A szobában több íróasztal és szekrény van, amelyek mindenféle iratokkal és könyvekkel vannak tele. Az asztalok előtt a tanárok dolgoznak, vagy épp egymással beszélgetnek. Délre néző ablakain mindig sok napfény árad a helységbe, melynek falát különböző portrék díszítik.  Az iskola tanárai gyakran lépnek be és ki a szoba nagy tölgyfaajtaján. Diákok csak ritkán és tisztelettudóan jöhetnek be ide, ha kopogásukra ajtót nyit nekik valaki...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=754906#post754906][b]Kedves Antal Nimród - 2019.04.09. 20:04[/b][/url]

Anastasia

Kicsit megviselte, hogy haza kellett jönnie. Kicsit... végül is kinek akar ő hazudni? Nagyon megviselte, elvégre Szváziföldről rángatták haza, ahol éppen a tszongák között pedig roppant kényelmesen elvolt, nem beszélve arról, hogy mennyi munkájába került egyáltalán oda eljutni. Készített is jegyzeteket bőven, tele van velük az egész dolgozója otthon, hogy a füle se látszik ki belőlük, de azért mégiscsak roppant komoly, személyét és leginkább a szakmai státuszát ért támadásként élte meg, amikor a minisztériumból az addig figyelmen kívül hagyott levelek hada után egy nyomorult rivallót kapott. Azt már hozzá sem kell tenni, hogy mennyire hihetetlenül megalázó volt számára a törzs körében a tábortűz mellett ücsörögve végighallgatni, ahogy az átmenetileg főnökének tekintendő - szerinte tejfelesszájú - auror a fejét is leordítja, szinte érezte, hogy a haja hátrébb kúszik öt centit a homlokából ijedtében, merthogy "Kedves, maga mi az istent képzel magáról, azonnal hazajön és visszamarsol abba a nyamvadt iskolába animágiára oktatni a kölyköket és átváltoztatástanra, ha a fene fenét eszik is, vagy búcsút mondhat az állásának, a kutatásának, de még a jó hírének is meg mindenféle jövő kilátását, Merlin begyepűsödött mohos szakállát neki..." Ha nem lenne két gyereke, akkor tulajdonképpen bőszen bemutatott volna a férfinak, aki azt gondolja, hogy csak úgy megfélemlítheti itt mindenféle fenyegetésekkel, de hát mégiscsak gondolnia kell a lányaira. Milyen apa lenne, ha nem tenné? Ennek eredményeként lenyelte a mérgét, már amennyire az neki menni szokott - azóta is csak akkor teszi be a lábát a Minisztérium épületébe, ha kéretik és félszavakat vált az aurorokkal, nem többet a szükségesnél abból sem, de még ide is csak akkor jön, ha nincs más választása -, összepakolt és hazajött. Most éppen muszáj volt bejönnie, merthogy éppen órát tartott azoknak az elsősöknek és elmagyarázta, hogy az átváltozástan a mágikus tudományok legprecízebbike, ezért lesznek szívesek komolyan venni. Mintha csak a falnak beszélt volna. Le is üvöltötte egy szerencsétlen fejét a végére, amikor az meg akarta mutatni, hogy mennyire megy ez már neki, mert aranyvérű és akkor már minden csuklóból megy ugyebár, erre egy pillangó szárnyait sikerült mindössze papírrá varázsolni. Szegény le is pottyant a hirtelen súly alatt, neki meg elszállt az agya. Most még mindig enyhén zihálva csattog be a tanáriba, mielőtt az eridonosokra is csak üvöltene, amilyen bolondok azok is.
- Nem fizetnek ezért eleget, a fenébe is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=755526#post755526][b]Kedves Antal Nimród - 2019.04.15. 22:01[/b][/url]

Tulajdonképpen, ha egészen alaposan belegondol, még mindig az a legfőbb probléma igazából, hogy hihetetlenül haragszik. Ó nem, nem az elsősökre, amiért azt hiszik, hogy az átváltoztatástan csupán holmi laza szórakozás, mert tudja ő, hogy úgyis kénytelenek lesznek rájönni, a saját kárukon is akár, hogy ebben a tudományban a legapróbb hiba is súlyos következményekkel járhat. Azt sem lehet mondani, hogy az eridonosokra lenne ennyire dühös, amiért hihetetlenül szeleburdi és hiperaktív népség, amely rendesen meggyűjti a baját. Még csak nem is Doriánra haragszik, amiért a sógorának még mindig akkora mellénye van, meg pofája is - választás kérdése az egész -, nem beszélve arról, hogy milyen egyszerűen összejön neki mindig minden, merthogy tulajdonképpen akár még kedvelhetné is, egyszerűbb is lenne mindenkinek, úgy neki, mint a húgának, meg a család többi tagjának is. Sőt, nem is arra a pofátlan aurorra haragszik, aki most kvázi a főnöke és azt hiszi, hogy úgy táncol majd, ahogyan éppen neki fütyülnek. Ó, dehogy. Ha őszintén magába tekint, akkor pontosan tudja, hogy mindössze önmagára dühös úgy istenigazából, merthogy mindig valaki más elismerését hajkurászva kerül bele a maga kellemetlen kutyaszorítóiba, pedig ha egyszer is annak a hangnak engedne, amit olyan bőszen elhallgattatni akar, akkor akár még boldog is lehetne és elégedett. Csakhogy még mindig az apja hangját hallja sokszor inkább, azt a bizonyos "hát, fiam, belőled se lesz szőke herceg, nézd csak meg Doriánt" kijelentést hallja, holott már vagy húsz éve nem hangzott el egyszer sem. Persze ezt aztán sokkal könnyebb átvetíteni minden másra, időszakos okokat találni arra, miért is olyan goromba pokróc a fél világgal, ha nem egésszel, holott ráadásnak néhány kivételes ember még tudja is, hogy egyébként humorral megáldott, kedves lélek, aki imádja a hozzá közelálló embereket és ha kell, még a toronyból is leugrana értük. Na mindegy, ezen még dolgoznia kell, ha már az elmúlt negyven és még hat évben nem tette meg, csak előbb persze még azt is meg kellene hallania, amikor Anna megpróbálja átkiabálni azt a régi hangot a fejében abban a reményben, hogy hátha észreveszi, az csak egy emlék, egy nyomorult töredéke a múltnak, amit még nem sikerült elengednie. Idegesen szusszan egyet, ahogy most éppen ezt az egész dühöt arra fogja, hogy haza kellett jönnie a világ végéről, ahol nem zargatta senki, nem várták, hogy megfeleljen holmi elvárásoknak, hiszen nem is ismerték, hogy elvárásokat támasszanak azon túl, hogy ne üsse bele az orrát abba, amire azt mondják, hogy ne, és még a kutatásával is haladt, amivel pedig olyan hosszú ideig stagnált. Ha minden jól megy, azért most már úgy egy éven belül csak doktora lehet a humán transzfiguráció területének, legalábbis a legutóbbi beszélgetésen Juliennel ezt a határidőt szabták a könyvnek és a disszertációja védésének. A végén még büszke is lesz magára, ha sikerül minden határidőt tartania, most azonban vissza a jelenbe, ahol egyelőre vöröslik, akár a főtt rák és úgy kapkodja a levegőt, mintha lefutott volna egy teljes maratont. Na jó, ezzel a sörhassal fele is elég lett volna.
- Sose érem meg, hogy eljöjjön az év vége, amikorra rájönnek, hogy a mágia nem játék... és ráadásul még csak át se változtathatom a szemtelen frátereit, mert az máris kihágás, aztán nézhetem, miből kapnak vacsorát a lányaim - dünnyögi kelletlenül, miközben saját íróasztal híján az egyik amolyan közösnek mondható senki asztalához telepszik le kifújni magát. Végtére is saját irodája van, csak ott meg ha felbukkan valamelyik eridonos valami óriásinak vélt ötlettel, neadj'isten Bodza a kéréssel, hogy hadd simogathassa meg, kiugrik az ablakon a végén. - Bocsánat, még nem is találkoztunk, ami azt illeti. Azt hiszem. Bár csak emlékeznék, ha úgy lett volna. Kedves Antal, átváltoztatástan és animágia oktató és szerencsétlenségemre az eridon házvezető-helyettese - mutatkozik be, amint rájön, hogy amennyire sűrű vendég - az évnyitóra már csak dacból se jött -, fogalma sincs róla, kik az új kollégák.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=853800#post853800][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2022.10.03. 12:49[/b][/url]

Czifra Abigél


Olyan kellemesen süt be a nap a tanári hatalmas ablakain, hogy megkísértette a gondolat, átváltozik és befoglalja az egyik ablakpárkányt. Viszont mivel még az új kollégák nem ismerik, félő, hogy a végén valaki szívinfartkust kapna, ha meg találja simogatni, ő meg visszaalakul emberi valójába. Inkább nem kockáztatja. Nem akar senkire sem frászt hozni már így az év elején, így csak megkeresi a legnapfényesebb sarkat és a legközelebb eső széket odébb húzva letelepszik a székre, ölébe helyezve a jegyzeteit. Azt próbálja éppen összerakni, hogy kik is azok a tanoncok, akiket most át kell vennie még a korábbi oktatótól. Fel kell majd mérnie, pontosan hol is tartanak, mielőtt még bárkit is meggondolatlanul vizsgára engedne esetleg időnek előtte. Eddig nem volt sok ilyesféle incidense, szeretné, ha a számok továbbra is éppen olyan alacsonyak maradnának, mint most amilyenek. Száját csavargatva, szemöldökét időnként összeráncolva tanulmányozza a pergament, majd megvakaratja a füle tövét, tovább haladva a szakállán át egészen az álláig. Tenyerébe is támasztja végül az állát, térdére könyökölve.
- Hm - dünnyög csak úgy magának. Micsoda megkönnyebbülés, hogy már csak ezt tanítja, az átváltoztatástan pedig valaki másnak jutott. Hümment még egyet, kettőt, háromnál meg is áll. Jó. Majd ír levelet minden érintettnek és elbeszélget velük személyesen. Aztán ma már csak az Eridonban kellene még szétnéznie, ó meg... homlokon csapja magát. Hát ki kellene tennie a hirdetést, hogy indít szakkört, azért van itt. Ujjain kezdi számolgatni, mennyi is az annyi teendőből. Áh, aludni kellene inkább, olyan szépen süt a nap. De ha aludni nem is, kicsit legalább lehunyja a szemét, hogy megpihentesse.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=853979#post853979][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2022.10.07. 22:55[/b][/url]

Nem alszik el, mert nem szabad, mantrázza magának. Ha macska lenne, már rég békésen szunyókálna, így azonban legjobb esetben is csak a nyaka állna be, ami aztán ennyi idősen még három napig kísértené. Kicsit álmosan dörzsöli meg az orrnyergét, majd a homlokát is, és nyújtózik egyet. Emberként is meglehetősen macskásan tud viselkedni, bár nehéz eldönteni, hogy ez az animágus alakjában töltött rengeteg idő következménye, vagy egyébként is ilyen lenne, ezért is a maine coon az állati alakja. A fene se tudja, pedig azt is kutatja, hogy vajon az állati alak milyen okokból fakadóan lesz az, ami. A fő szakterülete azonban mégiscsak a különféle félresikerült átváltozási próbálkozások, legyen szó mások által idézett varázslatokról vagy saját döntésből fakadó átalakulásból. Futólag azonban mégiscsak elgondolkodik rajta, miközben vállát behúzva görnyed előre, mintha macska módra igyekezne összegömbölyödni, amikor valaki egy hűhával toppan elé. Ugyan amióta megjelent a könyve, és ott virít rajta a feje a kiadó jóvoltából, néhány szakmabeli hajlamos autogrammot kérni vagy csak feltenni a kérdéseit random módon a kisboltban is, miközben ő csak kenyeret és tojást szeretne venni, de itt azon se lepődne meg, ha valamelyik volt diákjából lett kollégával találná szembe magát. Teljesen hihető szituáció. Annyi fiatal tanár van, emlékszik is némelyikükre az átváltoztatástan órákról. A nő arca azonban nem ismerős, hiába pislog rá kitartóan.
- Á... az. Köszönöm.  Üdvözlöm, kedves... hölgyem - mondja röpke szünetet közbeiktatva, mert rájön, hogy nem tudja, kisasszony-e, asszony-e, úrhölgy-e, grófnő, és még sorolhatnánk, így ez tűnik biztonságos választásnak. Fél kézzel a papírjait szorongatva kel fel a székről, majd a maga nagyon illedelmes módján kezet csókol. Mégiscsak túl van fél évszázadon, őt még így nevelték.
- Kedves Antal, ismét én fogom az animágia elsajátításában segíteni a majdani tanoncokat. Kegyed melyik tantárgyra fogja majd oktatni a nebulókat?  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=854731#post854731][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2022.10.19. 22:35[/b][/url]

Nem számított senkire igazából, aki ismerné a munkásságát közelebbről, főleg nem ennyire alaposan, hogy egy tavaly megjelent tanulmányát is olvasta volna. Nem azért, mert a kollégák ne lennének eléggé jártasak a tudomány világában, hanem egyszerűen abból indul ki, hogy a szakterülete meglehetősen specifikus. Vannak dolgok, amiket még az egyetemen sem tanít. A kissé zavarban lévő hölgyről - már kezdte megszokni, hogy ha még hagyományosan illedelmes neveléséből adódóan kezet csókol, azzal zavarba lehet hozni embereket - hamar kiderül azonban, hogy maga is az átváltoztatástan ismerője és oktatója.
- Ó, értem. Nem is tudom, gratuláljak-e vagy részvétet nyilvánítsak. Mindenesetre sok szerencsét kívánok, az a biztos - mondja egészen barátságos mosoly kíséretében. Neki még az a sanyarú tapasztalata volt, hogy a diákok fele fittyet hányt az összes alapvető szabályra, amit megtanítani próbált nekik, pedig az átváltoztatástan egy meglehetősen komoly tárgy, ahol ugyebár szükséges lenne alapul venni a szabályokat. Összevissza hadonásztak a pálcáikkal és a lehető legfurább eredményeket sikerült sokszor produkálni. Még az is előfordult, hogy a gyógyítónál kötött ki egyik-másikuk. Akkoriban el is kezdett kopaszodni, de szerencsére a sok stressz hiányában ismét visszanőtt a haja.
- Valóban, hehe, az nem hiányozna. A legkevésbé sem. Egyszer már egy diákom megkísérelt egy sikertelen átalakulást és a gyógyítónál kötött ki, azóta még inkább igyekszem odafigyelni, mielőtt még csökött malacorrú vagy szó szerint megtollasodott diákok szaladgálnának az iskolában. Általában szerencsére csak az egészen elhivatottak fejezik be a képzést. Kegyed is tanult animágiát?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=854916#post854916][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2022.10.21. 23:10[/b][/url]

Éppen azt próbálja kimatekozni, hogyan tudna mégis időt tölteni itt minden nap, ha már házvezetőhelyettes. A kísérleti transzfiguráció órái hétfőn és szerdán vannak, az egyik napon elmélet, a másik napon a gyakorlati órák. A magiantropológián csak ebben a félévben van, azt is betuszkolta a hétfőbe. Az elviszi a délelőttöt, a szerda az egész napot, főleg, hogy valakinek a kérvényeket is ellenőriznie kell, illetve jóváhagynia. Ugyan nincs ezer és egy belőlük, de lehet, hogy inkább péntek délelőttre időzíthetné a fogadóóráit, valamelyik rangidős dolgozót pedig kicsit előlépteti és rábízza a formai hibás és javításokkal tele kérvények elutasítását. Ez nem is rossz ötlet, állapítja meg magának, miközben az előtte lévő határidőnaplóban egy táblázatba próbál mindent betuszkolni szépen. Így itt töltheti a keddet, csütörtököt és  a délutánokat minden többi napon, a hétvége a családé. Ha pedig bármi történne, megbeszéli a vezetőség többi tagjával, hogy küldjenek üzenetet, és azonnal jön, amint tud. Olyan vészhelyzet azonban csak nem történik. Vagy mégis? Inkább nem szeretne belegondolni. Kedd délután beszélgethet rendszeresen a vezetőség, vagy csütörtökön, amelyik jobb, majd a másik nap foglalkozik kicsit az újakkal is, a maradék időben pedig szervezhet programokat és fordíthat figyelmet mindenkire, akinek arra szüksége van. Na, alakul a terv, dönti el, és azzal a lendülettel lapoz is egyet, mert már van is egy listája. Az őszi nagy átalakítás pipa, most kitalálhatja a jelmezverseny részleteit, legyen mit a többiek elé tenni véleményezésre, ne csak félkész ötletekkel dobálózzon. Meg az animágia szakkört el ne felejtse péntek délutánról. Hogy lett ilyen zsúfolt az élete, a jó ég se tudja éppen. Már a verseny ötletével szemez éppen - az oldalon annyi áll nyomtatott betűkkel, hogy jelmezverseny, de a részletek nem adják magukat -, amikor megszólítják.
- Jó estét! Rothstein kisasszony, igaz? Miben segíthetek? - kérdezi felpillantva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=855022#post855022][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2022.10.23. 14:58[/b][/url]

Becsukja a határidőnaplót, majd kicsit odébb tolja maga elől az asztalon, ezzel is jelezve, hogy figyel. Van egy olyan érzése, hogy ennek a beszélgetésnek nem mindenki hogyléte lesz a fő témája. Emlékszik egyébként a nőre az évnyitóról, mert ő is az egyik új tanár, és valami olyan tárgyat fog oktatni, amiről eddig még nem is hallott. A tárgy neve nem is rémlik, csak az, hogy fura volt, bár Násztya egykori tárgyaiból is csak a gemmológiát tudná felemlegetni, szóval ebben semmi személyes nincs. A másikat, ha pálcát fognak rá, akkor se tudná.
- Nagyon helyes - bólogat egész elégedetten, amikor a nő közli, hogy inkább nem kertel. Nincs arra szükség. Inti inkább egy laza kézmozdulattal, hogy foglaljon csak helyet és nyugodtan térjen a lényegre. Ő máris összeilleszti szépen ujjai hegyét az asztalra könyökölve, felé fordulva és figyel. Tessék csak mondani, miben segíthet. Reméli, nem valamelyik eridonos okozott galibát, de nem, pillanatokon belül kiderül, hogy Elektrát az animágia érdekli.
- Hmm... mhm... nos, kedves kollegina... sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy az animágia oktatást nem lehet félbehagyni és onnan folytatni, elölről kell kezdeni, ebben azonban lehetek a segítségére - válaszolja komolyan. Nem tudja, miért hagyta abba a nő, vagy melyik ponton és hogyan, talán érdemes lenne megtudnia azt is, azonban mivel egy rituáléról van szó az elméleti oktatást követően, sajnos ugye az, hogy abbamaradt, majd felveszi onnan az ember a fonalat, nem opció. Persze előfordulhat, hogy a nő csak szófordulatot használt, ennek ellenére jobbnak látja tisztázni minden későbbi félreértés elkerülése végett.
- Ha nem érzi tolakodónak, kíváncsi lennék a részletekre, hogy pontosan miért is és hogyan és hol. Vannak bizonyos körülmények, amelyek kizárják az animágiát, epilepsziával párosítani például nem ajánlott, de várandós nőknek sem. Szóval nem a személyes kíváncsiságom, viszont ha ezért maradt abba, megköszönném a részleteket, hogy megalapozott döntésre tudjunk jutni - válaszolja végül némi töprengést követően, miközben elgondolkodva vakargatja meg a szakállát is, mintha az segítene a megfogalmazásban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=855083#post855083][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2022.10.24. 19:17[/b][/url]

Ujjai hegyét összeérinti, majd kicsit húzza őket egymástól, éppen csak egy centire hozzávetőlegesen, aztán újrakezdi a műveletet, miközben hallgatja a nő történetét. Még mindig kicsit sok a fölösleges részlet, de nem teszi szóvá inkább. Legalább a bájcsevejt ugrották, azt is értékeli.
- Nem maga az egyetlen, akit nem vettek fel oda. Ettől az élet még megy tovább - állapítja meg. Mellékesen ő sem jutott be az aurorképzőbe. Ha sikerült volna, most bizonyára nem itt lenne animágiát oktatni, viszont azóta sikerült megtalálnia azt, amiben igazán jó. Ha volt türelme a nőnek, akkor azóta bizonyára már ő is tudja, hogy nem csak aurornak lenni értelmes dolog, sok egyéb lehetőség is akad.
- Az animágiát ezért nem lett volna érdemes abbahagyni. Bár egy egyszerű boszorkány vagy varázsló nem sok hasznát látja, nem én vagyok az egyetlen nem auror, akinek mégis hasznára vált - szólal meg aztán pár pillanatnyi csendet követően, miután a nő befejezte a mesélést. Leengedi a kezeit maga elé, alkarjait elnyújtva az asztalon egymás mellett, az asztal szélével párhuzamosan, és megköszörüli a torkát.
- Nagyon szép történet volt a dacos kamaszkorról és megtört álmokról, de sajnos még mindig nem lettem okosabb azt illetően, hogy mi az a bizonyos diagnózis. A válaszom csak ezen áll vagy bukik jelen pillanatban, na meg azon, hogy megígéri, hogy ha valami történik, nem hagy csapot-papot és szalad ki a világból is. Ha ebben meg tudunk egyezni, szívesen segítek befejezni - osztja meg a véleményét a mondandója ellenére egész barátságosan, szinte már atyai jóindulattal. Örül annak, ha akadnak érdeklődők, csak arról szeretne megbizonyosodni, hogy komolyan is gondolják. - Természetesen köztünk marad bármi, amit mond. Ezt meg is ígérhetem. Nos?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=855311#post855311][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2022.10.27. 22:56[/b][/url]

Türelmesen várja meg a választ, majd fejét csóválva pillant a nőre. Nem tudja eldönteni, hogy ideges legyen-e vagy nevessen a válaszon, végül valahol a kettő között maradva grimaszba csavarodik a szája.
- Mit ne mondjak... ezért kár volt abbahagyni az animágiát. Sőt, szemüveges aurort is láttam már néhányat, lehet őt kevésbé inkompetens barom felvételiztette - közli, a mondat végét már inkább csak magának dünnyögve. Őt legalább azért nem vették fel, mert egyértelműen elbukta a fizikai erőnlétre fókuszáló részét a vizsgának. Konkrétan akkorát esett lendületből, hogy azt lehet még azóta is emlegetnék, ha nem cserélődött volna le rég a tanári kar. Ha ettől még befejezi az egészet, talán még esélye is lett volna, viszont szerencsétlenségére kicsit le is sérült, következő évben pedig már nem is próbálkozott, hiába ajánlották. Lehet, hogy kevésbé dacos is lehetett volna, és ma teljesen más lenne az élete, de akkor meg nem itt ülne. Így is megkérik néha szívességekre, tekintve, hogy macskaként, nem túl feltűnő ismertető jeggyel könnyebben szerez meg bizonyos információkat, mint sokan mások.
- Amíg szemüveg nélkül tovább lát az orránál, én nem látom okát, hogy ne tanulhasson animágiát - jelenti ki végül határozottan, és újra maga elé húzza a határidőnaplót, felcsapva azon részénél, ahová dátumra pontosan időpontokat jegyez fel.
- Bár az oktatást már egyszer megkezdte, sajnos abból nem vagyok hajlandó engedni, hogy újra átvegyük az elméletet is. Nem vállalom a felelősséget az esetleges hiányos információkból adódó anomáliákért. Szóval, kedves Rothstein kisasszony... mit szólna a jövőőőő... - elnyújtja a szó végét egy üres időintervallumot keresve, ahová be tudna tuszkolni egy másfél órás konzultációt.  - Kedden tíz óra, csütörtökön tizenegy óra vaaagy... pénteken tartom a szakkört, de valamiért gyanítom, hogy nem szeretne a negyedikesekhez csatlakozni. Vagy tévedek? Ha mégis, akkor négy órától lesz a kandallóknál a keleti szárnyban, az első emeleten.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=855862#post855862][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2022.11.04. 22:43[/b][/url]

- Nem szeretne esetleg helyet foglalni? - kérdezi meg, miután kicsit kezdi úgy érezni, mintha audienciát tartana. Igaz, hogy házvezető helyettes, de a nő egyike a kollégáinak úgy mellékesen, ez pedig itt a tanári, ahol aztán igazán nyugodtan, még kérdeznie sem kell.
- Be kell vallanom, a könyvemben azért egy kicsit szándékos is volt, hogy annyi elrettentő példát emlegettem, mert néha azt tapasztalom, hogy úgy kezelik az egész képességet, mint valami, ami menő - magyarázza, megemelve kezét, hogy ujjaival idézőjelet mutasson, ahogy azt Majától tanulta. Na meg a szót is a lányától tanulta, kicsit furának is érzi a szájában, de mégis illik ide a kontextusba. - Szóval szerettem volna hangsúlyt fektetni rá, hogy mégis csak azok próbálják meg elsajátítani, akikben tényleg kellő kitartás van és tisztában vannak az esetleges veszélyekkel is - fejezi be a gondolatmenetet, majd szusszan egyet.
- Bocsásson meg, nem is untatnám ezzel, csak ez a heppem, hogy úgy mondjam. Inkább kevesebb diákot oktatok, mint hogy olyanokat vegyek be a szakkörbe, akik nem veszik komolyan az egészet. Kegyed igazán jól gondolja, nem lenne kellemes úgy rohangálni emberi alakban, hogy valami megmaradt egy sikertelen próbálkozásból - helyesel, ha már a nő ilyen bölcsen áll a témához. A kérdésére válaszul bólint.
- Valóban. Maine coon egész pontosan - válaszolja. Az információ egyébként is bárki számára elérhető, akit érdekel, hiszen az animágusok nyilvántartása nem titkos. Titok csak akkor tud lenni, ha valaki olyan botor, hogy nem jegyezteti be magát, börtönbüntetést kockáztatva a hatályos törvények értelmében. Közben kicsit kényelmesen dől hátra a széken, bár igyekszik mégsem túl kényelmesen lenni, inkább meg is mozdul, hogy ne legyen annyira a napon. Álmosítja.
- És ha szabad tudni, miért éppen átváltoztatástan? Olyan kevés emberrel találkozom, akik erre érzik elhivatottnak magukat.  

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=855952#post855952][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2022.11.06. 14:16[/b][/url]

Máris jobban érzi ő is kicsit magát, hogy a kedves kollegina helyet foglal. Bár szereti a figyelmet, azért nem kell azt sem túlzásba vinni, és már tényleg kezdte úgy érezni, mintha ő lenne itt a főméltóságos. Áh, ugyan, Kollégák. Ez meg itt egyébként is a tanári, érezze csak nyugodtan otthon magát. Még akkor is ezt javasolná, ha netán az irodája lenne, de mivel idén biztos, hogy nem fog minden napot itt tölteni - egyszerű fizikai képtelenség feladatai szerteágazó voltából adódóan -, nem is igényelt saját irodát. Amikor megkérdezték, inkább arra döntött, hogy nem foglalja más elől a helyet, csak hogy üresen álljon egy terem, amire kibiggyesztik a teljes nevét. Az már amúgy is simogatja az egóját éppen a kellő mértékben, hogy a minisztériumban van irodája részlegvezetőként, és ki is írták a nevét az ajtóra szép kis aranyozott táblára. Végre már nem zavarja, hogy a sógora mit ért el, mert neki úgysincs ilyen. Gondolatban azért hozzátesz egy Doriánnak szóló "bibibi"-t, mert az olyan abszolút felnőtt emberhez illő, de hát az egész rivalizálásuk az óvodában kezdődött. Elhessegeti azonban a sógora gondolatát is, inkább figyelmesen hallgatja Abigél szavait.
- Kénytelen vagyok beismerni, hogy ebben nagyon igaza van. Na meg azt is bevallom, a magam részéről örvendek, hogy már nem én oktatom az átváltoztatástant. Hogy is mondjam... nem mindig a türelem az erősségem, szóval nagyon örülök, hogy valaki olyan veszi át a stafétát, aki így látja és a diákokat is megérti. Azt hiszem, nekem már kicsit becsípődött a "bezzeg az én időmben" - neveti el magát, habár komolyan mondja. Anna mondjuk mondott múltkor valami érdekeset, hogy az is nehezítő körülmény lehet neki, hogy szívvel lélekkel szereti a kutatási területét, és nehezen fogadja, ha valaki nem így áll hozzá, még akkor is, ha nyeretlen alsós az illető. Lehet benne valami, de azért ezt inkább megtartja magának.
- Sejtése sincs? - teszi fel a kérdést. - Gyakori, hogy egyezik a patrónus alakjával, bár e tekintetben én éppen kivétel vagyok, és örülük is, hogy így van, a patrónusom ugyanis egy irdatlan méretű orrszarvú. Alapvetően azonban nevezhetnénk spirituális állatnak is, olyan valami, amihez igazán kötődni tud. Totemállatnak is mondják, kulturális közeg kérdése, minek hívjuk - magyarázza már egészen belehevülve a témába, még a kezével is gesztikulál, innen is láthatja, aki kicsit is ismeri, hogy neki ez az egész tényleg a szívügye.
- Inkább szórakoztatónak nevezném. Meg ha már megtehetjük, miért ne tennénk? A lányom imádja, ha átváltoztatunk dolgokat a házban, most az eridonosoknak is szoktam néha ezt-azt alkotni, ha éppen van ihletem. Ha van kedve, akár ki is élheti nálunk nyugodtan. Most éppen őszi dekor van, a kedvenc alkotásom az almafák világító almákkal. Csak meg ne próbálják megenni a gyerekeim.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=856765#post856765][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2022.11.20. 20:01[/b][/url]

- Igaz, igaz. A fél évszázad néha soknak tűnik, de varázslók között még legalább másfélszer ennyi előttem van is - válaszolja elgondolkodva bólogatva, ugyanis közben fejben számol. Való igaz, a nagyszülei is boldogan élnek még így közel a százhoz, jövőre meg épp esedékes a hetvenötödik házassági évforduló is. Már most szervezni kezdte a család az ünnepséget. Erre azonban most nem is fecsérel egy másodperccel sem többet, mert úgyis kijut neki is majd valami feladat az egészben előbb vagy utóbb, ugyanakkor meg a jelen beszélgetés egyébként is roppant érdekes, így inkább ennek szenteli a figyelmét.
- Mindenfélét. Ragadozó, de a gyümölcsöt is éppen annyira szereti. A nagylányom történetesen éppen mosómedve, már csak kíváncsiságból is utána olvastam - válaszolja elmosolyodva. Majára roppant büszke, hogy sikerült befejeznie a képességtanulást, főleg, hogy nála volt szerencséje tanulni, márpedig a tanoncait nem kezeli kesztyűs kézzel, azt meg kell hagyni. Attól nem lett kivétel, hogy egyébként ő is apuci kicsi lánya még most is, hiába múlt el húsz éves is már.
- Azt majd ilyen kiskapus napokon, vagy az nem lesz? Az egyik unokatestvérem volt úgy pár évig vegetáriánus, hogy hétfőtől csütörtökig semmi hús, péntektől vasárnapig meg belefért a hal és minden vízi élőlény, és egyszer volt szerencsém azon érveléshez is, hogy ezt a malacot láttuk bemenni a folyóba, úgyhogy belefér - meséli kuncogva. Meg kell hagyni, Petrának mindig is voltak sajátos gondolatmenetei, kiskaput mindig mindenre talál és meg kell hagyni, unatkozni is határozottan képtelenség mellette a mai napig. Felajánlja aztán azt is, hogy ha a kolleginának kedve lenne, nyugodtan besegíthet időnként átalakítani az Eridont, a diákok úgyis élvezik a változatosságot. A válaszon elneveti magát.
- Jogos. Azért a Halloweenre tervezett gyertyás dekorációra szándékszom szórni némi pajzsbűbájt, mielőtt valaki valamit felgyújtana. Tudom, hogy a főnix a házunk állata, de nem szeretném igazi főnixfészekként látni viszont a tornyot. Viszont nagyszerű, bármikor arra garázdálkodna kicsit, szóljon bátran, és elárulom az aktuális jelszót, aztán szabad a gazda.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=856868#post856868][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2022.11.25. 21:52[/b][/url]

Nem éri meglepetésként a kérdés, annyiszor tették már fel akkor is, amikor Maja még csak tanulta. Röpke mosollyal veszi tudomásul, és megrázza a fejét.
- Ezt így nem mondhatnám azért, a közvetlen felmenőim közül például senki sem az, viszont a lányaim közül a nagyobbik az, a kisebbik meg még csak tíz éves, de mire elég érett lesz ehhez, még kitalálhatja, hogy ő is szeretne animágiát tanulni. Talán nem is bánnám, remélhetőleg nem ő lesz az elefánt a szobában vagy valami hasonló - válaszolja ismét elmosolyodva, habár valljuk be, annak idején ő is aggódott, nehogy a végén tényleg egyezzen az animágus alapja a vizsga előtt nem sokkal manifesztálódott patrónusával. Izgalmas lett volna orrszarvúként, csak jóval nagyobb kihívás is beilleszkedés szempontjából, mint a tényleges alakja.
- Ebben mondjuk látok rációt, és érthető - feleli bólogatva, végtére is ő is érdeklődve nézte mindig is Petra ilyetén kísérleteit, bár a legtöbb igazán nem tartott túl sokáig. Vegán is csak addig volt - egész pontosan két hétig -, amíg el nem mentek egy családi vacsorára, és szinte azonnal rávetette magát a grillsajtra, mert az étterem nem számít. Ő viszont már csak ilyen, lassan a családban senkinek se rebben szeme sem azon, mire milyen magyarázatot talál éppen.
- Ó, ők valóban. Venezuelában kutatva megismerkedtem néhánnyal, állítom, hogy a világ legbarátságosabb állatai - osztja meg a tapasztalatait az említett állattal kapcsolatban. Majd felajánlja, hogy amennyiben a nő érezné a késztetést meg a kreativitást, az ő engedélyével nyugodtan alkothat az Eridonban is akár. Tapasztalatai szerint - habár hazabeszél, nem igazán nevezhető elfogulatlannak - a legtöbb átváltoztatástanra szakosodott ember meglehetősen kreatív elmével áldatott meg.
- Óh... az velem is előfordult már néhányszor, de azért remélem, ilyesmire nem lesz szükség, ha már az Eridon a főnixeké, nem szeretném, ha tényleges főnix-fészekké válna egyszer a tornyunk - válaszolja, és habár most viccelődik, azért mégiscsak komolyan aggasztja a lehetőség. - Tudja, merre lakunk? Ha van kedve, esetleg megmutathatom, talán ideje is lenne megnéznem, hogy megvan-e még egyáltalán a torony, vagy csak a hűlt helyét találom. Nagyon elevenek ezek az eridonosok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=867605#post867605][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2023.09.27. 22:45[/b][/url]

Kedden és csütörtökön egész nap az iskolában tartózkodik a hét más napjaival ellentétben. Többnyire az Eridonban tesz-vesz, amikor éppen nem az animágus tanoncai kérdéseit válaszolja meg. A kettő között valami csoda folytán adódott öt perc szünete, amit nem is a gyengélkedőn tölt, lévén, hogy Ana ma nincs ügyeletben. Inkább az ablakpárkányra telepedett fel macskaként, hogy addig is kiélvezze az igazán kellemes, bágyadt őszi napfényt. Az öt percből aztán tíz lett, majd harminc, miközben kényelmesen elhelyezkedve sikerült elaludnia is ott. Egyelőre a szürke bundáját még mindig kellemesen melegítő napsugarak alatt gömbölyödik össze békésen és alussza az igazak álmát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=869031#post869031][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2023.11.02. 22:24[/b][/url]

Anti az a fajta ember, aki már földrengést is aludt át. Ehhez képest a két settenkedő gézengúz párbeszéde meg sem kottyan, egyébként is a tanáriban aludt el az ablakpárkányos, és itt mégiscsak gyakoriak tudnak lenni a párbeszédek, amikor több kolléga is tartózkodik itt épp egy időben. Az már kifejezetten csak háttérzajnak minősül, amolyan kellemesen altató duruzsolásnak, főként ilyen kellemes őszi napsütésben, amitől olyan remekül átmelegszik sűrű, szürke bundája. Álmában mocorog kicsit a párkányon, de még csak nem is sejti, miféle veszély közeleg. A helyzet az, hogy macskaként tulajdonképpen még el is viseli, jobb napokon pedig szereti a simogatást, valaki házikedvencévé viszont aligha szeretne válni. Legfeljebb a frászt tudja majd ráhozni a lelkes, ám egyelőre még igazán naiv Palomára, ha váratlanul visszaalakul emberi alakjába. Vagy belemegy a játékba, ha nem ébred túlságosan morcosan, de ez majd nemsokára úgyis kiderül minden bizonnyal, ha a Navinés lelkesedése győz.