A szobában több íróasztal és szekrény van, amelyek mindenféle iratokkal és könyvekkel vannak tele. Az asztalok előtt a tanárok dolgoznak, vagy épp egymással beszélgetnek. Délre néző ablakain mindig sok napfény árad a helységbe, melynek falát különböző portrék díszítik.  Az iskola tanárai gyakran lépnek be és ki a szoba nagy tölgyfaajtaján. Diákok csak ritkán és tisztelettudóan jöhetnek be ide, ha kopogásukra ajtót nyit nekik valaki...

Meglehet őrültség. Talán csak ennek az új státusznak, a kastélyban eltöltött heteknek a hatása. Mégis...Szeget vert koponyájába, s a gondolat ott terpeszkedett gondolatai homlokterében, s nem hagyott hősnőnknek nyugovást. Egy próbát megér! Ezt mondogatta magának, míg a megfelelő pillanatra várt, hogy megkeresse kollégáját és előálljon kérésével. Előtte persze felkészüt. Nem is ő volna, ha nem túrta volna fel szülei padlását a régi tankönyvei és jegyzetei után, majd olvasta volna végig az összeset. Hiszen Elektra már egyszer belevágott ebbe, csak azok a fránya szemproblémák, az éjszakai látás-káprázás, az astigmia meg a némi magasabb rendű fénytörési hiba gyanúja és viszlát auror élet. Hurrikánként feltörő csalódott dühében akkor azonnal kukázta a legilimenciával és animágiával töltött időt és minden egyebet. Szerencsére Szülei megmentettek mindent és elrejtették, s most ennyi év múltán, lásd valóban jól jöttek. Egykor volt tudásának birtokában sétál oda a férfi asztalához és áll meg előtte. Lelke mélyén a vesztesek nyugalmának megnyugtató érzésével, de a remény soha ki nem hunyó zsarátnokával szívében nyitja szóra szép ívű ajkát. - Jó estét Kolléga! Volna rám néhány perce? - kezdi bársonyos hangján és minden szava olyan tiszta, mint a szándék, mely vezérli. Haja fonatban van, de pár tincs kiszabadult már belőle a hosszú nap végére. Lábán kénylemes, bőrbakancs, hozzá fenyzöld farmert és sötétszürke pulóvert vett fel, de ékszert azt nem visel, ahogyan sminket sem tett magára. Rajtuk kívül senki sincs a tanáriban. Eljött hát az ideje, hogy cselekedjen végre tervezgetés helyett.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=854556#post854556][b]Rothstein Elektra - 2022.10.18. 19:53[/b][/url]

Meglehet őrültség. Talán csak ennek az új státusznak, a kastélyban eltöltött heteknek a hatása. Mégis...Szeget vert koponyájába, s a gondolat ott terpeszkedett gondolatai homlokterében, s nem hagyott hősnőnknek nyugovást. Egy próbát megér! Ezt mondogatta magának, míg a megfelelő pillanatra várt, hogy megkeresse kollégáját és előálljon kérésével. Előtte persze felkészüt. Nem is ő volna, ha nem túrta volna fel szülei padlását a régi tankönyvei és jegyzetei után, majd olvasta volna végig az összeset. Hiszen Elektra már egyszer belevágott ebbe, csak azok a fránya szemproblémák, az éjszakai látás-káprázás, az astigmia meg a némi magasabb rendű fénytörési hiba gyanúja és viszlát auror élet. Hurrikánként feltörő csalódott dühében akkor azonnal kukázta a legilimenciával és animágiával töltött időt és minden egyebet. Szerencsére Szülei megmentettek mindent és elrejtették, s most ennyi év múltán, lásd valóban jól jöttek. Egykor volt tudásának birtokában sétál oda a férfi asztalához és áll meg előtte. Lelke mélyén a vesztesek nyugalmának megnyugtató érzésével, de a remény soha ki nem hunyó zsarátnokával szívében nyitja szóra szép ívű ajkát. - Jó estét Kolléga! Volna rám néhány perce? - kezdi bársonyos hangján és minden szava olyan tiszta, mint a szándék, mely vezérli. Haja fonatban van, de pár tincs kiszabadult már belőle a hosszú nap végére. Lábán kénylemes, bőrbakancs, hozzá fenyzöld farmert és sötétszürke pulóvert vett fel, de ékszert azt nem visel, ahogyan sminket sem tett magára. Rajtuk kívül senki sincs a tanáriban. Eljött hát az ideje, hogy cselekedjen végre tervezgetés helyett.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=854916#post854916][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2022.10.21. 23:10[/b][/url]

Éppen azt próbálja kimatekozni, hogyan tudna mégis időt tölteni itt minden nap, ha már házvezetőhelyettes. A kísérleti transzfiguráció órái hétfőn és szerdán vannak, az egyik napon elmélet, a másik napon a gyakorlati órák. A magiantropológián csak ebben a félévben van, azt is betuszkolta a hétfőbe. Az elviszi a délelőttöt, a szerda az egész napot, főleg, hogy valakinek a kérvényeket is ellenőriznie kell, illetve jóváhagynia. Ugyan nincs ezer és egy belőlük, de lehet, hogy inkább péntek délelőttre időzíthetné a fogadóóráit, valamelyik rangidős dolgozót pedig kicsit előlépteti és rábízza a formai hibás és javításokkal tele kérvények elutasítását. Ez nem is rossz ötlet, állapítja meg magának, miközben az előtte lévő határidőnaplóban egy táblázatba próbál mindent betuszkolni szépen. Így itt töltheti a keddet, csütörtököt és  a délutánokat minden többi napon, a hétvége a családé. Ha pedig bármi történne, megbeszéli a vezetőség többi tagjával, hogy küldjenek üzenetet, és azonnal jön, amint tud. Olyan vészhelyzet azonban csak nem történik. Vagy mégis? Inkább nem szeretne belegondolni. Kedd délután beszélgethet rendszeresen a vezetőség, vagy csütörtökön, amelyik jobb, majd a másik nap foglalkozik kicsit az újakkal is, a maradék időben pedig szervezhet programokat és fordíthat figyelmet mindenkire, akinek arra szüksége van. Na, alakul a terv, dönti el, és azzal a lendülettel lapoz is egyet, mert már van is egy listája. Az őszi nagy átalakítás pipa, most kitalálhatja a jelmezverseny részleteit, legyen mit a többiek elé tenni véleményezésre, ne csak félkész ötletekkel dobálózzon. Meg az animágia szakkört el ne felejtse péntek délutánról. Hogy lett ilyen zsúfolt az élete, a jó ég se tudja éppen. Már a verseny ötletével szemez éppen - az oldalon annyi áll nyomtatott betűkkel, hogy jelmezverseny, de a részletek nem adják magukat -, amikor megszólítják.
- Jó estét! Rothstein kisasszony, igaz? Miben segíthetek? - kérdezi felpillantva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=854935#post854935][b]Rothstein Elektra - 2022.10.22. 15:31[/b][/url]

Figyeli a férfi ténykedését. Közben arcvonásait sem rest sorra venni, kezve az arcformájától a szemei állásán át egészen addig a tényig, hogy az arcszőrzete alól kivehető száj részt is elemezze. Összeveti magában azzal, ahogyan eddigi ittléte alatt láthatta őt mozogni, hallhatta beszélni. Erős ember benyomását kelti. Kissé talán konoknak is hat, akit a bájolgás csak felmérgesít. A problémákat és minden mást is szemöldök formája alapján, szeret részleteiben látni. Valószínüleg nem elégszik meg majd a "mert csak" jellegű válasszal. Ezért enyhe izgalommal és minden esehetőségre készen érkezett hozzá Elektra. Mire nem jó, ha valaki arcolvasó, igaz? Közben Kedves úr végzett és rápillant. - Igen, én volnék - mosolyog a férfira visszafogottan, de őszinte örömmel, amiért a másik tudja a nevét. Nem is húzza az időt, hiszen azonnal megkapta a kérdést, amire ilyen hirtelen talán nem is számított. Sötét szemei megcsillannak azért az izgalomtól, elvégre tétje van minden szavának. - Nos inkább nem kertelek, azt hiszem azt úgy sem szereti - szólal meg ismét jellegzetes hangszínén - Szeretnék animágiát tanulni, vagyis helyesebben befejezni a tanulmányaimat - mondja ki egyenesen, minden finomkodás és felesleges tiszteletkör nélkül, majd a férfi elé csúsztat egy vaskos dossziét benne az egykori képzése dokumentációjával. Kővágó professzor annak idején igen keményen oktatta őket és nagy reményeket fűzött néhányukhoz. Velük efféle fejlődés naplót vezettetett, melybe ő maga is írt bejegyzéseket, értékeléseket. - Sajnos nem tudtam annak idején befejezni a képzést egy mára elavult gyógyítói diagnózis és saját sértett önérzetem okán. Azonban úgy érzem, talán most, amennyiben Ön alkalmasnak ítél, volna lehetőségem animágussá válni - tekint le a férfira, aki ha csak egy kicsit is jó emberismerő, kihallja szavaiból mennyire vágyik erre az esélyre és milyen elszánt. Elektra tekintete izzó parázsként ragyog, halvány orcáira a várakozás bont rózsapírt. Minden azon áll, hogy kollégája mit felel. Belső hangja szugerálja, de ő meg sem szólal. Néma fegyelmezett figyelemmel várja a döntést.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=855022#post855022][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2022.10.23. 14:58[/b][/url]

Becsukja a határidőnaplót, majd kicsit odébb tolja maga elől az asztalon, ezzel is jelezve, hogy figyel. Van egy olyan érzése, hogy ennek a beszélgetésnek nem mindenki hogyléte lesz a fő témája. Emlékszik egyébként a nőre az évnyitóról, mert ő is az egyik új tanár, és valami olyan tárgyat fog oktatni, amiről eddig még nem is hallott. A tárgy neve nem is rémlik, csak az, hogy fura volt, bár Násztya egykori tárgyaiból is csak a gemmológiát tudná felemlegetni, szóval ebben semmi személyes nincs. A másikat, ha pálcát fognak rá, akkor se tudná.
- Nagyon helyes - bólogat egész elégedetten, amikor a nő közli, hogy inkább nem kertel. Nincs arra szükség. Inti inkább egy laza kézmozdulattal, hogy foglaljon csak helyet és nyugodtan térjen a lényegre. Ő máris összeilleszti szépen ujjai hegyét az asztalra könyökölve, felé fordulva és figyel. Tessék csak mondani, miben segíthet. Reméli, nem valamelyik eridonos okozott galibát, de nem, pillanatokon belül kiderül, hogy Elektrát az animágia érdekli.
- Hmm... mhm... nos, kedves kollegina... sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy az animágia oktatást nem lehet félbehagyni és onnan folytatni, elölről kell kezdeni, ebben azonban lehetek a segítségére - válaszolja komolyan. Nem tudja, miért hagyta abba a nő, vagy melyik ponton és hogyan, talán érdemes lenne megtudnia azt is, azonban mivel egy rituáléról van szó az elméleti oktatást követően, sajnos ugye az, hogy abbamaradt, majd felveszi onnan az ember a fonalat, nem opció. Persze előfordulhat, hogy a nő csak szófordulatot használt, ennek ellenére jobbnak látja tisztázni minden későbbi félreértés elkerülése végett.
- Ha nem érzi tolakodónak, kíváncsi lennék a részletekre, hogy pontosan miért is és hogyan és hol. Vannak bizonyos körülmények, amelyek kizárják az animágiát, epilepsziával párosítani például nem ajánlott, de várandós nőknek sem. Szóval nem a személyes kíváncsiságom, viszont ha ezért maradt abba, megköszönném a részleteket, hogy megalapozott döntésre tudjunk jutni - válaszolja végül némi töprengést követően, miközben elgondolkodva vakargatja meg a szakállát is, mintha az segítene a megfogalmazásban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=855029#post855029][b]Rothstein Elektra - 2022.10.23. 17:05[/b][/url]

Valóban hasznos dolog az arcolvasás. Ha bárki kételkedett volna ebben, most ím bizonysággal épp a frissen tanárrá avanzsált riporternő szolgált. Mindkettejüket megkímélte a felesleges kása körüli kerülgetéstől, hogy kielemezve a férfit, rögvest a tárgyra tért. Leült a férfival szemben, így tekintete egy magasságba került a kollégáéval. Hiába bizonyultak helyesnek iménti meglátásai, gyomra mégis bukfencet vet, s még kicsit talán el is sápadt, amikor a választ meghallja. Méltósággal viseli a kudarcot. Ezt megfogadta. Azonban értelmezve a szavakat rádöbben, a másik nem mondott nemet. Csupán, ahogyan sejtette, tudni akarja a részleteket. Azokat legfőképp, melyek az elé helyezett dossziéból kimaradtak. Felidézi magában azt a napot, amikor egy kis időre mindent feladott. - Természetesen nem... Kővágó professzor oktatta akkoriban a tárgyat, s ötöd magammal mi voltunk az ő saját kis animágus különítménye, akiknek kikövezni igyekezett az útját, vezessen az bármerre - kezd bele a történetbe, s lelki szemei előtt sorra elevenednek meg a történések élesen kirajzolódó, színes vágóképei - Aurornak készültem. Mindent megtettem, hogy az lehessek. A legjobb akartam lenni. Tanultam éjjel-nappal a felvételi tárgyakat és a legilimencia mellett az animágiát. A rituálé legnehezebb részét is egy rontással sikerült megcsinálnom - mosolyodik el saját ügyetlenségén lágy nosztalgiával. Mivel úgy a hónap felénél kitüsszentette a mandragóra levelet. Még aznap odament a Professzorhoz, kért egy másikat és kezdte előről. - Aztán hála az ő közbenjárásának elmehettem a Sárkányölőre egy előfelvételire, ahol a szemem miatt mondhatni azonnal megakadtam a rostán. Soha nem mehettem volna terepre... - komorodik el hangja, ennek a nyilvánvaló tragédiának a kinyilatkoztatásától, miközben egy rakoncátlan sötét tincset a füle mögé tűr, majd folytatja - Egy világ omlott össze bennem és persze azt tettem, amit egy sértődött, dacos kamasz ilyenkor szokott. Tomboltam egy kört, hogy utána felégetve minden hidat magam mögött, hagyjam az egészet a fenébe - vonja meg vállát, mert ez már sajnos így esett és nem tud változtatni rajta, s talán jobb is ez így, ahogy lett - Egy nyáron át azon tépelődtem, mihez is kezdhetnék. Végül egyetemre mentem és újságíró vált belőlem. Hogy most, ennyi év után ismét megpróbálhassam - fejezi be mondandóját, melyből a férfi megismerhette a fiatal, forrófejű, rellonos Elektrát, akinek az álma semmivé foszlott, mégsem hagyta, hogy az élete is galyra menjen. Továbbá azt a nőt, akinek van bátorsága újrakezdeni. Bölcsebben, érettebben, de ugyanolyan elszántsággal és hittel. Ezután hősnőnk mélyet sóhajtva, átható tekintetű sötét szemét Kedves úrra függesztve várja, elegendő információval szolgált-e számára. Teljesen biztos benne, hogy nem várandós, ahogyan abban is, hogy epilepsziában sem szenved. Agyában szerencsére a ráomló régi rádió épület sem tett kárt. Erről papírjai is vannak. A memóriája pedig szinte ugyanolyan jó, mint az amnéziát megelőző időkben. Csupán magára az omlás pillanatára nem emlékszik. Viszont a kómában töltött időről is vannak már halványan derengő foszlányai. Főleg hangok és érzések.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=855083#post855083][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2022.10.24. 19:17[/b][/url]

Ujjai hegyét összeérinti, majd kicsit húzza őket egymástól, éppen csak egy centire hozzávetőlegesen, aztán újrakezdi a műveletet, miközben hallgatja a nő történetét. Még mindig kicsit sok a fölösleges részlet, de nem teszi szóvá inkább. Legalább a bájcsevejt ugrották, azt is értékeli.
- Nem maga az egyetlen, akit nem vettek fel oda. Ettől az élet még megy tovább - állapítja meg. Mellékesen ő sem jutott be az aurorképzőbe. Ha sikerült volna, most bizonyára nem itt lenne animágiát oktatni, viszont azóta sikerült megtalálnia azt, amiben igazán jó. Ha volt türelme a nőnek, akkor azóta bizonyára már ő is tudja, hogy nem csak aurornak lenni értelmes dolog, sok egyéb lehetőség is akad.
- Az animágiát ezért nem lett volna érdemes abbahagyni. Bár egy egyszerű boszorkány vagy varázsló nem sok hasznát látja, nem én vagyok az egyetlen nem auror, akinek mégis hasznára vált - szólal meg aztán pár pillanatnyi csendet követően, miután a nő befejezte a mesélést. Leengedi a kezeit maga elé, alkarjait elnyújtva az asztalon egymás mellett, az asztal szélével párhuzamosan, és megköszörüli a torkát.
- Nagyon szép történet volt a dacos kamaszkorról és megtört álmokról, de sajnos még mindig nem lettem okosabb azt illetően, hogy mi az a bizonyos diagnózis. A válaszom csak ezen áll vagy bukik jelen pillanatban, na meg azon, hogy megígéri, hogy ha valami történik, nem hagy csapot-papot és szalad ki a világból is. Ha ebben meg tudunk egyezni, szívesen segítek befejezni - osztja meg a véleményét a mondandója ellenére egész barátságosan, szinte már atyai jóindulattal. Örül annak, ha akadnak érdeklődők, csak arról szeretne megbizonyosodni, hogy komolyan is gondolják. - Természetesen köztünk marad bármi, amit mond. Ezt meg is ígérhetem. Nos?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=855111#post855111][b]Rothstein Elektra - 2022.10.25. 19:00[/b][/url]

Sosem szeretett beszélni róla, most mégis kénytelen. Őszintének kell lennie, vagy végleg búcsút mondhat az animágiának. Erre a férfi hanghordozásából is azonnal rájött, mely bár nem türelmetlen, vagy goromba, mégis arra ösztökéli, hogy valljon. Szégyenli a probléméját. Olyan nevetséges, hogy emiatt törnekdarabokra egy álmot. - Szemproblémáim vannak - kezd bele tehát a diagnózisba éreszhetően rossz szájízzel - Az egyik, az éjszakai fényudvar látás, ami azt jelenti, amikor sötétbe nézek, a pupillám túlságosan kitágul, így több fényt enged be a szemembe. Ezért a fénysugarak eltérően törnek meg és ez glóriaszerű látást idéz elő nálam, illetve csökkenti a kontrasztérzékenységemet. - magyarázza miközben ujjait ölében összekulcsolja, hogy ne doboljon velük idegességében - Ha ez nem volna elég, van még hozzá egy kisfokú astigmiám, vagyis belső szemtengely ferdülésem, meg némi magasabb rendű fénytörési hiba gyanúja, amit mára kizártak - fedi hát fel titkát, hogy ezzel együtt sorsát immár a férfi kezébe tegye. Elfogadja tőle, ráadásul garantáltan méltósággal természetesen, ha visszautasítja, mert ezek is kizáró okokká váltak. Azonban ssalódását úgy érzi kevéssé tudja majd éles vonásai mögé rejteni miután kilépett a tanári ajtaján. Megigazítja szemüvegét, majd tekintetét a vele szemben ülőre függeszti, Lálektükreiben feszült figyelem csillan. Várja az ítéletet, mint annak idején a Sárkányölőben, csak az évek teltek el, de az izgalommal vegyes aggodalom ugyanolyan torokszorító maradt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=855311#post855311][b]Dr. Kedves Antal Nimród - 2022.10.27. 22:56[/b][/url]

Türelmesen várja meg a választ, majd fejét csóválva pillant a nőre. Nem tudja eldönteni, hogy ideges legyen-e vagy nevessen a válaszon, végül valahol a kettő között maradva grimaszba csavarodik a szája.
- Mit ne mondjak... ezért kár volt abbahagyni az animágiát. Sőt, szemüveges aurort is láttam már néhányat, lehet őt kevésbé inkompetens barom felvételiztette - közli, a mondat végét már inkább csak magának dünnyögve. Őt legalább azért nem vették fel, mert egyértelműen elbukta a fizikai erőnlétre fókuszáló részét a vizsgának. Konkrétan akkorát esett lendületből, hogy azt lehet még azóta is emlegetnék, ha nem cserélődött volna le rég a tanári kar. Ha ettől még befejezi az egészet, talán még esélye is lett volna, viszont szerencsétlenségére kicsit le is sérült, következő évben pedig már nem is próbálkozott, hiába ajánlották. Lehet, hogy kevésbé dacos is lehetett volna, és ma teljesen más lenne az élete, de akkor meg nem itt ülne. Így is megkérik néha szívességekre, tekintve, hogy macskaként, nem túl feltűnő ismertető jeggyel könnyebben szerez meg bizonyos információkat, mint sokan mások.
- Amíg szemüveg nélkül tovább lát az orránál, én nem látom okát, hogy ne tanulhasson animágiát - jelenti ki végül határozottan, és újra maga elé húzza a határidőnaplót, felcsapva azon részénél, ahová dátumra pontosan időpontokat jegyez fel.
- Bár az oktatást már egyszer megkezdte, sajnos abból nem vagyok hajlandó engedni, hogy újra átvegyük az elméletet is. Nem vállalom a felelősséget az esetleges hiányos információkból adódó anomáliákért. Szóval, kedves Rothstein kisasszony... mit szólna a jövőőőő... - elnyújtja a szó végét egy üres időintervallumot keresve, ahová be tudna tuszkolni egy másfél órás konzultációt.  - Kedden tíz óra, csütörtökön tizenegy óra vaaagy... pénteken tartom a szakkört, de valamiért gyanítom, hogy nem szeretne a negyedikesekhez csatlakozni. Vagy tévedek? Ha mégis, akkor négy órától lesz a kandallóknál a keleti szárnyban, az első emeleten.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=855318#post855318][b]Rothstein Elektra - 2022.10.28. 06:45[/b][/url]

Meglepi a válasz. Leginkább annak halkabbra fogott második fele, melyet persze tökéletesen hallott. A füle legalább kifogástalanul működik és most már a memóriájára sincsen panasz. Egyelőre kivár a reakcióval, hiszen ez még bármit jelenthet. Akkor folytathatta volna. Lehet az következik, hogy viszont mostmár nem, mert túlkoros. Megfeddi magát belső narrálója amiért kamaszként dacból, dühből és egyéb frankfurti levessel felérő érzelmi katyvaszból sutba dobott mindent. Fiatalság - bolondság, mondják. Azonban a professzor folytatja, s hősnőnk szemei prezentálják amiről az imént beszélt. Pupillái hatalmasra tágulnak izgalmában, melytől szemei mondhatni feketékké válnak. Pislognia kell párat, hogy megelőzze a férfi képletes glóriával felruházását. Azért szentként még nem tekint Kedves úrra. - Kezelem a helyzetet. Vagy szemüveg van rajtam, vagy kontaktlencse - veti közbe halkan és bólintva párat, hogy azután el merjen engedni egy felszabadult sóhajt, hallva kérésére a határozott áment. Szép ívű ajka ekkor őszinte és boldog mosolyra húzódik annak ellenére is, hogy át kell ismételnie a képesség elsajátításának elméleti részét. Itt helyben megfogadja magának, hogy felkészül, s a férfi nem fog csalatkozni tudásában. - Elek, kérem - ajánlja vidám hangszínen - Elvégre azért kollégák vagyunk - követi tekintetével a naplót sorjázó férfi minden rezdülését. Hangján hallja, nem várt plusz feladat számára, hogy órarendjében elhelyezze. Várakozva hallgat, s idézi közben maga elé saját határidő naplójának heti bontását. Lelki szemei előtt ott áll a dupla oldal, rajta minden időponttal. - A kedd tíz óra tökéletes és igen, ha kérhetem ez az egész tanulás dolog, maradjon köztünk. Tudja az én szakmámban egy ilyen képességet jobb titokban tartani - vonja meg vállát amolyan, ez van ezt kell szeretni felhanggal, majd miután még pár dolgot megbeszélnek az elméleti óra lefolyásával, szakkönyv és eszköz igényével kapcsolatban, Elektra köszönetet mond a férfinak, majd csupán egyelőre lélekben ünnepelve elhagyja a tanárit, s nem sokkal ezután a Kastélyból is hazaindul.