31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Május 15-én (szombat) véget ér az Évnyitó, kérünk, addig zárjátok ott játékaitokat!
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa
Kis tavacska - Nagy Bátor Đominic hozzászólásai (8 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Nagy B. Dominic
INAKTÍV


Animágus / Érett Sárkány
offline
RPG hsz: 226
Összes hsz: 4783
Írta: 2013. május 11. 21:21 | Link

Keresztanyu *-*
Időpont: 2013. Május 11. 13:00


Végre tavasz van, és el lehet hagyni a téli nagykabátot, meg a többi meleg holmit. Egy pólóban, rövidnadrágban, és cipőben vágtam neki az útnak, ahova menni készülünk. Na meg a kontaktlencsék is bent vannak, mert még nem zárkózom be a szobába tanulni. Néhány Eridonos srác elhívott, hogy nézzünk le a faluba. Kaptam az alkalmon, mert kíváncsi vagyok a helyre. Biztosan az a hely is tele van varázslattal.
Az úton végig arról beszéltek a többiek, hogy mit fognak megmutatni nekem, meg, hogy hova érdemes mindig bemennem. Igyekeztem minden információt megjegyezni, és nem összekeverni a fejemben a képzeletbeli listámat. Még a végén bemegyek egy olyan helyre, ami a tiltó listán van, és lesz nekem ne mulass!
Elsőnek, egy csárdába térünk be, hogy igyunk vajsört. Furcsálltam, hiszen soha nem ittam még, de nem kell ezen csodálkozni. A varázsvilágban, számomra minden ismeretlen, és új dolog. Nagyon finom ital, meg kell hagyni. Sokat fogok venni, amikor lehetőségem lesz rá. A következő hely, ahova mentünk, egy cukrászda volt. Itt mindenféle édesség és sütemény volt. Próbáltam olyat választani, amiben se mogyoró, se eper nem volt megtalálható, de magamtól nem találtam ilyen fajta süteményt. A kedves néni viszont segített a problémámon, és máris kaptam egy szelet nyalánkságot, amiben nincs benne allergiaesélyes hozzávaló. Miután ezt is befaltuk, a többiek azt javasolták, hogy nézzük meg a tavat. Mosolyogva követtem őket odáig. A megérkezés pillanatában, a többiek elszeleltek, én pedig magamra maradtam. Azt mondták, hogy mennek bújócskázni, nem fognak itt hagyni. Valami azt súgta, hogy nem kell kételkednem a szavukban, mégis csak Eridonos diákok, nem pedig vérmániás Rellonosok. Még a gondolattól is kirázott a hideg. A kis tavacska széléhez sétáltam, leültem a gyepre, és belenyúltam a vízbe. Kellemes, nem pedig olyan hideg, hogy még a csontom is átfagy, ha belenyúlok. Mosolyogva néztem hol a tóra, hol pedig a játszó évfolyamtársaimra. Talán később én is csatlakozom hozzájuk.
Szál megtekintése


Apa|ExLevitás|ExPrefektus|Cselkirály by Krisi|Keresztapa
Nagy B. Dominic
INAKTÍV


Animágus / Érett Sárkány
offline
RPG hsz: 226
Összes hsz: 4783
Írta: 2013. május 14. 22:56 | Link

Keresztanyu *-*

A tekintetem hol a tón, hol a többieken volt. Az Eridonosok egész jó fejek, hogy elhívtak magukkal, és elnézik azt, hogy még nincs kedvem beszállni a játékba. Nem félek a játéktól, vagy a srácoktól, mert otthon is sokat játszottunk bújócskát a csapattársaimmal, csak ezt a helyet nem ismerem annyira, és nem lenne jó, ha eltévednék. De legalább mondhatnám, hogy olyan helyet találtam, ahol nem akadnak rám. Hiszen ez a játék lényege, hogy olyan helyre bújjon el valaki, hogy akinek meg kell keresnie, az ne találja meg. Most senkit sem látok, így megfordulok, és tovább figyelem a víztükröt. Észreveszem, hogy a szemeim nem olyan kékek, mint szoktak lenni, és ez biztosan a kontaktlencse miatt van. Nem értem, hogy miért, pedig elvileg nem színezett, vagy micsoda, de kivenni meg nem vehetem, mert nincs itt nálam a szemüveg.
Miközben figyeltem magam a víztükör felszínén, egy alak rajzolódik ki a fejem mellett... mégpedig egy ismerős alak, csak valahogy nem tudom elhinni, hogy tényleg az e, akire gondolok. Mikor kimondja a nevemet, összerezzenek, hiszen az már régen rossz, ha egy olyan helyen tudnak rólam, ahol még csak most járok elsőnek. Lassan megfordulok, hogy a saját két szememmel lássam az illetőt. Nem akarok hinni a szemeimnek, és a meglepettségtől talán, vagy nem is tudom, hogy mitől, de a következő pillanatban már landolok is a vízben. Talán a hirtelen jött sokk hatás, hogy a Keresztanyámat látom magam mögött, ezt váltotta ki belőlem. Még jó, hogy becsuktam a szemeimet, különben kimosta volna a lencséket belőle, és most vakként motoszkálhatnék kifele a tóból. Így is beletelik, vagy öt percbe, de sikeresen kijutok a vízből. A ruhámból, viszont patakot lehetne árasztani, annyira csöpög belőle a víz. Megtöröltem az arcomat, majd a nőre pillantottam, aki kiköpött olyan, mint a Keresztanyum. De ez képtelenség, hiszen ő nem, vagy mégis!?
– Tényleg te vagy az Keresztanyu? –halványan, de ugyanakkor kíváncsian mosolygok rá. Ez biztos csak egy álom, mert az én rokonságomban nincs más, aki tudna varázsolni. Kicsit megszeppenve ácsorgok ott előtte, még az a szerencse, hogy nem remegek, hiszen a víz kellemesen meleg volt. Csak azért még sem a legjobb vizesen ácsorogni. Miért nem tudok én egy olyan bűbájt, ami megszárítana...!?
Szál megtekintése


Apa|ExLevitás|ExPrefektus|Cselkirály by Krisi|Keresztapa
Nagy B. Dominic
INAKTÍV


Animágus / Érett Sárkány
offline
RPG hsz: 226
Összes hsz: 4783
Írta: 2013. május 17. 19:23 | Link

Keresztanyu *-*

Valami nincs rendben. Az, hogy Véda itt van mellettem, egyszerűen hihetetlen. Én azt hittem, hogy nincs senki más a családban, aki varázsolni tudna, de ezek szerint mégsem. Csak nem értem, hogy akkor miért nem lehetett ezt nekem elmondani? Akkor sokkal könnyebben feldolgoztam volna, és nem érezném magam különcnek. De így, hogy senki nem szólt, kicsit rosszul esett a dolog, viszont ezzel ellentétben, nagyon is örülök neki. Keresztanyu a legszuperebb, és most, hogy itt van velem, már nem érzem magamat olyan egyedül. Mosolyogva elfogadom a segítségét, így már könnyebben ki tudtam mászni a vízből. A szemembe lógó vizes tincseket, gyorsan kisöpörtem onnan, hogy jobban szemügyre vehessem a nőt, aki az imént segített. Tényleg Véda van itt, és nem valaki, aki teljesen úgy néz ki, mint ő. Ezt szavaival is alátámassza, de előtte még megszárítja a ruháimat.
– Igen, így sokkal kényelmesebb. Köszönöm Keresztanyu. Nem félek, csak meg vagyok lepve, hogy itt látlak. –mosolyogtam rá, már jobban felbátorodva, mint az előbb. Követtem, és kényelmesen leültem mellé a gyepre. Minden figyelmemet ráfordítottam, mert nagyon is érdekelt, hogy mit szeretne mondani a családunkról. Nem szóltam egy kukkot sem, csak figyelmesen hallgattam a szavait.
Nem erre számítottam… Foglalkoztatott ugyan a kérdés, hogy miért lett belőlem varázsló, még a szüleimből nem, de azért ez nem fordult meg a fejemben. Nem tudtam egy szót sem kicsikarni magamból, csak lesütöttem a szemeimet, és megöleltem a Keresztanyumat. Próbáltam magamban összerakni egy értelmes mondatot, hogy valamiképpen reagáljak erre, de nem jönnek most a szavak. Csak csukott szemekkel karolom át Védát, és ajkaim kicsit meg is remegnek. Nem akarom elsírni magam, de nagyon kísértenek a könnyek.
– Csak nem értem, hogy miért… Miért nem mondta el ezt a mama… –sóhajtva nyelem le a feltörő könnyeimet. Haragszom, mert senki nem szólt erről, és most kell megtudnom, ráadásul a Keresztanyumtól. – Köszönöm, hogy elmondtad, és örülök, hogy büszke vagy rám. Nem hittem volna, hogy ilyesmi meg fog velem történni, de ha tudtam volna, hogy van varázserővel bíró személy a családban, akkor nem ért volna váratlanul. –elengedtem őt, és már mosolyogva mesélem neki a véleményemet. Majd a legközelebbi családi találkozókor megemlítem a mamának, hogy mi is van. Már úgy is mindegy, mert tudom, hogy miért vagyok varázsló, de azért szeretném megtudni, hogy miért nem mondta el. – Nem hittem volna, hogy itt találkozok egy családtaggal. Hogy-hogy itt vagy? Talán a közelben laksz? –kérdeztem, kíváncsi és csillogó szemekkel. Ha igen, az csak jó lehet, mert akkor sűrűbben tudom meglátogatni, és nem csak a családi találkozókkor futunk össze. – Jut eszembe: megszületett a kishúgom is. –újságoltam teljesen fellelkesülve. Ő az első, akinek ezt elmondtam, és remélem, hogy sikerült megleptem vele, mert nem tudom, hogy anyuék kinek mondták még el. Kíváncsian fürkésztem az arcát, hogy ki tudjam olvasni belőle, hogy most sikerült, vagy sem.
Szál megtekintése


Apa|ExLevitás|ExPrefektus|Cselkirály by Krisi|Keresztapa
Nagy B. Đominic
INAKTÍV


Animágus / Érett Sárkány
offline
RPG hsz: 226
Összes hsz: 4783
Írta: 2013. május 24. 18:48 | Link

Keresztanyu *-*

Picit örülök annak, hogy Keresztanyu is meglepődött, mert itt látott. Én azt hittem, hogy ez lesz a legutolsó hely, ahol családtaggal fogok találkozni, de kellemeset csalódtam. Még Zalánról tudom, hogy ebbe az Előkészítős iskolába jár, de másról semmit. Most már arra is választ kaptam, hogy Zsombi, miért tud varázsolni, hiszen egy a mamánk, így ez mindent megmagyaráz. Legalábbis ezt a részét. Még lesz pár kérdésem a mamához, de azt majd csak akkor tudom feltenni neki, ha találkozunk.
– Mindvégig azt hittem, hogy valami különc vagyok a családban. Hogy én fura dolgokat művelek, olyanokat, amiket nem kellene… hogy a pályán minden próbálkozásomból siker lett. De most már tudom, hogy nem vagyok különc, és ez a mágia dolog normális a családunkban. –már büszkeséggel tölt el az, hogy varázsló vagyok. Eddig ugye, különcnek éreztem magamat, de most itt van a kezemben a lehetőség, hogy ismét varázslókká tegyem a családomat. 2 generáción át lapult a mágia, de bennem újraéledt, és ez az én nagy esélyem. Zsombornak is megadatik a lehetőség, hogy az ő ágán ébressze fel a mágiát, és ha én segíthetek neki ebben, akkor meg is fogom tenni.
– Nem értek ehhez, de azért a mamát is meg tudom érteni. Hiszen, ha a családja varázsló több generáción át varázsló, de ő nem lesz az, az elég kellemetlen érzés. Elhiszem, hogy nem bántották, de mégis csak rossz érzés lehet. Ez olyan, mint nálam. Anyuék ugye nem tudnak varázsolni, én meg igen, és így különc vagyok. Vagyis voltam, de már megnyugodtam, hogy nem én vagyok az egyetlen varázsló. –mosolyogva néztem rá Keresztanyura. Igaz, eddig is tudtam, hogy Zalán is az, de azért mégis csak jobb, hogy nem ketten vagyunk. A legközelebbi látogatásomkor, megemlítem neki ezt, és végre ő is meg fog nyugodni. – Egy kicsit az, de megemésztem. Most nincs mit kérdeznem, de ha lesz mit, akkor számíts rá. –tényleg nem jut eszembe olyan kérdés, amit feltehetnék neki, de abban biztos lehet, hogy kap majd párat, amit megfogalmazódik benne egy. Akár váratlanul is be fogom nyögni, mert pont akkor jut majd az eszembe, és nem fogom hagyni, hogy elfelejtsem. Márpedig most, hogy sok idő után, keresztanyuval vagyok, igenis hatással van az agyamra. Jelenleg, csak arra akarok koncentrálni, hogy ölel, és itt van velem.
– Ahm, valami bácsi jött közölni, hogy ez meg ez van. Nem kaptam semmilyen levelet. –vontam meg a végén a vállamat, majd elfeküdtem a fűben, és fejemet Keresztanyu ölébe hajtottam. Mosolyogva nézek fel rá, és hallgatom a szavait. Picit elszomorodom, mert… mert tőle nem vártam, hogy be fog csapni, de érthető volt, hogy miért tette. – Tanár vagy, és még nem találkoztam veled? Sárkánytant? Nem félelmetesek? –nagyokat pislogva nézek rá. Én biztosan nem megyek egy közelébe sem, bőven elég nekem a könyvben látni őket. Ott is elég veszélyesek, akkor a valóságban, még annál inkább. Nem is értem, hogy Keresztanyu, hogyan tud velük bánni. Csodálom érte. – Levitás vagyok. Te melyik házat vezeted? –kíváncsi vagyok, hogy melyik ház táján kell őt keresgélnem. Azért sajnálom, hogy nem a Levitát vezeti, de Rédey bácsi is nagyon jó fej, és őt is nagyon bírom. Ő a kedvenc tanárom, és akárki, akármit mond, nagyon is jól tanít. – Ühhüm, hugica. Kinga és Anasztázia az utóneve, nekem mind a kettő tetszik. Még nem tudom, hogyan fogom szólítani, még nem is találkoztam vele. –húztam el szomorúan az ajkaimat. Ez a hátránya a sulinak, de így csak jobban fogom várni a találkozást.
Szál megtekintése


Apa|ExLevitás|ExPrefektus|Cselkirály by Krisi|Keresztapa
Nagy B. Đominic
INAKTÍV


Animágus / Érett Sárkány
offline
RPG hsz: 226
Összes hsz: 4783
Írta: 2013. augusztus 17. 20:50 | Link

Gergő


Eljött ez a nap is. Olyan régen beszéltem Gergővel, és akárhol kerestem, sehol nem találtam meg, így hát írtam neki egy baglyot, hogy ma estefele találkozzunk a faluban lévő tónál. Úgy is hétvége van, majd megkérem Yancsit, hogy hagy aludhassak nála. Tuti megengedi, mert jó fej, és már régóta ismerem. Vele is majd beszélnem kell, mert érdekel, hogy mit is gondol most rólam, hogy már nem a kékeket erősítem. Furcsa, mert egyszer azt mondtam, hogy velem ne szúrjon ki a kastély, hogy másnap egy másik házban ébredek, de ezek szerint megetette. Ha így látta jónak, hát nem szállok vele vitába, és kitudja nem e szeretem meg a Rellont. Hamar meg fogom szokni a változást, csak azt nem tudom, hogy kinek fog feltűnni, hogy már nem vagyok ott. De őszintén szólva eddig is láthatatlan voltam, és ha nem nyertem volna meg a Tusát, még most is az lennék. Na de ennyi elég arról, hogy már nem vagyok Levitás.
A délután szunya sajna azt eredményezte, hogy most kapkodhatok, hogy időben odaérjek a tóhoz. Gyorsan felvettem egy inget, meg a cipőimet, kivettem a szekrényből egy doboz minden-ízű drazsét, amit Gergőnek adok, és már rohantam is le a faluba. Jó pár embernek nekimentem, de nem érdekelt. Ők voltak az útban és nem én. Már jól tudtam az utat a tó felé, így nem kellett megállnom, hogy megkérdezzek valakit. Befordultam pár sarkon, még rohantam vagy tíz percig, és kifulladva érkeztem meg. Gergőt még nem láttam sehol sem, ezért megnyugodva ültem le a fűbe, hogy kifújjam magam, mire ideér. A Tusa óta nem beszéltünk, ha jól emlékszem. Sok mindenről kellene beszélgetnünk, de konkrétumokat nem tudok, majd adja magát a helyzet. Körbenézek, és mivel még nem látom Gergőt sehol sem, ezért keresgélni kezdek. Hamarosan a kezembe akad egy kő, és mosolyogva hajítom bele a vízbe, hogy kacsázzon. Pár ilyen dobálás után, elfekszek a földön, és az eget kezdem nézni. Szép tiszta, és ez tetszik benne.
Szál megtekintése


Apa|ExLevitás|ExPrefektus|Cselkirály by Krisi|Keresztapa
Nagy B. Đominic
INAKTÍV


Animágus / Érett Sárkány
offline
RPG hsz: 226
Összes hsz: 4783
Írta: 2013. augusztus 18. 01:26 | Link

Gergő


Léptek zaja üti meg a fülemet, na meg babakocsié, ebből következtetek arra, hogy biztosan nem Gergő érkezett meg. De kellemeset kellett csalódnom, mikor megállt mellettem, és meghallottam a rég nem látott haverom hangját. Felültem, és vigyorogva néztem végig Gergőn. Megváltozott elég rendesen, vagy csak nekem tűnik úgy? Nem, határozottabban más lett, a legutóbbi találkozásunk óta. Ami még furább, hogy egy kis lurkót is hozott magával.
– Hello. Ennyi idő eltelt, hogy már gyereked is lett? –vigyorogva kérdeztem rá, bár tuti nem az övé. Nem úgy ismertem meg, hogy fiatalon apa legyen, de nem tudtam kihagyni ezt a dolgot. Remélhetőleg ő is viccnek fogja fel. Integetek a kicsinek, és még kezet is rázok vele, persze finoman. Az én húgom is ilyen aranyos, mint ő, és már van tapasztalatom a kicsik terén. Közben Gergő elmondja, hogy sok mindent kell nekem mondania, és a sóhajtásból ítélve, nem valami vidám történetek lesznek. De erre valók a barátok, hogy meghallgassuk egymást, még akkor is, ha nem tudunk segíteni, csak annyival, hogy itt vagyunk egymásnak.
– Nekem is mondanom kell majd pár dolgot, de előbb mesélj te. –mindig is jó hallgatóság voltam, de most már kezd kinyílni a szám is. Igaz, csak azokkal szemben nagy, akik megérdemlik, de mivel Gergő a barátom, vele szemben csak akkor fogom kinyitni, ha tényleg hatalmas ostobaságot követ el, és egy alapos fejmosás kell majd neki. Olyankor aztán lesz régi csapatkapitányi hangulatom, csak itt az lesz a különbség, hogy Gergő nem az egyik átlövő játékos, aki nem tudja alkalmazni a bizonyos formációkat.
– Aranyos gyerek. Hogy hívják? –kérdezek rá mosolyogva, mert ez még nem derült ki, és valahogy hívni kell a kicsit is, nem csak babunak, meg kis lurkónak. Biztosan Gergő mostoha öccse lehet, vagy valamelyik szomszédjának a gyereke, csak éppen bébicsőszködik. Az is jó kis zsebpénz forrás, de mondjuk inkább lányok szoktak lenni a gyerek vigyázok, ezért marad az, hogy az öccse.
Szál megtekintése


Apa|ExLevitás|ExPrefektus|Cselkirály by Krisi|Keresztapa
Nagy B. Đominic
INAKTÍV


Animágus / Érett Sárkány
offline
RPG hsz: 226
Összes hsz: 4783
Írta: 2013. augusztus 18. 23:44 | Link

Gergő


Kiöltötte a nyelvét, szóval vette a humort, és nem olt le miatta. Tudtam, hogy bár régen találkoztunk, azért tudja mikor viccelek, és mikor beszélek halál komolyan. Aztán megköszörüli a torkát, ebből arra következtetek, hogy valami hosszadalmasat fog mesélni. Érdeklődve figyelek rá, és reményeim szerint tudok is majd neki mit mondani a hosszas monológja után. Elhangzik egy név, egy hely, és egy gyűrű is. Csak remélni merem, hogy Gergő nem tett ostobaságot 14 évesen, és ezt az ő szavai is alátámasszák. A kisebb monológját azzal fejezi be, hogy a szerelem fájdalmas érzés. Hát igen, sajnos én is tudom, hogy milyen rossz, ha az ember hoppon marad. Veszek egy mély levegőt, s mindezt lereagálom.
– Voltam, és még most is szerelmes vagyok, így tudom, hogy milyen pocsék érzés. –együtt érzek vele. A lányok már csak ilyenek, mi meg csak reménykedhetünk, hogy észhez térnek. Gergő közben a kezembe nyomja mostohaöccsét, akit Tristannak hívnak. Nagyon aranyos kiskrapek, és mivel már van tapasztalatom a babázásban, hála a húgomnak, így tudok rá figyelni, meg foglalkozni is. Mivel Gergő már befejezte a mondandóját, így én következtem. Összeszedtem a gondolataimat, és egy mély levegővétel után kezdtem bele.
– Na szóval emlékszel a Tusa nyitóbáljára? Ott kimentem Amirával a lépcsőházba, mert kellett egy kis friss levegő. Beszélgettünk, meg minden és hát elcsattant egy csók is. A hogyanokat, mert a miérteket most hagyjuk inkább. Azóta valahogy mindig megmagyarázhatatlanul hevesen dobogott a szívem, mikor megláttam, és idővel bele is szerettem. A csók közben kitudódott, és szakított a barátjával... miattam. –itt tartottam egy kis hatásszünetet, mert erre még mindig nem vagyok büszke. Hiába cselekedtem utána jól, mégsem tudom megváltoztatni a múltat. Közben visszahúztam a kicsit az ölembe, mert éppen szaltózni készült. – Aztán találkoztunk Amirával a madárfészeknél, és elmesélte, hogy már vége van a kapcsolatának, én hülye meg kihasználtam... már ha érted mire gondolok. Másnap az Alagsori medencénél összefutottam Kristóffal, időközben befutott Amira is, és az még egy szép jelenet volt... Nem tudom hogyan, de sikerült őket kibékítenem, és most én maradtam egyedül. –szinte már elcsukló hangon mondtam a végén, visszatartva a felesleges könnyeket. Senkinek nem mondtam el, Gergő az egyetlen, és neki is csak azért, mert bízok benne. Kíváncsian fürkészem az arcát, hogy megtudjam belőle a véleményét erről az egészről.
Utoljára módosította:Nagy B. Đominic, 2013. augusztus 19. 22:28 Szál megtekintése


Apa|ExLevitás|ExPrefektus|Cselkirály by Krisi|Keresztapa
Nagy B. Đominic
INAKTÍV


Animágus / Érett Sárkány
offline
RPG hsz: 226
Összes hsz: 4783
Írta: 2013. augusztus 20. 00:38 | Link

Gergő


Gergő szemöldöke egyre magasabbra, és magasabbra szökik, amiből kitallom, hogy nem igazán tetszik neki, amit mondok. Ráadásul olyasmi derül ki Amiráról, amit nem hittem volna. Csak nagyokat pislogok Gergőre, amolyan: "ez most komoly?" nézéssel.
– Hogy mit csinált veled? –még mindig nem akarom felfogni, amit Gergő mondott. – Igen megkapta... de hát mit tudjak csinálni, ha egyszerűen szerelmes vagyok belé? –költői kérdésnek szántam. Mintha valami rokonlelkek lennénk, mert neki is, és nekem is szerelmi bánatom van. Hogy melyikünké a nagyobb, na azt az egyet most meg nem mondanám.
– Ki... én meg még segítettem neki, hogy újra összejöjjön Krisivel. –visszaadtam a kicsit Gergőnek, majd lesütöttem a szemeimet. Ez az én szerencsém. Beleszerettem valakibe, akibe nem kellett volna, és ez lett a vége. El kellene felejtenem, de nem igazán megy. Elgondolkodtam egy kicsit, és Gergő szavai ébresztettek fel belőle.
– Jó, menjünk, de csak ha nem zavarok. –felkeltem, és nyújtózkodtam egyet. Nem tudom, hogy a szülei jó szemmel néznék, ha most beállítanék hozzájuk. Nem is ismerem őket, és még hallani se hallottam róluk egy szót sem. Vajon Gergő miért nem beszélt róluk eddig? Na mindegy, majd kiderül, hogy milyenek.
– Figyelj, kérdezhetek valamit? –igaz, ez már kérdés volt, de nem erre akarom megtudni a választ, hanem valami egészen másra vagyok most kíváncsi. Ezt se nagyon halogathatom tovább, mert ki fog derülni, de jobban szeretném, ha tőlem tudja meg, és nem a huszadik verzióban hallja vissza. Ha igenlő választ kapok, akkor egy nagy levegő után kérdezem csak meg.
– Mit gondolnál rólam, ha azt mondanám, hogy többé nem Levitás vagyok? –lassan lépkedek mellette, és közben felkészülök az újabb kiakadására.
Szál megtekintése


Apa|ExLevitás|ExPrefektus|Cselkirály by Krisi|Keresztapa
Kis tavacska - Nagy Bátor Đominic hozzászólásai (8 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa