36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa
Kis tavacska - Oláh Adrián hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Oláh Adrián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 39
Írta: 2021. augusztus 20. 12:35 | Link


outfit ┇ nyakig ér a holiday


Az egyetlen, ami egyelőre kitölti az agyam az az, hogy rettentően viszket a hátam. A múltkor sikerült úgy felpörkölődni a napon, hogy aztán napokig csak hason dögölhettem éjjelente. Most már ott tartunk, hogy – mert tudom, van aki ezt bírja – a bőrt lehet róla szedegetni. Meredjek meg, ha értem, hogy ez mire jó. Biztos nem emiatt fogok ma lecsattogni a vízhez, ez tény, bizonyára mégis lesz valaki, aki megpróbálkozik vele. Majd elküldöm a fenébe vagy a víz alá nyomom. Nem cipelek semmit egy törölközőn kívül, az szolgál felsőként, a papucs is már csak az ujjaim között fityeg. Mezítláb, fürdőnadrágban, merész egy menet az iskola folyosóin, azonban kellőképpen fesztelen érzés. A másikak tekintete karcolta bőröm, én meg csak vihogtam egy jót, ahogy lepacsiztam bárkivel és haladtam tovább. Semmit sem kell túlspilázni kérem. Lehet valami lőrét hozhattam volna, vagy mint az eridonos strandolásnál, lehetne erre is mindenféle jó, amúgy is annyian járnak ide, mint a fene, lenne biznisz. Lehet felvetem Milánnak, hogy hagyjuk a francba ezt az iskolás mókát és nyitok ide egy bodegát, ahol minden földi jót is árulok. Szinte látom magam előtt ahogy néz rám és… nem, nem látok örömöt, inkább lelegyintene, hogy majd ezt is kialszom.
A tavacskánál már valóban nincs kedvem pult mögött ácsorgót játszani, ez tény. Körbepillantva nem a balatoni tömeg fogad, így értelme sincs fejben lángos receptet keresni. Megvonom a vállam, átfutom a közeget, majd elkapom a karcsú alakot, annak gazdáját, aki éppen kimerészkedett ide. Szememnek szép látványra görbülnek ajkaim felfelé, ahogy megindulok felé. Megnyalom ujjbegyem, azzal igazítok szemöldökömön, mintha muszáj lenne, majd már huppanok is a leányzó mellett.
- Úgy látom kiértek a vízből a szirének – vigyorgok egy sort, persze, nem fogom én itt a „top 100 legrosszabb csajozós duma”-t elővenni, mert akkor egyenesen a tóba fojtom magam inkább. Rövid karrier lenne. - Ha bekented a hátad, Zay, akkor csobbanhatnánk egyet – dobom le a törölközőt, meg a kezemből a papucsot, ahogy a navinés felé pislogok. Azt tudom, hogy bírja a tanulást, na de ha velem lazul, azt is? Jó kérdés. - Vagy segítsek? - rántom meg párszor felfelé a szemöldököm. Szerintem abból a pár alkalomból, amikor találkoztunk, már megszokhatta ezt. Ha nem, akkor, ciki.
Szál megtekintése
Oláh Adrián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 39
Írta: 2021. október 12. 20:10 | Link


outfit ┇ nyakig ér a holiday


Itt kéne maradni örökre. Napsütés, jó idő, víz, bikinis csajok. Mintha amúgy ez nem valami nyomorult iskola lenne, hanem strand, vagy annál jobb, valami szép hely, ahol állandó a jólét és minden más. Nosza, nekem aztán ne mondja senki, hogy ide szenvedni jön ki, mert akkor menten merevedjen meg, akármerre nézek, hallok, itt nevetnek az emberek. Oké, van akik még itt is könyvet olvasnak, legalább örömmel látom, hogy regényt, nem valamelyik tankönyvet. A strandokon ez nem meglepő, nem mindenkinek való a víz, ha meg mégis csobbant, utána levezet. Oda sem neki, a stréberek most élvezik a csendes kastélyt, ahol bárhova is mennek, most mind alkalmas arra, hogy tanuljanak. Remek. Ünnepnap!
Nekem főleg, ahogy végül meg is lelem, ma kit boldogítok. Mindenkit, ha úgy vesszük, azonban egyelőre semmi zene, szólóban tolom, a víz nem tesz jót a hangszernek. Egy pillanatra akadok meg azon, ahogy sóhajt, mintha elfoglalt lenne, de fejem ingatom meg végül, hogy ne tessen nekem itt királynőt játszani, mielőtt ledobom magam mellé. Hogyne. Majd pont zavarom. El nem hiszem én ezt.
- Hol máshol lennék? Bent? Fizikai képtelenség – prüszkölök fel, mintha már a kérdése is sértő lenne, hát még a feltételezés. - Ez bók akart lenni amúgy. Deee akkor mindegy – legyintek, hogy nem esett le neki, hogy én most a hajós voltam, akit megszédített az szirének éneke. Bár tény és való, nem énekelt. Nem gond, nem egyszer suhan el az emberek feje mellett a poénom. - Engem? Milyen szerencse, hogy most jöttem. Sokat vártál? - aggodalmas kérdésemmel fordulok felé, nehogy már miattam aszalódjon valaki órákig, mert azt nem venném a lelkemre. Szerencsére nem is kell, de legalább felajánlom a segítő kezem a várakozásért cserébe. Meglep, hogy azonnal szinte már fizetséget is kapok cserébe, így szemöldököm felvonva dőlök előre. Csak belekukkantok, megnézve, hogy mi a szajré és már felcsillan a szemem. Oké, ezzel ki tudok egyezni.
- Fura lenne a háton a kéz, de na, ezért vagyok itt – dőlök vissza. - Ez egy jutányos ár, simán hagyok neked belőle, no. Nem ehetek mindent meg, hát akkor mi lenne ezzel – paskolom meg a jelenleg lapos hasam, de ha nem vigyázok, hamarabb apuka testem lesz, mint egy puja a kezembe. Nem eszek egyelőre, megkeresem azt a naptejet, ha már előre letisztáztuk a tarifát.
- Hát kiélveztem, hogy nem kell korán kelni – nyomok egy adagot a tenyerembe, majd közelebb helyezkedve kezdem el szép óvatosan felvinni a bőrére. - Aztán jót ettem, ittam, gyakoroltam pár számot, majd kijöttem ide, hogy kiáztassam a lábujjaim meg jót tegyen a szemnek – kenegetem én a hátát, nem sietek sehova. - És te? Egész nap itt napoztál? - érek a vállaihoz, majd vissza a hátához, derekához. Lejjebb nem megyek, mert akkor hiába jöttem ki ide, szemem nem lesz nézelődni.
Szál megtekintése
Oláh Adrián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 29
Összes hsz: 39
Írta: 2022. január 31. 22:49 | Link


outfit ┇ nyakig ér a holiday


Vannak, akiket az éltet, hogy mindig valaki bomlik utánuk és ebben fürdik. Nem vagyok sem vak, sem hülye. Ahogy én teszem a szépet, felém is pislognak olyanok, akiknek vagy nem kéne, mert inkább a húgom lehetne, vagy igen és visszapislogok. De őszintén? Nem ez éltet, hogy az összes… nos, tudjátok mit kipróbáljam, mint valami tolvajkulcs, ami minden zárat nyit. Eleve nem egy kedves dolog kulcslyuknak használni a nőket – bár inkább meg se számolom, mennyien ülnek le mellém elmesélni, hogy melyik navinés lány után hanyadik eridonost fektette meg, aztán csodálkozik, hogy mindenki átkozná ki a világból. És akkor finoman írtam körbe a szavakat. Ilyenkor megy a pacsi, meg minden és kész. Jó, a fenének, én is hencegtem már, csak… nem így. Nem tudom. Nem érdekel.
Most az se nagyon, hogy hét törölközővel odébb nagyban integetnek felém. Hát fogom és illedelmesen visszaintegetek, mert a társaságom már adott és tökéletesen megfelel. Szóval, probléma letudva.
- Ahhaaaa – vigyorgok egy sort arra, hogy unja, de rögtön javít, hogy nem. Vágom én a csajt, van dumája, ami amúgy tök jó, mert én is ilyen vagyok, így a kínos csendek minket nem fenyegetnek. Meg szeretem is azt, ha valaki mer beszélni és nem csak pironkodik, mert ránéztem. Az valahogy olyan fura, nem tudok néha mit kezdeni vele. - Ó, elnézést, lassúak voltak a lábaim, de majd gyúrok rá – paskolom meg a lábszáram, hogy holnaptól akkor lábnap. - Nem tudom, bárki jöhet, akinek van szeme és nem a saját kapujára játszik – mert abból van bőven erre. Na mindegy. Engesztelést kap, ha már kéri, az ujjaim mozdulnak és dolgoznak, no nem valami mocsok dolgon, csak a hátán és a vállán.
- Nem, még nem. Zenére tartogatom az ujjaim – és tényleg. Valaki a haját félti, vagy a cipőjét, én meg az ujjaimat, de nagyon. Ha elromlanának, nekem ott lenne végem. - Akkor mégse vártál rám olyan sokat? - áll meg egy pillanatra a kezem, mintha most bukott volna le, de aztán folytatom. - Én minden jó helyen megfordulok. Szóval könnyű számolni velem. Mesélj inkább, mi újság veled. Megtalált végül az a szemüveges kölök? Azt hiszem totál beléd van esve – nem kicsit. Tőlem is kérdezett eleget, én meg elküldtem, hogy legyen már töke, álljon Zay elé.
Szál megtekintése
Kis tavacska - Oláh Adrián hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa