31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Szendrődy-Nagy Áron
INAKTÍV


újdonsült apuci
offline
RPG hsz: 11
Összes hsz: 163
Írta: 2013. február 5. 23:08 | Link

Seren

Nem tudom, honnan jött az igazgató úrnak az ötlet, mi alapján nekem, és Keith professzornak - én még ezen a néven ismerem iskolás éveinkből - meg kell oldanunk egy projektet, amely a diákok mindennapi viselkedésével, illetve életcéljuk elképzelésével foglalkozik. Mindez szép, és jó, ezen felül pedig jó nagy téma, amit nem könnyű kidolgozni. Ha jól értettem azért nekünk kell megcsinálni, mert én egyrészt közel állok a gyerekekhez, kisebbekkel is könnyen kijövök, sokat csevegek diákokkal, Seren pedig szimplán ért a dolgokhoz, ami úgy általánosságban igaz. Többnyire csak jó teljesítményt láttam eddig tőle, diákkéntis meglehetősen tanult volt, így nem bántam, hogy mellette kell dolgoznom.
Egy A3-as papírköteget cipelve magammal, amin mindenféle grafikonok, meg vélemények szerepeltek, léptem be a tanári szobába, ahol elsétáltam a legnagyobb asztalig, amit találtam, ledobtam rá a tekercset, ami abból a rengeteg papírból állt, majd elővettem egy tollat, leültem, keresztbe tettem lábaimat, amolyan férfiasan, és várni kezdtem munkatársam. Időközben a tollammal bohóckodtam, és figyeltem az ajtót, hátha akár csak egy ismerős kolléga is arra jár, de nem hogy ismerős, kolléga sem lépett be az ajtón. Diák se. Senki. A fene sem gondolta, hogy ennyire kihalt lesz kora délután is ez a hely. Lehet, hogy legbelül, mélyen Veronika megérkezésére számítottam. A múltkor szakítás, és újra összejövés elég mélyen érintett, azóta ennem van egy kisebb fajta szorongás, hogy ez ismét megtörténhet velem, persze próbálok tenni ellene, hiszen az amiatt volt, mert mindketten elfoglaltak voltunk, de nem mondom az a két év - igazából két nap, de esküszöm soknak tűnt! - volt életem leghosszabb időszaka. Nem sírtam, vagy hisztiztem, azt ráhagytam a lá a falhoz csaptam egy füzetet. Én így vezetem le az idegességet, hát, mindenki máshogy csinálja. Lényeg, a lényeg, már minden rendben van, nem is éri meg ezen morfondírozni, így ismét a kezemben tartott tollra fordítottam figyelmem, mintha az olyan érdekes lenne,hogy forgatom az ujjaim között, mint a mazsorettesek a pálcát, komolyan, profi lettem ezalatt a néhány perc alatt. Majd elmegyek világbajnoknak. Vagy nem.
Hozzászólásai ebben a témában

Eric S. Weaver
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 208
Összes hsz: 3069
Írta: 2013. február 9. 18:40 | Link

Kolléga

 - De... - kezdte, mire Wickler megrázta a fejét.
 - Nincs apelláta - mondta ellentmondást nem tűrő hangon, de azért mosolyogva, mint mindig. Seren megállta, hogy elhúzza a száját - valahogy mindig tizenéves kölyöknek érezte magát az igazgató mellett, és a korkülönbséget nézve akár az is lehetett volna.
Bólintott, majd egy gyors köszönés után elhagyta az igazgatói irodát, hogy a tanári felé vegye az irányt. Hiába is mondta volna, hogy nem ő a legmegfelelőbb ember a feladat elvégzésére - a diákjai lelkivilágát ő aztán nem pátyolgatta, így fogalma sem volt róla, hogy ki mit akar majd kezdeni magával az iskola után, de meglehetősen hidegen is hagyta -, Wickler nem hallgatott az észérvekre. Érzéke volt ahhoz, hogy mindig olyan helyzetekbe keverje Serent, ahol se képesítése, se tapasztalata nem volt; talán többet akart kihozni belőle, vagy azt akarta szelíd erőszakkal elérni, hogy többet foglalkozzon a rábízott gyerekekre, mindenesetre általában frusztrációt és feszengést keltve a fiatal tanerőben.
Annyi pozitívuma volt a helyzetnek, hogy kapott egy nevet és tudta, kivel kell majd együtt dolgoznia, nem érte tehát meglepetés - igaz, nem volt kenyere a csapatmunka, mindig sokkal szívesebben dolgozott egyedül, de nyilvánvalóan itt sem volt beleszólási lehetősége.
Szendrődy-Nagy...Ábel? Ágoston? Mindegy, a neve ismerős volt, halványan rémlett Serennek, hogy létezik egy ilyen tanerő, aki meglepő módon még nála is fiatalabb volt, igaz, nem sokkal - úgy hírlett, egy évvel később végzett, mint Seren, de a férfi teljesen elkerülte a rellonos figyelmét, aki nem volt túlszocializált már akkoriban sem.
 - Heló - köszönt a már elhelyezkedett ex-levitásnak, s bezárta maga mögött a tanári ajtaját. Nem volt ott rajtuk kívül senki, amit Seren díjazott, elég, ha egyvalaki értesül totális tájékozatlanságáról.
 - Pontosan mit is csinálunk? - tért a lényegre, miközben húzott egy széket a másik asztalához, így egymással szemben helyezkedtek el.
Nem volt hajlandó udvariaskodni, sem magázni a másikat - ugyan, minek? -, mégis egyfajta távolságtartással beszélt, mint lényegében mindenkivel. Némiképp látszott rajta, hogy nem kíván semmiféle kapcsolatot létesíteni azon kívül, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy megoldják a rájuk váró feladatot, de nem volt kifejezetten kelletlen, inkább csak egykedvű, mint akinek ezernyi jobb és érdekesebb dolga lenne ennél - és valóban.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Déli szárnyÁtrium