32. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek:

Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa
Kis tavacska - Krushnic Dimitri hozzászólásai (16 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Krushnic Dimitri
Egyetemi tanár, Független prefektus, Vendégelőadó, Szavazásfelelős


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 210
Összes hsz: 2826
Írta: 2018. február 15. 18:12 | Link

Keve PókIca Peter Parker The Amazing Spider-Man | külcsín | Farsang


Ahogy meghallottam, hogy lesz farsangozás a faluban, rögtön tudtam, hogy nekem ott a helyem. Persze, bárki joggal kérdezhetné, hogy mégis miért, elvégre semmilyen kapacitásban nem vagyok-voltam bagolyköves, ez meg nagyrészt nekik szól, meg a többi környékbeli gyereknek - de nem kérdezett senki ilyet, s ha tette is volna, valószínűleg annyira nem értékelte volna a válaszom.
Reneszánsz szuperhősök? Sok álmatlan éjszakát töltöttem el azóta ezzel az oximoronnal. Reneszánsz Batman? Gyakorlatilag csak egy szupergazdag arisztokrata szifilisszel, de az összes modern mugli kütyű nélkül. Együtt járhatnak Tony Starkkal piócázásra, mintha az segítene valamit is rajtuk.
Végül a másik megközelítést választottam, a reneszánsz jelzőre téve a hangsúlyt. Hamar kigyúlt a körte és körülbelül tíz percen belül már kész is voltam mindennel.
Kevével azt beszéltük meg, hogy hát elmegyünk, ott leszünk és valahogy találkozunk. Szeretem az ilyen ad-hoc jellegű találkozásokat.

A nagy napon felöltöttem díszes kosztümömet - vagyis feltettem a fejemre egy vízfestékkel aranyra befestett, csálé koronát, és egy anyukám által kézzel hímzett pokrócot borítottam a vállamra, összefogtam az egészet elől egy biztostűvel s voilá. Kilibbentem az ajtón.

Megérkezve a tett színhelyére, egyesek ferde pillantásokkal méltattak, bár ezt csak a tudatom perifériáján enyhén vibráló vészjelző sugallta, de nem nyilvánítottam neki túl nagy figyelmet. Az a vészjelző néha a Richter-skálát is mozgásba indítja s olyankor se nagyon szoktam törődni vele. Csak ha túllépi az ötöst, akkor érdemes bármit is kezdeni vele.
Most ez semmi. Hisz annyira nem is lehetek furcsa. Farsang van! Persze, hogy egyesek szabadabban értelmezik a tematikát. Nehogy már mindenki Pókembernek legyen beöltözve, mint ez az ipse is itt mellettem, mit jön ilyen közel, héé, szállj le rólam, pókica.
- Akkor tartsd máskor magad alatt - csípőre teszem a kezem, királyi pózba vágva magam. Ahogy jobban megnézem ellenfelemet, hirtelen olyan ismerősnek tűnik… Ó hát persze.
- Örülök, hogy ilyen ügyesen megtalálták egymást a lábaink. De mondjad csak, mit bámultál annyira? - lépek mellé, hogy jobban lássam, amit látni kell.
Szál megtekintése

Krushnic Dimitri
Egyetemi tanár, Független prefektus, Vendégelőadó, Szavazásfelelős


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 210
Összes hsz: 2826
Írta: 2018. február 26. 14:17 | Link

Keve PókIca Peter Parker The Amazing Spider-Man | külcsín | Farsang


Igazából lehet, hogy egy melegebb öltözettel jobban jártam volna. Elvégre ezek a királyok elég betegesek voltak, biztos folyton fáztak, mint anyám. Meg mint most én. Jobban összehúzom magamon a köpenyt és szétnézek, hogy lehet-e valami forró innivalót találni. Mondjuk lángnyelv whiskyt. Széles vigyorral kinézem magamnak az egyik közeli pultot, de még nem indulok meg felé.
- A lábaknak lehet van valami hatodik érzékük - mélázok el, bólogatva. Tényleg vicces, ahogy sikerült egymásra tapodni anélkül, hogy különösen próbáltuk volna megtalálni a másikat. Biztos az a titok! Nem szabad próbálkozni, s akkor sikerül. Zseniális vagyok.
- Mindenképp - lelkesen rá is mutatok a bódéra, ahol jóféle portékát lehet kapni kicsi csinos pohárkákban. Megindulok keresztül a tömegen, mindvégig igyekezve nagyon arisztokrata mozdulatokkal vonulni. Eléggé nehezen megy, mert folyton egy Batman vagy egy Superman áll be a képembe. Mindenki ennyire odavan a mugli képregényekért? Jó, én is, de az most mindegy. Nem lehet mindenki XIV. Lajos, ez igaz. Abból csak egy van! És azt az egyet se lehet felismerni. Kellett volna egy névcédulát tűzzek a köpenyemre.
- Szolga! - szólok rá királyian a felszolgáló lányra, aki ettől ijedten pislog ki rám a pult mögül. - Két lángnyelv whiskyt, de a legjobb fajtából! - Fogalmam sincs, hogy nekik hány fajta lángnyelv whiskyjük van, de jobb biztosra menni. Egy uralkodói torkot nem lehet csak úgy bármivel felperzselni.

Szál megtekintése

Krushnic Dimitri
Egyetemi tanár, Független prefektus, Vendégelőadó, Szavazásfelelős


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 210
Összes hsz: 2826
Írta: 2018. március 12. 22:03 | Link

Keve PókIca Peter Parker The Amazing Spider-Man | külcsín | Farsang


Lenézek a lábára, aztán fel rá vigyorogva. Igen, a lábaink külön jelmezként kéne induljanak. Tuti nyernének. Már ha valaha eltudnánk ezt magyarázni a pórnép szintjén is. Túl zseniálisak vagyunk, ez a helyzet.
Tudom, hogy ez a tanár-diák együtt iszik-nóta nem cseng annyira szépen sok fül számára, de a fiú nagykorú, eltudja dönteni, mit csinál. Engem meg legfeljebb megejnyebejnyéznek, az meg nem érdekel. Egyébként is, jelmezben vagyunk! Biztos nem ismernek fel. Főleg engem. A farsang meg a halloween a kedvenc ünnepeim, ilyenkor bárki lehetsz. És ki mondhatná meg, hogy nem ünnepelhet együtt Pókember a Napkirállyal? Hol itt a probléma?
A pultnál ácsorogva nézelődünk, mármint én úgy szanaszét, Keve meg hol a tömeget, hol a kiszolgálólányt bámulja.
- Öhm... varázslattal? - tippelek a kérdésére. Nem is tudom, miből gondolom, hisz ez annyira elképzelhetetlen. Varázslat? Pff, hagyjuk már. Széles vigyorral fordulok vissza a pulthoz, amin megjelentek a poharaink a kissé ijesztő külsejű nedűvel. Biccentve a lánynak leteszem a pénzt a pultra - sajnos nem sikerült kora-XVIII. századi Lajos-aranyat kerítenem, úgyhogy ilyen gyatra modern érméket szórok le elé.
- Egészségünkre! - emelem Keve felé a poharam, s egy pillanatra elgondolkodok. Vajon mit mondtak a francia királyok ilyenkor? Éljen a haza? Éljek én? - Az állam én vagyok! - vágom ki végül a rohadtul találó pohárköszöntőt.
Szál megtekintése

Krushnic Dimitri
Egyetemi tanár, Független prefektus, Vendégelőadó, Szavazásfelelős


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 210
Összes hsz: 2826
Írta: 2018. március 21. 20:22 | Link

Keve PókIca Peter Parker The Amazing Spider-Man | külcsín | Farsang


Ahogy elnézem a fiút, engem inkább csak gyertyatartónak hívott ide. Nekem ez soha nem ment. Mármint tudok én flörtölni, de csak akkor, ha nem gondolom komolyan. Ha tényleg tetszik valaki, akkor egy idióta segg leszek, aki kb egy ötéves ovis szintjén mutatja ki az érzelmeit. Hajhúzás, nyelvöltés, duzzogás, piszkálás. Valamiért nincs magánéletem.
- Komolyan? - nézek rá kicsit hitetlenkedve. - Megtudjuk változtatni a külsőnket, vissza tudjuk növelni a csontjainkat, egy pillanat alatt áttudjuk helyezni magunkat máshova - de te egy kastélyon akadsz ki? - röhögve megrázom a fejem. Szerintem ez a minimum. Ahhoz képest nem is láttam még sok furcsaságot, inkább diákok meg muglik közt mozgok, ők meg nem épp a menő varázsképességeikről híresek, főleg nem az utóbbiak. - Sárkányok és óriások élnek köztünk, sárkányok!! - teljesen kiakadva megrázom a vállait, hogy jól nyomatékosítsam benne a helyzet súlyosságát. Emlékszem a mugli származású csoporttársaim fejére, amikor először láttak hippogrifet, vagy amikor először ültek seprűn. Nem azért emlékszem rá ilyen jól, mert egy zseni vagyok, hanem mert mindig mindenkinek ugyanolyan feje van. Az a döbbent-csodálkozó arc, azok az áhitatos szemek, az az Ó-száj. Mindig.
 
Én nem szeretem kortyolgatni a dolgokat, gyorsan ledöntöm a poharam tartalmát, aztán próbálom visszatuszkolni a könnyeimet és nem megfulladni a feltörő köhögéstől. Nem tűnhetek puhánynak ennyi tinédzser között.
- Mi? - hörgöm félig megfulladva, lila fejjel. - Ne mondd, hogy nem szerveztek illegális bulikat az egyetemen. Nem kell tenni a szépet nekem, voltam én is egyetemista.
Voltam bizony, hajaj. Nagyon jól ment az nekem. Egyetemistának lenni. A szobám átjáróház volt, megszokták, hogy ott mindig élet van, s már azzal se törődtek, hogy eredetileg az az én szobám. Ahol aludni meg… izé, öltözködni szoktam. Privát dolgok. Esküszöm, többször aludtam a földön, mint a saját ágyamban.
Szál megtekintése

Krushnic Dimitri
Egyetemi tanár, Független prefektus, Vendégelőadó, Szavazásfelelős


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 210
Összes hsz: 2826
Írta: 2018. április 18. 20:55 | Link

Holdtánc

Még van egy hét. Most kéne a legjobb formámban legyek. A távot már-már leszaladom egyhuzamban, de még mindig úgy érzem magam utána, mint valami, amit egy kutya megrágott, aztán elásott a hátsó udvarban. De ez a hét mindent megfog változtatni. Este 11kor már ágyban voltam - nem aludtam még két órát, de legalább azzal áltathattam a testem, hogy pihen -. Most egy pár szem gyümölcs és egy zöld tea összes energiájával felszerelkezve már kint vagyok. Éppen pirkad. Szeretem a pirkadatot. Szeretem, hogy még sehol senki, csak néhol egy-egy holtfáradt kutyatulajdonos vagy munkába siető, bár a faluban belőlük is keveset látni. A tavacska környékén pedig senki. Egy kóbor macska hempereg a nedves fűben s odamegyek pocakot simogatni.
- Hát szia - köszönök neki, mire kapok egy rekedt nyávogást, s a szőrzsák kinyújtja a lábait minden égtáj felé. Így elvagyunk egy ideig, amíg várok. Igazából nyújtanom kéne meg esetleg nekifognom kocogni vagy valami. De... macska. Prioritások.
Szál megtekintése

Krushnic Dimitri
Egyetemi tanár, Független prefektus, Vendégelőadó, Szavazásfelelős


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 210
Összes hsz: 2826
Írta: 2018. április 27. 19:31 | Link

Holdtánc

- Itt szereted, ugye? Tudtam én - mondom a macskának, miközben a hasát vakargatom, ott ahol pont a legjobb. Ha ő nem unja meg, lehet, hogy estig itt ülök. Bár a fajtáját ismerve, mindjárt kapok egy pofont és kényeskedve arrébb vonul. De mielőtt ez megtörténhetne, valaki rámköszön s mosolyogva pislogok fel az edzőtársamra. Társaimra, elnézést. A hatalmas kutyára is felfele kell nézzek ebből a guggoló pozícióból, de ez nem zavar. Térden odatotyogok s elé tartom a tenyeremet, hogy megismerhesse a szagomat, amiután jó alaposan megvakargathatom a fejét. A macska mögöttem felnyávog, hisztizik, hogy mi van, hol marad a pocisimi, de már lejárt a buli, megkapta a napi simogatást, most a kutya sora van. Neki megy kutyasora.
- Helló, hát ő ki? - érdeklődök s lassan talpra emelkedek, mielőtt még teljesen szétmenne a térdem. - Látom, már nekifogtál, ügyes, ügyes - nézek végig leizzadt, kipirult valóján. Csípőre teszem a kezem és elpillantok a tó irányába. Ha megkerüljük, akkor az egy kilóméter összesen. Ha nagyon széles ívben kerüljük meg. Nem egy termetes tó. A tarkómat vakargatom a nagy számolgatásban.
- Ha hússzor megkerüljük, aztán megállás nélkül elfutunk a Hivatal épületéig, akkor az huszonhárom kilométer lesz. Két napig ezt csináljuk, aztán jöhet egy duplázás. Vagy tegyük feljebb a mércét? Vagy lejjebb? - fordulok vissza a többiekhez. A macska egy újabb nyávogással jelzi, hogy neki tökéletesen megfelel az is, ha senki nem szalad sehova, csak egész nap itt ücsörgünk és őt simogatjuk. Az élet nem habostorta, macska.
Szál megtekintése

Krushnic Dimitri
Egyetemi tanár, Független prefektus, Vendégelőadó, Szavazásfelelős


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 210
Összes hsz: 2826
Írta: 2020. május 8. 10:22 | Link

Belibaba
szombat délelőtti tornaóra


- Gyere, nem ülünk itt estig, csak szaporán! - kiáltok hátra neki, de közben azért én is nyelem gyorsan a levegőt. A helyzet az, hogy nem igazságos egy tíz évvel fiatalabb kölyökkel járni futni. Nem tesz jót az önérzetemnek. De legalább motivál, hogy jobban hajtsak s majd' kiköpjem a tüdőmet.
Nyúzott AC/DC-s pólóm már csutakos, a napszemüvegemet kizárólag mágia tartja csúszós orromon, s áldom az eszem, hogy a rövidnadrágot választottam a reggel. Villantani tudom így a téli csirkelábaimat, de már csak napok kérdése és újra felveszik nyári barnaságukat. A karjaim már hetek óta sötét kreolok, de csak könyöktől lefele. Mivel nem csak futni, hanem kertészkedni is szoktunk a gyerekkel. Olykor a lányok is besegítenek, de ők még csak két marékkal tömik a sarat a szájukba, úgyhogy Ármin is mindig ott sündörög, hogy mentse meg őket, mielőtt a lapátnyelét keresztben a szájukba dugnák. Pedig én is vigyázok rájuk, igazán, csupán nevelési elveink nem találkoznak mindig. Szerintem egy gyerek akkor gyerek, ha koszos és legalább féltucat horzsolás van a testén.

Úgyhogy sokszor csak kettecskén ültetjük a krumplit Beliánnal, vagy olykor egyedül, én úgyis szeretem. Futni is jövök egyedül, de azért jobban érzem a motivációt és az idő is hamarabb telik, ha nem egyedül kell róni azokat a kilómétereket.
Szál megtekintése

Krushnic Dimitri
Egyetemi tanár, Független prefektus, Vendégelőadó, Szavazásfelelős


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 210
Összes hsz: 2826
Írta: 2020. május 9. 20:45 | Link

Belibaba
szombat délelőtti tornaóra


Elzúg mellettem egy hörgő Belián, befordul balra, s már előre röhögök magamban, mert látom, hogy mindjárt beájul az árokba. Nem a másik kárán való röhögés ez, hanem olyan megmondtamén. De főleg akkor lesz vicces az egész, ha én is borulok utána. Romlott a kondim, mióta elköltöztem, pedig egész nap gyerekek után rohangálok, a nyakamban cipelem őket vagy épp lovacskázunk, mikor kinek mire támad kedve. Egészség-vonalon most is egész jól tolom azért. Nálam a jóféle ebéd nem egyenlő az üres kalóriák halmozásával és a mozgás nélküli élet szürreális scifi-kategória. Nem vagyok én elég chill ahhoz, hogy nyugton üljek. Persze, egy jó komló... na de kell valami, amit ledolgozhatok, ne futkorásszak ennyit fölöslegesen. Az egyetemre már csak úgy szoktam beesni órát tartani, orral előre csúszok ki a kandallóból, be a katedra alá. De még nem panaszkodtak a diákok, legalább kevesebbet fárasztom őket - egyszerűen nincs energiám rá - s néha rájuk hagyom, hogy foglalkozzunk kellemesebb dolgokkal, mint a lecke.

- Persze, fogjad a nasira - vállon lököm, de csak finoman, nehogy tényleg összeessen, aztán lebegtethetem végig a falun hazáig. - Minden bagós a kajára fogja, meg az időre és a nehéz csontokra.
Azt kedvesen figyelmen kívül hagyom, hogy neki tényleg van egy jó oka, hogy ne legyen épp versenyformában. Kinyiffan a havijától, ez érthető.
Lelassulok, majd teljesen sétára fogom - nyilván mind az ő kedvéért, s nem azért, mert öntözőrendszert lehetne üzemeltetni a rajtam lecsorgó verejtékkel.
Szál megtekintése

Krushnic Dimitri
Egyetemi tanár, Független prefektus, Vendégelőadó, Szavazásfelelős


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 210
Összes hsz: 2826
Írta: 2020. május 12. 19:55 | Link

Belibaba
szombat délelőtti tornaóra



Lehet, hogy nem látszik, de tényleg hálás vagyok, hogy van valaki, aki eljár velem futni meg bele lehet rángatni mindenféle ökörségbe. A szociális életem nem a legsívárabb, van Árminom, van ivócimbim, vannak jófej szomszédaim, haverek, kollégák, zöldséges ismerősök a piacról, a macskás néni két számmal odébb, aki évek óta össze akar hozni a lányával (még mindig nem esett le neki). Nem tudok már úgy végigsétálni a falun, hogy ne álljak meg legalább kétszer beszélgetni (még mindig falu nekem, igen). De azért kell még egy lüke.

- Jöjjünk ki holnap is, ha majd tudsz járni egyáltalán. - Elnézem, ahogy törölgeti magát, s nincs szívem varázslattal megszárítani magam. Megszáríthatnám őt is, de nem ez a lényeg. Nem lesz mindig egy mágus mellette. Inkább szenvedjünk együtt. Úgyhogy én is csak rázogatom a pólómat, meg élvezem, ahogy az egész pofám ragacsos lesz a sós verejtéktől. Zuhanyt akarok.

Már majdnem mondok valamit arra, hogy a hátamon cipeljem őt, de végül csak te ugye most viccelsz?-fejjel felvonom rá az egyik szemöldököm. A balt. A jobbot nem tudom.
- Persze-persze, döntetlen - hagyom rá nagyvonalúan, hogy nehogy rosszul aludjon majd emiatt.
- Hallod - kezdek neki, arcomon kigyúlt a villanykörte. Soha nem jelent semmi jót ez az arckifejezés. Azt jelzi, hogy jött egy ötletem. - Kéne valami futóversenyt szervezni, valami jótékonykodós menetet itt a faluban. - Már rögtön ezeregy ötletem támad, a névről, a jótékonyság céljáról, pólók, minden. Jaj. Tudom én, mi lesz ebből. Futóverseny.
Úgy nézek Beliánra vigyorogva, mint aki most fedezte fel Amerikát s örül a fejének. Abszolút meglehet, hogy szar az ötlet és a srác ezt most közölni is fogja velem, de abszolút nem érdekel.
Szál megtekintése

Krushnic Dimitri
Egyetemi tanár, Független prefektus, Vendégelőadó, Szavazásfelelős


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 210
Összes hsz: 2826
Írta: 2020. június 2. 08:55 | Link

Belibaba
szombat délelőtti tornaóra



Csak röhögök bájosan a fene nagy felháborodására és a büszke kijelentésére, amit a jelenlegi látványa egyáltalán nem támaszt alá.
- Jól van, jól van, majd akkor holnap reggel 8kor lássalak a szokásos helyen - hagyom rá, de azért komolyan mondom, én holnap reggel 8kor tényleg itt leszek, ha jön, ha nem. Jó, ha nem jönne esetleg, akkor valószínűleg teszek egy kítérőt felé, jól felrázom édes álmaiból és kikergetem edzeni. Én már csak ilyen kedves vagyok. Törődök a szomszédaim egészségével.
- Persze, hogy nem igaz - megint küldök felé egy olyan bitchplease pillantást. - Ez legjobb esetben is csak döntetlen, de majd holnap, na akkor majd kiderül, ki az ember a gáton! - Beleboxolok a levegőbe nagyon drámaian, amitől meghúzódik a vállam rögtön, nyögök egyet s tornásztatni kezdem előre-hátra evezve a semmiben. Aztán a nyakamat is ide-oda mozgatom, nyújtom fáradt izmaimat.
- Hát kérlek, kapna mindenki pólót, ez alap, erre kéne egy támogató, de majd becserkészek egy tehetősebb falulakót, aztán... - kicsit megvakargatom a borostás államat gondolkodás közben. - Lehetne valami színes menet, tudod, mint a muglikn - hát na, nálatok, tudod? - Folyton elfelejtem, hogy nem mágus a kis pajtim, de már megszokhatta tőlem, s másoktól is. A magyarázatom ha nem is túl értelmes pillanatnyi agyi kapacitásommal, legalább lelkes. - Minden kilóméternél különböző színű bombák robbannának, s aki az egészet lefutja, az lesz a legszínesebb.
- Öregek, árvák és menhely itt is van, nem kell messzire menni értük, elszoktam járni bridzsezni a közelben a vénségekhez, a kutyákat meg itt a faluban nem igazán szokásom látogatni, de biztos nekik is kéne a büdzsé. Mit szólsz, a falutanács engedélyezné? - Ezt csak úgy kérdem, mert mindketten tudjuk, hogy a falutanács igenis engedélyezni fogja, ha azt akarják, hogy leszálljak a fejükről. Meggyőző tudok lenni. Az pedig fel se merül bennem, hogy Belián esetleg nem akar szervező lenni. Önként kineveztem már főszervezőnek a tudtán kívül. Így járt.
Szál megtekintése

Krushnic Dimitri
Egyetemi tanár, Független prefektus, Vendégelőadó, Szavazásfelelős


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 210
Összes hsz: 2826
Írta: 2020. június 24. 20:34 | Link

Belibaba
szombat délelőtti tornaóra



A matinális edzés iránti nemtetszésére csak horkantok, mint egy ló, s nézek rá csúful. A nyolc az nem korán. Próbáljon meg két totyogóval élni együtt, hamar rájönne, hogy reggel nyolcig az ember nagyon sokat eltud végezni - ha hagyják persze. Én csak adok egy kis ízelítőt a való életből. Vagyis... én olyan vagyok neki, mint egy két éves energiabomba? Remek.
- Jól van, tarthatod majd a bemelegítőt, ha nem alszol el két lábemelés közben. - Igazából abban sem vagyok biztos, hogy most nem fog elaludni s szépen beborulni az első bokorba. Ami azt illeti, én sem utasítanék el egy csésze finom kávét. Kell az energiapótlás fáradt testemnek.

Ahogy beindul az ötletelés, Belián sem rest, beszáll a maga gondolataival, én meg hümmögve rágom az ajkamat s bólogatok itt-ott.
- A póló azért valami jó minőségű futó cucc lenne, nem az a béna pizsama-felső - kicsit úgy érzem, meg kell védenem az ötletemet, de azért gondolkodok további ajándékokon s nyereményeken. - Nyeremények! Azok is kelleni fognak.
Hirtelen fogalmam sincs, mi lenne a nyeremény, ami nem kerülne sokba, de azért nem egy pár zokni. Bár egy minőségi zoknit nem szabad megvetni. - Vacsora két főre valahol? Egy ingyen, all inclusive éjszaka a kísértetházban? - Vakargatom a könyököm s töröm a fejem, de most csak ilyen mamlaszságok jönnek elő az agyamból.
- Lenne rövid táv is, persze, gondolni kell a nyolckor még alvó lustákra, meg a kicsikre, meg mindenkire, aki legfeljebb akkor szaladt, amikor eszébe jutott, hogy a maradék fagyi véletlenül kint maradt a pulton.
A gúnyos stílusom ellenére igazán nincs semmi bajom azokkal, akik nem élnek aktív életet bármilyen okból kifolyólag. A lustaság is egy elfogadható ok, mert az ő bajuk. Van, akinek nem kenyere. Lehet, hogy futni nem szokott, de másképp aktív. Ármin sem az a rohangálós típus, most sincs itt velem láthatóan, de azért megoldja ő az edzést.
- Igen-igen, a falutanács biztos okos lesz, majd őket megkérdezzük. - Most hirtelen ebbe kapaszkodok, saját brillírozás híján, de lehet, minden másképp alakul majd, ha túlvagyunk legalább egy kávén. Apropó. - Beszereznék valahol egy kis erős feketét elvitelre, mit szólsz? - Mondanám, hogy üljünk be, jobb nyugodtan meginni, de nem akarom elvenni senki étvágyát. Majd egy kinti pad is megteszi.
Szál megtekintése

Krushnic Dimitri
Egyetemi tanár, Független prefektus, Vendégelőadó, Szavazásfelelős


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 210
Összes hsz: 2826
Írta: 2021. június 21. 13:36 | Link

Ármin & the Big Three
Pankás outfit

Puttonyosan indultunk neki felfedezni az első városnapot. Város!!! Még mindig nem dolgoztam fel. De van ez így. Lassan dolgozok fel egyebeket is. Mint azt például, hogy a Bébé egyik tagja épp a tarkómat vakarássza szeretettel, miközben Ármin mellettem viszi a másik Bét a kendőben, Panka meg itt ugrál előttünk-mellettünk. Ez az egész így... még mindig szürreális. Hogy van itt nekem helyem. Velük. Hogy menet közben néha megfogja Ármin a kezem, észre se veszi, aztán engedi is el, amikor a nagylány után kell nyúljon, hogy felkaphassa. Önkéntelenül is ökölbe szorul a kezem, ahogy a hiányt megérzem.
Valahogy sikerül megérkezni a gyerekmegörzőhöz, egyben átverekedtük magunkat ide mindenféle hiszti nélkül. Ki volt az a zseni, aki édességes pultokat tett a megörző és a bejárat közé? Egy ilyen vásár egyébként is nehezített pálya a szülőknek. Ármin viszont nagyon jól kezeli az ilyesmit. Született apuka. Egy pillanatig belefeledkezek a réveteg bámulásba, ahogy őt figyelem, csak akkor zökkenek ki, amikor felém fordul, hogy lássa, hogy boldogulok. Elfelejtettem, hogy van egy gyerek a hátamon. Már rutinos mozdulatokkal oldom ki a kendőt s hozom előre a totyogót.
- Látod, Bori, mi van ott? - mutatok Rileyra, de valahogy ez az ellenkező hatást éri el. A kislány a sírás határán, remegő ajkakkal kapaszkodik a nyakamba, lábait is körém csavarja s nem enged.
- Mi a korhatár a játszóházban? - szólok ki a borifej mögül. Fél karral tartom, míg a másikkal csitítóan simogatom a hátát. - Benji és Panka bement már, nézd! - Erre már felemeli a fejét s óvatosan hátrales. Végül csak győz a kíváncsiság s elenged engem, bár még visszanéz mindkettőnkre, mielőtt kacsázva beszaladna a többiek után.
Szál megtekintése

Krushnic Dimitri
Egyetemi tanár, Független prefektus, Vendégelőadó, Szavazásfelelős


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 210
Összes hsz: 2826
Írta: 2021. július 11. 20:06 | Link

Ármin & the Big Three
Pankás outfit


- Össze bizony, egy BoriDimi hibrid lénnyé változtunk, roár - morgok nagyon rémeset, s ahogy előre hozom a kendőből testem másik énjét, jól belepuszilok a puha babanyakba, mire az visongva dráma-ellenkezik. Még morgok kicsit a hasába fúrt arccal, de lassan elcsitulok, hogy a figyelmét elengedjem.
Beszáll Ármin is a lajhárom mozgásra késztetésébe, s bár maradna is a nyakamban a Bé, azért már menne is. Még vetek egy pillantást a gyerekparkoló felé, hogy izé, lehet hogy a Bébék akkor nem teljesítik teljesen az egy szál szabályt, viszont én igen, meg egyébként is olyan rég nem voltam ugráló kastélyban... De aztán Boriszka berohan, Ármin pedig gyorsan menekülőre fogja, mielőtt valaki újra a nyakunkba vethetné magát, hogy apapapapanenenemaradjmaradj és akkor vége mindennek; s mikor megragadja a kezem, akkor már tudom, nem kell nekem sem ugrálás, sem csillámtetoválás, csak követem az előttem utat törő embert, meg se kérdezve, hova visz, mi a terv, mit csinálunk. Kit érdekel? Nem tudna olyat mondani, ahova ne követném. Ami lehet egy pillanatra elkéne gondolkoztasson, de az elmúlt harminc évben mást se csináltam, csak gondolkoztam. Kicsit csináljunk mást is.
Végül két bódé közti szűk átjáróban találjuk magunkat, megkerülünk valami faládákat, én átbotladozok valami dobozokon, de senki nem dugja be a fejét, hogy mit keresünk itt, úgyhogy megállunk kifújni magunkat.
- Jó kis búvóhely, csak most ki a hunyó? - kérdezem vigyorogva, s ahogy rájövök, helyszűke miatt milyen közel kell préseljük egymáshoz a testünket, abbahagyom a hülye vigyorgást, s csak mosolyogva, arcán ide-oda rebbenő tekintettel nézek rá. Soha nem fogom megszokni, hogy akár megszámolhatnám a szeplőit is, annyira közel lehetek hozzá. Nem mintha valaha messzire jutottam volna a számolásban. Valami mindig elvonja a figyelmem.
Szál megtekintése

Krushnic Dimitri
Egyetemi tanár, Független prefektus, Vendégelőadó, Szavazásfelelős


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 210
Összes hsz: 2826
Írta: 2021. július 18. 12:14 | Link

Ármin & the Big Three
Pankás outfit


Lobogok Ármin után, el nem engedném a kezét, sőt, ha tehetném, mindenki figyelmét felhívnám s közölném, hogy igen, ő az enyém. Boo-hoo, lányok-fiúk-mindenki. Nem szép dolog, de f.ck it, vártam rá eleget. Azért néha elmerengek, milyen lett volna ezt még akkor, a Roxfortban megtenni, ott bújkálni a prefektusok elől, órán egymás mellett ülni a hátsó sorban. Közös hálótermünk volt!! Igazából ezek már akkor sem kerülték el a figyelmem, elállt mindig a lélegzetem, ha véletlenül összeért a térdünk, ha tanulás közben behajolt a nagyon intim légterembe, ha reggel hamarabb ébredtem s pár percig még nézhettem, ahogy békésen szuszog a szétgyűrt párnáján. Ehhez képest most együtt élünk s mégsem élvezhetem ki, mert reggel kinyitom a szemem és három bozontos szörnyeteg magasodik fölém, Ármin pedig már rég a konyhában van.
Minden alkalmat meg kell ragadni, hogy... nos, hogy megragadhassam őt, derekánál fogva közelebb húzzam, s csak tartsam, szorosan.
- Találtam egy újat! - jelentem ki meglepett-boldogan, s végigsimítok az arcán. - Jaj nem, ez csak egy morzsa a Bébék uzsonnájából. De egyébként tényleg mintha több lenne, nyáron mindig megszaporodnak, s nem csak az arcodon - lepillantok a karjára, kezem követi tekintetem, majd lejjebb s lejjebb, míg hüvelykemmel megsimítom a pólója alatt a csípőcsontját. Csókját lelkesen viszonzom, szemeim félig csukva, de nem akarom becsukni teljesen, látni akarom őt. Nevetséges vagyok, tudom, sehogy sem viselkedek koromhoz méltóan, de mikor tettem én olyat? Egyébként is, ha bárki ránéz Árminra, biztosan megértene engem. De ne nézzenek rá, jó? Nézegessék csak a saját párjukat, vagy ha nincs, akkor a kutyájukat, nem érdekel. El a szemekkel.
Kis nyüszítő sóhajjal kísérem Ármin morgását, s hajába fúrom az arcom, megtelek az illatával, meg a számba s orromba beállnak a pici hajszálai, de az se zavar, csak közelebb nyomakodok hozzá. Egyik kezem a tarkóján köt ki, belemarok a hajába s újra csókot nyomok a szájára.
- Feltűnne valakinek, ha most szépen hazamennénk? Zárásig összeszedjük a gyerekeket, ígérem! - nézek rá könyörgő kutyakékjeimmel, bevetem minden bájomat. Majdnem mindent.
Szál megtekintése

Krushnic Dimitri
Egyetemi tanár, Független prefektus, Vendégelőadó, Szavazásfelelős


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 210
Összes hsz: 2826
Írta: 2021. augusztus 9. 12:25 | Link

Ármin & Belián
Pankás outfit


Elharapott ellenvetésére csak felvonom lazán a bal szemöldököm és egy hosszúra nyújtott ahhával felelek. Lehet, hogy neki nincs már annyi lélekjelenléte, hogy követni bírja, mi történik vele, miközben három gyereket etet, székben tart, szervíroz, de én is ott vagyok mellette s bár a hűtő-asztal között lenyomom a napi maratonomat, soha nem veszítem őt szem elől. Ami nem mindig vezet jó eredményre, szöktek már meg előlem a Bébék, mikor én azzal voltam elfoglalva, hogy Ármint figyeljem, amint az ártézi szökőkútnak előlépett konyhai csapot próbálta jó viselkedésre bírni csuromvizes fehér pólóban, négykézláb bemászva a szekrénybe a lefolyó alá. Khmmm. Azért vannak képek, amiket soha nem szeretnék elfelejteni.
Igazából szinte semmit nem szeretnék elfelejteni vele kapcsolatban, még a rosszat sem, a fájót sem. Ha azok nem lettek volna, most ez se lenne ilyen rohadt jó. Nem lenne olyan nehéz elhúzódnom a szájától és elvennem a kezem a nadrágja szélétől. A kutyapofim cukiságfaktorát elrontja a lükeségével, felnevetek teljes testemmmel s a vállára fejelek nagyot sóhajtva, ahogy próbálok helyrejönni. Még épp újra elmerülnénk egy csókban, mikor mindkettőnk telefonja feléled s morogva nyögök egyet az ajkainak. Megfogom verni Beliánt.
Jó, csak kicsit, hogy ne fájjon, de miééért.
Tudom, hogy mennünk kell, de azért egy pillanatig még lehunyom a szemem és belefúrom az arcom Ármin hajába, csókot nyomva a füle mögé. Igazából megszoktuk már. Erről szól a kapcsolatunk. Ha nem a gyerekek, akkor a munka, ha nem a munka, akkor valami egyéb. Miután életem háromnegyed részében lányok serege s végül egy feleség c*ckblockolt, rutinos lettem a frusztrált megadásban. Mostmár nem kell félnem az elutasítástól, mostmár viszonzottak az érzéseim, mostmár nem kellene visszafognom magam - csak épp igen. Mondanám, hogy nincs a gyomrom tájékán egy kis keserű csomó, de ez nem Beliánra irányul, hanem úgy az egész világra.
- Hmm, legalább jól néz ki - pillantok a telefonom képernyőjére. Soha nem cserélném le ezt egy bográcsgulyásra, de ha már szenvedünk, legalább tömjük meg közben a hasunkat valami jóval. Még hosszan megcsókolom, próbálom teleszívni magam vele, az ízével, illatával.
- Menjünk - sóhajtva elkezdem magam után húzni, kifelé a szupertitkos helyünkről, vissza a forgatagba. - De ezt folytatjuk! - teszem hozzá, felpillantva rá s mutatóujjamat meglóbálom figyelmeztetően. Jelenleg minden önkontrollra szükségem van, hogy ne nyüszítsek kínomban, vagy ne rohanjak haza vele. De a helyzet az, hogy nem csak az ő szava megszeghetetlen. Mindketten ilyen megátalkodottak vagyunk. Ha mondtuk, hogy ott leszünk, ott leszünk.
Közben közel kerültünk az evős sorhoz, úgyhogy épp csak az orrunkat kell követnünk, hogy hamarosan beérkezzünk Belián mellé.
- Megérkeztünk - jelentem kisiskolás módra, s hangomban nyoma sincs neheztelésnek, csak a kipirult arcom színén, pupillám méretén lehet sejteni valamit, ha azt bárki észre tudja venni. Nem szívesen, de elengedem Ármin kezét, hogy tudjunk segíteni, ha van mit.

Szál megtekintése

Krushnic Dimitri
Egyetemi tanár, Független prefektus, Vendégelőadó, Szavazásfelelős


Árminné | Lois | dárdás nádtippin
offline
RPG hsz: 210
Összes hsz: 2826
Írta: 2021. október 13. 10:33 | Link

Ármin & Belián
Pankás outfit


Elég gyér még a vásári sokaság ezen a tájékon, biztosan túl korán van a többségnek. De a többséget nem is ébresztik hajnali ötkor, úgyhogy nekünk már pont ebédidő van. Majd olyan gusztusosan eszünk, hogy mindenki idegyűl. Vagy elmenekül. Majd kiderül.
- Ó édes vagy, köszönöm. - Kicsit még toporgok körülötte, keresem a csípőst, meg szó nélkül elemelek egy sört, de majd hozok másikat úgyis, s a kincseimmel lehuppanok az egyik tányér elé.
- A törpék kapnak ott valamit enni... azt hiszem? - kérdőn nézek Árminra, mert rögtön belém villan, hogy én itt zabálok, miközben a gyerekek valahol éheznek. Sok mindenben olyanok vagyunk Árminnal, mint két tojás, de ebben nem. Az a fajta vagyok, akinek semmi nem esik jól, ha nem osztja meg, s ha felbukkan a gondolat a fejemben, hogy ami az enyém, az valamelyik szerettemnek kéne - mondjuk a kenyér sarka -, akkor rögtön elengedem s már nem is kell nekem. Keserű a fagyi, ha csak én nyalom.

- Meddig kell őrizd itt a bográcsot? - fordulok Beliánhoz, s azért már kanalazok egyet-kettőt, túlságosan éhes vagyok, meg kár is érte, a mágikusan felmelegített étel valahogy nem csúszik olyan jól. Óvatosan harapok egyet a csípősből, figyelve rágom, de nem bánt, harapok még egyet, már nagyobbat - ez már üt, s köhögve gyúrok be egy falat kenyeret, mielőtt sörrel öblögetnék - ami egyébként nagyon rossz ötlet, semmit nem javít a helyzeten. Köhögve-szipogva próbálom túlélni, mielőtt újra kanalazni kezdenék.
Szál megtekintése

Kis tavacska - Krushnic Dimitri hozzászólásai (16 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa