36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: « 1 2 3 [4] 5 6 ... 14 ... 27 28 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Keith Coltrane
KARANTÉN


padláslakó
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 4623
Írta: 2014. április 4. 19:47 | Link

Mesmesélő
04.03. 22:00 körül

Tegnap plüssökkel álmodott, ma plüssöket fest a káosz folyosóján. Szereti ezt a folyosót, illik hozzá - a falaknak öt perc se kell, hogy tökéletesen idomuljanak az ő festékes meztelen felsőtestéhez. Már megint nem vett pólót, undorító. De egy pirosra színezett, kis eridonos címer-mozaikokkal díszített iskolai talár ott hever a fal tövében a háta mögött, egy tollas kalapos páncél mellett, aki már réges-rég megszokta, hogy Keith folyamatosan feldíszíti őt.
- Háh! - Közli diadalmasan, és nagyot lendít egy szamár csóváló lila farkán. Kissé drága mulatságnak tűnhet arra használni a különleges falfestékeit, amelyből a született kreációk már rögtön a mű befejezte után életre kelnek, hogy kétnaponta kijárjon az iskola különböző pontjaira, de örömittasan vigyorgó, nevetős arca arról árulkodik, hogy nem is tudná szebben elfoglalni magát a minimális Leonie-mentes órákban. Leonie most elaludt, ő meg így is majdnem egy óráig ücsörgött mellette, mielőtt kijött.
- Úgy gondolod te is, hogy elkéne egy kecske? - Kérdi a páncélostól, hátrébb lépve, szakértően vakargatva a lila mókusszőrrel az állát, amitől az természetesen teljesen lila lesz.  
- Ühm...- Lett kecske. Kissé absztrakt módon akkora, mint a szamár patája, de legalább nagyok a szemei. Jó. Jó festmény - pont olyan kaotikus, színes, expresszív mint most Keith. A tíz színű, nagy fejű papagájok a 160 centis plüss-szamár felett repdesnek, a szamár meg egy kicsit meg van zavarodva, mert egy oázisba került, de azért vigyorog. Fent egy felhőn sír egy orrszarvú.
Mikor aztán a fiú piros festékes ujjával megvakarja a piros festékes orrát és megfordul, hogy egyetlen Lellolie-hez menjen (vagy ahhoz a manóhoz, aki egy hajnalban elmesélte neki, mennyire sajnálja, hogy le kell mosnia a festményeit) egy fel nem festett, de pontosan oda illő lényt lát maga felé rohanni.
 Pislogás, kettő is, négy is. Első lehetetlen, de meglepően makacsnak bizonyuló gondolata az, hogy a festők -tanácsának láthatatlan dimenziójából pottyant ide a kis oroszlán, hogy megbüntesse/segítsen neki, amiért kihagyta őt az élénk freskóból, és ezzel -életében először- talán rosszat tett az ecsettel. Már szinte bűntudatos képpel várja, hogy odaérjen hozzá a lény.
- Miért jöttél? - Kérdi barátságosan vigyorogva - már az általános norma szerint barátságosan, saját magához mérve talán inkább óvatosan.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 811
Összes hsz: 1286
Írta: 2014. április 5. 15:54 | Link

Keith


Talán meg kellene próbálnia megkeresni a Trónszirtet. Lehetséges, hogy ez az egész egy teszt, és meg akarják vizsgálni, hogy valóban képes-e ellátni oroszlánkirályi feladatait, mielőtt bevetik. És amikor majd bevetik, akkor kap magának hosszú loboncos sörényt, meg rendes méretű tappancsokat óriás-félelmetes karmokkal, és még a szemei is visszamoderálódnak normális méretűvé. Nagyon rossz ám ilyen nagy szemekkel nézni, folyton csodálkozol! Mint most is, azon csodálkozik épp Zordon, hogy egy fiú terem elé. Kezd biztos lenni benne, hogy ez egy trükk, és már épp készülne valami maróan gúnyos válasszal, amikor rájön, hogy nem is tud maróan gúnyos lenni. Odabilleg a fiú elé, leül fekete bohollyal ellátott farkincáját csóválva, és a sziruposan elragadó hatalmas cicaszemeit a fiúra szegezi.
-Azért jöttem, hogy vidámságot, örömet, boldogságot hozzak az életedbe, hogy mindenhová elkísérjelek, és bármikor megölelhess, amikor kedved tartja!- mondja rekedtes, mélységes oroszlánhangján, ami abszurdul hathat, hát még ha megtudná, hogy csak ő hall ilyen hangot, a valóságban tündérien édes kis nyivákoló dallam szökik a levegőbe bajuszkája alatt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Keith Coltrane
KARANTÉN


padláslakó
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 4623
Írta: 2014. április 5. 16:28 | Link

Zordon

- Még többet? - Vágja rá mohón, szélesen vigyorogva, csillogó szemmel, és már fel is kapja a földről a plüssállatot. Jogos a kérdése, hiszen elég végignézni a srácon, hogy rájöjjünk, az ő életéből aztán abszolút nem hiányzik se a vidámság, se az öröm, ellenben persze néhány felesleges aprósággal, mint a házirendre való figyelem, a szorgalom, vagy legalább néhány társadalmi norma.
Ennek tetejében most még egyenesen felszabadultnak látszik, hogy kiderült, a furcsa lény nem a festményt jött kritizálni, ő meg önmagában annyi furcsaságot generál maga körül, hogy Zordon nem is tűnik rendellenesnek - ott van nagyszerű példának Kumagoro, az ugráló rózsaszín bolykupac, például ő is teljesen ártalmatlan. Keith egy percig se haboz, ha arról van szó, hogy meg kell bíznia a puha játékszerben, noha ő maga viszonylag ritkán szokott plüssöket ölelgetni, ismer valakit, aki annál inkább - minél puhább a játék, annál édesebb ajándék.
- Elviszlek az Eridonba és megmutatlak Leonie-nak, imádni fog. Meg Wowbagger is, ő a kutyánk. - Közli vigyorogva és gondosan felülteti a vállára a jószágot, elvégre ha boldogságot oszt, biztos az se fogja zavarni, ha Keith önkényes módon szállítja ide-oda. Azt nem tudja megígérni, hogy Leonie nem tesz-e majd ennél rosszabbat vele, de mókában nem lesz hiány, és a plüss biztos, hogy így is-úgy is boldogságot fog okozni kettejüknek, ez akkor is így lenne, ha nem ez lenne a konkrét célja. Keith úgy okoskodik, hogyha az oroszlán épségben megéli a reggelt, majd átviszi Ririnek (ha ki tudja rángatni Leonie karjaiból).
- Várj. - Közli magával és megpördül a sarkán, hogy visszabaktasson az ottfelejtett köpenyéért és az irdatlanul koszos oldaltáskájáért, ami csak azért színes, mert sokszor csak fent mossa el az ecseteit. Persze közben se hagyja abba a beszélgetést.
- Állati szerencse ám, hogy találkoztunk, nagyon örülök. Különben pontosan mióta vagy beszélő oroszlán?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 811
Összes hsz: 1286
Írta: 2014. április 5. 16:39 | Link

Keith


A fiú reakciója bámulatos, Zordont egészen lenyűgözi. Egészen el is felejti, hogy ő a Trónszirtre igyekezett egy halom rajzolt állat felett uralkodni, már a hiénapajtijai sem hiányoznak, csak a fiúval szeretne lenni, és körbenyalni az arcát. Ahogy Keith felkapja, ezt meg is próbálja - kinyújtja rózsaszín textilnyelvét, de az túl rövid, így nem jár szerencsével. Persze hallja azt is, hogy a fiú hozzá beszél, de a feladatra próbál koncentrálni: meg kell nyalnia az arcát! Oripuszi! Az kell neki! Cuppanós Zordinyálacska!
-Mutass be mindenkinek! Ossz szét mindenkinek!- vinnyogja vékony cicuhangján, miközben a fiú vállára kerül, így újabb kísérleteket tehet, hogy megnyalogassa az arcát, de Keith túl gyorsan mozog, így nagyobb erőfeszítést vesz igénybe tőle az, hogy fent maradjon a vállán, próbál apró, puha körmeivel kapaszkodni, de szerintem senki nem lepődik meg azon, hogy nem túl hatékony benne. Idefordulnak-odafordulnak, visszafordulnak, majd elveszíti a türelmét.
-Várj! Előbb hadd adjak egy puszit!- szól rá a fiúra, mert úgy érzi, ez mindenképpen nagyon-nagyon fontos.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Keith Coltrane
KARANTÉN


padláslakó
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 4623
Írta: 2014. április 5. 17:15 | Link

Zordon

A pakolászás és a beszéd közben az agya félig még mindig a festésen jár, így egyáltalán nem veszi észre Zordon roppant édes próbálkozásait a nyalogatásra - egyszer-kétszer hajolgatás közben megfogja a plüsspopóját, hogy visszatolja a vállára, majd a másikra dobja a köpenyét, így most úgy néz ki -gondolja ő-, mint egy kalóz, vér helyett festékkel, papagáj helyett plüssel, faláb helyett királyi köpennyel amit éppen most bitorolt. A táska a kincsesláda.
- Mindenkinek. - Bólogat sűrűn, hogy még véletlenül se maradjon egy helyben a feje se. Ezek után úgy meglepődik a kisállat követelésén, hogy rosszul mozdul és le is ejti őt.
- Sajnálom, azt hiszem azt nem lehet. -  Felveszi a földről és továbbindul a folyosón, de a válla helyett most már a kócos szőke hajára teszi, ahol talán könnyebb egyensúlyozni.
- Majd Leonie-t megpuszilhatod. - Mondja engesztelésül, miközben kikapar a táskája zsebéből két bon-bont, és feladja az oroszlánnak az egyiket. Egyáltalán nem tanácsos még egy plüssnek se puszilgatnia, ha épp a padlás felé tartanak, még akkor se, ha a plüss fiú. Keith egészen biztos benne, hogy Leonie nem támogatná Zordon közvetlenségét. Ha Zordon megpuszilná, azzal nem okozna boldogságot, így elvesztené a funkcióját, jobb mindenkinek szárazon.  
Befordulnak egy sarkon, Keith köszön egy járőröző prefektusnak és ezúttal 3 másodpercig bírja, hogy néma maradjon, mert ennyi ideig tart lenyelnie a csokit. NNéhány jóleső nyami-hang után tehát megszólal.  
- Mivel nem tudom honnan jöttél, fel kell, hogy készítselek, a padláson a többi plüssállat nem beszél, de még az élő kutya és a nyúl se - szó mi szó, próbálkoztunk már azzal, hogy megtanítsuk őket beszélni, de egyelőre csak egy padlizsánt tudtunk Trillian farka helyére varázsolni. - Magyarázza vigy-vigyorogva, miközben felnyúl, hogy megsimogassa a vad oroszlán puha sörényét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 811
Összes hsz: 1286
Írta: 2014. április 5. 21:44 | Link

Keith


A fiú érti is, amit mond neki, meg nem is. Szétosztja mindenkinek, de ellenkezik, amitől még le is repül, és higgyétek el, nem olyan kellemes dolog olyan magasról olyan mélyre landolni, még akkor sem, ha az ember oroszlánja éppenséggel jól kitömött plüssállat. Rosszallóan össze is ráncolja hatalmas cukicica szemei fölött a szemöldökét, és ha a szeme nem lenne olyan abszurdul édes, még hasonlítana is talán a mesebeli önmagára, de így ez csak egy nevetésre késztető próbálkozás. Amúgy sem tud haragudni, meg kell nyalnia, hát nem érti? Ennek így kell lennie! Így lesz a legjobb mindkettejüknek, ha a rózsaszín plüssnyelvecske végigszánt a fiú bőrén! Élvezni fogja, ígéret szép szó, ha betartják úgy jó!
Az mondjuk jó hír, hogy elviszik valahová - miután most a fejtetőn ül, ahonnan olyan a kilátás, detényleg, mint a Trónszirtről- ahol majd találkozik másokkal is. Emberrel-állattal egyaránt, ha jól értelmezte, de ez nem változtat azon a tényen, hogy ezt az embert is meg kéne nyalnia. Csak erre tud gondolni, így nem nagyon reagál a fiú szavaira. Már épp azon van, hogy jól megnyalja hajon keresztül, amikor a fiú keze elindul felfelé. Az idő megáll Zordon számára, és mint egy lassított felvételt nézi végig, ahogy a fiú keze egyre közelít, és közelít hozzá, egyenesen arányos időben dugja ki ő pofázmánykájából a nyelvecskéjét, és alig várja, hogy összeérjenek, mintha a kedvenc gombolyagját kapná meg, és akkor, végül akkor... megnyalja! Sikerült! Sikerült megnyalnia a fiú kezét, akin hirtelen furcsa érzés árad szét... mintha valaki ecsetet ragadott volna, és az egész világra vattacukrot festett volna: rózsaszín, lilát, és még citromsárgát is, hirtelen minden sokkal szebb, és szeretnivalóbb, és kedve lenne megölelni az egész világot, és legfőképpen megpuszilgatni!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Teodora Black
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 20
Összes hsz: 28
Írta: 2014. április 20. 13:22 | Link

Annabell Lucy Parker

Miután kezdte kicsit jobban kiismerni a kastélyt, megengedett magának nagyobb sétákat, ami nem csak a tantermekre és a Rellon klubhelyiségére terjedt ki. Bár ez a hely mindig tartogatott számára meglepetéseket, sosem tudhatta, hogy ki és hol bukkan fel. Pont ezért szeretett a folyosókon akár csak céltalanul is bolyongani, hiszen mindig volt egy-egy diák, vagy akár festmény, akivel szóba elegyedhetett.
Azonban erre a napra valami egészen mást tervezett. Még az emlékeiben élt az a pillanat, amikor az Akváriumban a lány, akivel beszélgetett, megemlítette neki a Fejetlenség Folyosóját. Eddig több indok miatt sem merte megnézni a helyet, de most úgy érezte, eljött az idő egy kis őrülethez.
Csak nem történhet akkora galiba, már sok másik tanuló is átvészelte. –Ezekkel a gondolatokkal indult el útjára.
A szobájából kilépve, magabiztosan vette célba a déli szárnyon elhelyezkedő folyosót. Miközben lépdelt, pimasz mosoly ült ki az arcára. Végre újra azt érezte, mint régen, valami izgalmas történik vele. A folyosó elején egy pillanatra megtorpant, körülnézett, hogy látja-e valaki, illetve kicsit alaposabban megnézte magát a helyet is, de semmi szokatlant nem látott rajta, egy-két veszekedő festményt leszámítva, viszont az meg egyáltalán nem nevezhető itt szokatlan jelenségnek.
Ahogy ezen gondolkozott, olyan hangokat hallott, mintha valaki azt suttogta volna, hogy „gyere csak”. Ezen gondolatra elmosolyodott, hiszen ki szólítaná őt a kihaltnak tűnt folyosón.
Végül összeszedte minden bátorságát és elindult.
- Nem is tudom, mire számítottam, nincs itt semmi különös. – Ahogy lépkedett a folyosón, valami különlegességre számított, de nem történt semmi, egyenlőre.
Lehet, hogy csak az elsősöket akarják megszívatni, hogy megijedjenek, és ne jöjjenek erre? De vajon miért akarják őket innét elüldözni? Pont ebben a pillanatban olyan érzése volt, mintha erőteljesen meglökték volna, de ahogy körülnézett, senkit nem látott.
- Ez még nem fejetlenség! Csak ennyit tudsz? – Teo jóformán kiprovokálta magának az újabb „támadást”. Még ki sem mondta a szavakat, a következő pillanatban már a földön ült az eséstől.
Titkon egy kicsit élvezte a helyzetet, de azért aggódott is, nehogy valami nagyobb baja essen. Igyekezett felállni, de akárhogy próbált, nem sikerült neki. Hangosan felnevetett ügyetlenségén. Ösztönösen nézett körül, hogy látja-e valaki. Rögtön észlelte is, hogy már nincs egyedül, egy lányt látott tőle nem olyan messze. Hogy ne nézze teljesen idiótának, gondolta magában Teo, megszólítja.
- Szia. Minden rendben van ám, csak kicsit elfáradtam.
Hozzászólásai ebben a témában
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. április 27. 15:25 | Link

Michelle

Mint mindig most is éjszaka van. Egy eridonos lány járkál a folyosókon. Az órája éppen éjfélt üt, de Őt ez nem zavarja. Fegyvere a zsebében van, a hűséges követői pedig az ágyban alszanak. Ő még nem álmos, így egy kis sétára indul. Nem prefektusról beszélünk, hanem csak egy egyszerű diákról. Egy kis könyvecskét tart a kezében, amit mindenhova magával hord. Nem attól fél, hogy ellopják, mert a tárgy nagy titkokat rejt, amik csak rá tartoznak. Olyanok, mint, hogy ki tetszik neki, a bosszú terveit, az álmait, és a saját történeteit. Cipője visszhangzik a folyosón, miközben egy dalt dúdol. Barátnője, most nem kísérte el a ’kalandjára, de ezt nem is bánja. Most egyedül szeretne lenni és gondolkodni. Egy számára ismeretlen folyosóra téved, amin a portrék nem aludnak, hanem verekednek.
~ Egy újabb ismeretlen hely – gondolja, mire észbe kap, már a földön hever ~ Mi a fene? – mikor, már nem fájlalja a fejét, feláll és körbenéz. Az esés okozó valami, egy pocsolya.
- Ez nem a te folyosód. Béna vagy – gúnyolódik vele az egyik portré, amin egy kis katona látható a lovával, akiket egy sárkány tart fogva a várban. Hősnőnk odafordul és látja, hogy mind a ketten nevetnek.
- Nem fog megalázni egy kis katona – mérgelődik Gwen, majd válaszra nyitja a száját – Mondja ezt az aki, egy sárkányt se tud legyőzni – mosolyog gúnyosan.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Michelle Angelique Saint-Venant
INAKTÍV


III. Az Uralkodónő
offline
RPG hsz: 292
Összes hsz: 2151
Írta: 2014. május 1. 22:11 | Link

Gwen
    Éjszakai sétára indult, itt volt az ideje a büntetéseknek. Ezúttal ezer százalékig biztos volt abban, hogy talál egy szabályszegőt, akit feketére büntet – és nem rasszista, vagy pörkölési értelemben, bár az utóbbi szimpatikus opciónak minősül. Álmosan ásított egyet, mire megtett egy teljes kört, neki körülbelül ennyi is lett volna az éjszakai séta, azonban hangokat hallott az egyik folyosóról. Ez még ugye önmagában nem lenne gond, hiszen a festmények megállás nélkül jártatják a lepénylesőjüket, viszont egy diákot hallani vélt, így kutya kötelessége volt, hogy megnézze, mi a helyzet. Elindult visszafelé – mondanunk sem kell, a büntetés gondolatára rögtön kipattantak a szemei, az álom, fütty-fütty, tündérpor, elszállt -, majd a Fejetlenség folyosójának végén ácsorogva figyelte a jelenetet. Ha jobban belegondolunk, ilyen későn, pont ide tévedni már önmagában is éppen elég szívás, az meg ugye hab a tortán, ha jön ráadásnak egy prefektus is, az meg végképp apokalipszis, ha ez a prefektus Michelle. Szerintem ez az a pont, ahol nincs több kérdés. A lány lassú léptekkel közelítette meg a jelenetet, minek hatására a festmények kissé elcsendesültek. Naná, remélték, hogy ők megússzák ép bőrrel, csak azt felejtették ki a számításaikból, hogy Mich kevés dolgot rühell jobban a pletykálkodó vásznaknál. Egy-egy = x… Megállva a nálánál legalább két, de inkább három évvel fiatalabb diák mellett szúrós szemmel nézegette magának a gúnyolódókat, majd pálcáját elővette és Gwenre szegezte.
- Tilosban járkáló szökevény. Nevet, házat, évfolyamot. Ha hazudsz, a festmények beköpnek, ráadásul kapsz egy jól szituált átkot is – azzal Mich elővette a prefektusi jelvényét, hogy igazolja magát, bár erre igazán semmi szüksége nem volt. Nem köteles mindenkinek villogtatni a kis csillogó mütyürt, ő azonban volt annyira fair, hogy megtette. Arról nem is beszélve, hogy feldobódott, hiszen végre büntető pozícióba került. Jessz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. május 4. 15:54 | Link

Michelle

Miközben azzal a hülye képpel vitatkozik, hangokat hall. Mivel elég sok tiltott helyen jár és sok bunyóban volt része, ezért a hallása kifinomodott. Mikor megfordul, a szőkeség már előtte áll. A ruházatából ítélve rellonos diákkal van dolga. Gúnyosan néz rá, majd nyitja a száját és hozzászól.
~ Egy másik rellonosnak már hazudtam és lehet, hogy mesélt neki rólam - elmélkedik magában, majd eldönti, hogy az igazat fogja mondani - Gwen Laura Kimiko Jones vagyok, másodéves eridonos - elhallgat, miközben a másikkal farkasszemet néz, majd folytatja a mondókáját - Ha jól sejtem, akkor te prefi vagy, de úgy tudom, hogy, éjszaka lehet a gyengélkedőre menni. Egyedül készültem, de, ha szeretnéd, elkísérhetsz - ajánlom fel, és félelmet nem ismerve tovább indulok, hátra sem nézve.
Utoljára módosította:Fandler Ágoston, 2014. május 11. 20:10 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Gwen Laura Kimiko Jones
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2014. június 6. 23:15 | Link

Kowai avagy Part2
Éjszaka

Este, vagyis inkább éjszaka indul útnak. Nincs olyan nap, hogy ne ólálkodna, kint a folyosókon, vagy ne lopózna ki a faluba. Gwen mint mindig, most is éjfél előtt indul el, ám most a kis 'vérebei' nélkül. Az egyik ok erre, hogy szereti a kalandokat, és nem érdekli, ha elkapják, a másik ok pedig. Na, jó az nincs, vagyis inkább nem szeret róla beszélni. Bár ebei nincsenek vele, de a másik fegyvere - vagyis a pálcája - ott lapul a zsebébe. Csak bolyong és bolyong a folyosókon, nem találva a helyét. Már vagy nyolc óra óta fent van és meg sem áll. Ha valahova betéved és az az ötlete támad, hogy leül, tíz percnél nem bírja ott tovább, el kellett mennie. Megpróbált olvasni a könyvtárban, egy tál spagettit enni a konyhában, de most nincs étvágya és a könyvekhez sincs kedve. Ezt már lehetne betegségnek is venni, mert ez a lány imád olvasni és a kedvenc főztje a spagetti. Vagyis inkább a betegséget zárjuk ki, mert Gwen eddig csak egyszer esett ágynak, akkor is a 39 fokos láz miatt. Még akkor is futkározott odakint, mikor a csuklója el volt törve. Most éppen az egyik veszélyes folyosóra téved, ahol már járt egyszer. 'Megismerkedett' az egyik rellonos prefektussal, de nem kötöttek szorosabb barátságot. Mióta itt van az iskolában, sok taggal találkozott a zöldek házából, de igazából egyikkel se lett jóban, Líviát kivéve. Mondták már, hogy a Rellon a neki megfelelő ház, amivel néha egyetért, mégse szereti azt a helyiséget és a benne lévő személyeket. Az Eridon nagyon a szívéhez nőtt, főleg a háztársai miatt, akik a rossz napjain is kedvesek voltak vele. Ha választania kellene a hazamenetel vagy a másik házba tartozás között az előzőt választaná.
- Már megint te vagy az? - kérdezi a múltkori kép.
- Igen, megint én vagyok az. Talán valami baj van? - kérdezi ~ Mit csinálok én? Leállok vitatkozni egy képpel?
A festmény már válaszolna, a lány viszont nem veszi észre, mert valami susogást hall. Kiválóak az érzékszervei és a reflexe. Előrántja a pálcáját, és a hang irányába tartja.
Utoljára módosította:Fandler Ágoston, 2014. június 11. 22:08 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Schlett E. Lilla
INAKTÍV


Evilla Loveguard
offline
RPG hsz: 104
Összes hsz: 227
Írta: 2014. június 8. 09:33 | Link

Bence

Éééés iszkiri! Szegény kislány már maga sem tudja hányadjára akarta ellógni a Bájitaltant, valahogy nem az ő stílusa meg kedvenc tantárgya. Magyarán szólva ki nem állhatja, erre most baklövésére Felagund persze berakott egy plusz órát olyan időpontra, amikor nem lenne órájuk. Lillának meg lövése sem volt efelől, és mivel a tankönyve már ott poshad hetek óta a szekrényben, úgy gondolta, ez az a nap, amikor el kell azt onnan vinnie. Nagy bátran lenyomta a kilincset egy térdig érő, igencsak élénk színekben pompázó egyberészes ruhában, és mit talált ott? Természetesen a tanárának a sziguró tekintetét, egy falka harmadéves kíváncsi pillantását és érzékelte, hogy Fela utána fog indulni. Amilyen gyorsan csak tudott, úgy fordult meg a tengelye körül és pucolááás! Szandálját az egyik kanyarban ledobta magáról, így azok egy pad alá suhanva hagyták a szöszit a tanára elől menekülni - most már mezítláb. Elég szép előnyre tett szert, hisz az ő 17 éves, edzett teste egy idősödő tanáréhoz képest nem semmi, de az öreg csak ott loholt mögötte. Az egyik folyosó kanyarában nem figyelt, épp a háta mögé lesett, hogy milyen messze van a csóka, és BUMM!!!! Úgy letarolt egy hozzá hasonló hajszínü fiút, hogy mindketten a hüvös padlón kötöttek ki. Most jól nevelt kislányként minden bizonnyal elpirulna, de nem volt rá ideje. Térde kisé felhorzsolódott, de oda se nek, máris rángatta fel a jóval magasabb fiút a karjánál fogva halkan rimánkodva is neki, hogy csipkedje magát. Amint mindketten álló helyzetbe kerültek, úgy hozzá méltatlan módon ragadta meg a másik mancsát és iszkolt tovább remélhetőleg úgy, hogy elég csak kapaszkodnia a másik medve tenyerébe és még nem kell szó szerint maga mögött rángatnia.
- Fela üldöz szóval kérlek.. - suttogta hátra, miközben érezte, hogy talpa néha-néha valami ragacsos dologba lép vagy épen majdnem megcsúszik, ilyenkor egyensúlyának megtartása érdekében még jobban belekapaszkodott abba a kézbe, amit birtokolt de nem lassított, nem állt meg. Remélve, hogy a fiúnak sem áll szándékában semmi ilyesmi.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2014. június 25. 10:59 | Link

Állia


-El fogok késni! -gondoltam, és megszaporáztam a lépteimet. Be akartam menni a színjátszókör próbájára, hogy megnézzem, milyen is az. Ha megtetszik, akkor én is színjátszós leszek, ha nem, akkor is bővültek a tapasztalataim. Viszont ha nem érek oda, mielőtt elkezdik, akkor lesülne a képemről a bőr, ha egy próba közepén berontanék, hogy én jöttem nézelődni. Befordultam egy folyosóra, amin úgy gondoltam, hamarabb oda fogok jutni. Lehet, segítene, ha tudnám, merre kell menni. Valahol erre van, ezt mondták. Végig, aztán balra, utána... -rendezett gondolatmenetemet megzavarta egy veszekedés, amit a folyosó közepéről hallottam. Odamentem, és láttam, hogy két festmény veszekszik egymással, egy szerzetes, és egy lovag. Egymás szavába vágva üvöltöztek, ezért nem értettem, amit mondanak. Megköszörültem a torkom.
-Mi a vita tárgya? -kérdeztem kedélyesen. Mint kiderült, az volt a gondjuk, hogy nem tudtak megegyezni, vannak-e sárkányok, vagy sem. A lovag állította, hogy vannak, küzdött is egyel és abba halt bele, csak tudja, mi okozta a saját halálát. Emiatt festették le. Ám a szerzetes kijelentette, hogy márpedig sárkányok nem léteznek, és a lovag halála pillanatában valószínűleg valami bódító szer hatása alatt állt, majd beesett a kandallóba, és ezt a szerencsétlent akarták megörökíteni. A lovag ezt persze kikére magának.
-Hát figyeljetek... -csendesítettem el őket. -Itt, az iskolában azt tanítják, hogy sárkányok léteznek.
A lovag fölényesen elvigyorodott. A szerzetes megkérdezte, hogy láttam-e valaha sárkányokat.
-Hát nem, de...
Hallottam-e valaha sárkányüvöltést?
-Nem, de...
Mindent elhiszek-e, amit itt mondanak?
Idefigyeljetek! Nem egy diákot ismerek, akinek a pálcája magja Sárkányszívizomhúr! Következtetésképp vannak sárkányok!
A szerzetes természetesen csak legyintett, hogy az csak reklámfogás, és én elcsodálkoztam, hogy honnan tud ilyen szavakat egy régi festmény. A nagy veszekedésben nem is figyeltem, hogy mások is elhaladnak a folyosón, és valaki elejtett egy kis gombócot, amiből pár pillanat múlva füst kezdett el gomolyogni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. június 25. 13:53 | Link

                                                              Wolgast


Kezemben egy könyvvel, amit a titkos könyvtárból hoztam sétálok lefelé. Dudorászva sétálok a gondolataimba mélyedve. Leérve indulnék a megszokott irányba, amikor meghallom, hogy valami pukkan és füst kezd el szivárogni a fejetlenség folyosója felől. Kíváncsian elindulok arrafelé. Óvatosan haladok a rossz látási viszonyokban, de még így is nekimegyek valakinek és elesek magammal rántva az illetőt. Balszerencsémre rám esik, és nem mondhatni könnyűnek. Mérgesen szólok rá.
-Szállj le rólam!
Közben elkezdenek beszélni a festmények. Sóhajtok, hát ez nem az én napom.    
Utoljára módosította:Fandler Ágoston, 2014. július 10. 20:40 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2014. június 25. 14:10 | Link

Állia


Egyszer csak azt vettem észre, hogy nem látok. Valami füst szállt be közém és a festmények közé, ezért megfordultam, körülnéztem, és rájöttem, hogy már teljesen körülvett. A két kispajtás is abbahagyta a vitát, és némán tekintett körbe. Ekkor valaki belenyúlt a gyomromba, minek hatására nyögtem egyet, és előre hajoltam. Nem számítottam ilyesmire, és csak az jutott eszembe, hogy valaki megtámadott a füst nehéz látási viszonyait kihasználva. De ő meg tudott ütni, szóval ő lát engem... Még folytattam volna a gondolatmenetet, a valaki rögtön újra támadott: megragadta a taláromat, és a földre rántott, ami nem volt nehéz, lévén így is előre voltam dőlve. Elámultam, hogy milyen puha a talaj. Leraktam a tenyerem, és éreztem, hogy nem csak puha, hanem meleg is. Fél pillanatig megdermedtem, aztán felpattantam.
-Bocsáss meg, nem akartalak így... letaglózni -próbálkoztam egy ócska viccel. -Nem számítottam rá, hogy valaki így rám támad. Éppen egy létfontosságú vitába elegyedtem ezzel a két úriemberrel -mutattam a képek felé, akik nem látszódtak a füst miatt, de ez nekem nem esett le. A hangjuk már hallatszott, amint a földre kerültem, elölről kezdték a veszekedést. -Nem tudsz valami varázslatot, hogy eltűnjön a füst? Az én pálcám nem igazán működik rendesen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. június 25. 16:17 | Link

                                                                     Wolgast


Miután meg lettem tapogatva a rám esett alak hajdanvolt leszállni rólam. Még egy vicc félét is elmondott bocsánatkérés képpen. Egy grimasszal beletörődöm, egy hülye srác viccébe szaladtam bele és ő magába is. Az, hogy két emberrel beszélgetett, felkelti a figyelmem. Gyanakvóan körülnézek, de csak az előbbi fiú sziluettjét látom. Közben pedig rá is kérdezek.
- És ők volnának?
A képek megint elkezdenek beszélni. Valamilyen sárkányos témáról vitatkoznak, de nem igazán értem. Valamit arról magyaráz az egyik, hogy őt sárkány ölte meg, a másik viszont az mondja, hogy csak a kandallóba esett be. Már épp szóra nyitnám a szám, mikor megszólal a fiú. Hát ez remek, vajon minek néz, házi manónak. Mérgesen nézek a sziluettjére.
- Bezzeg megcsinálni meg tudtad ezt füstöt.
Szerencséjére tudok egy varázslatot, ami remélhetőleg eltünteti a füstöt. Bár nem vagyok száz százalékig biztos benne. A fiú felé fordulok, mivel ha jó a varázslat, akkor szeretném minél hamarabb megtudni, hogy ki is ő.
Kicsit gondolkozom, hogy is mondta a nővérem otthon, de egy pillant múlva már be is ugrik. Felemelem a pálcám.
-Tergeo!
Mázlinkra sikerül a varázslat és egy perc múlva már egy szőke, elég fiatal fiúval állok szemben. Gúnyosan mosolygok.
Utoljára módosította:Fandler Ágoston, 2014. június 25. 22:54 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2014. június 25. 17:32 | Link

Állia

-Hogy érted, hogy megcsinálni... -kérdezek rá, mert nem volt egészen világos számomra, mit is mondott. Azt mondja, hogy én füstölök? Vagy... Én okoztam?
-Nem én csin... -kezdtem volna a magyarázkodást, de ő már el is kezdte a füst elleni hadjáratot. Hamar el is tűnt, és a lány ott állt az orrom előtt gúnyosan mosolyogva.
-Figyelj, a füst nem az én hibám volt! Én itt vitatkoztam ezzel a két jómadárral -újra feléjük mutatok, immáron látszódnak ők is -amikor hirtelen minden füstbe borult. A két úriember tanúsíthatja. Mivel nem marta a torkom, nem kezdtem el menekülni: tudtam, hogy nem a tűz ütött ki valahol. Csak álldogáltan meglepetten, amikor belém jöttél. És ne értsd félre, nem haragszom érte! Remélem benned sincs harag, amiért rád estem. Reménykedve mosolyogtam rá. Legkevésbé sem kívántam összetűzést senkivel, pláne nem egy hölggyel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. június 26. 09:36 | Link

                                                             Wolgast


Nem igazán érdekel a magyarázata, ha megcsinálta, akkor vállalja és dadogjon nekem. Az viszont zavar, hogy míg beszél nem tudok koncentrálni. Kissé talán nyersen rászólok.
-Fogd már be.
Ez használ, végre csöndben van. Elmondom a varázslatot és végre látom, hogy kivel beszélek. Kissé meglep, mivel elég fiatal és nem úgy néz ki mint a ki ezt meg tudná csinálni, de mire rákérdeznék, hogy végül is mi történt, már beszél is.
Úgy látszik a gúnyos mosolyom beszélésre késztette. Összefonom a mellkasomon a kezem, ennek hatására eszembe jut, hogy nincs nálam a könyvem. Lenézek a lábamhoz, hátha ott látom, de úgy látszik elrúgtam. Felemelem a fejem és körülnézek meg is látom a fiú mögött. Ránézek a srácra és mivel úgy tűnik egy darabig beszélni fog.
Nem megyek oda a könyvért inkább idevarázsolom. Felemelem a pálcám és elmondom a varázslatot.
-Invito könyv!
A varázslat sikeres lett a könyv gyorsan száguld felém, de úgy látszik jobb lett volna odébb állnom, mert így a fiú tarkójával fog először találkozni. Ami azt hiszem nem lenne jó. Ezért gyorsan megfogom a talárját és teszek egy lépést balra, magam után húzva őt. Után visszanyúlok a könyvért. Kezemben a könyvvel válaszolok.
-Ha haragudnék, már megátkoztalak volna.
Elmosolyodom, most már egy kicsit kedvesebben.
-Vagy csak nem rántlak odébb és tarkón talál a könyv.
Felemelem a könyvet, hogy lássa milyen vastag.
Utoljára módosította:Fandler Ágoston, 2014. július 10. 20:46 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2014. június 26. 10:13 | Link

Állia


Miután elmondtam a kis védőbeszédemet, vártam, hogy legyint, vagy valami,  de legnagyobb meglepetésemre megragadta a talárom, és arrébb húzott. Hirtelen nem tudtam mire vélni a dolgot, de aztán láttam, hogy egy könyv száguld el a fejem mellett. Ha a lány nem rántott volna el, olyan sallert kapok tőle, hogy megcsókolom a padlót. Ezt ő is kimondta hangosan, egy kicsit enyhébben, egy mosollyal megtoldva. Nagyon szép a mosolya.
-Hűha... Ha ez eltalál, mehetek a gyengélkedőre! -visszamosolyogtam, közben megigazítottam a talárom -Remélem, nem késel el sehonnan miattam. Amúgy Wolgast Bellafonte vagyok, de hívj csak Wolgnak, vagy Wolginak. -Ha ő is bemutatkozik, szent a béke. Körülnéztem. Nem volt senki sem a folyosón rajtunk kívül. Eszembe jutott, hogy miért is vagyok itt, mit kerestem, mielőtt a két úr felkeltette volna az érdeklődésemet.-Mellesleg nem tudod, hogy merre van a színjátszósok próbaterme? Szeretnék én is színjátszós lenni, de nem találom, merre kéne menni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. június 26. 10:52 | Link

                                                                   Wolgast


Szegény srácot eléggé megleptem azzal,hogy odébb rontottam, de miután meglátta könyvet rájött, hogy mért csináltam. A válaszától elmosolyodom. Tetszik a neve, olyan kis aranyos és mivel nem akarta leharapni a fejem úgy veszem, hogy nem haragszik. Megnézem a talárján lévő címert és valahogy nem lep meg, hogy egy levitásba botlottam. Megigazítom a talárom, hogy ő is láthassa a címerem. Majd válaszolok.
-Wolgi. Ez tetszik olyan kis aranyos. Én Állia Szipenni vagyok.
A fülem mögé tűröm az egyik kusza tincsemet, ami az arcomba logótt. Aztán a festmények felé fordulok, akik egyenlőre csöndben vannak és megkérdem, hogy mi volt a vitatárgya.
-Önök miről vitatkoztak?
Aztán amíg a festmények válaszát várom Wolg útbaigazítást kér. Felé fordulok.
-Nem vagyok biztos ebben, de szerintem végig ezen a folyóson és balra.
Újra a képek felé fordulok, jól halottam ,hogy sárkányos témáról van szó. A lovagnak adok igazat és meg is indokolom a szerzetesnek.
-Vannak sárkányok. Magyarországon két sárkányrezervátum is van.
A szerzetes fölényeskedve rákérdez, hogy láttam-e már sárkányt. Amire én mosolyogva felelek.
-Igen, egyszer két éve egy sárkányrezervátumban.
Ezzel el is dőlt a vita a szerzetes mérgesen néz rám, de ez engem nem zavar. boldogan gondolok vissza arra amikor a szüleim úgy döntöttek, hogy szülinapom alkalmából elvisznek, mivel úgy imádom a sárkányokat. Egy kicsit élvezem az emléket aztán visszafordulok Wolgi felé.
Utoljára módosította:Fandler Ágoston, 2014. július 10. 20:55 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2014. június 26. 11:14 | Link

Állia


Állia. Ezt a nevet még sosem hallottam, bár szerintem a Wolgast is elég ritka. -Állia. Olyan szépen hangzik! -jelentettem ki hangosan is. Állia megigazította a haját, aztán a képekhez fordult. Közben még zavartam egy útbaigazítással, és ő ki is segített. Megnyugodtam, hogy letudtuk az előbbi balesetet. Hallgatom, hogy mire jut ezzel a két csökönyös ürgével, és legnagyobb meglepetésemre sikerült meggyőznie a szerzetest. -Komolyan voltál sárkányrezervátumban? -nekem egy ilyen dolog eléggé nagy szám, mert én mint mugli éltem le életem nagy részét, ezért kimaradtam a jó dolgokból. -Milyen egy sárkány közelről? -közben önfeledten elővettem egy alufóliába csomagolt répát, és majszolni kezdtem. Hamar észbe kaptam, hogy ez talán nem a legjobb alkalom a répa evéshez, de már késő volt. -Kész egy répát? -benyúltam a zsebembe, és előhúztam egy másikat. -Finom, én szeretem. Még egészen friss.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. június 26. 11:43 | Link

                                                                  Wolgast


Kölcsönös a név szimpátia. Bár a saját nevemmel kapcsolatban már ezt megszoktam. Az ő nevét én sokkal jobban furcsállom, mivel általában már találkoztam a bemutatkozott nevekkel nem igazán érdeklődök, de ez most kíváncsivá tesz.
-Milyen származású a neved?
A képek is érdeklődévé néznek minket és miután megoldom a vitájukat nekünk szentelik a figyelmüket. Wolg is elkezd érdeklődni a rezervátum iránt. Féloldalasan állok, hogy a képeket és őt is lássam és így válaszolok.
-Igen voltam, érdekes.
Elmosolyodom az emlék hatására.
-Bár csak kerítésen keresztül láttam, de még így is varázslatos volt.
Míg én beszélek Wolg elővesz egy répát és elkezdi rágcsálni. Én pedig meglepődésemben nem is tudom, hogy mit mondjak erre. Észreveszi, hogy furcsán nézek rá, ezért megkínál. Egy darabig nézem a felém nyújtott répát és végül elveszem. Nem igazán tudom, hogy mit mondjak erre, ezért egyenlőre csak megköszönöm.
-Köszi.
Elkezdem enni a répát, pár falat után már tudom, hogy hogyan fogom ezentúl nevezni a srácot és ezt mosolyogva közlöm is vele.
-Meg is van a beceneved. Wolgi nyuszi leszel.
Kíváncsian nézek rá, vajon mit szól ehhez az édes névhez.
Utoljára módosította:Fandler Ágoston, 2014. július 10. 20:56 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2014. június 26. 12:18 | Link

Állia


Tényleg érdekelte a nevem, ezért rákérdezett, hogy honnan ered a nevem.
-A Wolgast név, eredetileg egy német városka neve. Anyám volt német származású, ő nevezett el így. Nem tudom, miért ezt választotta, nem sokat tudok az anyámról, mert... -nem akartam a nyakába zúdítani minden gondom-bajom, de ha már ezt a mondatot elkezdtem, akkor muszáj volt be is fejeznem  -meghalt. Apám sosem beszél róla, szóval fogalmam sincs, mit tett, és azt miért. De hagyjuk inkább ezt a témát.
Szokás szerint ő is meglepődött, amikor megkínáltam a répával. Egy tök átlagos zöldség, mégis olyan szokatlan. Elfogadta, és bele is harapott. Ennek örömére elmosolyodtam, és én is haraptam még egyet. Némán rágicsáltunk, aztán ő szólalt meg először. Új becenév? Végül is... Nem olyan rossz. Hívtak már sok mindennek a répa miatt, és ez a Wolgi nyuszi egészen aranyos. -Rendben! -vigyorogtam rá -És én hogy szólítsalak? Álliának, vagy van beceneved is? Én nem vagyok olyan jó ilyenek kitalálásában -vallottam be őszintén. Még soha, senkinek nem tudtam normális becenevet adni, és nem akartam megsérteni valami bugyutasággal.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. június 26. 13:33 | Link

                                                                 Wolgast


Érdekes, hogy német városról kapta a nevét. Azt hiszem találmányoznom kéne néhány atlaszt. Azt viszont sajnálom ilyen szomorú emléke van hozzá. Megpróbálom újra felvidítani.
-Tőle örökölted ezt a vidám természetet?
Remélem most már megint jókedvű lesz. Aztán én a képekkel foglalkozom és mikor megfordulok már egy répát nyújt. A répa általi becenévben nem tiltakozott. Azon egy kicsit meglepődöm, hogy becenevemről kérdez. Elkezdem tekergetni az egyik hajtincsemet. Tudtommal nincs becenevem, mivel Rellonos vagyok és a nevem se becézhető. Harapok egyet a répából és válaszolok.
-Hát engem nem szoktak becézni, mivel a nevemet nem igazán lehet.
Elmosolyodom.
-És talán a házam miatt is.
Utoljára módosította:Fandler Ágoston, 2014. július 10. 20:57 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2014. június 26. 18:24 | Link

-Nincs beceneved? Végül is az Állia nem túl hosszú, és becézés nélkül is szép. De hogy érted, hogy a házad miatt? -számomra annyira furcsa volt ez a házak közötti versengés és elkülönülés. Persze, egy bizonyos fokig megértem, hogy legyenek olyan csapatok, akik összetartanak jóban-rosszban, de néhol túlzásnak tartom. Szerintem nem a házunk szabja meg hogy kik vagyunk. Én például levitás vagyok, de olyan lusta, hogy bármelyik másik ház is megirigyelné. Amikor idejöttem, bármelyik másik ház eszembe jutott, hogy oda fogok kerülni, de a levitát kizártam, mert a szorgalom, ami egy levitás alapfeltétele, az belőlem jócskán hiányzik. -feleszméltem, hogy ezt túl komoly arccal mondtam, ezért elmosolyodtam, és beletúrtam a hajamba. -Én még nem igazán élem át még a versengés izgalmát a házak között. Persze, a kviddics az izgalmas volt, de amúgy én nem óhajtok rivalizálni senkivel. -nem is ezt akartam mondani... Azt kezdtem el, hogy nem befolyásol senkit a háza. -Szóval... Engem nem lehet tipikus levitásnak mondani... Nem mondom, hogy a süveg tévedett, mikor ide osztott be, de még nem értem, miért. Talán a süveg is tesz néha kivételt, csak hogy izgalmasabb legyen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. június 27. 10:24 | Link

                                                                    Wolgast


Elég meglepő jelenség lehetek, ha megint sikerült meglepnem. Egyenlőre meg se próbálok válaszolni, mivel látom, hogy sok mindent szeretne mondani. Inkább mosolyogva rágcsálom a répám és figyelek. Elgondolkozva a hallottakon és elégé meglep Wolg, nem tűnik másodikosnál öregebbnek, de elég érdekes felfogása van. Van amiben egyetértek vele, de nem vagyunk teljesen egy véleményen. Miután hosszabb szünetet tart úgy veszem, hogy most már válaszolhatok. Komolyan nézek rá.
-Jó házba kerültél.
A falnak dőlök és folytatom.
-Én úgy gondoltam, hogy amikor megtudják melyik házból vagyok általában csak néznek és azt mondogatják, hogy nem lehet én nem illek oda.
Elmosolyodom.
-Pedig de, nagyon is oda illek, csak ez nem látszik mindig rajtam.
Elkezdem tekergetni az egyik tincsem.
-Meg én nem is vagyok olyan becézni való jelenség.
Utoljára módosította:Fandler Ágoston, 2014. július 10. 20:58 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2014. június 27. 12:26 | Link

Állia


Miután elmondtam a beszédemet, a lány megnyugtatott, hogy jó házba kerültem. Az jutott eszembe, hogy ha ilyen beszédeket tudok tartani, akkor talán tényleg igaza van. Nem attól lesz valaki Levitás, hogy szorgalmas. Én lehet, hogy amiatt kerültem oda, ahol vagyok, mert szokásom filozofálgatni? Mondjuk ezt általában magamban teszem, de néhanapján, például most, kitör belőlem, és akkor valakire rázúdítom azt, ami a fejemben van, és az nem mindig egy leányálom. Most szerencsére nem volt semmi olyan, amivel esetleg megsértettem volna őt, vagy akárki mást. Legfeljebb a süveget.
-Talán igazad van. Még egy kicsit bizonytalan vagyok ez ügyben, de jó útra tereltél, hogy megfejtsem ezt a titkot. Állia a falnak dőlt, és úgy mondta el nekem, hogy ő sem tűnik kívülről Rellonosnak, de igazából tényleg oda illik. Ezt nem tudtam egészen felfogni, bár voltak sejtéseim, hogy hogy érti. Mindenesetre jobbnak láttam rákérdezni, mint hamis következtetéseket levonni.
-Ezt hogy érted? Milyen egy igazán rellonos Rellonos? -kérdeztem mosolyogva, felhúzott szemöldökkel.
-Nekem kedvesnek tűnsz. A két marha vitáját is el tudtad dönteni, amire én magamtól nem voltam képes -mondtam a képek felé mutatva.
-Persze nem akarok az életedben vájkálni, ha zavar a sok kérdésem, akkor ne válaszolj.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Állia Szipenni
INAKTÍV


Árny
offline
RPG hsz: 358
Összes hsz: 1107
Írta: 2014. június 28. 12:13 | Link

                                                                 Wolgast


Elmosolyodom Wolg biztos, hogy levitába illő személyiség. Bár szerintem erre nemsokára ő is rá fog jönni, de azért kicsit még biztatom.
-Szerintem te pont olyan jófej és kedves mint a legtöbb levitás, szóval ne aggódj.
Kacsintva még hozzá teszem.
-Persze ha házat váltasz hozzánk is jöhetsz.
A falnak dőlök és beleharapok a répámba, de most már nem olyan nagyot harapok mivel szinte már az egészet megettem. Wolg elég furcsán néz rám, úgy látszik nem igazan érti mire gondoltam a házam szempontjában. Arra csak bólintok, hogy megoldtam a vitát. Mosolyogva próbálom elmagyarázni neki.
-Te is meséltél nekem, szóval válaszolok.
Kicsit gondolkozom, aztán elkezdem sorolni.
-Céltudatos, szilárd akaraterejű, magabiztos.
Újra elkezdem tekergetni az egyik tincsem.
-Ezeket mondhatom leginkább jó tulajdonságnak.
Kicsit grimaszolok.
-A rosszakat meg inkább hagyjuk.
Most már megint mosolygok.
Utoljára módosította:Fandler Ágoston, 2014. július 10. 20:59 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Wolgast Bellafonte
INAKTÍV


Répasrác
offline
RPG hsz: 190
Összes hsz: 7542
Írta: 2014. június 28. 13:45 | Link

Állia


Állia megnyugtatott, hogy biztosan a jó házba kerültem, és meginvitált a Rellonba, ha esetleg váltanék.
-A váltás még sosem jutott eszembe... -miért is nem? Egész eddig kételkedtem benne, hogy jó helyen vagyok, de eszembe sem jutott váltani. Most pedig, hogy Állia ennyi szépet mondott rólam, már nem is akarok. -Megígérem, hogy ha váltani fogok valaha, hozzátok fogok menni! -kacsintottam rá. -És ha valamit én megígérek, akkor azt be is tartom, az biztos.
Elmondta, hogy mitől került ő a rellonba.
-Na igen, jelenleg nem vagyok valami céltudatos, bár egy célocskám van, de elég nehéz, és hosszú teljesíteni. A magabiztossággal talán nincs gond, de a szilárd akaraterejű, na az nem vagyok -vigyorogtam rá. -Ha megváltoznának a belső tulajdonságaim, akkor megyek hozzátok.
Felhangzott a csengő, és a diákok kitódultak a folyosóra. Eszembe jutott a színjátszókör, amiről totál lemaradtam, de nem bántam.
-Hűha, jól elszállt az idő. Lenyeltem az utolsó falat répát. -Én nem sietek sehova, de ha neked dolgod van, akkor menj nyugodtan -mosolyogtam rá. -Így is beléd avatkoztam, mikor éppen mentél valahova.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

-=Éjfélkirály|Avatartalan=-
csacsi
Eris L. Awer-Kowai
INAKTÍV


Sz*rka
offline
RPG hsz: 217
Összes hsz: 3201
Írta: 2014. június 29. 01:22 | Link

Jones.
Éjjel


* Hetek teltek el azóta, mióta tudomást szerzett a különleges képességéről, de annál nehezebb volt felfognia ennek a terhét. Éjszakánként amúgy sem aludt olyan nyugalommal, úgyhogy néha fennmaradt és kilógott a hálókörletből, hogy megpróbáljon bánni ezzel az erővel. De eddig nem jutott másra, minthogy néha egy-egy dühkitörésénél mozduljon meg a víz, az akaratára soha. Ez is egy ilyen éjjel. Nem akarja zavarni a szobatársait (nem jóindulatból, csupán ne tudják meg, hogy ő min ügyködik), úgyhogy útra kel az alagsorból, még ő se tudja merre, egy pohár vízzel a kezében, talárja alatt pedig a pálcájával a biztonság kedvéért. Még az Északi toronynál lehet, mikor beáll egy fáklya alá, hogy rábírja a nedűt az akarata szerinti cselekvésre, amikor neszt hall az egyik irányból, ő pedig gyorsan bebújik az egyik páncél mögé. Igen, jól hallotta; a biztonságot adó rejtekhely előtt az egyik prefektus sétál el, ezeknek sincs jobb dolguk, minthogy ilyenkor szabályszegőket kapjanak el. A kastély ebben az időben sokkal hátborzongatóbb, mint képzelné az ember. Minden lépés visszhangzik, az embernek ügyesnek kell lennie ahhoz, hogy észrevétlenül tudjon közlekedni. Ha szerencséje van, most még a szellemek is nyugovóra tértek, nem fogják beköpni. Viszont itt túl sötét van, át kell mennie egy fáklyáktól mentes övezetbe, ahol fény van anélkül, hogy lámpást, vagy pálcát kéne gyújtani. Kintre nem mehet anélkül, hogy elkapnák a bejáraton, ígyhát marad az Átrium, mint lehetséges gyakorló hely. Szerencséje van, mert amíg Ombozival félig már feltérképezték a kastélyt, a toronyban lévő titkos átjáró bejáratához is hozzájutott, úgyhogy a kérdéses helyen meglazít pár kiálló téglát, amitől nyomban elé tárul a folyosó, ami majd elviszi őt a Déli szárnyba. Gyorsan pálcát gyújt, hogy lásson is odalent valamit, majd közel 15 perces gyaloglás után el is ér a Fejetlenség folyosójára. Nem, nem maradhat idelent, ahol alig van levegő, mindenképpen fel kell mennie a felszínre, ahol szerencsétlenségére Jones már meghallotta az átjáró kinyílásának susogását... *
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"A legijesztőbb Rellonos" | Terminátor | Hydromágus...?

Oldalak: « 1 2 3 [4] 5 6 ... 14 ... 27 28 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium