A falu határa után kell még sétálni egy keveset, hogy az ember elérjen ide, de határozottan megéri. Mindenütt fák találhatók a tó közelében, festői sétálóhellyé változtatva a környéket. A parkban elszórva padok találhatóak, amelyek télen is melegek és hívogatóak a rájuk szórt bűbájoknak köszönhetően. A kellemes környezet tökéletesen alkalmas, ha olvasni, pihenni vagy beszélgetni szeretne az ember. A tavacska körülbelül olyan negyven perces sétával körbeérhető, attól függően, az adott ember sétatempója mennyire kényelmes. Éjjel apró fénypontok segítik a tájékozódást az erre járóknak igazán romantikussá változtatva a környezetet. A víz hirtelen mélyül, de bizonyos helyeken alkalmas a strandolásra, itt gyakran látni a nyáron pancsoló diákokat is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=831273#post831273][b]Theodore B. Marchetti - 2021.05.13. 22:34[/b][/url]

Más örül, ha kimenőt kap, neki ez meg mint valami büntetés. Vagyis nem, mert rohadtul élvezte, hogy nem kell bent poshadni, na de a miért az sosem mindegy. Jelenlegi nevelőszülei jöttek látogatóba, mintha amúgy oly régen látták volna a srácot, nem pedig pár hete, mint ahogy az megtörtént. Bár Teddy tipikusan az az alak, aki nem megy haza az évközi szünetekben, mert minek.  A szó is maga érdekes; haza. Van neki olyanja? Valami ide köthető indok, hogy lakást, házat nézegetnek a környéken, ő meg volt olyan kedves és megmutogatta, mint mikor az őslakosok jutnak el a civilizációba, hogy errefelé ezekben alszik a fehér ember. Feketeleves volt csupán, hogy hétvégéig maradnak, összeszedik a másik kettőt és kirándulnak egyet a környéken. Remek. Mindig akkor van valami, amikor ő tanulni szeretne - jó vicc, de valamire fogni kell.
Elköszönt, mert sok a dolga és lelépett, ott hagyta őket a panzióban és elindul vissza, a kastély felé. Egyenes utat akart, de még délelőtt nagyzolt valamelyik hülyegyerek valami meghívóval és hogy hogyan fogja szétcsapni magát megint, holott nagyon jól tudja róla az egész világ, hogy egy mimózától is fejre áll. Ettől független, az infó hasznos, dolognak megteszi, így kerülve egyet, a tavacska felé igyekszik. A kutya nem küldött neki semmit, a tömeg azonban mindig hatásos, elrejti azokat, akik csak potyázni jöttek és hamar távoznak is. Éhes, így legalább száraz pogácsában reménykedik, a torta nem is fontos, no, meg majd egy sörnek sem fog nemet mondani, de előbb azt kell meglátni, melyik lábbal rúgják majd ki. Fütyörészik, mint aki a világ legvidámabb embere, elnyújtott léptekkel oson közelebb, majd áll meg a csaj, meg Móric környékén. Pont jókor, mert az Álomkóros srác ebben a pillanaban meghozza a Sárkányt. Nem hazudna ha kérdeznék, leesett kettőt a vércukra, de na. Iskolán kívül, civilben, hagyjukmár. Kicsit hátat is fordít, mint aki inkognítóban van.
- Ti meg akartok halni? - nyögi be végül teljesen random, miután vágyálmát, egy marék pogácsát majszol. Mintha természetes lenne a jelenléte, úgy vigyorog. De komolyan. Tényleg meg akarnak halni.
- Hol az ünnepelt? - hát nem hozott semmit, de majd improvizál, ameddig ki nem teszik a szűrét. A pogácsa legalább finom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=832055#post832055][b]Theodore B. Marchetti - 2021.05.31. 20:04[/b][/url]

- Teddy – kicsit lemaradt, azt sem tudja lassan, hogy merre van arccal, de komolyan megpróbálja követni az eseményeket. Valahogy nem fér bele neki, hogy ha buli van, komolyba, úgy élesben és igaziból, arra ki vágyik egy tanárt meghívni? Jó mazoista lehet. Furcsán néz az álomkóros gyerekre. Lehet megártott neki az, hogy TS lett és az agyára ment, olyannyira, hogy most a tanárral lóg sokat és még ide is hívja. Remek. Olyat vigyorog, mint aki a halálba készül.
- Csak nem tart nekünk órát itt is. Akkor sikítok – súgja oda az elégedetlenkedő lánynak, majd nem is kapcsol először, mert üveget kap a kezébe. Felvidul az arca, mintha tökre most neki lenne valami jeles ünnepe és nem másnak. Fogalma sincs, mi az, ha jól nézi a cirill betűket, akkor vodka. Nem biztos, hogy az ő eleve durván heves természetére alkoholt is kell adni, de tesztnek jó lesz, nem? De. Megköszöni hát az üveget, a pogácsát a saját zsebébe tömködi és átölelve magához szorítja az üveget, mint valami macit.
- Dehogy vágyom. Se a halált, se órát tartani. Neeem, ma mulatunk – pillázik a tanár felé, majd odébb szökkelve nézegeti a poharakat. Hát annyi szent, itt majdnem mindenki ismeri egymást, ő meg ismét egy fekete bárány. Nem mintha ehhez nem szokott volna hozzá, sőt, igazából baromira élvezi, vigyorog, minden érkezőnek integet, mint valami fogadóbizottság. Húha, úgy néz ki, itt tömeg lesz.
- Zene is lesz? - mármint ami neki zene, az másnak nem biztos, elcsörög bármire, ha benne van a hangulat. Le is csavarja a kupakot, majd nagyot kortyol, hogy aztán majdnem a felét ki is köpje, mert annyira marja a torkát. Káromkodva rázza meg a fejét, majd mivel ő is egyfajta mazoista, még egyet kortyol. Másodjára már jobb.
Szó szót követ, megjön az elvileges ünnepelt, ekkor mászik hozzájuk közelebb. Egy férfi valami kiscsajt keres, fordul is felé.
- Őt én is szívesen megkeresem, uram! - nem figyel már arra, hogy mi a neve, meg úgy ő ki, nem hozzá jönnek. Kiderül a turpisság és felröhög, így most már képben van, hogy mi a franc is van. Mindenki. Ekkor gondol egyet, köhint párat, miután pár korty ismét került belé és kellemesen marja a torkát. Felpattan az egyik asztalra, ameddig nem inog és állni is bír, majd hangosan köhintget.
- BOLDOG SZÜLINAPOT, MARINA – kajabálja, így biztosan meg fogja hallani. Hogy mit ad neki, azt majd később. - Énekeljünk neki egy daaalt – utal arra, hogy most jöjjön az, hogy megáll az idő és mint az éttermekben szokás a kínos előadás, jöjjön az a boldogszülinap. Ő neki is kezd, elkornyikál, aztán aki akar, csatlakozik. Vagy hozzávágnak valamit és elhallgat. Mindegyik opció.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=832507#post832507][b]Theodore B. Marchetti - 2021.06.08. 23:11[/b][/url]

Még mindig azt az üveget öleli, mintha muszáj lenne, de leginkább azért, mert az már az övé és senki másé. Az emberek gyűlnek, egyre nagyobb a tömeg és ő vicsorogva szisszen egyet. Szerencsére velük nem kell legalább egy fedél alatt élnie, vagyis nem úgy, ahogy attól igencsak befeszülne és akkor senki se örülne annak, mert olyankor inkább jobb bezárni valami ajtó mögé. Lehet most is azt kellene, mielőtt rájön, hogy az alkohol milyen jó neki. De nem az, viszont az íze se, tudja azonban, hogy nem azért kell inni. Végignéz az arcokon, hogy aztán rájöjjön, hiába van itt egy ideje, aligha ismer valakit és akit igen, az meg el van foglalva. Nézhetne boci szemekkel, hogy valaki szórakoztassa, nem erről híres szerencsére. Feltalálja magát, ahogy lepöcköli a kupakot és nagyot kortyol. Arca rándul fintorba, meg nem nyikkan, kézfejével törli meg száját és merít bátorságot, hogy akkor most fog műsort tartani. Ja nem?
- Mivaaan? – kurjanta, beleszőve az apró kérdést a dalocskába, az elégetlenkedő félnek. Végül mégis abbahagyja, mert nem tudja hogy van tovább, így röhögve hajol el a pohár el, lemászik az asztalról és körbe fordul. Amúgy is beindul a buli, valami veszett nóta jön, ő kortyol párat és az üveggel forog körbe néha, táncikál, mintha muszáj lenne. Csak a dallamot dúdolja, megállva néz ismét körbe. Mikor lettek megint ennyien? Hunyorog kicsit, ahogy a szívatás órája előtt látott macskaszerű lény futkos az asztalon. Kész a káosz. Felkiált, majd megindul a szülinapos felé. Semmit sem hozott, de tényleg nem készült, így rögtönöz.
- Marina! – pattan oda, fél karjában öleli magához az üveget majd lecsatolja nyakából a láncot – nem azt, amin lakatja lóg, hanem egy vastagabb, ezüst darabot, amit még otthonról örökölt. – Boldog szülinapooot. Tiéd, szerencsét hoz. Vagy add el és veszel valami... Csajos izét – von vállat, hogy felőle mehet a dolog. Szinte könnyebbnek érzi a nyakát hogy nincs ott. Nyom két puszit a lány arcára, már ha a helyzet engedi, majd visszaadja a haverjainak. Még pörög kettőt, majd lesöpör és asztalt, ami a leüresebb és felülve, törökülésbe húzza a lábait. Innen is kilóg, nincs ezzel gond, mert iszogatva, dölöngélve énekelget. Hja hát kérem, nemigen ivott idáig, szóval most nagyon jót érez. Egy kicsit elvesztette a kapcsolatot a valósággal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=834175#post834175][b]Theodore B. Marchetti - 2021.07.11. 22:12[/b][/url]

de nagyon ünneplek: ÍGY

Ó itt buli van. Itt mindig buli van? Theo emlékszik még, hogy itt rúgott be annyira, hogy hajnalban arra kelt, hogy majd bepisál és még hánynia is kellett. Azóta nem ivott annyit, de eleget sem, főleg nem vizet. Valahogy azt mindig elfelejti, hogy kellene. Nem baj, így is elég energiája marad, hogy ma, kifejezetten konszolidáltan vonuljon le a tavacskához. Szimpla az ok: melege van és a legtöbb cucca fekete, mindben megdöglik, ez meg ha minden igaz, nem az. Fogalma sincs, honnan van, lehet, hogy úgy húzta be otthon az öregtől vagy bárki mástól, de célnak megfelel. Adná, ha bugyirózsaszín lenne és szívecskés, kifejezetten menne a szemeihez is, na de lényeg a lényeg; itt van. Kedve lett volna szandál és papucs kombinációval igazi suttyónak tűnni, ha már ez egy vursli, de nem talált egy értelmes zoknit sem és papucsa sincs. Deréktől lefelé érdekes látvány, egy láthatóan ollóval kialakított rövidnadrág és bakancs van a lábain, a felemás fűzőkkel. Igencsak nyárias, de mondjuk, jobban is bírja, mint bármi mást. Ebben fogják temetni, szokása mondani és komolyan is gondolja. Mondjuk viking temetést szeretne, de minimum égessék el és szórják ki valahol. Fura erre gondolni, de akinek a nevét és a múltját a halál táncolja, táncolta körbe, annak rettentően átlagos gondolat.
Ahogy az is, hogy neki nem kell se limonádé, se semmi más édes fiszfasz. Egyenesen sörért baktat, ahogy a legnagyobb műanyag pohárban virít, ő már boldog. Nagyot kortyol, ahogy a sörhabot nyalogatja le a szájáról, körbetekint. Mit csináljon itt? Egyen, igyon, majd mulasson? Azt már csak itt hallotta, hogy este buli lesz, nyilván ez sem az ő zenei ízlése lesz, így kénytelen most már rendes koncert után nézni, ha akar valamit. Na majd később! Most ez is jó lesz, majd megint beiszik és felőle lehet mulatós is, eljárja a Kállay-kettőst. Vagy hármast. Valakit majd talál hozzá. Épp fordul megint és iszik, amikor meglát egy ismerős alakot. Mint a vadászkopó, úgy feszül meg és vigyorodik el irdatlan szélesen: semmi jó nem lesz ebből. De az biztos, akarja. Öles léptekkel indul meg a névtelen lány elé, aki meglocsolta és aki miatt sütikrémmel kenegette magát. Milyen jó kis kapcsolat, nem? Beéri, vagyis besettenkedik mögé, majd hangosan szólja el magát:
- Hideg vizet a göndörre! - röhögi el magát, majd beszökken elé. Persze, sörrel nem önti le, azért fizetett, meg akarja inni és smucig. Furcsán néz rá, valami más… ekkor veszi észre a kezében a pórázt és követi lefelé, míg nem, az ott egy nyúl!
- Beszarás! Nemá’! Nyulat?! - de már guggol is le és gügyög egy nyúlnak. Ennek is megártott a napsütés, úgy néz ki. Halál édes komolyan. Harap is? - néz fel rá, totál komolyan gondolva a kérdést.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=834909#post834909][b]Theodore B. Marchetti - 2021.07.27. 19:39[/b][/url]

de nagyon ünneplek: ÍGY

Ezt akkor se hagyhatta volna ki, ha fegyvert fognának rá és az arckifejezés, amelyet válaszul kap, pontosan tökéletes reakció és soha jobbat nem remélne egy ilyen után. Már megérte, még ha ezt a lány nem is így gondolja, sőt, megkockáztatja, lehet éppen valami mocskos bosszút forgat a csinos kis buksijában, de meg kell hagyni, ez érett már és valahol – Teddy logikája szerint – jogos is volt. De ebben nyilván nem tudnának megegyezni. Nem is gond.
- Tökéletesen jól vagyok most már – vigyorog szélesen a másikra, aki vélhetően elméje épségéről érdeklődik, nem pedig arról, hogyan érzi magát. De, ezt a kérdést úgy értelmezi mindenki, ahogy csak akarja. - Aha. Az volt a cél. Kicsit kiugorni a bugyiból… vagyis bocsánat, papucsból – nem akar se alpári lenni – de – és pofátlan se – nagyon de –, így szépít a mondatán, még mindig fülig érő vigyorral. Ha így folytatja, ő lesz az új Joker, meghallgatás sem kell, főleg nem smink. Tök király lenne, egy film és élete végéig nyugiban élne valahol, hangos zenével boldogítva a világot.
De most, a sörre még mindig ügyelve, hogy ki ne löttyenjen, már a nyúl előtt guggol. Puhának néz ki, a fülei nagyok, ujját bele is dugja a bundába, hogy megcirógassa, ha nem ugrál el. Hát ez nagyon király, imádja a szőrös kisállatokat, csak nem való neki.
- A francokat nem, há hülyének nézel? - mordul rá, mert ez nyúl és kész. Ráncolja a homlokát, amint folytatja a mondandóját, grimaszolva néz fel rá. Lassúakat pislog, mint aki éppen agyvérzést is kap közben vagy éppen ledobja az ékszíjat, jó kérdés. Visszanéz a nyúlra, majd a csajra és ezt még párszor megismétli, mielőtt elröhögné magát. Feneke huppan a fűbe, lábait húzza törökülésbe és egy nagyot kortyol a sörből. Igen, van az a film, amiben van egy olyan nyúl meg félnek is tőle, de ez nem az.
- Te át akarsz verni engem – jelenti ki teljes nyugalommal, de ujját elveszi az állat fejétől. Szép csendben húzza vissza, nem, ő nem fél. Így és innen néz fel a csajra. - Ezt csak most találtad ki, tuti. Frankón vágom ám a lényes könyvet, itt a suliban, és ilyen akkor sincs benne, ha beleírom. Szóvaaaal… Mi a nyulad neve? - hangsúlyozza ki, hogy ez egy bolyhos, semmi több. Majd gondol egyet és ismét visszapillant rá. - Amúgy, kérsz sört? Jó hideg – na nem abból, amit iszik, bár ha abból akar inni, azt se bánja. De erre általában a lányok finnyásak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=835133#post835133][b]Theodore B. Marchetti - 2021.08.01. 10:55[/b][/url]

de nagyon ünneplek: ÍGY

Nem hiszi, hogy azt volt a célja ezzel, hogy ráijesztett, mert hát, miért pont itt akarna olyat? Mármint, ki tudja, simán, eleve ott van a víz is, viszont tömeg van és nappal, így nem illik, szóval ja. Vigyora ül ajkain, nulla veszélyérzettel, ha a csajnak húszcentis karma lenne, talán átgondolná a dolgot.
- Nem tudom mit szeretnék. De ha gondolod, majd agyalok módszereken – hogyne, csak arra van szükség. Felrötyög a fenyegetésre, a böjtre, amellyel fenyegeti, ám legyen. Izgalmas lesz az élete egy fokkal, ha arra kell majd ügyelnie, hogy ne kapjon a nyakába egy csajt random, aki megharapja meg püföli.
- Nem tudom garantálni, hogy ezek hallatán nem direkt fogom csinálni. Csak a fejemet ne üsd, mert azt mondják, ennél hülyébb már ne legyek – lapogatja meg a saját fejét finoman, hogy ott bizony sok ész van, vigyázni is kell rá, nem lehet pazarolni. Annyira sok, hogy hamar rájön, nemigen mond igazat ezzel a nyúllal, aki semmit sem rág meg, maximum pár fűszálat. De mint valami macska, úgy akarja a simogatást, így aztán, hacsak ez nem valami halálos csapda, akkor a kis mese bizony közel sem lehet igaz. Tessék, itt a logika, amire ügyelni kell ugyebár.
- Én is mondooom – mind a ketten mondják, de ott eltörik a rettentő hitelesség, és röhög vele. Nem ez lesz a böjt, talán csak a nyúl részéről, aki nehezményezi, hogy a simogatás megszakadt. Nézi, ahogy felé ugrabugrál, majd kezét ejti vissza és ha már minden ujja egyben és a helyén van, akkor cirógatja tovább. Mondjuk pont úgy tudja, hogy a nyulak nemigen barátságosak, inkább fostosak, de tessék, ez is megdől ma.
- Lehet nem kéne elhinnem azt se, amit kérdezel – szemét összeszűkítve figyel fel rá, olyan kemény ahogy nyulat simogat közben, elmehetne papírmaffiózónak, kiskeresztapának menten. A vér megvan hozzá. - Puha Gombóc. Ez a neve? Hát beszarsz – rötyög, mert nagyon bejön neki a név. Találó, mert tényleg puha, tényleg nem harap és cuki is. Gavallérként ajánlja fel az italt, nyüsszen, amikor eltűnik az ujjai közül. Hát nem így gondolta, de hát már mindegy. Kap helyette pórázt és ezzel együtt áll fel.
- És ha beleköptem? - mutat a pohárra, majd nyújtózik egyet. Most akkor Puha Gombócot fogja sétáltatni? Komoly? Hát nagyon kemény lesz. - Ööö… vattacukor – néz balra, néz jobbra, előre, majd végül kapcsol. - De, láttam, arra. Talán meg is mutatom – vigyorodik el, mintha ez alku tárgya  lenne. - Viszont kell szeretnem még egy sört előtte. Az meg arra van – és már indul is el, nyulastól, mindenestől. Hát szomjas, na.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=838018#post838018][b]Theodore B. Marchetti - 2021.10.12. 22:17[/b][/url]

de nagyon ünneplek: ÍGY

- Nincs is tök fejem – tapogatja meg azt, mintha hirtelen a formára lenne panasz. Nincs még Halloween sem, hogy annak kell lennie, jelmeznek nem utolsó dolog persze. Érti azt, hogy mire mondja, így van vigyor az arcán is, miközben leengedi a kezét. - Mást? Arról beszélni sem kell, alap a védelem. Megnyugtatlak, tökéletesen védtem eddig is – kacsintgat felé, mert leesett neki a „poén”, hogy mi az, amire utalt. Tény és való, ösztönös a mozdulat lefelé, amint úgy adódik a helyzet, a fejről azonban sokszor, sokan feledkeznek meg. Nem hazudik, ő is néha, volt pár puklija, mert valahova bevágta mert vagy alacsonyan volt a léc, fal, vagy éppen annyira röhögött, hogy odakoccant. Megesik. Azt meg azért mégse nézi ki a másikból, hogy itt fogja agyoncsapni. Úgy igazából nem, még ha biztos lesz alkalom, ami miatt lenne rá oka. Inkább ismét a nyulat pesztrálja, ha már az kéri a simogatást, még akkor is, ha kicsit majdnem elhitte a mesét és tartott egy pillanatra attól, hogy nem lesznek ujjai. De továbbra is csak puha bundát érint, nem éles fogakat, így el is engedi a témát.
- Ez teljesen érthető – bólogat ismét, mert valóban. Bár neki nincs állatkája, maximum a szobájában  létező pókok, azoknak azonban nem ad nevet, mert hamar eltűnnek és fogalma sincs, hogy ugyan az a pók vagy sem. Gondolkodtak már rajta az okosok, hogy illene megpróbálni azt, hogy hogyan hat rá egy kisállat gondozása, de talán még mindig nem érett meg rá.
- Tényleg? - nem ismeri ezt a szabályt, nem is mondta neki eddig senki. Hümmög párat, majd megvonja a vállát. - A másik felét is kéred? - csücsörít, mintha itt és most, meg úgy egyáltalán, kellene nekik ilyet tenni. Nem arról van szó, hogy nem tenné, dehogynem, őt is ugyan úgy foglalkoztatja ez, mint mást, csak nem gebed bele, ha nincs vagy nem sikerül. Érti ő, hogy sokak életcélja ilyenkor meg később is egy kapcsolat, anélkül hasztalanok és miegymás, de az az ő bajuk. Megvan úgy is, hogy nem lóg senki a szájában.
- Ezen ne múljon – már fel is pattan, mint a keresztapa, a nyuszi az egyik kezében pihen és dönt, merre indul. Na nem arra, amerre a csaj szeretné, annyi szent. Ennek hangot is ad, mintha azonban süket lenne, úgy menetel tovább. Eldöntötte, akkor menni kell, a fehérnép meg úgy tiltakozik, mintha a fogát húznák éppen. Komolyan! Fúj egyet, megáll, amint végül a karját is megfogja és felé fordul.
- Ééén nem szórakozom, hát az előbb azt mondtad, hogy menjünk már – és ez se jó neki. Nők. Ki érti ezt? Ő nem. [/]- Az már a te söröd, nem? Annyira elvetted és iszod itt, mint valami nagyasszony. Ne sírj, hát két lépés nézd meg – azzal szabad kezével mutogat, majd tér vissza a nyuszi simogatásához, amit menet közben tett meg. Nagyon jól nézhet ki, pont egy ilyen puha valami illik hozzá. - Kibírod azt a két percet? Aztán felőlem öt vattaszart is vehetsz, na? Sőt. Én veszek neked ekkorát – mutatja mekkora az, majd gyorsan beslisszan a sorba, ahol a sörre várnak. Lehet nem két perc lesz, ajaj. De ameddig nem ugrál a fején...