A szobában több íróasztal és szekrény van, amelyek mindenféle iratokkal és könyvekkel vannak tele. Az asztalok előtt a tanárok dolgoznak, vagy épp egymással beszélgetnek. Délre néző ablakain mindig sok napfény árad a helységbe, melynek falát különböző portrék díszítik.  Az iskola tanárai gyakran lépnek be és ki a szoba nagy tölgyfaajtaján. Diákok csak ritkán és tisztelettudóan jöhetnek be ide, ha kopogásukra ajtót nyit nekik valaki...

Mielőtt elindult, belenézett a tükörbe, és megigazgatta magán egyenruháját. Furcsán állt, mintha lepattintották volna a fejét, és egy másik testre nyomták volna vissza. A barbijaival néha csinált ilyet - mármint még régen! - úgyhogy most pont így érezte magát. Pedig szerette a piros színt is, néha el is kérte Polli talárját heccből, de az más volt. Most már ez a sajátja volt, ami kifejezte hovatartozását. Sőt, annál többet is. Például azt is, hogy eddig nem jó helyen volt.
Pedig ő úgy érezte, de hiába, tudta, hogy ő jóval nagyobb valószínűséggel téved, mint szülei, vagy tanárai, akik a váltást javasolták. Nem tehetett mást, minthogy bízik bennük, mert azt tudta, hogy valami nincs a helyén, csak nem hitte volna, hogy épp ő lenne az.
És jó volt a főnixek közt, szó se róla, sőt. Olyan fogadtatást kapott, amit el sem fog egyhamar felejteni, és ott volt a házban neki Pollin kívül Sári is meg Elijah, és persze az újabb ismerettségekről nem is beszélve. Szóval nem ez volt a baj, sőt, talán nem is volt baj. Mégis olyan furcsa volt ez az egész. Nem tudta, kivel beszélhetne róla, de Rudi bát nem akarta aggasztani, meg hogy attól féljen, nem érzi jól magát itt. Így jutott arra, hogy felkeresi az igazgató urat, neki bizonyára jó rálátása lehetett az ilyesmire, és független, semleges véleménye. De aztán az is eszébe jutott, hogy inkább egy nővel osztaná meg a gondolatait.
Nem azért, mert kevésbé bízott a férfiakban, csak azt tapasztalta, hogy kevésbé reagáltak jól az ilyesmire, esetleg zavarba jöttek vagy - és itt jött közbe, hogy már első nekifutásra inkább Rosales tanárnőt nézte ki magának, aki ezévtől már igazgatóhelyettesi pozíciót tölött be - azt javasolták, hogy egy nőhöz forduljon inkább. Az igazgató úr bizonyára el is van nagyon foglalva valami igazgatással, mondjuk a hegyezőjének keresi a helyét az asztalán, vagy ilyesmi, és a mugliismeret tanárnő úgyis rettentő cuki. És már régóta ki akarta faggatni arról is, hogy Kállay tanár úrral végül is csak kavarnak vagy már kezdheti nézni, milyen ruhát vegyen fel az esküvőjükre.
Bekopogott hát a tanáriba, majd amint valaki beszólította, köszönt, tekintetével gyorsan megkereste a professzort, majd integetve kettőt-hármat és vigyorogva odasietett hozzá.
- Csókolom, Tanárnő! Zavarhatom? Ugye most már tökre igihelyettesnek tetszik lenni? - Ezt azért nem ártott tisztázni, mert nem egészen muglis problémája volt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=838630#post838630][b]Süveges Lili - 2021.10.27. 21:22[/b][/url]

Mielőtt elindult, belenézett a tükörbe, és megigazgatta magán egyenruháját. Furcsán állt, mintha lepattintották volna a fejét, és egy másik testre nyomták volna vissza. A barbijaival néha csinált ilyet - mármint még régen! - úgyhogy most pont így érezte magát. Pedig szerette a piros színt is, néha el is kérte Polli talárját heccből, de az más volt. Most már ez a sajátja volt, ami kifejezte hovatartozását. Sőt, annál többet is. Például azt is, hogy eddig nem jó helyen volt.
Pedig ő úgy érezte, de hiába, tudta, hogy ő jóval nagyobb valószínűséggel téved, mint szülei, vagy tanárai, akik a váltást javasolták. Nem tehetett mást, minthogy bízik bennük, mert azt tudta, hogy valami nincs a helyén, csak nem hitte volna, hogy épp ő lenne az.
És jó volt a főnixek közt, szó se róla, sőt. Olyan fogadtatást kapott, amit el sem fog egyhamar felejteni, és ott volt a házban neki Pollin kívül Sári is meg Elijah, és persze az újabb ismerettségekről nem is beszélve. Szóval nem ez volt a baj, sőt, talán nem is volt baj. Mégis olyan furcsa volt ez az egész. Nem tudta, kivel beszélhetne róla, de Rudi bát nem akarta aggasztani, meg hogy attól féljen, nem érzi jól magát itt. Így jutott arra, hogy felkeresi az igazgató urat, neki bizonyára jó rálátása lehetett az ilyesmire, és független, semleges véleménye. De aztán az is eszébe jutott, hogy inkább egy nővel osztaná meg a gondolatait.
Nem azért, mert kevésbé bízott a férfiakban, csak azt tapasztalta, hogy kevésbé reagáltak jól az ilyesmire, esetleg zavarba jöttek vagy - és itt jött közbe, hogy már első nekifutásra inkább Rosales tanárnőt nézte ki magának, aki ezévtől már igazgatóhelyettesi pozíciót tölött be - azt javasolták, hogy egy nőhöz forduljon inkább. Az igazgató úr bizonyára el is van nagyon foglalva valami igazgatással, mondjuk a hegyezőjének keresi a helyét az asztalán, vagy ilyesmi, és a mugliismeret tanárnő úgyis rettentő cuki. És már régóta ki akarta faggatni arról is, hogy Kállay tanár úrral végül is csak kavarnak vagy már kezdheti nézni, milyen ruhát vegyen fel az esküvőjükre.
Bekopogott hát a tanáriba, majd amint valaki beszólította, köszönt, tekintetével gyorsan megkereste a professzort, majd integetve kettőt-hármat és vigyorogva odasietett hozzá.
- Csókolom, Tanárnő! Zavarhatom? Ugye most már tökre igihelyettesnek tetszik lenni? - Ezt azért nem ártott tisztázni, mert nem egészen muglis problémája volt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=838634#post838634][b]Nadia Rosales - 2021.10.28. 10:09[/b][/url]

Még mindig terjengtek pletykák annak kapcsán, hogy Robi vajon miért is mondott le a pozíciójáról, volt olyan kolléga, aki engem támadott le a folyosón, és nyíltan rákérdezett, hogy igaz-e a hír, miszerint egy másik intézmény igazgatója lett, s tényleg emiatt távozott-e. Mit ne mondjak, az efféle kérdések kényelmetlenül érintettek, egyrészt azért, mert nem éreztem úgy, hogy enyém lenne a válaszadás joga, másrészt nem kedveltem a pletykákat sem. Ezért ki is kerültem ezeket a kérdéseket, s inkább próbáltam az előttem álló feladatokra koncentrálni. Mert hogy akadtak bőven, bizony. Aki azt hitte, hogy a helyettes eddig csak lógatta a lábát, tévedett, a háttérben nagyon is sok teendője akadt.
Most is, iratok felett görnyedtem, külföldi iskolák ösztöndíjprogramjait tanulmányoztam, és írogattam össze azokat az intézményeket, akik esetlegesen partnerként fogadnák diákjainkat egy félév, esetleg egy teljes év erejéig. Az ilyen cserék nem egyszer hasznosnak bizonyultak, hisz a diákok egy ilyen ösztöndíj segítségével nem  csak, hogy megismerhettek egy más országot és kultúrát, de még egy idegen nyelv elsajátítására is volt lehetőségük. Szóval igyekeztem összeírni ezeket a szomszédos iskolákat, egy kicsit bele is merültem a feladatba. Nem is hallottam, hogy valaki kopogott, egy kolléga nyitott ajtót, aztán be is engedte a diákot, s én már csak arra figyeltem fel, hogy Süvegesék lánya vigyorogva érkezik hozzám. - Szia Lili! Engem? - egy picit meg is lepődtem, mert a lány már ügyesen teljesítette az óráimat, ezért hirtelen nem is tudtam hová tenni az érkezését. - Öhm, igen. Miért? - kíváncsian pillantottam rá, aztán valahogy kezdtem ráeszmélni arra, hogy ez a feladatkör bizony azzal is jár, hogy fogadjam a diákokat különféle kérdéseikkel. Kicsit még tapasztalatlan voltam ilyen téren, ám azonnal mosoly szökött az arcomra, félre is toltam a papírmunkát, s hellyel kínáltam a lányt.
- Ülj csak le. Miben segíthetek?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=838695#post838695][b]Süveges Lili - 2021.10.30. 19:02[/b][/url]

Az újdonsült igazgatóhelyettes már csak azért is jó döntésnek tűnt, mert ő még nem töltötte be ezt a pozíciót, mikor Lili feje felett összeültek és a váltásról beszéltek. Szóval nem volt érintett semmilyen szinten, nem vezette még sem az iskolát, sem valamely házat, amelyből távozott vagy amelybe érkezett a szőke. És most Lilkónak olyanra volt szüksége, aki nem húz egyik vagy másik oldal felé.
Jól meg is lepte láthatóan Rosales tanárnőt, talán nem volt hozzászokva még, hogy valaki odaáll zaklatni őt az asztala mellé.
- Igen, igen, önt - bólogatott a Süveges lány. - Tanácsra vagy ilyen nem is tudom mire lenne szükségem.
Tényleg nem egészen tervezte még el, mit is fog mondani vagy kérdezni, hogyan is adja elő a problémáját, de ebben nem volt semmi új, sosem készült fel előre semmire, maximum a vizsgáira, de azokra se épp a legalaposabban.
Mosolyogva elfogadta a felkínált helyet, és le is tette a hátsóját, és hogy még több időt nyerjen összeszedni a gondolatait, igazgatta is kicsit maga alatt a széket, meg a talárt. De mivel eközben azon tűnődött, hogy igen, ez egy jó taktika nyerni néhány pillanatot, csak a problémára nem koncentrált, így aztán pár másodperccel később megállt a mozdulatban és nevetgélve felnézett az igazgatóhelyettesre.
- Izé, szóval az van, hogy házat váltottam. Eddig levitás voltam, most meg már nem. Tetszik látni? - bökött az eridonos felvarróra. - És hát tök jó a pirosaknál, meg minden, kedvesek meg jó fejek, és sokkal kevésbé uncsik, mint sok levitás.. már persze őket is imádom, csak hát na, egy csomóan szeretnek ülni csak és betűket nézegetni, az meg csak nekik izgi. De amit mondani próbálok, hogy olyan furi érzésem van. Mint mikor sokáig nem megyek haza és valahogy egyik ágy sem olyan kényelmes, mint az enyém.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=838749#post838749][b]Nadia Rosales - 2021.11.01. 17:50[/b][/url]

- Értem, bármire is, csüccs le, és beszélgessünk - tényleg meglepett a diáklány érkezése, de egy részem nagyon is örült ennek, mert valahol mindig is szerettem volna segítséget nyújtani a diákoknak, ha volt erre lehetőségem. Mindig is közvetlen voltam velük, a mugliismereti órákon is beszélgettünk jókat, sőt, akadtak diákok, akikkel még a szünetben is váltottam pár hasznos szót. Most viszont egészen más volt a helyzet, nem csak azok kereshettek meg, akiket tanítottam, de olyan diákok is jöhettek hozzám, akik már egy ideje nem jártak az óráimra. Volt ebben a feladatban egy kis kihívás, bennem meg egy adag kíváncsiság, mert nagyon is érdekelt az, hogy vajon mi szél sodorhatta elém Lilkót.
- Házat váltottál?- ez meg is lepett, hisz jól emlékeztem a levitás lányra, és tényleg! Megláttam ruháján a ház jelvényét, már csak az volt a kérdés, hogy ez miért is történt meg. Nem sűrűn váltottak a diákok házat, így igen komoly oka lehetett ennek, s emiatt csak még jobban fúrta oldalamat a kíváncsiság, hogy vajon miért is kereshetett meg a lány. - Ühüm, már látom - bólogattam, közben összefűztem ujjaimat egymásba, s kíváncsian fúrtam pillantásomat Lilkó tekintetébe, majd figyelmesen végig is hallgattam a lányt.
- Aha, most már értelek, szóval bár kedveled a pirosakat, azért egy kicsit mégis hiányoznak a kékek, és egyelőre nem találod a helyed, ha jól értem. Ilyen előfordul ám egy házváltás során, de emiatt ne aggódj kérlek, mert csak egy kis idő kérdése, és be fogsz illeszkedni a pirosak közé. Kell néhány hét, míg megszokod az új helyed, addig pedig biztosan hiányozni fog a régi. Azt tudnám javasolni, hogy barátkozz a pirosakkal, csináljatok sok közös programot, de mellette fuss össze a kék barátaiddal is és velük is tölts időt. Mesélj nekik az új szobádról, a szobatársaidról, ilyesmi, hidd el, hogy idővel jobb lesz - bátorítottam szavaimmal, mert ez nem is volt olyan nagyon komoly probléma, mint amire számítottam, ellenben Lilkónak biztos sokat számított ez a dolog, és ezt tiszteletben is tartottam. - Megkérdezhetem, hogy miért váltottál házat? Volt valami oka? - hogy megtudjam, pontosan mi is áll a háttérben, úgy gondoltam, egy picit még puhatolózok, hátha fény derül valami másra is, ami esetleg problémát okozhat Lilinek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=410&post=838946#post838946][b]Süveges Lili - 2021.11.07. 11:47[/b][/url]

Nem igazán tudta, mit remélhet ettől a beszélgetéstől, de bízott benne, hogy Rosales tanárnő nem ugyanazokat a dolgokat fogja ismételgetni, mint a többiek. Hogy az ő érdeke, és jót akarnak. Meg ki kell bontakoznia, satöbbi. Koncentrálnia. Ilyesmik. Nem értette, ezeket másik színű talárban miért könnyebb véghezvinnie, de sok mindent nem értett az életben, és ilyenkor az okosabbakra hagyatkozott. Tudta, hogy nem az ő feladata jobban tudni. Mert nem tudta.
A kérdésre bólintott, miközben ujja még a felvarrón pihent. Tényleg jó helyre jött, az új igihelyettes annyira új volt, hogy még nem is hallott a váltásról, szóval senki nem rágta még a fülébe a dolgot úgy, mint Lilinek. Svájc volt, vagy mi a manó.
- Ühüm - nyugtázta bólogatással a nő szavait, miközben az a tanácsait mondta, és időnként el is mosolyodott. Nem kellett őt félteni, hogy nem barátkozik, nem ezzel volt a gond. - Tudom, hogy idő kérdése, mindenre azt mondják, akik már sok ideje vannak a világon. Már izé.. nem leöregezni akartam ezzel az igihelyettes nénit!
Csak lassanként fogalmazódott meg benne, hogy mi is nyomja a lelkét, és sokat segített ebben Rosales tanárnő kérdése. Megrázta a fejét, és tiltakozni akart, hogy ő ugyan nem váltott házat, hanem házat váltattak vele, és ez a csúnyaság gondolkodtatta el kissé, mert mintha közben valaki szíven ütötte volna egy gurkóval. Nem honvágya volt, mert ő bárhol otthon érezte magát, igazából csoda volt, ha a saját ágyában nyomta el az álom. Valami más volt itt.
- Azt mondták, hogy nem tudok a Levitában kiteljesedni. Nem olyanok vesznek körül, akik inspirálnának, meg ilyesmi. Szóval hogy nem vagyok jó helyen. - Széttárta karjait, és összepréselte ajkait, tanácstalanságát kifejezendő. - Nem nagyon értek hozzá, de lehet igazuk van, levitás létemre nagyon rossz tanuló voltam. Bár nem tudom, hogy ez itt mitől változna meg, csak tudja...
Sóhajtott egyet, és elnézett a tanári egy másik pontja felé. Nem volt bent, akinek az asztalát fixírozta, de egy pillanatra elképzelte a férfit ott, papírok fölé hajolva.
Visszanézett Nadia tanárnőre, és szomorkás mosolyra húzta száját.
- Úgy érzem, nem kellek.