő saját kérését, hogy az ne keverje őt gyanúba és ne is azonnali elutasítás legyen rá a felelet. Sebby sosem volt jó színész, úgyhogy most sem erre alapozott, inkább csak a szavak kapcsolatára figyelt és reménykedett, hogy eltalálja a kellő hatást. Nem lett volna rossz, ha itt van Seth, neki ez biztos ezerszer jobban ment volna.
- Az én kérésem viszonylag egyszerűen teljesíthető. Elsősorban a különleges képességgel bíró diákok érdekelnek, és róluk szeretnék egy listát, amennyiben megoldható - fejtette ki.
A kérése nem volt véletlen. Abban biztos volt, hogy teljesen felesleges lenne a megfigyelt emberekről kérdeznie, de a legtöbb gond azok alapján, amiket hallott tavaly, a képességeket tanuló diákokkal volt. Ebből következik, hogy egy ilyen lista alapján azért nagyjából be lehet lőni, hogy kit figyelnek.
Persze a kérdés jogos, hogy erre Sebbynek mi szüksége lehet? A helyzet az volt, hogy egyszerűen nem tudott megbízni a minisztérium embereiben. Elképzelhetőnek tartotta, hogy egyesek túlságosan is rászállnak a diákokra, akár éppen az eridonosokra is, és akkor mindenképp szólni akart Radúznak, még ha nem is akarta azzal bajba keverni, hogy tőle kér ilyet. Csak hát némi segítség nélkül nyilván nem figyelhetett oda mindenkire, akár prefektus volt, akár nem.
Utoljára módosította:Sebastian Jared Selwyn, 2016. április 6. 12:23 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kelemen Farkas
Bogolyfalvi lakos, Illúziómágus, Auror



offline
RPG hsz: 306
Összes hsz: 448
Írta: 2016. április 6. 16:58 | Link

Sebastian Jared Selwyn
Péntek délután

Az óvintézkedéseket követően végre az is szóba kerül, miért is vannak éppen egy titkos folyosón valahol a kastély földszintjén, ahol feltehetően csak szabályszegésre hajlamos diákoknak szokása prefektusok elől eltűnni. Érdeklődve hallgatja, mivel is kezdi mondandóját a fiú. A kérés még várat magára, bizonyára okos stratégiai megfontolásból, de addig is elismerő mosolyra húzza a száját. Ez nem is rossz ajánlat, ami azt illeti, és bárkiről is van szó, mégsem kell azzal elszámolnia, hogy beárult valaki. Egy pillanatra fel is merül gondolatai között, hogy tulajdonképpen csalódott lenne, ha most olyasféle információt kapott volna, hogy kit hol mikor tud szabályszegésen kapni.
- Ez igazán remekül hangzik - állapítja meg, közben pedig a fiú arcát fürkészi. Nagyon kíváncsi, mi is lesz az a kérés, amit az imént említett. Nincs köze az alkuhoz, amit ő ajánlott, csak ebben biztos. Rá is kérdezhetne, de tudja, hogy anélkül is választ fog kapni pillanatokon belül. A feltehetőleg alaposan végiggondolt szavak aztán kissé meglepik. Felvonja kissé bal szemöldökét, majd futólag megsúrolja homlokát ujjai hegyével. Na ez aztán egy nagyszerű kérés. Megoldható-e? Hümmögve fonja össze karjait mellkasa előtt, és futólag egészen érdekessé válik a folyosó üres fala is, akárcsak a padló a lába előtt, amíg gondolkodik a válaszon.
- Mondhatok neveket, ha az úgy megfelel - válaszolja végül ismét a fiúra nézve. Nem tartja fontosnak indokolni, miért is, hiszen az mellékes. Az pedig, hogy mit gondol, miért rágódik viszonylag sokat a kérdés fölött, igazán részletkérdés. Lenne még kihallgatótiszt, kényelmes a Minisztériumnál, satöbbi, satöbbi, lehet ezt variálni.
- Egyébként miért fontos ez a lista? Azt elárulhatom, hogy bár személy szerint figyelemreméltónak találom az aktáját, mégsem áll a figyelem középpontjában - jegyzi meg nem sokkal később. Igazán szeretné tudni a választ, miért lehet fontos egy ilyen lista. Kíváncsi, kik szerepelhetnek rajta az ismerősei közül?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 797
Összes hsz: 3271
Írta: 2016. április 6. 17:27 | Link

Kelemen Farkas
Péntek délután

Bólintott. Sejtette, hogy a férfi így fogja gondolni, azért hozta fel éppen ezt az információt. Persze a nehezebb része ezután jött, nem is siette el, de azért szépen lassan felfedte, hogy mit is várna cserébe.
Nem lepődött meg rajta, hogy a másik hosszasan gondolkodott rajta, mert ő is tudta, hogy ez nem egyszerű kérés, de a cél jó volt a részéről, és ennyi a lényeg. Sebby nem volt az a fajta ember, aki bármilyen információval visszaélne, őt sokkal jobban érdekelte az, hogy a törvény keze tényleg igazságos legyen, meg az, hogy mi is folyik a háttérben. A felügyelővel történt két találkozásáról sem tud senki, még Ricsi sem, mert őt meg nem szeretné megijeszteni.
- Meg - bólintott. Nem kért volna írásos listát, ő sem írt le semmit ezzel az egésszel kapcsolatban, ezért is eshetett meg, hogy nem tudta Seth-tel sem megbeszélni, hiszen gondatlanság lett volna egy bagolyra bízni bármilyen efféle levelet, ahogy a naplójuk lapjai is túl könnyen kerülhettek illetéktelen kezekbe. Mindenesetre, ha a felügyelő ezen a ponton átejti őt a nevekkel, az elég hamar ki fog derülni, lévén az elemi mágusokat Ricsi révén könnyedén megtudhatja amúgy is, viszont az mindenképp kiderül, hogy lehet-e benne legalább minimálisan bízni.
A férfi szavait hallva szemforgatós mosolygást produkált, míg nekidőlt a hátával a falnak.
- Csak a macskám - jegyezte meg, de aztán újra komoly lett az arca és elgondolkodott rajta, hogy erre mit feleljen. Végül úgy döntött, hogy mivel félrevezetni úgyse tudná, inkább az igazság egy részét fedi fel a férfinek.
- Egyrészt azért fontos, mert ha tényleg elfogadom az ajánlatát, akkor nem árt tudnom, hogy kire kell odafigyelnem. Másrészt meg azért, mert mint a nemrég megtárgyalt példa mutatja, vannak túlbuzgó emberek a minisztériumnál. Ugyebár.
Meg sem próbálja elrejteni a bizalmatlanságát, úgyis az arcára van írva mindig minden gondolata.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kelemen Farkas
Bogolyfalvi lakos, Illúziómágus, Auror



offline
RPG hsz: 306
Összes hsz: 448
Írta: 2016. április 6. 20:32 | Link

Sebastian Jared Selwyn
Péntek délután

Nos, meglepi a kérés és el is gondolkoztatja. A maga részéről nem tudja, mire is akarja felhasználni a fiú a listát, ez azonban nem jelenti, hogy nincsenek ötletei azt illetően, mire is lehetne felhasználni. Végül úgy dönt, hogy némi bizalmat megelőlegezve mond neveket, ha úgy megfelel a fiúnak, különben ő sem fog soha bízni benne. Ez a baj ezekkel a játszmákkal. Mindennek ára van, különösen akkor, ha az ember olyan valakivel igyekszik játszani őket, aki még hasonlóképpen is gondolkodik. Azt pedig már első találkozásuk óta tudja, hogy Sebastian éppen azért érdekes partner ebben a játékban, mert meglepő hasonlóságokat mutat a gondolkodásmódjuk. Sokkal nehezebb igazán meglepetést okozni bármivel is, és ezen valami csoda folytán még a háta mögött lévő tapasztalat se akar túlságosan javítani. A beleegyező válaszra megkönnyebbülten szusszant fel. Rendben. Remélte, mert esze ágában sincs leírni semmit sem, ami aztán ellene szólhatna később. Viszont ha már ennél a témánál tartanak, az még érdekelné, miért ilyen fontos a lista. Az első válaszra egy fél pillanat erejéig elgondolkodik, mégis hogy kerül ide a macska, aztán a következő pillanatban már el is vigyorodik.
- Bármennyire szép állat is, nekem továbbra sem érdekes, hogy rajong mások fél pár zoknijaiért - vonja meg a vállát, bár az az érzése, hogy ez még fel lesz emlegetve nem egyszer, hiába nem az ő baklövése volt a macskáról készült akta indítványozása, de még csak nem is az ő beosztottjaihoz köthető.
- Ehhez a túlbuzgó hivatalnokoknak nem sok köze van. A veleszületett képességek feljegyzése nem igazán hasonlítható össze a nemrég megtárgyalt példával, de a kire kell odafigyelni már valamivel meggyőzőbb érv - ismeri el. Egy egész kicsit elkedvteleníti a bizalmatlanság a fiú arcán, de ha őszinte, akkor tulajdonképpen ő sem áll jobban irányába, noha valamivel sikeresebben rejti el, hogy igenis kételkedik abban, hogy csak erre kellene az a lista. Sebaj.
- És mikorra tervezi ezt az úgymond cserét? - kérdezi végül, hiszen most mégsem fog nevekkel szolgálni, és nem is fog azelőtt, hogy eljutnának ahhoz a bizonyos szemtanúhoz. Nem fogja meggondolni magát, de szeretné biztosra tudni, hogy nem a semmiért mond el egyetlen nevet sem.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 797
Összes hsz: 3271
Írta: 2016. április 7. 13:47 | Link

Kelemen Farkas
Péntek délután

Értékelte, hogy a férfi értette a viccet és széles mosollyal jutalmazta. Tény, ami tény, ez az eset hosszan tartó poénforrássá avanzsált Jared szemében abban a pillanatban, mikor kiderült, hogy csak egy szerencsétlen tévedés. Igaz, a számára okozott problémán ez nem segített igazán.
A listával kapcsolatos válaszra viszont megpercent a szemöldöke. Nem tudta, hogy a másik nem érti vagy csak mereven elutasítja a tényt, hogy Sebastian szerint hajlamosak lehetnek a túlkapásra..? Nos, akármelyik is volt igaz, nem sietett kifejteni a véleményét, mert a két indok közül legalább az egyikre rábólintottak. Ez éppen elég.
A felvetett kérdés viszont látványosan elgondolkodtatta. Ujjaival a falon dobolt, miközben megcsodálta a plafont, aztán úgy döntött, jobb lesz, ha visszadobja ezt a kérdést. Őszintén szólva eredetileg annak adott a legkevesebb lehetőséget fejben, hogy tényleg belemegy a felügyelő a játékba, szóval erre nem volt kész terve.
- Nem is tudom. Önnek mi a véleménye? - nézett a férfire. Nem sarokba szorítani akarta a felügyelőt, úgyhogy nem érezte problémának, ha néhány feltételt ő szab, sőt, ha az a cél, hogy bízzanak a másiktól kapott információkban, akkor ez így helyes. Persze amellett, hogy tényleg nem jutott eszébe jó megoldás.
- Egyébként üzenni fogok Önnek. Megbeszélem az illetővel, hogy mikor jó neki, ha megyünk - tette hozzá még. Na igen, eszében sem volt csak úgy adni egy nevet és tovább nem törődni a dologgal, hanem ő is menni akart. Ha Radúz úgy fogja gondolni, hogy nincs helye a beszélgetésnél, akkor úgyis megkéri, hogy távozzon és ezt tiszteletben is fogja tartani, de egyébként nem látta okát, hogy miért is ne legyen jelen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kelemen Farkas
Bogolyfalvi lakos, Illúziómágus, Auror



offline
RPG hsz: 306
Összes hsz: 448
Írta: 2016. április 7. 17:52 | Link

Sebastian Jared Selwyn
Péntek délután

Elhangzó kérdésére inkább választ várna, de ehelyett csak visszakapja a kérdést. Egy leheletnyit megemelkedik a szemöldöke, miközben eltűnődik rajta, hogy vajon a fiú nem számított volna arra, hogy belemegy egy újabb alkuba? Ha nem látta volna, hogy mennyire nyílt természet és nem próbál színészkedni, akkor talán most motivációk, okok és indokok bonyolult hálóját is elkezdené boncolgatni gondolatban és talán kiskapu után nézne, de így nem teszi. Kételkedik abban, hogy ebből nem lesz egyéb, mint ami most éppen tervben van, de ad egy esélyt annak a szemtanúnak és ezzel együtt az információcserének is. Úgy látja, hogy van értelme. Hümmögve pislog pár pillanatig maga elé, miközben azon töpreng, hogyan is lehetne ezt normálisan megoldani. Ha leírná, sokkal egyszerűbb lenne, arra viszont nem hajlandó. Száját elhúzva pillant fel végül, és gondterhelten fújja ki a levegőt.
- Mit ne mondjak, ez roppant érdekes lesz, hiszen nem tudhatom, mennyire releváns az információ, és nem tudhatja, nem gondolom-e meg magam, ha már válaszokat kaptam. Kétlem, hogy az adott szavam elég biztosítéknak tartja - jelenti ki végül, majd bólint a hozzáfűzésre.
- Megyünk? - ismétli meg a használt igét nagyon is kérdő hangsúllyal. Nem mintha zavarná az elképzelés, tekintve, hogy fogalma sincs, kiről van szó történetesen, és ha nevet is kap, még nem biztos, hogy azzal bármivel is előrébb jut az ügyben.
- Ez így egészen más megvilágításba helyezi az iménti kérdést. Ha egy szóbeli ígéret nem elég, akkor majd addig is megnézheti közelebbről mondjuk az igazolványom. Ha emlékeim nem csalnak, a múltkor is nagyon érdekelte, hogy néz ki egy ilyen. Bár még azért elgondolkodom ezen - mondja végül. Annyira azért nem tart tőle, hogy bármi is történne az említett igazolvánnyal éppen az orra előtt. Felfedezi a betűtípust? Igaz, még nincs ez így kőbe vésve, kitalálja, de az aktáját se nyomhatja a kezébe, hogy lapozgassa csak át nyugodtan, amíg ő beszámolókat hallgat. Jelen pillanatban ez az egyetlen ötlete, ami a leginkább mentesnek tűnik bármiféle igazán komoly következménytől.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 797
Összes hsz: 3271
Írta: 2016. április 7. 20:58 | Link

Kelemen Farkas
Péntek délután

Láthatóan a másik is megküzdött azzal, hogy miként is lehetne ezt az egészet úgy kivitelezni, hogy mindketten jól járjanak és biztosítva legyenek. Ez azért egy kicsit megnyugtatta, mert legalább nem csak neki nem jött erre csuklóból a világmegváltó ötlet.
A megállapításra csak bólintott egyet, helyben hagyva a tényt. Kár lenne azt játszani, hogy ők most itt örök érvényű szövetséget kötnek épp, ahol nincs helye kételynek, mert nem így volt. Sebastian ugyanúgy nem várta el, hogy feltétel nélkül higgyenek neki, mint ahogy ő sem volt képes rá.
A visszakérdezés egyébként nem rázta meg túlságosan.
- Megyünk. - A hangja kijelentő volt és abszolút megingathatatlan tényt közölt, bár maga sem tudta volna megmondani igazán, hogy ehhez miért is ragaszkodik. A tavaly történtek az ő érdeklődését nem nagyon keltették fel, neki fontosabb volt, hogy ha már egyszer prefektus, akkor idén ne legyenek ilyenek, de ettől még természetesnek érezte, hogy ha ő viszi Radúzhoz, akkor nem búcsúzik el az ajtóban. Egy kicsit talán féltette is a torzonborz vadőrt, mert nem akarta, hogy túlságosan rászálljanak, még ha tudta is, hogy meg tudná védeni magát. Mindenesetre, akárhonnan is nézzük, volt ebben a történetben buktató elég.
- Nem érdekes különösebben számomra az igazolványa, láttam már elég ilyet - lökte el magát a faltól, miközben az arcára mosoly ült ki. Azt már csak gondolatban tette hozzá, hogy ugyan tényleg látott ilyesmit, csak akkor még nem volt érdeke tüzetesebben megvizsgálni. Most viszont már a felügyelő detektor is félkész volt, úgyhogy nem volt rá ténylegesen szüksége többé, hogy a kezébe kapjon egy igazolványt.
- De megegyeztünk - bólintott azért rá, mert biztosítéknak egész jól megteszi a kis kártyácska.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kelemen Farkas
Bogolyfalvi lakos, Illúziómágus, Auror



offline
RPG hsz: 306
Összes hsz: 448
Írta: 2016. április 8. 00:09 | Link

Sebastian Jared Selwyn
Péntek délután

Nem lepi meg, hogy a fiú helyben hagyja a megállapítását, sőt, értékeli is, hogy nem fűz hozzá semmit. Fölösleges is lenne, meg aztán legalább abban is biztos, hogy ez a játszma nem lesz egyhamar túl egysíkú és unalmas. A kijelentést hümmögve veszi tudomásul, majd vállat vont az újabb megállapításra.
- Rendben, nekem tulajdonképpen mindegy, a lényeg, hogy számomra fontos és semmi esetre sem lenne jó elveszítenem, szóval biztos lehet benne, hogy mondok neveket - válaszolja, és ha már a fiú megegyezéshez elegendő alapnak tartja a javaslatát, féloldalas mosolya ismét feltűnik arcán és úgy dönt, kezet nyújt ennek örömére.
- Meg - állapítja meg rövidre fogva, ennél többet igazán nincs miért tárgyalni már ezt sem. Jól nevelt aurorhoz méltóan kezet ráz, mert mégiscsak úgy tűnik, hogy lassan közös nevezőre sikerül jutniuk, bár tény, hogy buktatókból sincs hiány.
- Nos, akkor várni fogom, hogy értesítsen, pontosan mikor is ér rá az illető - mondja elgondolkodva, több megbeszélnivalót egyébként sem lát pillanatnyilag, a hol és mikor úgyis bizonyára attól függ, akivel találkoznia kell. Zavaró a gondolat, hogy nem ő dönt és hirtelen rengeteg önuralmába telik nem tenni semmilyen megjegyzést ezt illetően, pedig az jönne csuklóból, és el is szúrná, amit már elért.
- Valami egyéb még esetleg? - kérdezi inkább végül, mert ha nincs, akkor ő vissza is tér az irodába folytatni a jelentések bogarászását.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sebastian Jared Selwyn
Független varázsló, Legilimentor, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 797
Összes hsz: 3271
Írta: 2016. április 8. 01:11 | Link

Kelemen Farkas
Péntek délután

Egy töredék pillanatra meglepte a felé nyújtott kéz, de tulajdonképpen alkut kötöttek, azt meg illik megpecsételni valamivel. Elfogadta hát a jobbot és viszonozta a gesztust, miközben előbb lefelé figyelt, hogy ne vétse el, aztán egy mosollyal felnézett a férfire.
- Amint tudok biztosat mondani, szólok - biztosította újra, immár az egyezség értelmében erősítve meg a szándékot. Mindenesetre, a felügyelő határozott kézfogása eléggé bizalomgerjesztő volt abból a szempontból, hogy vajon megtartja-e majd az ígéretét.
- Nincs más - engedte aztán el és lépett vissza az eddigi helyére, miközben kicsit megrázta a fejét. - És mivel én most a könyvtárba megyek, nekem arra rövidebb lesz - mutatott a folyosónak a másik végére. - Önnek viszont inkább azt a kijáratot ajánlanám, ha nem szeretne elkeveredni - utalt arra, ahol bejöttek. - Csak vigyázzon, hogy ne lássák meg, mikor kilép a drapéria mögül, mert kár lenne ha rájönnének, hogy ismeri az átjárót - javasolta még, aztán a maga részéről lezártnak tekintette a beszélgetést. - Viszontlátásra bájitaltanon! - villant még a szeme a másikra, mert hát nem felejtette ő el, hogy arról beszéltek, hogy talán vele tartana oda, bár talán csak viccként is felfogható az egész.
Megvárta, hogy a férfi is elinduljon, akkor pedig hátat fordított ő is és elindult, hogy bejezze az útját. Séta közben zsebre vágta a kezeit és immár némileg nyugodtabban haladt, mint mielőtt találkoztak, mert legalább egy dolgot letudott végre abból a sokból, ami mostanában eléggé zavarja a napjait. Ki tudja, ebből ráadásul még tényleg haszna is lehet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Benedict Ian Lloyd
INAKTÍV


Bigonville Bombers
offline
RPG hsz: 97
Összes hsz: 727
Írta: 2016. április 21. 00:29 | Link

Odett
A Cupido-bűncselekmény utáni hét...után. Március.


Volt alkalma már kellemesebb körülmények között találkozni Odettel.
Ian a tarkóját vakargatva sétál a megbeszélt folyosóig - azt kérte a lánytól, hogy mielőtt bárhová elindulnak, itt találkozzanak, mert akkor még ő maga se tudta, mi lenne a céljának megfelelőbb hely. Határozottan nem akar olyan helyre menni, ahol emberek vannak, vagy ahova beszorulhatnak, mint a fakunyhó vagy egy cukrászda...és fontos az is, hogy minél semlegesebb terület legyen. Csak semmi túl zárt, túl romantikus, vagy túl veszélyes. Itt egyelőre jó lesz, míg Odett meg nem érkezik.
Hátát a falnak vetve, sóhajtva a mennyezetet nézi, pótcselekvésként lehúzza magáról a sapkáját. Nagyjából azon gondolkozik, mennyire nincs kedve ehhez. Miután véget ért a hét, aminek minden napjára kínos pontossággal emlékszik, neki el kellett utaznia - az edzések elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy a pokolba kívánt átok után ne közvetlenül kelljen tudatosítani magában a történteket. Valami homályos balsejtelem környékezi - az az érzése, hogy a lány nem fogja olyan simán venni a kanyart, mint tehetné. Hülye egy helyzet.
Persze ahogy az elmúlt másfél hétben elmaradt közöttük a kommunikáció, ez egy kicsit segített lehűteni a parazsat...voltaképpen ez az egyedüli, ami vigasztalja, mert erre Ethan röhögő arca és az általa készített instagramos képek és videók valahogy nem voltak megfelelőek.
Csak jöjjön már, essünk túl rajta.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Év játékosa/Év mesterlövésze/Év Hajtója/Álomcsapattag
Gátfalvi Odett Kinga
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 17
Összes hsz: 27
Írta: 2016. április 21. 00:57 | Link

Ian
Cupido-incidens után - március

Amennyire nehezére esett befogadni és leginkább elfogadni az információt, miszerint az iskola nagymenő kviddicssztárja pont őt szemelte ki és hívta randizni... nos, az egy hét elteltével legalább annyira kezdte jól érezni magát a fiú mellett. Elég naiv volt ahhoz, hogy Cupido közbenjárásából egyetlen aprócska jelet se vegyen észre, és azt a hirtelen pálfordulást is vakon vette tudomásul, mikor Ian hirtelen és rendkívül gyors iramban lépett le egy hétre edzés címszóval – ugyanakkor persze teljesen elképzelhető, hogy szimplán tökéletes időzítésről volt szó a csapat részéről.
Épp ezért mikor megkapta az üzenetet, hogy a rellonos visszaért, mi több, még találkozni is akar vele, egy nem túl sikeresen elfojtott örömteli sikkantást követően kislányos ugrándozásba kezdett a klubhelyiség kellős közepén. Az ilyesmi a pirosaknál teljesen normális, úgyhogy a jelenlévő háztársak még csak a fejüket sem kapták fel, mikor eltáncikált előttük, hogy a szobájában elfogadható külsőt varázsolhasson magának. Igaz, a legszakadtabb holmijaiban is elbűvölő lenne, ezzel Odett nincs tisztában, viszont a hosszú órákon át tartó pózolgatás és döntésképtelenség sem jellemző rá, így viszonylag hamar szalonképesnek minősíti a szerelését; indulhat.
Azért a félreértések elkerülése végett egyszer, s mindenkorra tisztázzuk: nem szerelmes. Hiába ártatlan kislány még, azért egy hétnyi kényeztetés és szépen csillogó, minden szavára éhes kék szemek nem elegek ehhez.
Nem siet – utál, és nem is illik előbb érkezni a megbeszélt időpontnál. Már a folyosóra befordulva, messziről kiszúrja a várakozó Iant, és valami női megérzésféle azonnal vissza is szorítja eddigi lelkesedését; mintha nem lenne minden rendben. Hol a virág?  
 - Szia! – köszön ettől függetlenül fülig érő vigyorral. – Milyen volt az edzés vagy... a meccs? – ebből is látszik a kviddicshez fűződő viszonya, mert bár odafigyelt a másikra, fogalma sincs, valójában mi és hogyan működik egy ilyen komoly csapatban.
 - Azt hittem, korábban érkezel. Ugye nem sérültél le vagy valami ilyesmi? – egy pillanatra valami aggodalomszerűség fut át az arcán, de aztán jobban megnézi magának a fiút. Láthatóan kutyabaja.
Utoljára módosította:Gátfalvi Odett Kinga, 2016. április 21. 00:59 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 11 12 [13] 14 15 ... 22 23 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium