36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Nádassy Norina Iza
INAKTÍV


b e a s t
offline
RPG hsz: 56
Összes hsz: 99
Írta: 2020. augusztus 17. 09:13 | Link




Utálom, amikor azt hiszi, hogy még mindig megmondhatja nekem, hogy mit csináljak. Utálom, mikor kislánynak néz és ezzel együtt az esetek többségében butuskának is. Pedig már igazán elfogadhatná, hogy felnőttem, hiszen 23 éves vagyok, tudok önállóan dönteni és az életemet úgy alakítani, ahogy az nekem jó. Már gyerekkorom óta tudom, hogy mi szeretnék lenni, mivel szeretnék foglalkozni, s a célomért mindent el is követek. Lehet kicsit túl sokat is megteszek érte, de az már más kérdés. De azért az kemény, hogy míg más lányokat óva intenek attól, hogy eljárkáljanak otthonról, addig apa engem azért cseszeget, hogy szombaton este ne már otthon üljek és tanuljak, hanem éljek. Részben igaza is van, mivel a vírus miatt az idei nyaram igen silányra sikerült, de azért csak eldönthetem, hogy mikor mihez van kedvem. Tévedtem! Este nyolckor hálóingben ücsörgök az ágyamon, miközben egy igen érdekes könyvet olvasgatok. Más apuka ennek örülne, de az én apukám más… ő inkább kiszedi a könyvet a kezemből és elküld készülődni. Egy negyed órás vita után végül én kapok fel magamra valamit és húzok el otthonról, mivel nincs kedvem tovább szítani a feszültséget. Hunor hatalmas boci szemekkel néz rám, hogy vigyem magammal, de most nem, ő most marad. Az ajtó hangos csattanással csukódik be mögöttem, ezzel jelezve apának, hogy elmentem. Kissé feszülten lépkedek arra amerre a lábam visz. Mikor feleszmélek ott állok a tó előtt, ahova az esetek többségében jövök, mikor valami bajom van. Minden csendes és kihalt, egyedül a szembe lévő partszakaszon látok némi fényt és egy kisebb társaságot, akik a tűz körül ülnek és iszogatnak, beszélgetnek. A stég végéhez lépkedek, leülök, majd a szandálom levétele után lábaimat a vízbe lógatom. Kezeimmel megtámaszkodom hátam mögött, hajam szinte a stég deszkáit súrolja. Jó ez a kis nyugalom most…
Utoljára módosította:Nádassy Norina Iza, 2021. április 20. 13:46
Hozzászólásai ebben a témában
Somogyi Viktor Domonkos
INAKTÍV


Mr. Maximalizmusné
offline
RPG hsz: 120
Összes hsz: 166
Írta: 2020. augusztus 17. 11:05 | Link

Norina


Már-már az elpilledés állapotában vagyok, ébren talán az tart, hogy időről időre ki akar hullani a számból a meg nem gyújtott szál. Mivel Katinka nem dohányzik és nem is szereti, viszont én szeretem azt, amit nyújtani tud, így megtisztelem azzal, hogy csupán csak az ajkaim között tartom a bűnös élvezetet. Az ölébe fektetett fejem kellőképp kényeztetve vannak, ahogy hosszú ujjai rakoncátlan tincseimbe hatolnak. Már-már az előjáték édes szakasza ez, és egészen jó.
A gondolataim elkalandoznak, valahol aközött, hogy dohányoznék és, hogy vajon vállalná-e, hogy meztelenül mártózzon meg a tóban. Ekkor robban be a képbe a lány, aki elsuhanva mellettünk halad tova, de a tábortűz fénye egy pillanatra dacos arcot világít meg. Ajkaim mosolyra húzódnak, a vigyortól arcomon két hosszanti ránc is előbukkan.
- Ne csináld.
Figyelmeztet kényeztetőm, de addigra én már ülő helyzetbe tornázom magam, és vigyorom csak szélesebbé válik, hogy a szálat ujjaim közé csippantva tarkójára fogok, és közelebb húzva magamhoz, határozottan megcsókolom. De ennyi, ma lehet nem is lesz több, sosem tudhatja az ember, hogy mit hoz az este. Az biztos, hogy én most szépen felkelek, és:
- Elmentem szívni.
Ellentmondást nem tűrő hangon lépek ki a tömegből, miközben Lali rákezd egy régi történetre, amin jó lenne ott maradni, de a durcás hercegnő sokkal vonzóbb jelen pillanatban. Az öngyújtóm kattan a sötétségben, és ahogy felé haladok, felizzik a szál vége, tüdőm pedig megtelik boldogsággal ettől. Igen, tudom, csúnyán meg fogom ezt szívni majd a jövőben.
- Helló, látom egyedül vagy, nincs kedved csatlakozni?
Mondjuk én elvagyok vele kettesben is, de ha jönni akar, akkor jöjjön, opciók kérem szépen, opciók.
Hozzászólásai ebben a témában

Nádassy Norina Iza
INAKTÍV


b e a s t
offline
RPG hsz: 56
Összes hsz: 99
Írta: 2020. augusztus 17. 12:21 | Link



Arcom az esetek többségében egy nyitott könyv, így nehezen tudnám letagadni az érzelmi állapotaimat. Most is enyhe kis durcás csücsörítés, összeráncolt homlok és feszültségtől csillogó szempár mutatja, dühös vagyok. A társaság mellett elhaladva egy fél pillantást vetek rájuk, de nincs kedvem megállni és az esetleges ismerősökkel eszmecserét folytatni. Az egyik csaj pillantását elkapom, akivel látásból ismerjük egymást, neki azért odabiccentek, de eztán meg sem állok a túlsó partig. Helyet foglalok, majd a röpke szusszanás után már nyúlok is a táskám után, hogy kivegyem belőle a cigit és hozzá a készüléket. Az aprócska cigarettát behelyezem a helyére, majd hamarosan bele is szívok. Jóleső érzés jár át, és tisztában vagyok vele, hogy a ciginek ehhez nem sok köze van, de az agyam összekapcsolja vele a lenyugvást, így alakul a dolog. Mintha valaki vagy valami közelítene felém, így arra fordítom fejem, ahonnan a neszeket hallani véltem. Egy pirosan izzó cigarettavég látszódik a sötétben. Ahogy közelít felém egyre jobban ki lehet venni, hogy a kis izzáshoz egy srác is társul. Hát ennyit arról, hogy egyedül leszek. Fiatal, jó képű, de nem ismerős, pedig ez a város annyira nem nagy. A kérdés hallatán elmosolyodom, majd jobban felé fordítom felsőtestem.
- Kérdésedben ott a válasz.   – egy Norinás mosolyt küldök felé, majd  kissé megvonom vállam - Ha gondolod… -  fejemmel a mellettem lévő üres placc felé biccentek, ezzel jelezve, ha akar, akkor nyugodtan üljön le. Ő dönt…  Visszafordulok és a vízen játszadozó fényeket figyelem, miközben lábammal a vízzel szórakozok. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy nem azért hagyta ott a barátait, sétált át a tó másik felére, hogy azonnal vissza is menjen hozzájuk.
- Esetleg muníciót hoztál magaddal? Tudnék most inni valamit… – valamit, ami alkohol. A kis csapatnál pedig láttam, hogy akad némi ilyen jellegű folyadék.
Utoljára módosította:Nádassy Norina Iza, 2021. április 20. 13:46
Hozzászólásai ebben a témában
Somogyi Viktor Domonkos
INAKTÍV


Mr. Maximalizmusné
offline
RPG hsz: 120
Összes hsz: 166
Írta: 2020. augusztus 21. 11:57 | Link

Norina

Nem mozdulok arra, hogy leülésre biztat, mivel nem szeretek csak ülni, bennem sokkal több a mozgásigény, sokkal többet hajtom magam, mint egy átlag ember. Valószínűleg az ilyenek miatt nem fogok hosszan élni. Az ilyenek miatt lesz az, hogy egyszer csak beüt a ciki, és feldobom a pacskert. Mert nem tudok nyugton lenni. Most is, ahogy állva, vigyázva arra, hogy ne zavarjam a füsttel, szívom a cigarettámat, érzem, hogy közben azért bizsereg a testem, de nem, nem fogok itt nekiállni random szaltókat vetni. Csak érzem, hogy szükségem lesz valakire, talán rá, talán másra, akivel az este hátralevő részét tölthetem. Semmiképpen sem Emmára, mert vele viszonylag nyugisak a találkozásaink, inkább olyanra, aki kellően lobbanékony. A fejemben van pár név, de nem döntök el előre semmit, hiszen ki tudja, talán a kisasszonynak is kellene egy kis kielégülés.
- Nem iszom alkoholt.
Sajnos ezzel hoppon maradt, mert bár a többiek fogyasztanak, én soha. Elsőre rossz élményem volt vele, és nem is a rosszullét volt az, ami zavart, hanem a tény, hogy mennyire tompa a fejem, hogy mennyire nem találom magam. És az, hogy az én tudásom sérüljön, az nem opció. Mondja a fiú, aki tizenhat éves kora óta szétvereti magát seprűderby-n. A testemen a zúzódások nem zavarnak, de a fejemre mindig nagyon vigyázok. Azóta az élmény óta pedig kétszer olyan nagyon is.
- Gyógyítónak tanulok.
Persze most még csak a mesterit csinálom, hogy elmehessek az egyetem mellett dolgozni és ne csak gyakorlatozzak, hanem pénzt is keressek, illetve, hogy legyen egy alap tudásom, de talán ha elérem élve a harmincat, akkor lehet belőlem Dr. Somogyi is. Izgalmas lenne.
- Na és te?
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa