A falu határa után kell még sétálni egy keveset, hogy az ember elérjen ide, de határozottan megéri. Mindenütt fák találhatók a tó közelében, festői sétálóhellyé változtatva a környéket. A parkban elszórva padok találhatóak, amelyek télen is melegek és hívogatóak a rájuk szórt bűbájoknak köszönhetően. A kellemes környezet tökéletesen alkalmas, ha olvasni, pihenni vagy beszélgetni szeretne az ember. A tavacska körülbelül olyan negyven perces sétával körbeérhető, attól függően, az adott ember sétatempója mennyire kényelmes. Éjjel apró fénypontok segítik a tájékozódást az erre járóknak igazán romantikussá változtatva a környezetet. A víz hirtelen mélyül, de bizonyos helyeken alkalmas a strandolásra, itt gyakran látni a nyáron pancsoló diákokat is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=781254#post781254][b]Bánki Barnabás - 2019.11.18. 23:04[/b][/url]

Carolina
Psszt.

Kissé megilletődve veszi a kézfogást, de az ital által nyert bátorságnak köszönhetően, eszében sincsen elereszteni a nőt. Hogy is ne, aztán megint hosszú évek múlva futnak egymásba újra. Szó sem lehet erről, meg szerencsére munkahelyüknek köszönhetően is lehetetlen küldetés lenne.
Követi a szőke minden lépését és valahol félúton tudatosul benne, hogy bizony éppen odatartanak, ahova ő is irányította volna a sétát, ha rajta múlik. Ez a hely napközben is a béke szigete, ilyenkor pedig főleg annak nevezhető. Érdekesnek tartja, hogy a nővel ennyire egyre gondoltak, s újfent nagyon bántja, hogy annak idején nem volt lehetőségük jobban megismerkedni.
Ahogy a puha, aprócska kéz kicsúszik az övéből, rögtön hiányolni kezdi, pedig tudja, hogy nincs joga. Mégis, mint egy elárvult kiskutya úgy néz Ophelia után, aki a stégen állva még szebbnek tűnik, mint eddig. A Hold fényének játéka a vízen, az állatok halk moraja, mind olyan környezetet varázsolnak köréjük, mely még Barnabást is megihleti.
Nem szól semmit, csak egy mosoly kúszik arcára, melyet ma még biztosan nem láthatott a nő. Tulajdonképpen, talán az elmúlt években senkinek sem volt hozzá szerencséje. Lassan, ám mégis határozottan indul el Ofi felé, s mikor odaér hozzá, bal kezének mutatóujját a nő álla alá csúsztatja, hogy egy enyhe nyomás segítségével arra kényszerítse, hogy megemelje a fejét. Szavak helyett most cselekedettel kommunikál, ha a nő nem tolja el, akkor közelebb hajol hozzá és ajkait egy bátortalan, puhatolózó csókra invitálja.
- Ne haragudj, de ahogy itt álltál.. - lép el végül szabadkozva, a rövid ám számára annál jelentősebb pillanatból. - Megbabonáztál - fejezi be mondatát, majd egyet lép hátra és tekintetét a vízre tereli.
- Én is ide akartalak hozni - sandít le végül a másikra. Ezt a helyet annak idején id szerette és nagyon örül annak, hogy a felgyorsult mugli világ ellenére bizony vannak még ilyen csodák az ő világunkban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=781266#post781266][b]Bánki Barnabás - 2019.11.19. 13:16[/b][/url]

Carolina
Mostezmi!?

Most nincsenek virágok, nincs napsugár, a fák már levetették díszes koronájukat, s az éj leple alatt, takarót képeznek a föld felett, melyen lépkedve szinte nesztelen képes megközelíteni a nőt. Ám a fából készített stég minden rezdülése elárulja, hirtelenjében úgy érzi magát, mint egy elefánt a porcelán boltban. Mikor elindult, céltalan tette. De ahogy egyre közeledett, ahogy a nő sziluettjéből egyre többet tudott beazonosítani, elkapta egy érzés, amolyan most vagy soha féle.
Ezért meri megtenni azt, amire talán egyikük sem számított, főleg nem egy órával, vagy többel ezelőtt. Ám nem húzza hosszan, éppen csak megízleli a bormámoros ajkakat, aztán elválik tőlük, hogy kissé zavarban távolodjon el.
Mikor a nő közelebb lép, elméje kicsiny részében felvillan, hogy talán távolodnia kellene, mégsem teszi. Csak ott áll, egy pillanatra tekintete elkalandozik a messzeségbe, de amint meghallja újra a szőkeség hangját, minden figyelme ismét ráterelődik.
Valóban.
Ophelia nem csak messziről igéző, hanem valami különös aura lengi körül akkor is, mikor éppen csak egy hajszálnyira van az embertől. Barnabás visszagondol arra, hogy mikor rájött a pubban, hogy csak ketten lesznek, legszívesebben hazáig nyargalt volna, s egy elfojtott mosollyal nyugtázza magában, hogy milyen jó, hogy nem volt nála nyúlcipő.
– Azért biztos meglett volna annak is a varázsa, ha csapatépítésként az asztal alá isszuk magunkat – vicceli el a helyzetet, miközben leereszkedik a nő mellé. – Meg gondolj bele, ha valaki annyira elázott volna, simán lehetett volna egész tanévben ezzel cinkelni – folytatja tovább a gondolatmenetet és halkan felnevet. Igaz kinőttek már ebből, elvileg, de biztosan nem hagyta volna ki, hogy ugrassa mondjuk Ofit vagy Emet, ha valami ultrakínos dolgot csinálnak az alkohol miatt.
– Sokat voltam itt, mikor idejártam, ide menekültem az őrült rajongók elől, tudod… - vált témát, de azért megmarad annál, hogy viccesebbre vegye a figurát. Közben pedig arra gondol, hogy nem az számít, hogy egy hatalmas óceán partján gyönyörködsz a naplementében, vagy lopott perceidben egy pici tó kacsáit nézed. Csak az számít, ül-e melletted valaki. Szerencsésnek érzi magát, hogy Ophelia megtisztelte azzal, hogy az őszi hideg ellenére itt ücsörög vele. Csak nem tud igazán mit kezdeni ezzel a pillanattal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=781274#post781274][b]Bánki Barnabás - 2019.11.19. 16:54[/b][/url]

Carolina
Örülök, hogy te se érted.

- Nézzél már rám, szerinted csak részegen jutok el abba az állapotba, hogy asztalon táncoljak és énekeljek? - rázza meg fejét hitetlenkedve. Hát csak vissza kell gondolni a találkozójuk első pillanataira, amikor totál hülyét csinált magából. Arra alapozva is lehet tudni, hogy Barnabás bármikor kapható valamire, amivel hülyét csinálhat magából. Bármikor.
- Mintha tört szúrnál a szívembe, mikor így hívsz - oda is kap az említett testrészéhez és minden színészi tudását bevetve, prezentálja, hogy mennyire nem szép dolog felhasználni ellene ezt a nevet. Sokkal jobban élvezi, mikor a nő teljes nevét mondja, van benne valami különös dallam egy kevéske sejtelemmel. Imádja.
- Most, ugye csak szivatsz? - Ő ezt csak viccnek szánta, ugyan ki elől menekült volna? Sose érezte magát akkora májernek, hogy egyáltalán legyen olyan nő, akit érdekel. Erre tessék. Ennyi idő után kell megtudja, hogy voltak az iskola falain belül olyan elvetemült némberek, akik akár még fanklubbot is képesek voltak alapítani? Vissza kell mennie az időben, mondjuk úgy azonnal..
- Oph.. Carolina - fordítja fejét a mellette lévő nőre, aki úgy néz ki ebben a pózban, mintha éppen a Hold fényében sütettné magát.. - Gyakorlatilag attól a pillanattól fogva zavarba vagyok, hogy odaértem a pubba és megláttalak.. - nevet fel halkan. Hogyne lenne abban, hiszen szinte látta maga előtt, ahogy a nő kígyóként - haha- bekebelezi és összeroppantja. Ezzel ellentétben meg itt ücsörögnek a stégen és még az is kiderült, hogy Ophelia nem csak jó fej, de az egyik kedvenc helyük is közös.
- Igazából, kellemeset csalódtam - közli egyszerűen a tényt, amit biztos, hogy magyaráznia kell majd a nőnek, de áll elébe. Legalább nem némaságba burkolózva fognak ücsörögni egymás mellett, mint két szerencsétlen tinédzser, akiknek fogalma sincsen, mit kezdjenek egymással.
- Nem fázol? - nem örülne neki, ha a nő miatta fel avagy megfázna. Sajnálatos mód, a húsleves készítésében nem jeleskedik, így nem tudna segítséget nyújtani a gyógyulásban.. Legalábbis így biztosan nem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=781293#post781293][b]Bánki Barnabás - 2019.11.19. 21:43[/b][/url]

Carolina
Csak kiderül.

– Azt hittem minimum alapítótag voltál – nevet fel szemtelenül. Valahogy nem tudja ezt az egészet elképzelni. Sosem érezte azt, hogy népszerű lenne. Soha nem járt úgy az iskola falai között, mint a legnagyobb vagányok. Ő mindig egyszerű lélek volt, néha talán túlságosan is egyszerű, azért lett ennyire esetlen.
– Hát simán kinéztem volna belőled, igen – mit hazudjon? Eddig sem titkolta a nő előtt, hogy volt benne némi félsz, izgatottság és zavartság. Hát most még kerekperec ki is mondja, mert úgy gondolja, hogy Ophelia ez jót fog nevetni ezen. – Tudod olyan végzetasszonya típus vagy, így elsőre – talán nem kellene ezt mondania, de nem igazán gondolkozik. A nő kérdezett, Barnabásból meg csak úgy jönnek a szavak, melyeknek csak remélni tudja, hogy nincsen súlya. Csalódott. De kellemesen, ahogy már mondta. Örül, hogy így lett, talán túlságosan is.
– Óóó – a nő bújása meglepi. Ő arra gondolta, hogy kabátját kölcsönadja, aztán rendben lesznek. De nem. A szőkeség bújik hozzá, mint egy kiscica, Barnabás meg csak ül ott, mint valami gyökér. Aztán, hogy mégse legyen annyira béna ez a jelent, esetlenül átkarolja a nőt és ha van még közöttük némi hely, akkor azt megszünteti.
– Szerintem veled kivételt tettem volna – szólal meg végül pár percnyi néma ölelkezés után. – Nem tudtam volna arra koncentrálni, hogy tanuljunk – szája mosolyra görbül, bár arcát nem fordítja a szőkeség felé, hanem a tó vizét fürkészi. Akkor nagyon haragudott a háztársára, mert kérésre is megértette volna, hogy ne találkozzon Opheliával. Ám kezdi érteni, hogy miért is kapta azt a mérget.. A sors nem akarta, hogy akkor a könyvtárba menjen, mert tudta, hogy most sokkal életbevágóbb kettejük találkozása.. Legalábbis szeretné ezt hinni ebben a pillanatban.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=781299#post781299][b]Bánki Barnabás - 2019.11.19. 22:25[/b][/url]

Carolina
Rajtad áll.

Szóval csak eljut addig, hogy megtegye a kezdő lépést. Átöleli. Magához húzza, persze csak finoman, nehogy véletlenül összetörje – nem mintha képes lenne rá. – Úgy vigyáz a nőre, mint egy törékeny kis porcelánbabára, akihez csak akkor lehet hozzáérni, ha előtte aláírtál milliónyi papírt, melyben felelősséget vállalsz mindenért, ami történhet vele, míg a vigyázol rá.
Ophelia bája, szavai és természete úgy kebelezte be Bánkit az este folyamán, hogy a férfi ezt észre sem vette. Mikor elindult otthonról, aligha számított arra, hogy itt fog ücsörögni a szőkeség mellett, de talán még legmerészebb álmaiban sem tett volna erre egy büdöskanyit se.
Jól érzi magát. Furcsa melegség járja át egész testét már csak attól is, hogy érzi a nő parfümének illatát. Ez most kell neki. Nagyon. S annyira igyekszik nem elrontani, próbál jó gyerek lenni, hogy félő éppen ezzel fog valami végzetes hibát elkövetni.
– Miért régen aranyos, copfos kislány voltál, rózsaszín tüllszoknyában? – kérdezi mosolyogva. Simán el tudná képzelni, ahogy a kis Ophelia futkos itt a tó körül. Természetesen valami fiúcskát kergetve, aki éppen nem engedelmeskedett neki.
– Nem tudom – elsőre ez jut eszébe.. Tényleg nem tudja, hiszen akkor sem volt egy macsó, csajozógép. – Szerintem hagytam volna, hogy te vedd kezedbe a dolgokat – tör ki belőle a nevetés végül, nem is figyelve arra, hogy azért ez eléggé kétértelmű mondatra sikeredett. Szegény feje, azt se tudja hol áll és a nő egyáltalán nincsen segítségére abban, hogy összeszedje magát. Közel van, a haját birizgálja, így néz rá. Hős Rómeónk pedig mindjárt elájul és nem csak azért, hogy így vegye rá a nőt arra, hogy szájon át lélegeztesse.
- Szóval itt inkább az a kérdés, hogy Te mit csináltál volna kedves Carolina - néz a nőre immár úgy, hogy testét amennyire tudja felé fordítja, ügyelve arra, hogy valamely ponton biztos, hogy továbbra is érintkezzenek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=781324#post781324][b]Bánki Barnabás - 2019.11.20. 14:47[/b][/url]

Carolina
NE utálj.

- Ő, sehogy? - már kezd beletörődni abba, hogy ezt így rendelte el neki a sors. - Tulajdonképpen, ha belegondolok, eddig se én szedtem fel a csajokat - körülbelül kettő kapcsolatnak nevezhető valamilyen volt az évek folyamán. Igaz hosszan tartottak, de ha visszaemlékszik rájuk, mindkettő eléggé komolytalan volt. Még jó, hogy nem volt túlságosan bolond és nem hagyta magát úgy behálózni, amiből soha nem szabadult volna.
Kalandba is akkor keveredett, ha a csaj elég bátor és rámenős volt. De azt nem tudja, hogy miért alakult ki így az élete. Férfi példák voltak előtte bőven, s nem a töketlen fajták. Ő meg mégis ilyen kis szerencsétlen lett.
- Szóval, végre lett volna valaki, aki miatt nem a tanulást helyezem előtérbe és erre csak néztük volna egymást? Ez igen - nevet fel ismételten. Ez simán el tudja képzelni, magáról főleg, a nőnek meg elhiszi, hogy volt valaha ő is szerény és bátortalan hercegnő. - Hiába nem történt meg, simán beleillik az életutamba - néz le mosolyogva a nőre. Mivel Ophelia elég közel merészkedett már hozzá, így jobbját megemelve könnyedén eléri arcát, amit finoman megcirógat. Ennek köszönhetően érzékeli, hogy a hűvös levegőnek köszönhetően a nő pofija sem a legmelegebb. Így hát megtöri a kialakult helyzetet, amolyan Bánkisan.
- Gyere, hazakísérlek - búgja halk, kissé rekedtes hangon a szavakat, egészen közel a nő ajkaihoz. De nem csókolja meg, csupán vágyakozva felsóhajt, s lassan megmozdul.
Bánki úriember, Bánki nem nyomul, Bánki egy gyökér.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=849121#post849121][b]Bánki Barnabás - 2022.07.12. 21:33[/b][/url]

Anna

– Na Annie, van itt alma, répa, lucerna meg mit tudom én mivel tömöd még azt a szerencsétlen nyulat. Neked hoztam a kedvenc pizzád, meg magamnak is egyet. Friss levegőn vagyunk, nincsen körülöttünk zaj, át tudjuk beszélni az órát, megnézzük a dolgozatot és közben én igyekszem nem kiabálni, jó? - néz a nőre, miközben kiteríti a plédet, amire letehetik a hátsójukat.
– De van a kosárban kávé meg üdítő is, meg gyümölcs nekünk is. Látod, igyekszem - megígérte, hogy rajta lesz az ügyön, csak kapjon teret meg időt. Kapott és gondolta, hogy itt az ideje egy kicsit kilépni a szabadba.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=849123#post849123][b]Bánki Barnabás - 2022.07.12. 21:38[/b][/url]

Anna

Nem teszi hozzá, hogy kiabálni végül is azért szokott, mert Annie olyan hülyeségeket produkál, amire másképpen lehetetlen reagálni. Csak mosolyog és mélyen szívja magába a friss levegőt.
– Öhm, te most miről beszélsz? - néz kissé meglepődve a másikra. Gyakori eset, hogy elveszik az Annie által megosztott rengeteg információban. - Kiknek akarsz te csapatépítőt meg ismerkedést? - kutat az elméje mélyén, hogy megtalálja erre a választ, de hiába.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=849125#post849125][b]Bánki Barnabás - 2022.07.12. 21:41[/b][/url]

Anna

– Miért beszélnék a tanév közepén a jövő évről? - neveti el magát zavartan. - Amúgy is, mondtam neked, hogy én nem a kicsiket szeretném, hanem a nagyokat, tehát nekik aligha kell ismerkedős játék - bár még nem tett az ügyért, de majd lassacskán bedobja Keserűnek, meg a két harmadikosnak, hogy adják már neki az osztályukat.
– Az órád Annie, az órád - emeli egy sóhaj kíséretében tekintetét az égre. - Megint azt hallottad csak meg, hogy piknik, igaz? - szelektív hallású a nő ezt már többször is észrevette, de mondjuk melyik nőci nem? Mindig csak azt hallják meg, ami nekik a lényeg, vagy ami éppen a sértőbb, lehet választani.
– Na, akkor nézzük. Dolgozatot is hoztad végül vagy azt nem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=849127#post849127][b]Bánki Barnabás - 2022.07.12. 21:42[/b][/url]

Anna

– Könyörgöm, ne is tegyél ilyet, mert ki tudja hány év börtönt kapsz ezért - ne emeld fel a hangod, ne emeld fel a hangod. Annienek olyan elképzelései vannak néha, hogy Barnabás mikor meghallja őket, nem mindig tudja, hogyan kellene reagálni. Még, hogy gyerek zaklatás.. Az kéne nekik.
– Jól van, majd megbeszéljük ezt akkor, mikor  aktuális lesz - nem rossz ötlet ez. Annie így is tökéletesen ismeri már a rigolyáit, illetve nem kellene másokhoz, csak is hozzá alkalmazni. Tuti bedobja ezt Keserűnek majd.
– Tudom, hogy mennyire vagy zabagép, szóval egyél csak - nem először találkoznak, így nem lepődne meg azon, hogy Annie mennyit tud enni. Hát nem véletlenül hozott ennyi mindent, még azt is látta maga előtt, hogy a nő rámegy a nyuszi kajákra, ezért hozott azokból kicsit többet.
– Lelkes vagy, reméljük, hogy nem kopik ki belőled - nyúl mosolyogva a mappáért és kiveszi belőle a jövő heti terveket, hogy gyorsan átfussa azokat. - Sokkal jobb, mint a legelső. Rájöttél, hogy kell ezeket írni - néz fel az egyik papír mögül a másikra. - Ügyes vagy.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=849129#post849129][b]Bánki Barnabás - 2022.07.12. 21:44[/b][/url]

Anna  

Úgy tesz, mintha nem is hallotta volna azt a bizonyos szót. Nem akad fent, nem veszi magára, csak egy mosoly kíséretében nyitja ki saját pizzás dobozát és neki áll ő is falatozni, míg Annie szavait hallva, majdnem a torkán akad a falat.
– Nem akarlak elkeseríteni, de ha saját osztályod lesz, akkor is többet papírozol, mint tanítasz - kifejezetten utálja ezt a részt, de sajnos ez van. Mindent le kell írni, hiányzás, jegyek, kirándulás, sport, stb. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne ezek nélkül.
– Mi az, hogy téged talált el? - tesz le mindent egyből és aggódva néz a másikra. - Mégis hol talált el? És mi az atyaúristen miatt voltál te bent másik pedagógus nélkül? Kinek az óráján voltál? - mit fog ezért kapni, aki helyett ott volt. Mi az, hogy egyedül van bent? Még tanul, kell, hogy valaki ott legyen vele, nem számít, ha tanár hiány van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=849131#post849131][b]Bánki Barnabás - 2022.07.12. 21:47[/b][/url]

Anna

– Hát, hogyne - neveti el magát a titkár szó hallatán. Mintha csak Bercel lenne itt, ő is folyamatosan tolja neki ezt a témát.
– Mi a fenének ugrottál közéjük? - teszi fel kissé mérgesen a kérdést. Mikor Annie a felső felhúzás opciót említi, Barnabás félre pillant egyet, majd a fejét rázza meg. - Nem fogom fényes nappal, közterületen a ruhádat le vagy felhúzogatni - neveti el magát kissé zavartan. Még csak az kellene, biztos, hogy pont akkor jönne valaki, hogy aztán mire hazaérnek már az egész környék erről csacsogjon, nyilván kissé elferdítve a sztorit.
– Hát persze, hogy Zorka - csattan fel váratlanul, majd tekintetét az égre emeli. - Még a kérdés is tök felesleges volt, hát csak ő lehet ennyire ostoba - mérge nem csak a szöszinek, Anninek is szól. Ezek ketten tönkre teszik az idegrendszerét. - Remélem legalább annyi eszetek volt, hogy jegyzőkönyv készült belőle, illetve szóltatok Keserűnek, ha már nekem nem tettétek… - érti ő, hogy véletlen volt, de ez akkor sem játék. Nagyon reméli, hogy a két nőnek legalább ennyi volt a fejében, bár tudja jól a választ. Nem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=849133#post849133][b]Bánki Barnabás - 2022.07.12. 21:50[/b][/url]

Anna

– Ösztönből - ismétli meg a szót hitetlenkedve. - Mondjuk ösztönből, törékeny nőként, nem közé ugrok bárkiknek, hanem fogom azt a kurva pálcát és használom az okos fejemben lévő több tucatnyi varázslat egyikét, nem? - iszonyat mérges ezt pedig leginkább a száját elhagyó káromkodásból tudatja az, aki igazán ismeri.
–  Legközelebb? Jó, hogy nem tartunk nekik egy ilyen kurzust, "Bassz le egyet a tanárnak" címmel - hiába a szöveg, hogy nem Zorka a hibás, mit sem ér. Mindkét nőre ugyanannyira mérges, de lassan már saját magára is, hogy odaengedte a szőke mellé Anniet.
– Teszek Peti szüleire. Nehogy már a kis taknyost védjük - s lám, Barnabás száját olyan hagyja el, melyet soha nem gondolt volna. Ő neki nem volt rossz szava eddig egy gyerekre se, de most, mintha csak vérszemet kapott volna. - Jelentenetek kellett volna azt, hogy mi történt és akkor nem lenne ez az egész elrontva - mutat a plédre, a kosárra, mindenre, ami itt van. - Értem én, hogy a húgomnak nincsen esze, hát szőke, meg tudjuk milyen, de hogy neked sincs, ez számomra újdonság..

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=849135#post849135][b]Bánki Barnabás - 2022.07.12. 21:52[/b][/url]

Anna

– Csak annyit kérek, ha véletlenül legközelebb ilyen lesz, ha már az a buta húgom nem tud gondolkodni, te legalább használd az eszed - talán ez nem nagy kérés. Szerencsére nem lett belőle nagyobb baj, de az biztos, hogy most már lesz következménye a dolognak, így, hogy tudomására jutott.
– Jól vagy egyébként? Nem fáj? - néz aggódva a másikra. - Sajnálom, hogy nem voltam aznap, de ezentúl nem mész máshoz órára, mert nem akarom, hogy károd legyen belőle - el kellett ugrania és így Annie nem vele volt. Mérges magára is, hiszen bőven adhatott volna neki szabadnapot, de azt gondolta, hogy más keze alatt is tanulhat valamit a nő. Hát, ha mást nem azt biztosan, hogy ne hallgasson el ilyeneket előle. – Kár lenne a pizzákért és a jó időért, maradjunk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=849137#post849137][b]Bánki Barnabás - 2022.07.12. 21:53[/b][/url]

Anna

Nem tudja meghatni, hogy milyen Zorkának a dolog. Nem azért, mert ne tudná, hogy szar a helyzet, hanem azért mert Annie szenvedte kárát. A szőkeség örüljön, hogy a testvéréhez jutott el a hír, mert más lehet, hogy már indulna is elővenni őt.
Zavartan pislog a kapott puszi után. Nem is tudja, hogy mit kellene reagálnia rá, így inkább csak magához veszi megint a papírokat.
– Jól van, ezek nagyon jók. Menni fog ez - teszi le őket némi hallgatás után, aztán ő is újra enni kezd.
– El sem hiszem, hogy ez a nyúl életben van még - és nem arra gondol, hogy meddig kéne élnie egy ilyen állatnak, hanem arra, hogy Annie életben tudta tartani.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=849139#post849139][b]Bánki Barnabás - 2022.07.12. 21:55[/b][/url]

Anna

– Túlélő kis dög - néz az említett szőrpamacsra, s félszegen elmosolyodik. Emlékszik, mikor néhány éve vette, akkor kb öt percet adott neki az életre, hát rendesen rácáfolt.
– Eljössz velem valamikor a Menedékházba? Szeretném megmutatni, hogy mi lett abból, aminek az ötletét elsőként veled osztottam meg - nem lehet soha elég hálás azért, mert a nő, akkor nem azt mondta, hogy bolond, hanem végig hallgatta, bátorította és még segítette is. Bár Barnabásnak kellett némi idő míg tényleg belevágott, de ha már megvalósult, akkor szeretné, ha Annie látná.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=409&post=849141#post849141][b]Bánki Barnabás - 2022.07.12. 22:01[/b][/url]

Anna

– Ó Bercel már elvette, ne aggódj - neveti el magát. Hát, amikor a taknyos ottjárt mindent is felforgatott és még ő is bocsánatot kért azért, hogy megzavarta a békéjét. Úgy tűnik ezeknek ez a mániája, csak tudná, hogy miért. Jól van, hát látni lehet, nincs most gond. Helyreállt és tényleg igyekszik. - Tényleg szívesen megmutatnám neked, sokat segítettél benne - úgy érzi, hogy fontos ezt kimondania. Bár nem reagálja le, de érzékeli, hogy Annienek az is nagy szó, hogy meghívta, hát tudja csak a nő, hogy neki is köszönhető az egész.
- Nem igazán hagyott nyugodni és úgy gondolom, hogy a helynek is köszönhető, hogy lassan visszatalálok magamhoz - meg persze még rengeteg dolognak, de ez a hely minden képzeletét felülmúlta és ahogy mondják, a békéje van ott. Ezt nem tudja elvitatni. Ha elege van, odamegy, nem akar ú egyedül lenni, hanem ott akar lenni és tenni valami hasznosat. Ha már egyetlen egy gyerek lesz, aki miatta jobb élethez jut, ő boldog lesz élete végéig.