36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Catherine Hope Brightmore
INAKTÍV


Cicus =^.^=
offline
RPG hsz: 434
Összes hsz: 1245
Írta: 2022. február 20. 08:07 | Link

Brightmore


Nem is tudom, hogy nevessek-e, vagy éppen dühös legyek, esetleg sírjak. Mondjuk, mindegyik teljesen jogos lenne, egyrészt, másrészt pedig hozzám illő, hiszen ahogy az én hangulatom változni képes, úgy nem változik semmi más sem. Mos, ahogy a tanári felé haladok, még nem döntöttem el, hogy igazán melyiket is szeretném. Talán mindegyiket egyszerre, de az biztos, hogy Brightmore meg fog halni, mert megölöm, esküszöm. Lassan azért fogom festeni a hajam, mert megőszülök tőle. Fun fact, a múltkor láttam egy őszes csillanást benne, így most az egész hajam hidrogénszőke, melyet drámai hullámokkal bolondítottam meg, és mely így csak a hátam felső harmadát takarja. Imádok szőke lenni, de a vörös az én örök szerelmem.
- BRIGHTMORE!
Tudtam én, hogy itt van! Jó, láttam erre jönni, és nem volt kedvem a folyosón találkozni vele, éppen ezért meghagytam az a béke illúziójába ringató három percet neki, amíg visszaér, lepakol, leül, és azt hiszi, hogy ez a mai is csak egy unalmas nap. Hát nem az kisbarátom, el kell, hogy mondjam neked, nem az. A szememben lévő bosszús csillanást szerintem jobban ismeri, mint én magam, és bár látom, hogy mások is vannak bent, most fontos, hogy rá koncentráljak csak, mert különben elszáll a dühöm, amit érzek iránta. Így is komoly problémáim vannak, mert a hullámzás a "ki tekerem a nyakad, te gyökér"-től egészen a "de szexik vagyunk ma is"-ig terjednek, és elég nehéz koncentrálni, amikor az ember nem tudja eldönteni, hogy szeresse vagy gyűlölje. Esküszöm, hogy a Netflix összes nőknek szóló romantikus filme vagyok egy személyben ilyenkor.
- Ez mi?!
Az asztalára csapok egy láthatóan más kezéből kitépett dolgozatot, de már javítva volt, és az aki a mennydörgőhöz hasonlított. ENGEM?! Nem vagyok olyan, mint egy magyar mennydörgő, csak szólok.
- Négy pont? NÉGY? Én neked csak NÉGY PONTOT ÉREK?!
Hozzászólásai ebben a témában

Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2022. február 21. 12:04 | Link

Payne
halálnak halál, ha nem is szép


Az előkészített dolgozatok felett görnyedek a tanáriban minimum negyven éve - Payne jól mondja, három perce maximum -, ahol halkan megy a duruzsolás. Ez az év vége valahogy sokkal jobban megviseli az idegrendszeremet, mint az előző, és még hat évfolyamot le kell vizsgáztatnom, amikbe beletartoznak a végzősök is. Persze a kérdés ott van fölöttem, hogy a kérdéssor így túl egyszerű, egy kis szívatás nem árthat, hogy küzdjenek meg az átmenőért, de közben meg... végzősök. Tökömnek csináljak plusz munkát, amikor megszabadulhatok tőlük. És pontosan ez az érv az, ami megadja a végső löketet és kihúzok két húsz pontos kérdést. Na tessék! Senki nem mondhatja, hogy nem vagyok kurva jó fej!
Bár a nevemet ordítva meghallva, szerintem Payne ezzel éppenséggel vitatkozna. A pennát nyugodtan leteszem, kissé hátradőlök, majd hajolok ki, hogy a hang irányába tudjak nézni. Amit meg is bánok, ahogy tekintetünk találkozik egy pillanatra, ami éppen elég ahhoz, hogy még a székemet is hátrébb toljam az asztaltól. Ajaj, itt vér fog folyni. Lassan pislogok az elém lecsapott dolgozatra, amin egyébként egész szép eredmény villog, ahogy elnézem a tetején az összpontszámot.
- Ez egy Várakozáson felüli vizsgalap egy nyolcadikostól - felelem a feltett kérdésre, majd nézek fel rá, ahogy fölöttem tornyosulva áll, és rá kell jönnöm, nem ez volt a helyes válasz. Mármint de, csak ő nem erre gondolt, de úgy szeretem, amikor szívhatom a vérét.
- Vigasztaljon a tudat, Payne, hogy a hetedikeseknél ötöt. Tiszta jó fej vagyok, nem tudom mit vagy úgy oda - vonom meg vállaimat nemtörődöm stílusban, majd nézek ismét a lapra. - És még el is baszta. Nem is a Mennydörgő vagy. Látod? Még pontot sem kapott rá - bólogatok lehunyt szemekkel ahamozva, végül ismét felfelé nézek rá, ujjaim lustán dobolnak az asztalon, ahogy hátradőlök.
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Catherine Hope Brightmore
INAKTÍV


Cicus =^.^=
offline
RPG hsz: 434
Összes hsz: 1245
Írta: 2022. február 21. 14:16 | Link

Brightmore


- Rohadtul vicces fiúnak gondolod magad, ugye Brightmore?
Mert valljuk be, az. De jelen pillanatban, itt és most, rohadtul irritál. Ez a szép a szerelemben, hogy megőrülsz a másikért, majd a másiktól. Hát nem csodálatos, ahogy az őrület szélén egyensúlyozva, állandóan karban tartja az agyad és a figyelmed? Nem, egy pillanatig sem lankad. Pedig vannak helyzetek, amikor remek lenne. Mint most, amikor ki vannak élezve a receptoraim arra, hogy miként cselekedik, és amint meghallom a szemtelenséget a hangjában, úgy vágom tarkón. Nem nagyon, de érzékletesen. Mielőtt bárki megsajnálná, szereti, és ha nem, akkor majd megszereti ezt a bánásmódot.
- Öt pont? ÖT! Istenem, mekkora szerencsés ember vagyok, hogy ilyen csodálatosan nagylelkű férjem van nekem, hát az öt pont, az valami frenetikusan fantasztikus. Komolyan Denis, hát most volt egy mini orgazmusom, a négy még csak a vágyat keltette fel, de az öt… na az feltette az í-re a pontot.
Jó, hát az ilyen dolgokat akár kettesben is megbeszélhetnénk, de olyan mindegy, mert ebben a kastélyban mindenhol van egy szem, ami mindent lát, meg egy fül, ami mindent hall, csak azt tudnám, hogy mégis hogyan tud közlekedni, mert az orra már biztos hatalmasra dagadt attól, hogy mennyi mindenbe beleütötte már.
- Ó nem? És akkor mégis mi vagyok Denis? Melyik imádott sárkányhoz hasonlítod a hárpia feleségedet? Ez a megoldás, ugye? A feleséged nem is sárkány, hanem hárpia.
Bosszúsan fonom össze magam előtt a kezeimet, mert az biztos, hogy mondjuk vele ellentétben Reményi Tivadar nem azzal szórakoztatja a diákjait, hogy a feleségét írja bele a vizsgájába. Milyen ízléstelenség már, de tényleg! Méghogy én sárkány! A felháborodáson túl jelen pillanatban egyáltalán nem kívánom meglátni a romantikus összefüggést, mely szerint a legjobban a sárkányokat szereti, és én vagyok az ő sárkánya. Jelen pillanatban csak kapja be, keresztbe, de tövig. Köszönöm szépen.  
Hozzászólásai ebben a témában

Hegedüsh Marcell
Bogolyfalvi lakos


Tesco-Gazdaságos Johnny Depp || the Son of Anarchy
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 378
Írta: 2022. február 23. 08:45 | Link

Rudolf
× és a „mégis mi történik itt?” × GIF ×

Bútor- és pergamenillat jellemzi általában a tanári levegőjét. Ám az év végi stressz visszafogása végett néhány kolléga levendula illatú gyertyákat tett az iroda legindokolatlanabb pontjaira. Az aroma ugyan nyugtató hatású, mégsem a legjobb módszer, hiszen álmosít is. Én pedig nem aludtam túl sokat előző éjszaka. Forgolódtam, hogyan is jelenek meg újra a nagynyilvánosság előtt. Visszatérésem óta csupán az Eridon tornyáig voltam hajlandó mutatkozni. A tanárit még megpróbáltam elkerülni. Most mégis itt ülök az asztalomnál, az émelyítő levendulaillatban, és a fölém magasodó Rudolfra emelem fekete szemeimet. A szemüvegem visszatükrözi a mennyezeti világítás fényét, s én magam is némiképp hunyorítva intézem szavaimat barátom felé. – Tehát… a következő év – kezdem kissé vontatott hangnemben. – Azt hiszem, hogy lesz néhány dolog, amibe érdemes lenne belenézni, mielőtt bármilyen új intézkedést bevezetnénk – folytatom karcos hangomon, miközben fészkelődni kényszerülök székemben, hogy meggörnyedve elérjem fiókomat. Kissé megakad először a régen használt asztalzseb, de rántok rajta egyet, így egy halk nyögést hallatva máris kezembe kerül egy boríték, amit először Rudolf felé mutatok, majd elé is helyezek. – Az ilyenekhez hasonló esetek ellen kellene valami komolyabb „dekrétum” – beszéltem neki ugyan valamelyik nap erről az esetről, de mondtam, hogy akkor fogja igazán érteni, hogyha megmutatom neki a levelet is. – Ezt egy anyuka írta nekem. Azt állítja, hogy a gyermekét annyira megviselte az iskolában terjengő halálhír… itt gondolom, rám célzott… hogy Julcsika Carrie White-tá változott, és ezért gyújtotta rá majdnem a társaira a Bagolyházat – forgatom meg a szemeimet, majd nagyot puffanva dőlök hátra a székemben. Jobb kezemmel leveszem szemüvegemet, a balnak ujjaival pedig orrnyergemre csípek. – Valamivel le kell foglalni ezeket a kölyköket, mert úgy néz ki, hogy túl sok a felesleges energia – fejezem be végül a dolgot, amikor is hatalmas hangzavarra leszek figyelmes. Ha bejön ide az anyuka, akiről az imént beszéltem, akkor máris bátran ugrok Rudolf mögé, hangosan sikongatva védelméért. Azonban ez csak Cath. Vagyis… elnézést, nem úgy értettem, hogy „csak”. Kérlek, ne bánts! Szemüveget tartó kezem a levegőben marad, és értetlenül táguló pupillákkal figyelem őket. Szótlanul, tekintetemmel kérdezve nézek újra Rudolfra, amolyan „mi a fene folyik itt” módon.
Hozzászólásai ebben a témában

Farkasházy Rudolf
Navigátor, Egyetemi tanár, Staff, Avatarfelelős, Bogolyfalvi lakos


Pertner a könytösben
offline
RPG hsz: 196
Összes hsz: 605
Írta: 2022. február 23. 09:52 | Link

Alapvetően Hege,
Benne a drámába


Érdeklődve pillantok fel rá a dekrétum szónál, és nem azért, mert nem hittem volna, hogy ismeri a dekrétum szót, hanem mert meglepett, hogy egy átlagos évtervezésnél használja a dekrétum szót. Mondjuk, jobb lenne, ha én nem lepődnék meg semmin, tekintve, hogy még mindig nem fejtettem ki azt a verziót, hogy elképzelhető, hogy talán a dániai út nem csak egyetlen hónap lenne, hanem évek. Mert ha így lenne, akkor neki kéne tovább vinnie a házat, és megoldani mindent. Valljuk be, sem ő, sem én nem tudtunk olyanok lenni, mint amilyen Sárközi vagy Emily voltak, az ő attitűdjük, közvetlenségük, gyerekszeretetük és kamaszkezelési módszereik példaértékűek, de saját magam nem tudok olyan lenni, mint ők.
- Hm. Nos, véleményem szerint, ha az elkövetkezendő időben arra törekszünk, hogy ne legyél újra átmenetileg halott, az egy jó kiindulási pont lehet ahhoz, hogy a gyermekeink ne váljanak ön-és közveszélyessé.
Tudom, hogy amit Julcsi csinált nem éppen szerencsés, és hatalmas mázli, hogy nem történt nagyobb baj, de annak a kislánynak eleve egy komolyabb pszichológusi körre lenne szüksége, és nem csak azért, amit Hege feltámadását követően csinált. Valahogy az egész gyerekből az az attitűd jön le, hogy ő nem igazán van rendben, de az anyja ezt soha életében nem vallaná be.
- Emma talán beszélhetne vele.
A nőre pillantok, aztán akaratlan is Cathre, aki éppen csak nem rúgta be az ajtót. Vihar a paradicsomban? Szeretnék a saját dolgommal foglalkozni, de valljuk be, az életem éppen annyira sivárrá vált, hogy kell ez a kis plusz, amit egy ilyen dráma jelenthet.
- A nők nem szeretik, ha a szenvedélyünk tárgyaként azonosítjuk őket?
Bukik ki belőlem az őszinte kérdés, és mivel én is megtettem, és lám csak van is egy félresiklott kapcsolatom... volt kapcsolatom a történetből, sose késő tanulni. Na nem mintha sorban állnának a nők, vagy, ha sorban is állnak, én vagyok banálisan alkalmatlan, hogy ezt észrevegyem.
Hozzászólásai ebben a témában

Szigethy Sándor
INAKTÍV


az ex-Mágikus Oktatásért Felelős Képviselő
offline
RPG hsz: 160
Összes hsz: 235
Írta: 2022. február 23. 11:18 | Link


A vizsgaidőszak kezdete óta végre egy nyugodt nap. Kényelmesen ülök a tanári szoba jobb sarkában elhelyezett kis asztalomnál. Nem sokat beszélgetnek ezen a részen. Csendes. Éppen ezért is kedvelem annyira. Ettől az évtől kezdve új szembe szomszédot kaptam, akivel ugyan néha egymásra tekintünk, eddig még ennél több kontakt nem volt közöttünk. Én nem vagyok egy szószátyár; nem szeretek az időjárásról vagy éppen az előző napi kviddics mérkőzésről beszélni. Az előbbit felesleges témának tartom, míg az utóbbi hidegen hagy. Most is éppen egy Rejtő Jenő könyv foglal le, amíg vissza nem térek a számmisztika világába. Ebédelni nincsen kedvem még; egy hatalmas adag szalonnás tojásrántottával indítottam a futás után a mai napot. Iszom is a vizet azóta, mintha testem kilencvenkilenc százaléka ebből állna, s minden pillanatban a pótlásán lennék. Ezért is dőlök előre eddigi pozíciómból az asztal irányába – szokásos olvasó pozitúra; hátra dőlve, lábaimat keresztül vetve, kissé lejjebb csúszva a széken, s jobb kezemet a karfán könyököltetem. Annak ujjai ajkaimat takarják, eközben bal, méretes tenyeremben tartom az aprócska kötetet. Ebből hajolok a vizeskancsó irányába, de nem érem el, így – ráfogom a reggelre és varázsló mivoltamra a dolgot – inkább visszadőlök, és amíg befejezem az oldalt, addig jobb kezem ujjaival intek, fejben elmormolva a varázsigét. A kancsó megemelkedik, megdől, és egyenesen kissé vízköves vizespoharamban landol annak tartalma. Szemeimet hunyorítom szemüvegem hiányában, majd gyermeki módon felkacagok, amikor a párbeszéd utolsó mondatához érek a Piszkos Fredben. „Kitartás! A kocsmáros azt mondta, hogy amíg nem hoz orvost, hagyjam bent a kést, mert különben elvérzek. A kocsmáros ért ehhez, mert itt már öltek orvost is. Régi étterem.” Ritka pillanat, hogy ilyen derűsen ücsörgök itt, de most tényleg nem történt semmi olyan, ami zavar…hatna… Nyílik az ajtó, és hurrikánszerűn veti be magát Catherine, hogy aztán az említett állatok összesét varázsolja lelki szemeim elé. Hátra hőköl a fejem. A vízről is elfeledkezek, csak könyvem mögül pillantok ki egy másodpercre ebben a kissé meggörnyedt testtartásban, hogy smaragdzöld tekintetem találkozzon a velem szemben ülő Helláéval.
Hozzászólásai ebben a témában

Erdődy Hella
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 123
Összes hsz: 136
Írta: 2022. február 23. 11:59 | Link

Sándor
face


Minden nap itt ülnek, egymással szemben a tanári legvilágosabb sarkában. Csendben. Nem fecsegnek, nem diskurálnak. Mert a férfi elvan a maga dolgával. Olyan ritka, kivételes tulajdonsága ez az erősebbik nem eme szemnek sem kellemetlen és hatalmas példányának, mely imponáló. Hella sem szeret cseverészni, azonban eljutott arra a pontra, hogy talán mégis jó lenne, ha valamit megtudhatnának egymásról, a másik nevén és szakosodásán kívül. Ezért egy ideje tanulmányozni kezdte az asztalaik túlfelén ülőt. Akvamarin szín írisze most is rajta pihen, ahogy visszafelé sétál az ablak mellett álló polc felől. Kezében teáját tartja, melynek kardamom illata jellegzetes. Earl Gray van a jellegtelen edény mélyén. Leül székébe, amit maga alá húz és egyenes háttal, szigorú tartással kortyolgatja az innivalót. Figyeli. Látja, hogyan dönti magába a vizet a férfi úgy, mintha ezer sivatag volna a gyomra helyén. Szomját oltja és olvas. Felkuncogására Hella csak rosszallóan megrázza fejét. Aztán berobban a hurrikán és a békés percek szerte foszlanak. Kolleginájuk csap perpatvart és folytat állóháborút, hogy a helyiség zeng belé. Hella szemeit forgatva fordul el az egésztől, mivel hidegen hagyják az efféle drámák. Eleme azonba hirtelen küld számára figyelmeztetést, hogy ez nem csak vihar egy kis kanál vízben. Valami történik, vagy inkább történni fog, aminek kapcsolata van a vízzel. Odakapja pillantását az érzet forrása felé. A másodperc tört része alatt szembesül azzal,  hogy a Sándor által megbűvölt kancsóból ömlik a víz, egyenesen mindkettejük iratai felé tartva. Eláztat mindent, mert kollégája nem figyel oda arra, amit csinál. A professzornő gyorsan cselekszik. Ujjainak kecses mozdulatával felemeli a folyadékot, majd visszaparancsolja a kannába, de úgy hogy egy pár cseppet a férfi arcára fröcsköl. - Felettébb örömömre szolgálna, ha arra koncentrálna, amit éppen tesz - jegyzi meg szigorúan - Szerencséje, hogy közbe tudtam lépni, még időben. Így egyikünk holmijában sem esett kár - teszi hozzá, kritikusan préselve össze, sötétvörösre festett ajkát. Sosem tudta megérteni, hogy miért tudja ennyire lekötni az embereket más emberek vitatkozása. Mértéktelen exhibicionizmus ez a kollegina részéről, sőt egyenesen neveletlenség, hogy nyílt színen rendez jelenetet. Hová fajult a világ, hogy így intézi a másokra nem tartozó ügyeket. Döbbenet...

Hozzászólásai ebben a témában

"Sic igitur per asperam, ad astra"
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2022. február 23. 15:36 | Link

Payne + a nézők
halálnak halál, ha nem is szép


A kérdésre csak totális egyetértéssel arcomon bólogatok. Most mit tagadjam? Bár le akarnám szögezni, hogy nem viccnek szántam egyébként, hiszen látja, ott van a papíron a kérdés, de hát hadd adja ki magából, amit annyira akar. Úgyis megvárom. Leginkább azért, mert nincs más választásom, másrészt meg azért, mert pár órán át még nem hagyom el a kastély falait. Remek nekem. Még csapkod is. Automatikusan húzom össze magam a tarkómat ért csapásra.
- És ha fájt volna?! - csattanok fel drámaian, tenyerem is csattan az asztalon, de egyáltalán nem olyan erősen, mint alapvetően csinálnám, ha a helyzetet komolyan lehetne venni. De nem lehet. Merlinre, zseniális a műsor, amit Payne letol, és van egy olyan sanda gyanúm, hogy a körülöttünk lévőek is minimum annyira élvezik ezt, mint én. Ja, mert én nagyon. Talán túlságosan is.
- Na, ugye? Szívesen - bólogatok vigyorogva immár hátra dőlve, arra, hogy mennyire remek férj vagyok, majd akadok meg. - Szeretnél rendes orgazmust is, nem csak minit? Megoldhatjuk - dörzsölöm meg arcomat szemtelen vigyorral, ujjaim továbbra is asztallapon járnak, mintha csak teljesen hétköznapi témákat beszélnénk meg a tanári közepén. Mintha senki nem lenne körülöttünk. Ember, most mit szégyelljem magam? Pazar vagyok, ez nem titok, és büszkén fel is vállalom.
De mondjuk lehet a türelmem hamar elfogy. Megállok minden mozdulatban, villanó kékjeimet emelem Payne arcára.
- Niamey-t ebből hagyd ki! - lesz erőteljesebb a hangom, hogy pár pillanattal később, mély levegőt véve ismét felvegyem az előző stílust. - De ha ennyire érdekel, Perui viperafogú vagy. Remélem a diákok is látják ezt most, mert tényleg úgy visítasz jelenleg - vakarom meg államat. - Nincs kedved bejönni valamelyik órára szemléltetni? - dőlök hátra még jobban, karomat vetem át a szék támláján, és ugyanúgy szemtelenül vigyorgok a feleségemre. Ha tudom, hogy ez ennyire tetszik neki, esküszöm előbb beletettem volna vizsgakérdésnek. Minden pillanatot megér.
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4910
Írta: 2022. február 23. 16:02 | Link

Maunika show
a mai téma: a feleségem egy sárkány? Avagy csak öt pontot érek neked?!

illusztráció


Ülj egy székkel arrébb. Nem, itt már egy új tanári kell.
Adott egy békés, unalmas nap, dolgozatokkal, jegyzetekkel és minden csodálatos tanári feladattal. Lakótársa később érkezett, Belián gondolatban addig pedig már hatszor megbánta, hogy ma nem jelentett beteget, mert szeme előtt összemosódott már minden, a szemüveget pedig nem hozta be. Pech. Eszébe ötlött egy pillanatra, hogy bedobja, egyenek inkább csirkét, mert az mindennél fontosabb - mármint az evés, amikor berobbant Cath. Fejét felemelve készült köszönni, kis vidáman, ahogy szokott, de torkára fagyott a szó.
- Mi a szar...? - mormogta maga elé és teljesen abban a hitben van, hogy ez itt egy április elsejei poén. De nem. A köszönés végül valami nyüsszenéssé válik, miközben szeme sarkából pillant csak lakótársa felé. - Öröm volt téged megismerni, emléked szívemben él majd és hasonlók - gondolja szépen, erősen, hogy olvassa ki, ha akarja, mert amilyen vehemenciával esik neki Cath, ezek után már a parcellán illik gondolkodni. Pedig neki gondja a nővel nincs és nem is akadt, de most komolyan retteg tőle. Kábé úgy, ahogy a férjének kellene. Kihordja más szívrohamát, ilyen lehetséges?
- Micsoda szép napunk van - billen Sankó felé, aki mellé becuccolta magát. Ez a helyzet nagyon fura, nagyon kellemetlen, Denis pedig úgy húzza azt az ideget, mintha muszáj lenne. A fejét csóválja, de nem, nem szól bele, ehhez semmi köze.
- Eleve az anyóst szokás házisárkánynak nevezni - mormogja ezt is Sándornak, de érzi, még így is hangos volt. A műsor persze nem csillapodik, sőt, egyre rosszabb. Nyel egyet, pótcselekvésként a bögréjéért nyúl, hogy igyon a már kihűlt kávéból, pechjére akkor dobja be Denis az orgazmust. Félrenyelve prüszköl egyet a tenyerébe, majd köhécselve dobja be a törülközőt. Ez a pali kész. Zavarában előre nyúl, miután nadrágjába törli a kezét és felkap egy random könyvet - pontosabban Hella egyik kötetét -, meg sem nézve a címet, kinyitja, lesüllyed a székben és elbújik a borító mögé. Ő nincs itt.
Hozzászólásai ebben a témában

Orbán Gábriel
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 96
Összes hsz: 115
Írta: 2022. február 23. 21:37 | Link

Katasztrófaturizmus
Reakcióarc


Négy gyerekkel az élet egészen más. A lányok persze tüneményesek, nagyon sokat segítenek a kicsikkel, de azért más. Armand és Andris kitesznek azért, hogy mindenki tudja, jelen vannak az életünkben, na nem mintha ne ekörül járna a legtöbb gondolatom. Vagyis, majdnem. A két nagyobbat se felejtem el, és annak ellenére, hogy felajánlották, nyugodtan elmehetek én is szabadságra, az így jött extrákat inkább a vészterhesebb napokra tartogatnám. Lesznek olyanok is, bőven.
Éppen ezért, mert most minden szép és jó, vagyok én is itt bent, meg azért, mert az egyik másodéves kislány teljesen összeomlott, amikor kiderült, hogy nagy lelkesedésében túletette a futóférgét. Már évközben is szóltam neki, sőt, elkezdtük a diétás menüztetést, meg a fogyókúrzást is, de sajnos már nem lehetett megmenteni az életét. Így hát persze a mai vizsgán sem remekelt. Adtam neki két órát, hogy gyászoljon, pihenjen kicsit, és ha összeszedte magát, akkor nekiugrunk újra. Nekem sincs kőből a szívem, a síró nők egészen puhánnyá tudnak tenni. Meg amúgy is, mostanában sokat szelidültem. Szóval a tény miatt, hogy éppen várakozom, vagyok itt, és miközben várakozom, teljesen jól elszórakoztatom magam, éppen egy augurey-t rajzolok, talán már egy órája is. Szeretem, ha a képeimnek teltsége és mélysége van, ha jók a méretarányok, és olyan az egész, mintha szinte bármelyik pillanatban kireppenhetne. Akkor van készen. Szóval, ami engem illet, én nagyon jól elvagyok, éppen ezért csak fáziskéséssel kapcsolok, hogy volt egy ajtóberúgás, de, amikor hallom a hangokat, akkor azért, jó magyar ember módjára kulturáltan és leplezetlenül megkezdem a bámulást. Magyar vagyok, kell ennél több?
- Jót válaszolj haver, mert ki fognak nyírni.
Motyogom magam elé, de a körülöttem ülök, Hella, Belián, Sándor valószínűleg hallani fogják, amiket itt kommentálok, persze nem a show a célom, azt ők elintézik, de a kommentálás is olyan magyar dolog.
- Mondd a walesit. Azokat szereted. Vagy az opálszeműt, a leggyönyörűbb sárkányt. Legyen eszed, fiam.
De nincs. Óóó, de még mennyire, hogy nincs, hiszen konkrétan most közölte a saját nejével, hogy hobbi gyilkos. Csak így simán, a szemébe. Beliánra pillantok érdeklődve.
- A srác szuicid?
Hozzászólásai ebben a témában
Szigethy Sándor
INAKTÍV


az ex-Mágikus Oktatásért Felelős Képviselő
offline
RPG hsz: 160
Összes hsz: 235
Írta: 2022. március 3. 16:05 | Link

Hella
valahogy így

Nem a cirkusz érdekel. Nem az vonja el a figyelmemet. Általában a csendet és a nyugalmat kedvelem. Ám ami emellé párosul, az már kicsit zavaró. Figyelemhiányból kaphatnék egy szépen ívelt „K”-t, hiszen amint egy helyzetben új, hirtelen érkező inger ér; azonnal elfelejtem azt is, hogy egy másodperccel a történés előtt mit tettem. Olvastam erről valamelyik nap. Kezdetleges ADHD tüneteknek írta a szerző, de én inkább a legegyszerűbb opcióval szeretnék élni, miszerint egyszerűen férfiból vagyok, és képtelen egyszerre több dolognak figyelmet szentelni. Catherine alakját követem könyvem mögül, miközben elengedem Hella tengervíz-szín szemeit. Ha valaki jobban figyeli smaragd íriszeimet, láthatja benne, hogy alig észrevehetően, de elmattul. Megállok a mozdulatban, távolba révedő tekintetemhez szemöldökráncolás párosul. Szemeimben értetlenség. Megzavartak. Mit is csináltam? Ekkor érzem meg nadrágomon a hűs nedvességet, aminek nem más az okozója, mint a kancsó tartalma. Amit felügyelet nélkül hagytam. Omló hegyként rengetem meg a padlót, amint felpattanok. A könyvet belsőjével a parkettára ejtem, s még mielőtt mormolhatnék valamit varázslatot, Hella már cselekszik is. Beszélő szempárom újabb arculatát mutatja; az izgalmas rácsodálkozás. Pupillám kitágul, ahogyan a nő ujjai rendre utasítják a folyadékot, és az ismét a kancsóban találja magát. Közben lassan visszaereszkedek székembe, amikor is arcomra kapok néhány cseppet. Szemeimet ösztönösen szorítom össze arra az egytized másodpercre, majd először balt, végül a jobbat is ki merem nyitni. Így meredek az engem feddő nőre.
Ne haragudjon, Hella – terítem szét méretes tenyeremet arcomon, hogy vaskos ujjaimmal letöröljem azt a néhány csepp vizet. Ajkaimat papírvékonnyá szorítom össze tehetetlenségemben, majd zavartan kopogtatok néhányat bal kezem ujjaival az asztallapon. – Igen – bólintok a „szerencsés” szóra. – Köszönöm – furcsa lehet, amikor egy hozzám hasonló, óriás felmenőkkel rendelkezhető figura ennyire elcsendesedik egy törékeny nőtől. Anyám megtanított a nők tiszteletére annak idején. Vagy inkább traumatizált. – Nem láttam még hidromágiát élesben dolgozni – teszem hozzá egy halvány mosollyal, hogy valamennyire oldjam a feszültséget. – Lenyűgöző látvány – cseng baritonom, s közben tekintetét már el is engedtem. Mintha magamnak motyognám. Ekkor bújik közelebb Belián, amire csak egy pillanatra tekintek felé. Aztán Catherine-re. Végül vissza a kissé eláztatott könyvemre. – Ne is mondd – húzom apróbb grimaszra vékony ajkaimat. Ekkor hallom a félrenyelést. Szemöldök-ráncolva nyújtom ki karomat felé, hogy hátára verjek egyet, majd még egyet széles tenyeremmel.  Annyi inger ér hirtelen, hogy mintha rángani kezdenem a jobb szemem sarka. Hellára pillantok, majd a motyogó Gábrielre.
Utoljára módosította:Szigethy Sándor, 2022. március 9. 11:23
Hozzászólásai ebben a témában

Erdődy Hella
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 123
Összes hsz: 136
Írta: 2022. március 3. 20:01 | Link

Sándor
face


Kedvét leli a kolléga reakciójában, még akkor is, ha ez nem látszik meg rajta. Rideg tekintete csak arra a pár pillanatra csillan fel, amikor a nevezett tekintete az elvarázsolt meglepettség állapotába vált, az eddigre már jól kiismert víz színén, békésen sodródó palackzöldből. Amikor valakit naponta többször látunk, annak egy idő után kitanuljuk a rá jellemző szokásait. Nincs ez másként ebben az esetben sem, amikor egy halvány mosoly átsuhan sötét vörösre festett ajkán. - Valamint igen hasznos is, nemde? - kérdezi tudatában az igenlő válasz tényének. Ujjaival pedig bizonyítandó ezt, elhívja a vizet Sándor ruhájáról és a cseppekből mini esőt igézve, meglocsolja asztalán álló cserepes rózsáját. Szeretett öccsétől kapta pár hete, aki örömmel emlékezteti ilyen módon második keresztnevére, a Rózára. Ezután már épp ismét a kollégához akar szólni, hogy folytassák a beszélgetést, ha már a kiömlő víz megtörte kettejük közt a jeget, amikor még jobban eldurvul a mellettük dúló perpatvar. - Csodálkozom a diákok viselkedésén, amikor ilyen, úgynevezett "tanáraik" vannak... - jegyzi meg magában, miközben fejét elegánsan kimért mozdulattal fordítja, az épp nemi életükkel vagdalkozók felé, s arca az egyértelmű undor vonásainak ad helyet. Nem hisz a fülének, mert hallja a többieket maga körül. Hiába várja, hogy talán végre valakinek lesz mersze gátat szabni, ennek az ordenáré acsarkodásnak. De persze mindenki néma marad. Nagyot szusszan, s ujjaival ő is megkopogtatja az asztal lapját mielőtt felemelkedne ültéből. - Nem tennék meg nekünk, és a közízlésnek azt a szívességet, a kedves kollégák, hogy ezt a vitát a lakrészükben folytatják? - kérdezi enyhén emelt, figyelemfelkeltően rideg hangon, és fagyos pillantását végig vezeti a kettős tagjain. Nem fél tőlük, bár sejti ezzel most magára hívta az ádáz fúriákat, akik ugye, jelen esetben a Brightmore-ok személyesen. Egy nemes minden esetben kész elviselni a népharagot, amennyiben az rázúdulna, ha igazat szól. Az bántja csupán legbelül, hogy egyedül neki volt bátorsága kimondani, azt amire valószínűleg mindenki vágyik a tanáriban. Ennyi nyápic férfi közt, mert ők vannak többségben, mégis a törékeny nőnek kellett hallatnia a hangját. A többiek pedig csak susmorogtak, vagy épp bámész, szájtáti módon, de persze félve talán még élvezték is az előadást. Szégyen. Szavai elhangzását követően állva marad, de könnyed kifinomultsággal és egyenes tartással nekitámaszkodik asztala szélének. Karjait teste mellett leengedve fogja a kemény falapot. Nem szól sem többet, sem mást.

Hozzászólásai ebben a témában

"Sic igitur per asperam, ad astra"
Denis A. Brightmore
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus, Legilimentor, Egyetemi hallgató, Okklumentor, Bogolyfalvi lakos, Végzett Diák


Fél-gyilkos | csattanó maszlag | házas
offline
RPG hsz: 674
Összes hsz: 3838
Írta: 2022. március 3. 22:24 | Link

Payne + a nézők
halálnak halál, ha nem is szép


A Payne-nel való kapcsolatomat mindig is a hevesség jellemezte leginkább. Mármint mindenhol. Nem csak a mindennapokban, de az éjszakában is leginkább, bár abba nem sok mindenki kapott belátást, ami elméletileg a világ rendje. Mármint, hogy nem teregeted ki a szennyest a nagy világ elé. Na, ez faszság. Mindenki szexel, most mit kell szégyenlősködni? Tökömet a prűdségbe.
- Helvey, megtisztelő az aggodalmad, de ne specifikusan rám koncentrálj, mert éppen a feleségemmel beszélek orgazmusról és különös érzés, ha téged hallak közben a fejemben. Moderáld magad, majd otthon lerendezlek téged is - villannak rá kékjeim, szemtelen, mégis ellenállhatatlan féloldalas mosolyomat villantom meg mellé, ahogy ránézek. A tanáriban még tartózkodókat egészen egyszerűen hagyom figyelmen kívül, hiszen lássuk be: aligha van szórakoztatóbb bárkinek, mint egy kis dráma. Mondjuk ezt a drámát jelenleg csak egy valaki veszi véresen komolyan, és az Payne, de ez ne tántorítson ez senkit. Mégis ki gondolta volna, hogy ekkora sikere lesz egyetlen vizsgakérdésnek? Vagyis kettőnek, ha szigorúan vesszük.
De az igazi izgalom még csak most kezdődik. Merlinre, de élvezem ezt.
Payne mögött, kissé homályosan ugyan, de csak-csak észreveszem a mozgást. Megemelkedett szemöldökkel hajolok ki oldalasan, lassú mozdulattal tolom arrébb feleségem csípőjét, tényleg csak minimálisan, hogy láthassam a felálló... nem tudom kit. Úgy néz ki, mint egy hulla, aki beszél. Megteszi, mert mozog a szája, és miközben teszi, elégedetten dőlök hátra, térdemre csapom lábamat, vigyorom pedig levakarhatatlanul ékesíti arcomat.
- Nem tenné meg nekünk mindenki jóléte érdekében, hogy távozik a tanáriból, ha valami Önt zavarja és mások nem emeltek hangot nem tetszésüknek? - billen oldalasan fejem, ahogy végig mérem. - Vagy esetleg féltékeny az orgazmusra? Megérteném, amilyen kielégületlen az arca, gondolom régen nem volt benne része, de ne aggódjon, vannak olyan férfiak is, akik a... - mérem végig ismét zavartalanul a nőt. - Nos, akik a kicsit merevebb nőket kedvelik. Csak kicsit jelző nélkül. Ne adja fel a reményt, még ha ennek a jelzőnek a férfit is kellene inkább jellemeznie - ha érti mire gondolok. És, ha most megbocsájt, fontos megbeszélnivalóm van a feleségemmel, amihez egyébként semmi köze, úgyhogy nem is értem miért hallgatózik - biccentek a nőnek, majd pillantok felfelé Payne-re, mosolyom ismét felkerül arcomra, mondjuk éppen előnyös, hogy most legalább nem lenéző és még őszinte is. - Ott tartottunk, hogy utálsz - segítem ki, ha esetleg nem tudná.
Hozzászólásai ebben a témában


RÉDNÜT CSÓTÁNY
Catherine Hope Brightmore
INAKTÍV


Cicus =^.^=
offline
RPG hsz: 434
Összes hsz: 1245
Írta: 2022. március 3. 22:55 | Link

Brightmore


- Az élet veled, az fáj.
Közlöm sértetten, és ha valamit, hát akkor az orgazmus okozására tett mindennemű kijelentését tudom profi módon üveges, de mégis szánakozó tekintettel, és olyan fa arccal lereagálni, hogy annak receptjéért a porcelánbabák sírva könyörögnek. Millió érzés van bennem, ő pedig ezt pontosan tudja, ismer, és ezt imádom benne, meg azt, amikor spontán. Na nem olyankor, amikor Belián "lerendezéséről" beszél, mert olyankor túl vizuális vagyok, és az, ha a férjem mással van, nem zavar, hiszen én se csak vele vagyok, de valahogy vannak olyan dolgok, amiket nem szeretnék belevinni az életünkbe. Ilyen az a kép, hogy férfiakkal van együtt. Nem, nem vagyok elítélő, egyáltalán nem, csak ne az én férjemmel, mert Denis az enyém, és a kis beteges birtoklásvágyamat felpiszkálja. És itt szeretném megjegyezni, minden ember - és állatvédő szervezetnek, akik már felfegyverkezve rúgnák rám az ajtót, hogy ez a beteges birtoklás ez benne is benne van. Igen, a mi kötelékeink erősek, biztos alapokon nyugszanak, biztosabbakon, mint sok más házasság. Jó, hát az nem titok, hogy Reményiék a favoritok, szeretnék én is olyan jó nő lenni, mint Emma, és csak remélni tudom, hogy ennyi évtized után Denis még mindig humoránál lesz.
Szólásra nyitnám a szám, de ekkor három dolog történik. Egy beszólás, egy csípőmnél finoman arrébb tessékelés - sosem voltam az a fajta lány, aki akkor se feltűnő, ha beáll egy tv elé, szóval megértem -, és egy visszaszólás. Hirtelen olyan sokszor szerepel az orgazmus és a merevség, hogy már nekem is hátra kell fordulnom, hogy megnézzem, mégis mi a fene van most akkor, és szembe találom magam Hellával. Igen, én tudom a kollégáim nevét. Hát basszus, tök nehéz úgy pletykálni, hogy az arc + név + ki-kivel szentháromság nincs meg. Nem azért tudom a diákjaim nevét, mert annyira jók, hanem mert a pezsgő kis életük olyan mókás. Nekem is volt ilyen, és mi lett a vége, a férjem körbeorgazmusozza a tanárit, meg nyomorult minimál pontokért hasonlíttat engem sárkányokhoz. Éljetek gyerekek, és sose legyetek olyan elkeseredettek, hogy engedtek az aranyvérű apukátoknak. Akkor sem, ha életetek nagy szerelméhez kell hozzámennetek.
- Ja igen, meg foglak ölni. Hamarabb, mint terveztem, de most egy picit kizökkentettél, össze kell szednem magam, rendesen öregszem.
Nem, valójában nem tudok napirendre térni afelett a kép felett, ami megjelent a fejemben, ahogy Hella férfiasan megfektet egy férfit, aki meg nőiesen megpróbál viszakozni és, hogy ki és hol merev, nos, abba már bele se merek gondolni. Hát ez... na ez durva volt.
- Mi a franc?
Hozzászólásai ebben a témában

Eleanora Savannah Vila de La Rosa
Független boszorkány


Queen of Poisons
offline
RPG hsz: 75
Összes hsz: 328
Írta: 2022. március 4. 13:14 | Link


Imádja, ha körülötte dráma folyik és meg kell mondja az őszintét, ha pletykáról van szó, sohasem lel méltóbb társra senkiben Catherine-nél. Éppen ezért, mikor Denistől megtudta, hogy mit fog tartalmazni a vizsgája, már előre somolygott. Hogy miért vannak jóban? Talán azért, mert az ex-rellonos rendszeresen visszajár diákjai közé, ezen felül minden létező bulin tiszteletét tesz, aminek balhék híján a vezetőség is kimondottan örül. Talán ez a ház az egyik legösszetartóbb mindközül, s ezt a töretlen hagyományt nem ők kívánják felszámolni.
Most, amikor a balhé kirobban, az éppen javított dolgozat felett ücsörög és próbálja kitalálni, mégis hány pontot adhatna, hogy átrugdossa a delikvenst. Elégedetten dől hátra, s hagyja maga mögött az eddigi dilemmáját, hogy páholyból hallgathassa végig mindazt, amit kedvenc házaspárja leművel a tanári közepén. Nem kétséges, hogy kollégáinak többsége inkább kifordul a helyiségből, vagy szimplán döbbenten figyeli és hallgatja a jelenetet, néhányan pedig orruk alá mormolnak pár szót. Gábriel kérdésére, mivel nem érkezik válasz, ezért megbökve a vállát úgy dönt, majd ő tolmácsol. - Ha Denis el akarta volna kerülni a balhét, nem intézi így a vizsgát, de lássuk be, belehalna, ha nem kergethetné az őrületbe Cathrine-t. Egyébként pedig ezen a ponton teljesen mindegy, milyen sárkányt mond, menthetetlen a helyzet. Talán már csak egy valódi orgazmus segíthet - töprengőn fonja keresztbe karjait, ahogy sejtelmes mosollyal figyeli a civakodókat. Természetesen olyan nem fordulhat elő, hogy egy savanyú kolléga ne avatkozzon közbe, így maga is érdeklődve fordul Hella felé, aki nagyasszonyként kéri ki magának mindenki nevében ezt a felháborító viselkedést.
Nora tekintete először Sándorra, majd Beliánra vetül és máris érti, miért szólal fel Hella. Sándor ugyan igazán jó pasi és Jules-szal jár, de állandóan úgy viselkedik, mint egy szemérmes aggszűz, Belián pedig igencsak mélyen érintett Denis által a témában, neki szimplán kellemetlen a diskurzus. Ami viszont Hellát illeti... Nos, az ő személyes érintettsége inkább abból fakad, hogy jószerével csak tankönyvben hallott az orgazmusról, már amennyiben nemesi orrát képes néha a plafonról lehúzni, hogy ilyen halandó dolgokkal is foglalkozzon. Lehet inkább Őt kellett volna a vizsgába berakni, mint kielégítetlen sárkány. Noha Nora szóra nyitja száját, Denis elsöprő teljesítménnyel zárja rövidre a kérdést. Nem mintha a nő nem az lenne, aki rátesz egy lapáttal, amikor a másik megsemmisült. A hamvait is el kell takarítani.
- Ne aggódj drágám, amint lesz szexuális életed, sokkal könnyebb lesz meghallgatni másokét. Viszont tényleg merev vagy, amit utálnak a férfiak, lazítanod kéne - nem rest kacsintani is egyet. Tény és való, hogy Eleanora szexuális élete nem túl... eseménytelen? Volt már fiatalabb, vele egykorú és idősebb partnere is, ráadásul ő nem köti gúzsba olyan fennkölt dolgokkal a kezét, mint a házasság. Élvezi az életet, de meg is válogatja azt, akivel ágyba bújik - s mégsem zavarja, ha mások ribancnak tartják. Amennyiben a saját testének ismerete és az azzal való önrendelkezés, valamint az élvezetek és lehetőségek kihasználása azzá teszik, bátran akasztja magára e címkét. Még mindig jobb, mint a merev, prűd picsa.
Hozzászólásai ebben a témában
Szigethy Sándor
INAKTÍV


az ex-Mágikus Oktatásért Felelős Képviselő
offline
RPG hsz: 160
Összes hsz: 235
Írta: 2022. március 9. 13:24 | Link

Hella és a tanári kar
valahogy így

A kialakuló helyzet a tanáriban minden, csak nem megszokott. Alapvetően történnek itt érdekes dolgok, azonban nem emlékszem rá, hogy olyan hatalmas drámák lettek volna itt. Vagyis… szemeim elgondolkodón, s mégis bambán nőnek kétszeresükre, miközben kirajzolódik előttem az a bizonyos nap, amikor én is hasonló vehemenciával rontottam be ide, hogy Jules-nak jól megmondjam a magamét az innen nyíló gazdasági irodában. Mennyi idő eltelt azóta, és mennyi minden nem változott. Ezt már szeretem. Mert a változást azt nem. Ha valami jól bevált és működik, akkor minden is változtatna rajta az ember, nem igaz? Felrázom magam ezekből a gondolatokból, és óvatosan tekintek a többiek irányába. Hella felszólal, s kifejezi nemtetszését, amire természetesen a többiek azonnal rá is harapnak. Mint egy lakógyűlés-paródia. Óvatosan tolom magam hátra a székkel együtt, ami persze nyikorog egy jó nagyot, s ha esetleg valaki rám nézne, akkor csak karjaimmal bocsánatkérőn intve odatátogok egy elnézést A feszültség már számomra eléri azt a bizonyos szintet, amikor elveszítem a fonalat. A szüleim veszekedése járt ilyen mértékű hangzavarral, ami sajnos még vénülő fejemben elevenen él. Túlságosan intenzív a trauma, amit gyermekkorom óta cipelek, és még most, így egyre közelebb a negyvenhez is meg-megrettenek, amikor a régmúlt képei felelevenednek lelki szemeim előtt. Óriástestem hangyaméretűre zsugorodik a botrányos civakodásban. Szexről és kielégültségről üvölt a tantestület? Ez… komoly? Nem prűdségem beszél most – vagyis nem teljesmértékben – belőlem, hanem inkább maga a tény sokkoló számomra, hogy ez megtörténik. Brightmore csípős nyelve, Hella kimért hűvössége, Catherine értetlen dühe. Aztán még itt van Eleanora is. Az utóbbi tanerőt soha nem kellett félteni, hogyha ilyen téma kerül a levegőbe – vagyis… így hallottam, khm. A helyzet durvul, én pedig már tényleg nagyon kellemetlenül kezdem érezni magam. Nem uralkodik rajtam pánik, illetve semmi ilyesmi. Egyszerűen, természetemből adódóan nem vagyok kíváncsi az ilyen jellegű dolgokra. Ezért egy hitem-vesztett fintorral dőlök hátra, és egy intéssel varázsolok képzeletbeli füldugót a fülembe, hogy tovább élvezhessem Rejtő Jenő egyik legkedveltebb főhősének rendkívüli humorát. Én kiszálltam. De azért még egy pillantást vetek Hella felé. Aztán Eleanorára kúszik zöld tekintetem. Nem gyáva vagyok – és nem is védeni akarom magam –, csupán nem akarok részt venni semmi ilyesmiben. Felszólalhatnék én is, hogy hagyják már abba. Azonban ennyire nem is érdekel a téma, hogy beleszóljak. Amúgy is… ki lennék én, hogy akárkinek is számítson, hogy mit gondolok ebben a helyzetben? Nagyjából senki.
Hozzászólásai ebben a témában

Erdődy Hella
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 123
Összes hsz: 136
Írta: 2022. március 9. 14:47 | Link

Sándor
face


Leperegnek róla a rávetett szavak. Magabiztosan és hűvös tekintetettel állja őket, olyan emberként, aki tudja magáról milyen érdemei vannak. Ezen felül pedig, ahogy mondják, egy szint fölött nem ereszkedik le, egy bizonyos szint alá, soha. Eleme ezzel szemben zúgolódik véredényeiben és ösztöneit arra sarkallja, hogy tükröt tartva a nekirontó férfinak, ő is felvegye a kesztyűt és visszatámadjon. Miért ne tehetné meg? Hiszen becsületét sértette az imént a másik. Azonban ő elvhű, s még ilyen helyzetben sem fog szégyent hozni sem önmagára, sem családjára. Így ahelyett, hogy teret engedne a benne tajtékzó víznek és az általa felkorbácsolt gondolatoknak, elengedi az egészet és egy békés vízfelszínre gondol. Ha nem tenné, akkor most épp azon elmélkedne, hogy bár sohasem próbálta, és nem is áll szándékában, de ha akarná, kegyetlenül meg tudná leckéztetni az őt szapuló kollégát. Képességét latba vetve, a fiatalembert -saját szervezetének folyadék háztartását használva ellene- önnön testnedveibe tudná fojtani, majd helyreállítani, még épp időben a kényes egyensúlyt. Olvasott efféle sötét praktikákról. Titokban. De nem! Nem ér annyit az egész, hogy ideáig fajuljanak a dolgok. Egyetlen arcizma sem rezdül ezalatt. Egy igazi nemes, aranyvérű mindent kibír és teszi mindezt méltósággal. Erre tanították születése óta, ő pedig tökéletesen elsajátította a leckét. Meg sem látszik rajta, hogy mit érez és a fejében sem fordul meg semmi, egy villanás erejéig sem, hála hűvös vérmérsékletének. Gondolatai teljesen semlegessé válnak. Minden szó az egyik fülén be, a másikon ki alapon halad át rajta. Hella valóban hidegvérű, a szó legszorosabb értelmében, így a merev kifejezést még talán dicséretnek is veszi a munkatársa szájából. Úgy van ő ezzel, hogy hajlongani csak azok szoktak, akiknek egy igen fontos részük hiányzik, s az nem más, mint a gerinc. Erdődy Hella viszont rendelkezik vele, méghozzá egy igen egyenessel. Tehát szó sem lehet visszakozásról, vagy leereszkedésről. Tartja magát, s fejét csak akkor fordítja a hozzá beszélő Eleonora-hoz, amikor az próbálja befejezni, amit a férfi elkezdett. - Majd akkor fogom kikérni a véleményét, Drágám... - hangsúlyozza kifinomultan, -de skorpió módjára, tüskéjeként szúrva oda vele- az őt lealacsonyítani szánt megnevezést a nőnek - Ha meg tud tartani egyetlen férfit is, néhány éjszakánál tovább, a könnyed erkölcsével - mosolyog olyan diplomatikus kedvességgel, hogy abban még maga Merlin sem találna kivetnivalót. Ezután több figyelmet nem szentel a kolleginának. Helyette lepillant Sándorra és példát véve róla, elégedett ajakgörbével, büszkeségének csorbítatlan tudatában, kecsesen helyezkedik vissza székébe. Nem csalódott magában, s végtére is a tisztelt kollégákban sem. Ellenben ez rájuk nézve inkább sajnálatos. Szegénységi bizonyítványért mind beállhatnának, egy hosszú sorba. Nem csak a vitázók, de azok is, akik nem tesznek semmit a nevelőtestület erkölcsi színvonalának ilyen mértékű zuhanása ellen. Nem adja meg senkinek azt az örömöt, hogy távozzon. Helyette inkább belemerül a munkájába. Inkább ezer kő kielemzése, minthogy tovább hallgassa ezt a szánalmas és nevetséges kabarét, amit magukat tanároknak nevező, minősíthetetlen stílusban acsarkodó és álságos ösztönlények előadnak.
Hozzászólásai ebben a témában

"Sic igitur per asperam, ad astra"
Helvey Belián Balázs
Tanár, Mestertanonc Tanár, Végzett Hallgató, Szavazásfelelős, Bogolyfalvi lakos, Előkészítős tanár


grey wind | disney princess
offline
RPG hsz: 989
Összes hsz: 4910
Írta: 2022. március 20. 20:11 | Link

Maunika show
a mai téma: a feleségem egy sárkány? Avagy csak öt pontot érek neked?!

illusztráció


Ez egyre rosszabb. Komolyan nem hitte, hogy ez lehetséges, mégis, már-már komikus valahol. Nem akar hangosan nevetni, mert félő, hogy az eddigi nagyszerű viszonya Cath-el igen hamar átcsapna kellemetlenbe, vagy úgy esetleg ő is a halállistára kerül, de nem tud nem somolyogni azon, hogy ezt Denis hogyan kezeli. Igazából, nem is kellett volna kérdésként szerepeltetnie a nejét, azonban ha ezt mondja neki, akkor meg onnan kap egy nagy „sallert”. Rohadt nehéz a demarkációs vonalon ülni és úgy tenni, mint aki nem is létezik jelenleg. Persze, ez nem ilyen egyszerű, eleve, mert mások is vannak körülötte és látják is, a szellemesdi nem működik. Fejét fordítja Gábriel felé és nem tud nem bólogatni, hogy ha már válasz, abból lehetne jobb is. De nincs. Gyönyörű. A kérdésre hümmög párat.
- Eddig nem tudtam róla, azonban lehet nincs kizárva, hogy új hobbi után nézett és így növeli az adrenalint – van, aki hegyet mászik, van, aki kiakasztja a feleségét. A hegyet választaná, akkor is, ha lenne felesége, mert onnan egyszerűbb leugrani és csendben meghalni, mint ez a műsor most.
El is lenne a könyvéve, amit szerez, amikor Denis kicsit kiszakad és felé intézi a szavait. Nagy szemekkel mered felé, mondhatni, van benne most annyi „illem”, hogy zavarba jön és mintha még pirulást is produkálna, belül azonban röhög. Hogyne.
- Pedig azt hittem rég túl vagyunk az illemen. Rendben, majd a kedvencedet főzöm és meztelenül várlak, mint péntekenként – pillázik is egy sort, talán valahol tényleg van benne zavar, de Denisről van szó, ez a „fenyegetés” felér egy fogatlan kutya harapásával, hiszen még mindig nem rendelkezik női paraméterekkel. Kivigyorogja magát, kacsint is egyet a szavai végeztével, majd Cath felé pillant, hogy ne is vegye komolyan, sőt, soha. Ezzel az irammal térne vissza a könyv felé, aminek a felét nem érti, de olyan lelkesen olvassa, öröm nézni. Azonban a mondatokra, amik repkednek, sértések címén, olyan alacsonyan repkednek, hogy nem tud koncentrálni. Sóhajt egyet, forgatja a könyvet, mintha képes magazin lenne, majd feladja. Arca egyszerűen semleges és nem is akar belemerülni ebbe annyira.
- Kicsit eltértünk a sárkányoktól, úgy hiszem – jegyzi meg, hangosan, mert az még mindig érdekesebb volt, mint ami most megy. De tuti ő van rosszul összerakva. Azonban Hellát, senki se kell félteni, ütik azt a bizonyos vasat, mintha muszáj lenne. Hol erre, hol arra forgatja a fejét, csak pislog, hogy már ott tartanak, hogy két másik ember „esik egymásnak” verbálisan.
- Szerintem semmi értelme a személyeskedésnek, bár addig sem hal meg senki. Biztos erre van szükségünk, nem egy jó erős kávéra? - meg vélhetően koporsóra, iszapra a hölgyeknek és kenyérre, mert az kell a népnek. A cirkusz már megvan.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium